SZEMPONT
A Rovatból

„Lázár úr, ez milyen társadalmi egyeztetés?” - úgy tiltották be az erkélynapelemeket, hogy meg sem várták a szakmai véleményeket

A Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség alelnöke szerint már a társadalmi egyeztetés utolsó napján megjelent a kész rendelet a Magyar Közlönyben. A szakmai szervezet szerint az erkélynapelemek teljes tiltása értelmetlen, de több másik új szabályt sem értenek.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. október 07.



Teljesen váratlanul betiltotta az erkélynapelemeket Lázár János minisztériuma, méghozzá úgy, hogy az erről szóló rendelet már a társadalmi egyeztetés utolsó napján megjelent a Magyar Közlönyben.

Szilágyi László, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség alelnöke az autójából bejelentkezve, felháborodott hangulatú videóban tiltakozott. Azt mondta, csak véletlenül találták meg a jogszabály tervezetét a minisztérium oldalán, és ők be is küldték a javaslataikat, de hiába. "Lázár úr, miért nem lehetett erről konzultálni? Ez milyen társadalmi egyeztetés? Kivel egyeztetnek? El sem olvasták a levelünket, amit küldtünk! Legalább másnap hozták volna ki a jogszabályt" - mondta. A rendeletben egyébként sok más új szabály is van, például a parkolókban ezentúl csak a terület 30%-a fölé helyezhető napelem, a napelemeket ezentúl "geometrikus alakzatban" kell feltenni a tetőre, és mezőgazdasági területek fölé nem telepíthetőek. Szilágyi Lászlóval beszélgettünk.

– Mi az, ami ennyire kiborította?

– Az, hogy múlt hétfő éjfélig lehetett beadni társadalmi egyeztetésre a javaslatokat egy jogszabályváltozás kapcsán, ami már aznap megjelent a Magyar Közlönyben, a szeptember 30-i számban. Le sem zárult még az észrevételek beadásának a határideje, de már kihozták a kész szabályt. Ezzel megcsúfolták a társadalmi egyeztetés intézményét.

– Máskor egyeztetnek?

– Vannak azért olyan fórumok, aminek tagjai vagyunk, és ott részt veszünk egyeztetéseken, de sokszor más esetben is a Magyar Közlönyből értesülünk olyan jogszabályokról, melyek a mi területünket érintik. Pedig mindig igyekszünk részt venni minden hivatalosan meghirdetett fórumon, és segíteni. Sokszor a jogszabályok értelmezésével is meg kell küzdenünk. Gyakran mind jogászok, mind szakemberek nem egyértelműen értik azt, hogy mi a jogalkotói szándék. Ilyenkor viszont hozzánk fordulnak az emberek, vagy a sajtó képviselői, hogy magyarázzuk meg. Például közel fél évig, a szaldó kérdése sem volt tisztázott, hogy marad-e, vagy nem, kinek hogy lesz,

aztán egyszer csak Tiktok videóban egy strandról jelentkezett be a miniszter, és mondta el, hogy mi az ő értelmezése, amiről nagyon hamar kiderült, hogy mégsem úgy lesz.

Nagyon-nagyon nehéz ez a fajta szakmai kommunikáció.

– A korábbi esetekben, amikor társadalmi egyeztetés volt, átmentek az önök javaslatai?

– Amikor reagáltak valamire, az akkor volt, amikor sajtónyilvánosságot kapott a felháborodásunk. A sima szakmai úton folytatott konzultációink nem mennek tovább, azonban, ha a sajtó támogatásával társadalmi nyomás kerül a jogalkotóra, akkor szoktak hozzánk fordulni. Jelen pillanatban is zajlanak tárgyalásaink. Például az RRF pályázat kapcsán, most már több mint egy éve tárgyalunk a Miniszterelnökség helyettes államtitkárával, aki illetékes a pályázatok kapcsán, ezen a téren folyamatos, jól működő kommunikáció van, és az ügyek is, még ha lassan is, de mennek előre. Ezt a pozitív példát is azért mondom, hogy ne csak az elmarasztalást mondjam.

– Mit is tartalmaz ez a sebtében kijött rendelet?

– Mielőtt még belemegyünk a részletekbe, annyit azért el kell, hogy mondjak, hogy miután az autóval félreálltam, hogy a megdöbbenésemnek hangot adjak, hogy kijött a közlönyben a rendelet, mielőtt lezáródott volna a társadalmi egyeztetés, elolvastam. Azt tapasztaltam, hogy néhány olyan pontot, amit a hétvégén mi kritizáltunk, kivettek. Például azt, hogy sövényt kell építeni ezért, hogy az utcáról ne legyen látható a földre telepített napelem.

– Mi a helyzet az erkélynapelemekkel?

Az erkélynapelemek teljes tiltásával nem tudunk szakmailag egyetérteni, nem megalapozott a teljes tiltás, de mielőtt erről beszélnék erről, muszáj definiáljuk egy kicsit ezt a terméket, mert nem mindenki ugyanazt érti alatta. A napelemet az erkélyre ugyanúgy, mint a ház tetejére, hagyományos módon, szolgáltatói engedélyeztetésekkel, villamosmérnöki tervekkel, felelős műszaki ellenőrzéssel eddig is fel lehetett Magyarországon szerelni, csak végig kellett csinálni a hagyományos háztartási méretű kiserőművekre vonatkozó, vagy akár nagyobb erőműveknél is a hatályos szabályrendet.

Például a győri kórháznak végig napelemeket szereltek fel a korlátaira. Az üvegkorlát helyére, mivel eleve úgy volt tervezve, napelem kerülhetett be.

Tehát ez egy nagyon jól működő lehetőség volt, ha valaki a tetőnél tovább szeretett volna menni, és még nagyobb felületet akart volna energiatermelésre használni, akkor be tudta vonni az erkélyt is. A másik definíció pedig, ami elsősorban Nyugat-Európában, Ausztriában, Németországban támogatott és szabályozott, az úgynevezett balkon solar, erkélynapelem. Ez egy plug and play rendszer, amit dobozban akár a közeli boltban meg lehet vásárolni, és mindenféle engedélyeztetés, műszaki terv nélkül a végfelhasználók egy tartószerkezettel rögzítik az erkélyükre, és egyszerűen bedugják a konnektorba, és elkezd termelni. Egy mikroinverter van ebben a kis rendszerben, rá tud segíteni. Bár a fogyasztásnak csak egy töredék részét, de meg tudja termelni egy 800 wattos panellel. Tudomásom szerint utólagosan csak be kell regisztrálni, le kell jelenteni, de nem kell engedélyt kérni, és nem kell sok pénzt rákölteni. Ennek egyébként a lehetősége Magyarországon eddig sem volt adott, viszont ezzel kapcsolatban folytattunk már tárgyalásokat, egyeztetéseket, hogy ennek a lehetőségét a nyugat-európai példához hasonlóan Magyarországon is megteremtsük, elsősorban a társadalmi igény miatt. Nos, ezzel a rendelettel semmiféle különbséget nem tettek, hanem

egy mondatban gyakorlatilag betiltották.

Ráadásul nem is az Energiaügyi Minisztérium, akihez szerintem ennek tartoznia kéne, hanem az Építési és Közlekedési Minisztérium. Feltételezem, hogy építészeti vagy valamilyen látványprobléma miatt, de igazából nem tudom pontosan, mert nem történt egyeztetés a szakmában, nem tudom, hogy pontosan mi volt a jogalkotói szándék. Szerintem egyöntetű tiltás helyett szakmai elvek melletti kompromisszumos szabályozásra lenne szükség, és nem mondom, hogy mindenhol lehet erkélyre napelemeket szerelni, de ahol van erre lehetőség, akkor azt miért kell tiltani?

– Az talán érthető, ha egy műemléki épületre nem engedélyezik...

– Igen, de egy modern új társasházra, amit most terveznek, és be van tervezve mondjuk 500 négyzetméter üveg panel az erkélyre, ahelyett simán lehetne fekete szolár panel, véleményem szerint még esztétikusabb is lehet az az épület.

– Mi van még, ami problematikus lehet a szabályozásban?

– Például azt rendeli el, hogy „geometrikus szabályrendszer szerint kell felrakni a napelemeket”. Ez sem teljesen világos nekem, mit értünk pontosan ezalatt? Szabályos négyzetnek kell lenni, vagy szabályos téglalap formára kell kihozni?

Azzal egyetértek, hogy törekedjünk mindig a kivitelezésnél az esztétikumra, de vannak olyan extrém esetek, amikor még két panelt fel kell raknunk, ami lehet, hogy kilóg a téglalap formájából, de úgy fér el a tetőn.

Itt van továbbá a parkolók szabályozása. A nagy parkolókban egyre elfogadottabb, és külföldön kifejezetten támogatott megoldás, az úgynevezett carportoknak az elhelyezése, amikor az autók felett az árnyékoló napelemből készül. Miközben az autókat árnyékolja a parkolóban, közben elektromos áramot termel. Ezt most úgy korlátozták, hogy

30 százaléknál nem lehet több a napelemek aránya.

Ezt sem tudjuk, hogy pontosan miért. Feltételezzük, hogy valamilyen zöldesítés a célja, hogy több zöld növény legyen.

– Leírja a rendelet, hogy a zöldítés a cél?

– Nem. És mivel nem volt szakmai konzultáció, nem tudom pontosan. Mindenesetre, ha csak annyit nézek, hogy 30 százalékát engedik napelemmel lefedni, az azt jelenti, hogy 70 százalékában a parkoló autók felett nem lehet napelemet telepíteni. Ez szerintem a napelemek szemszögéből nézve mindenképpen hátrányos rendelet. Aztán, van egy nagyon érdekes fejlesztés jó néhány éve a világon, ez pedig az agrovoltaics vagy agrosolar. Ez azt jelenti, hogy mezőgazdasági területek fölé tesznek egy speciális tartószerkezettel a termések felé egy napelemes árnyékolót. Ezt kifejezetten olyan növényeknél fejlesztették ki, aminek nem tesz jót a tűző nap, és félárnyékra van szüksége. Tudomásom szerint ilyen mondjuk a padlizsán vagy a málna, aminek kifejezetten jót tesz, ha van egy kicsi árnyék felette, és ezeket az árnyékokat napelemekkel oldják meg.

Magyarországon is indultak ilyen projektek, amiket szintén egy tollvonással áthúztak, mert mezőgazdasági területen nem lehet napelemet építeni.

Azt gondolom, hogy ebben az ügyben is szakmai konzultációt kellene folytatni, mert nem az a célja a napelemeseknek sem, hogy a kukorica helyett napelemek legyenek a mezőn, de az, hogy bizonyos területeken, ahol ez még segíti is a termelést, ott miért ne lehetne öngondoskodással, energiatermeléssel összekötni a kettőt? Ezt kifejezetten egy szép, szakmai területek közötti közös együttműködésnek, előremutató, önfenntartó gondolkodásnak találom, és ezt is most ezzel a rendelettel áthúzták, miközben inkább ilyen fejlesztésekre lenne szükség az országban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Kaiser Ferenc az Ukrajnába küldött észak-koreai katonákról: Az oroszoknak ez valahol kicsit kudarc is
Az ukrán hírszerzés szerint 3 ezer észak-koreai katona már Kurszkban lehet. A biztonságpolitikai szakértő szerint ez az ukránoknak nem jön jól, de egyben arról is árulkodik: Putyin nem tud elég katonát mozgósítani.


3 ezer észak-koreai katona már Kurszkban, az ukrán front közelében lehet abból a 10-11 ezerből, akiket Kim-Dzsongun Oroszországba küldött - legalábbis így tudják az ukrán hírszerzők. A fronton ugyanakkor még nem tűntek fel észak-koreai csapatok, jelenleg valószínűleg a kiképzésük zajlik. Lloyd Austin védelmi miniszter szerdán felszólította Észak-Koreát, hogy vonja ki csapatait Oroszországból, Robert Wood, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselőjének helyettese pedig azt üzente Phenjannak, hogy az Ukrajna területére belépő észak-koreai katonáik biztosan hullazsákokban fognak visszatérni.

A történteket egyértelműen eszkalációként értékelik a nyugati országok. De milyen következményekkel járhat mindez? Veszélyesebb hely lesz-e ettől a világ? Erről beszélgettünk Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensével.

– Miért állhat Észak-Korea érdekében, hogy katonákkal is bekapcsolódjon ebbe a konfliktusba?

– Ez majdhogynem teljesen logikus, hiszen Észak-Korea nagyjából ugyanazzal az ellenféllel fog összecsapni, ha sor kerül egy háborúra, úgy értve, hogy a dél-koreai haderő nagyrészt NATO-szabvány szerinti fegyverrendszert használ, a kiképzés is nagyjából a NATO-sztenderdeknek megfelelő. Ráadásul a térségben lévő Dél-Koreában és Japánban lévő amerikai katonákkal kellene együtt harcolniuk abban a sajnos nem túl valószínűtlen esetben, ha Észak-Korea esetleg megtámadja Dél-Koreát. Nyilván Észak-Korea is igyekszik tapasztalatokat gyűjteni.

– Ugyanakkor Észak-Korea tagadja, hogy ezen a téren is összefogtak volna.

– Azt is tagadja mind az orosz, mind az észak-koreai fél, hogy például fegyverszállításokra sor került, pedig ez többé-kevésbé eléggé egyértelműen bizonyítható. Azt is mindenki tudja, hogy Moszkva több millió, egyes források szerint 8-10 millió darab tüzérségi lőszert vásárolt Észak-Koreától, ezen felül állítólag gyalogsági lőszert is szállítottak az oroszoknak. Mindkét ország ugyanazt a Varsói Szerződés-szabvány lőszercsaládot használja a tüzérségben. A maradványok alapján az is bizonyítható, hogy Észak-Korea jó néhány harcászati és hadműveleti-harcászati ballisztikus rakétát is szállított Oroszországnak.

Észak-Korea Irán mellett Oroszország egyik legnagyobb támogatója ebben a háborúban,

aki nyíltan fegyverekkel és valószínűleg katonai tanácsadókkal is támogatja Ukrajnát.

– A hírek szerint egyelőre csak a csapatok kiképzése zajlik. Ez mennyire nehéz feladat?

– Azt tudni kell, hogy ez azért nem úgy néz ki, hogy rögtön bevethetők az észak-koreai katonák, előbb meg kell tanulniuk együttműködni az orosz alakulatokkal, meg kell tanulniuk legalább a tiszteknek és a tiszthelyetteseknek orosz vezényszavaknak, utasításoknak engedelmeskedni. Ehhez pedig nyelvtudás is szükséges, tehát hiába van egy irgalmatlan hadereje Észak-Koreának (valahol 1,2-1,3 millió fő között lehet), ennek a döntő többsége nem bevethető Oroszország oldalán, mert nyelvi és egyéb problémák miatt kontraproduktív is lehet a használatuk. Nyilván a különleges műveleti erők és az elitebb alakulatok valószínűleg gond nélkül bevethetők, viszont ezekre Észak-Koreának is sokkal nagyobb szüksége van.

– Mikortól számítható már tényleges eszkalációnak, egy másik ország belépésének a háborúba az, ami történik, történhet?

– Ezt nagyon nehéz megmondani. És azt sem szabad elfelejteni, hogy Ukrajna oldalán is vannak nyugati önkéntesek. Egyiküket-másikukat nyílt titok, hogy az adott állam hadereje küldte őket tapasztalatszerzés céljából vagy szaktanácsadóként. Tehát erre van példa. Nyilván más lenne, ha kötelékben, mondjuk egy zászlóalj méretben vetnék be őket, és erre akadna bizonyíték, de erre szokták azt mondani az oroszok például, hogy burjátok voltak, vagy valami hasonlót. Tehát Moszkva azért ezt nyilván nem fogja beismerni, Észak-Korea még kevésbé. Még ha egyértelmű bizonyítékok kerültek is elő, akkor is lehet azt mondani, hogy ők mind önkéntesek.

– Az ukrán hírszerzés szerint 11 ezer észak-koreai katona tartózkodik Oroszországban. Ez sok vagy kevés ebben a konfliktusban?

– Viszonylagos. A 11 ezer katona, az nagyjából két dandár. Az orosz-ukrán háborúban mind a két oldalon több tucat dandár van. Azt is látni kell, hogy különösen az ukránok már a humán erőforrásaik végénél járnak, lassan már nincs kit mozgósítani. Emiatt egyre lejjebb akarják vinni a mozgósítási korhatárt. 27 évről most vitték le 25 évre.

Nyilván az ukránoknak úgy kellenek az észak-koreai zsoldosok vagy önkéntesek, nevezzük bárhogy őket, mint üveges tótnak a hanyatt esés.

Az orosz haderő állományát most rendelte el Putyin nagyjából másfél millióra felfuttatni, ez a létszám jelenleg 1,1-1,2 millió fő körüli. Ahhoz képest nem sok a két dandár, de a koreaiak valószínűleg lövész katonák, tehát gyalogosok, akiket a szárazföldi harcban fognak bevetni. Az orosz haderő jelentős része pedig légierő, haditengerészet, űrhadviselés, logisztika, vasúti csapatok, így aztán a szárazföldi haderő körülbelül csak félmilliós lehet, és ha azon belül is csak a lövészegységeket veszem, akkor körülbelül 300-350 ezer főről lehet szó. Ehhez képest már érezhető két dandárnyi erősítés. De ezek megint ukrán adatok, nem tudjuk a valóságot. Ez persze nem meglepő, azt se tudjuk, mekkora az ukránok létszáma, ezt mind a két oldalon szigorú hadititokként kezelik.

– Lélektanilag milyen jelentősége van, akár az ukránokra, akár az oroszokra nézve az észak-koreaiak megjelenésének?

– Az oroszoknak ez valahol kicsit kudarc is, nem véletlen, hogy az a hivatalos orosz kommunikáció, hogy az övék a világ legszuperebb, legtökéletesebb hadereje. Kérdés, hogy akkor miért veszik az iráni drónokat, meg koreai lőszert?

Ez valahol egy kicsit annak a beismerése is, hogy Oroszország nem tud elég katonát mozgósítani.

Nem véletlenül nevezik ezt a háborút Moszkvában különleges katonai műveletnek. Emlékezetes, amikor még 2022 szeptemberében-októberében, a harkivi ukrán ellentámadás miatt elrendeltek egy részleges mozgósítást. Milyen döbbenetes képek voltak, ahogy minden határon, százezerszám menekültek az orosz férfiak, főleg orvosok, mérnökök, tanárok, informatikusok, kutatók, magasan képzett szakmunkások. Ebből okulva Putyin nem mer vagy nem akar jobban mozgósítani, mert már az orosz gazdaság is megérezne még egy ekkora veszteséget. Ukrán részről meg nyilván még csak ez hiányzott, ahogy mondtam korábban. Az észak-koreaiak megcsinálhatják azt, hogy folyamatosan rotálva, 2-3 dandárnyi, tehát 10-15 ezer katonát, 6 vagy 3 hónapos váltásokban elküldik, azok katonai tapasztalatot szereznek, és ez Dél-Koreának lesz nagyon aggasztó.

– A másik ország, ahonnan fegyvereket importálnak az oroszok, és használnak fel, Irán. Most le van foglalva a Közel-Keleten Izraellel, de mégis számíthat rájuk Putyin. És ott van Fehéroroszország, amelyik vonakodik bármilyen aktív cselekedetet végrehajtani, de azért láthatóan Oroszország mellett áll.

– A háború elején átengedte a területét, azóta egyszer-kétszer mozgósított is, erőket vezényelt a déli határára, azaz időről-időre fenyegeti Ukrajnát.

Irán is rá van szorulva az oroszokra, mert ha Izraellel eldurvulnak a dolgok, akkor az oroszoktól tudnak SZ-400-as, modern légvédelmi rakétarendszereket szerezni, melyekkel ballisztikus rakétákat is el lehet fogni.

Bármilyen újabb konfliktus is lesz Irán és Izrael között, az nem szárazföldi háború lesz, hiszen Irak, Szíria, Jordánia ott van a két állam között, tehát valószínűleg csak rakéta- és repülőgép-csapások formájában fog lezajlani. Irán továbbra is tud például tüzérségi lőszert szállítani nagy mennyiségben Oroszországnak, mint ahogy azt számos bizonyíték szerint meg is teszi. Komplett drón, azaz pilóta nélküli repülőgép-gyártósort szállítottak le az oroszoknak, nyugati információk szerint. Természetesen ezt mind a két fél cáfolja, ugyanakkor a Geran 2-es drón, ahogy az oroszok nevezik, az egy az egyben a Sahed 136-os. Az pedig, hogy Irán a gyártása egy részét át tudta vinni, azért is jó lehet, mert ha Izrael csapást mérne az iráni gyártósorra, akkor az Oroszországban lévő dróngyárra Izrael biztos nem mer csapást mérni. És valószínűleg nem csak a gyártósor ment ki, hanem az iráni szakemberek egy része is. Itt is megvannak a kétoldalú előnyök. Ráadásul Iránnak van egy stabil vétója az ENSZ-ben, az oroszok révén, sőt, Kína is támogatja Iránt.

– Tehát érdekekről szól a játszma.

– Mivel mind Iránnak, mind Észak-Koreának a legnagyobb ellensége az Amerikai Egyesült Államok, az meg Ukrajna mögött áll, így aztán teljesen természetes, hogy ez a két latorállam, ahogy általában az amerikai kommunikáció szokott rájuk hivatkozni, az Oroszországi Föderáció és Kína barátságát keresi. Észak-Koreának ráadásul az orosz kapcsolatok azért is jók, mert különösen a Szovjetunió szétesése utáni egyoldalú kínai függésen nem kicsit tudott lazítani az ukrajnai háború kezdete óta, azaz egy picit le tudott válni Kínáról azzal, hogy elmélyítette a kapcsolatait Oroszországgal.

– Veszélyesebb lesz a háború és a világ azáltal, ha az észak-koreaiak harcolni kezdenek?

– Nem gondolnám. Még mindig orosz irányítás alatt áll a konfliktus, az észak-koreaiak segéderőként jelennek meg. Jobb hely nem lesz a világ, de rosszabb se nagyon.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Menjek a híd alá 70 évesen, mert a MÁV hibát követett el?” – Lassan egy éve tartják bizonytalanságban Rákosrendező megmaradt lakóit
Februárban kapták az első felszólítást, hogy a mini-Dubaj projekt miatt menniük kell, cserelakásról viszont akkor még szó sem esett. Ma hivatalosan már csak néhány család él a telepen, de egyre több az illegális házfoglaló, akik miatt meredeken romlik a közbiztonság. Helyszíni riport.


Máté Péter 61 éve él a Zugló és Angyalföld határán húzódó Tatai utca egyik földszintes házában. Tavaly ilyenkor még közömbösen fogadta a Rákosrendezőre tervezett luxusnegyedről szóló híreket. Úgy volt vele, hogy ha lesz is valami, idáig biztosan nem ér majd el az építkezés, hiszen a telep legszélén laknak. Nem lett igaza: februárban kapott egy felszólítást, miszerint felmondják a bérleti jogviszonyát, és 30 napja van elhagyni az ingatlant. Cserelakást egyáltalán nem említettek.

„Amikor elolvastam, napokig azt se tudtam, mitévő legyek. Éjszakákon át gondolkodtam, még a könnyem is kicsordult, hiszen mégiscsak az életem nagy részében ez a ház volt az otthonom.”

Utána egy hirtelen ötlettől vezérelve felhívta az RTL Klubot, akik azt kérték, küldje el nekik írásban a történteket. A fia segítségével így is tett, másnap reggel 8-kor pedig csörgött a telefonja: az ügyeletes szerkesztő kereste.

„Kijöttek forgatni, rá két napra pedig felhívott engem a vasút egy jogásza, és megkérdezte, miért nem írtam levelet arról, milyen cserelakást szeretnék. Na most, egészen eddig szó sem volt cserelakásról, csak fenyegetőzésről, hogy költözzek ki 30 napon belül, különben jönnek a retorziók.”

Péter szerint egyértelműen a média nyomásának köszönhető, hogy a MÁV változtatott a hozzáállásán, és elkezdett partnerként tekinteni rájuk. Az elsőként felkínált lakás ugyanakkor enyhén szólva nem felelt meg a várakozásainak.

„A tető beszakadva, a falon kábelekről lógott a cirkó, a parketta felhólyagosodva, tiszta penész minden. Az udvaron a kerítést gyakorlatilag csak a gaz tartotta. Mondtam nekik, hogy ide még egy hajléktalan sem költözne be, ilyen állapotban nem tudom elfogadni.”

A telepen körbejárva talált viszont egy egészen jó állapotú házat, amit apróbb felújítások után szívesen elfogadott volna. A MÁV nagyon készséges volt, megcsináltak mindent, amit kért. Igen ám, de elmondása szerint olyan bérleti szerződést kellett volna aláírnia, amely azt is tartalmazta, hogy bármikor, indoklás nélkül, 30 napos határidővel felmondhatnak neki. Erre pedig nem volt hajlandó.

A Szikra Mozgalom – Jámbor András ellenzéki országgyűlési képviselő szervezete – mellé állt, ügyvédjük, Dr. Szepesházi Péter is azt javasolta neki, semmiképp ne írja alá a papírt ilyen feltételekkel. A ház ezért azóta is üresen áll, pedig egyébként azonnal költözhető lenne.

„Bár mi nem vagyunk jogsegélyszolgálat, ebben az ügyben azt láttuk, hogy a lakók maguktól nem jutnának egyről a kettőre, szükségük van nemcsak jogi képviseletre, de sajtónyilvánosságra, illetve politikai munkára is, ami ahhoz szükséges, hogy felfigyeljenek erre az ügyre” – fogalmaz a Szikra helyi szervezője, Sudár Orsolya.

A rákosrendezői luxusberuházással egyébként sem értettek egyet, emellett pedig tapasztaltuk, mennyire méltánytalanul bánik a MÁV az itt élőkkel, így végül felkarolták az ügyet. Ide nem jött ki a családsegítő se, az önkénteseikkel járták körbe a házakat és kérdezték meg a lakókat, hogy vannak, mire van szükségük. Márciuban tartottak egy fáklyás felvonulással összekötött tüntetést is.

Bár úgy volt, hogy szeptember 18-ig ki kell üríteni az egész telepet, nem sokkal azelőtt kiderült, hogy két évvel meghosszabbítják a határidőt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a lakók fellélegezhettek: Péter egyik reggel például azzal szembesült, hogy le akarják választani őket az elektromos hálózatról.

„Éppen dolgozni indultam, amikor észrevettem a munkásokat. Mondom, ne vicceljenek már, négy család él még itt! Kiderült, hogy a MÁV azt adta le az ELMŰ-nek, hogy már teljesen kiürült a telep.”

A helyzet most úgy áll, hogy a MÁV beadott a bíróságra egy kiürítési kérelmet, a családok pedig a Szikra Mozgalom és Szepesházi Péter segítségével jelezték, hogy perre mennek. Ameddig nincs jogerős ítélet, nem lakoltathatják ki őket, ugyanakkor Péter biztos benne, hogy előbb-utóbb menniük kell. „Az biztos, hogy ezt az oldalt itt végig ledózerolják, egészen a Vasúttörténeti Parkig.”

Ez érthető módon érzékenyen érinti. „Nézze, 61 éve ez az otthonom. Itt halt meg az apám, innen kísértem utolsó útjára, ahogy az anyámat is. Nem egy luxuslakás, de én szeretek itt élni.”

A házban csak néhány évvel ezelőtt alakítottak ki fürdőszobát, előtte az udvaron keresztül lehetett WC-re járni. Péterék nagyjából 700 ezer forintot és rengeteg munkaórát szántak az átalakításra, amit biztosan nem tettek volna, ha előre tudják az azóta történteket.

Péter azt meséli, régebben még igazi családias közösség volt itt, az emberek rendszeresen összejártak, sütöttek-főztek, bográcsoztak. A fénykorban mind a 24 lakás tele volt, 100-110-en biztosan éltek bennük. A hanyatlás olyan 20 éve kezdődött, onnantól folyamatosan néptelenedtek el a házak, új bérlők pedig nem jöhettek.

A gyanúja szerint azért, mert valakinek már jóval a mini-Dubaj projekt előtt terve volt a területtel. Ezt bizonyíthatja az is, hogy 2018-ban kaptak egy levelet, miszerint új szerződést kell kötniük, ami tartalmaz egy olyan kitételt, hogy amennyiben a vasút területrendezésbe kezd, 30 napon belül el kell hagyniuk az ingatlant. Ő már ezt se írta alá, több szomszédja viszont igen – most ők voltak az elsők, akiknek menniük kellett.

A per valószínűleg legalább 2-3 évig tart majd, de ha hamarabb kikerülne a szerződésből a 30 napos felmondási idő, Péter akár azonnal odaköltözne. Bízik benne, hogy a MÁV nemrég kinevezett új vezérigazgatója elmozdul majd ebbe az irányba.

Nagyné Johán Edit 27 éve él a telepen súlyos beteg férjével, Máté Péteréktől néhány háznyira. Annak idején 2 és fél millió forintból újították fel a villanyt és a csatornahálózathoz is, emellett ablakokat cseréltek, betonoztak, sőt még a redőnyöket is kicserélték, hogy lakhatóvá tegyék.

Abban a hiszemben költöttek rá ennyit, hogy előbb-utóbb meg tudják majd vásárolni, erre azonban nem került sor. Februárban ők is kézhez kapták az első felszólítást, miszerint 30 napon belül el kell hagyniuk a lakást.

Edit a zuglói önkormányzathoz fordult, akik az akkori polgármester, Horváth Csaba közbenjárásával leállították a kilakoltatási eljárást. „Utána viszont jött a hercehurca: a MÁV-nak eszében sem volt cserelakást ajánlani nekünk, csak a média nyomására változtattak az álláspontjukon” – erősíti meg ő is.

„Amikor megjelent riportok hatására megkérdezték, mik az igényeink, annyit mondtam, hogy a mostaninál kisebb ne legyen, a férjem miatt pedig az is fontos volt, hogy földszinti legyen, és tartozzon hozzá egy minimális előkert, ahová ki tud ülni. Mutattam orvosi papírokat is, ennél jobban nem tudtam volna tálalni a problémát. Ehhez képest a két kérésből nullát teljesítettek.”

Először ugyanazt a romos, penészes, 40 négyzetméteres, konyha nélküli házat ajánlották fel nekik a Keresztúri úton, amit Máté Péter is azonnal visszautasított. Természetesen ők sen fogadták el, ezután viszont még szürreálisabb megoldásként az angyalföldi vasútállomás épületében ajánlottak nekik egy lakást.

„Gondolja meg, egy parkinsonos, sztómás beteg mihez kezdene egy emeleti lakással, ahová csak csigalépcsőn lehet felmászni, és ami mellett közvetlenül ráadásul folyamatosan közlekednek a vonatok? Egész éjjel azt kellett volna hallgatnunk.”

Miután erre az ajánlatra is nemet mondtak, sokáig nem történt semmi, majd júniusban kaptak egy levelet, hogy 8 napon belül el kell hagyniuk a lakást, mivel jogtalanul tartózkodnak benne. Ellenkező esetben kiköltöztetnek, majd kiszámlázzák nekünk a költségeket.

Ezt a határidőt végül Szepesfalvy Péter ügyvéd és a Szikra Mozgalom segítségével sikerült semmissé tenniük, de alig lélegeztek fel, nem sokkal később megkapták az értesítést a birósági per kezdetéről.

Edit szerint a MÁV új vezérigazgatója nyitottabbnak tűnik feléjük, egy nap alatt többet tudtak előrelépni vele kommunikáció terén, mint az elődjével február óta összesen. A problémák viszont csak sokasodtak az elmúlt hónapokban.

„Az üres lakásokat, ahonnan már kiköltöztek, egymás után törik fel és veszik birtokba az illegális lakásfoglalók. És mindent lopnak, ami mozdítható: múlt héten kicseréltem két gázpalackot, itt hagytam őket kint a ház előtt. Fényes nappal elvitték mindkettőt, ahogy a kötélről a ruhákat, a kertből pedig a biciklit is.”

Edit elmondása szerint hetek óta nem alszik éjjelente, amint hall akár csak egy kis neszt is, azonnal ugrik fel. A kert végét jobb híján rácsokkal és fém ruhaszárítókkal barikádozta el, hogy megakadályozza az illetéktelen behatolást. A közbiztonság drasztikus romlása mellett a patkányok is megszaporodtak a telepen.

„Egyik reggel jöttek a dolgozók, a férjem szólt, hogy hangokat hall. Megkérdeztem, miért vannak itt, azt mondták, hogy elzárják a vizet. Mondom, nehogy elzárják, hát még itt lakunk! Kiderült, hogy úgy lett elkönyvelve, hogy itt már nem maradt senki. Tényleg olyan, mintha nem is léteznénk.”

Edit sógornője, Nagy Ilona szintén a maradék lakók egyike a telepen, közvetlenül a sínek mellett él. Amíg a házát keressük, több másik udvarban is mozgást látunk, az egyikből egy 7-8 fős társaság méreget bennünket.

A nő a mostani lakásában 5 éve lakik, de a szülei 1963-ban költöztek a telepre, Editék mostani házába. Ott nőtt fel, majd férjhez ment, de a házasságnak rossz vége lett, azután költözött vissza ide.

A helyzete jogilag bonyolultabb a többiekénél, ugyanis nincs szerződése: itt hivatalosan csak az élettársa lakott, akinek halála után ugyan kérvényezte a MÁV-tól, hogy írják át a nevére a szerződést, de nem kapott választ. A lakbércsekk ugyanakkor már az ő nevére érkezik, a villanyórát viszont nem sikerült átíratnia. A februári felszólítást pedig ő is megkapta, arra hivatkozva, hogy jogcím nélkül tartózkodik a lakásban.

„Menjek a híd alá 70 évesen, mert a MÁV hibát követett el, amikor nem közölték válaszul a levelemre, hogy nem engedélyezik az itt lakásomat?”

Cserelakásból egyelőre kettőt mutattak neki, de mindkettő lakhatatlan volt. Szerződést viszont egy olyan lakásra küldtek, amit nem látott korábban. „Mondtam nekik, hogy hiába küldik, amíg nem nézhetem meg élőben, nem írom alá.”

Sudár Orsolya

Alternatívája a lakhatásra továbbra sincs, a kilakoltatási per viszont zajlik. “Én nem nagyon foglalkozom politikával, de hát az állam ellen? Az olyan, mint széllel szemben…” – fogalmaz azzal kapcsolatban, milyennek látja az esélyeit. Abban viszont ő is bízik, hogy a médiavisszhangnak köszönhetően további nyomást is tudnak majd gyakorolni a döntéshozókra.

Sudár Orsolya is bizakodó: bár úgy látja, a kerület október 1-jén hivatalba lépett új vezetése egyelőre nem haladt előre az ügyben elődjéhez képest, a Szikránál remélik, hogy miután belerázódtak a munkába, előreveszik a prioritásaik között.

„Ha fenntartjuk a nyilvánosságot és elvégezzük a politikai munkát, látok arra esélyt, hogy mindenki megfelelő cserelakást kap elfogadható feltételekkel. Senkinek nem érdeke másfél évig ebben a libikókában tölteni az idejét.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Bod Péter Ákos Orbánékról: az, hogy Magyarország ül a kerítés tetején, és erre is, meg arra is üzletel, nem fog menni
Az MNB volt elnöke szerint ha Donald Trump nyer az amerikai elnökválasztáson, az éppen hogy keresztül húzná Orbán Viktor mostani gazdasági törekvéseit.
FM. Kép: Youtube - szmo.hu
2024. október 28.



Bod Péter Ákos szerint, ha Donald Trump újra nyer az amerikai elnökválasztáson, és ismét protekcionista vámintézkedéseket vezet be, az Magyarországot is súlyosan érintené. A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke erről a Klubrádiónak nyilatkozott. Felidézte, Trump általános, 10 százalékos vámot javasol minden importra, és 60 százalékos vámot a Kínából származó termékek behozatalára.

Magyarország közvetlen exportja az Egyesült Államok felé néhány százalék, ugyanakkor közvetetten is hátrányosan érinthetnek minket a vámok: például egy német autóba a magyar termékek is be vannak épülve, itt gyártják a motort, Németországban elkészül a jármű, aztán eladják az USA-ban

– mondta Bod. Azt nehéz megjósolni, hogy abból, amiről beszél Trump – aki bizonyos esetekben 100 százalékos vámokkal is fenyegetőzött –, mit próbálna megvalósítani. Az elnöksége alatt ugyanakkor valóban vámháborút indított.

Amennyiben Európával szemben is keményebben lépne fel Trump, az EU is kénytelen lesz jobban bezárkózni, erősebben egy kereskedelmi blokként viselkedni. Vagyis épp azt tenné, ami ellen a magyar politika lázadozni próbál – vagyis, hogy ülünk a kerítés tetején és erre is, meg arra is üzletelünk –, ez nem fog menni. Nem fér bele, hogy egy kicsi, 9,5 milliós ország teljesen más politikát képviseljen kifelé

– mondta Bod Péter Ákos. Emlékeztetett arra is, hogy a protekcionista lépések akár hosszú hatásúak lehetnek, így például Joe Biden elnöksége alatt is fennmaradtak a Trump által bevezetett, a kínai árukkal szembeni vámok.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Mérő Vera az Lakatos Márk-botrányról: A megrázó interjút nagyon komolyan kell venni. Remélem, a hatóság is így gondolja
Mérő Verát is megtámadták, hogy nem reagál az Lakatos Márk-ügyre, a feminista aktivista szombaton reagált. Szerinte „derüljön ki az igazság, aki bűnös, kapjon büntetést.”


A rendőrség is nyomoz Lakatos Márk ügyében. Az ismert stylistról egy fiatal azt állította Ábrahám Róbert YouTube-műsorában, hogy 15 éves korában szexuális kapcsolatba került vele, méghozzá úgy, hogy egy gyerekotthonból közvetítette ki egy kerítő. A fiatal azt mondja, Lakatos Márk egy cipőt ígért neki cserébe, és olyasmire is rávette, amit nem akart, csakhogy nem mert nemet mondani.

Ábrahám, a Pesti Srácok eddigi munkatársa bírálta az influenszer-tüntetés szervezőit, hogy kettős mércével élnek hasonló ügyekben.

Mérő Verát is megtámadta egy bejegyzésében, a feminista aktivista szombaton reagált az ügyre. A Facebook-oldalán azt írta:

„Az egykori 15 éves állami gondozott fiúval készült megrázó interjút nagyon komolyan kell venni. Remélem, a hatóság is így gondolja. Aki (különösen kiszolgáltatott) gyereket (prostitúcióra) használ, annak nincs bocsánat.

Vizsgálni kell a felelősségét annak is, akinek jelzőrendszeri tagként – például a hivatkozott otthonbéli nevelőknek – tudomása van ilyen bűncselekményről, és nem tesz semmit. Derüljön ki az igazság, aki bűnös, kapjon büntetést. És miután ez megtörtént, ne kapjon fű alatt kegyelmet. Nincs bal- és jobboldali elkövető, és nincs bal- és jobboldali áldozat sem. Elkövetők vannak, meg áldozatok.”

Tágabb összefüggésekről is ír a gyermekvédelem kapcsán:

"A Fidesz a gyermekvédelmi szakma legnagyobb tiltakozása mellett a beleegyezési korhatárt 2012-ben 14 évre szállította le nagykorú partner és 12 évre fiatalkorú partner esetén.

Egy 17 éves kamasz nem „kisfiú", róla a szó szoros értelmében p€d0fil tartalmat nem lehet készíteni, csak gyermekp0rn0gráf tartalmat. Viszont sajnos egy huszonéves (vagy hetvenes) felnőtt (nemre való tekintet nélkül) bármikor lefekhet vele, ha abba a kamasz beleegyezik, kivéve, ha a felek között függelmi viszony áll fenn. Tehát: bárki szexelhet (vele nem függelmi viszonyban álló) kamasszal, de le nem fotózhatja. A véleményem minderről ismert, a Fidesz beleegyezési korhatár módosításáról szintúgy."


Link másolása
KÖVESS MINKET: