SZEMPONT
A Rovatból

Gyurkó Szilvia a javítóintézeti botrányról: A tavalyi átvilágításon a bicskei gyermekotthon igazgatója is átment volna

Annak, hogy a kifogástalan életvitel-vizsgálaton nem akadt fenn a Szőlő utcai javítóintézetet 14 éven át vezető igazgató, a szakértő szerint sok oka van. Egy működő gyerekvédelemhez leginkább pénz kellene, de az továbbra sincs.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. június 04.



120 millió forint készpénzt találtak nála, évek óta tízmilliós kocsikkal járt, és a 444 szerint már évekkel ezelőtt érkezett ellene rendőrségi bejelentés, folyt ellene belső vizsgálat, mégis 14 éven át igazgathatta a Szőlő utcai javítóintézetet az a férfi, akit most emberkereskedelemmel és kényszermunkával gyanúsítanak, vagyis azzal, hogy élettársával együtt lányokat kényszerített prostítúcióra. A férfit korábban a Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálattól elbocsátották, majd az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságtól is eltávolították etikai vétség miatt. Ennek ellenére mégis igazgató lett a Szőlő utcában. Az egyik korábbi főnöke elmondta, amikor a minisztériumból megkeresték, azt tanácsolta, ne nevezzék ki. Ennek ellenére megtették.

Hogyan működhetett ennyi éven át háborítatlanul ilyen feltűnően? És hogyan úszhatta meg a bicskei botrány után bevezetett életvitel-vizsgálatot? A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítójával, Gyurkó Szilviával beszélgettünk.

– Tavaly a kegyelmi botrány után a kormány elhatározta, hogy átvilágítja az összes gyermekvédelemben dolgozót. Most egy újabb borzalmas visszaélésre derült fény. Hogyan lehetséges ez?

– Mi már akkor is jeleztük, amikor a kifogástalan életvitellel kapcsolatos kérdőív nyilvánossá vált, hogy

a bicskei gyermekotthon igazgatója is átment volna ezen az átvilágításon.

Miközben valóban nagyon fontos, hogy legyenek megfelelő szűrések, alkalmassági vizsgálatok és rendszeres utánkövetések annak érdekében, hogy azok, akik a gyerekek körül vannak, valóban biztonságot tudjanak nyújtani, és ne jelentsenek kockázatot a gyerekekre vagy a munkatársakra nézve. A kifogástalan életvitel-vizsgálaton legnagyobb eséllyel azok buknak meg, akik ellen korábban már volt eljárás, vagy vannak olyan látható, igazolható problémáik, amelyek korábbi vizsgálatokra utalnak. Most, a Szőlő utcai ügyben is, csakúgy, mint korábban a bicskei ügyben, alapvetően úgynevezett „puha" jelzésekről volt szó. Tehát amikor gyerekek, dolgozók vagy akár a vezetéssel, szakmai hozzáállással szemben kritikus észrevételek érkeznek.

Ezekre viszont nem érkezik olyan belső vizsgálat, vagy nincsenek olyan következmények, amelyeknek látható nyoma lenne. Így az átvilágítást végző szakembereket meg lehet vezetni, vagy az érintettek egyszerűen nem akadnak fenn a szűrőn.

Ez két nagyon fontos problémára is ráirányítja a figyelmet. Az egyik, amit a kezdetektől hangsúlyozunk, hogy a kifogástalan életvitel-vizsgálat hamis illúziót kelt. Mintha a vizsgálatok lezárását követően azt mondhatnánk, hogy nincsenek problémás szakemberek a gyerekvédelemben, pedig vannak. A másik komoly probléma, hogy a jelenlegi intézményi szabályzatok nem tartalmaznak rögzített eljárásrendet arra az esetre, ha vezető beosztású személlyel szembeni jelzés érkezik. 2024-ben volt esély arra, hogy ezen javítsanak. Tavaly a Belügyminisztérium módosította a szakellátási intézményeken belüli jelzésekre vonatkozó valamennyi módszertani útmutatót. Most már mérlegelés nélkül kell jelezni a gyermekekkel szembeni visszaéléseket. Ez reménykeltő, mert ha a rendszernek megfelelő kapacitása van, és komolyan veszik ezeket a jelzéseket, sokkal több belső ügy derülhet ki. Viszont a statisztikai adatgyűjtés jelenlegi rendszere miatt a 2024-es adatokat csak nyár végén látjuk majd, jelenleg még csak a 2023-asak állnak rendelkezésre. Így most még nem tudjuk megmondani, hogy valóban érkezett-e több jelzés a módszertani útmutatók módosítása óta, vagy nem. Továbbra is probléma, hogy az ügyek kivizsgálására nincsenek olyan szakmai protokollok, melyek megfelelnének a nyugat-európai sztenderdeknek.

Sokszor azok folytatják le a vizsgálatokat, akik maguk is belül vannak a rendszerben. Azaz nem biztosított, hogy független, külső személyek járjanak el.

A harmadik probléma a transzparencia hiánya. Mióta a Belügyminisztériumhoz kerültek a gyermekvédelmi intézmények, ez látványosan fokozódott. Korábban sem voltak igazán nyitottak a gyermekvédelmi intézmények, sem a gyerekotthonok, lakásotthonok, sem a speciális és különleges intézmények, javítóintézetek, de amit az elmúlt években tapasztalunk, hogy milyen szinten nem jönnek ki információk, mennyire zárttá válik a rendszer, önmagában is növeli a bántalmazás kockázatát. Hiszen így sokkal kisebb az esélye annak, hogy valaki észrevegye, mi történt, beléphessen, információt hozzon ki a zárt kapuk mögül.

- A most lebukott igazgatóval kapcsolatban már a korábbi munkahelyén is voltak aggályos történetek, ráadásul teljesen nyilvánvalóan nem az ottani fizetésének megfelelő életszínvonalon élt. Ezek nem olyan dolgok, amiket egy alapos átvilágítás során fel kellene tárni, meg kellene találni?

- Ez egy nagyon fontos dolog lenne. Amikor azt említettem, hogy a nyugat-európai sztenderdek szerint kellene ezeket az ügyeket kezelni, akkor abba azt is beleértettem, hogy az ENSZ gyermekjogi bizottsága szerint és az Európai Uniós ajánlások szerint is minden ilyen ügyben általános átvilágításnak kell történnie, tehát nemcsak azt kell megnézni, hogy ki az a személy egyénileg, aki felelősségre vonható azért, ami történt, hanem meg kell nézni azt is, hogy

szervezeti, munkáltatói, vagy fenntartói szinten milyen jellemzői voltak annak a működésnek, ami lehetővé tette, hogy ez ennyi időn keresztül megtörténhetett.

Ha voltak jelzések, azoknak miért nem volt következménye, ha volt vizsgálat, és annak volt valami eredménye, akkor annak miért nem volt konzekvenciája? Tehát a konkrét egyéni felelősség megállapításán túlmenően nagyon fontos, hogy azokat a tanulságokat is levonjuk, amik a rendszer további fejlesztéséhez szükségesek. Amikor azt mondtam, hogy nincs transzparencia, az erre is vonatkozik. Az elkövetők közvetlen környezetének, közvetlen munkatársaiknak nagyon sok esetben vannak információik arra vonatkozóan, hogy az adott szakember nem úgy viselkedik, ahogy kellene, vagy olyat tesz, ami egyébként bántalmazó lehet, vagy nem jó. Annak, hogy miért nem történik ezekben az ügyekben olyan lépés, ami szükséges lenne, ennek megint sokféle oka lehet az egészen cinikustól kezdve, mert annyira kevesen vannak a rendszerben, hogy egyszerűen nem kockáztatják meg, hogy valakit elküldjenek, akkor sem, ha az ő működése aggályos, odáig, hogy érdekelt abban, hogy ne emelje fel a szavát, mert meg akarja tartani a munkahelyét, vagy, hogy adott esetben megfenyegetik.

De olyan is van, hogy egyszerűen nem érdekli, mi történik körülötte.

Sajnos a magyar gyerekvédelem egy része az elmúlt években kontraszelektálttá is vált, miközben ott vannak a rendszerben a vitathatatlan hősök, akik a vállukon tartják ezt a súlyosan alulfinanszírozott és elképesztő munkaerő- és forráshiánnyal küzdő rendszert. De mellettük ott vannak azok a kollégák is, akik konkrétan tesznek rá, hogy mi van a gyerekekkel, nem foglalkoznak velük, nem tekintik őket értéknek, nem tekintik őket ugyanolyan gyereknek, mint akár a saját gyerekeiket. Nem értik azt, hogy mit jelent egy traumatizált gyerek működésében az átszexualizáltság, képesek azzal elintézni, ha egy gyerek prostitúció, vagy emberkereskedelem áldozatává válik, hogy „ ezek ilyenek, nekik a vérükben van, egyébként is ez történne vele”, és különböző önfelmentő narratívák és mechanizmusok jelennek meg a rendszerben, amik például azokat a szakembereket, akik amúgy látják, hogy mi történik, megakadályozzák abban, hogy ezt egyrészt problémaként azonosítsák, másrészt a gyerek oldalára álljanak, harmadrészt annak lássák a gyereket, ami: áldozatnak egy visszaélésben. Ez is többek között amiatt van, mert

olyan szinten nincs megfelelő szakembergárda, főleg a problémás, traumatizált, nehéz sorsú gyerekekkel foglalkozó intézményekben, hogy akik odakerülnek, nincs tudásuk bántalmazásról, traumáról, nem tudják, hogy egy kisgyerekkorban elszenvedett szexuális erőszak milyen következményeket hoz,

például az átszexualizált viselkedésben, kamaszkorban. Ezek a fajta tudás- és ismerethiányok, és egy rossz attitűd, összeadódva előidézhetik azt, hogy valakinek a szeme előtt zajlanak ilyen folyamatok, miközben ő azt gondolja, hogy nincs ezzel semmi baj.

– Azt mondta, önök jelezték, hogy a bicskei gyermekotthon vezetője is átment volna egy ilyen vizsgálaton. Ezek szerint volt valamiféle párbeszéd a minisztériummal?

– A „párbeszéd” szó használata itt azért erős eufemizmus. Az, amit említettem, hogy „jeleztük, hogy átment volna” kétféle módon történt. Egyrészt a Gyermekjogi Civil Koalíción keresztül, amelyben sok szakmai szervezet részt vesz, akik gyermekjogi, gyermekvédelmi kérdésekkel foglalkoznak. A koalíciónak volt egy állásfoglalása a kifogástalan életvitellel, illetve a 2024-es szabályozási módosításokkal kapcsolatban. Ez volt az egyik csatorna. A másik a nyilvánosság, ahol szintén szóvá tettük ezeket az aggályokat. Valamiféle szakmai együttműködés valóban van a Belügyminisztériummal. Például a jelzőrendszer kapcsán fejlesztettünk egy alkalmazást, amely segít az embereknek megérteni és jól használni az új szabályokat. Ehhez kértünk állásfoglalást a Belügyminisztériumtól, amit meg is kaptunk. Részt veszünk az Igazságügyi Minisztérium gyermekjogi munkacsoportjában is, amelynek, ha minden igaz, néhány héten belül lesz is egy ülése, ahol ott tudunk lenni. Bár ezek jó alkalmak arra, hogy egyáltalán legyen mód a szakemberek közötti kommunikációra, azonban az a tapasztalatunk, hogy

ezeken a fórumokon nagyon szűkös az idő, és szűkre szabott az a téma, amelyben egyáltalán jelezni lehet véleményeket vagy állásfoglalásokat. Tehát valódi diskurzusról nem igazán beszélhetünk.

A kifogástalan életvitel-vizsgálattal kapcsolatban is sokkal markánsabb vélemények is megfogalmazódtak arról, hogy ez jó irány-e vagy sem, de valódi meghallgatásra nem találtak ezek az észrevételek. Tehát ezek egyelőre inkább egymás mellett való elbeszélések.

– Hogyan lehetne a prevenciót megerősíteni?

– Egy kicsit messzebbről kezdem a választ. Látni kell, és ezt most az Állami Számvevőszék tavaly év végén közzétett jelentéséből idézem, amely a szakellátási rendszer átvilágítása után készült, valamint az elmúlt időszak jelzőrendszeri értekezletei is ezt erősítették meg, hogy a szakellátásból minden hetedik, az alapellátásból pedig minden tizedik szakember biztosan hiányzik, és ez mostanra kiegészült azzal a megdöbbentő adattal, hogy három munkavállalóból csak egy az, aki stabilan jelen van. A másik kettő folyamatosan cserélődik, azaz egy-két hónap, fél év után otthagyja a munkahelyét. Ez azt jelenti, hogy

három álláshelyből csak egy van stabilan betöltve, a másik kettő vagy betöltetlen, vagy állandóan új ember kerül oda.

Ebben a helyzetben szakmai közösségeket fejleszteni, építeni, megerősíteni elképesztően nehéz. És ezt a helyzetet tovább rontotta ez a bizonyos kifogástalan életvitel-vizsgálat. Ennek minősége, megközelítése és nyilvános kommunikációja sok kiváló szakembernek az utolsó csepp volt a pohárban. Tapasztalt dolgozók hagyták ott a pályát, és nem ritkán azt hallani, hogy azt veszik fel az intézményekbe, “aki éppen arra jár”. Azt mesélték kollégák, hogy

valaki takarítói állásra jelentkezett, aztán felajánlották neki, hogy maradjon inkább nevelőnek, mert az a pozíció is betöltetlen, és ott több pénzt is kereshet.

Az ilyen belépő munkatársakat, akik nem tekinthetők szakembereknek, mert nincs meg a képzettségük, a régi motorosok tudják érzékenyíteni, tanítani. Ők viszont sokan elmentek tavaly, két hullámban is: nyáron és év végén. Ez országos jelenség. Eddig azt mondtuk, hogy főleg azokon a megyékben súlyos a helyzet, ahol a munkaerőpiac szerkezete miatt van alternatíva (Pest megye, nyugati határszél), de mostanra országosan is megállapítható a rendkívül súlyos munkaerőhiány. Közben pedig folyamatos a gyerekek beáramlása a szakellátási rendszerbe. Az intézmények átlagosan egész évben 15–50%-os túltelítettséggel működnek. Vagyis a kevesebb, és kevésbé képzett szakember sokkal több, és problémásabb sorsú gyerekkel kénytelen foglalkozni. Ezekhez a problémákhoz hozzátartozik például a szerhasználat is: egy addiktológiai közalapítvány tavalyi kutatása szerint azok a gyerekek, akik úgy kerülnek be a szakellátási intézményekbe, hogy nem szerhasználók, ott komoly esély van rá, hogy azzá válnak. Ön a prevencióról kérdezett, és ezért kellett ilyen messziről kezdenem, mert

a prevenció ott kezdődik, hogy legyen bérrendezés. Legyen társadalmi megbecsültsége a szociális szektorban dolgozóknak.

Ezt az óriási munkaerőhiányt és alacsony presztízst el kell mozdítani: legyen vonzó a pálya azoknak is, akik jól képzettek és magas státuszúak, és a pályakezdők is hivatásként, életpályaként tekinthessenek a gyermekvédelemre. Ehhez az is kell, hogy a gyermekvédelmi rendszer megfelelő szakmai támogatást biztosítson. Ha valaki nevelőként dolgozik egy gyermekotthonban, lakásotthonban vagy javítóintézetben, ne érezze magát magára hagyva, hanem kapjon folyamatos, szakmai segítséget. És nem is csak érzékenyítésről van szó, ez a szakmai alapok része kellene legyen. Tudni kellene, hogy mit jelent a traumatizált gyerek viselkedése, hogy mit jelent, ha kiemelték a családból, milyen jele lehet a kriminális devianciának, amely sokszor a bántalmazotti lét következménye. Tudni kell, hogyan válhat egy áldozat később elkövetővé, és hogy ez nem egyszerű „jellemhiba”, hanem egy érthető, és megelőzhető folyamat része. A Hintalovon Alapítványnál például el tudtunk indítani ingyenes, akkreditált képzéseket, kifejezetten a szakellátásban dolgozóknak, szexedukációs témában. Ez segít megérteni, hogy miért kezdik ezek a gyerekek korábban a szexuális életet, miért jellemző sok esetben a promiszkuitás, miért magasabb náluk az emberkereskedelem, prostitúció, pornográfiába vonódás kockázata. Meg kell érteni azt is, hogy a szexualitás hogyan válhat egyfajta hatalmi nyelvvé, például kortársak futtatnak kortársakat, hogy egy egykori áldozat hogyan válhat később maga is kihasználóvá.

Ezek nem felfedezendő, új dinamikák, ezek ismertek, kutatások és szakirodalom is alátámasztja őket. Azoknak, akik ezekkel a gyerekekkel dolgoznak, ezzel a tudással rendelkezniük kellene.

Őszintén mondom: nem gondolom, hogy a minisztérium rossz szándékból nem foglalkozik ezzel. Feltételezem, hogy az ágazati irányítás is pontosan tudja, mire lenne valójában szükség. De az alapfeltételek, azaz a pénz, hiányzik. Tavaly például beígérték a bérrendezést, de a 2026-os költségvetés tervezetében nem szerepel, erről már a szakszervezet is beszél.

– Mekkora összegre lenne szükség egy bérrendezéshez ebben a szektorban?

– Nem tudom megmondani, pontosan mekkora összegre lenne szükség. Az viszont biztos, hogy a tavalyi évben nagyon sok intézményt összevontak, sokat be is zártak, és ez nem szakmai alapon történt. Az intézmények bezárásának és összevonásának legfőbb oka az volt, hogy nincs elég szakember, aki a gyerekekkel foglalkozhatna. Azonban minél több gyereket, köztük minél több problémás sorsút zárnak össze kis helyre, egyre kevesebb felnőtt felügyelete mellett, annál nagyobb az esélye annak, hogy ott nem jó dolgok történnek.

– Mekkora lehet a látencia? Tehát most megint valami a felszínre került, de körülbelül hány lehet az olyan eset, amiről nem tudunk?

– Én azt gondolom, hogy minden egyes esetre jut tíz másik. Tehát egyetlen, gyerekkel szemben elkövetett szexuális visszaélés vagy hasonló kizsákmányolás mögött tíz másik olyan eset van, ami rejtve marad. És ez egy nagyon konzervatív becslés.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Akkor a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok” – felháborodtak a tüntetők Lázár János minisztériuma előtt
A kormány bűnözőbandának, Bayer Zsolt pedig ocsmány árulóknak nevezte azokat, akik Gyöngyösön tiltakoztak Lázár János wc-kefés kijelentése ellen. Szombat este Lázár minisztériuma elé szerveztek tüntetést, ahol felbukkant Caramel is. Videó.


Lázár János minisztériuma elé hirdetett tüntetést Lakatos Ádám aktivista, miután a miniszter egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy ha nincsenek bevándorlók, a vonatok vécéit a cigányoknak kell takarítaniuk. A demonstrációra azután került sor, hogy Lázár egy gyöngyösi fórumán roma tiltakozók jelentek meg, amire a kormányzati kommunikáció úgy reagált: „bandába verődött bűnözőket” küldött rájuk a Tisza Párt.

„Emberölés, rablás, lopás, kényszerítés, szexuális erőszak. Ez van a priuszukban. Akiket a TISZA odaküldött a fideszesekre Gyöngyösön, némelyiknek több bűncselekmény van a rovásán, mint ahány éves” – állította Orbán Viktor, aki szerint a tiltakozókat bandába szervezték. „És még csak 72 napra vagyunk a választástól. Mi lesz itt, emberek?” – tette fel a kérdést.

A tüntetésen többen is reagáltak a vádakra, köztük azokra a kijelentésekre is, amelyeket Bayer Zsolt publicista fogalmazott meg. Bayer ocsmány árulóknak nevezte a tiltakozókat, és azt üzente nekik, hogy csak akkor nyissák ki a szájukat, ha meg akarják köszönni az Orbán-kormánynak az elmúlt 16 év jótéteményeit.

„Akkor ma még a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok. Köszönöm a kitüntetést!” – reagált szarkasztikusan az egyik résztvevő. Egy másik tiltakozó szerint az egész helyzet „emberi butaság, ez nem méltó a magyar nép viselkedéséhez.”

„Hová süllyedtünk? Hogy egy olyan országban kell élnem, ahol ilyen emberek élnek, akik így ontják magukból a gyűlöletet. Mert bennem is gyűlöletet kelt. Az a legrosszabb, hogy érzem magamban, és ezt nagyon-nagyon szégyellem magam” - mondta egy másik megszólaló.

A kormánypárti megnyilvánulások egy tüntetőt Balog Zoltán egykori miniszter szavaira emlékeztettek. „Azt mondta, hogy rekesszék ki a bűnözőket maguk közül a romák. Ez egy egyértelműen diszkriminatív, stigmatizáló megszólalás volt, és ez beleillik egy hosszú sorozatba, amit a Fidesz csinál” – mondta.

Volt, aki szerint a vita teljesen rossz vágányon zajlik. „Ez egy szóval baromság. Megint nem a lényeggel foglalkoznak, hanem azzal, hogy miket, meg hogyan meg kiket küldtek. Volt valami, egy nagyon fontos dolog, amire reagálni kéne, és nem azzal foglalkozni, hogy milyen embereket küldtek” – vélekedett egy nő.

Molnár Ferenc Caramel is a helyszínen volt, aki szerint a politika eszközei miatt nem lepődik meg a kialakult helyzeten.

„Szerintem pont ezen kellene változtatni, hogy bárki kiáll egy magyar vagy cigány emberért, akkor ne a támadás köszönjön vissza reflexszerűen” – fogalmazott az énekes.

Úgy vélte, a tiltakozók önmaguk miatt mondták el a véleményüket, nem pedig utasításra.

„Ugyanaz, mint a Szőlő utcai gyerekek. Nekem is volt ott ismerősöm, egyetemi tanár gyermeke, mert 14 évesen rosszat lépett. Most le vannak bűnözőzve azok a gyerekek is” – húzott párhuzamot egy másik felszólaló, aki szerint a romáknak sokszor nincs más lehetőségük. „Le lehet bűnözőzni, igen, nyilvánvalóan. De hát az Országházban dolgozók is bűnözők, csak ők még nem kaptak érte semmit.”

A tüntetők szerint Lázár Jánosnak le kell mondania. „Azonnal. Azonnal. Egyértelmű” – jelentette ki egy férfi. „Nem kérdés. Minden normális helyen, minden normális országban már régen nem lenne szabad miniszternek lenni. De nem fog lemondani, ne reménykedjünk” – tette hozzá egy másik.

A legélesebb kritikát egy nő fogalmazta meg, aki szerint az egész kormány felelős. „A kormánynak kellene lemondani, nem Lázár Jánosnak. Lázár János szavaira annyi volt a reakciója, ha jól tudom, Orbán Viktornak, hogy hallgatja a Dankó Rádiót. Ez a reakció.” – mondta felháborodottan.

A teljes riport


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Bárándy Péter: A romák bűnügyi adataihoz még Orbán Viktor sem férhetett volna hozzá, ami történt, valószínűleg bűncselekmény
A volt igazságügyi miniszter szerint a jogtalanság földjén járunk. És nem csak a romák szenzitív adatainak felhasználása mutatja ezt, hanem az is, hogy a kormány a szolidaritási adó ügyében egy rendelettel átvette a bíróságok szerepét, vagyis bármire feljogosítva érzi magát.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. február 05.



Egyre több a kérdőjel a gyöngyösön Lázár János WC-kefés mondatai miatt tiltakozó romák bűnügyi adatainak felhasználásával kapcsolatban. Ezekről elsőként a Magyar Nemzet írt, majd a Fidesz konkrét monogramokkal, életkorral és bűnlajtrommal, az egyes elhomályosított arcokat bekarikázva mutogatta egy videón, ki mit csinálhatott. A videót Lázár János is megosztotta, majd Orbán Viktor is konkrét bűncselekményekről beszélt. Lázár János szerint az adatokat ő és a kormány onnan tudhatta, hogy a helyszínen rendőrök igazoltatták az ellene tiltakozókat, és ennek eredményéről Pintér Sándor beszámolt Orbán Viktornak. Csakhogy a rendőrség közleményben cáfolta, hogy bárkit is igazoltattak volna.

Hogyan juthatott hozzá a Fidesz, Lázár János, vagy akár Orbán Viktor a bűnügyi nyilvántartás adataihoz, és ha ez megtörtént, az felvet-e bűntetőjogi kérdéseket? Erről beszélgettünk Bárándy Péter volt igazságügyi miniszterrel. De szóba került az a veszélyhelyzetre hivatkozással meghozott kormányrendelet is, ami utasította a bíróságokat, hogy szüntessék meg a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket, és megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy ebben az ügyben újra bírósághoz forduljanak.

— Mit gondol arról, hogy a Lázár János WC-kefés mondatai miatt Gyöngyösön tilatkozó romák szenzitív bűnügyi adatai a jelek szerint nyilvánosságra kerültek?

— Ennek az ügynek minden eleme jogsértő. Az ilyen adatok, még ha valósak is, hogyan kószálhatnak olyan helyeken, olyan fórumokon, olyan személyek előtt, akiknek a hozzáférése jogszerűen nem lehetséges?

A bűnügyi nyilvántartás adatairól pontos jogi rendelkezés van, hogy ki férhet hozzá: ezek a bűnügyekben eljáró hatóságok, beleértve a bíróságokat és a rendőrséget.

Bizonyos esetekben, mondjuk kegyelmi ügyek előkészítése során, mások is hozzáférhetnek, így például az igazságügyi miniszter, de a jogszabályban leírt jogosultakon kívül senki más. A kormányfő semmi esetre sem jogosult a hozzáférésre.

— Ez szabálysértés vagy bűncselekmény?

— Valószínűleg bűncselekmény, hiszen szenzitív adatokat szereztek meg jogellenesen, és ráadásul közzé is tették, ami büntető tényállásszerű magatartás.

— Ahhoz, hogy részletes adatokat nyerjenek ki a bűnügyi nyilvántartásból, a Belügyminisztériumnak is közre kellett működnie, vagy valakinek, akinek bejárása van oda.

— Ez így van.

— Tehát ahhoz, hogy kikutassák, kinek mi volt a rovásán, állami alkalmazottak dolgoztak?

— Ez egy feltételezés, erre én nem tudok válaszolni, mert önnek sem állnak erre vonatkozóan rendelkezésre adatok, és nekem sem.

— Ha valakinek már nincsen priusza, nem kerülnek törlésre automatikusan a rá vonatkozó információk?

— A nyilvántartásban az elévülési időn túl, jogszabályban meghatározott ideig még szerepelnek a büntető szankciók, amelyeket alkalmaztak egy adott személlyel szemben. De jogilag szabályozott, hogy az elévülési időn túl mennyi ideig szerepelhet valami ebben a nyilvántartásban. Ehhez azonban csak egy esetleges következő büntetőeljárásban eljáró hatóság juthat hozzá, és végső soron a büntetőbíróság.

— Úgy tűnik, a kormánypárt felült erre a „bűnöző vonatra”. A Szőlő utcai javítóintézet kapcsán is arról beszéltek, az ottani fiatalok bűnözők. Van különbség a két eset megítélése között?

— A Szőlő utca tekintetében én nem emlékszem szenzitív adatok megszerzésére és nyilvánosságra hozatalára. Csak arra, hogy kijelentették: ott súlyos bűnök elkövetői, bűnözők vannak fogva tartva, és az intézmény nem más, mint fiatalkorúak börtöne. Ami tényszerűen nem igaz, mert

a javítóintézet nem börtön, ott nem elítéltek vannak.

Vannak ott olyanok, akik eljárás hatálya alatt állnak, és fiatalkorúként a fogvatartásukat oldják meg így, ha az indokolt. De ha el is ítélték őket, a javítóintézeti nevelés egy intézkedés, aminek, ahogy a neve is kifejezi, elsődlegesen a nevelés a célja. A személyiségre és az elkövetett bűncselekményre tekintettel a nevelést a bírói ítélet szerint csak úgy lehet biztosítani, ha az illetőt egy intézetben tartják, elválasztva a külvilágtól, főként annak káros befolyásától. Tehát semmi esetre sem lehet a börtönnel egyenrangú intézményként kezelni a javítóintézetet. Ott inkább ilyenre emlékszem, nem arra, hogy valakire vonatkozóan konkrét adatokat hoztak volna nyilvánosságra. Hazugságnak ez is hazugság volt, csak más típusú.

— A részletes bűnlajstromot monogramokkal, életkorral, a Fidesz egyik videójában tették közzé. Vagyis bűnügyi adatok kerültek a kampányoló kormánypárthoz is. Ez a pártállami rendszert idézi, amikor az állam és az uralkodó párt hatáskörei fedték egymást. Mit tehetnek az érintettek? Ha ez bűncselekmény, az ügyészségnek hivatalból kellene nyomoznia, de ha nem teszi, mi lehet a következő lépés?

— Feljelentést tehetnek, és helyes is, ha megteszik, akik személyükben azonosíthatóak lettek. Ebben az esetben a nyomozó hatóságoknak valahogyan kezelniük kell az eljárást. Ha megszüntetik, akkor azt indokolással kell megtenniük, és el kell mondaniuk, miért nem látják ezt bűncselekménynek, ami egyébként ordítóan az.

Egy feljelentés esetén vagy megindul egy eljárás, vagy pedig egy alaptalan megszüntetés esetén a megszüntető hatóság presztízse erősen csökken.

De csak ilyen eszközök állnak rendelkezésre. Nagyon nehéz ezt kezelni, a párt és az állam erős összefüggése miatt, ami miatt teljes joggal használjuk a pártállam megnevezést, a választás tisztasága is megkérdőjelezhető. A kampány során, ami nálunk négy évig tart, most pedig a finisében vagyunk, olyan módon élnek vissza az állami lehetőségekkel a kormánypárt választási győzelme érdekében, ami nem megengedhető.

— Egy mai hír szerint visszamenőleges rendelettel vették el az önkormányzatoktól, így a fővárostól is, a jogot, hogy a szolidaritási adó miatt bírósághoz forduljanak, sőt, a folyamatban lévő perek megszűntetésére is utasították a bíróságokat. Ez hogy lehetséges?

— Ez a kormányrendelet

egy újabb határátlépés a jogtalanság földjére.

A kormány a különleges jogrendre, a szomszédos országban lévő fegyveres konfliktusra és a humanitárius katasztrófára hivatkozva hozta meg, hogy elhárítsa ezek magyarországi hatásait. Na most ez önmagában nem igaz, mert semmi köze a rendelet tartalmának az ukrajnai orosz agresszióhoz. Ez szépen demonstrálja, hogy Magyarországon már nem különleges jogrend van, hanem rendeleti kormányzás. 2015 óta, tehát lassan tíz éve, különböző jogcímeken és neveken lényegében különleges jogrend van érvényben. Különleges jogrend pedig nem lehet tíz éven keresztül érvényben, mert annak lényegi eleme, hogy csak nagyon rövid ideig lehet hatályban a veszély elhárítására, és a célja a normál alkotmányos rend mihamarabbi visszaállítása. Itt jól látszik, hogy az állam tíz éven át berendezkedett a rendeleti kormányzásra. Ez az első baj ezzel a rendelettel. A következő baj az, hogy az Alkotmánybírósági határozat, amelyre hivatkoznak, és az azt megelőző határozat sem alapozza meg a rendelet tartalmát alkotó következtetés levonását. A következő baj, hogy visszamenőleges hatályú. Ezen túl

a hatalommegosztás tagadásaként a bíróságok munkáját határozza meg, és kötelezi őket az eljárás megszüntetésére.

A bíróságnak kellene mérlegelnie, hogy egy adott jogszabályváltozás megokolja-e egy eljárás megszüntetést, a végrehajtó hatalom nem kötelezheti erre. A következő baj az, hogy az Alkotmánybíróság határozatát egy folyamatban lévő eljárásban a bíróságnak kell értékelnie és értelmeznie, nem a kormánynak. És az már csak egy kiegészítő dolog, hogy a két alkotmánybírósági határozatot hamisan értelmezi. Így első ránézésre csupán ennyi a bajom ezzel a rendelettel.

— Van ezzel szemben jogorvoslat?

— A választások hozhatnak ebben is reparációt. De ha folytatom: van egy állami intézkedés, ami kötelezettségeket ró az önkormányzatokra.

Erre nem lehet azt kimondani, hogy ez nem egy közigazgatási határozat.

Nem lehet úgy értelmezni, ahogy a rendelet teszi: hogy ez a költségvetési törvény végrehajtásának egy intézkedése, ezért nem határozat, nem közigazgatási eljárás része, és ezért nem lehet keresetet benyújtani ellene. Ez sem valós értelmezés, ez sem igaz. Ezzel a rendelettel csak baj van. Azt tükrözi, hogy a kormányzat bármire feljogosítva érzi magát.

— Ha ezt megtehetik, akkor holnap hozhatnak egy olyan rendeletet is a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva, minek következtében a személyiségi jogaikban megsértett romák sem perelhetnek?

— Én nem tudok és nem akarok jósolni. Mindenesetre ez egy olyan belerúgás az alkotmányosságba és a tartalmi jogszerűségbe, ami kinyitja a kaput minden egyéb szörnyűségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Közvetlen beavatkozás az igazságszolgáltatásba” – kiakadtak a jogászok az új kormányrendeleten
A kormány a szolidaritási hozzájárulás körüli vitát egy veszélyhelyzeti jogszabállyal zárná le, amely visszamenőleg szüntetné meg az önkormányzatok pereit is. Alkotmányjogászok szerint ez az igazságszolgáltatás autonómiáját érinti, és rossz mintát adhat jövőbeli ügyekre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 04.



Egy kedd este megjelent rendelettel a kormány egy tollvonással vetett véget a szolidaritási adó körüli jogvitáknak, kritikusai szerint ezzel a végrehajtó hatalom mond ítéletet a bíróságok helyett. A Magyar Közlönyben kihirdetett, az ukrajnai háborúra hivatkozó veszélyhelyzeti rendelet visszamenőleges hatállyal zárja le az önkormányzatokat sújtó hozzájárulással kapcsolatos ügyeket, és kifejezetten előírja a már folyamatban lévő perek megszüntetését is.

A lépés legérzékenyebben a Fővárosi Önkormányzatot érinti, amely korábban többször is jogvédelmet kapott a bíróságon a kormányzati végrehajtással szemben. A fővárosnak a rendelet melléklete szerint 2023-ra 57,8 milliárd, 2024-re pedig 75,5 milliárd forintot kell fizetnie. Az idei évre már 98 milliárd forintot vár a kormány ezen a címen, aminek az első, 11,7 milliárdos részletét január végén a Magyar Államkincstár már le is emelte a főváros számlájáról.

„Még a sokk hatása alatt vagyok” – fogalmazott a 24.hu-nak Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke, aki szerint a lépés a joggal való visszaélés klasszikus esete. „Ez olyan, mintha egy focimeccs kellős közepén az a csapat, amely vesztésre áll, azt mondja, hogy inkább most fújjuk le a meccset, és legyen az, hogy mi győztünk” – magyarázta az alkotmányjogász.

Az Ügyvédkör elnöke szerint a rendelet veszélyes precedenst teremt. „Ha elfogadjuk, hogy a kormány akár egy rendelettel megszüntethet folyamatokat, kizárhatja a jogorvoslatot, és mindezt visszamenőleg megteheti, akkor a jog nem korlátja, hanem eszköze a hatalomnak” – hívta fel a figyelmet Horváth Lóránt.

„Kifejezetten előírja, hogy a már megindult pereket meg kell szüntetni. Ez nem más, mint a végrehajtó hatalom közvetlen beavatkozása az igazságszolgáltatás működésébe”

– tette hozzá.

A mostani rendelet Alkotmánybírósági döntésekre is hivatkozik, amelyek szerint a szolidaritási hozzájárulás intézménye összhangban áll az Alaptörvénnyel. A kormányzati álláspont szerint a hozzájárulást mindenkinek teljesítenie kell, a főváros pénzügyi gondjai pedig nem az elvonásból, hanem a városvezetés gazdálkodásából fakadnak. A vita előzménye, hogy korábban a Fővárosi Törvényszék, majd a Kúria is a fővárosnak adott igazat egy 28,3 milliárd forintos levonás ügyében, az Alkotmánybíróság ugyanakkor magát a hozzájárulás intézményét nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek.

„Nem is kell ennél nagyobb beismerés a kormányzat részéről arról, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak lenne igaza a perekben, vagyis visszajárna a budapestieknek a tőlük elszedett pénz. Mégis dermesztő az egész. Innentől precedens van arra, hogy ha látszik, hogy a bíróság egy perben a kormányzat ellen ítélne, akkor utólag rendelettel elég kimondani, hogy a kormánynak van igaza, a pert pedig meg kell szüntetni” – írta reakciójában Karácsony Gergely főpolgármester. Bejelentette, mivel a bírósági döntések utólagos felülírása szerinte sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját, az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében az Európai Bizottsághoz fordul. Hazai szinten a jogászok szerint egy bíróság, ha úgy ítéli meg, hogy egy jogszabály alkotmányellenes, felfüggesztheti a pert és az Alkotmánybírósághoz fordulhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat” – Csézy lett Magyar Péterék új jelöltje, Tállai András ellen indul Mezőkövesden
Alig egyéves kislánya mellett döntött a politikai szerepvállalásról. Most elárulta, miért nem fél a megfélemlítéstől és a környéken tapasztalható nyomástól sem.
KÁ - szmo.hu
2026. január 31.



Csézy, azaz Csézi Erzsébet énekesnő, ruhatervező lett a TISZA Párt országgyűlési képviselőjelöltje a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 7-es számú választókerületben. A Tiszta Hang podcastban beszélt arról, miért vállalta a politikai szerepet alig egyéves kislánya mellett, milyen állapotokat tapasztal a szülőföldjén, és miért kellett külföldre mennie, hogy gyermeke születhessen.

Az énekesnő elmondása szerint a döntésében nagy szerepet játszott, hogy a Hősök terén tartott kampányzárón úgy érezte, ott a helye, és el kell énekelnie az egyik legszebb, az országról szóló dalát. Állítása szerint akkor már a kislányát várta, ami megerősítette abban, hogy felelősséggel tartozik a jövőért. „Persze a miénkért is, hiszen remélem, még sok szép évünk van hátra, de az ő jövőjük alakulása óriási felelősség” – fogalmazott. A kiállása után – mint mondta – elenyésző számú negatív hozzászólást kapott. Bár jobboldali érzelműnek tartja magát, férje például baloldali, mégis jól megértik egymást, és éppen a társadalmi megosztottság felszámolását tartja a fő céljának.

„Azt szeretném, ha eljutnánk oda, hogy nem is kell tudnunk, kik a miniszterek, mert mindenki teszi a dolgát, és ez egy élhető ország lesz. Lehet, hogy ez vízió, de nekem ez a célom”

– jelentette ki.

Csézy szerint a szülőföldje, Matyóföld adja az identitását, és sosem tudott volna Budapesten élni. Büszke rá, hogy a családja, a Kisjankó család az 1700-as évektől alapozta meg a matyó népművészetet. Ezt a hagyományt viszi tovább a saját ruhakollekciójával is, amelynek darabjait a Nobel-díjas Karikó Katalin is viselte, többek között a díjátadón is. „Óriási büszkeség, hogy az ő ruháit tervezhettem, méltóbb helyen nem is viselhetné őket senki” – mondta.

Az énekesnő azért döntött az indulás mellett, mert úgy látja, nagyon régóta nem volt igazi kihívója a jelenlegi képviselőnek a körzetben. Szerinte a 90-es évek elején volt utoljára helyi, mezőkövesdi induló. Ezzel szeretne erőt adni az otthoniaknak. „Jelenleg borzasztóan le van korlátozva minden, és az embereket megfélemlítik” – állítja. Úgy látja, az emberek hitetlenek lettek, és egyre több fiatal hagyja el a környéket.

„Régebben mindenkinek azt mondtam, hogy maradjon, mert ez a hazája. Az utóbbi időben viszont – és ezt szégyellem – már azt mondtam nekik: menjetek, egy életetek van, vágjatok bele, mert itthon nem láttam a kitörési lehetőséget”

– fogalmazott.

Csézy beszélt a személyes küzdelmeiről is, amelyek rávilágítottak a hazai rendszer hibáira.

„Én nyíltan beszéltem arról, hogy hat évig mindent megtettünk a férjemmel, hogy gyerekünk szülessen, és végül külföldre kellett mennünk, ahol elsőre sikerült”

– mondta el. Szerinte a probléma nem a magyar szakemberekkel van, hanem azzal, hogy az államosított meddőségi intézetek annyira túlterheltek, hogy nincs idő alaposan kivizsgálni a párokat. Kritizálta a szabad orvosválasztás eltörlését is a szülészeteken, ami szerinte óriási rizikót jelent a nőknek. „Ennek eredménye, hogy egy megyei kórházban január 6-án született meg az első gyerek, miközben abban a magánkórházban, amit én is választottam, napi nyolc baba jön a világra. Ez nincs rendben” – jelentette ki.

A helyi viszonyokról szólva elmondta, hogy a mezőkövesdi kórház aktív ellátását megszüntették, és egy elfekvőt csináltak belőle.

„Ezt tényleg nem értem. Éppen akkor készült el a stadion, amikor bezárták a kórházat”

– emelte ki. Hozzátette, hogy a helyi háziorvosi rendelő állapota évtizedek óta változatlan. „Egy 1970-es évekbeli filmet lehetne ott forgatni. A csempe, a függöny, az ablak… ezek nem lennének nagy költségek” – mondta. Sajnálatát fejezte ki a Zsóry Fürdő lemaradása és a mezőkövesdi belváros kiürülése miatt is. Szerinte a megkeseredettség látszik az embereken, mert eltűnt a középosztály.

Az énekesnő és férje, a rákutató dr. Szabó László sokat jótékonykodnak. Csézy elmondta, hogy az utóbbi időben megdöbbentő kérésekkel találkoztak.

„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat. És több temetést fizettünk ki. És ez egy borzasztó állapot egyébként”

– fogalmazott. Úgy érzi, nem tudja tovább a fotelből nézni a történéseket. „Ha mindenki így állna hozzá, akkor soha nem lenne más” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy nem politikusnak tartja magát, de pont ezt várják az emberek: hogy valódi, közülük való emberek képviseljék őket, akik már letettek valamit az asztalra a saját területükön. „Én ideállok teljes mellszélességgel, és tényleg majd kérek mindenkit, aki egy picit is azt gondolja, hogy most így már érdemes, akkor segítsen, mert én csak egyetlen egy ember vagyok” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET: