Ukrajna hétvégi vakmerő dróntámadása, a Pókháló-hadművelet megváltoztathatja a 21. századi hadviselést
Egyre több részletre derül fény az ukránok hétvégi vakmerő dróntámadásáról, amivel a szakértők szerint Ukrajna ismét bebizonyította, hogy képes teljesen új alapokra helyezni a modern hadviselést. A célpontok több ezer kilométer mélyen Oroszország területén belül fekvő repülőterek és stragégiai gépek voltak, amik közül akár 20 is megsemmisülhetett vagy súlyosan megrongálódhatott. Az ukránok által „Pókháló hadműveletnek” elnevezett akcióban néhány százezer forintos drónokkal tízmilliárdokat érő bombázókban okoztak komoly károkat. Rácz András Oroszország-szakértő azt írta a Facebookon, hogy
A támadást közvetlenül az isztambuli fegyverszüneti tárgyalások elé időzítették, de az előkészítése másfél évig tartott. Zelenszkij szerint összesen 117 drónt használtak, amiket becsempésztek Oroszországba, majd mobilházakat szállító teherautókon rejtettek el. Ezekkel a lehető legközelebb jutottak a kiszemelt célpontokhoz, majd a drónokat rejtő, fából készült szállítódobozok teteje távirányítással felnyílt, és a támadó eszközök megtették a maradék távolságot. Ezután a konténerek megsemmisítették önmagukat.
A Meduza nevű, külföldön működő orosz híroldal azt írja, az orosz hatóságok körözést adtak ki a 37 éves, donyecki születésű Artem Tyimofejev ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy részt vett az egyik irkutszki támaszpont elleni támadásban.
A férfi négy olyan teherautó tulajdonosa, amelyekről drónokat indítottak az ottani orosz katonai reptér ellen. A teherautók vezetői szerint főnökük egy murmanszki vállalkozótól kapott megbízást arra, hogy szállítson négy mobil faházat a célpont közelébe, és telefonon azt is megmondták nekik, pontosan mikor és hol álljnak meg. Az utolsó megálló egy Rosznyefty benzinkút volt, nem messze a katonai repülőtértől. Onnan indították el a drónokat. A sofőrök azt állítják, nekik fogalmuk sem volt, mit szállítanak.
Az akciót az ukránok teljes titokban szervezték, a szövetségeseiket sem értesítették róla, mert tudták, hogy az atomtámadásra is képes stratégiai bombázók elleni bevetést kapásból elutasítanák.
A New York Times-nak nyilatkozó amerikai védelmi források szerint az ukránok lépése hasonlított ahhoz, ahogy tavaly az izraeli haderő támadást indított a Hezbollah tagjainak személyhívói ellen Libanonban.
Zelenszkij hétfőn arról beszélt, hogy a dróntámadások „komolyan meggyengítették” Oroszország haderejét. Azt állította, hogy a hadrendben tartott orosz nehézbombázók 34%-át pusztították el. „A ‘Pókháló’ megmutatta, milyen a modern hadviselés, és miért kulcsfontosságú, hogy technológiai előnyben maradjunk” – írta a közösségi médiában.
Rácz András ugyanakkor úgy látja, az orosz veszteségekről egyelőre nem lehet végső számot mondani. Ami tény, hogy az elveszített hadászati bombázók többsége pótolhatatlan.
„Oroszország három típust tart rendszerben: a Tupoljev Tu-95-öst, Tupoljev Tu-22M3-ast, Tupoljev Tu-160-ast. Az első kettőnek évtizedekkel ezelőtt leállt a gyártása, mostanra a gyártósorok sincsenek már meg. Tu-160-asokat tudnak ugyan gyártani, de évente csak egy-három darabot. Ergo, akkor is kb. fél évtized a már vizuálisan igazolt veszteség pótlása, ha tényleg "csak" tizenegy" bombázó lesz a végleges mérleg (valószínűleg jóval több lesz)” - írja a szakértő.
A bombázóknál ugyanis fontosabbak az atomfegyvert hordozó tengeralattjárók, illetve a szárazföldi indítású atomfegyverek, és ezek érintetlenek maradtak. Ráadásul az oroszoknak vannak a stratégiai bombázóknál kisebb repülőgépekről indítható, atomfegyvert hordozni képes fegyverei is, ilyen pl. a MiG-31-ről indítható Kinzsal.
Moszkva hagyományos fegyverekkel végrehajtott, mélységi, precíziós csapásmérő képessége viszont Rácz András szerint nagyon jelentősen meggyengült, és ennek közvetlen, harcászati hatása lesz a háborúra. „Ezek a bombázók egyenként (konfigurációtól függően) 6-8-12 robotrepülőgépet tudtak indítani ukrán célok ellen - és nem voltak ritkák az olyan éjszakák, hogy egyszerre tíznél több gép is levegőben volt. A légi indítású robotrepülőgépek bevetésének képességét az ukrán csapás tartósan és jelentősen csökkentette” - írja.
Hozzáteszi, Oroszország mélységi, precíziós csapásmérési képesség nem szűnt meg teljesen, hiszen továbbra is megvannak a hajóról és tengeralattjáróról indítható Kalibr és más robotrepülőgépek, az Iszkander rakéták különféle verziói, az észak-koreai KN-23-asok, emellett egyre fejlettebbek a Gerany-drónok is.
A mostani támadás más szempontból viszont szintlépés volt. „Azt mutatja meg, hogy drónok összehangolt bevetésével már stratégiai hatásokat lehet elérni” - nyilatkozta a New York Times-nak Evelyn Farkas, a McCain Intézet vezetője.
Rácz András szerint az ukránok által bevetett drónok kicsi, gyors, mesterséges intelligencia által vezérelt eszközök voltak, amik ellen hatástalan a csöves légvédelmi tüzérség és az elektronikai zavarás is.
James Patton Rogers, a Cornell Egyetem drónhadviselés-szakértője szerint a nyugati országok számos külföldi támaszpontja – főleg a Közel-Keleten és Afrikában – különösen sérülékeny lehet egy ilyen támadással szemben, mert ott nem lehet egységes védelmet kialakítani a szélsőséges csoportok miatt.
Rácz András arra számít, hogy Oroszország napokon belül „vissza fog ütni.” Szerinte a frontközeli ukrán nagyvárosok (Harkiv, Zaporizsja, Dnyipro, Odesza) és Kijev ellen lesznek tömeges, minden korábbinál nagyobb, koncentrált támadások. A New York Times titkosszolgálati forrásokra hivatkozva szintén azt írja, hogy Moszkva újabb civil célpontokat támadhat meg, de az energiahálózatot is célba veheti, vagy újabb ballisztikus rakétákat vethet be.
