Ahogyan korábban mi is beszámoltunk róla, Orbán Viktor május 9-én, Tihanyban tartott beszédében a romániai elnökjelölti vita egyik megszólalására reagált, és támogatásáról biztosította George Simiont.
A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott: „Tegnap a román elnökjelöltek vitájában megszólították Magyarországot a kereszténység kapcsán. Az egyik jelölt, Simion úr ezt mondta, idézem: »Most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje, amelyben harcolni fogunk a jogunkért, hogy európai polgárok legyünk.« Teljesen egyetértünk. (…) Biztosítjuk Románia népét és jövendő elnökét, hogy mi az összefogás és az együttműködés talaján állunk, ezért semmilyen elszigetelést, politikai retorziót nem fogunk támogatni Romániával és annak vezetőjével szemben. (…) A kereszténységért és a szuverenitásért folytatott küzdelemben számíthatunk egymásra.”
A Válasz Online szerint Orbán azért nevezte Simiont „jövendő elnöknek”, mert a politikus az első fordulóban több mint 40 százalékot szerzett, míg a végül győztes Nicosur Dan, Bukarest főpolgármestere kevesebb mint 21 százalékot kapott.
Simion Orbán szavait kampányeszközként is használta. Pártja magyar nyelvű, Orbánt mosolyogva ábrázoló szórólapot készített, amelyből félmillió példányt nyomtattak.
A politikus korábban az úzvölgyi katonatemető feldúlásával vált ismertté, a választás előtti napon pedig úgy fogalmazott:
„Magyarország csak azt vesztette el, amit erővel foglalt el. Mi visszakaptuk, ami egyébként is a miénk volt, vérrel és akarattal.”
A Válasz Online kormányzati forrása szerint Orbán tihanyi beszéde meglepte a külpolitikai döntéshozókat is, mivel „korábban nem volt az ügy napirenden”.
A portál információi szerint Orbán döntését több külföldi kérés is befolyásolhatta. A forrás szerint
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök külön kérte a magyar kormányfőt a gesztus megtételére. Ugyanezt javasolta neki a portugál Chega párt is, amely jó kapcsolatot ápol Simionnal.
A lap szerint az Egyesült Államokból is érkezett kérés: Donald Trump és köre ugyanis kritikus az Európai Unióval szemben, és úgy látják, hogy az uniós demokraták különféle eljárásokkal próbálják háttérbe szorítani az olyan politikai szövetségeseiket, mint Marine Le Pen vagy az AfD. Simion ebbe a körbe tartozhatott.
A lap információi szerint a román politikus egy Trump-stílusú „MAGA” feliratú sapkával is jelezte ideológiai közelségét. A lap úgy tudja, hogy a washingtoni igényeket Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója továbbította a kormányfő felé.
A cikk szerint Trump köre örült volna Simion győzelmének, különösen azután, hogy Kanadában és Ausztráliában olyan pártok nyertek választást, amelyek kampányuk középpontjába az amerikai exelnök elutasítását helyezték.
Ahogyan korábban mi is beszámoltunk róla, Orbán Viktor május 9-én, Tihanyban tartott beszédében a romániai elnökjelölti vita egyik megszólalására reagált, és támogatásáról biztosította George Simiont.
A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott: „Tegnap a román elnökjelöltek vitájában megszólították Magyarországot a kereszténység kapcsán. Az egyik jelölt, Simion úr ezt mondta, idézem: »Most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje, amelyben harcolni fogunk a jogunkért, hogy európai polgárok legyünk.« Teljesen egyetértünk. (…) Biztosítjuk Románia népét és jövendő elnökét, hogy mi az összefogás és az együttműködés talaján állunk, ezért semmilyen elszigetelést, politikai retorziót nem fogunk támogatni Romániával és annak vezetőjével szemben. (…) A kereszténységért és a szuverenitásért folytatott küzdelemben számíthatunk egymásra.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Orbán Viktor egy sunyi, gyáva, korrupt politikus, a világ leggazdagabb miniszterelnöke gyáva kiállni nyílt vitára velem
„A ma reggeli propagandaszeánszán majd 40-szer mondta ki Ukrajna nevét és egy szót sem beszélt a hazájáról és a magyar emberek valódi problémáiról” - reagált a Tisza politikusa a kormányfőre.
Mi is megírtuk, hogy Orbán Viktor szerint ukránpárti, és ezzel együtt háborúpárti erők is beépültek a magyar hadsereg legfelsőbb szintjeibe. A miniszterelnök erről péntek reggel beszélt a Kossuth Rádióban, ahol azt mondta: „talán kellő időben sikerült fölfedni az egyik legsúlyosabb beépülést”.
"Orbán Viktor egy sunyi, gyáva, korrupt politikus, akinek nem számítanak se a magyar családok, se a tönkretett gyerekek, se a nyugdíjasaink, se a vállalkozóink, csak a saját és az oligarcháinak a gazdagodása és a hatalom megtartása.
Mára a miniszterelnök a saját maga szatírájává vált. Ma már a Tanú című filmet idézte, ahol ő maga Bástya elvtárs: A nemzetközi helyzet fokozódik" - írta Magyar.
Hozzátette:
"A ma reggeli propagandaszeánszán majd 40-szer mondta ki Ukrajna nevét és egy szót sem beszélt a hazájáról és a magyar emberek valódi problémáiról.
A világ leggazdagabb miniszterelnöke gyáva kiállni nyílt vitára velem. A honvédelmi minisztere gyáva kiállni vitatkozni Ruszin-Szendi Romulusszal. Érthető, hiszen az utóbbi években tönkretették a magyar gazdaságot, megélhetési- és lakhatási válságot okoztak orbáni-inflációval és soha nem látott mértékű korrupcióval."
Végül így zárta a bejegyzését a Tisza elnöke:
"Van egy rossz hírem önnek, miniszterelnök elvtárs! 310 nap múlva a magyarok nem Ukrajnáról, hanem a hazájukról, nem Zelenszkijről, hanem önről fognak szavazni és arról, hogy Európához akarnak tartozni. A magyarok nemsokára lezárják a magyar történelem valaha volt legkorruptabb kormányának uralkodását és elindítják az “Út a börtönbe programot”.
Mi is megírtuk, hogy Orbán Viktor szerint ukránpárti, és ezzel együtt háborúpárti erők is beépültek a magyar hadsereg legfelsőbb szintjeibe. A miniszterelnök erről péntek reggel beszélt a Kossuth Rádióban, ahol azt mondta: „talán kellő időben sikerült fölfedni az egyik legsúlyosabb beépülést”.
Hadházy Ákos a Berek látogatóközpontról: Sokat röhögtem, de inkább sírni lett volna kedvem - félmilliárdba fájt az EU-adófizetőknek ez a csoda
A független országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzésében azt is felsorolta, mire számíthatnak azok, akik érdeklődésképpen meglátogatják a csisztapusztai intézményt.
Hadházy Ákos pénteken reggel közösségi média felületén tett közzé néhány fotót. Bejegyzésében arról írt, hogy „Hát kérem, megnéztem ezt az ALIBI MÚZEUMOT Csisztapusztán. Sokat röhögtem, de inkább sírni lett volna kedvem.” A képviselő hozzátette:
„Korábban már beszámoltam róla, hogy a helyi termálfürdő mellett EU-s pénzből építettek egy »Berek Látogatóközpontot«, amelyik MEGTÉVESZTÉSIG HASONLÍT EGY FEDETT FÜRDŐHÖZ. Egy Móring József Attila nevű helyi országgyűlési képviselő már 2017-ben azon panaszkodott a »látogatóközpont« építésének bejelentésekor, hogy fedett fürdő bővítésre lenne szükség, de arra nem lehetett pályázni... Hát, megoldották okosba. Az építkezés sokat csúszott de a »látogatóközpontot« végül másfél éve nagy csinnadrattával átadták. Hogy aztán jól be is zárják.”
Hadházy szerint azonban „az intézmény egy hónapja azonban nyitva van, de a 2000 forintos belépti díjat csak katasztrófaturistáknak ajánlom. Az ürességtől kongó termekben árválkodó néhány GAGYI »INTERAKTÍV« ATTRAKCIÓRÓL ORDÍT, hogy muszáj volt valami kiállítást odab.szni, ha már erre adta a pénzt a mocskos EU. Így még pár évig úgy kell csinálni, mintha kiállításnak épült volna az egész, amíg le nem jár a kötelező fenntartási időszak és végre fel lehet tölteni vízzel a »konferenciatermet« (medencét). Pedig ha egy kicsit komolyan vették volna és áldoznak a kiállításra is néhány milliót, akár lehetett volna valami érdekeset is összehozni.”
A politikus ugyanakkor posztjában azt is felsorolta, hogy mire érdemes számítani, ha valaki meglátogatná a helyet. Azt írja:
„A képek talán nem adják vissza az egész hely bizarrságát és én nem is vagyok egy Szily László, így talán mégis menjenek el, ha Fonyód felé járnak. De azért felsorolom, mire számítsanak:
a büfé helyén egy naív fafafaragó néhány faszobrára, néhány köcsögre és pár -amúgy szép- kézimunkára (“buzsáki népi mesterségek bemutatója”)
A medence mellett, a pihenő ágyak helyén “ásványkiállítás” (néhány vitrin) és “interaktív rádiókiállítás” ( ezek között vannak szép darabok, de az interaktivitás csak annyit jelent, hogy ha az egyik elé állunk, akkor egy hangszóró lejátssza a Kossuth régi szignálját és mond egy hírt a megnyíló kiállításról.)
Az emeleten a vízi élőlények bemutatója : egy falra szerelt KÉT DARAB ASZOTT HALFEJ PREPARÁTUM
egy darab MŰANYAG BÉKA
nádasszimulátor (lógó színes kreppapírok között kell átmenni
mocsárszimulátor (padlószőnyeg alá szivacsot tettek)
gólyaszimulátor (egy gagyi grafikájú, kivetített tájon a gólya annál magasabbra repül, minél gyorsabban csapkod az ember a karjával)
csónakszimulátor (ez még gyerekkel akár érdekes koncepció is lehetett volna, ha nem lenne olyan mérhetetlenül primitív a megvalósítás. Természetesen semmi szimulátor jellege nincs a dolognak, a csónakbtestében van egy fotocella, ha elég gyorsan lengetem előtte az evezőt, akkor gyorsabban játssza le a filmet a projektor a vízen egyenesen úszó csónakról)”
„Szánalmas, de a helyiek szerint van néha látogató. De ők leginkább arra kíváncsiak, mikor nyit ki a kiállítás helyén a fürdő. Jah, fél milliárdba fájt az EU adófizetőknek ez a csoda”
Hadházy Ákos pénteken reggel közösségi média felületén tett közzé néhány fotót. Bejegyzésében arról írt, hogy „Hát kérem, megnéztem ezt az ALIBI MÚZEUMOT Csisztapusztán. Sokat röhögtem, de inkább sírni lett volna kedvem.” A képviselő hozzátette:
„Korábban már beszámoltam róla, hogy a helyi termálfürdő mellett EU-s pénzből építettek egy »Berek Látogatóközpontot«, amelyik MEGTÉVESZTÉSIG HASONLÍT EGY FEDETT FÜRDŐHÖZ. Egy Móring József Attila nevű helyi országgyűlési képviselő már 2017-ben azon panaszkodott a »látogatóközpont« építésének bejelentésekor, hogy fedett fürdő bővítésre lenne szükség, de arra nem lehetett pályázni... Hát, megoldották okosba. Az építkezés sokat csúszott de a »látogatóközpontot« végül másfél éve nagy csinnadrattával átadták. Hogy aztán jól be is zárják.”
Hadházy szerint azonban „az intézmény egy hónapja azonban nyitva van, de a 2000 forintos belépti díjat csak katasztrófaturistáknak ajánlom. Az ürességtől kongó termekben árválkodó néhány GAGYI »INTERAKTÍV« ATTRAKCIÓRÓL ORDÍT, hogy muszáj volt valami kiállítást odab.szni, ha már erre adta a pénzt a mocskos EU. Így még pár évig úgy kell csinálni, mintha kiállításnak épült volna az egész, amíg le nem jár a kötelező fenntartási időszak és végre fel lehet tölteni vízzel a »konferenciatermet« (medencét). Pedig ha egy kicsit komolyan vették volna és áldoznak a kiállításra is néhány milliót, akár lehetett volna valami érdekeset is összehozni.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tölgyessy Péter: a Fidesz újgazdagjainak térnyerése már önpusztítóvá vált, elterjedt a vélekedés, hogy „volna itt pénz, ha el nem lopnák”
A politológus úgy látja, hogy a politikai rendszer fáradásának jelei már jól láthatók, és az ellenzéki remények felerősödtek, amit Magyar Péter egyre nagyobb népszerűsége is jelez.
Orbán Viktor 2026-ra összesen húsz évet tölt majd a miniszterelnöki pozícióban, ezzel a Nyugat leghosszabb ideje hivatalban lévő vezetője lesz, írja Tölgyessy Péter a hvg360-ban. A politológus szerint azonban egyre több jel mutat arra, hogy a Fidesz hosszú uralma fordulóponthoz érkezett.
A választók egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: maradjon-e a jelenlegi kormányfő, vagy ideje új irányt venni.
Az ellenzék megerősödését elsősorban a fiatalabb generációk, a nagyobb városokban élők és a magasan képzett szavazók körében lehet látni. A fővárosban már elveszítette támogatói többségét a Fidesz. A korábban stabilnak tűnő idősebb, vidéki szavazótábor körében is megjelent az elégedetlenség. A közélet egyre inkább két szereplő küzdelmére szűkül: a Fideszre és legnagyobb kihívójára, Magyar Péterre.
A gazdaság mutatói nem adnak okot optimizmusra. Tölgyessy Péter szerint a beruházások volumene 2021-hez képest 25 százalékkal csökkent, miközben érdemi gazdasági növekedés nincs. A kormány jelentős állami beavatkozásokkal próbálja ösztönözni a gazdaságot, de ennek hatása korlátozott. A vállalkozások mozgástere szűkül, a növekvő politikai kockázatok miatt a nemzetközi vállalatok is megemelik elvárásaikat.
A jegybanki kamatcsökkentésre nincs mozgástér, a költségvetés pedig továbbra is nagy hiánnyal működik. A bérek ugyan növekednek, de ezzel párhuzamosan az infláció is új lendületet kapott.
A kormány a választások előtt több pénzt próbál eljuttatni az emberekhez, miközben az árakat hatósági eszközökkel fékezné. Tölgyessy úgy látja, a kabinet részben a versenyszféra nyereségéből finanszírozná a népszerűség megőrzését.
A politikai rendszer működésében is megjelentek a fáradás jelei - állítja Tölgyessy. Ugyanis a döntések központosítottak, a vezetésben kevés az új szereplő, és egyre szűkül az érdemi beleszólás lehetősége. A belső versengés és a hízelgés dominál, miközben az autonóm gondolkodás háttérbe szorul. Könnyen lehet, hogy ez vezetett odáig, hogy a közvéleményben egyre inkább elterjedt az a vélekedés miszerint „volna itt pénz, ha el nem lopnák”.
A látványos vagyongyarapodások és a politikai elit gazdagodása szembetűnő. Az elmúlt hat évben több válság is sújtotta az országot, és sokan hiányolják az előrehaladás érzését. Tölgyessy szerint
a Fidesz újgazdagjainak térnyerése már önpusztítóvá vált. Az emberek egyre gyakrabban fogalmazzák meg elégedetlenségüket a kormányfő környezetének gazdasági előnyei miatt.
A politikai mezőnyben új szereplőként jelent meg Magyar Péter, aki pártháttér nélkül vált az egyik legerősebb kihívóvá. A Tisza Pártnak nincsen stabil vezetői köre, de rendezvényeik jól szervezettek, kommunikációjuk célzott. Magyar Péter rövid, határozott üzenetekkel szólítja meg a választókat, és tudatosan kerüli a megosztó témákat.
A politológus úgy látja, Magyar programja néhány mondatban összefoglalható: azt hirdeti, hogy az orbáni rendszer felszámolásával és az uniós források megnyílásával mindenre jut majd pénz. Éppen ezért lehet az, hogy támogatói reményt és változást keresnek benne. Tölgyessy szerint azonban a politikája inkább a fennálló rendszerrel szembeni haragot fejezi ki, mintsem konkrét szakpolitikai elképzeléseket.
A közelgő választásokkal kapcsolatban Tölgyessy azt írja, hogy a Fidesz népszerűsége csökken, és ez már a miniszterelnököt is elérte. A kormány lépései – például a külföldi finanszírozás szankcionálása vagy az ellenzéki jelöltek akadályozása – a közvélemény és az európai partnerek reakcióit tesztelik. Szerinte ezek az intézkedések inkább a rendszer jövője iránti félelmet tükrözik.
Tölgyessy úgy látja, az ellenzék megerősödése mögött jelentős társadalmi remény áll.
A választók egyre több helyen bízzák településük vezetését ellenzéki szereplőkre, miközben a Fidesz jelöltjei sokszor a szavazatok töredékét szerzik csak meg. A közbeszédben már egyre többen beszélnek a kormányváltás lehetőségéről.
A választások után bármelyik fél is kerül hatalomra, komoly gazdasági kihívásokkal kell majd szembenéznie. A költségvetés egyensúlya megbomlott, az inflációs nyomás erős, és a társadalmi elvárások magasak. Tölgyessy szerint Magyarországnak nemcsak a jelenlegi politikai vezetőkkel, hanem a hatalmi struktúrával is szakítania kellene. Az ország jövőjét szerinte az biztosítaná, ha békés hatalomváltásokra épülő politikai váltógazdaság jönne létre.
Orbán Viktor 2026-ra összesen húsz évet tölt majd a miniszterelnöki pozícióban, ezzel a Nyugat leghosszabb ideje hivatalban lévő vezetője lesz, írja Tölgyessy Péter a hvg360-ban. A politológus szerint azonban egyre több jel mutat arra, hogy a Fidesz hosszú uralma fordulóponthoz érkezett.
A választók egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: maradjon-e a jelenlegi kormányfő, vagy ideje új irányt venni.
Az ellenzék megerősödését elsősorban a fiatalabb generációk, a nagyobb városokban élők és a magasan képzett szavazók körében lehet látni. A fővárosban már elveszítette támogatói többségét a Fidesz. A korábban stabilnak tűnő idősebb, vidéki szavazótábor körében is megjelent az elégedetlenség. A közélet egyre inkább két szereplő küzdelmére szűkül: a Fideszre és legnagyobb kihívójára, Magyar Péterre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Index: Erre a 25 gyógyszerre vonatkozhat az árkorlátozás
A kormány és a gyártók már majdnem megegyeztek az új szabályról, amelynek során az is kiderült, hogy a patikákat közvetlenül nem érinti az árstop, de sok népszerű készítmény árát befagyaszthatják.
Napokon belül életbe léphet egy új, "önkéntes" árkorlátozás a gyógyszerek esetében – írja az Index. A lap úgy értesült, hogy a kormány és a gyógyszerszektor szereplői között már előrehaladott egyeztetések zajlanak a hazai gyógyszerpiacon.
Az Index információi szerint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter
„lényegében meg is állapodott az iparági szereplőkkel a legfontosabb részletekről”. A tervek alapján a kiskereskedelmi és nagykereskedelmi szereplők is nyitottak arra, hogy a kijelölt készítmények árát a 2024. december 31-i árszinthez rögzítsék.
A lap birtokába került egy lista is, amely azokat a vény nélkül kapható gyógyszereket tartalmazza, amelyek érintettek lehetnek az árkorlátozásban. Ezek a következők:
Panagin
Algopyrin
Algoflex Forte Duo
Rhinospray Plus orrspray
Lioton gél
Magneroton tabletta
Reparon végbélkenőcs
No-Spa
Neo Citran por felnőtteknek
ACC Long pezsgőtabletta
Dorithricin szopogató tabletta
Béres csepp
Fenistil gél
Voltaren Dolo lágykapszula
Aspirin Protect
Normaflore szuszpenzió
Milgamma N lágykapszula
Magne B6 bevont tabletta
Prostamol Uno kapszula
Voltaren Emulfel Forte gél
Magnosolv granulátum
Detralex filmtabletta
Advil Ultra Forte
Kitonail gyógysz. körömlakk
Canesten
Az intézkedés a gyógyszertárakat közvetlenül nem érinti, mivel nem a patikák árrésének csökkentéséről van szó – teszi hozzá az Index.
Napokon belül életbe léphet egy új, "önkéntes" árkorlátozás a gyógyszerek esetében – írja az Index. A lap úgy értesült, hogy a kormány és a gyógyszerszektor szereplői között már előrehaladott egyeztetések zajlanak a hazai gyógyszerpiacon.
Az Index információi szerint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
