Rövid posztban foglalta össze szombaton Puzsér Róbert, hogyan látja a Magyarországon zajló folyamatokat. A kritikus szerint egyre inkább felnyílik az emberek szeme azzal kapcsolatban, hogy milyen poltikát folytat a Fidesz:
„Az Orbán-rendszer az utolsókat rúgja, azt is a magyarokba, de mindhiába: a társadalom megosztására vonatkozó politika bukásra áll.
A magyarság a kegyelmi ügy okozta sokkból felocsúdva rohamosan döbben rá arra, hogy amíg Rogán és Habony nemzeti maszlaggal etette, a fideszes pártmaffia és újburzsoázia közös erővel kisemmizte a közvagyonból” - írta a bejegyzés elején a publicista, majd részletesebben is kifejtette:
„Magyarországon már hatodik éve nincs gazdasági növekedés, miközben Matolcsyék ötszázmilliárdos bankrablásának árát a magyarok pusztító infláció képében fizetik meg. Matolcsy Ádám csak a Ferrarijának a felnijére[!] tizenhatmillió forintot költ, ami egy autó árának is sok,
Mészáros Lőrinc pedig egyetlen[!] év alatt másfélszerezi meg a vagyonát, amely ma már másfél billió[!] forintra rúg, a vállalkozónak hazudott sikerember pedig olyan színvonalon szólal meg akár üzleti, akár bármilyen egyéb ügyben, mint egy Széll Kálmán téri hajléktalan, akinek a nevére írattak egy céget.
Orbán Viktor unokaöccsének októberben alapított cége három hónap alatt egymillió forintnyi bevételt termelt, hogy a tehetséges fiatalember decemberben osztalék gyanánt már hatszáznegyvennyolcmillió[!] forintnyi, cégén átfolyatott közpénzt vegyen fel, és mivel ez a tetemes összeg „egyéb bevétel” címén érkezett a cégbe, az ifjú Orbán Dávid még az iparűzési adó befizetését is elkerüli.”
Ezután Puzsér arra emlékezetet, hogy mostani események kísértetiesen emlékeztetnek egy korábbi időszakhoz:
„Magyarország kirablása új nagyságrendbe lépett: az eddig hűbérként kiosztott közjavak mértéktelen zabrálása zajlik, akárcsak a 2010-et megelőző években, amikor a szocialista-szabaddemokrata pártmaffia már érezte, hogy meg vannak számlálva a napjai, úgyhogy a politika támogatását élvező milliárdosok sáskahadként raboltak le minden mozdíthatót.
Élvezettel töltene el fideszes bűnszervezet hanyatlása, ha nem fájna annyira a röhögés a leépített és kizsigerelt ország meg a kulturális identitásából kiforgatott nemzet nyomorult állapotát látva.”
Szerinte napjaink legfontosabb kérdése az, hogy mi lesz majd a 2026-os választások után abban az esetben, ha nem a Fidesz győz.
„A legfőbb kérdés: ha jövő tavasszal a Tisza Párt kétharmados országgyűlési többséget szerez, Orbán Viktor átadja-e a hatalmat Magyar Péternek, vagy inkább végrehajtja Magyarország nyugati szövetségből való kivezetését és Kelethez csatolását, hogy a zsákmányul elejtett országot megőrizze?”
- írta a posztban a kritikus.
„Az öntudatos állampolgárok meg a hazai civil szféra felelőssége lesz, hogy a magyar történelmet az európai társadalmi fejlődés medrében tartsa, és a nemzetkatasztrófát megakadályozza. Az 1989-es átmenet a magyarok feje felett zajlott, az ország népének nyűg volt a rendszerváltás, és a szabadságnak nem lett becsülete. Talán ez a harminchat éves kurzusismétlés meg a 2026-os pótvizsga elhozza a demokrácia, a jogállamiság és a legalapvetőbb társadalmi konszenzusok tiszteletét. Kifosztva és megkésve talán még lehet Magyarországon polgári társadalom” - teszi hozzá zárásképp Puzsér Róbert.
Rövid posztban foglalta össze szombaton Puzsér Róbert, hogyan látja a Magyarországon zajló folyamatokat. A kritikus szerint egyre inkább felnyílik az emberek szeme azzal kapcsolatban, hogy milyen poltikát folytat a Fidesz:
„Az Orbán-rendszer az utolsókat rúgja, azt is a magyarokba, de mindhiába: a társadalom megosztására vonatkozó politika bukásra áll.
A magyarság a kegyelmi ügy okozta sokkból felocsúdva rohamosan döbben rá arra, hogy amíg Rogán és Habony nemzeti maszlaggal etette, a fideszes pártmaffia és újburzsoázia közös erővel kisemmizte a közvagyonból” - írta a bejegyzés elején a publicista, majd részletesebben is kifejtette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tibi atya Magyar Péterék menetéről: Nem emlékszem, mikor tapasztaltam utoljára ilyet
A mémoldal alapítója a közbeszéd állapota miatt döntött úgy, hogy részt vesz a Tisza Párt országjárásában. Szerinte a többség inkább összefogna, mintsem ellenségeket keresne.
Tóth Máté, a Tibi atya oldal alapítója is csatlakozott Magyar Péter országjárásához, amelyben a Tisza Párt elnöke egymillió lépést megtéve gyalogol el Nagyváradra. A népszerű mémoldalt működtető Tóth csütörtökön számolt be róla, hogy miért döntött a részvétel mellett: mint írta, aggasztja a közbeszéd állapota.
A séta Darvas és Mezősas között, egy 28 kilométeres szakaszon különösen mély nyomot hagyott benne. Beszámolója szerint a gyaloglás során olyan összefogást és kedvességet tapasztalt, amit ritkán él meg a hétköznapokban. „Szívet melengető volt látni, ahogy fiatalok és idősek kijöttek a házakból, és hozták, amijük volt: üdítőt, süteményt, pálinkát, gyümölcsöt. Tudom, ez így leírva talán fellengzősnek vagy giccsesnek tűnik, de őszintén mondom: nem emlékszem, mikor tapasztaltam utoljára ilyet” – fogalmazott a bejegyzésben.
A legmeghatóbb pillanatokat egyértelműen az emberek egymás iránti kedvessége jelentette. Tóth szerint ez a nap emlékeztette őt egy korábbi, közösségileg is meghatározó élményre: „ilyen érzés legutóbb a 2016-os foci EB meccsei után töltött el. Akkor, amikor az utcán népünnep volt, és jó volt egyszerűen csak magyarnak lenni.”
Úgy látja, a magyar társadalom sok sebből vérzik, de a jelek szerint egyre többen vágynak békére és összetartozásra.
„Szerintem ezt szeretné már ez a megfáradt nép: hogy ne kelljen állandóan harcolni valaki ellen” – írta, hozzátéve: „a magyarok többsége nem akar harcolni. Főleg nem egymás ellen.”
Tóth szerint sokaknak elegük van abból, hogy a mindennapokat átszövi a politika. Úgy fogalmazott: „egyszerűen boldogok lennénk, ha nem kellene folyamatosan valami ellen harcolni, hanem csinálhatnánk valami közöset, valami jót.”
A bejegyzéshez fűzött hozzászólásában jelezte, hogy nyitott a párbeszédre. „Nagyon szívesen fogadok meghívásokat mindenhonnan. Lesz egyébként nálunk Fidelitasos vitaest is – sőt, részt is vettünk múltkor egy, általuk szervezett beszélgetésen is. Én azt gondolom, hogy amíg normális keretek között, értelmesen tudunk vitázni, addig kell is” – tette hozzá.
A Tisza Párt által szervezett Egymillió lépés nevű gyalogmenet múlt szerdán indult Budapestről, a Szent István Bazilikától. Magyar Péterék célja, hogy mintegy háromszáz kilométert megtéve Nagyváradra érkezzenek meg.
Tóth Máté, a Tibi atya oldal alapítója is csatlakozott Magyar Péter országjárásához, amelyben a Tisza Párt elnöke egymillió lépést megtéve gyalogol el Nagyváradra. A népszerű mémoldalt működtető Tóth csütörtökön számolt be róla, hogy miért döntött a részvétel mellett: mint írta, aggasztja a közbeszéd állapota.
A séta Darvas és Mezősas között, egy 28 kilométeres szakaszon különösen mély nyomot hagyott benne. Beszámolója szerint a gyaloglás során olyan összefogást és kedvességet tapasztalt, amit ritkán él meg a hétköznapokban. „Szívet melengető volt látni, ahogy fiatalok és idősek kijöttek a házakból, és hozták, amijük volt: üdítőt, süteményt, pálinkát, gyümölcsöt. Tudom, ez így leírva talán fellengzősnek vagy giccsesnek tűnik, de őszintén mondom: nem emlékszem, mikor tapasztaltam utoljára ilyet” – fogalmazott a bejegyzésben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: Kezd megérni a kérdés, hogy Orbán Viktornak át kell-e adnia a miniszterelnök-jelöltséget
A politológus szerint akkor, ha biztosra vesszük a Fidesz győzelmét, ez a kérdés könnyen félresöpörhető, viszont ha Lázár János szavaira figyelünk, akkor már más a helyzet.
Eljött az idő, amikor már nem tabutéma feltenni a kérdést, hogy Orbán Viktornak át kellene-e adnia a miniszterelnök-jelöltséget - erről ír legújabb Facebook-bejegyzésébenTörök Gábor.
A politológust a közelmúltban arról kérdezték, mit tenne, ha a miniszterelnök helyében lenne. Bár azt írta, nem feladata megmondani a politikusoknak, mit csináljanak, szerinte a kérdés akkor is létezik: vajon mik a lehetőségei egy olyan vezetőnek, aki 2026-ban már 16 éve van folyamatosan hatalmon?
Török szerint a kulcskérdés az, hogy érdemes-e már most elgondolkodni a visszalépésen, vagy ez csak a választás közeledtével kerülhet szóba.
Ha biztosra vesszük a Fidesz győzelmét, akkor a kérdés szerinte könnyen félresöpörhető:
„Orbán Viktort jelenleg csak a választók akadályozhatják meg abban, hogy folytassa a kormányzást. Láthatólag politikai és szellemi képességei birtokában van, a Fideszben pedig biztosan nem lesz senki, aki ezt a kérdést – nyilvánosan – rajta kívül, vele szemben felvesse”
– írta.
Más a helyzet viszont, ha Lázár János szavaira figyelünk, aki nemrég „fifty-fifty”-re, azaz kiegyenlített küzdelemre számít a következő választáson. Ebben az esetben Török szerint már most érdemes lehet végiggondolni a lehetséges forgatókönyveket.
„Tegyük fel így a kérdést tehát: mi lenne jobb, kedvezőbb Orbánnak, ha (1) 16 évnyi kormányzás után ő veszít, vagy ha (2) maga nevezi meg az utódját még a választás előtt, aki aztán (2.1) a váltás lendületével megnyeri a választást, vagy (2.2) Orbán helyett elbukja azt?”
- fogalmaz a politológus.
„Nem azt mondom, hogy Orbán Viktornak át kell adnia a miniszterelnök-jelöltséget, de azt igen, hogy az idő és a politikai helyzet kezd megérni ennek a kérdésnek a feltételére. Nem azért, mert bárki ezt mondja, hanem azért, mert a politikai racionalitás alapján magának a kormányfőnek áll érdekében ezen legalább elgondolkoznia”
- teszi hozzá Török, aki viszont azt is megjegyezte: nem valószínű, hogy Orbán Viktor most megtenné ezt a lépést. Véleménye szerint 2026 még túlélhető lehet számára, de fontos látni, hogy „mi visszafordítható és mi nem”.
Eljött az idő, amikor már nem tabutéma feltenni a kérdést, hogy Orbán Viktornak át kellene-e adnia a miniszterelnök-jelöltséget - erről ír legújabb Facebook-bejegyzésébenTörök Gábor.
A politológust a közelmúltban arról kérdezték, mit tenne, ha a miniszterelnök helyében lenne. Bár azt írta, nem feladata megmondani a politikusoknak, mit csináljanak, szerinte a kérdés akkor is létezik: vajon mik a lehetőségei egy olyan vezetőnek, aki 2026-ban már 16 éve van folyamatosan hatalmon?
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zárug Péter Farkas: A kényelmes Fidesz most indulatos, csapkodó, és ki van készülve idegileg, hogy miért jött a rendszerbe az akaratán kívül egy funkcionális versenytárs
A politológus szerint a Fidesz már nem ura a saját rendszerének, és belső zavarokat okoz Orbán lépéseinek követhetetlensége. A kegyelmi ügy lehetett az utolsó csepp.
Zárug Péter Farkas politológus szerint valami végérvényesen megváltozott a NER-ben, és ez a változás már közvetlenül Orbán Viktort is érinti. A 24.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy a kegyelmi ügy lehetett az a pont, ahol a folyamatok visszafordíthatatlanná váltak.
Zárug úgy véli, hogy a Fidesz elveszítette azt a képességét, hogy átlássa saját működését, és ez a zavar a miniszterelnök döntéseiben is megmutatkozik. Példaként hozta fel Orbán Viktor tihanyi beszédét, ahol a kormányfő a magyarellenesnek tartott román elnökjelölt, George Simion mellett állt ki.
„Aki kicsit is járatos a határon túli politikában, az minimum nyelt egyet, vagy felugrott a székéből. Velem az utóbbi történt”
– fogalmazott a politológus, aki a témában korábban a Transtelexen is megjelentetett egy publicisztikát.
A miskolci egyetem docense úgy látja, hogy az ilyen típusú lépések újfajta konfliktusokat hoznak létre, amelyek már nem hasonlítanak a korábbi ügyekre. „Ki kérte Orbánt, hogy Simionról beszéljen éppen a tihanyi apátságban? Dobrev Klára? Vagy Orbán Balázst vajon a Kutya Párt szedte rá ’56 kapcsán, hogy úgy beszéljen, ahogy tette? Nem. És ezek az ügyek már az előzőektől eltérő konfliktusstruktúrájuk miatt irreverzibilis folyamatokat indítanak el” – mondta.
A politológus szerint Orbán környezetében olyan légkör alakult ki, amely kizárja az új impulzusokat.
„Már be sem engedik a friss levegőt a miniszterelnöki szobába, és ha kell, egy külön egy példányszámos Pravdát nyomtatnak a főnöknek, hogy nyugodt legyen. És ezzel ez az ördögi kör bezárult, innentől a feldobott pénz esete minden. Vagy jól sül el, vagy nem. Hozzám ez szivárog le a rendszerből”
– fogalmazott.
Zárug szerint a kegyelmi ügynek komoly következményei voltak: ha ez nem történik meg, Magyar Péter ma is egy állami vagy Mészáros-érdekeltségű cégnél dolgozna, és nem készülne Erdély felé. Úgy gondolja, hogy bár Orbán Viktor nincs leszálló ágban, most nagyobb válságot él át, mint bármikor korábban. Hozzátette: nem tudja elképzelni a Fideszt nélküle, de szerinte egy választási vereség esetén a miniszterelnök maga adná át a hatalmat.
A politológus szólt a Harcosok Klubja nevű titkos fideszes online csoportról is, amely azzal a céllal alakult, hogy a digitális térben alakítsák a választásokat. Szerinte azonban ez a stratégia csak részben működik. Úgy látja, a miniszterelnök fog dönteni saját utódjáról, Lázár János és Gulyás Gergely jelenleg még csak elméleti lehetőségek.
Zárug szerint a Fidesz ma már nem a régi.
„A kényelmes Fidesz most indulatos, csapkodó, és ki van készülve idegileg, hogy miért jött a rendszerbe az akaratán kívül – sőt a maga hibájából – egy funkcionális versenytárs”
– mondta. Magyar Péterről úgy fogalmazott, hogy „felülfunkcionál, barométer-politikát folytat, és azért nem megy bele kemény témákba, mert sokan beleszaladtak már a bozóttűzbe félmeztelenül, ő nem akar”.
Zárug Péter Farkas politológus szerint valami végérvényesen megváltozott a NER-ben, és ez a változás már közvetlenül Orbán Viktort is érinti. A 24.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy a kegyelmi ügy lehetett az a pont, ahol a folyamatok visszafordíthatatlanná váltak.
Zárug úgy véli, hogy a Fidesz elveszítette azt a képességét, hogy átlássa saját működését, és ez a zavar a miniszterelnök döntéseiben is megmutatkozik. Példaként hozta fel Orbán Viktor tihanyi beszédét, ahol a kormányfő a magyarellenesnek tartott román elnökjelölt, George Simion mellett állt ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
L. Ritók Nóra az Erzsébet-táborokról: A kormányzati kommunikáció az volt, hogy elsősorban a hátrányos helyzetű családokat segítik, viszont a valóságban ez nem így néz ki
A napközis táborok teljes megszüntetése helyett a szegényeknek teljesen ingyen kellett volna biztosítani a lehetőséget, a jobb módúaktól pedig magasabb díjat kellett volna kérni - mondja az Igazgyöngy Alapítvány vezetője.
Idén nyáron nem lesznek napközis Erzsébet-táborok, mert a kormány már nem finanszírozza ezt a tábortípust. A napközis Erzsébet-táborokat eddig iskolák, önkormányzatok, családsegítő szolgálatok és tanodák szervezték a gyerekek lakóhelyéhez közel. A program a nyári szünet tíz hetében, hétfőtől péntekig biztosított napközbeni felügyeletet, négyszeri étkezést, különféle foglalkozásokat és kirándulásokat, mindössze napi 100 forintért.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium mindezt azzal magyarázta, hogy a tartalmasabb, teljes felügyeletet garantáló ottalvós táborokra helyeződik át a hangsúly. Szerintük így az eddiginél is több gyerek juthat el nyáron a Balatonhoz és Erdélybe, napi ezer forintért. L. Ritók Nórával, az Igazgyöngy Alapítvány alapítójával arról beszélgettünk, hogyan hat ez a hátrányos helyzetű családokban élő gyerekre.
– Kiken segítettek leginkább eddig ezek a táborok?
– A napközis tábor, illetve összességében az Erzsébet-táborok kormányzati kommunikációja az volt, hogy ezzel elsősorban a hátrányos helyzetű családokat és gyerekeket segítik. Ez viszont a valóságban nem igazán így néz ki. A nagyobb településeken, pontosabban ott, ahol van iskola, azok a szülők is igénybe vették ezt a tényleg rendkívül kedvező lehetőséget, akik nem anyagi okoknál fogva nem választottak mást, hanem azért, mert egész nyáron dolgoznak, és nem tudták hova tenni a gyerekeket. A napközis Erzsébet-táborokban pedig a gyerekeiket biztonságos felügyelet alatt tudhatták, étkezéssel és némi programmal kiegészülve.
A kisebb településeken, ahol nincs iskola, és ahol többségében azok a gyerekek élnek, akik számára tényleg fontos és jó lehetőség lett volna, ott jellemzően nem vették igénybe a napközis tábort a szülők.
– Miért?
– Tegyük fel, hogy vége van az iskolának, és a gyerekeket beíratják nyárra egy napközis táborba, ami ugyanabban az iskolaépületben van, ahol az egész tanévet töltik. Ehhez hozzájön, hogy mondjuk egy kisebb településen kevesebb lehetőség van arra, hogy más térben, például strandon, vagy máshol újabb, az oktatási helyszíntől eltérő élményt adó programokat szervezzenek. Ez egy gyerek számára nem annyira vonzó. Merthogy mi a legjobb a nyári szünetben? Hogy nem kell iskolába menni. A gyerekeknek élményekre, programokra, kikapcsolódásra van szüksége ilyenkor. Van, ahol a buszközlekedéssel nem megoldható a be- és hazautazás, szünidőben ritkítják a járatokat, és nem igazítják a napközis tábor időpontjához. A kistelepüléseken ráadásul általában van népkonyha, ahol a hátrányos helyzetű családok hozzájuthatnak valamilyen szinten ételhez. Szóval
önmagában azért nem lesz vonzó egy napközis tábor, mert napi százegynehány forintért négyszeri étkezést kap a gyerek.
A szegénységre nem úgy kell gondolni, hogy ezek a gyerekek éheznek. A mi tapasztalatink szerint a kríziséhezés, tehát az, hogy abszolút nincs fizikailag étel a gyerekek előtt, az elsősorban a kábítószerrel, uzsorával érintett családoknál jellemző. Ma Magyarországon többnyire a minőségi éhezés jellemző, ami azt jelenti, hogy van étel az asztalon, csakhogy többnyire szénhidrátalapú, vagyis naponta egyszer kenyeret, tésztafélét mindenképp esznek.
– Miért szűntethették meg idén nyáron az egészet?
– Költségvetési gondok miatt, hiszen nagyon sok pénzt vitt el.
A legnagyobb probléma az, hogy a kedvezményes lehetőség igénybevételénél nem volt differenciálás, nem számított a szociális helyzet. Tehát mindenki ugyanazon a kedvezményes áron juthatott a táborokhoz.
Szerintem úgy kellett volna kialakítani ezt a rendszert, hogy az Erzsébet-tábor egy napközis tábor lehetőséget kínál az igazoltan hátrányos helyzetűeknek akár ingyen (mert van, akinek a heti 1000 Ft is sok), azoknak pedig, akiknek nincs gyermekvédelmi kedvezményük, magasabb térítési díjért. Ezt is kifizették volna azok a szülők, akik nem tudják hova tenni a gyereküket, mert dolgoznak és kellett megoldást találniuk. Így fenntarthatóbb lett volna.
– Mi a helyzet az ottalvós Erzsébet-táborokkal?
– Az ottalvós táborok nyilván nyaralást jelentenek a gyerekek számára. Ezekben is vettek részt hátrányos helyzetű gyerekek, de jellemzően azok is, akik nem hátrányos helyzetűek. Amivel összességében egyébként semmi probléma nincs, kivéve, amit már korábban is említettem, hogy talán fenntarthatóbb módszer lenne költségvetés szempontjából, ha a térítési díjakban lenne különbség.
Ami a hátrányos helyzetű családokat illeti, egy ottalvós tábor esetében sokan azért nem tudják ezt lehetővé tenni a gyerekek számára, mert a táborozáshoz még akkor is, ha kedvező áron van, egy sor dolog kell.
Például utazótáska, törölköző, váltóruhák, fürdőruha, cipők, amit nem minden család tud előteremteni. Tehát a legnehezebb helyzetben lévők közül ezzel sem tud mindenki élni, ugyanakkor egy jó lehetőségnek gondolom, hiszen sok gyermeknek ad nyaralási élményt. A generációs szegénységben élő családok gyerekeire nem jellemző az, hogy nyaraltatni tudják a gyerekeiket. Szóval az ő számukra mindenképpen jó kezdeményezés, hogy kedvezményes áron, az iskola szervezésében van lehetőségük akár csak egy egyhetes táborban részt venni, és nem otthon tölteni az egész nyári szünetet.
– Alapvetően mik a tapasztalatok a gyerekek nyári elhelyezésével kapcsolatban? Hogyan tudják megoldani a szülők?
– A táborok összességében nagyon drágák, de nyilván, aki anyagilag megengedheti magának, az próbál megcsípni ilyen lehetőségeket. Ahol van nagyszülő, ott megpróbálják megoldani, vagy jól elosztani a szabadságokat a szülők között, ahol nagyobb gyerek van, az vigyáz a kicsire, tehát próbálja mindenki a saját helyzetéhez képest jól megoldani. Egy biztos, hogy a társadalmi leszakadásban érintettek számára elérhetetlen például egy drága lovas tábor és társaik. Ők többnyire otthon maradnak a lakókörnyezetben. Ezzel az a legnagyobb baj, hogy semmiféle olyan lehetőség nincs számukra, ami élmény lenne, ők többnyire csak otthon tengenek-lengenek, és nem véletlen, hogy amikor mondjuk augusztus végén megkérdezzük a gyerekeket, hogy na várják-e az iskolát, azt mondják, hogy igen. Merthogy akkor már ott végre történik valami.
Ráadásul ami még tovább ront a helyzeten, hogy ezek a gyerekek szegregált körülmények között tanulnak, szegregált körülmények között élnek, a nyári szünetet is ebben a közegben töltik.
Tehát állandósul az elzártságuk, és így nem lesz tapasztalatuk arról, hogy milyen a többségi társadalomban közös élményt szerezni, ez pedig nem visz előre minket a befogadó társadalom felé.
Idén nyáron nem lesznek napközis Erzsébet-táborok, mert a kormány már nem finanszírozza ezt a tábortípust. A napközis Erzsébet-táborokat eddig iskolák, önkormányzatok, családsegítő szolgálatok és tanodák szervezték a gyerekek lakóhelyéhez közel. A program a nyári szünet tíz hetében, hétfőtől péntekig biztosított napközbeni felügyeletet, négyszeri étkezést, különféle foglalkozásokat és kirándulásokat, mindössze napi 100 forintért.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium mindezt azzal magyarázta, hogy a tartalmasabb, teljes felügyeletet garantáló ottalvós táborokra helyeződik át a hangsúly. Szerintük így az eddiginél is több gyerek juthat el nyáron a Balatonhoz és Erdélybe, napi ezer forintért. L. Ritók Nórával, az Igazgyöngy Alapítvány alapítójával arról beszélgettünk, hogyan hat ez a hátrányos helyzetű családokban élő gyerekre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
