SZEMPONT
A Rovatból

„Musk nyilvános imidzse katasztrofális sebeket kapott” - nemcsak egy monoklival távozik a Fehér Házból a milliárdos

Ezt a szerepet soha nem szabadott volna elvállalnia - mondja Bazsó Gábor. De hozzáteszi, a SpaceX továbbra is megkerülhetetlen, és júniusra beígérték a Tesla nagy dobását, ami ha bejön, alapjaiban változtatja meg az egész autóipart.


Elon Musk 130 nap után búcsúzik a Fehér Háztól. Miközben Trump elköszönt tőle, a világ leggazdagabb embere úgy állt mellette, hogy egy rejtélyes monokli volt a szeme alatt. Ez szinte a jelképe annak, hogyan végződött számára a kaland.

A világ egyik legnépszerűbb emberéből a világ egyik leggyűlöltebb emberévé vált, főként amiatt, hogy a DODGE rövidítésű "hivatala" kiadáscsökkentési igyekezetében emberek ezreit rúgta ki az amerikai államigazgatásból, és létfontosságú programokat állított le egyik pillanatról a másikra. Közben saját cége, a Tesla mélyrepülésbe kezdett. Van-e innen visszaút Musk számára? Erről beszélgettünk Bazsó Gábor újságíróval, aki behatóan ismeri Elon Musk világát.

– A New York Times egyik nagyon kritikus hangvételű véleménycikkben Elon Musk politikai örökségéről azt írja, hogy az nem más, mint „betegség, éhezés és halál”.

– Közismert Musk borzalmasan rossz viszonya a mainstream médiával, ahol már mindenki megtesz mindent annak érdekében, hogy ez sose javuljon meg, és Musk is kizárólag pocskondiázási céllal veszi a szájára.

De valószínűleg sok igazság van abban, amit neki felrónak.

A DOGE felelősségét szokás felemlegetni az USAID szétszedése kapcsán. Én nagyon nehezen tudom eldönteni, hogy a kettő darab hihető narratíva közül melyikben milyen arányban van az igazság. Az egyik állítás az, hogy ezek rossz hatásfokkal működő, drasztikusan szétlopott programok voltak, amik nagyon sok esetben egyáltalán nem arról szóltak, mint ami rájuk volt írva. Ezzel kapcsolatosan is lehetett látni sok hihetőnek tűnő példát. A másik pedig az, hogy ezek nagyon fontos dolgok voltak, amiken emberek minimum tízezreinek, de sok esetben százezreinek az élete, meg a mindennapi betevője múlt, melyek egyik percről a másikra lettek leállítva, például gyógyszerkutatások, alapkutatások finanszírozása sok esetben. Kizárólag az első állításnak igazat adva olyan láncfűrészes hadonászás kezdődött, amiben viszont nagyon fontos végtagok is levágódtak.

– Azt is írják, hogy Musk érzéketlenül és empátia nélkül állt neki ennek a dolognak, nem vizsgálta meg egyenként a programokat, hanem mindent első indulatból leállított, és például a dél-szudáni segélyprogram leállítása konkrétan emberéletekbe került.

– Musk ezekben a kérdésekben némileg autisztikusan jár el, a szónak abban az értelmében, hogy ő szenvtelenül menedzseli az ilyen típusú problémákat. Ha most leszállunk a DOGE-ról, és visszagondolunk arra, milyen jellegű kihívásai voltak a magánvállalkozásainak akár, akkor látszik, hogy nagyon sokszor volt erre a fajta szenvtelenségre szükség. Részben azért, mert olyan jellegű vállalkozásokkal foglalkozott, amiket mások reménytelennek vagy lehetetlennek vagy ökörségnek gondoltak, és neki félre kellett tenni az ezzel kapcsolatos érzéseit, és azt kellett mondania, hogy márpedig ő végigtolja, mert szerinte például újrafelhasználható rakétát csinálni lehetséges, mert a fizika törvényei ezt megengedik, és összességében sokkal hasznosabb dolog lenne, mint teleszemetelni az óceánt. És

ilyenkor nem érdekli, ha Buzz Aldrintól kezdve az Egyesült Államok történetének összes nagy legendája beletörli a lábát, hogy ő egy idióta milliárdos, aki csak elégeti a pénzét, és azt se tudja, melyik vége van a rakétának fölfelé. Ki kell bírni, mert a vége nagy jó lesz. És kiderült, hogy igaza volt.

Nagyon sok ilyen jellegű példa van még, az utolsó ilyen a Twitter felvásárlása volt, ahol ugyanez történt, megvette a céget, amellyel kapcsolatosan egyébként átverték. Ez tény, hülye volt ő is. Akkor ugyanígy tele volt az összes újság azzal – a New York Times is –, hogy Musk egy balfasz volt, aki megvette brutálisan drágán a Twittert, és még ráadásul teljesen szét is verte. El is temették a Twittert, ahonnan kirúgta az alkalmazottak 90%-át. Majd ugyanez a New York Times egynéhány évvel később, a korábbinál sokkal erősebben és jobban működő Twittert látva arról cikkezett, hogy hát el kell venni tőle, mert nem lehet egy embernek ekkora hatalma a világ egyik meghatározó social médiája fölött, amit egy az egyben a saját narratívájának a szolgálatába állított, és az egészet eltolta jobbra. Ezeken a példákon látszik, hogy neki van egy elképzelése, és azt végigtolja. Meggyőződésem, hogy erről próbált volna szólni a DOGE is: ha menedzselhetetlen pályán vannak a közkiadások, azokat első körben vissza kell vágni drasztikusan, beleértve azt is, hogy ennek nagyon kellemetlen következményei vannak sokak számára. De nem baj, mert cserébe a fenntarthatatlan pálya megtörik, és egy másik, remélhetőleg fenntartható pálya alakulhat ki, és el kell kezdeni utána, a tapasztalatok alapján visszaépíteni, megerősíteni, újra fölvenni embereket, ahova kell, újra költeni azokra a területekre, ahova érdemes.

Szerintem azzal nem számolt Musk, hogy ez a terület neki sokkal távolibb. Tehát egy tech céget, meg a rakétákat, és az elektromos autókat megérteni, az megvan. De az amerikai államigazgatás nagyon nagy részéhez egyszerre érteni, az senkinek nem mehet.

Nincs olyan ember, aki egyszerre lehet penge abban, hogy érdemes-e és milyen módon Szudánban pénzt költeni, és a malária elleni harcot finanszírozni, meg gyógyszeralapkutatásokat például, és ott van még az a másik 700 terület, amit a DOGE érintett. Szerintem senki, ő sem gondolta azt, hogy az USAID programjainak örökre vége van. Hanem arra gondolt, hogy első körben mindent le kell vágni, mert ez a mostani szint fenntarthatatlan, és majd visszaépül bizonyára az, ami értelmesen finanszírozható.

– Az önmaga zsenialitásába vetett hite hidalta át azt a problémát, hogy olyan területre tévedt, amihez nem ért?

– Ezt nem tudom megítélni, benne lehet ez a pakliban. Én nem gondolom, hogy az ő személyisége odáig torzult volna, hogy elhitte ezeket a dolgokat magáról. Mégpedig azért nem, mert azok az eredmények, amik miatt ezt elhihetné magáról, azokhoz ez a hit már mind kellett. Azt érzem inkább, hogy annyiban mérte fel nagyon rosszul, illetve ott érzem őt egyértelműen vaknak, hogy

ezt a szerepet soha nem lett volna szabad elvállalni.

Még akkor sem, ha azt hiszi magáról, hogy alkalmas, és akár alkalmas is. Tehát egy kormányon kívüli, de meghatározóan fontos tényezőként elvállalni egy olyan feladatot, ami egyébként pontosan azért kerül egy külső aktor irányítása alá, mert nyilvánvalóan politikailag vállalhatatlan az összes része. A közkiadások megvágása az a valami, amit nem csinálnak meg a politikusok soha, azért van elszállva az amerikai költségvetés, vagy akár a magyar költségvetés, az összes elszállt költségvetés, mert semelyik oldal soha nem akarja felvállalni azt, hogy vissza kell vágni a költségeket. Így aztán nyilván kényelmes megoldás azt mondani, hogy nem mi vagyunk ám azok, akik most kicsontozzuk az amerikai közszolgáltatásokat, meg a soft powerünk nagy részét adó USAID-et, és hosszan lehetne sorolni, mi mindent, hanem ezt az egészet kiszerveztük ennek az embernek. Közben pedig mindenki számára ordítóan nyilvánvaló, hogy

ez kizárólag arra jó, hogy a Sátán a mi csapatunkon kívül legyen.

Tehát, hogy ezt mondhassák, ezt mondhassa Trump, hogyha ez az egész nem működik. Ezt csinálja egy csomó ponton az amerikai törvényhozás, amikor nem mennek át végül a DOGE-féle javaslatok, pontosan ezért, mert onnantól kezdve, hogy azokat a nevükre kellene venni, már sok esetben a republikánusok sem akarják, a demokratákról nem is beszélve. Tehát már az elején az látszott, hogy ő most ezzel vállal egy olyan pozit, amiben számára a legjobb kimenetel az lesz, hogy iszonyatos népszerűségvesztés árán valamicskét talán le tud faragni. És ennél csak rosszabb forgatókönyvek látszanak, és végül most a kicsit rosszabb forgatókönyv jött be, mert a cégei jelentősen megsínylették a távolmaradását.

A nyilvános imidzse katasztrofális sebeket kapott Amerikában és Európában is,

ami nem gondolom, hogy örökre így marad, de az biztos, hogy borzalmasan rosszat tett neki. És még csak az sem látszik, hogy az öröksége ennek a dolognak feltétlenül pozitív vagy egyáltalán bármilyen lenne. Nagyon nagy kérdés, hogy az egész DOGE-ügy nélküle megy-e tovább, hiába mondja azt, hogy neki csak lejárt a 130 napos mandátuma, és most már a gép mozog, az alkotó pihen, visszatér a cégeihez, és a DOGE pedig végzi tovább a feladatokat. Meg lennék lepve, ha ez tényleg így lenne.

– Vajon a Trumppal való kapcsolata megromlott, vagy tényleg csak arról van szó, hogy félreáll, mert eljött az ideje?

– Az óhatatlanul meg fog romlani, nem tudom, hogy már meg van-e romolva, vagy mennyire, de ez csak idő kérdése. Már csak azért is elkerülhetetlen, mert

ez a két ember egyértelműen inkompatibilis, abban az értelemben, hogy Musk egy rendkívül racionális ember, akinek nagyon fontos céljai vannak, amikre létre is hozott cégeket, hogy azokat elérje. Ezeknek egy része olyan, ami Trumpnak nemhogy nem fontos, hanem kifejezetten az ellenkezőjét képviseli,

ami persze semmire sem garancia, hiszen azt is tudjuk, hogy a trumpizmus lényege pont az, hogy nemhogy mondatonként tud magának ellentmondani, hanem simán mondaton belül is bármikor. De az energetikai átmenet, az elektrifikáció, ezek Trumpnál szitokszavaknak számítanak, a kampányában is így merültek föl. Ez nyilván a Teslát nagyon rosszul érinti.

– Most az a feladata Musknak, hogy a megtépázott cégeit újból egyenesbe hozza. Két kulcsfontosságú cége van: az egyik a Tesla, amit a világ bizonyos részein jószerivel bojkott alá vettek a vásárlók. Ezzel szemben ott a SpaceX, ami megkerülhetetlen, mert egyelőre senki más nem tudja azt, amit ő tud ezen a téren. Tehát hogyan tovább? Maradhat-e ő még a világ leggazdagabb embere, helyre tudja-e állítani a renomét?

– Ezeket szét kell szedni különböző szegmensekre. A SpaceX felől kezdeném, mert az az egyszerűbb eset. A SpaceX megkerülhetetlenül szuperdomináns szereplője az űrpiacnak, mert lehet, hogy a Tesla a legnagyobb piaci kapitalizációjú autógyár, de valójában más szempontból egy kicsike szereplő, amennyiben egymillió darabszám környéki autógyár, miközben a nagyok 8 és 10 millió környékén vannak. A SpaceX viszont nem ilyen természetű, hanem ott az van, hogy az egy évben pályára állított összes hasznos tömeg 90%-a az egész világon a SpaceX-é, és akkor a maradék 10% nagyrészt Kína, és az apraja.

Tehát a SpaceX pozíciója stabil. Ráadásul a világnak nettó hasznos.

A Tesla egy bonyolultabb sztori, mert ott már régóta szétvált az, hogy mint autógyár milyen, és mi van a nagy ígéretekkel, ami elsősorban az önvezetést jelenti, a robotaxi-szolgáltatás, ami erre épülne, illetve a humanoid robotbiznisz. Ha a Teslát autógyárként kell értékelni, az így felmutatott teljesítménye az elmúlt egy évben eléggé rossz. Ebben Musknak az a döntése is benne van, hogy ne legyen olcsó tömegmodellje a Teslának. Ezzel senki sem ért egyet, aki autógyári szempontból nézi a Teslát. Mindenki szerint egy rossz döntés. Ahogy az is, hogy hagyta megöregedni a drága modelljeiket, tehát az X és az S régiek, nem fogynak egyáltalán, és rosszul is áll a cégnek. De az a helyzet, hogy Musk azt mondja, és mindenki más is, hogy

amennyiben az önvezető rendszer, az FSD ténylegesen működik, és olyan sebességgel skálázódik fel, mint amit a Tesla sejtet, az önmagában mindent megváltoztat, amit a világban eddig a közlekedésről gondolni lehetett.

És ugye már itt van a június, amikortól Austinban az első, nagyon limitált, de ténylegesen benne ülő ember nélküli robotaxi próbaszolgáltatás elindul. Ha ez működik, akkor a Tesla nemcsak egy nagyon nagy autógyár lesz, hanem minden autógyár kénytelen lesz megvenni az FSD valamilyen licencét, mert olyan típusú versenyhelyzet nem reális, amiben vannak autók, amik tudnak menni maguktól, de történetesen a Toyotától, a Volkswagentől, a Renault-tól, a Fiattól nem lehet ilyet venni. Ha ez a rendszer van, akkor az mindenkinek kell, azonnal. Ezt senki se tudja biztosan, mert Musk nyolc éve ígéri meg minden évre, és eddig egyik évben sem lett végül is kész. Mindig közelebb jött, mindenki azt mondja, hogy soha nem volt annyira kurva jó, mint most, és közben mindenki azt is mondja, hogy azzal együtt, hogy fantasztikusan működik az utak 90+ százalékában, de az a maradék néhány százaléknyi, ahol még nem, az viszont vállalhatatlan életveszélyt jelent. És ilyen értelemben megmondhatatlan, hogy hány évnyire vannak attól, hogy ténylegesen működjön, mert

nyilván egy autó, ami fantasztikusan működik 100 útból 97-ben, de három esetben megöl valakit, az igazából nem működik,

és ennek megfelelően nem is használhatják tömegesen. Úgyhogy ezt nem tudjuk, de június végére sokkal okosabbak leszünk. És ott vannak még a humanoid robotok, ez a terület irtózatos sebességgel fejlődik ezekben az években. Drámai demókat lehet látni a világ nagyon sok pontjáról, jellemzően leginkább Kínából. Ez valóban itt lesz, sokkal hamarabb, mint hinnénk. Legrosszabb esetben három éven belül teljesen hétköznapi lesz az, hogy különböző élethelyzetekben robotokkal lehet találkozni. Nem feltétlenül úgy, hogy az utcán mennek már bevásárolni önállóan is cekkerükkel, de aki gyárban dolgozik, biztos fog látni olyat is, hogy előbb-utóbb bizonyos típusú melót ilyesmik fognak végezni. Hogy ebben a Tesla mennyire tart előre vagy nem, azt nagyon nehéz megítélni, de biztos, hogy minden más szereplőnél sokkal jobb adottságaik vannak arra, hogy a tömeggyártásba átvigye a terméket, ha működik, és ilyen szempontból valószínűleg a pozícióik erősek. Ez a sztori tartja fenn a cég részvényeit jelenleg. Tehát

senki sem azért tart jelenleg Tesla-részvényt, mert azt hiszi, hogy majd az Y-ból meg a 3-ból nagyon sok fog fogyni, hanem azért, mert azt mondja, hogy ha a robotsztori és az FSD-sztori működik, akkor ez a világ messze legértékesebb cége,

de akkor is, ha csak az egyik valósul meg a kettőből.

– Látsz reális esélyt arra, hogy ezután a politikai kaland után Musk vissza tud térni úgy, mintha mi sem történt volna?

– A cégei szempontjából és a cégen belüli projektek szempontjából azt gondolom, hogy igen. Abban az értelemben, hogy békén fogja hagyni őt a világ eléggé ahhoz, hogy ténylegesen a cégekkel tudjon foglalkozni, arról nem vagyok meggyőződve. Az is tény, hogy iszonyúan megnehezítette az összes hozzá kötődő vállalat életét a világ összes, a jelenlegi amerikai vezetéssel nem rokonszenvező területén. Nem véletlen, hogy a többi nagyvállalkozónak nincs nyilvánosan felvállalt erős politikai kötődése. Ezeket csak az utókor szokta feltárni, hogy a Hugo Bosstól kezdve a Fordon át a Porschéig bezárólag, hogy csak a legismertebb nácikat emlegessük, miféle emberek voltak, ő meg ezt az egészet kitette a kirakatba. Szóval szerintem

a világ nem biztos, hogy nyitott lesz rá, és ez lehet, hogy kellemetlenségeket fog okozni, de arra, hogy ő át tud fókuszálni a saját cégeinek fontos területeire, abban teljesen biztos vagyok.

És egyébként érdekes lesz azt nézni, hogy ebből mi sül ki. Hogy ebből az jön-e ki, hogy mágikusan minden az irányba áll, mint a vasreszelék, amikor visszakerül a mágnes, és az erővonalak helyreállnak, és elkezd minden látszólag jó irányba menni. Vagy nem. De hát ezt majd meglátjuk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Farkas András: A környező országokban nem engedik a nyugdíjakat ilyen gyorsan leszakadni az átlagkeresetektől
Egyre nagyobb a különbség, ráadásul a százalékos emelés miatt a nyugdíjas társadalmon belül is egyre nő a szakadék - mondja a szakértő. A most bejelentett 30 ezres utalvány pedig töredéke a korábban áfa-visszatérítésként beígért évi 120-180 ezer Ft-nak.


30 ezer forintos utalványt jelentett be a nyugdíjasoknak Zsigó Róbert államtitkár. Az csak utólag derült ki, hogy a több címletben kiállított kuponok az ÁFA-visszatérítés helyett érkeznek. Bár Orbán Viktor néhány hónapja még arról beszélt, havi 10-15 ezer forintot jelenthet a nyugdíjasoknak a visszatérítés, kuponokban csak ennek töredékét fizetik ki.

Miért gondolhatta meg magát a kormány, és milyen segítségre lenne a nyugdíjasoknak leginkább szükségük? Farkas András nyugdíjszakértőt kérdeztük.

– Az áfa-visszatérítés helyett a nyugdíjasok végül 30 ezer forintos utalványt kapnak valamikor ősszel.

– Ez a 30 ezer forintos utalvány biztos örömet fog okozni a nyugdíjasoknak. Csak az a kérdés, hogy mikor kapják meg, mert ez a része eléggé ködös még, hogy valamikor ősszel. Másrészt nem igazán érthető, hogy miért kell ezt papíralapon, több címletben kinyomtatva odaadni a nyugdíjasoknak. Mindenesetre örüljünk annak, hogy legalább ez már valami konkrétum, sokkal konkrétabb, mint az áfa-visszatérítés volt. Szerintem szembesültek azzal, hogy a részleges áfa-visszatérítés személyenkénti visszaadása őrületes logisztikai feladvány lett volna, ami kivitelezhetetlen lett volna még idén. De azért ez az egyszeri 30 ezer forint nem olyan kiemelkedő összeg, hiszen ha belegondolunk, a miniszterelnök arról beszélt, hogy havi 10-15 ezer forint lehetne a maximuma az áfa-visszatérítésnek.

Ez éves szinten 120-180 ezer forint lehetne, ennek töredéke ez a 30 ezer forint.

Másfelől ezt meg lehetett volna oldani úgy, hogy hozzácsapják a következő havi nyugdíjhoz, mindenki plusz 30 ezer forinttal többet kap, és rábízzák a nyugdíjasokra, hogy költsék arra, amire nekik szükségük van. Hiszen lehet, hogy gyógyszerre kellene, vagy orvosi ellátásra a szegény nyugdíjasnak ez a pénz.

– Ez évente jelenthet 30 ezret, vagy csak egyszeri alkalom?

– Feltehetően a dolog logikája az, hogy a választás előtti évben adunk valami pluszt a nyugdíjasoknak, tehát ez mindenképpen egy egyszeri juttatás, nem fog beépülni a nyugdíjak összegébe.

– És emellett még lesz ősszel a visszamenőleges kiegészítő nyugdíjemelés, ami viszont beépül.

– Erre azért van szükség, mert januárban a nyugdíjakat csak 3,2 százalékkal emelték, mert akkor a kormányzat azt tervezte bele a költségvetési törvénybe, hogy ennyi lesz az éves infláció. Menet közben kiderült, hogy ennél biztos több lesz. A legutóbbi bejelentések szerint most már 4,5 százalékra számít a kormányzat. Az elemzői konszenzus ennél magasabb, de most vegyük a 4,5%-ot, ami azt jelenti, hogy a 4,5% és a 3,2%-os januári emelés különbözetével, vagyis 1,3%-kal visszamenőlegesen január 1-jéig meg kell emelni az összes nyugdíjat és nyugdíjszerű ellátást, amire biztosan sor kerül majd novemberben. Pedig a nyugdíjas szervezetek - egyébként megítélésem szerint nagyon megalapozottan és jogosan - azt szeretnék elérni, hogy

ha egyszer tudjuk, hogy 4,5% biztos lesz az infláció, és a pénzt erre 90 milliárd forint értékben félretette a kormányzat, akkor miért nem adják oda most a nyugdíjasoknak?

Miért kell várni novemberig erre a visszamenőleges emelésre? Oda lehetne adni júliusban is ezt a visszamenőleges nyugdíjemelést.

– Ez azt jelenti, hogy 11 hónap különbözetet kifizetnek novemberben, és decembertől már ennyivel magasabb lesz a nyugdíj?

– Ha a törvény előírását nézzük, akkor így van, de már a novemberi emelt összeggel érkezik. Azért adnak oda 11 havit egy összegben a január–október közötti 10 hónapra, mert februárban kifizették a 13. havi nyugdíjat is, és arra is odaadják. Így egyben ez 11 hónapnyi emelés, és még a novemberi. A decemberi nyugdíj már emelt összegben érkezik, aztán jövő januárban erre az emelt összegre jön majd a 2026. évi nyugdíjemelés mértéke.

– Nézzük azokat a dolgokat, amitől megmenekült ezzel a megoldással a gazdaság. Az adminisztrációtól, ami talán többe került volna, mint maga az áfa-visszatérítés. És ebben a konstrukcióban az őstermelők sem járhatnak rosszul, mert mivel végül is nem áfa-visszatérítés lesz, az utalványokat náluk is le tudják majd vásárolni a nyugdíjasok. Ez így van?

– Igen, kifejezetten hangsúlyozta az első közlés, hogy az őstermelőknél is beváltható utalványról van szó. Persze ez is plusz bürokráciát indukál majd. Még egyszer mondom, hogy sokkal egyszerűbb módokon is lehet a nyugdíjasokat plusz juttatásban részesíteni. Ez is sokféle pluszköltséggel járhat.

Ki kell nyomtatni ezt a rettenetes mennyiséget 2 millió 400 ezer jogosultnak, 10 féle címletben, mindenkinek 30 ezer forint értékben, ezt össze kell rendezni, borítékba tenni, majd ki kell küldeni postán a nyugdíjasoknak.

Ez óriási plusz feladat így is, noha sokkal egyszerűbb, mint a részleges áfa-visszatérítés eredeti koncepciója.

– Akkor miért ezt a formát választotta a kormány?

– Nyilvánvalóan köze van a jövő évi választásokhoz ennek az akciónak. A nyugdíjasok mindenképpen rászorulnak arra, hogy plusz juttatást kapjanak, mert a nyugdíjakra Magyarország az összes kommunikáció ellenére az Európai Unióban az egyik legkevesebbet költő ország.

Nálunk a 2 millió öregségi nyugdíjas ellátására a GDP-nek csak a 7,45 százalékát költjük, miközben az Európai Unió átlaga 10,9 százalék.

Tehát messze a legkevesebbet ráfordító országok között vagyunk, így hát belefér, hogy a nyugdíjasoknak kicsit javítsunk a pozícióján. Különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy a nyugdíjasok úgynevezett relatív jövedelmi pozíciója, amit a KSH is nagyon tisztességesen kimutat, minden évben folyamatosan csökken. Tavaly például több mint 6%-kal, és idén is körülbelül annyival fog csökkenni. Ez azt jelenti, hogy az aktív keresőkhöz képest a nyugdíjasok helyzete folyamatosan romlik.

– Tehát növekszik a szakadék közöttük. Ezt nyilván csak nyugdíjreformmal lehetne megoldani.

– Ez egyelőre lekerült a napirendről, de hát egyszer csak nem lehet majd megúszni, mert közelítünk azon helyzet felé, amikor valóban feszítő probléma lesz majd. A nyugdíjakat mindig ki lehet fizetni, tehát nem attól kell tartani, hogy összeomlik a rendszer, de hogy mennyi nyugdíjat tud kifizetni egy rendszer, az meg függ attól, hogy hogyan alakul a finanszírozás, hogyan alakul a demográfia, hogyan alakul a foglalkoztatási viszony, és mi a kormányzati prioritás, vajon a nyugdíjasok helyzetét szeretnénk-e javítani, vagy szinten akarják legalább tartani, vagy engedik, hogy továbbra is minden évben rosszabb legyen a helyzetük.

– A nyugdíjasoknak nincsen olyan érdekérvényesítő képessége, hogy ezen önmaguktól tudjanak változtatni.

– A nyugdíjasoknak nincs, de a politikai pártok napirendre tűzhetnék ezeket a kérdéseket, vagy maguk a nyugdíjasok is komolyabban vehetnék saját magukat. Például, ha mind a kétmillió öregségi nyugdíjas írna egy udvarias levelet a parlamenti képviselőjének, hogy követeli, hogy változtassák meg a nyugdíjrendszert, akkor 2 millió levél talán valami komolyabb hatást is kiválthatna.

Esetleg a nyugdíjasok teljesen békésen végigsétálhatnának a parlament előtt, ha nem is 2 millióan, de mondjuk 200 ezren,

akkor óriási erőt tudnának képviselni, akár egy tavaszi vagy nyári sétának is megfelel, egy kis kirándulás otthonról, de közben fölemelnék a táblát, hogy követeljük, hogy a nyugdíjrendszert változtassák meg úgy, hogy a nyugdíjasok helyzete érdemben javulhasson.

– Van valami akadálya annak egyébként, hogy a nyugdíjrendszert rendbe rakják? Más, hasonló gazdasági helyzetben lévő országok esetében is ugyanilyen rossz a nyugdíjasok helyzete?

– Két ország van alattunk, de ott van foglalkoztatói nyugdíjpillér, tehát valójában ők is inkább jobb helyzetben vannak. A románok tavaly beértek minket, a bolgárok már szerintem előttünk is vannak. Az összes környező államban komoly reformokra került sor az utóbbi néhány évben. Például megváltoztatták a nyugdíjemelés rendszerét úgy, hogy

nemcsak odaadják a nyugdíjasaiknak a teljes inflációt, mint nálunk, hanem ezen felül is emelnek, a reálkereset-növekedés meghatározott százalékával.

Például a lengyelek odaadják a reálkereset-növekedés 20%-át, a csehek 33%-át, de a szlovákok vagy a lettek odaadják az 50%-át. Tehát nem engedik leszakadni a nyugdíjakat ilyen gyorsan az átlagkeresetektől.

– És ettől ezek az illető országok nem mennek csődbe...

– Egyáltalán nem. Át kell priorizálni kicsit, hogy mire költenek.

– Mekkora költség lenne ez a magyar költségvetésben?

– Egy százalékpontnyi nyugdíjemelés most 60-64 milliárd forint között ingadozik. Tehát ha 1%-kal emelem a nyugdíjakat, vagy olyan intézkedést hozok, ami 1 százalékponttal megnöveli a nyugdíjasok helyzetét, az 64 milliárd forintba kerül. Ha 5 százalékponttal akarom emelni, akkor az körülbelül 300-320 milliárd forintba kerül, és így tovább.

– Mennyivel kellene emelni a nyugdíjakat, hogy azt mondjuk, hogy viszonylag normális helyzetbe hoztuk a nyugdíjasainkat a lehetőségeinkhez képest?

– Ezt azért nagyon nehéz megválaszolni, mert nem egységesen kellene emelni a nyugdíjakat.

Az egyik fő probléma pont az, hogy egy egységes százalékos mérték van meghatározva mindenkinek, a 80 ezer forintos nyugdíjasnak is, meg a 3 millió forintosnak is.

Például eddig 3,2%-kal emelték meg a nyugdíját januárban, és micsoda óriási különbséget jelent ez a két végletnél összegben! Egy okos reformnál először is megnézik, hogy nem kell-e külön emelni a nagyon leszakadt nyugdíjakat nagyobb mértékben vagy más módon, mint a magasabb nyugdíjakat, és azt is meg kell nézni, hogy a régebben megállapított nyugdíjak mennyit érnek most. Egy 2006-ban megállapított nyugdíj gyakorlatilag a töredékét éri egy 2025-ben megállapítandó nyugdíjnak.

– Azaz egymáshoz képest is ki kellene egyenlíteni a nyugdíjakat?

– Így van, mert a nyugdíjas társadalom magán belül is szakad szét, és ráadásul az összes nyugdíjas leszakad az aktívaktól. Tehát ez egy komplex probléma, amit ezzel a nyugdíjemelési reformmal megnyugtatóan lehetne kezelni. És még nem is az egész rendszer reformjáról beszélek, kizárólag a nyugdíjemelés reformjáról.

– Néhány százmilliárd forintból már látványos változást lehetne elérni?

– Biztos vagyok benne, ha a nyugdíjasok érdekeit valóban szem előtt tartja a kormányzat, akkor talál erre forrást. Mint ahogy talált forrást a 13. havi nyugdíjra is, amikor kellett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint Magyar Péter egyetlen posztja megmutatja, mi változott a politikában
A politikai elemző állítása szerint érdemes megfigyelni, milyen gyorsan alakul át egy-egy politikai üzenet. Szerinte ma már elég húsz perc, és jön az „átkeretezés”.
Karkó Ádám - szmo.hu
2025. május 30.



Török Gábor politikai elemző pénteken reggel Facebook-oldalán tett közzé egy rövid bejegyzést, amelyben összehasonlította Orbán Viktor és Magyar Péter egy-egy posztját, amihez kommentként annyit írt:

„Amikor arról beszélünk, hogy mi változott meg a nyilvánosságban, akkor érdemes megnézni ezt a két posztot. Húsz perces reakcióidővel érkezik az »átkeretezés«. A hagyományos mosópor a politikában (ha van potens ellenfél) visszalő, ahogy egy kollégám mondogatta ezt régebben.”

A magyar miniszterelnök az alábbi posztot tette közzé péntek délelőtt közösségi média oldalán: „Böhöm nagy autók, nem túl bizalomgerjesztő alakok. Ha Ukrajna az EU tagja lenne, az ukrán bűnbandák akadálytalanul beszivárognának Magyarországra. Ezt meg kell akadályozni! Aki még nem tette, töltse ki a VOKS2025-öt.”

Nem sokkal később pedig Magyar Péter ekképpen reagált:

„Hallom, Orbán Viktor ma azt mesélte a reggeli szeánszon, hogy böhöm nagy, drága autós ukrán csalók becsapják a magyar embereket és kifosztják a bankjainkat. Lehet, hogy Matolcsy György is ukrán kém? Mekkora csalódás lehet ez Orbán Viktornak, hogy kiderül az egyik legjobb barátjáról, hogy ukrán kém és 650 milliárdot pakolt ki a többi haverjával a Nemzeti Bankból!

A böhöm nagy, drága autóknál vajon Tiborcz, Mészáros, Balásy Gyula, vagy a saját kocsijára gondolt? Ezek az ukránok már mindenhol ott vannak... Csak nehogy kitúrják a ruszkikat a hatvanpusztai spájzból.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A kormány gyámság alá vonhatja Budapestet - törvénymódosítások sora készítette elő a fordulatot
Költségvetési biztost és csődbiztost is kinevezhetnek. A 27 ezer fővárosi dolgozó egészségügyi ellátása viszont az adószakértő szerint nem kerül veszélybe attól, hogy az önkormányzat nem fizeti utánuk a járulékokat, ahogy azt Karácsony Gergely kilátásba helyezte.


Vészforgatókönveket készít a főváros, jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján, miután a Magyar Államkincstár szerinte „törvénytelenül emelt le Budapest folyószámlájáról több mint 10 milliárd forintot”.

Ez része annak a 89 milliárd forintnak, aminek a befizetését idén Budapest számára szociális hozzájárulásként előírták.

Csakhogy a főváros vitatja ennek az összegnek a jogosságát, és a nagy részét emiatt nem is tervezték be az idei költségvetésbe. Egészen pontosan csak 39 milliárddal számoltak, mert ekkora támogatást kap különböző jogcímeken a főváros. Így tudták nullszaldósra kihozni a költségvetést, amit szabályként korábban szintén a kormány írt elő.

Karácsonyék szerint semmi bizonyíték nincs rá, hogy a szolidaritási hozzájárulás címszóval beszedett pénzt valóban a rászoruló önkormányzatok kapják, miközben az iparűzési adóhoz viszonyított mértéke folymatosan növekszik, és mára már eléri Budapest iparűzési adóbevételének 30 százalékát. Pedig Tarlós István idején még csak 5 milliárd befozetését írták elő.

Az idei 89 milliárdból 25 milliárdot már húsvét előtt levont az Államkincstár, a levonás újabb részlete ellen azonban a főváros azonnali jogvédelmet kértek a hét elején a bíróságtól. A kincstár ennek ellenére lépett, amit egyébként már 2023-ban is ugyanígy megtett. Nagy Márton gazdasági miniszter később azt írta egy posztban, hogy inkasszó esetén nem lehet azonnali jogvédelmet kérni. A Fidesz szerint pedig Karácsony Gergely, a Tisza Párt, a DK és Vitézy koalíciójának „közös felelőssége Budapest csődje.”

A főpolgármester rendkívüli sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az inkasszó miatt szeptemberig felfüggesztik a beruházási számlák kifizetését, ami miatt csúszhatnak a beruházások, és nem teljesítik három nagy fővárosi cég 9 milliárdos kifizetési igényét, így a BKK, a Budapesti Közművek és a közvilágításért felelős BDK egyelőre nem jut pénzhez.

Veszélybe kerülhet a tömegközlekedés is, ezért a BKK-t válsághelyzeti terv elkészítére utasították.

Karácsony Gergely szerint ebben a helyzetben az a legfontosabb, hogy a 27 ezer fővárosi dolgozó megkapja a fizetését. A következő hetekben az lesz a cél, hogy az ő nettó bérüket mindenképpen ki tudják fizetni, és ha megnyerik a pereket, ki fogják fizetni a fizetések utáni járulékokat is.

Vadász Iván adószakértő azt mondta a Szeretlek Magyarországnak, hogy a járulékok befizetésének elmaradása nem jelenti azt, hogy a 27 ezer dolgozó egészségügyi ellátása veszélybe kerülne.

„Ha a munkáltató az úgynevezett 08-as nyomtatványon folyamatosan bejelenti, csak nem fizeti a járulékot, attól a dolgozó biztosított marad, és nem fog jelezni a TAJ-kártyája a rendelőben.”

Vadász Iván szerint ugyanis nem attól él valaki biztosítotti jogviszonya, hogy fizetnek utána, hanem attól, hogy bejelentett munkaviszonyban áll, „még akkor is, ha a befizetés nem történik meg.”

Kiss Ambrus főigazgató a Telexnek már szerdán arról beszélt, hogyha az inkasszót érvényesitik, Budapest számláin nem marad pénz, miközben az iparűzési adóbevételek csak ősszel érkeznek. „A cégeink nem tudnak közüzemi számlákat és járulékokat fizetni, majd a végén nyilván a bérfizetésekre sem marad” – mondta a főigazgató.

Így viszont könnyen előállhat az a helyzet, hogy a kormány gyakorlatilag gyámság alá vonja Budapestet.

Egy május 12-én kihirdetett jogszabálymódosítás alapján ugyanis júliustól a Magyar Államkincstár elnöke költségvetési biztost nevezhet ki bármelyik önkormányzathoz, amennyiben „súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzetet” tapasztal. Az önkormányzat „köteles tűrni” a költségvetési biztos intézkedéseit. Hogy pontosan mire lesz jogköre, azt a kormány rendeletben határozhatja meg. Ami biztos, hogy kormányhivatali és számvevőszéki eljárást kezdeményezhet, szakértőket bízhat meg, és kezdeményezheti csődbiztos kijelölését is az adott településre.

Ugyancsak önkormányzati csődbiztos kinevezéséhez vezethet, ha úgynevezett adósságrendezési eljárás indul, mert a település 60 napon túl sem tudja kifizetni a jogos követeléseket.

A szintén nemrég újraírt szabályozás alapján az önkormányzati csődbiztosnak óriási hatalma van.

A 2023-ban elfogadott módosítás szerint önkormányzat vagyonával kapcsolatos valamennyi iratba betekinthet, tanácskozási joggal részt vehet a képviselőtestület és a bizottságok nyilvános és zárt ülésein, bevonhatja az adósságrendezésbe - vagyis odaadhatja a hitelezőknek - a feladatok ellátásához nem szükséges önkormányzati vagyonelemeket, és valamennyi kifizetést csak az ő ellenjegyzésével teljesíthetik.

Ugyanakkor a főpolgármester és a közgyűlés felügyeletének komoly kockázatai is vannak. A főváros fizetésképtelensége esetén a bankok felmondhatják a korábbi hiteleiket, így veszélybe kerülhet Budapest folyószámlahitele, a 3-as metró felújítására felvett hitel és az Európai Beruházási Banktól felvett hitel is, ami még nagyobb pénzügyi prolémákhoz vezethet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Ha elvisznek bilincsben, úgy járok el, mint Kossuth Lajos
A Tisza Párt elnöke szerint a kormányoldalon Lázár János neve is felmerült egy esetleges vezetőváltás kapcsán. Magyar úgy gondolja, már a kormánypárton belül is új utakban gondolkodnak.


Magyar Péter szerint a Fidesz támogatottsága 2 millió szavazó alá csökkent, és a párt belső felmérései is ezt mutatják. A Tisza Párt elnöke azt mondta, ilyen alacsony támogatottságra 2002 óta nem volt példa, jelenleg pedig állítása szerint 10 százalékos előnyben vannak a kormánypárttal szemben.

A politikus a Telex műsorában beszélt arról is, hogy életbe lépett az a törvény, amely szerint az EP-képviselőknek Magyarországon is vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Úgy véli, ezt a lépést is annak a jeleként kell értelmezni, hogy a kormány „lefelé menő pályán” van, és „nem tud megállni”. Szerinte a jelenlegi törvényjavaslatok és a politikai hangulatkeltés is azt mutatják, hogy a kormány és Orbán Viktor elvesztette a társadalmi támogatottságát.

Magyar úgy látja, hogy a békés, emberséges Magyarország áll szemben egy gyűlöletkeltő, lefelé süllyedő hatalommal.

Állítása szerint a vagyonnyilatkozati szabályozás csak színház, mert a kormánypárti politikusok nyilatkozataiban gyakran hibák vannak, vagy megmagyarázhatatlan vagyongyarapodás olvasható ki belőlük. Példaként említette Lázár János vagyonosodását, amiről azt mondta: „ha a NAV megvizsgálna, akkor ott elég súlyos megállapítások lennének, és lesznek is”.

Elmondta, hogy a törvény szerinte ellene irányul, de ennek ellenére a legjobb tudása szerint ki fogja tölteni és leadja a bevallását. Hozzátette: ha Orbán Viktor is így tesz, ő nyilvánosságra hozza a szülei és testvérei vagyonát is, mert szerinte nincs mit titkolniuk.

A kérdésre, hogy készülnek-e arra, hogy akár bilincsben is elviszik, Magyar azt válaszolta: „úgy fogok eljárni, mint Kossuth Lajos, aki megtanult jól angolul”. Azt mondta, a börtönben a rendelkezésére álló időt nyelvtanulásra használná.

A műsorban arról is beszélt, hogy szerinte Orbán Viktor elveszítette a kapcsolatát a valósággal. Szerinte egyes tanácsadók próbálják visszatartani a miniszterelnököt az olyan lépésektől, amelyekből már nem lehet visszafordulni.

Magyar Péter elmondta azt is, hogy

a Tisza Párt a tervek szerint a nyár végén bemutatja a képviselőjelölt-jelöltjeit mind a 106 egyéni választókerületben.

Olyan embereket keresnek, akik kiállnak az igazukért és a választókért, még akkor is, ha ez vitákat okoz a frakción belül. Úgy látja, hogy ha egy pártban nincs helye az ellentmondásnak, az kontraszelekcióhoz vezet, és szerinte ennek a következményei a Fidesz esetében is láthatók.

A Tisza Párt elnöke szerint a kormánypárton belül olyan folyamatok is elindultak, amelyek alapján elképzelhető, hogy Lázár János vezetésével indulnak majd a választáson, mivel – ahogy fogalmazott – „Orbán nem megy vesztes csatába”.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: