SZEMPONT
A Rovatból

Meglőtt elnökjelölt, polgárháborús-riogatások, aggastyánok harca - mi történik Amerikában?

A Donald Trump elleni merényletkísérlet fokozhatja az emberek szimpátiáját iránta, de az újraindulásához makacsul ragaszkodó Biden miatt a demokraták amúgy sincsenek könnyű helyzetben, mondja Pintér Károly Amerika-szakértő.


Alig két nappal azután, hogy egy merénylő meglőtte, Donald Trump kötéssel a fülén, mosolyogva sétált be a republikánusok jelöltállító gyűlésére. Csak a vakszerencsén múlt, hogy az amerikai elnökjelölt túlélte a támadást, ami alaposan megkavarta az amúgy sem eseménytelen amerikai elnökválasztási kampányt.

A merényletkísérlet egy időre egészen biztosan eltüntette az amerikai címlapokról a Biden alkalmasságáról és esetleges visszaléptetéséről szóló találgatásokat. De ettől még kérdés marad: miért két rendkívül idős ember versenyzik az amerikai elnökségért. Niall Ferguson történész nemrég egy publicisztikában már a brezsnyevi Szovjetunióhoz hasonlította a mai amerikai viszonyokat. Természetesen nem a robosztus amerikai gazdaságra gondolt, hanem a két jelölt korára. Nyilvánvaló válságtünet, hogy két aggastyán küzd a világ első számú hatalmának vezetéséért. Hogyan hathatnak a Donald Trumpra leadott lövések a választási kampányra, és egyáltalán, mi folyik Amerikában? Pintér Károlyt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-Amerikai Intézetének vezetőjét kérdeztük.

– Annak idején Horn Gyulának is erősen megdobta a választási esélyeit, hogy súlyos balesetet szenvedett a választások előtt, pedig az még nem is volt merénylet.

– Igen. Van ennek egy ilyen lélektana.

– A Reagan elleni merénylet kapcsán az őt operáló orvosnak volt egy híres mondata, miszerint „Elnök úr, ma itt mindenki republikánus”. Most is Trump népszerűségét erősíthetik-e a történtek?

– Ezt ebben a pillanatban nehéz megjósolni, de egy merénylet, bárki is követi el, bármilyen motiváció is hajtja, nyilvánvalóan nagymértékben fokozza az emberek szimpátiáját az áldozat iránt. Igaz, az áldozat nem szenvedett súlyos, maradandó sérüléseket, de azt is tudjuk, hogy nem sokon múlott, hogy ez a lövés akár halálos legyen.

Akik Trumppal eddig szimpatizáltak, azok számára biztos, hogy még szimpatikusabb lett a volt elnök.

Azt nem tudom, hogyan érinti a merénylet azokat, akik kevésbé szimpatizáltak vele, de elképzelhető, hogy bennük is együttérzést, ezáltal pozitívabb viszonyulást ébreszt az eset.

– Hogyan változtathatja meg a kampány további alakulását az, ami Pennsylvania állambeli Butlerben történt?

– A demokraták számára ez semmiképpen sem egy jó mozzanat, pontosan amiatt, amiről az előzőekben már beszéltünk. Amúgy is azzal küszködnek, hogy Biden népszerűsége finoman szólva sem túl izmos, ráadásul az első tévévitán elképesztően rosszul teljesített, onnantól kezdve a merényletig az amerikai politikai közvéleményt leginkább az foglalkoztatta, hogy

egyáltalán marad-e Biden a demokraták jelöltje, vagy esetleg megpróbálnak egy eddig példa nélküli akció keretében valakit gyorsan a helyére állítani a demokrata párti nagygyűlésen, ami augusztusban lesz.

Egyfelől Bidennek talán jó ez a merénylet, hogy most egy kicsit nem róla szól a sajtó, nem az ő mentális hanyatlásával vagy képességeivel vannak elfoglalva, de ettől még a demokraták alapproblémája megmaradt: az a nyomasztó kérdés, hogy alkalmas-e Joe Biden arra, hogy – az ellenfél kilététől függetlenül – még négy évig Amerika elnöke legyen. Ami a republikánusokat illeti, ez a merénylet bizonyos értelemben jól illeszkedik Trumpnak az eddig is hangoztatott narratívájába, miszerint ő a demokraták üldözöttje. Ezt hónapok óta kitartóan ismételgeti.

Eleve úgy gondolja, hogy tőle elcsalták a 2020-as elnökválasztást, illetve a demokrata kormány vagy tágabb értelemben a demokrata párt az igazságszolgáltatást próbálja vele szemben fegyverként bevetni, és akkor itt van ez a merénylet.

Tehát ezek a dolgok szépen összerendeződnek egy olyan történetbe, amely szerint az ellenfél még a gyilkosságtól sem riad vissza annak érdekében, hogy megakadályozza őt az elnöki szék újbóli elfoglalásában.

– A merénylet és Trump további népszerűsödése ennek következtében nem késztetheti erősebben a demokratákat arra, hogy mégiscsak lecseréljék akár meglepetésszerűen is Bident?

– Az amerikai pártok nem hierarchikusan szerveződő formációk, magyarán szólva a Demokrata Pártnak nincsen egyértelmű főnöke vagy vezetője, teljesen más a belső struktúra, mint a legtöbb európai pártban, ahol általában van egy ember vagy egy szűkebb testület, amely döntéseket hozhat ilyen helyzetben. Az amerikai pártok sokkal demokratikusabb struktúrák, bár lehet, hogy a jelenlegi Republikánus Párton annyira nem látszik, hiszen Donald Trumpnak sikerült elég markánsan leuralnia a pártot, de ennek ellenére még ő sem nevezhető a párt hivatalos vezérének. A Demokrata Párt esetében, ha létezhet ilyen, az pontosan a regnáló elnök lenne, azaz Joe Biden. Ugyan neki sincs formális hatalmi jogosultsága a párton belül, de nyilván a pozíciója, ismertsége, befolyása nem hivatalos pártvezérré teszi. Ezt a nem hivatalos pártvezért kellene leváltani úgy, hogy közben lezajlott egy előválasztás, és ennek az előválasztásnak ellenfél híján Joe Biden lett a teljesen egyértelmű győztese. Tehát a helyzet az, hogy

ha Joe Biden nem hajlandó félreállni, akkor arra nem nagyon létezik a Demokrata Párt szabályrendszerének megfelelő módszer, hogy őt leváltsák.

Itt a kulcsmozzanat az lenne, hogy valakinek vagy valakiknek be kellene láttatnia Joe Bidennel, hogy a párt érdekeit, vagy Amerika érdekét elsősorban az szolgálná, ha ő lemondana a jelöltségről. Jelen pillanatban én erre túl nagy esélyt nem látok.

– Nincs olyan személy, akinek ekkora befolyása van Bidenre?

– Természetesen nem vagyok olyan közel az elnökhöz, hogy erről bármilyen tudásom legyen, de azt olvastam, hogy elég szűk azoknak az embereknek a köre, akikre Biden valójában hallgat. És itt most nem a tanácsadókról beszélek elsősorban, hanem inkább a családról, értve ezalatt a feleségét, Jillt, és az egyetlen megmaradt fiát, a finoman szólva eléggé botrányos előéletű Hunter Bident. Emellett nyilván néhány hozzá nagyon közel álló politikai tanácsadó lehet még hatással rá, ami egy eléggé zárt kör, és

ez a zárt kör kifejezetten arra ösztökéli őt, hogy tartson ki, ne adja fel, maradjon versenyben.

Tehát amíg ez a szűk tanácsadói kör őt arra ösztönzi, hogy maradjon elnökjelölt, addig nem nagyon valószínű, hogy meggondolná magát. Egyébként is azt gondolom, hogy van azért ő annyira hiú és rátarti ember, hogy ne akarja beadni a derekát egy kívülről jövő nyomásnak.

– Niall Ferguson nemrég arról írt, hogy visszatértek a régi jó brezsnyevi idők, csak éppen az Egyesült Államokban. Mintha Amerikában uralkodna el a gerontokrácia. Mi lehet annak a társadalmi oka, hogy az egész Egyesült Államok a maga 300 milliós lakosságával képtelen volt kitermelni alkalmas jelölteket fiatalabb korosztályból?

– Amerikában milliók teszik fel ezt a kérdést maguknak már hónapok óta, hiszen nem titok, hogy nagyon sokaknak nem tetszik a jelenlegi választási kínálat. Mindkét jelölttel szemben elutasítóak, és azt gondolják, hogy két 80 körüli öregember csatározása helyett inkább rátermett, fiatalabb, markánsabb jövőképpel, izgalmasabb elképzelésekkel rendelkező embereknek kellene az elnökségért versenyezni. Őszintén szólva nekem is ez a véleményem. Én 2020-ban abban a hitben voltam, hogy Joe Biden egy ciklusos elnök lesz, aki magától értetődően '24 előtt nyilvánvalóvá teszi, hogy leköszön, és a demokraták majd keresnek helyére egy normális előválasztási folyamat során olyan másik jelöltet, aki legalább egy generációval fiatalabb. Biden borította fel ezt a tervet azzal, hogy egyszerűen úgy döntött: újraindul az elnökségért. Itt jön be az a probléma, amit korábban elmondtam, vagyis hogy egyetlen demokrata elnökaspiráns sem indult el vele szemben az előválasztáson, bár természetesen senki sem akadályozta meg őket. Ezt szintén furcsálltam: ennyire félénkek lennének a potenciális demokrata elnökjelöltek? Senki sem mert Joe Bidennel versenybe szállni?

Mintha mindenki arra játszott volna, hogy 2024-ben lesz, ami lesz, akár Joe Biden nyer, akár Donald Trump, mindegyiknek csak négy éve lehet, hiszen már mind a ketten egy ciklust eltöltöttek az elnöki hivatalban, úgyhogy mi majd 2028-ban jövünk.

Ilyen érzésem volt a kampány során, hogy bizonyos értelemben a következő generáció ki akarja bekkelni a 2024-es választást, hagyják, hogy a két öregember egymást leamortizálja. Persze ettől még a helyzet az, hogy bármelyikük is lesz elnök, az megkockáztatom, nem a legjobb választás az Egyesült Államok számára.

– És az egész világ számára sem.

– És ebből fakadóan így van a világ számára sem.

– Nem egy helyen lehetett már korábban is a polgárháború szót olvasni, az egyik újságcikk hatásvadász módon azt a címet adta a mostani merényletnek, hogy Amerika két centire volt a polgárháborútól. Tényleg ilyen komoly a helyzet?

– A polgárháború emlegetését mindig is eltúlzott, pánikkeltő szövegnek tartottam. Az viszont kétségtelen, hogy a 2021. január 6-i események engem is megdöbbentettek, addig én is elképzelhetetlennek tartottam volna, hogy amerikaiak egy csoportja, tartozzon bármilyen politikai oldalhoz is, megrohamozza saját kongresszusát és erőszakkal betör oda. Tehát

a január 6-i események fényében már annyira nem tartom elvetemült gondolatnak a polgárháborút, de abban a klasszikus értelemben, ahogy az Amerikában 1861 és 1865 között lezajlott, biztos, hogy nem beszélhetünk polgárháborús veszélyről.

Ott államok két csoportja harcolt egymás ellen, és az volt a tét, hogy az Egyesült Államok egyben marad-e, vagy két külön államalakulatra szakad. Ilyen kettéosztódás a jelenlegi Amerikában azért nem képzelhető el, mert a demokrata és republikánus törésvonalak az országon belül és az államokon belül húzódnak elsősorban. Természetesen vannak demokrata meg republikánus többségű államok, de szinte mindegyik államban elmondható az, hogy a városi lakosság inkább demokrata, a vidéki, kisvárosi lakosság inkább republikánus szimpátiájú, ami így nem osztja ketté az országot olyan földrajzilag elkülöníthető tömbökre, mint ami a XIX. századi polgárháborúban létezett. Az viszont kétségtelen, hogy egyes,

milliós nagyságrendű csoportok mindkét oldalról úgy élik meg ezt a választást, hogy a nemzet sorsa forog kockán, és ha a másik oldal jön ki győztesen, akkor Amerikának vége.

Nagyon érdekes, ha az ember a két oldal sajtóját olvasgatja, ahogy én rutinszerűen szoktam, akkor az látható, hogy mind a két oldal hajlamos erre a rendkívül radikális vagy túlzó nyelvezet alkalmazására, majdhogynem tükörképszerűen. Mind a két fél a másikat tekinti Amerika valódi ellenségének, sírásójának, legfőbb veszedelmének.

– Ha nem is hagyományos polgárháború, de az elképzelhető, hogy kiterjedt zavargások történjenek, rendkívüli állapotokat kell esetleg bevezetni egyes területeken? Különös tekintettel azért is, mert Amerikában a fegyverviselés nagyon liberálisan van szabályozva, többek között ezt is kárhoztatják a mostani és a korábbi merényletekért is.

– Igen, ha a polgárháború alatt zavargásokat értünk, akkor abszolút egyetértek magával, pontosan azért, amit maga is megállapított, hogy Amerikában konkrétan több lőfegyver van, mint ahány ember, és egy 300 milliós országról beszélünk. Ez nem azt jelenti, hogy minden embernek fegyvere van, hanem azt, hogy a szabad fegyvertartás hívei rendszerint nem egy, hanem sok fegyvert birtokolnak, átlagban 4-6-8 vagy akár több puska, pisztoly van a birtokukban. Tegyük rögtön hozzá:

a nagyobb részük republikánus, mert a szabad fegyvertartásnak, mint szent és érinthetetlen alapjognak a védelme, tipikusan republikánus prioritás.

A demokraták régóta legalábbis hangoztatják, időnként próbálnak is valamit tenni a fegyvertartás korlátozása érdekében, de az alkotmány második kiegészítése ezt tulajdonképpen alapjogként fogalmazza meg, így aztán az alkotmány ellenében jogi eszközökkel nem nagyon lehet fellépni. Tehát ez az alaphelyzet. Így elvileg annak nem feltétlenül lenne nagy akadálya, hogy kellően elszánt vagy fanatizált csoportok akár fegyveresen megpróbáljanak valami módon fellépni. Itt viszont megint bejön az a probléma, hogy az Egyesült Államok nagyon nagy ország. Erről hajlamosak vagyunk elfeledkezni, és úgy beszélünk róla, mint Franciaországról vagy Németországról, vagy akár Magyarországról, de hát ez egy kontinensnyi ország, több ezer kilométeres távolságokkal.

Ha kitör egy zavargás Seattle-ben vagy San Franciscóban vagy Chicagóban, ez az ország egészére nézve nincs döntő hatással. Ettől függetlenül nem zárom ki, hogy ilyesmi megtörténjen.

Sok függ persze attól, hogy miként zajlik le a 2024-es elnökválasztás, mennyire lesz szoros a végeredmény, és a vesztes elfogadja-e az eredményt. Trump a mai napig nem fogadta el a 2020-as választások eredményét. Azt gondolom, ha Joe Biden veszít, el fogja fogadni, ő ebből a szempontból egy hagyományos amerikai politikus, aki betartja ezeket az íratlan játékszabályokat. Ha Trump veszítene, akkor sokkal esélyesebbnek látnám egy ilyesfajta zavargásokkal tarkított helyzet kialakulását, mint fordított esetben. Nem azért, mert a demokraták kevésbé félnek Trumptól, mint a republikánusok Bidentől. Inkább azért, mert szerintem a demokraták esetében kevésbé jellemző a fegyveres szabadcsapatok szervezett jelenléte, amelyeket többek között az NRA, a fegyvertartást pártoló legerősebb országos lobbiszervezet tömörít. Az USA-ban számos ilyen-olyan kisebb szervezet, tulajdonképpen milícia létezik, amelyek adott esetben hajlandóak lenne akár fegyverrel is fellépni az általuk igazinak tartott amerikai értékek védelmében.

– Ha a nagyobb képet nézzük, akkor azt látjuk, hogy ez a polarizáltság nem csak az Egyesült Államokra jellemző. Mintha benne lenne a levegőben ez a durva szembenállás a politikában, és az a kérdés, hogy mi történik itt velünk, a nyugati világgal? Hova tűntek a hagyományos demokratikus alapértékek, konszenzusok, amik eddig megkérdőjelezhetetlenek voltak?

– Egyetértek magával abban, hogy a polarizáció tényleg látványosan érzékelhető, mondjuk úgy, hogy a nyugati világban, tehát azokban az országokban, ahol a demokratikus kormányzat a jellemző. Hogy ez mire vezethető vissza? Biztos, hogy több egymással összefüggő tényező együttes hatásának eredménye. Egyet említenék ebből, ami szerintem ebben nagyon markánsan szerepet játszik, és az az információáramlás, a tájékozódás módjának, mármint a politikai tájékozódás módjának a radikális átalakulása az elmúlt 20 évben. Én ugye elsősorban amerikanista vagyok, tehát Amerikával foglalkozom rendszeresen. Amerikára az volt a jellemző, hogy

a közvéleményt elsősorban a nagy meghatározó sajtóorgánumok formálták, gondolok itt úgy az írásos, mint az elektronikus orgánumokra, tehát a nagy nemzeti tévécsatornákra, hírügynökségekre, néhány befolyásos napilapra, mint a New York Times vagy a Washington Post, illetve néhány hetilapra, mint a Time.

A 20. század java részében ez a fajta véleményformáló elit alkotta azt a politikai nézetrendszert, amit az amerikaiak többsége többé-kevésbé hivatalosnak fogadott el, ami nem azt jelenti, hogy mindenki teljesen egyetértett ezzel, de azért ezeknek a sajtóorgánumoknak nagyon nagy befolyása volt a közvélemény alakítására. Tehát azt lehet mondani, hogy ők alkották a politikai vélemény fősodrát, és ettől balra vagy ettől jobbra voltak a kisebbségek, akár a szélsőségesnek is nevezhető nézetek. Az internet berobbanásával ez a helyzet óriási mértékben megváltozott, hiszen az emberek már nem az esti híradókból vagy az újságokból tájékozódnak, hanem elsősorban a közösségi médiából és hasonló forrásokból.

Ott viszont mindenfajta nézet megtalálható és mindegyik egyformán hozzáférhető, egyformán hitelesnek is tűnik.

Tehát a hitelességi kérdés az, ami szerintem teljes mértékben megváltozott, mert nem úgy vetődnek fel ezek a kérdések, hogy igaz-e ez, hiteles forrásból származik-e ez, hanem úgy vetődik föl, hogy „hát a legjobb barátom átküldte, nézd meg, ezt olvastam a neten. Akkor ez biztosan úgy van”. Tehát megszűnt ez a fajta véleményformáló közép, és nem csak Amerikában, hanem a teljes nyugati világban. Ezzel együtt az internet a politikai vélemények nagyon-nagyon széleskörű, adott esetben szélsőséges tárházát tette hozzáférhetővé. Ez viszont kedvez a leegyszerűsítő narratíváknak. Most nem is az összeesküvés-elméletekre gondolok, bár azoknak is óriási újjáéledését figyelhetjük meg, hanem a leegyszerűsítő értékeléseknek. Annak a szimpla retorikának, hogy ha ez van, akkor te hazaáruló vagy, vagy ha ez van, akkor az ország tönkremegy, holott ha az ember egy kicsit higgadtabban vagy távolságtartóbban közelít a politikához, akkor azt látja, hogy tulajdonképpen olyan nagy változást igazából egyik elnök négyéves ciklusa sem hozott az Egyesült Államok életében, mint amennyire a két fél hajlandó a másikat démonizálni, vagy annak az elnökségét valamifajta drámai és tragikus színben feltüntetni. A legegyszerűbben úgy lehetne mondani, hogy ha az emberek kicsit hajlandóak lennének higgadtabban és kritikusabban szemlélni a politikát, akkor rájönnének, hogy nem ezek az igazán fontos kérdések az ember életében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Óriási káosz van a Fideszben, mert nem találják a megoldást a Magyar Péter-jelenségre
Ma már teljesen reális verzió, hogy a következő választásokon Orbán Viktor kikap - mondja a politikai elemző, aki szerint ebben a helyzetben a Fidesz fő célja az lehet, hogy elkerülje a TISZA kétharmados győzelmét, akár a választási rendszer módosítása árán is.


Egy hét alatt annyi minden történt a hazai belpolitikában, mint máskor hónapok alatt. Budapest csődközeli helyzetbe került, a Fidesz össztűz alá vette Ruszin–Szendi Romuluszt, az ellehetetlenítési törvényt váratlanul jegelték őszig, kirobbant egy újabb gyermekvédelmi botrány, Mészáros Lőrinc levelet írt a gazdagodásáról, Navracsics Tibor pedig nemcsak Mészáros, de Tiborcz István és Lázár János életvitelét is olyannak nevezte, ami árt a Fidesznek.

Somogyi Zoltán politikai elemzővel a legújabb fejleményekről beszélgettünk, és arról, hogy befolyásolhatja mindez a jövő évi választásokat.

– Mintha a kegyelmi botrány kísértene. Fideszes vezetőkkel jó viszonyt ápoló intézményvezető, akit ki is tüntettek, rendszeresen szelfizett prominens fideszesekkel, lebukik, hogy prostitúcióra kényszerített lányokat. Mindezt azután, hogy elvileg tavaly át kellett esnie egy szigorúnak szánt átvilágításon.

– Olyan típusú felsővezetőt egyelőre nem érint közvetlenül ez az ügy, mint amikor a köztársasági elnök kegyelméről volt szó, és azt kellett elmagyarázni, hogyan írhatta ő maga alá. Az azonban valós probléma, hogy a Fidesz politikájának egyik tartópillére a gyermekvédelem volt, amely mára már teljesen eliminálódott, tehát már nem tudja a saját identitásának meghatározására használni a párt.

– A Pride-dal kapcsolatban még mindig a gyermekvédelemre hivatkoznak.

– Azért, mert össze akarják gyűjteni a homofób szavazókat a szélsőjobbról. Ez már nem a gyermekvédelemről szól, hanem nyers szavazatszerzésről, nem kis kockázattal. Nincsen már meg a gyermekvédelem a Fidesznél, kiveszett az identitásából. Amikor arról beszélhetünk, hogy identitásvesztésben van a Fidesz, akkor ilyen dolgokról beszélgetünk.

– Mi a Fidesz identitása még, ami megmaradt?

– Ez nagyon jó kérdés, ez az, amiért óriási bajban van. Ezért van az, hogy megpróbál valami témát találni magának, amiben még úgy érzi, hogy többsége van, miközben egyébként a választókat mégiscsak a saját egyéni sorsuk érdekli, és ott úgy érzik, hogy nagyon rossz irányba mennek a dolgok. Az az identitása, hogy megvédjük Magyarországot az ukrán európai uniós csatlakozástól, amely azonban messze nem egy választásokat eldöntő központi ügy mindaddig, amíg megélhetési válság van az országban.

– Erre majd visszatérünk, de nézzük a feldobott témákat, amikkel próbálkozik a kormánypárt. Annak idején Lázár János kezdett beszélni a luxizásról, azóta azonban beszállt Mészáros Lőrinc és Navracsics Tibor is. Mintha nem lenne kontroll.

– Hozzátenném azt is, hogy milyen dolgokban törnek át határok. Eddig Orbán Viktor családja védelem alatt állt a Fideszben. Most már azt mondja Lázár János, hogy igen, a luxizásban arra gondol, amit Tiborcz csinál.

Óriási káosz van a Fideszben. Mindezt azért, mert nem találják a megoldást az egész Magyar Péter-jelenségre.

– Az hihető, hogy Mészáros Lőrinc egyszer csak úgy gondolta, most levelet ír a gazdagodásáról és Magyar Péterről? Hogy keletkezhetett ez az írás?

– Mészáros Lőrinc levele pont olyan levél, amiből azt sugárzik, hogy kicsivel jobb minőségben íródott, mintha ő írta volna a maga végtelen egyszerűségével, viszont nem is a Fidesz központi kommunikációjának terméke, mert tartalmilag olyan sok sületlenséget tartalmaz. Sokkal inkább el tudom képzelni, hogy valamilyen családi összefogásban született anyagról van szó, mert azért volt alany, állítmány egyeztetve, csak nem sikerült mindehhez politikai tartalomban a legjobbat előállítani. Vagy tényleg teljesen szétesett a Fidesz, és ott tart, hogy ilyen levelek íródnak a központi kommunikáció által, ami azért elég szomorú lenne a Fideszre nézve, ha így lenne. Ha tippelnem kellene, azért arra tippelnék, hogy ez egy családi összefogással írt, a központtal nem egyeztetett levél.

– A Fidesz ezeket mindig szigorúan ellenőrizte. Hogy csúszhatott ez át?

– Ez most nem az a Fidesz, ami mondjuk két évvel ezelőtt volt, napról napra sok hibát követ el.

– A rendszeresen meghökkentő dolgokat mondó Lázár Jánot B-tervként építik, vagy ő építi magát?

– Nyilvánvaló, hogy van önépítés is ebben, de közben ott a hitelességi kérdés is. Amikor Lázár luxizásról beszél, akkor rá nem gondolnak a választók? Ő egy szegény ember, aki nem egy kastélyban él? De. Lázártól nem kellően hiteles a NER-gazdagok elleni beszéd.

– Nem lehet, hogy egy Orbán utáni Fideszre készülnek vele?

– Orbán nélkül nincs Fidesz. Ez Orbán Viktor pártja mindenben: a stílusa, az, amivel fellép, ahogy beszél, amilyen emberek képviselik ezt a politikát, és ahogyan. Ez mindenben Orbán pártja.

– A közvéleménykutatásokból kirajzolódó trend nem sok jót mutat a Fidesznek. Úgy tűnik, bármit csinálnak, már nem működik. Ilyenkor szokták azt mondani, hogy talán Orbán Viktor hátralép.

– Én nem olyan politikusnak ismertem meg, aki hátralép.

– Pokorni Zoltán is volt már a Fidesz elnöke egy darabig.

– Amikor nem számított, hogy ki a Fidesz elnöke, akkor igen, Orbán Viktor csinált egy formális kinevezést, miközben informálisan ő irányította a pártot. A szimpla odébb lépés most a vereség beismerése lenne. Miközben ott van a választási törvény bármilyen típusú módosításának lehetősége, hiszen a Fidesz rendelkezik a kétharmaddal, amelyben például újszerű elnöki rendszert is ki lehet alakítani, és akkor Orbán Viktor egy ilyen új típusú rendszerben Magyarország elnöke lehetne, ha ezt hagyják a választók.

– Tehát sziklaszilárd Orbán helyzete?

– Azért vannak lázadások a Fideszen belül, amit simán lehet látni. Tehát amikor Lázár János nagyon aktívan politizál, és közben Török Gábor bejelenti, hogy szerinte Lázár János lecserélhetné Orbán Viktort, akkor ez azt jelenti, hogy

vannak olyan folyamatok a Fideszben, nyilván nem függetlenül mindenféle egyéb gazdasági hátterektől, amelyek megpróbálják Orbán Viktorról leválasztani a magyar politikát, mert érzik azt, hogy ebből baj lesz.

Lázár János azt is elmondhatja, ahogy korábban említettem, hogy Orbán Viktor egy családtagja ugyanúgy részese a luxizásnak, mint a legjobb barátja, és azt gondolja, hogy ez helytelen, illetve árt a fidesznek, nos, ilyen korábban biztos nem történhetett volna meg. Amióta Orbán Viktor elment a külpolitikába, itt hagyta maga mögött a belpolitikát, azóta hibát hibára halmoz a Fidesz. Orbán azt gondolta, hogy az ország már megvan, most már neki a külpolitikát kell csak csinálnia. Azt látják az emberek, hogy a magyar kormánynak az a fontos, hogy Trump megnyerje a választásokat, meg hogy Simion nyerjen Romániában, aki egyébként éppen most jelentette be, hogy a trianoni döntés milyen igazságos volt, és nagyon helyes volt a magyarokat megbüntetni. Ahogy itt van az ukrán történet is. A többség biztos nem gondolja azt, hogy neki az a feladata magyar emberként, hogy külföldi országok politikáját próbálja meg befolyásolni.

A magyar választók többségének az lenne a fontos, hogy picivel jobb legyen, mint az előző évben, és ne rosszabb, tehát hogy a gazdaság működjön. Ezt Orbán Viktor évek óta nem tudja megadni nekik.

A miniszterelnöknek ezért csökken a népszerűsége, romlik a megítélése. Ma már teljesen reális verzió az, hogy a következő választásokon ki fog kapni.

– Hogy gondolhatja a Fidesz, hogy fordít ezen az egészen? Megpróbálhatja adminisztratív módon, erőből lehet befolyásolni?

– Igen, de azt meg nem meri. Látjuk, hogy mit csinált az ellehetetlenítési törvénnyel is: visszavonta vagy elhalasztotta. A Fidesz most körülbelül a választási rendszer átalakításában gondolkodhat.

– Azt meg merné tenni? Ez ugyanolyan felháborodást keltene pár hónappal a választások előtt, mint az ellehetetlenítési törvény.

– Felháborodást kelthet, de nem tudja nem megtenni. Szerintem meg fogja.

– Mit lépnek?

– A Fidesz nyilván abba az irányba fog menni, hogy valahogy a kétharmadot elkerülje, mert ha ez sikerül, tehát neki a parlamentben egyharmadnál nagyobb ereje lenne, akkor meg tudná tartani azokat az erős pozícióit az állami intézményrendszerben, amit egy kétharmados Tisza-kormány lebontana.

– Most Budapestet kóstolgatja a kormánypárt. Mit akarnak csinálni? Karácsony erre azt mondja, hogy aki Budapestet akarja bedönteni, azt magával rántja Budapest. Logikusnak hangzik, hogy egy ennyire centralizált ország fővárosát bedönteni nem egy okos ötlet.

– Nem okos ötlet, de attól még lehet egy cinikus politikai ötlet. Abból a szempontból nyilván nem okos ötlet, hogy ha leáll az élet, akkor azt a gazdaság egésze is megérzi. Ez biztos. Ugyanakkor viszont

politikai érdek, hogy azt mondhassák, nem az ország van csődhelyzetben, hanem a baloldal által irányított és egyébként a Tisza által megtámogatott Budapest.

– Ahogy már beszéltünk róla, az ellehetetlenítési törvényt egyelőre jegelték, legalább őszig. Mégiscsak felismerték, hogy visszájára fordulhat a keménykedés?

– Ez az egész történet két szempontból érdekes. Már akkor látszott, hogy nagyon gyenge lábakon áll a tervezet, amikor mindenkinek alá kellett írnia. Ez a rendszer arra épül fel, hogy ha gonoszságot csinálunk, akkor mindenkit be kell mártani. Ezért írta alá majdnem az egész frakció. Legyen ez mindenkinek a javaslata. Már ott látszott, hogy gyenge lábakon áll ez az egész. És mindezek után azt mondják, hogy vita van a párton belül, amikor majdnem mindenki aláírta a törvényjavaslatot: ez jól mutatja, hogy már akkor is csak egy belső politikai erőszak volt az aláírás, nem önszántukból cselekedtek a képviselők.

Nem marad más ebben a Fidesz-frakció számára, mint a szégyen.

Ahogy egyébként általában véve a csak a szégyen marad számukra, hiszen például ezek az emberek a kétharmados többségüket simán átadták rendeleti kormányzásban Orbán Viktornak. Már ott is csak a szégyen jutott a frakciónak. Most megint csak a szégyen jut nekik, mert előbb mindenkivel aláíratták azt, amiről kiderült, Orbán Viktor nem tudja bevállalni ezt politikailag.

– Ő nem tudja, vagy tényleg arról van szó, hogy lebeszélték róla?

– Ez Orbán Viktor rendszere. Az másodlagos kérdés, hogy lebeszélték-e bármiről is.

– Amint kiderült, hogy elhalasztják, Huth Gergely elkezdett kibeszélni a kórusból, hirtelen megvilágosodott, miszerint borzalmas lett volna ezt a törvényt elfogadni.

– A Pesti Srácok nem először világosodott meg. Ott szoktak ilyen megvilágosodások lenni. Az pedig, amit Huth mondott, teljesen elfogadható, igaza van. A politikában szoktak ilyenek lenni, hogy változnak az álláspontok, és megérkezik később a megvilágosodás.

– Itt van Ruszin–Szendi Romulusz ügye. Egy hete a Magyar Péter azt állította, hogy letartóztatni készülnek a tábornokot, kapcsolatba akarják hozni az ukrán kémkedéssel gyanúsított Holló Istvánnal.

– Ez most már kezd a nevetségességbe fulladni. Még akkor is, ha Ruszint tényleg elvihetik, mert minden eszközük megvan rá. De azt a helyzetet, hogy ezt az emberek úgy ítéljék majd meg, hogy igazságos, azt már nem tudják előállítani. Itt azért van egy-két apróság

.

Akit ebben az egész ügyben eddig letartóztattak, az a NER-elittel folytatott üzleti tevékenységet.

Ennyit tudunk. Így pedig duplán meredek lenne, ha csak egyszerű politikai bemondásra letartóztatnák Ruszin–Szendi Romuluszt.

– Már csak azért sem jó ötlet hozzányúlni, mert a honvédség elég lojális a volt vezérkari főnökhöz.

– Igen, politikailag végtelenül érzékeny ez a kérdés, mert Ruszin–Szendi népszerű a hadseregben. Amit most csináltak, önmagában azt, hogy Kósa Lajosra bízzák az ügyet, már azt mutatja, hogy nem biztos, hogy ezt nagyon sokáig akarják vagy tudják továbbvinni.

– Szépen elaltatják? Jön a nyár, aztán elfelejtjük?

– A politikában el lehet altatni ügyeket. De azért várjuk meg, mi is történik majd. Ruszin–Szendi Romulusszal szemben egyelőre nem tudtak olyan kampányt felépíteni, amely segített volna a vele szembeni vádak hitelesítésében. Az történt, hogy

a vádak visszahullottak a Fideszre, és ezt kell valamilyen módon kezelnie a Fidesznek.

Hiszen most már a kormánypárttal szemben fogalmazódott meg az a vád, hogy ők az igazán érintettek, és ez sokkal hitelesebb állítás, mint az, hogy Ruszin–Szendi Romulusz bármiben is benne lett volna.

– Szó volt korábban arról, hogy nincsen Fidesz Orbán nélkül. Hát most meglátjuk, van-e DK Gyurcsány nélkül. Ez abból a szempontból is érdekes, mert ezzel egyidejűleg a Momentumot 1%-on is alig lehet mérni, a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom szintén mérhetetlen jószerivel. Ez a két párt bejelentette, hogy nem indulnak a 2026-os választásokon, viszont a 6%-ra mért DK mindenhol jelöltet kíván állítani, és úgy tűnik, hogy most alakulnak át Gyurcsány-pártból Dobrev-párttá.

– A Momentum a hétvégén hoz ezzel kapcsolatosan végső döntést. Ott még sok minden történhet, bár a politikusaik elfogytak, tehát nem véletlenül akarta az elnökség ezt a döntést meghozni. Azért érdekes ez a Momentum szempontjából, mert a választási rendszerhez még bőven hozzányúlhat a Fidesz, és szerintem hozzá is fog nyúlni. Lehet még olyan a választási rendszer, ami akár a Momentumnak kedvező is lehetne, miközben idejekorán feloszlatják ezek a liberális és balos fiatalok maguk körül a pártjukat.

– És mi van Dobrevékkel?

– A DK egy népszerűbb politikusa állt rajthoz, mint Gyurcsány Ferenc. Dobrevben megvan az a politikai tehetség, hogy feltornázza a DK-t. Gyurcsány Ferenccel inkább lefelé ment volna a párt, Dobrevvel van esély, hogy a DK bejut az Országgyűlésbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: „múlt héten beárazódott Orbán Viktor kifogástalan életvitel vizsgálata”
A humorista kiakadt az újabb, fiatalokat érintő javítóintézeti botrányon. „Péter bácsi meg várja, hogy kihozzák a haverok a börtönből” - írta posztjában.


Pottyondy Edina a közösségi oldalán reagált az újabb gyerekeket érintő botrányra.

A humorista szerint "a kegyelmi ügy kirobbanása után sem a rendőrség, sem más hatóság nem vizsgálta, hogy kik és miért vettek részt abban az összeesküvésben, ami kihozta a p3d0filsegítő Endre bácsit a börtönből".

Nem vizsgálták, "hogy volt-e szándékosság vagy bűnös hanyagság, esetleg politikai nyomás amögött, hogy a bicskei gyermekotthon igazgatója elleni feljelentéseket, bejelentéseket a rendőrség és a gyermekvédelem érdemben nem vizsgálta, és másfél évtizeden keresztül minden gyanús ügyet elsimítottak".

Majd emlékeztet rá, hogy "sem politikus, sem hatóság, sem Orbán Viktor nem kért bocsánatot az áldozatoktól, és nem tettek érdemi lépéseket a gyermekvédelmi rendszer korszerűsítésére, megerősítésére".

Szerinte "Orbán Viktor a felelősséget két női beosztottjára kente, és azt ígérte, hogy a jövőben ilyen nem fordulhat elő, mert átvilágítják a gyermekvédelmi dolgozókat. A kritikusok akkor is jelezték, hogy önmagában az átvilágítás kevés, jelen formájában értelmetlen és megalázó, ehelyett több pénzre, szakemberre és figyelemre lenne szükség, és kevesebb álságos képmutatásra és sikerpropagandára".

Ezt követően derült ki, hogy egy javítóintézet vezetője és társa két lányt is prostituáltként futtatott. Pottyondy szerint:

"A múlt héten beárazódott Orbán Viktor „kifogástalan életvitel vizsgálata”. A rendőrség letartóztatta az EMMI Budapesti Javítóintézetének igazgatóját, Péter bácsit és élettársát, az intézmény rendészeti vezetőhelyettesét. A neres szerelmespárt emberkereskedelemmel, kényszermunkával és közfeladati helyzettel visszaélés bűntettével gyanúsítják"

-írja posztjában.

"A kifogástalan életvitel vizsgálaton annak ellenére átmentek, hogy:

- Péter bácsira számos jelzés érkezett az elmúlt két évtizedben, hogy visszaél a helyzetével. Pintér úr, Orbán úr! Van valami protokoll, hogy az első tíz bejelentést nem veszik komolyan? Vagy mindenkinek van évi egy dobása? Hogy történhet meg, hogy valaki gyereket ront meg és pr0s1i1úciós hálózatot épít fel az orruk előtt? Egy közintézményben? Egy gyermekvédő kormányzat alatt?

- Péter bácsi aktuálisan egy egykori állami gondozott élettársa. Ez sem volt gyanús? Különösen az eddigi vádak és jelzések tükrében?

- Péter bácsi egy 30 milliós Lexussal, élettársa egy szintén 30 milliós Ford Ranger Raptorral járt a munkahelyére. Az átvilágítást végzőknek hogy nem tűnt fel a két nagy értékű autó? Vajon mennyire lehet gyakori a gyermekvédelmi intézmények vezetői között az ilyen árkategóriájú gépjármű?

- A helyszíni szemle során azt sem szimatolták ki, hogy a nerpár 120 millió forint értékben tartott otthon ingóságokat. Tehát az átvilágítás alkalmával sem a pr0s1i1uáltként dolgozó lányok nem kerültek a látókörükbe, sem a luxus élet nem tűnt fel, és ezek szerint a normalitásukat vizsgáló teszten is jó rubrikára böktek. Tényleg az volt a mesterterv, hogy úgy szűrik ki a p3d0filokat, a bünőzöket, hogy majd a teszten bevallják? Vagy eredetileg is az volt a terv, hogy így kell elszabotálni az érdemi reformokat?

- És még az sem volt gyanús, hogy Péter bácsi előszeretettel dörgölőzött fideszes politikusokhoz, akik megbecsüléssel, kitüntetésekkel halmozták el a szerintük példamutató és kiváló gyermekvédelmi szakembert. Végülis… Miért is lett volna gyanús?

A humorista felveti azt is, hogy mindezekről nem lehetett olvasni a kormánypárti médiában:

"Az eset neres érintettségét mi sem mutatja jobban, hogy a teljes kormánypárti médiában hírzárlat van Péter bácsi ügyében. Még az olyan nertársak sem emelik fel a hangjukat, mint pl. Bayer Zsolt, akik Lakatos Márk esetében tüntetésre mozgósítottak, majd persze szó nélkül hagyják, hogy abban az ügyben sincsenek megnyugtató hatósági válaszok. Ahogy a p3d0fil papok vagy a biatorbágyi öngyi1kosság esetében sem.

A gyerekeket, különösen az állami gondozott gyerekeket a hatalom és a hatalom kiszolgálói gátlástalanul kihasználják. Hol így, hol úgy. Igazságot, méltányos eljárást, európai körülményeket és biztonságot nem kapnak. Péter bácsi meg várja, hogy kihozzák a haverok a börtönből" - írja Pottyondy Edina.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Elon Musk és Trump totális, pusztító háborúba kezdett egymás ellen - a világ döbbenten figyel
Csütörtökön viharos gyorsasággal omlott össze a köztük lévő szövetség. Trump már a Musk cégeinek adott milliárdos megrendelések visszavonásával fenyegetőzik, Musk pedig arról írt, hogy az amerikai elnök érintett lehet egy szexuális botrányban.


A szakításhoz vezető konfliktus néhány napja kezdődött, amikor Musk „gusztustalan förmedvénynek” nevezte Trump költségvetési törvényjavaslatát, de csütörtökön egésze durva fordulatot vett. A nap végére egyértelművé vált, hogy kettejük szövetségének vége, sőt, egymás legnagyobb ellenségévé váltak.

Pedig a kormányzati ciklus elején Musk Trump legfontosabb tanácsadója és legfőbb szövetségese volt.

Musk tavaly július 13-án állt nyilvánosan Trump mellé, miután merényletet kíséreltek meg az elnökjelölt ellen a pennsylvaniai Butler városában, egy kampányrendezvényen. A következő hónapokban titokban egy támogató szervezetet, úgynevezett szuper PAC-et hozott létre, amin keresztül több milliárd dollárt gyűjtött Trump-párti szilícium-völgyi vállalkozóktól a kampány támogatására.

Trump megválasztása után szinte állandóan ott volt az oldalán: hétvégente együtt utaztak Mar-a-Lagóba, együtt adtak interjút a Fox News-nak, és Musk vezette az állami kiadások visszavágását célzó programot, amit DOGE-nak neveztek el, és ami napok alatt az amerikai nemzetközi segélyprogram, az USAID teljes szétveréséhez vezetett. Sokáig úgy tűnt, Musk törvényeken felül áll, emberei pozíciókat kaptak a legnagyobb állami hivatalokban, és így különlegesen érzékeny adatbázisokhoz is hozzáférhettek, ő pedig egészen extrém módszerekkel próbálta csökkenteni az államigazgatás létszámát, például kirúgással fenyegetett mindenkit, aki nem írja le hetente egy e-mailben az öt legfontosabb dolgot, amit csinált.

Bár Musk módszerei hamar összetűzésekhez vezettek a kormány több tagjával is, Trump sokáig kiállt mellette, de ahogy nőtt az elégedetlenség, a kapcsolatuk megrendült – mondták a New York Times-nak bennfentesek.

Muskot a szokatlan, radikális módszerei mellett sok kritika érte azért is, mert költségcsökkentési erőfeszítései messze elmaradtak a céloktól. A közvélemény jelentős része egyre inkább elutasította a milliárdos Fehér Ház-beli szerepvállalását, olyannyira, hogy cége, a Tesla eladásai meredeken zuhanni kezdtek, folyamatossá váltak a tüntetések az autószalonjai előtt, és több alkalommal fel is gyújtottak vagy meg is rongáltak autókat a tiltakozók.

Végül a múlt héten Musk távozott Washingtonból, de még ezt is közösen jelentették be. Az amerikai elnök dicsérte a világ leggazdagabb emberét, aki úgy állt mellette, hogy közben egy hatalmas monokli volt a szeme alatt. Állítása szerint kisfia ütötte arcon. Trump a búcsúztatón kijelentette, hogy Musk „a világ egyik legnagyobb üzleti vezetője és újítója”, és átadott neki egy arany kulcsot a Fehér Ház címerével. Musk megígérte, hogy továbbra is „barátja és tanácsadója” marad. Barátainak az amerikai lap szerint ekkor még szintén arról beszélt, hogy a költségcsökkentés egyes területein továbbra is aktív marad.

Aztán a dolgok nagyon gyorsan megváltoztak.

Trump Musk förmedvényes posztja után napokig kerülte a nyílt konfrontációt a milliárdossal, annak ellenére, hogy ő posztjában „óriási, felháborító, zsíros osztogatásnak” nevezte a költségvetési törvényt. Musk viszont nem tágított. Azt mondta, hogy a „Nagy, Gyönyörű Törvény”-nek nevezett csomag, ami Trump törvényalkotási programjának középpontjában áll, tönkreteszi az állami kiadások csökkentéséért végzett munkáját azzal, hogy tovább növeli Amerika eladósodottságát. Musk burkoltan azzal fenyegette meg a republikánusokat, hogy megtorlásra számíthatnak, ha támogatják az intézkedést.

Amikor csütörtökön Friedrich Merz, Németország új kancellárja látogatást tett Fehér Házban, az újságírók megkérdezték Trumpot Musk kritikájáról. Azt válaszolta: „Csalódtam Elonban. Megváltozott. Értem én. De minden részletét ismerte ennek a törvénynek. Jobban tudta, mint bárki. És sosem volt kifogása, amíg ki nem lépett. És ha megnézitek, mit mondott rólam – biztosan könnyen megtaláljátok, friss felvételek –, gyönyörű dolgokat mondott rólam. Még nem sértett meg személyesen, de biztos vagyok benne, hogy jön majd az is” - jósolta. Trump azt is kijelentette, hogy Musk támogatása nélkül is megnyerte volna Pennsylvaniát.

Musk erre így reagált: „Nélkülem Trump elveszítette volna a választást, a demokratáké lenne a Képviselőház, a republikánusok pedig csak 51–49-re vezetnének a Szenátusban.” És még hozzátette: „Ez ám a hála...”

Ezután végleg elszabadultak az indulatok. Mindketten saját közösségi platformjukon ostorozták a másikat.

„A leggyorsabb módja a költségvetés megmentésének, ha megszüntetjük Elon állami támogatásait és szerződéseit – ez milliárdokat spórolna” – írta Trump a Truth Socialon. Hozzátette: „Mindig meglepett, hogy Biden ezt nem lépte meg!”

Musk válaszul azzal fenyegetőzött, hogy a SpaceX leállítja a Dragon űrhajók használatát, bár később ettől visszakozott. A NASA ezeket az eszközöket használja űrhajósok, élelmiszer és egyéb ellátmány szállítására a Nemzetközi Űrállomásra, és komoly bajba kerülne, ha a SpaceX tényleg így tenne. Veszélybe kerülne az űrhajósok ellátása, és kudarcba fulladhatna a tervezett Hold-utazás is.

Délután Musk azt is felvetette, hogy esetleg új pártot alapít. „Ideje lenne új politikai pártot alapítani Amerikában, ami tényleg azt a 80 százalékot képviseli, akik középen állnak?” - tette fel a kérdést követőinek. Emellett egy olyan bejegyzés mellé állt, amely az elnök elmozdítását követelte, és azt, hogy J. D. Vance-t állítsák a helyére.

Aztán három óra körül azt posztolta: „Ideje ledobni az igazán nagy bombát. Donald Trump szerepel az Epstein-aktákban. Ez az igazi oka annak, hogy még nem hozták nyilvánosságra. Az igazság ki fog derülni.”

Jeffrey Epstein középiskolás lányokat fizetett le „masszázs” ürügyén, de a találkozók hamar szexuális aktusba torkolltak. A milliárdos 2019-ben felakasztotta magát egy New York-i szövetségi börtönben. Az a célzás, hogy Trump valamilyen módon kapcsolódik a szexuális bűncselekményekhez, különösen súlyos állítás. Főleg úgy, hogy Trump bázisának jelentős része kifejezetten érzékenyen reagál az ügy zavaros részleteire. Hónapok óta hatalmas nyomás nehezedik a Trump-kormányzat tagjaira a radikális jobboldal és online véleményvezérek részéről, hogy hozzák nyilvánosságra azokat a nyomozati dokumentumokat, amelyek a nyomozásról készültek.

Trump és Epstein az évek során többször is találkoztak – mindketten New York és Florida gazdag elitjének tagjai voltak. Egy 2002-es interjúban, amit a New York magazinnak adott, Trump azt mondta: „Tizenöt éve ismerem Jeffrey Epsteint. Remek fickó. Nagyon jó vele együtt lenni.” Azt is hozzátette, Epstein „legalább annyira szereti a gyönyörű nőket, mint én, és sokan közülük elég fiatalok.” 2019-ben azonban már elhatárolódott tőle. „Ismertem, ahogy Palm Beachben mindenki ismerte” – mondta. „Szerintem 15 éve nem beszéltem vele. Nem voltam rajongója.”

Idén februárban Trump kormányzati tisztviselői – köztük Pam Bondi igazságügyi miniszter – nyilvánosságra hozták az „Epstein-akták első fázisát”. Azonban hamar kiderült, hogy a dokumentumok nagy része már korábban is ismert volt. A „második fázis” előkészítésén az FBI ügynökei azóta is dolgoznak. A jobboldali véleményvezérek leggyakrabban az „ügyfél-lista” nyilvánosságra hozatalát követelik, de kérdés, hogy egyáltalán létezik-e ilyen.

„Egy kis gondolatébresztő” – írta még Musk. „Trumpnak még 3 és fél éve van hátra elnökként, én viszont még legalább 40 évig itt leszek.”

Trump közben Musk monokliján gúnyolódott, kifogásolva, hogy nem is próbálta eltakarni a sérülést. Azt is hozzátette: Musk is „Trump-szindrómában” szenved, mint sok más egykori tanácsadó. „Felkelnek reggel, elmúlt a csillogás, megváltozik a világ, és ellenségessé válnak” – fogalmazott az elnök.

Musk azzal vágott vissza, hogy szerinte Trump vámjai recesszióhoz vezetnek az év végére. Régi Trump-bejegyzéseket is megosztott, amelyekben az elnök a republikánusokat bírálta a költségvetési hiány miatt.

Trump szerint Musk csak azért támadja a törvénycsomagot, mert kivették belőle az elektromosautó-kedvezményeket, amelyek a Teslának kedveztek volna. (Musk korábban maga is ezek megszüntetése mellett érvelt.)

„Elon kezdett fárasztóvá válni. Megkértem, hogy távozzon. Elvettem tőle az elektromosautó-rendeletet, amely mindenkit olyan autók vásárlására kényszerített, amiket senki sem akart (és ő már hónapok óta tudta, hogy ezt tervezem!), erre teljesen BEKATTANT” – írta Trump a Truth Socialon.

Musk azt válaszolta az X-en: „Ez annyira nyilvánvaló hazugság. Szomorú.”

Tény, hogy a republikánus költségvetési törvényjavaslat fájna a Teslának. 7500 dollárral csökkentené a Tesla autókat vásárlók által igénybe vehető adójóváírást, fokozatosan megszüntetné az akkumulátorgyárak és lítiumfinomítók támogatását, valamint eltörölné az elektromos járművek töltőállomásainak pénzügyi támogatását. Emellett megtiltanák azt is, hogy a Tesla úgynevezett „tiszta levegő kvótákat” adjon el más autógyártóknak – olyanoknak, amelyek nem teljesítik a környezetvédelmi előírásokat. Musk cége ezekből az év első negyedévében 215 milliárd forintnak megfelelő bevételt szerzett, ami meghaladta a cég nettó nyereségét.

A Musk és Trump közötti nyilvános veszekedés annyira elfajult, hogy még Ashley St. Clair, egy jobboldali újságíró is beszállt, aki Musk egyik gyermekének anyja. „Hé, @realDonaldTrump, szólj, ha kell egy kis szakítási tanács” – írta az X-en. Kanye West pedig békülésre kérte őket „Tesók, kérlek neeeeee” – posztolta az X-re egy emojival, amelyen két ölelkező ember látható. „Mindkettőtöket nagyon szeretünk.”

Musk barátai és üzlettársai közben teljes döbbenettel figyelték a fejleményeket. Csütörtökön egész nap a telefonjukra tapadva követték az eseményeket, és senki sem értette, hová tart ez az egész.

„Gyorsabban történt meg ez a szakadás, mint gondoltam volna” – mondta Musk egyik szövetségese a Washington Postnak. Hozzátette: „Szerintem Elon igazából maga akart elnök lenni.”

A Muskhoz közel állók azt mondták a lapnak, mindez azt is jelzi, szakadás következett be a tech-jobboldal és a populista MAGA-mozgalom között. Trump és a MAGA tagjai szerintük inkább a jelenlegi status quo fenntartását választották minden fontos kérdésben. Musk hatalmas reményekkel érkezett Washingtonba, abban bízott, hogy rendszerszintű változásokat indíthat el, de helyette magas vámokat és egy olyan törvényjavaslatot kapott, amely csak még mélyebb adósságba taszítja az országot. „Teljes vereség” – fogalmazott egyikük.

A kirobbant konfliktussal Musk és Trump is rengeteget kockáztat.

Musk körülbelül 100 milliárd forintot költött Trump 2024-es kampányára, és további több milliárdot ígért a 2026-os félidős választásokig – ez most erősen kérdésessé vált. Az elnök családi cége a Trump Media & Technology Group pedig 8 százalékot veszített az értékéből.

De rosszul járt a Tesla is, amelynek részvényei 14 százalékot zuhantak, ami gigantikus, 150 milliárd dolláros veszteséget jelent, és a Covid 2020-as kitörése óta a legnagyobb napi csökkenés. „Valaki vegye már el a telefont tőle! Ez mi a fene?! A Tesla darabokra hullik” – posztolta napközben az X-en Ross Gerber befektető, aki korábban lelkes támogatója volt Musknak. Most úgy látja, a világ leggazdagabb embere lerombol mindent, amit eddig felépített.

Musk vállalkozásai eddig dollár tízmilliárdokat kaptak állami megrendelésekből, és további óriási szerződésekre számíthattak, főleg a SpaceX – ez most mind veszélybe került. Ahogy a Tesla teljes önvezetésének engedélyezése is, vagyis könnyen lehet, hogy búcsút mondhatnak a megengedőbb szabályozási környezetnek. Bár Musk csapatának sok tagja már távozott a DOGE-ból, akik még ott vannak, a Washington Post szerint most megtorlásra számíthatnak.

Csütörtök estére Musk már békülékenyebb hangot ütött meg. Amikor Bill Ackman milliárdos azt írta, hogy „Trump és Musk kibékülhetne az ország érdekében”, Musk csak annyit válaszolt: „Nem tévedsz.”

De nehéz elképzelni, hogy innen van visszaút.

Stephen K. Bannon, Trump egyik legbefolyásosabb szövetségese már azt követeli, hogy indítsanak vizsgálatokat Musk ellen. „Vizsgálják ki hivatalosan is a bevándorlási státuszát, mert meggyőződésem, hogy illegálisan tartózkodik az Egyesült Államokban, és azonnal ki kell toloncolni” – jelentette ki.

A New York Times úgy tudja, Trump tanácsadói arra készülnek, hogy hosszú háború indul Musk ellen, amelyben a technológiai és politikai szövetségesek kénytelenek lesznek oldalt választani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Ukrajna hétvégi vakmerő dróntámadása, a Pókháló-hadművelet megváltoztathatja a 21. századi hadviselést
Fillléres eszközökkel okoztak hatalmas károkat az orosz stratégiai bombázókban, több ezer kilométerre a fronttól. Az ehhez használt, Oroszországba csempészett drónok ellen tehetetlen volt a légvédelem. Ez pedig messzeható következményekkel jár.


Egyre több részletre derül fény az ukránok hétvégi vakmerő dróntámadásáról, amivel a szakértők szerint Ukrajna ismét bebizonyította, hogy képes teljesen új alapokra helyezni a modern hadviselést. A célpontok több ezer kilométer mélyen Oroszország területén belül fekvő repülőterek és stragégiai gépek voltak, amik közül akár 20 is megsemmisülhetett vagy súlyosan megrongálódhatott. Az ukránok által „Pókháló hadműveletnek” elnevezett akcióban néhány százezer forintos drónokkal tízmilliárdokat érő bombázókban okoztak komoly károkat. Rácz András Oroszország-szakértő azt írta a Facebookon, hogy

„ez a háború talán legkomplexebb, legösszetettebb ukrán művelete volt, nagyon jelentős siker, messzeható következményekkel.”

A támadást közvetlenül az isztambuli fegyverszüneti tárgyalások elé időzítették, de az előkészítése másfél évig tartott. Zelenszkij szerint összesen 117 drónt használtak, amiket becsempésztek Oroszországba, majd mobilházakat szállító teherautókon rejtettek el. Ezekkel a lehető legközelebb jutottak a kiszemelt célpontokhoz, majd a drónokat rejtő, fából készült szállítódobozok teteje távirányítással felnyílt, és a támadó eszközök megtették a maradék távolságot. Ezután a konténerek megsemmisítették önmagukat.

Videón a támadás pillanatai

A Meduza nevű, külföldön működő orosz híroldal azt írja, az orosz hatóságok körözést adtak ki a 37 éves, donyecki születésű Artem Tyimofejev ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy részt vett az egyik irkutszki támaszpont elleni támadásban.

A férfi négy olyan teherautó tulajdonosa, amelyekről drónokat indítottak az ottani orosz katonai reptér ellen. A teherautók vezetői szerint főnökük egy murmanszki vállalkozótól kapott megbízást arra, hogy szállítson négy mobil faházat a célpont közelébe, és telefonon azt is megmondták nekik, pontosan mikor és hol álljnak meg. Az utolsó megálló egy Rosznyefty benzinkút volt, nem messze a katonai repülőtértől. Onnan indították el a drónokat. A sofőrök azt állítják, nekik fogalmuk sem volt, mit szállítanak.

A támadásban a jelentések szerint legalább hat Tu–95-ös és négy Tu–22M típusú bombázó vált harcképtelenné, emellett A–50-es felderítőgépeket is eltaláltak – ezek a gépek képesek időben kiszúrni a légvédelmi rendszereket és az ellenséges rakétákat.

Az akciót az ukránok teljes titokban szervezték, a szövetségeseiket sem értesítették róla, mert tudták, hogy az atomtámadásra is képes stratégiai bombázók elleni bevetést kapásból elutasítanák.

A New York Times-nak nyilatkozó amerikai védelmi források szerint az ukránok lépése hasonlított ahhoz, ahogy tavaly az izraeli haderő támadást indított a Hezbollah tagjainak személyhívói ellen Libanonban.

Zelenszkij hétfőn arról beszélt, hogy a dróntámadások „komolyan meggyengítették” Oroszország haderejét. Azt állította, hogy a hadrendben tartott orosz nehézbombázók 34%-át pusztították el. „A ‘Pókháló’ megmutatta, milyen a modern hadviselés, és miért kulcsfontosságú, hogy technológiai előnyben maradjunk” – írta a közösségi médiában.

Rácz András ugyanakkor úgy látja, az orosz veszteségekről egyelőre nem lehet végső számot mondani. Ami tény, hogy az elveszített hadászati bombázók többsége pótolhatatlan.

„Oroszország három típust tart rendszerben: a Tupoljev Tu-95-öst, Tupoljev Tu-22M3-ast, Tupoljev Tu-160-ast. Az első kettőnek évtizedekkel ezelőtt leállt a gyártása, mostanra a gyártósorok sincsenek már meg. Tu-160-asokat tudnak ugyan gyártani, de évente csak egy-három darabot. Ergo, akkor is kb. fél évtized a már vizuálisan igazolt veszteség pótlása, ha tényleg "csak" tizenegy" bombázó lesz a végleges mérleg (valószínűleg jóval több lesz)” - írja a szakértő.

A hadászati bombázók elvesztése szerinte gyengíti az orosz nukleáris elrettentési képességet, de nem döntő mértékben.

A bombázóknál ugyanis fontosabbak az atomfegyvert hordozó tengeralattjárók, illetve a szárazföldi indítású atomfegyverek, és ezek érintetlenek maradtak. Ráadásul az oroszoknak vannak a stratégiai bombázóknál kisebb repülőgépekről indítható, atomfegyvert hordozni képes fegyverei is, ilyen pl. a MiG-31-ről indítható Kinzsal.

Moszkva hagyományos fegyverekkel végrehajtott, mélységi, precíziós csapásmérő képessége viszont Rácz András szerint nagyon jelentősen meggyengült, és ennek közvetlen, harcászati hatása lesz a háborúra. „Ezek a bombázók egyenként (konfigurációtól függően) 6-8-12 robotrepülőgépet tudtak indítani ukrán célok ellen - és nem voltak ritkák az olyan éjszakák, hogy egyszerre tíznél több gép is levegőben volt. A légi indítású robotrepülőgépek bevetésének képességét az ukrán csapás tartósan és jelentősen csökkentette” - írja.

Hozzáteszi, Oroszország mélységi, precíziós csapásmérési képesség nem szűnt meg teljesen, hiszen továbbra is megvannak a hajóról és tengeralattjáróról indítható Kalibr és más robotrepülőgépek, az Iszkander rakéták különféle verziói, az észak-koreai KN-23-asok, emellett egyre fejlettebbek a Gerany-drónok is.

A mostani támadás más szempontból viszont szintlépés volt. „Azt mutatja meg, hogy drónok összehangolt bevetésével már stratégiai hatásokat lehet elérni” - nyilatkozta a New York Times-nak Evelyn Farkas, a McCain Intézet vezetője.

Az európai NATO-tagállamoknak is újra kell gondolniuk, hogy mennyire sebezhetők egy hasonló csapással szemben. A katonai bázisok légvédelme ugyanis jellemzően nincs felkészülve arra, hogy ennyire kis távolságról indítanak a kifutón álló gépek ellen támadást.

Rácz András szerint az ukránok által bevetett drónok kicsi, gyors, mesterséges intelligencia által vezérelt eszközök voltak, amik ellen hatástalan a csöves légvédelmi tüzérség és az elektronikai zavarás is.

James Patton Rogers, a Cornell Egyetem drónhadviselés-szakértője szerint a nyugati országok számos külföldi támaszpontja – főleg a Közel-Keleten és Afrikában – különösen sérülékeny lehet egy ilyen támadással szemben, mert ott nem lehet egységes védelmet kialakítani a szélsőséges csoportok miatt.

A történtek befolyásolhatják Donald Trump rakétavédelmi terveit, az úgynevezett „aranykupolát” is. Ugyanis ez a rendszer nem védene az ukránok által használt olcsó drónokkal szemben.

Rácz András arra számít, hogy Oroszország napokon belül „vissza fog ütni.” Szerinte a frontközeli ukrán nagyvárosok (Harkiv, Zaporizsja, Dnyipro, Odesza) és Kijev ellen lesznek tömeges, minden korábbinál nagyobb, koncentrált támadások. A New York Times titkosszolgálati forrásokra hivatkozva szintén azt írja, hogy Moszkva újabb civil célpontokat támadhat meg, de az energiahálózatot is célba veheti, vagy újabb ballisztikus rakétákat vethet be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk