SZEMPONT
A Rovatból

A Trump-család kriptobiznisze ontja a pénzt - így válik magánvállalkozássá a politika

Miközben Trump exkluzív vacsorán látta vendégül a kriptovalutájából legnagyobb tételben vásárlókat, fiai hatalmas pénzt keresnek egy kriptocéggel. Egyes becslések szerint Trumpék már félmilliárd dollárnál is többet kaszálhattak a kriptopiacon.


Csütörtökön Donald Trump együtt vacsorázott kriptovalutájának 220 legnagyobb tulajdonosával, sőt, 25 VIP vendég meghívást kapott, hogy pénteken megnézzék a Fehér Házat is. Már az esemény bejelentésére több mint 70 százalékkal megugrott Trump kriptovalutájának árfolyama. A két eseményen való részvételhez a Trump-kriptovalutát vásárlók körülbelül 148 millió dollárt költöttek az Inca Digital kriptovaluta-cég szerint- írja a Guardian.

A New York Times szerint a meghívott vendégek között kínai milliárdost, korábbi kosárlabdasztárt és számos konzervatív befektetőt is talált. Miközben ők megérkeztek az elnök glofklubjába, odakint dühös tüntetők skandálták, hogy „a demokrácia nem eladó”, és hogy „le a kripto-korrupcióval”.

A düh nem véletlen, a Trump-család ugyanis az elmúlt hónapokban elképesztő profitra tett szert kriptovalutával kereskedő cégeken keresztül. Az üzletet az elnök fiai irányítják.

A világgazdaság Trump kriptovállalkozásainak játszótere lett?

A Trump és fiai által tavaly gründolt kriptocég, a World Liberty Financial példátlan módon törölte el a magánvállalkozás és a kormányzati politika közötti határokat a modern amerikai történelemben - állapítja meg elemzésében a New York Times. A lap több olyan esetet is kiemel, amiből az látszik, hogy Trumpék kriptopiaci érdekeltségei - az elnök fiai és üzlettársaik révén - sajátos alkukat igyekeznek kötni más, digitális valutákkal kereskedő vállalatokkal.

A cél végeredményben a Trump név, közvetve pedig az elnöki befolyás pénzre váltása, eddig nem látott megoldással: kriptovaluta-kereskedelemmel. A World Liberty azt ajánlja az általa megkeresett kriptovállalkozóknak, hogy kölcsönösen vásárolják egymás digitális érméit, amivel - rövid távon legalábbis - felverik azok árfolyamát.

A rendkívül volatilis kriptovalutapiac lényege az, hogy a magánszemélyek vagy cégek digitális valutákat – például Bitcoint, Ethereumot vagy más, blokklánc-alapú tokeneket – vásárolnak és adnak el különböző árfolyamokon, abban a reményben, hogy a vétel és az eladás közötti különbségen nyereség keletkezik. A kereskedés történhet centralizált tőzsdéken (pl. Binance, Coinbase), decentralizált platformokon, vagy közvetlenül a felhasználók között.

Óriási árfolyamnövekedés történt az elnökválasztás után

Emlékezetes, hogy a Donald Trump újraválasztását követő hónapokban jókorát nőtt a krpitovaluták értéke, amit remekül szemléltetnek az első és legdrágább érme árfolyamváltozásai. A Bitcoin (BTC) egy egységével a 2024-es amerikai elnökválasztás napján 68 700 dollár (közel 25 millió forint) körüli értéken kereskedtek, ami Trump győzelmének másnapján 75 400 dollárra (kb. 27 millió forintra) ugrott, majd folyamatos, intenzív emelkedéssel 2025 januárjára meg sem állt 110 ezer dollárig (majdnem 40 millió forintig). Bár a tetőzés után február-márciusban jött egy - viszonylag kiszámítható - zuhanás, a BTC értéke május elejére visszakapaszkodott 100 ezer dollár közelébe, tehát erős, bő 30 százalékos pluszban tartja azokat a befektetőket, akik az amerikai elnökválasztás idején vásároltak belőle.

És a Bitcoin a világ legnagyobb piaci kapitalizációjával rendelkező kriptovalutája, így gyakran irányadó eszközeként tekintenek rá.

A legtöbb ún. „altcoin” (alternatív kriptovaluta) árfolyama erős korrelációban áll a BTC mozgásával. Ha az ára emelkedik, jellemzően az altcoinoké is nő, és ugyanez történik fordított helyzetben: a BTC árfolyamesése lentebb taszítja az altcoinok értékét. Ez részben befektetői pszichológiával, részben likviditási és tőkebeáramlási mintákkal magyarázható. Amit nagyban befolyásolhat a politika, főleg, ha olyan irányokat ígér, amilyeneket Trump a kampányban.

A Bloomberg korábban kifejtette: az újraválasztott amerikai elnök és a republikánus kongresszusi többség pozitív hatást gyakorolt a kriptovaluta-piacra, hiszen Trump ígéretet tett arra, hogy megszünteti az ágazat elleni fellépéseket, támogatja a BTC-bányászatot az Egyesült Államokban, illetve leváltja az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) elnökét. Utóbbi az addigi vezető, Gary Gensler 2025. január 20-ai, tehát az új elnök beiktatásával megegyező napon történt lemondásával lényegében bekövetkezett. A helyére a Trump által jelölt Paul Atkins egykori SEC-biztos ült, aki az NPR szerint a kriptovaluták iránti kedvező hozzáállásáról és arról ismert, hogy sokat lazítana a kriptopiac szabályozásán. Mindezek az intézkedések növelték a befektetői bizalmat és hozzájárultak az árfolyamok emelkedéséhez - komoly hasznot hajtva a World Libertyn keresztül az elnök családjának.

Trumpék így tettek szert busás haszonra a kriptopiacon

A The New York Times megtudta, hogy az elnök családi cégének képviseletében egy bizonyos Zachary Folkman, avagy „ZMoney” korábban megkeresett egy kajmán-szigeteki, fiatal kriptocéget azzal a „partneri” ajánlattal, hogy kezdjék el vásárolni egymás digitális érméit, ami erősítené a startup nyilvános megítélését és kölcsönösen növelné a digitális érméik árfolyamát.

Folkman a cégnek írt üzenetében azt állította, hogy más partnerek akár 10-30 millió dollár értékben is éltek ugyanezzel a visszautasíthatatlannak tűnő ajánlattal.

A kajmán-szigeteki startup nem érezte annak, elküldte Folkmant, ahogy a cégvezetők szerint több más hasonló vállalat is, amely ugyanilyen megkeresést kapott a World Libertytől. Úgy vélték, az ajánlat etikátlan, hiszen lényegében a Trump név eladását jelenti, de közben az üzlet titokban marad a nyilvánosság előtt.

Ettől függetlenül a World Liberty vezetői sikeresen kötöttek hasonló megállapodásokat más cégekkel, miközben világszerte árulták a saját érméiket, és több mint 550 millió dollárnyi (közel 200 milliárd forintnyi) eladást értek el.

Ennek jelentős része aztán a Trump családhoz került.

Nyilvánvaló, hogy a visszatérés a Fehér Házba új lehetőségeket nyitott az újraválasztott elnök számára, aki a politikai hatalmát immáron könnyen pénzzé teheti – a közösségi média cége (Truth Social) és új külföldi ingatlanügyletei mellett a kriptopiacon is.

Komoly összeférhetetlenségi kérdések merültek fel

A World Liberty, amely főként egy Trump családi vállalat tulajdonában áll, évszázados elnöki normákat töröl el azzal, hogy összemossa a magánérdekeket a kormányzati politikával - vezeti le a Times. Trump nemcsak jelentős kriptokereskedővé vált, hanem egyben az iparág legfőbb szabályozója is lett. A második ciklusa alatt nem egyszer olyan módon használta az elnöki hatalmat, hogy kedvezzen a kriptoiparnak – így lényegében a saját cégének is –, pedig korábban évekig csak drogkereskedők és csalók menedékének nevezte a digitális valutákat.

Ezt valamiért nem vette magára a két fia, Eric és ifjabb Donald, akik a Capitolium 2021. januári ostroma után váltak kriptobarát vállalkozókká.

Erre jó okuk volt: a több halálos áldozatot követelő zavargások után - amiért a közvélemény egy része közvetlenül az elnököt teszi felelőssé - a Trump név már nem cseng olyan szépen hagyományos üzleti körökben, így az ingatlanpiacon sem, ahol a család korábban aktívan tevékenykedett. Ez a körülmény rögtön kívánatosabbá tette számukra a Biden-kormányzat idején közel 100 szankciós eljárással szembesülő kriptoipart, amely többmillió dolláros kampányadományokkal támogatta Trump újraválasztási kampányát, nyilván abban a hitben, hogy vele elkerülhetőek a büntetések, hiszen az akkori elnökjelölt maga is érdekelt a kriptopiacon.

Ettől kezdve Trump már szóba sem hozta korábbi fenntartásait a kriptovalutákkal szemben, sőt, egy tavaly júliusi Bitcoin-konferencián megígérte, hogy az Egyesült Államokat „a bolygó kriptofővárosává” teszi.

Két hónappal később aztán bejelentette, hogy fiaival együtt belép a kriptopiacra a World Liberty Financial nevű vállalkozással.

Óriási pálfordulás ez, amelynek folyományaként kriptobarát személyeket nevezett ki különböző kormányzati pozíciókba és megszüntette az Igazságügyi Minisztériumban kriptobűnözés elleni munkacsoportját. Mindeközben a Times nyomozása alapján úgy tűnik, a World Liberty gyors felemelkedése, valamint Trump kriptoszkeptikusból iparági támogatóvá válása több összeférhetetlenségi problémát felvet.

A vállalat ugyanis közvetlenül profitált Trump hivatalos lépéseiből, például abból, hogy bejelentette egy szövetségi kriptotartalék létrehozását, benne egy olyan digitális valutával, amelybe a cége is befektetett.

Az szintén problémákat sejtet, hogy a cég külföldi, például izraeli és hongkongi befektetőknek ugyanúgy értékesítette a kriptovalutáit, mint amerikaiaknak. Ezzel az a gond, hogy előbbiek között több is akad, akinek a vállalatát az amerikai kormány csalással vádolta meg, és egyről a Times kiderítette, hogy felfüggesztették vele szemben az eljárást, miután milliókat fektetett a World Libertybe. Mintha megvette volna, hogy a Trump-adminisztráció békén hagyja - amit persze a cég szóvivője mereven tagad. David Wachsman szerint ezek csak „kölcsönös befektetési megállapodások”, amelyekért cserébe „soha egyetlen befektető vagy partner sem kért politikai szívességet”, és ők sem fogadnának el ilyesmit.

A kriptocég tovább nyomtatja a pénzt Trumpéknak

Úgy tudni, a World Liberty legalább öt startupnak ajánlott kriptocsere-megállapodást úgy, hogy a Trump névre hivatkozva gyakorolt rájuk nyomást, rábeszélve őket a minél magasabb összegű befektetésekre. És ezek az üzletek egyre komolyabb aggodalmat keltenek a tapasztalt szereplők körében. Egyikük, Andre Cronje, a SonicLabs nevű kriptocég alapítója egyenesen az iparág „szégyenfoltjának” nevezte a gyakorlatot.

A World Liberty üzletei közvetlenül Trumpékat gazdagítják. A cég 60 százalékát egy családi vállalat birtokolja, és a weboldaluk szerint 75 százalékban részesednek a bizonyos érmék eladásaiból származó bevételekből.

Trump hangsúlyozta, hogy az összeférhetetlenségi törvények nem vonatkoznak rá, és hivatalos intézkedéseiért széleskörű mentességet élvez, míg egy szóvivője azt hangoztatta, hogy az elnök vagyona egy „gyermekei által kezelt vagyonkezelő alapban van”, így „nem áll fenn összeférhetetlenség”. Pedig ez az alap közvetlenül is jövedelmet biztosít Trumpnak.

A World Liberty támogatóit szintén nem különösebben aggasztja az összeférhetetlenség. Egyikük, Konstantin Kuznetsov, akinek gibraltári székhelyű cége egymillió dollár értékben vásárolt World Liberty érméket, azt nyilatkozta, „Trump rengeteg pénzt akar keresni a kriptoval, és mi is csatlakozhatunk ehhez a hullámhoz”.

Ami pedig a cég ügyvivőit illeti, finoman szólva sem tűnnek makulátlan üzletembereknek. Folkman a húszas éveiben olyan céget vezetett, amely jó pénzért magányos férfiakat oktatott nőkkel való ismerkedésre, míg Chase Herro marihuána birtoklása miatt börtönben is ült. E két remek fickó évekig dolgozott együtt a World Liberty előtt: árultak béltisztító készítményeket és gyors meggazdagodási tanácsokat, mielőtt a kriptoipar felé fordultak. 2022-ben Herro a TerraUSD nevű valutát „a valaha volt egyik legmenőbb eszköznek” nevezte, amivel befektetőket húzott be, de a valuta egy hónap alatt összeomlott: 377 forintról 4 forintra esett az értéke és azóta is purgatóriumban lebeg. Ha mindez nem lenne elég, a két üzletember legutóbbi közös vállalkozása, a Dough Finance tavaly júliusban hackertámadás áldozata lett, amely során körülbelül 730 millió forintnyi értéket loptak el.

Nem ment át Trump kriptopiaci kezdeményezése a szenátuson

Trumpék nagyon szeretnék még jobb helyzetbe hozni a családi vállalkozásukat egy törvényjavaslattal, amely azt célozza, hogy egységes szövetségi keretrendszer jöjjön létre az ún. stabilcoin kibocsátók működésére az Egyesült Államokban.

A stabilcoin olyan kriptovaluta, amelynek értékét valamilyen valós pénzügyi eszközhöz – például amerikai dollárhoz, euróhoz vagy aranyhoz – kötik. Ez azt jelenti, hogy az adott stabilcoin mindig az adott eszköz értékét tükrözi (ilyen pl. az USD Coin, amelynek egy egysége folyamatosan egy dollárt ér), vagyis nagyban különbözik az erősen ingadozó árfolyamú hagyományos kriptovalutáktól.

A stabilcoin célja, hogy a digitális pénz előnyeit (pl. gyors és olcsó átutalás) ötvözze a hagyományos pénzek stabilitásával. Gyakran használják online kereskedelemben, pénzküldésre vagy más kriptovaluták közötti átváltásra, ami gyorsabban realizálhatóvá teszi a hasznot, hiszen lényegében ugyanolyan stabil - csak éppen digitális - fizetőeszköznek tekinthető, mint a hagyományos pénz.

A stabilcoinok a kriptovaluta-iparág gyorsan növekvő területét képezik, amelyek jelentős nyereséget hoztak több piaci szereplőnek.

A Trump által erőltetett törvénytervezet, ami kisimította volna a siker felé vezető utat a stabilcoin-kibocsátók számára, nem győzte meg az amerikai szenátus demokratáit. Szerintük az egész csak arról szól, hogy az elnök még jobban járjon, ezért módosításokat szeretnének látni, mielőtt átengedik az új törvényt.

Az aggodalmuk nem alaptalan, hiszen nem nehéz összefüggést találni a törvénytervezet és a World Liberty nemrég bejelentett saját stabilcoinja, az USD1 kibocsátása között, ami komoly lendületet kapott, miután Trump cége bejelentette, hogy egy Egyesült Arab Emírségekben lévő befektetési alap 2 milliárd dollár értékű USD1-et használ fel arra, hogy részesedést vásároljon a világ legnagyobb kriptovaluta tőzsdéjében, a Binance-ben.

Az AP News közölte, hogy jogszabálytervezet jelen formájában megbukott: a szenátus május 8-án 49-48 arányban leszavazta, ami komoly vereség Trumpnak, hiszen a kriptopénz-iparág jelentős összegeket fordított a tavalyi választásokra.

Bár néhány demokrata is egyetértett abban, hogy szabályozásra van szükség, Trump intenzív kriptoipari jelenléte bonyolítja a jogszabály útját. És nem csak a saját stabilcoin, hanem olyan ötletek miatt is, mint egy mém érme elindítása, amely a Chainalysis blokkláncelemző cég szerint az év eleje óta több mint 320 millió dollárt termelt a készítőinek, és Trump azzal promózta, hogy május 22-én tartott gálavacsorát, hogy azokat hívja meg, akik a legtöbbet vásárolják belőle.

A demokraták többek között olyan módosításokat akarnak látni a törvényben, amit határozottan tiltja megválasztott tisztségviselőknek és családtagjaiknak, hogy stabilcoin-üzleti vállalkozásokat birtokoljanak, irányítsanak vagy népszerűsítsenek.

„A szenátus ne fogadjon el olyan törvényt, amely elősegíti Trump lélegzetelállító korrupcióját, megtölti a zsebét, és más megválasztott tisztségviselőket is erre bátorít” – mondta Elizabeth Warren massachusettsi szenátor.

A törvényjavaslat csak akkor léphet tovább, ha a két párt megállapodásra jut. Mark Warner virginiai demokrata szenátor, aki részt vesz a jogszabály egyeztetésében, a szavazás után jelezte, hogy folytatja a munkát. Ő egyike volt annak a kilenc demokrata szenátornak, akik egy nemrég kiadott közleményben jelezték: nem támogatják a jogszabályt, amíg az nem tartalmaz szigorúbb rendelkezéseket többek között a pénzmosás, a külföldi kibocsátók és a szabályszegések elszámoltathatósága kapcsán.

A közlemény ugyan nem említi Trump nevét, de elég nyilvánvaló, hogy elsősorban miatta és a politikai döntéseket egyre jobban befolyásoló személyes üzleti érdekek miatt ellenzik a törvény átengedését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tibi atya Magyar Péterék menetéről: Nem emlékszem, mikor tapasztaltam utoljára ilyet
A mémoldal alapítója a közbeszéd állapota miatt döntött úgy, hogy részt vesz a Tisza Párt országjárásában. Szerinte a többség inkább összefogna, mintsem ellenségeket keresne.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 23.



Tóth Máté, a Tibi atya oldal alapítója is csatlakozott Magyar Péter országjárásához, amelyben a Tisza Párt elnöke egymillió lépést megtéve gyalogol el Nagyváradra. A népszerű mémoldalt működtető Tóth csütörtökön számolt be róla, hogy miért döntött a részvétel mellett: mint írta, aggasztja a közbeszéd állapota.

A séta Darvas és Mezősas között, egy 28 kilométeres szakaszon különösen mély nyomot hagyott benne. Beszámolója szerint a gyaloglás során olyan összefogást és kedvességet tapasztalt, amit ritkán él meg a hétköznapokban. „Szívet melengető volt látni, ahogy fiatalok és idősek kijöttek a házakból, és hozták, amijük volt: üdítőt, süteményt, pálinkát, gyümölcsöt. Tudom, ez így leírva talán fellengzősnek vagy giccsesnek tűnik, de őszintén mondom: nem emlékszem, mikor tapasztaltam utoljára ilyet” – fogalmazott a bejegyzésben.

A legmeghatóbb pillanatokat egyértelműen az emberek egymás iránti kedvessége jelentette. Tóth szerint ez a nap emlékeztette őt egy korábbi, közösségileg is meghatározó élményre: „ilyen érzés legutóbb a 2016-os foci EB meccsei után töltött el. Akkor, amikor az utcán népünnep volt, és jó volt egyszerűen csak magyarnak lenni.”

Úgy látja, a magyar társadalom sok sebből vérzik, de a jelek szerint egyre többen vágynak békére és összetartozásra.

„Szerintem ezt szeretné már ez a megfáradt nép: hogy ne kelljen állandóan harcolni valaki ellen” – írta, hozzátéve: „a magyarok többsége nem akar harcolni. Főleg nem egymás ellen.”

Tóth szerint sokaknak elegük van abból, hogy a mindennapokat átszövi a politika. Úgy fogalmazott: „egyszerűen boldogok lennénk, ha nem kellene folyamatosan valami ellen harcolni, hanem csinálhatnánk valami közöset, valami jót.”

A bejegyzéshez fűzött hozzászólásában jelezte, hogy nyitott a párbeszédre. „Nagyon szívesen fogadok meghívásokat mindenhonnan. Lesz egyébként nálunk Fidelitasos vitaest is – sőt, részt is vettünk múltkor egy, általuk szervezett beszélgetésen is. Én azt gondolom, hogy amíg normális keretek között, értelmesen tudunk vitázni, addig kell is” – tette hozzá.

A Tisza Párt által szervezett Egymillió lépés nevű gyalogmenet múlt szerdán indult Budapestről, a Szent István Bazilikától. Magyar Péterék célja, hogy mintegy háromszáz kilométert megtéve Nagyváradra érkezzenek meg.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Hogyan lehet kideríteni, hogy Tiborcz Isvánnak 188 milliárdja van? – A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány szerkesztőjét kérdeztük
Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Jászai Gellért – évről-évre egyre meghatározóbbak a NER-es világ főszereplői a leggazdagabbakról készült listán. Az ott szereplő száz ember a magyar GDP több mint 10 százalékát birtokolja – mondja Szakonyi Péter.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. május 24.



Tiborcz Istvánnak már 188 milliárd forintos vagyona van, így a miniszterelnök lányának férje jelenleg a 11. leggazdagabb magyar - áll a 100 leggazdagabb magyart felsoroló kiadványban. Tiborcz egyetlen év alatt duplázta a vagyonát. Ez még Mészáros Lőrincnek sem sikerült, akinek 50 százalékkal nőtt a vagyona, igaz, ő már 1422 milliárdnál tart. Óriásit robbantott Jászai Gellért is, aki négy év alatt megtízszerezte, amije van.

De hogyan lehet kideríteni, hogy a NER főszereplőinek és a lista többi szereplőjének mekkora a vagyona? Szakonyi Péterrel, a kiadvány felelős szerkesztőjével beszélgettünk.

– Milyen módszerrel lehet felderíteni, hogy kinek mekkora a vagyona?

– Ma már sokkal könnyebb, mint amikor indultunk, 24 évvel ezelőtt, 2002-ben. Akkor nem volt elektronikus cégnyilvántartás sem, tehát csak a piaci információk alapján, személyes ismeretségeket bevetve készítettük az első ilyen kiadványt. Ma már a vagyonok felkutatása, nem azt mondom, hogy könnyű, de könnyebb, mint negyedszázaddal ezelőtt volt, mert az elektronikus cégadatbázisok rendelkezésre állnak, nem is egy ilyen van, és abból

kellő kitartással, türelemmel ki lehet bányászni adatokat, neveket, üzleti kapcsolatokat, összefonódásokat, tehát mindent, ami egy ilyen kiadvány kiadásához szükséges.

Mivel május közepén jelenünk meg, és a friss, vagyis az elmúlt évi mérlegadatok csak május végén kerülnek fel a netre, nekünk ideális esetben minden érintettel fel kell venni a kapcsolatot, hogy megtudjuk tőlük, hogy az elmúlt évben milyen eredményt értek el, bízva a mi diszkréciónkban, és bízva abban, hogy jó információ jelenik meg.

– A listán elég sok NER-közeli ember van. Ők is ilyen együttműködőek?

– Abszolút. Néhány kivétel van, tényleg csak néhány, a százból mondjuk három vagy négy, aki nem kommunikációképes.

– De itt vannak még például a magántőkealapok, és egyéb megoldások, ahol azért jelentős mennyiségű vagyont lehet eldugni, tehát ilyen szempontból ez a lista nem biztos, hogy a valóságot fedi.

– Teljesen így van. A különböző lehetőségek,

elsősorban is a magántőkealapok príma lehetőséget biztosítanak arra, hogy vagyonokat eldugjanak, elrejtsenek.

Ezzel viszont senki nem tud mit csinálni, az lenne az üdvözítő megoldás, ha ezek megszűnnének, és a tulajdonosi struktúra minden egyes cég esetében nyilvános lenne.

– Igazából mi a haszna egy ilyen listának?

– Az, hogy megmutatja a magyar gazdaság fejlődésének irányait is személyeken áttükröztetve.

Ez a száz ember a magyar GDP több mint 10 százalékát birtokolja. Ez olyan erő és kapacitás, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni.

A másik jelentősége az lenne, és ezt félve mondom, hogy akik benne szerepelnek, azok szükségét érezzék annak, hogy a társadalmi felelősségvállalásban is részt vegyenek. Tehát segítsék az elesetteket, a rászorulókat, a civil szervezeteket, segítsenek sok embernek, hiszen nekik bőven van pénzük, és ezzel a pénzzel kötelezettség is jár, amit sajnos nagyon kevesen, a százból is nagyon kevesen tartanak be. Végtelenül sajnálatos, végtelenül szomorú, hogy 35 évvel a rendszerváltás után erről még beszélni kell, hogy egyáltalán ez a kérdés felvetődik.

– Gondolom, nem azt lehet valós társadalmi felelősségvállalásnak nevezni, amikor az ünnepek táján PR-akcióban néhány csomagot kiosztogatnak, amit logóval együtt közzé is tesznek mindenhol, ahol csak lehet. Inkább folyamatos elkötelezettségről van szó, amit valójában ennek lehet tartani?

– Pontosan. Sokan azt nem értik még ma sem, hogy

a társadalmi felelősségvállalás az nem olcsó reklám.

Amikor ilyen esetben kérik a tanácsomat, mindig azt mondom, hogy ne tekintsék ennek. Ezt öncélúan kezelni felháborító. Ne várjanak ettől se újsághírt, se tévériportot, se köszönőleveleket, tegyék ezt azért, mert szükségét érzik annak, hogy segítsék a társadalmat, mert megtehetik.

– Ebből a százból hányan vannak, akik ezt komolyan veszik?

– Nem tudom, mert azért van, aki ezt olyan komolyan veszi, hogy nekem sem mondja el. És van olyan is, a másik oldalon, aki pedig azt mondja, hogy egy forintot nem ad ilyenre, mert állandóan ellopják, és azt is ellopják. Nem bízik meg semmilyen szervezetben, alapítványban, stb. Szerintem a százból a fele már hajlik erre, vagy már évek óta esetleg támogat valamilyen szervezetet, kezdeményezést, intézményt, de erről nincsenek adataim.

Annyi lenne mondjuk ebben az esetben a minimum, hogy azt az ökölszabályt, amit Nyugat-Európában már évtizedek óta követnek, jelesül, hogy az éves nyereséged 10%-át fordítsd jótékonysági célra, bevezessék és betartsák.

Az elmúlt héten jelent meg egy londoni napilapban a brit, pontosabban a Nagy-Britanniában élő milliárdosok rangsora, és a rangsor mellett egy külön táblázatot közöltek, azoknak a nevét, akik a vagyonuk 10 százaléka fölött adakoznak. És például olyan is volt, hogy valakinek a vagyona mondjuk 980 millió font – ez egy konkrét összeg volt –, és ennek a 13%-át fordította tavaly jótékonykodásra.

– Mikor kezdik el összeállítani a jövő évi listát?

– Már elkezdődött. Itt nem lehet leállni, mert az információk folyamatosan érkeznek, azt folyamatosan be kell építeni az adatbázisba, hogy aztán az év elején neki lehessen állni az egyeztetéseknek, a személyes találkozóknak, és legfőképpen is a vagyonkalkulusnak.

– Mennyien dolgoznak ezen?

– Körülbelül húszan. Nem főmunkaidőben, de a január–április közti időszakban ez 20 ember munkája.

– Léteznek a régióban más hasonló listák, és ha vannak, akkor azokkal összevetve mit lehet megállapítani a magyarországi fejlődésről és helyzetről?

– Természetesen vannak listák. Mi évek óta együtt dolgozunk a román Capital című gazdasági magazinnal, egy cseh és egy szlovák magazinnal is, sőt Lengyelországban is van egy hasonló lista, Ausztriáról nem is beszélve természetesen. Ami figyelemre méltó, hogy a magyar gazdagok a régióban található gazdagokkal összevetve szegénynek tekinthetők. Az egyik amerikai magazin minden évben kiad egy éves listát, amin az egymilliárd dollár feletti vagyonnal rendelkezőket rangsorolja. Ez 3000 fő volt idén, és ezen már három magyar volt megtalálható: Mészáros Lőrinc, Veres Tibor és Felcsuti Zsolt. Ez azért már mutatja, hogy

feljövőben van a magyar milliárdos réteg, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt évben 22%-kal növelték a vagyonukat, miközben a magyar gazdaság szenvedett, és növekedni egyáltalán nem tudott.

– Hogyan lehet úgy vagyont növelni, hogy közben a gazdaság stagnál, vagy recesszióban van?

– Egy versenyre épülő, kapitalista piacgazdaságban úgy, hogy jobbat, olcsóbban, rövidebb határidőre szállítasz. Mivel Magyarország most már nem tekinthető klasszikusan piacgazdaságnak, hiszen

van egy olyan jelentős szegmense a magyar gazdaságnak, ami a versenytől függetlenül működik.

Az állami megrendelések sok esetben lehetetlenné teszik a versenyt, mert nem az nyer, aki olcsóbban, jobban, jobb minőséget és szorosabb határidőre gyárt, hanem akinek jobb a kapcsolata, aki be van kötve a NER-hez. Ilyen szempontból ez a réteg nincs annak kiszolgáltatva, hogy a magyar gazdaság hogyan működik, mert a megrendeléseiket így is, úgy is megkapják. A másik, ami egy kicsit biztatóbb, hogy van már egy csomó olyan magyar üzletember, aki a nyereségének a nagy részét külföldről szerzi, exportál, külföldön is létesít irodát, gyártótelepet, tehát aki ki tud szakadni a magyar gazdaság vérkeringéséből.

– Ők jellemzően NER-től független vállalkozók, vagy ugyancsak a NER-be vannak becsatornázva?

– Ezek elsősorban NER-független vállalkozók, akik idejében felismerték, hogy a kormánytól és az állami megrendelésektől való függés életveszélyes, és sehova nem vezet.

– Hány százalékát képviseli a listának a NER-hez becsatornázott vállalkozók köre?

– Azt én sem tudom, mert vannak úgynevezett hibrid vállalkozók, akik azért lehajolnak az állami milliárdokért is, de a versenyszférában is jól teljesítenek. Ilyen szempontból 100%-ig NER-függő vállalkozó szerintem egy sincs a száz között.

– Ha esetleg veszít a Fidesz 2026-ban, akkor ez a lista mennyire reccsenhet meg, és vele együtt a magyar gazdasági elit is?

– Ezt nem merem megjósolni. Lássuk először a medvét, lássuk a változást, majd az azt követő fejleményeket, és akkor kiderül, hogy ki a legény a gáton.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Puzsér Róbert: Az Orbán-rendszer az utolsókat rúgja, azt is a magyarokba
A kritikus szerint a Fidesz politikája megbukott, a társadalom pedig kezdi felismerni, hogyan zsákmányolták ki a közvagyont.


Rövid posztban foglalta össze szombaton Puzsér Róbert, hogyan látja a Magyarországon zajló folyamatokat. A kritikus szerint egyre inkább felnyílik az emberek szeme azzal kapcsolatban, hogy milyen poltikát folytat a Fidesz:

„Az Orbán-rendszer az utolsókat rúgja, azt is a magyarokba, de mindhiába: a társadalom megosztására vonatkozó politika bukásra áll.

A magyarság a kegyelmi ügy okozta sokkból felocsúdva rohamosan döbben rá arra, hogy amíg Rogán és Habony nemzeti maszlaggal etette, a fideszes pártmaffia és újburzsoázia közös erővel kisemmizte a közvagyonból” - írta a bejegyzés elején a publicista, majd részletesebben is kifejtette:

„Magyarországon már hatodik éve nincs gazdasági növekedés, miközben Matolcsyék ötszázmilliárdos bankrablásának árát a magyarok pusztító infláció képében fizetik meg. Matolcsy Ádám csak a Ferrarijának a felnijére[!] tizenhatmillió forintot költ, ami egy autó árának is sok,

Mészáros Lőrinc pedig egyetlen[!] év alatt másfélszerezi meg a vagyonát, amely ma már másfél billió[!] forintra rúg, a vállalkozónak hazudott sikerember pedig olyan színvonalon szólal meg akár üzleti, akár bármilyen egyéb ügyben, mint egy Széll Kálmán téri hajléktalan, akinek a nevére írattak egy céget.

Orbán Viktor unokaöccsének októberben alapított cége három hónap alatt egymillió forintnyi bevételt termelt, hogy a tehetséges fiatalember decemberben osztalék gyanánt már hatszáznegyvennyolcmillió[!] forintnyi, cégén átfolyatott közpénzt vegyen fel, és mivel ez a tetemes összeg „egyéb bevétel” címén érkezett a cégbe, az ifjú Orbán Dávid még az iparűzési adó befizetését is elkerüli.”

Ezután Puzsér arra emlékezetet, hogy mostani események kísértetiesen emlékeztetnek egy korábbi időszakhoz:

„Magyarország kirablása új nagyságrendbe lépett: az eddig hűbérként kiosztott közjavak mértéktelen zabrálása zajlik, akárcsak a 2010-et megelőző években, amikor a szocialista-szabaddemokrata pártmaffia már érezte, hogy meg vannak számlálva a napjai, úgyhogy a politika támogatását élvező milliárdosok sáskahadként raboltak le minden mozdíthatót.

Élvezettel töltene el fideszes bűnszervezet hanyatlása, ha nem fájna annyira a röhögés a leépített és kizsigerelt ország meg a kulturális identitásából kiforgatott nemzet nyomorult állapotát látva.”

Szerinte napjaink legfontosabb kérdése az, hogy mi lesz majd a 2026-os választások után abban az esetben, ha nem a Fidesz győz.

„A legfőbb kérdés: ha jövő tavasszal a Tisza Párt kétharmados országgyűlési többséget szerez, Orbán Viktor átadja-e a hatalmat Magyar Péternek, vagy inkább végrehajtja Magyarország nyugati szövetségből való kivezetését és Kelethez csatolását, hogy a zsákmányul elejtett országot megőrizze?”

- írta a posztban a kritikus.

„Az öntudatos állampolgárok meg a hazai civil szféra felelőssége lesz, hogy a magyar történelmet az európai társadalmi fejlődés medrében tartsa, és a nemzetkatasztrófát megakadályozza. Az 1989-es átmenet a magyarok feje felett zajlott, az ország népének nyűg volt a rendszerváltás, és a szabadságnak nem lett becsülete. Talán ez a harminchat éves kurzusismétlés meg a 2026-os pótvizsga elhozza a demokrácia, a jogállamiság és a legalapvetőbb társadalmi konszenzusok tiszteletét. Kifosztva és megkésve talán még lehet Magyarországon polgári társadalom” - teszi hozzá zárásképp Puzsér Róbert.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Fotógaléria: Ezek voltak Magyar Péterék legerősebb pillanatai Nagyváradon
A Tisza Párt politikusa Nagyváradon tartott beszédet. Felszólalásában beszélt többek között az Egymillió Lépés céljáról, a románok és a magyarok kapcsolatáról, de szóba került Orbán Viktor is.


Magyar Péterék szombaton délután érkeztek meg Nagyváradra, ahol a várban gyűlést tartottak. A több ezres közönség előtt fellépett Rost Andrea és Nagy Ervin is, akiket a Tisza Párt vezetője követett a színpadon.

A rendezvény többségében békésen zajlott, csupán néhány ember próbálta füttyszóval és bekiabálással zavarni a tömeget, valamint a felszólaló Magyar Pétert.

Az esemény legerősebb pillanatait galériánkban nézhetitek meg (ami kattintás után nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET: