SZEMPONT

Hetényi Zsuzsa professzor nem kaphatta meg a professzor emeritusi címet, miután nyilvánosan elítélte az Ukrajna elleni orosz agressziót

Több évtizedes oktatói karrier ért méltatlan véget. Az ELTE orosz tanszékének professzorával szemben a Hallgatói Önkormányzat egyik orosz szakos hallgatójának támadtak aggályai, és az egyetem ahelyett, hogy megvédte volna, leszavazta a kinevezését.

Fischer Gábor - szmo.hu
2024. szeptember 06.

Hetényi Zsuzsa irodalomtörténész és műfordító, az orosz irodalom egyik legismertebb hazai szakértője, aki mögött 45 évnyi kutatói és oktatói tevékenység áll. A nyugdíjkorhatárt elérve, tudományos munkássága alapján 2023 őszén az ELTE-n napirendre került a professzor emeritus cím megítélése számára. Ám teljesen váratlanul ez nem történt meg, mert az erről dönteni hivatott fórumon, az ELTE Szláv és Balti Filológiai Intézetének tanácsülésén

a hallgatói önkormányzat egyik orosz szakos képviselője „aggályosnak” nevezte a professzor utóbbi évben közzétett publikációit, amik miatt szerinte méltatlanná vált az orosz szakos hallgatók oktatására.

A kifogásolt írások és publikációk az ukrajnai menekültek megsegítésével, a háborúval foglalkoztak, és egyértelműen kiderült belőlük, hogy Hetényi Zsuzsa elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót. Írt például arról, hogy önkéntes tolmácsként hogyan segítette a menekülteket a budapesti pályaudvarokon, ugyanakkor kiállt az orosz kultúra és háborúellenes értelmiség mellett. A Magyar Narancsnak adott interjújában pedig arról beszélt, milyen nehéz ebben a helyzetben kutatni és tanítani. „Odaállok a hallgatók elé, és a szemükbe nézve azt kérdezem magamtól, hogy mit fognak kezdeni ezzel a tudással, amit kapnak. Ha propagálni fogja, azért nem tanítom szívesen, ha meg elvégzi, kinyílik a szeme, más pályára kényszerül, és hiába telt el három vagy öt éve, akkor meg azért” - mondta a lapnak.

A HÖK-ös panasza után az ügyet visszautalták a tanszékre, amelynek vezetője e-mailben kért a nyilatkozatokkal kapcsolatban magyarázatot. Ezután kitűzött egy meghallgatást, de az Covid fertőzés miatt elmaradt, és végül meghallgatás nélkül elutasították a cím odaítélését. Hetényi Zsuzsa panaszt tett az egyetem etikai fórumain diszkrimináció gyanújával és leszavazásának okait tudakolva. Melyek megállapították ugyan, hogy történtek megkérdőjelezhető dolgok, de megoldást nem javasoltak. Hetényi Zsuzsát kérdeztük.

– Mit is jelent ez a professzor emeritusi cím?

– Professzor emeritus akkor lesz valaki, amikor az életkora miatt nyugdíjba megy, viszont az egyetem továbbra is számít a munkájára valamilyen formában. Ez fizetéssel jelenleg nem jár, ingyen dolgozhat, oktathat, doktori képzést vezethet.. A professor emeritus cím az egyetemek működési szabályzata szerint annak járhat, akinek kiemelkedő a tudományos és oktatói teljesítménye, sokat publikál jó helyeken, konferenciázik, tudományszervezési munkát és országos szintű közéleti tevékenységet végez. Az emeritusnak megmarad az egyetemhez kötődése, idegen szóval affiliációja, a konferenciákon meg a publikációiban szerepel az egyeteme neve. És az ilyen ingyen professzor jó pont az egyetemnek a minősítésekor.

– Ez mennyire automatikus? Egy professzor, aki az életét az egyetemen eltöltötte, és ezeknek a kritériumoknak megfelel, automatikusan megkaphatja ezt a címet?

– Ez nem automatikus. Ha valaki már professzor, akkor az intézete dönt arról, hogy meg szeretné-e tartani. Arról, hogy a saját intézete leszavaz valakit, még nem hallottam, pedig vannak konfliktusos tanszékek és intézetek, képzelheti. Heller Ágnest emlékeim szerint leszavazták, de már a Kari Tanácsban.

Akinek olyan a tudományos, oktatói és közéleti teljesítménye, mint nekem, sokszorosa az átlagnak, és ez az akadémiai adattárban ellenőrizhető tudományos teljesítmény, annak járna az emeritus cím.

Ezt megerősítette számos kollégám más intézetekből.

– Az ön esetében mi történt?

– Fölterjesztett a tanszék, egy darabig úgy tűnt, hogy ez egy formaság, mert nem volt ezzel szemben semmi ellenvélemény. Majd az ülésen a hallgatói önkormányzat jelezte, hogy számukra az én nézeteim „aggályosak”.

– Ők mivel indokolták ezt?

– Ennek a folyamatnak éppen az indoklás az egyik nagyon gyenge pontja, jogilag is problémás. Ennél az egy mondatnál többet én sem láttam, tudományos és egyéb tevékenységemet nem említették a jegyzőkönyvben se 2023 novemberében, ezen az ülésen, se később.

Azt sem tudom, ki szólalt fel, és volt-e vita.

Semmi mást nem közöltek, ráadásul ezt egy intézeti körlevélben küldték szét, amit velem együtt még vagy harminc ember megkapott. Szóval nem is nekem írták meg, csak másokkal együtt innen értesülhettem, hogy „aggályos” vagyok és ezért visszadobják a tanszéknek újratárgyalásra. Rögtön visszakérdeztem, naivan, és meglepetten, hogy ez mit fed. A tanszékvezető válaszolt, ismét nyilvános kör-e-mailben,

felsorolta több írásomat, amiről be kell számolnom és állást kell foglalni. Ezek a cikkeim a Magyar Tudományban (ez a Magyar Tudományos Akadémiai lapja), az Élet és Irodalomban és egy interjúban, a Magyar Narancsban jelentek meg. Ehhez jött még a tavaly „Nyugati, Keleti. Ogyesszától Odesszáig, 1973--2023” címmel megjelent könyvem, ahol az ukrajnaiakat segítő pályaudvari munkámról írtam,

és arról, hogy a szakmánk teljesen felfordult a háború miatt, és milyen lehetetlen helyzeteket élünk át. Konkrétan ezekre hivatkoztak, de még kérték, hogy küldjem el egyéb írásaimat is. Én elküldtem egy csomó linket, és jeleztem, hogy például a rektori hivatal engem delegált Bécsbe, az ELTE nevében, a háború évében, 2022 júliusában, elküldtem a bécsi interjút, ahol én képviseltem az ELTE-t a külügyi rektorhelyettessel együtt. Utána nemzetközi tanácskozásokon vettem részt ezzel kapcsolatban, például egy nagy prágai konferencián, amelyet a cseh külügyminisztérium támogatott. Hozzátenném, hogy

még 65 éves koromban pályáznom kellett, hogy még öt évet dolgozhassak az ELTE-n, úgy dolgozhattam csak, hogy évente pályázati beszámoló alapján megújították.

Ezekben a beszámolókban ott szerepeltek az „aggályosnak” minősített publikációk, és azokat bizony jóváhagyta a kari Tudományos Tanács, és jóváhagyta a Bölcsészkar vezetése.

– Akkor mégis, mi történhetett?

– Eleinte úgy tűnt, hogy itt nem az ELTE-ről van szó. Bennem nagyon erős volt, naivan erős az ELTE iránti lojalitás, sőt büszkeség, és sokáig biztos voltam benne, hogy maga az ELTE megvéd ez ellen a jogtalan lokális döntés ellen. Kari vagy rektori szinten többször kaptam olyan visszajelzést, hogy becsülik a tudományos munkásságomat. Tudhatták, miket írok, mert a nagy nemzetközi kiadóknál vagy elismert folyóiratokban megjelent úgynevezett Q1-es publikációkra rektori és kari különdíjakat lehetett megpályázni, és ilyet kétszer is kaptam. Azt hittem, elismerést jelent az említett bécsi felkérés is.

És bevallom, én hülye, azt hittem, az ELTE számára is jó és hasznos a nemzetközi megítélésében, hogy van olyan professzora, aki felvállalja, hogy beszél az orosz kultúra átértékelésről.

Csakhogy a bölcsészkar Etikai Bizottsága nemcsak nem igazolta ezt a reményemet, de nem is mutatott rá a szabálytalanságokra, és maga is tévesen döntött, el is marasztalt etikai vétségért. Így mentem nyugdíjba áprilisban, egy szó köszönet nélkül, és ezzel megbélyegezve.

– És mi volt szabálytalan?

– Szabálytalannál is több, szimplán jogsértő. A diszkrimináció elleni törvény szerint, amelyet az Országgyűlés elfogadott 2003-ban és 2006-ban még módosított is,

nem érhet hátrányos megkülönböztetés valós vagy vélt, ismétlem, vélt politikai meggyőződése miatt senkit sem.

Egyébként is furcsa egy interjúból kiragadott mondatra alapozni egy indoklást. Másrészt, mint láttuk, fogalmam sem volt arról, mi zajlik, mi a valódi indok, vagyis a folyamat nem volt átlátható. Az intézeti tanács részéről mindkettő etikai vétség az etikai kódex szerint. Fontos lenne, hogy ne kelljen találgatni. Ez volt az egyik pont a nyolc közül, amit márciusban megvizsgálásra benyújtottam az Etikai Bizottságnak, hogy vajon lehet-e ilyen nem átlátszó módon működnie bármilyen intézetnek. Az átláthatóságot az etikai bizottság is kifogásolta. De hogy jogsértés történt, azt nem, ami elég kínos.

– Én is megpróbáltam utánanézni, hogy mi lehetett az az aggályos kitétel, amire hivatkozhattak. Azonban semmi olyan szélsőséges nézetre nem leltem, ami esetleg indokolhatna egy ilyesféle aggályt.

– Két dolgot szeretnék mondani. Az egyik az, hogy jó lenne, ha nem nekünk kellene találgatnunk, ugye?

– Igen, pontosan.

– Másik az, hogy ezek a publikációk hónapokkal korábban megjelentek. Bármi aggálya lett volna a HÖK-nek, bármikor megszólíthattak volna. Bejártam, dolgoztam, ott voltam közöttük, az doktorandusz képviselővel pont szemben lévő termekben tartottunk órát.

A három képviselőből csak őt ismertem egyébként, jó kapcsolatban voltunk valaha. Bárkinek kétségei lettek volna, beszélhettünk volna ezekről a kérdésekről sokkal korábban, még az én emeritusi kinevezésem felmerülése előtt és attól függetlenül.

Tudniuk kellett, hogy a véleményem nem egyedi. Nyugat-Európában az egyetemek egyöntetűen megszakították az oroszországi hivatalos együttműködéseket. Miközben vérzik a szívünk a kollégákért, akiket szeretünk, ismerünk. Intéztem külföldi meghívást és kapcsolatot nem is egy háborúellenes beállítottságú orosz kollégának, hogy levegőhöz jusson. Interjúban deklaráltam, hogy „Nem szabad magára hagynunk a háborúellenes orosz értelmiséget”, ez is lett a címe. Megírtam, hogy a rezsim és az emberek nem ugyanaz. Könyvemben megírtam a kételyeimet. Amikor bekérték a cikkeimet, elkezdtem összegyűjteni, amit a háborúval kapcsolatban két éve alatt írtam, és magam is elcsodálkoztam, mert több mint negyven cím szerepelt a listán. És akkor arra gondoltam, tényleg,

vajon ha nem lett volna háború, akkor milyen kifogással szavaztak volna le? Vagy akkor emeritus lettem volna?

– Hogyan zajlott a megismételt szavazás? Én azt látom, hogy volt február 22-én egy szavazás, amiből kilencből kettő igennel szemben hét nem szavazat született. Tehát a Hallgatói Önkormányzatnak nincsen többsége, az egy szavazatot adhat le.

– Hármat. Minden tag egyet, és három hallgató tag volt ott.

– Hármat? Történt valami nyílt vita, vagy simán csak egy szavazás történt vita nélkül?

– Én nem tudok semmit. A szavazások titkosak, nem nevesíthetőek. De sok dolgot ki lehet következtetni. Például töprengjünk el azon, miért nem mondták az „aggályaikat” felvető hallgatóknak ott rögtön a tanácsban azt a kollégák, a tanszékvezető vagy intézetvezető, aki egyben elnököl ott, hogy az indoklásuk diszkriminatív? Miért nem mutatott rá erre a mulasztásra az etikai bizottság?

Kitől vagy mitől féltek? Tovább kérdezek: a félelem légköre vajon nem befolyásolta a szavazásokat?

Nehéz elhinnem, hogy minden tanszéki kollégám helyesli ezt a döntést, hogy távozzak. De a Facebook bejegyzésem utáni folyamatokban sem boldogultak volna egyedül a hallgatók.

– Mert a döntés után a Facebookon lehozta a történetet.

– Csak azt tettem közzé, amit én is tudok, illetve a neveket persze nem tettem ki, hogy kik voltak, akik vettek részt az üléseken, meg ki írta nekem a számonkérő e-mailt. Tehát van négy dokumentum. Az első az, hogy 2023 októberében száz százalékban támogatta a tanszékem a felterjesztésemet. Második dokumentum a novemberi intézeti jegyzőkönyvrészlet, hogy visszautalják a kérdést a tanszéknek. A harmadik a cikkeimet számon kérő másnapi tanszékvezetői email, és végül a negyedik a 2024 február végi kurta-furcsa, indoklás nélküli hét-kettes leszavazás jegyzőkönyve, hogy az intézet elutasított. Ezeket tettem ki. Megjegyzem, nem értem, mi változott október és február között, amitől a tanszék véleménye megváltozott. Én nem szegtem törvényt, az biztos.

- Amikor az interjút elkezdtük, Ön márciusban letiltotta a szöveget, mondván, hogy még folyamatban van az ügy. Mi történt a továbbiakban?

– Márciusban a HÖK beadott ellenem egy etikai panaszt, mert a posztomhoz elég tarka Facebook kommentek érkeztek, és az indoklás szerint meg kellett volna védenem a HÖK-öt, mert ez az ELTE jó hírnevét sértette.

Tehát én védjem meg az eltávolításomat kezdeményező HÖK-öt, és ne rontsam a bölcsészkar jó hírét azzal, hogy elmesélem, hogy ők menesztettek. Mintha bizony nem a menesztés maga rontotta volna a jó hírnevüket...

Mégis mit kellett volna tennem, a sarokban sírdogálnom egymagamban? Sírdogálásra egyébként lett volna jó okom, mert a HÖK-ösök Facebook-kifogásoló panaszának másik részében harminc évre visszamenőleg összegyűjtöttek negatív hallgatói véleményeket. Ezekből ha háromnak volt valami valóságalapja, de azt is torzítva adták elő, és persze névtelenül. Még a beadvány szerzőinek nevét sem közölték velem, a panaszt sem kaptam meg, csak „betekinthettem”, ami egy „belső szabály”. Itt egy második gyanú lopakodik az ember fejébe:

honnan tud ennyi régi diákot előszedni egy harmadéves? Lehet ezt oktatói segítség nélkül?

Vak is látja, hogy azért kellett gyorsan bebizonyítani, hogy nem voltam jó oktató, mert különben az indoklásuk diszkriminatív, ezt a panaszomat akkor már ismerték. Szóval nem is a nézeteim aggályosak, hanem ezt meg azt mondtam az órákon és csúnyán néztem. Ezeket a panaszokat egyébként az Etikai Bizottság elhárította, mert a szabályok szerint panaszkodni akkor kell, amikor a dolgok történnek, legfeljebb fél év telhet el, azt hiszem. Ezért nem is hallgattak meg sajnos olyan hallgatókat, hiába kérelmeztem, akik más véleményt el tudtak volna mesélni.

- És mit szóltak ehhez a kollégái, nem kereste senki?

Nem. Mintha kiközösítettek volna.

Nyilván nem akarják elveszíteni az állásukat.

Gondoljon bele, szavaz, utána az intézetvezetés visszautalja újra szavazásra a kérdést. Akkor rosszul szavaztunk, gondolja, nyilván mást vár el tőlünk a vezetés, akkor most másképpen szavazok. Vagyis félelmet keltettek. Félelmüket bizonyítja, hogy

két ember kivételével aláírták azt a becsületsértő és valótlanságokat tartalmazó nyilatkozatot a HÖK-ösök védelmében, amely a mai napig ott díszeleg az intézeti honlapon.

Az „összes oktató nevében”, írja a levél, de ez nem igaz, ahogy az sem, hogy engem sorozatosan hívtak beszélgetésekre. Egyre hívtak, decemberben, akkor Covidos lettem. Utána kizártak az intézeti kommunikációból. A beígért tanszéki értekezletre nem hívtak, ha volt is.

Ennek a levélnek az eltávolítását hiába kértem a dékántól is, a rektori hivataltól is, nem is reagáltak. Ez se túl vicces munkahelyi gyakorlat, hogy nem válaszolnak levelekre.

Most tudtam csak meg Krusovszky Dénes esetemről szóló cikkéből a Magyar Narancsban, hogy a tanszék „nem kívánja döntését indokolni”... Egyrészt. legalább is tudtommal, nem a tanszék döntött, másrészt egy tanszék vagy intézet arctalan hatalomként kénye-kedve szerint dönthet?

– Az első és a második szavazás között semmilyen nyilvános tisztázó beszélgetés, semmi olyan dolog nem történt, ami bármilyen módon nyilvánvalóvá tette volna, hogy igazából mi a baj? Mi „aggályos”?

– Hát nem történt semmi, és nem tudom, mi aggályos. A valódi baj az, hogy... ilyen az uralkodó retorika, amit nap mint nap tapasztalunk, pontosan erre megy ki, hogy homályosan elejtenek célzásokat, aztán majd valaki ráugrik, és megpróbálja kitalálni, hogy az mit fed. Én nem szeretnék ebbe az utcába besétálni. A Magyar Narancsban volt egy elég kemény interjúm tavaly, ahol megfogalmaztam a kételyeimet.

Na de mi az én kis kétségbeesésem ahhoz képest, hogy Ukrajnában embereket lőnek halomra?

A múlt héten beszéltem egy nagy tekintélyű német, jelenleg Ausztriában élő és dolgozó idős professzorral, aki azt mondta, hogy ez az utolsó féléve, hogy ő nem tanít többé orosz irodalmat, mert egyszerűen nem hajlandó tovább csinálni. Nem azért, mert nem szereti, vagy nem értékeli, csak valahogy vállalhatatlan lett az, hogy a háttérben mindig ott van a kettős gondolkodás, hogy mit képviselek most, vagy mit tudok erről, meg mit szabad mondani egy tanteremben. Ezeket a kételyeket fogalmaztam meg én is. Én azt gondolom,

ha egy ELTE professzor a kételyeiről ír, az egyrészt a magyar közvéleményt érzékenyítheti, mert talán akkor nem fogja összemosni az orosz kultúrát az aktuálpolitikával.

Másrészt azt gondolom, hogy ilyen helyzetben az értelmiség feladata, hogy ezt kimondja.

- Nyugdíjba ment észrevétlenül, és etikai vétségben elmarasztalták. Akkor mi tartott ennyi ideig?

- Fellebbezést adtam be mindkét etikai határozat ellen, és mint nemrég megtudtam, beadott egyet az intézetvezető is, mert ő egy kis figyelmeztetést kapott a jegyzőkönyv nem eléggé átlátható megfogalmazása miatt. A másodfokot az Egyetemi Etikai Testület jelenti, ahol, ahogy elnéztem, az érintett karról nem is volt senki jelen. Itt már nem volt meghallgatás, csak három határozat. Az intézetvezetőt érintő döntést helyben hagyták. Az én etikai vétségemet hatályon kívül helyezték egy gordiuszi indoklással: már nyugdíjban voltam a határozat idején, nem voltam ELTE polgár. És végül az augusztus 2-án érkezett határozat kifejezi sajnálatát, hogy egy sikeres pálya így ért véget, és felveti, hogy bizony

történtek etikailag megkérdőjelezhető dolgok itt, de az intézet működése csakis a vezetőjének a felelőssége.

- És most hogyan tovább?

- Ezt én is megkérdeztem a dékántól, várom a válaszát. Nem lehet annyiban hagyni, mert kis hazánkban már másutt is történt hasonló eset, más egyetemen, iskolában, egyházközöségben, hivatalban, ahol valakinek a közéleti szereplése miatt gondolták úgy, hogy kellemetlen. Változatlanul, és immár függetlenül mondogatom a közéletben, amit gondolok. Kételyeket vetek fel, és az ukrajnai szempontot védve ahhoz tartom magam, hogy

egy háborúban az ember annak az oldalán áll, akit egy agresszor lerohant.

A tanítás hiányozni fog, de előadásra kapok néha meghívásokat, az elég lesz. Írni fogok.

Emeritusként visszatérni oda, ahonnan kitettek, elképzelhetetlen. A pofonok is lehetnek hasznosak, felébredtem, és visszatekintve jobban látom, milyen is volt ez a negyven év az ELTE-n. A korszakok változását és a kicsinyes játszmákat érdemes dokumentálni. Élek hát a szabadságommal.

Az üggyel kapcsolatban kerestük az ELTE Bölcsészkar dékánját, és a Hallgatói Önkormányzatot is, egyelőre megkeresésünkre nem kaprunk választ.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Kenőmájas, meg kenyérvágás” – így magyarázta a 21 éves lány ügyvédje, miért találták meg védence DNS-ét a véres késen, amivel 64 éves párjával végeztek

A fiatal nő tagadja, hogy ő lenne a gyilkos, azt állítja, hogy a férfinek több fiatal nőismerőse és rosszakarója is volt, szerinte ők ölhették meg.

KÉK HÍREK

„Odaültünk az utolsó sorba, ahol még árnyék volt, aztán elküldtek minket, hogy a kamerát el fogjuk takarni” – sorra lettek rosszul a gyerekek a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából rendezett koncerten

Egy háziorvos szerint veszélyes huzamosabb ideig a napon tartózkodni, főleg a gyerekek esetében, mert ők érzékenyebbek, számos problémát okozhat a hőség.

KÉK HÍREK

„Abban bíztam, hogy élve hozzák ki a fiamat” – mondja az apa, akinek 13 éves kisfia elmerült a Lengyeltóti melletti halastóban

A fiú a 11 éves unokatestvérével indult a tóhoz. A legveszélyesebb részen mentek a vízbe. Az apa szerint a fia nem tudott úszni, nem érti, miért ment be a tóba.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Somogyi Zoltán: Óriási káosz van a Fideszben, mert nem találják a megoldást a Magyar Péter-jelenségre

Ma már teljesen reális verzió, hogy a következő választásokon Orbán Viktor kikap - mondja a politikai elemző, aki szerint ebben a helyzetben a Fidesz fő célja az lehet, hogy elkerülje a TISZA kétharmados győzelmét, akár a választási rendszer módosítása árán is.

Fischer Gábor, Címlapkép: Robert Nemeti, Getty Images - szmo.hu
2025. június 06.

Egy hét alatt annyi minden történt a hazai belpolitikában, mint máskor hónapok alatt. Budapest csődközeli helyzetbe került, a Fidesz össztűz alá vette Ruszin–Szendi Romuluszt, az ellehetetlenítési törvényt váratlanul jegelték őszig, kirobbant egy újabb gyermekvédelmi botrány, Mészáros Lőrinc levelet írt a gazdagodásáról, Navracsics Tibor pedig nemcsak Mészáros, de Tiborcz István és Lázár János életvitelét is olyannak nevezte, ami árt a Fidesznek.

Somogyi Zoltán politikai elemzővel a legújabb fejleményekről beszélgettünk, és arról, hogy befolyásolhatja mindez a jövő évi választásokat.

– Mintha a kegyelmi botrány kísértene. Fideszes vezetőkkel jó viszonyt ápoló intézményvezető, akit ki is tüntettek, rendszeresen szelfizett prominens fideszesekkel, lebukik, hogy prostitúcióra kényszerített lányokat. Mindezt azután, hogy elvileg tavaly át kellett esnie egy szigorúnak szánt átvilágításon.

– Olyan típusú felsővezetőt egyelőre nem érint közvetlenül ez az ügy, mint amikor a köztársasági elnök kegyelméről volt szó, és azt kellett elmagyarázni, hogyan írhatta ő maga alá. Az azonban valós probléma, hogy a Fidesz politikájának egyik tartópillére a gyermekvédelem volt, amely mára már teljesen eliminálódott, tehát már nem tudja a saját identitásának meghatározására használni a párt.

– A Pride-dal kapcsolatban még mindig a gyermekvédelemre hivatkoznak.

– Azért, mert össze akarják gyűjteni a homofób szavazókat a szélsőjobbról. Ez már nem a gyermekvédelemről szól, hanem nyers szavazatszerzésről, nem kis kockázattal. Nincsen már meg a gyermekvédelem a Fidesznél, kiveszett az identitásából. Amikor arról beszélhetünk, hogy identitásvesztésben van a Fidesz, akkor ilyen dolgokról beszélgetünk.

– Mi a Fidesz identitása még, ami megmaradt?

– Ez nagyon jó kérdés, ez az, amiért óriási bajban van. Ezért van az, hogy megpróbál valami témát találni magának, amiben még úgy érzi, hogy többsége van, miközben egyébként a választókat mégiscsak a saját egyéni sorsuk érdekli, és ott úgy érzik, hogy nagyon rossz irányba mennek a dolgok. Az az identitása, hogy megvédjük Magyarországot az ukrán európai uniós csatlakozástól, amely azonban messze nem egy választásokat eldöntő központi ügy mindaddig, amíg megélhetési válság van az országban.

– Erre majd visszatérünk, de nézzük a feldobott témákat, amikkel próbálkozik a kormánypárt. Annak idején Lázár János kezdett beszélni a luxizásról, azóta azonban beszállt Mészáros Lőrinc és Navracsics Tibor is. Mintha nem lenne kontroll.

– Hozzátenném azt is, hogy milyen dolgokban törnek át határok. Eddig Orbán Viktor családja védelem alatt állt a Fideszben. Most már azt mondja Lázár János, hogy igen, a luxizásban arra gondol, amit Tiborcz csinál.

Óriási káosz van a Fideszben. Mindezt azért, mert nem találják a megoldást az egész Magyar Péter-jelenségre.

– Az hihető, hogy Mészáros Lőrinc egyszer csak úgy gondolta, most levelet ír a gazdagodásáról és Magyar Péterről? Hogy keletkezhetett ez az írás?

– Mészáros Lőrinc levele pont olyan levél, amiből azt sugárzik, hogy kicsivel jobb minőségben íródott, mintha ő írta volna a maga végtelen egyszerűségével, viszont nem is a Fidesz központi kommunikációjának terméke, mert tartalmilag olyan sok sületlenséget tartalmaz. Sokkal inkább el tudom képzelni, hogy valamilyen családi összefogásban született anyagról van szó, mert azért volt alany, állítmány egyeztetve, csak nem sikerült mindehhez politikai tartalomban a legjobbat előállítani. Vagy tényleg teljesen szétesett a Fidesz, és ott tart, hogy ilyen levelek íródnak a központi kommunikáció által, ami azért elég szomorú lenne a Fideszre nézve, ha így lenne. Ha tippelnem kellene, azért arra tippelnék, hogy ez egy családi összefogással írt, a központtal nem egyeztetett levél.

– A Fidesz ezeket mindig szigorúan ellenőrizte. Hogy csúszhatott ez át?

– Ez most nem az a Fidesz, ami mondjuk két évvel ezelőtt volt, napról napra sok hibát követ el.

– A rendszeresen meghökkentő dolgokat mondó Lázár Jánot B-tervként építik, vagy ő építi magát?

– Nyilvánvaló, hogy van önépítés is ebben, de közben ott a hitelességi kérdés is. Amikor Lázár luxizásról beszél, akkor rá nem gondolnak a választók? Ő egy szegény ember, aki nem egy kastélyban él? De. Lázártól nem kellően hiteles a NER-gazdagok elleni beszéd.

– Nem lehet, hogy egy Orbán utáni Fideszre készülnek vele?

– Orbán nélkül nincs Fidesz. Ez Orbán Viktor pártja mindenben: a stílusa, az, amivel fellép, ahogy beszél, amilyen emberek képviselik ezt a politikát, és ahogyan. Ez mindenben Orbán pártja.

– A közvéleménykutatásokból kirajzolódó trend nem sok jót mutat a Fidesznek. Úgy tűnik, bármit csinálnak, már nem működik. Ilyenkor szokták azt mondani, hogy talán Orbán Viktor hátralép.

– Én nem olyan politikusnak ismertem meg, aki hátralép.

– Pokorni Zoltán is volt már a Fidesz elnöke egy darabig.

– Amikor nem számított, hogy ki a Fidesz elnöke, akkor igen, Orbán Viktor csinált egy formális kinevezést, miközben informálisan ő irányította a pártot. A szimpla odébb lépés most a vereség beismerése lenne. Miközben ott van a választási törvény bármilyen típusú módosításának lehetősége, hiszen a Fidesz rendelkezik a kétharmaddal, amelyben például újszerű elnöki rendszert is ki lehet alakítani, és akkor Orbán Viktor egy ilyen új típusú rendszerben Magyarország elnöke lehetne, ha ezt hagyják a választók.

– Tehát sziklaszilárd Orbán helyzete?

– Azért vannak lázadások a Fideszen belül, amit simán lehet látni. Tehát amikor Lázár János nagyon aktívan politizál, és közben Török Gábor bejelenti, hogy szerinte Lázár János lecserélhetné Orbán Viktort, akkor ez azt jelenti, hogy

vannak olyan folyamatok a Fideszben, nyilván nem függetlenül mindenféle egyéb gazdasági hátterektől, amelyek megpróbálják Orbán Viktorról leválasztani a magyar politikát, mert érzik azt, hogy ebből baj lesz.

Lázár János azt is elmondhatja, ahogy korábban említettem, hogy Orbán Viktor egy családtagja ugyanúgy részese a luxizásnak, mint a legjobb barátja, és azt gondolja, hogy ez helytelen, illetve árt a fidesznek, nos, ilyen korábban biztos nem történhetett volna meg. Amióta Orbán Viktor elment a külpolitikába, itt hagyta maga mögött a belpolitikát, azóta hibát hibára halmoz a Fidesz. Orbán azt gondolta, hogy az ország már megvan, most már neki a külpolitikát kell csak csinálnia. Azt látják az emberek, hogy a magyar kormánynak az a fontos, hogy Trump megnyerje a választásokat, meg hogy Simion nyerjen Romániában, aki egyébként éppen most jelentette be, hogy a trianoni döntés milyen igazságos volt, és nagyon helyes volt a magyarokat megbüntetni. Ahogy itt van az ukrán történet is. A többség biztos nem gondolja azt, hogy neki az a feladata magyar emberként, hogy külföldi országok politikáját próbálja meg befolyásolni.

A magyar választók többségének az lenne a fontos, hogy picivel jobb legyen, mint az előző évben, és ne rosszabb, tehát hogy a gazdaság működjön. Ezt Orbán Viktor évek óta nem tudja megadni nekik.

A miniszterelnöknek ezért csökken a népszerűsége, romlik a megítélése. Ma már teljesen reális verzió az, hogy a következő választásokon ki fog kapni.

– Hogy gondolhatja a Fidesz, hogy fordít ezen az egészen? Megpróbálhatja adminisztratív módon, erőből lehet befolyásolni?

– Igen, de azt meg nem meri. Látjuk, hogy mit csinált az ellehetetlenítési törvénnyel is: visszavonta vagy elhalasztotta. A Fidesz most körülbelül a választási rendszer átalakításában gondolkodhat.

– Azt meg merné tenni? Ez ugyanolyan felháborodást keltene pár hónappal a választások előtt, mint az ellehetetlenítési törvény.

– Felháborodást kelthet, de nem tudja nem megtenni. Szerintem meg fogja.

– Mit lépnek?

– A Fidesz nyilván abba az irányba fog menni, hogy valahogy a kétharmadot elkerülje, mert ha ez sikerül, tehát neki a parlamentben egyharmadnál nagyobb ereje lenne, akkor meg tudná tartani azokat az erős pozícióit az állami intézményrendszerben, amit egy kétharmados Tisza-kormány lebontana.

– Most Budapestet kóstolgatja a kormánypárt. Mit akarnak csinálni? Karácsony erre azt mondja, hogy aki Budapestet akarja bedönteni, azt magával rántja Budapest. Logikusnak hangzik, hogy egy ennyire centralizált ország fővárosát bedönteni nem egy okos ötlet.

– Nem okos ötlet, de attól még lehet egy cinikus politikai ötlet. Abból a szempontból nyilván nem okos ötlet, hogy ha leáll az élet, akkor azt a gazdaság egésze is megérzi. Ez biztos. Ugyanakkor viszont

politikai érdek, hogy azt mondhassák, nem az ország van csődhelyzetben, hanem a baloldal által irányított és egyébként a Tisza által megtámogatott Budapest.

– Ahogy már beszéltünk róla, az ellehetetlenítési törvényt egyelőre jegelték, legalább őszig. Mégiscsak felismerték, hogy visszájára fordulhat a keménykedés?

– Ez az egész történet két szempontból érdekes. Már akkor látszott, hogy nagyon gyenge lábakon áll a tervezet, amikor mindenkinek alá kellett írnia. Ez a rendszer arra épül fel, hogy ha gonoszságot csinálunk, akkor mindenkit be kell mártani. Ezért írta alá majdnem az egész frakció. Legyen ez mindenkinek a javaslata. Már ott látszott, hogy gyenge lábakon áll ez az egész. És mindezek után azt mondják, hogy vita van a párton belül, amikor majdnem mindenki aláírta a törvényjavaslatot: ez jól mutatja, hogy már akkor is csak egy belső politikai erőszak volt az aláírás, nem önszántukból cselekedtek a képviselők.

Nem marad más ebben a Fidesz-frakció számára, mint a szégyen.

Ahogy egyébként általában véve a csak a szégyen marad számukra, hiszen például ezek az emberek a kétharmados többségüket simán átadták rendeleti kormányzásban Orbán Viktornak. Már ott is csak a szégyen jutott a frakciónak. Most megint csak a szégyen jut nekik, mert előbb mindenkivel aláíratták azt, amiről kiderült, Orbán Viktor nem tudja bevállalni ezt politikailag.

– Ő nem tudja, vagy tényleg arról van szó, hogy lebeszélték róla?

– Ez Orbán Viktor rendszere. Az másodlagos kérdés, hogy lebeszélték-e bármiről is.

– Amint kiderült, hogy elhalasztják, Huth Gergely elkezdett kibeszélni a kórusból, hirtelen megvilágosodott, miszerint borzalmas lett volna ezt a törvényt elfogadni.

– A Pesti Srácok nem először világosodott meg. Ott szoktak ilyen megvilágosodások lenni. Az pedig, amit Huth mondott, teljesen elfogadható, igaza van. A politikában szoktak ilyenek lenni, hogy változnak az álláspontok, és megérkezik később a megvilágosodás.

– Itt van Ruszin–Szendi Romulusz ügye. Egy hete a Magyar Péter azt állította, hogy letartóztatni készülnek a tábornokot, kapcsolatba akarják hozni az ukrán kémkedéssel gyanúsított Holló Istvánnal.

– Ez most már kezd a nevetségességbe fulladni. Még akkor is, ha Ruszint tényleg elvihetik, mert minden eszközük megvan rá. De azt a helyzetet, hogy ezt az emberek úgy ítéljék majd meg, hogy igazságos, azt már nem tudják előállítani. Itt azért van egy-két apróság

Akit ebben az egész ügyben eddig letartóztattak, az a NER-elittel folytatott üzleti tevékenységet.

Ennyit tudunk. Így pedig duplán meredek lenne, ha csak egyszerű politikai bemondásra letartóztatnák Ruszin–Szendi Romuluszt.

– Már csak azért sem jó ötlet hozzányúlni, mert a honvédség elég lojális a volt vezérkari főnökhöz.

– Igen, politikailag végtelenül érzékeny ez a kérdés, mert Ruszin–Szendi népszerű a hadseregben. Amit most csináltak, önmagában azt, hogy Kósa Lajosra bízzák az ügyet, már azt mutatja, hogy nem biztos, hogy ezt nagyon sokáig akarják vagy tudják továbbvinni.

– Szépen elaltatják? Jön a nyár, aztán elfelejtjük?

– A politikában el lehet altatni ügyeket. De azért várjuk meg, mi is történik majd. Ruszin–Szendi Romulusszal szemben egyelőre nem tudtak olyan kampányt felépíteni, amely segített volna a vele szembeni vádak hitelesítésében. Az történt, hogy

a vádak visszahullottak a Fideszre, és ezt kell valamilyen módon kezelnie a Fidesznek.

Hiszen most már a kormánypárttal szemben fogalmazódott meg az a vád, hogy ők az igazán érintettek, és ez sokkal hitelesebb állítás, mint az, hogy Ruszin–Szendi Romulusz bármiben is benne lett volna.

– Szó volt korábban arról, hogy nincsen Fidesz Orbán nélkül. Hát most meglátjuk, van-e DK Gyurcsány nélkül. Ez abból a szempontból is érdekes, mert ezzel egyidejűleg a Momentumot 1%-on is alig lehet mérni, a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom szintén mérhetetlen jószerivel. Ez a két párt bejelentette, hogy nem indulnak a 2026-os választásokon, viszont a 6%-ra mért DK mindenhol jelöltet kíván állítani, és úgy tűnik, hogy most alakulnak át Gyurcsány-pártból Dobrev-párttá.

– A Momentum a hétvégén hoz ezzel kapcsolatosan végső döntést. Ott még sok minden történhet, bár a politikusaik elfogytak, tehát nem véletlenül akarta az elnökség ezt a döntést meghozni. Azért érdekes ez a Momentum szempontjából, mert a választási rendszerhez még bőven hozzányúlhat a Fidesz, és szerintem hozzá is fog nyúlni. Lehet még olyan a választási rendszer, ami akár a Momentumnak kedvező is lehetne, miközben idejekorán feloszlatják ezek a liberális és balos fiatalok maguk körül a pártjukat.

– És mi van Dobrevékkel?

– A DK egy népszerűbb politikusa állt rajthoz, mint Gyurcsány Ferenc. Dobrevben megvan az a politikai tehetség, hogy feltornázza a DK-t. Gyurcsány Ferenccel inkább lefelé ment volna a párt, Dobrevvel van esély, hogy a DK bejut az Országgyűlésbe.

Kapcsolódó

Ruszin-Szendi Romulusz: Egy bálvány dőlne le, ha elmondanám, hogy a miniszterelnök mire utasított, milyen feladatokat kellett végrehajtanom

Az 5. kerületi Alkotmány utcában tart rendhagyó, élő sajtótájékoztatót Magyar Péter és Ruszin-Szendi Romulusz. A helyszínválasztás és az időzítés nem véletlen, ugyanis a Honvédelmi Minisztériumban ült össze a parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Tolvajok lepték el a jászsági erdőket – Őrtornyokkal védik a szarvasgombát, a Jászság fekete gyémántját

A jászkiséri erdőkben már őrök figyelik a földet, nehogy illegális gombászok lecsapjanak a milliókat érő kincsre. Egyre többen vadásznak a luxuséttermek kedvencére.

KÉK HÍREK

Letartóztatták a férfit, aki TikTokon buzdított egy nőt, hogy gyújtsa fel a pólóját

A nő nem tudta időben levenni az égő ruhát, súlyos sérülései után három héttel halt meg a kórházban. A férfi szerint nem ő a felelős, csak egy játék volt.

KULT

Vikingek, szamurájok és vadászpilóták – ez végre A Ragadozó-film, amire vártunk, egy baja van, hogy túl hamar véget ér

A Ragadozó: Gyilkosok gyilkosa egy stílusos, erőteljes és meglepően jól összerakott animációs akciófilm. A három történetszálon futó, látványos és véres kaland nemcsak új fényt vet a franchise mitológiájára, de karaktereiben és hangulatában is emlékezetes marad.

SZEMPONT

Pottyondy Edina: „múlt héten beárazódott Orbán Viktor kifogástalan életvitel vizsgálata”

A humorista kiakadt az újabb, fiatalokat érintő javítóintézeti botrányon. „Péter bácsi meg várja, hogy kihozzák a haverok a börtönből” - írta posztjában.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2025. június 03.

Pottyondy Edina a közösségi oldalán reagált az újabb gyerekeket érintő botrányra.

A humorista szerint "a kegyelmi ügy kirobbanása után sem a rendőrség, sem más hatóság nem vizsgálta, hogy kik és miért vettek részt abban az összeesküvésben, ami kihozta a p3d0filsegítő Endre bácsit a börtönből".

Nem vizsgálták, "hogy volt-e szándékosság vagy bűnös hanyagság, esetleg politikai nyomás amögött, hogy a bicskei gyermekotthon igazgatója elleni feljelentéseket, bejelentéseket a rendőrség és a gyermekvédelem érdemben nem vizsgálta, és másfél évtizeden keresztül minden gyanús ügyet elsimítottak".

Majd emlékeztet rá, hogy "sem politikus, sem hatóság, sem Orbán Viktor nem kért bocsánatot az áldozatoktól, és nem tettek érdemi lépéseket a gyermekvédelmi rendszer korszerűsítésére, megerősítésére".

Szerinte "Orbán Viktor a felelősséget két női beosztottjára kente, és azt ígérte, hogy a jövőben ilyen nem fordulhat elő, mert átvilágítják a gyermekvédelmi dolgozókat. A kritikusok akkor is jelezték, hogy önmagában az átvilágítás kevés, jelen formájában értelmetlen és megalázó, ehelyett több pénzre, szakemberre és figyelemre lenne szükség, és kevesebb álságos képmutatásra és sikerpropagandára".

Ezt követően derült ki, hogy egy javítóintézet vezetője és társa két lányt is prostituáltként futtatott. Pottyondy szerint:

"A múlt héten beárazódott Orbán Viktor „kifogástalan életvitel vizsgálata”. A rendőrség letartóztatta az EMMI Budapesti Javítóintézetének igazgatóját, Péter bácsit és élettársát, az intézmény rendészeti vezetőhelyettesét. A neres szerelmespárt emberkereskedelemmel, kényszermunkával és közfeladati helyzettel visszaélés bűntettével gyanúsítják"

-írja posztjában.

"A kifogástalan életvitel vizsgálaton annak ellenére átmentek, hogy:

- Péter bácsira számos jelzés érkezett az elmúlt két évtizedben, hogy visszaél a helyzetével. Pintér úr, Orbán úr! Van valami protokoll, hogy az első tíz bejelentést nem veszik komolyan? Vagy mindenkinek van évi egy dobása? Hogy történhet meg, hogy valaki gyereket ront meg és pr0s1i1úciós hálózatot épít fel az orruk előtt? Egy közintézményben? Egy gyermekvédő kormányzat alatt?

- Péter bácsi aktuálisan egy egykori állami gondozott élettársa. Ez sem volt gyanús? Különösen az eddigi vádak és jelzések tükrében?

- Péter bácsi egy 30 milliós Lexussal, élettársa egy szintén 30 milliós Ford Ranger Raptorral járt a munkahelyére. Az átvilágítást végzőknek hogy nem tűnt fel a két nagy értékű autó? Vajon mennyire lehet gyakori a gyermekvédelmi intézmények vezetői között az ilyen árkategóriájú gépjármű?

- A helyszíni szemle során azt sem szimatolták ki, hogy a nerpár 120 millió forint értékben tartott otthon ingóságokat. Tehát az átvilágítás alkalmával sem a pr0s1i1uáltként dolgozó lányok nem kerültek a látókörükbe, sem a luxus élet nem tűnt fel, és ezek szerint a normalitásukat vizsgáló teszten is jó rubrikára böktek. Tényleg az volt a mesterterv, hogy úgy szűrik ki a p3d0filokat, a bünőzöket, hogy majd a teszten bevallják? Vagy eredetileg is az volt a terv, hogy így kell elszabotálni az érdemi reformokat?

- És még az sem volt gyanús, hogy Péter bácsi előszeretettel dörgölőzött fideszes politikusokhoz, akik megbecsüléssel, kitüntetésekkel halmozták el a szerintük példamutató és kiváló gyermekvédelmi szakembert. Végülis… Miért is lett volna gyanús?

A humorista felveti azt is, hogy mindezekről nem lehetett olvasni a kormánypárti médiában:

"Az eset neres érintettségét mi sem mutatja jobban, hogy a teljes kormánypárti médiában hírzárlat van Péter bácsi ügyében. Még az olyan nertársak sem emelik fel a hangjukat, mint pl. Bayer Zsolt, akik Lakatos Márk esetében tüntetésre mozgósítottak, majd persze szó nélkül hagyják, hogy abban az ügyben sincsenek megnyugtató hatósági válaszok. Ahogy a p3d0fil papok vagy a biatorbágyi öngyi1kosság esetében sem.

A gyerekeket, különösen az állami gondozott gyerekeket a hatalom és a hatalom kiszolgálói gátlástalanul kihasználják. Hol így, hol úgy. Igazságot, méltányos eljárást, európai körülményeket és biztonságot nem kapnak. Péter bácsi meg várja, hogy kihozzák a haverok a börtönből" - írja Pottyondy Edina.

Kapcsolódó

Átment a „kifogástalan életvitel vizsgálaton” a javítóintézet letartóztatott igazgatója – írja a 444.hu

A kormány a kegyelmi ügy után vezette be ezt az eljárást, amelyen minden gyermekvédelmi intézmény vezetőjének át kell esnie, és ilyenkor ellenőrzik a jelölt pszichológiai alkalmasságát is.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Egy tizenéves fiatal fulladt a tóba Lengyeltótiban, ez a második hasonló tragédia Somogyban a héten

A KÖTÉL Speciális Mentőszolgálat búvárai emelték ki a fiú testét a víz alól. A rendőrség kizárta az idegenkezűséget. Egy héten belül ez már a második eset volt Somogy vármegyében, amikor fiatalkorú fulladt vízbe.

SIKERSZTORIK

,,Mikor megérkeztem, minden csupa vér volt a konyhában, és a kollégámon feküdt két másik vérző ember” - Zsolt Angliában önkéntes rendőr, ottani élményeiről mesél

Menyhárt Zsolt 15 éve önkéntes rendőr az angliai Ipswichben. Nap mint nap az utcán teljesít szolgálatot. Ugyanolyan egyenruhája és jogai vannak, mint a hivatásosoknak, de ő teljesen ingyen teszi ki magát a veszélynek. És imádja ezt a munkát.

KÉK HÍREK

„Mindannyiunk számára tragédia” - egy 24 éves katona halt meg a magyarországi hadgyakorlaton, megnevezték az amerikai őrmestert

A CBS beszámolója szerint a baleset áldozata a 24 éves Aaron Cox őrmester volt, aki a 101. Légideszant Hadosztály 2. Mobil Harci Dandárjában (2MBCT) teljesített szolgálatot.

SZEMPONT

Elon Musk és Trump totális, pusztító háborúba kezdett egymás ellen - a világ döbbenten figyel

Csütörtökön viharos gyorsasággal omlott össze a köztük lévő szövetség. Trump már a Musk cégeinek adott milliárdos megrendelések visszavonásával fenyegetőzik, Musk pedig arról írt, hogy az amerikai elnök érintett lehet egy szexuális botrányban.

Címlapkép: Tom Brenner, Getty Images - szmo.hu
2025. június 06.

A szakításhoz vezető konfliktus néhány napja kezdődött, amikor Musk „gusztustalan förmedvénynek” nevezte Trump költségvetési törvényjavaslatát, de csütörtökön egésze durva fordulatot vett. A nap végére egyértelművé vált, hogy kettejük szövetségének vége, sőt, egymás legnagyobb ellenségévé váltak.

Pedig a kormányzati ciklus elején Musk Trump legfontosabb tanácsadója és legfőbb szövetségese volt.

Musk tavaly július 13-án állt nyilvánosan Trump mellé, miután merényletet kíséreltek meg az elnökjelölt ellen a pennsylvaniai Butler városában, egy kampányrendezvényen. A következő hónapokban titokban egy támogató szervezetet, úgynevezett szuper PAC-et hozott létre, amin keresztül több milliárd dollárt gyűjtött Trump-párti szilícium-völgyi vállalkozóktól a kampány támogatására.

Trump megválasztása után szinte állandóan ott volt az oldalán: hétvégente együtt utaztak Mar-a-Lagóba, együtt adtak interjút a Fox News-nak, és Musk vezette az állami kiadások visszavágását célzó programot, amit DOGE-nak neveztek el, és ami napok alatt az amerikai nemzetközi segélyprogram, az USAID teljes szétveréséhez vezetett. Sokáig úgy tűnt, Musk törvényeken felül áll, emberei pozíciókat kaptak a legnagyobb állami hivatalokban, és így különlegesen érzékeny adatbázisokhoz is hozzáférhettek, ő pedig egészen extrém módszerekkel próbálta csökkenteni az államigazgatás létszámát, például kirúgással fenyegetett mindenkit, aki nem írja le hetente egy e-mailben az öt legfontosabb dolgot, amit csinált.

Bár Musk módszerei hamar összetűzésekhez vezettek a kormány több tagjával is, Trump sokáig kiállt mellette, de ahogy nőtt az elégedetlenség, a kapcsolatuk megrendült – mondták a New York Times-nak bennfentesek.

Muskot a szokatlan, radikális módszerei mellett sok kritika érte azért is, mert költségcsökkentési erőfeszítései messze elmaradtak a céloktól. A közvélemény jelentős része egyre inkább elutasította a milliárdos Fehér Ház-beli szerepvállalását, olyannyira, hogy cége, a Tesla eladásai meredeken zuhanni kezdtek, folyamatossá váltak a tüntetések az autószalonjai előtt, és több alkalommal fel is gyújtottak vagy meg is rongáltak autókat a tiltakozók.

Végül a múlt héten Musk távozott Washingtonból, de még ezt is közösen jelentették be. Az amerikai elnök dicsérte a világ leggazdagabb emberét, aki úgy állt mellette, hogy közben egy hatalmas monokli volt a szeme alatt. Állítása szerint kisfia ütötte arcon. Trump a búcsúztatón kijelentette, hogy Musk „a világ egyik legnagyobb üzleti vezetője és újítója”, és átadott neki egy arany kulcsot a Fehér Ház címerével. Musk megígérte, hogy továbbra is „barátja és tanácsadója” marad. Barátainak az amerikai lap szerint ekkor még szintén arról beszélt, hogy a költségcsökkentés egyes területein továbbra is aktív marad.

Aztán a dolgok nagyon gyorsan megváltoztak.

Trump Musk förmedvényes posztja után napokig kerülte a nyílt konfrontációt a milliárdossal, annak ellenére, hogy ő posztjában „óriási, felháborító, zsíros osztogatásnak” nevezte a költségvetési törvényt. Musk viszont nem tágított. Azt mondta, hogy a „Nagy, Gyönyörű Törvény”-nek nevezett csomag, ami Trump törvényalkotási programjának középpontjában áll, tönkreteszi az állami kiadások csökkentéséért végzett munkáját azzal, hogy tovább növeli Amerika eladósodottságát. Musk burkoltan azzal fenyegette meg a republikánusokat, hogy megtorlásra számíthatnak, ha támogatják az intézkedést.

Amikor csütörtökön Friedrich Merz, Németország új kancellárja látogatást tett Fehér Házban, az újságírók megkérdezték Trumpot Musk kritikájáról. Azt válaszolta: „Csalódtam Elonban. Megváltozott. Értem én. De minden részletét ismerte ennek a törvénynek. Jobban tudta, mint bárki. És sosem volt kifogása, amíg ki nem lépett. És ha megnézitek, mit mondott rólam – biztosan könnyen megtaláljátok, friss felvételek –, gyönyörű dolgokat mondott rólam. Még nem sértett meg személyesen, de biztos vagyok benne, hogy jön majd az is” - jósolta. Trump azt is kijelentette, hogy Musk támogatása nélkül is megnyerte volna Pennsylvaniát.

Musk erre így reagált: „Nélkülem Trump elveszítette volna a választást, a demokratáké lenne a Képviselőház, a republikánusok pedig csak 51–49-re vezetnének a Szenátusban.” És még hozzátette: „Ez ám a hála...”

Ezután végleg elszabadultak az indulatok. Mindketten saját közösségi platformjukon ostorozták a másikat.

„A leggyorsabb módja a költségvetés megmentésének, ha megszüntetjük Elon állami támogatásait és szerződéseit – ez milliárdokat spórolna” – írta Trump a Truth Socialon. Hozzátette: „Mindig meglepett, hogy Biden ezt nem lépte meg!”

Musk válaszul azzal fenyegetőzött, hogy a SpaceX leállítja a Dragon űrhajók használatát, bár később ettől visszakozott. A NASA ezeket az eszközöket használja űrhajósok, élelmiszer és egyéb ellátmány szállítására a Nemzetközi Űrállomásra, és komoly bajba kerülne, ha a SpaceX tényleg így tenne. Veszélybe kerülne az űrhajósok ellátása, és kudarcba fulladhatna a tervezett Hold-utazás is.

Délután Musk azt is felvetette, hogy esetleg új pártot alapít. „Ideje lenne új politikai pártot alapítani Amerikában, ami tényleg azt a 80 százalékot képviseli, akik középen állnak?” - tette fel a kérdést követőinek. Emellett egy olyan bejegyzés mellé állt, amely az elnök elmozdítását követelte, és azt, hogy J. D. Vance-t állítsák a helyére.

Aztán három óra körül azt posztolta: „Ideje ledobni az igazán nagy bombát. Donald Trump szerepel az Epstein-aktákban. Ez az igazi oka annak, hogy még nem hozták nyilvánosságra. Az igazság ki fog derülni.”

Jeffrey Epstein középiskolás lányokat fizetett le „masszázs” ürügyén, de a találkozók hamar szexuális aktusba torkolltak. A milliárdos 2019-ben felakasztotta magát egy New York-i szövetségi börtönben. Az a célzás, hogy Trump valamilyen módon kapcsolódik a szexuális bűncselekményekhez, különösen súlyos állítás. Főleg úgy, hogy Trump bázisának jelentős része kifejezetten érzékenyen reagál az ügy zavaros részleteire. Hónapok óta hatalmas nyomás nehezedik a Trump-kormányzat tagjaira a radikális jobboldal és online véleményvezérek részéről, hogy hozzák nyilvánosságra azokat a nyomozati dokumentumokat, amelyek a nyomozásról készültek.

Trump és Epstein az évek során többször is találkoztak – mindketten New York és Florida gazdag elitjének tagjai voltak. Egy 2002-es interjúban, amit a New York magazinnak adott, Trump azt mondta: „Tizenöt éve ismerem Jeffrey Epsteint. Remek fickó. Nagyon jó vele együtt lenni.” Azt is hozzátette, Epstein „legalább annyira szereti a gyönyörű nőket, mint én, és sokan közülük elég fiatalok.” 2019-ben azonban már elhatárolódott tőle. „Ismertem, ahogy Palm Beachben mindenki ismerte” – mondta. „Szerintem 15 éve nem beszéltem vele. Nem voltam rajongója.”

Idén februárban Trump kormányzati tisztviselői – köztük Pam Bondi igazságügyi miniszter – nyilvánosságra hozták az „Epstein-akták első fázisát”. Azonban hamar kiderült, hogy a dokumentumok nagy része már korábban is ismert volt. A „második fázis” előkészítésén az FBI ügynökei azóta is dolgoznak. A jobboldali véleményvezérek leggyakrabban az „ügyfél-lista” nyilvánosságra hozatalát követelik, de kérdés, hogy egyáltalán létezik-e ilyen.

„Egy kis gondolatébresztő” – írta még Musk. „Trumpnak még 3 és fél éve van hátra elnökként, én viszont még legalább 40 évig itt leszek.”

Trump közben Musk monokliján gúnyolódott, kifogásolva, hogy nem is próbálta eltakarni a sérülést. Azt is hozzátette: Musk is „Trump-szindrómában” szenved, mint sok más egykori tanácsadó. „Felkelnek reggel, elmúlt a csillogás, megváltozik a világ, és ellenségessé válnak” – fogalmazott az elnök.

Musk azzal vágott vissza, hogy szerinte Trump vámjai recesszióhoz vezetnek az év végére. Régi Trump-bejegyzéseket is megosztott, amelyekben az elnök a republikánusokat bírálta a költségvetési hiány miatt.

Trump szerint Musk csak azért támadja a törvénycsomagot, mert kivették belőle az elektromosautó-kedvezményeket, amelyek a Teslának kedveztek volna. (Musk korábban maga is ezek megszüntetése mellett érvelt.)

„Elon kezdett fárasztóvá válni. Megkértem, hogy távozzon. Elvettem tőle az elektromosautó-rendeletet, amely mindenkit olyan autók vásárlására kényszerített, amiket senki sem akart (és ő már hónapok óta tudta, hogy ezt tervezem!), erre teljesen BEKATTANT” – írta Trump a Truth Socialon.

Musk azt válaszolta az X-en: „Ez annyira nyilvánvaló hazugság. Szomorú.”

Tény, hogy a republikánus költségvetési törvényjavaslat fájna a Teslának. 7500 dollárral csökkentené a Tesla autókat vásárlók által igénybe vehető adójóváírást, fokozatosan megszüntetné az akkumulátorgyárak és lítiumfinomítók támogatását, valamint eltörölné az elektromos járművek töltőállomásainak pénzügyi támogatását. Emellett megtiltanák azt is, hogy a Tesla úgynevezett „tiszta levegő kvótákat” adjon el más autógyártóknak – olyanoknak, amelyek nem teljesítik a környezetvédelmi előírásokat. Musk cége ezekből az év első negyedévében 215 milliárd forintnak megfelelő bevételt szerzett, ami meghaladta a cég nettó nyereségét.

A Musk és Trump közötti nyilvános veszekedés annyira elfajult, hogy még Ashley St. Clair, egy jobboldali újságíró is beszállt, aki Musk egyik gyermekének anyja. „Hé, @realDonaldTrump, szólj, ha kell egy kis szakítási tanács” – írta az X-en. Kanye West pedig békülésre kérte őket „Tesók, kérlek neeeeee” – posztolta az X-re egy emojival, amelyen két ölelkező ember látható. „Mindkettőtöket nagyon szeretünk.”

Musk barátai és üzlettársai közben teljes döbbenettel figyelték a fejleményeket. Csütörtökön egész nap a telefonjukra tapadva követték az eseményeket, és senki sem értette, hová tart ez az egész.

„Gyorsabban történt meg ez a szakadás, mint gondoltam volna” – mondta Musk egyik szövetségese a Washington Postnak. Hozzátette: „Szerintem Elon igazából maga akart elnök lenni.”

A Muskhoz közel állók azt mondták a lapnak, mindez azt is jelzi, szakadás következett be a tech-jobboldal és a populista MAGA-mozgalom között. Trump és a MAGA tagjai szerintük inkább a jelenlegi status quo fenntartását választották minden fontos kérdésben. Musk hatalmas reményekkel érkezett Washingtonba, abban bízott, hogy rendszerszintű változásokat indíthat el, de helyette magas vámokat és egy olyan törvényjavaslatot kapott, amely csak még mélyebb adósságba taszítja az országot. „Teljes vereség” – fogalmazott egyikük.

A kirobbant konfliktussal Musk és Trump is rengeteget kockáztat.

Musk körülbelül 100 milliárd forintot költött Trump 2024-es kampányára, és további több milliárdot ígért a 2026-os félidős választásokig – ez most erősen kérdésessé vált. Az elnök családi cége a Trump Media & Technology Group pedig 8 százalékot veszített az értékéből.

De rosszul járt a Tesla is, amelynek részvényei 14 százalékot zuhantak, ami gigantikus, 150 milliárd dolláros veszteséget jelent, és a Covid 2020-as kitörése óta a legnagyobb napi csökkenés. „Valaki vegye már el a telefont tőle! Ez mi a fene?! A Tesla darabokra hullik” – posztolta napközben az X-en Ross Gerber befektető, aki korábban lelkes támogatója volt Musknak. Most úgy látja, a világ leggazdagabb embere lerombol mindent, amit eddig felépített.

Musk vállalkozásai eddig dollár tízmilliárdokat kaptak állami megrendelésekből, és további óriási szerződésekre számíthattak, főleg a SpaceX – ez most mind veszélybe került. Ahogy a Tesla teljes önvezetésének engedélyezése is, vagyis könnyen lehet, hogy búcsút mondhatnak a megengedőbb szabályozási környezetnek. Bár Musk csapatának sok tagja már távozott a DOGE-ból, akik még ott vannak, a Washington Post szerint most megtorlásra számíthatnak.

Csütörtök estére Musk már békülékenyebb hangot ütött meg. Amikor Bill Ackman milliárdos azt írta, hogy „Trump és Musk kibékülhetne az ország érdekében”, Musk csak annyit válaszolt: „Nem tévedsz.”

De nehéz elképzelni, hogy innen van visszaút.

Stephen K. Bannon, Trump egyik legbefolyásosabb szövetségese már azt követeli, hogy indítsanak vizsgálatokat Musk ellen. „Vizsgálják ki hivatalosan is a bevándorlási státuszát, mert meggyőződésem, hogy illegálisan tartózkodik az Egyesült Államokban, és azonnal ki kell toloncolni” – jelentette ki.

A New York Times úgy tudja, Trump tanácsadói arra készülnek, hogy hosszú háború indul Musk ellen, amelyben a technológiai és politikai szövetségesek kénytelenek lesznek oldalt választani.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

A Park is egy ilyen utolsó előtti lépcsőfok - ez egy nagyon nagy dolog a zenekar életében – Interjú a 4S Streettel

A pop-rockot játszó gyergyószentmiklósi zenekar már több díjat is elnyert, az igazi robbanást azonban a Mesélek a bornak című dal hozta meg számukra, amely hatalmas sláger lett, már 38 millióan hallgatták meg a YouTube-on.

KÉK HÍREK

Brutális! Bőröndben találtak meg egy lefejezett nőt Olaszországban

A 30 éves nő nyomtalanul tűnt el Pratóból egy májusi éjszakán. Két hét múlva egy bokrok közé rejtett bőröndben bukkantak rá a holttestére.

KÉK HÍREK

Tűz ütött ki a Margit híd budai hídfőjénél

A rózsadombi önkéntes tűzoltók egy vízsugárral fékezték meg a lángokat. A tűz keletkezésének okát egyelőre még vizsgálják.

SZEMPONT

Ukrajna hétvégi vakmerő dróntámadása, a Pókháló-hadművelet megváltoztathatja a 21. századi hadviselést

Fillléres eszközökkel okoztak hatalmas károkat az orosz stratégiai bombázókban, több ezer kilométerre a fronttól. Az ehhez használt, Oroszországba csempészett drónok ellen tehetetlen volt a légvédelem. Ez pedig messzeható következményekkel jár.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2025. június 03.

Egyre több részletre derül fény az ukránok hétvégi vakmerő dróntámadásáról, amivel a szakértők szerint Ukrajna ismét bebizonyította, hogy képes teljesen új alapokra helyezni a modern hadviselést. A célpontok több ezer kilométer mélyen Oroszország területén belül fekvő repülőterek és stragégiai gépek voltak, amik közül akár 20 is megsemmisülhetett vagy súlyosan megrongálódhatott. Az ukránok által „Pókháló hadműveletnek” elnevezett akcióban néhány százezer forintos drónokkal tízmilliárdokat érő bombázókban okoztak komoly károkat. Rácz András Oroszország-szakértő azt írta a Facebookon, hogy

„ez a háború talán legkomplexebb, legösszetettebb ukrán művelete volt, nagyon jelentős siker, messzeható következményekkel.”

A támadást közvetlenül az isztambuli fegyverszüneti tárgyalások elé időzítették, de az előkészítése másfél évig tartott. Zelenszkij szerint összesen 117 drónt használtak, amiket becsempésztek Oroszországba, majd mobilházakat szállító teherautókon rejtettek el. Ezekkel a lehető legközelebb jutottak a kiszemelt célpontokhoz, majd a drónokat rejtő, fából készült szállítódobozok teteje távirányítással felnyílt, és a támadó eszközök megtették a maradék távolságot. Ezután a konténerek megsemmisítették önmagukat.

Videón a támadás pillanatai

A Meduza nevű, külföldön működő orosz híroldal azt írja, az orosz hatóságok körözést adtak ki a 37 éves, donyecki születésű Artem Tyimofejev ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy részt vett az egyik irkutszki támaszpont elleni támadásban.

A férfi négy olyan teherautó tulajdonosa, amelyekről drónokat indítottak az ottani orosz katonai reptér ellen. A teherautók vezetői szerint főnökük egy murmanszki vállalkozótól kapott megbízást arra, hogy szállítson négy mobil faházat a célpont közelébe, és telefonon azt is megmondták nekik, pontosan mikor és hol álljnak meg. Az utolsó megálló egy Rosznyefty benzinkút volt, nem messze a katonai repülőtértől. Onnan indították el a drónokat. A sofőrök azt állítják, nekik fogalmuk sem volt, mit szállítanak.

A támadásban a jelentések szerint legalább hat Tu–95-ös és négy Tu–22M típusú bombázó vált harcképtelenné, emellett A–50-es felderítőgépeket is eltaláltak – ezek a gépek képesek időben kiszúrni a légvédelmi rendszereket és az ellenséges rakétákat.

Az akciót az ukránok teljes titokban szervezték, a szövetségeseiket sem értesítették róla, mert tudták, hogy az atomtámadásra is képes stratégiai bombázók elleni bevetést kapásból elutasítanák.

A New York Times-nak nyilatkozó amerikai védelmi források szerint az ukránok lépése hasonlított ahhoz, ahogy tavaly az izraeli haderő támadást indított a Hezbollah tagjainak személyhívói ellen Libanonban.

Zelenszkij hétfőn arról beszélt, hogy a dróntámadások „komolyan meggyengítették” Oroszország haderejét. Azt állította, hogy a hadrendben tartott orosz nehézbombázók 34%-át pusztították el. „A ‘Pókháló’ megmutatta, milyen a modern hadviselés, és miért kulcsfontosságú, hogy technológiai előnyben maradjunk” – írta a közösségi médiában.

Rácz András ugyanakkor úgy látja, az orosz veszteségekről egyelőre nem lehet végső számot mondani. Ami tény, hogy az elveszített hadászati bombázók többsége pótolhatatlan.

„Oroszország három típust tart rendszerben: a Tupoljev Tu-95-öst, Tupoljev Tu-22M3-ast, Tupoljev Tu-160-ast. Az első kettőnek évtizedekkel ezelőtt leállt a gyártása, mostanra a gyártósorok sincsenek már meg. Tu-160-asokat tudnak ugyan gyártani, de évente csak egy-három darabot. Ergo, akkor is kb. fél évtized a már vizuálisan igazolt veszteség pótlása, ha tényleg "csak" tizenegy" bombázó lesz a végleges mérleg (valószínűleg jóval több lesz)” - írja a szakértő.

A hadászati bombázók elvesztése szerinte gyengíti az orosz nukleáris elrettentési képességet, de nem döntő mértékben.

A bombázóknál ugyanis fontosabbak az atomfegyvert hordozó tengeralattjárók, illetve a szárazföldi indítású atomfegyverek, és ezek érintetlenek maradtak. Ráadásul az oroszoknak vannak a stratégiai bombázóknál kisebb repülőgépekről indítható, atomfegyvert hordozni képes fegyverei is, ilyen pl. a MiG-31-ről indítható Kinzsal.

Moszkva hagyományos fegyverekkel végrehajtott, mélységi, precíziós csapásmérő képessége viszont Rácz András szerint nagyon jelentősen meggyengült, és ennek közvetlen, harcászati hatása lesz a háborúra. „Ezek a bombázók egyenként (konfigurációtól függően) 6-8-12 robotrepülőgépet tudtak indítani ukrán célok ellen - és nem voltak ritkák az olyan éjszakák, hogy egyszerre tíznél több gép is levegőben volt. A légi indítású robotrepülőgépek bevetésének képességét az ukrán csapás tartósan és jelentősen csökkentette” - írja.

Hozzáteszi, Oroszország mélységi, precíziós csapásmérési képesség nem szűnt meg teljesen, hiszen továbbra is megvannak a hajóról és tengeralattjáróról indítható Kalibr és más robotrepülőgépek, az Iszkander rakéták különféle verziói, az észak-koreai KN-23-asok, emellett egyre fejlettebbek a Gerany-drónok is.

A mostani támadás más szempontból viszont szintlépés volt. „Azt mutatja meg, hogy drónok összehangolt bevetésével már stratégiai hatásokat lehet elérni” - nyilatkozta a New York Times-nak Evelyn Farkas, a McCain Intézet vezetője.

Az európai NATO-tagállamoknak is újra kell gondolniuk, hogy mennyire sebezhetők egy hasonló csapással szemben. A katonai bázisok légvédelme ugyanis jellemzően nincs felkészülve arra, hogy ennyire kis távolságról indítanak a kifutón álló gépek ellen támadást.

Rácz András szerint az ukránok által bevetett drónok kicsi, gyors, mesterséges intelligencia által vezérelt eszközök voltak, amik ellen hatástalan a csöves légvédelmi tüzérség és az elektronikai zavarás is.

James Patton Rogers, a Cornell Egyetem drónhadviselés-szakértője szerint a nyugati országok számos külföldi támaszpontja – főleg a Közel-Keleten és Afrikában – különösen sérülékeny lehet egy ilyen támadással szemben, mert ott nem lehet egységes védelmet kialakítani a szélsőséges csoportok miatt.

A történtek befolyásolhatják Donald Trump rakétavédelmi terveit, az úgynevezett „aranykupolát” is. Ugyanis ez a rendszer nem védene az ukránok által használt olcsó drónokkal szemben.

Rácz András arra számít, hogy Oroszország napokon belül „vissza fog ütni.” Szerinte a frontközeli ukrán nagyvárosok (Harkiv, Zaporizsja, Dnyipro, Odesza) és Kijev ellen lesznek tömeges, minden korábbinál nagyobb, koncentrált támadások. A New York Times titkosszolgálati forrásokra hivatkozva szintén azt írja, hogy Moszkva újabb civil célpontokat támadhat meg, de az energiahálózatot is célba veheti, vagy újabb ballisztikus rakétákat vethet be.