SZEMPONT
A Rovatból

Bazsó Gábor: Trump testesíti meg, milyen az, amikor valaki mer rossznak lenni

Egy-két nap és eldől, hogy ismét Donald Trumpnak hívják-e az Egyesült Államok elnökét. Hogyan érte el, hogy mindannak ellenére is komoly esélye legyen erre, amit tudunk róla? És miért támogatja ennyire Elon Musk? Interjú Bazsó Gáborral.


Bár hétfő reggelre már 70 millióan szavaztak az amerikai elnökválasztáson, a közvéleménykutatóknak még mindig fogalmuk sincs, ki nyeri a november 5-re kitűzött elnökválasztást: Donald Trump vagy Kamala Harris. A csatatérállamokban hibahatáron belül van a különbség.

A 2024-es választáson több olyan dolog is történt, ami korábban még soha. A korábbi republikánus elnök annak ellenére is esélyes a visszatérésre, hogy több büntetőeljárás is folyik ellene, van, amelyikben már ítélet is született. A kampány alatt merényletet kíséreltek meg ellene, ami kis híján sikerrel járt. És példátalnul aktívan állt be a támogatói mögé Elon Musk, a világ leggazdagabb embere, aki saját kampánycsatornává változtatta az egyik legmeghatározóbb közösségi média platformot, a X-et. Közben a demokraták menet közben cseréltek jelöltet, és a kora miatt végül visszalépő Joe Bident Kamala Harris váltotta, akit ha megválasztanak, amerika első nöi elnöke lehetne. Az egyik legismertebb Elon Musk szakértővel, Bazsó Gábor újságíróval arról beszélgettünk, hogy lett egy demokratából a republikánus jelölt leghangosabb támogatója a milliárdos, és mi lehet Trump titka?

– Miért akar Trump újra és újra mindenáron visszatérni?

– Ez egy olyan dolog, amire nyilván az őszinte választ senki nem tudja, és egészen biztos, hogy a legnehezebb lenne úgy megszerezni az őszinte választ, ha őt kérdeznénk meg, mivel az ő karakterének pontosan az a lényege, hogy semmiféle viszonya nincs a valósággal; ez mára szinte a védjegyévé is vált. Tehát

ő az az ember, aki bármikor elkezd egy mondatot egy állítással, és megérkezik a mondat végére az állítás ellenkezőjével.

Ez nála, ahogy a programozás világában hívják, nem bug, hanem feature. Ez az ő működésének a lényege, ezen keresztül válik lényegében megfoghatatlanná. Nem lehet számon kérni rajta semmit, hiszen mindent és mindennek az ellenkezőjét is mond. Visszatérve a konkrét esetre, hogy miért indult újra.

Nyilván szét lehet szedni több irányból is a dolgokat. Egyrészt egyértelmű, hogy

olyasvalakiből lesz az Egyesült Államok elnöke, aki nagyon szeretne az Egyesült Államok elnöke lenni.

Ez egyfajta előfeltétel, mert ez rohadt nagy meló, iszonyú mennyiségű küzdelem. Elképesztően motiváltnak kell lenni ehhez, nagyon kemény kampányidőszakot kell végigszenvedni ehhez. Ebben nincs semmi jó buli. Nem pompa és csillogás, hanem utazás egyik helyről a másikra, emberek előtt jópofizás, gyermekbuksik simogatása, szenvedélyes ordibálás a színpadokról. Szóval ez meló. Nehéz dolog ez, nyilván Trump analitikusa nem állhat ki, de azért viszonylag sok szakember mondta már azt, hogy

ő egy súlyosan nárcisztikus ember benyomását kelti, aminek része az is, hogy ezek az emberek nagyon szeretik, ha ők ülnek a legmagasabb trónuson.

Ráadásul Trumpnak az ezzel kapcsolatos motivációját a külsőségeken is látni.

Aki látott már fotókat, hogy milyen a saját rezidenciája, tudja, hogy az egész úgy néz ki, mint egy aranyba mártott, kicsit gagyi bizánci udvar, vagy inkább, amilyennek az egyszerű amerikai ember elképzeli, hogy milyen is a pompa és a csillogás. És a másik fele, ami szintén benne lehet a döntésében, hogy egyébként Trump egy köztörvényes bűnöző. Nem is nagyon lehet vitatni ezt az állítást, hiszen ezzel kapcsolatosan jogerős bírósági ítéletek vannak. Az ezekkel kapcsolatos következmények megúszásához nagyon vastagon kellett az, hogy ő azért többé-kevésbé jogilag védett pozícióból csinálhassa végig egyrészt a védekezést ezekben az ügyekben a különböző bíróságok előtt, másrészt pedig be lehet ugrani a fal mögé, hogy hopp-hopp, egyébként én vagyok az Egyesült Államok elnöke.

– Már elnökjelöltként is jár neki védettség?

– Ha simán csak elnökjelölt lenne, akkor nem, de ugye ő egy volt elnök. Innentől ez az egész jogilag ingoványos terület, tehát nemhogy én nem tudom, de az Egyesült Államokban is a legkiválóbb szakemberek vitatkoznak azon, hogy egyáltalán vizsgálható-e, felelősségre vonható-e. Sokféle ügyben citálták bíróság elé, beleértve az előző választás utáni zavargásokkal kapcsolatban is, hogy abban végül is milyen része volt, vagy nem volt része az ő szavainak, tetteinek. Amit ő az előző választás után, a választás eredményének a nem elfogadása körül, és az azt követő periódusban tett, az az amerikai demokráciára nézve sokkal rombolóbb, a következményeit tekintve is sokkal súlyosabb történés volt, mint bármi egyéb, amit magánszemélyként követett el.

– Amikor ezek megtörténtek 2021 januárjában, én azt gondoltam, hogy ennek az embernek itt van vége. Hogyan tudott abból a pozícióból visszakapaszkodni ide?

– Szerintem erre a kérdésre sokan szeretnék tudni a választ, beleértve a világ összes politikusát és politológusát, mert mindenki számára nagyon fontos tanulságokkal szolgálhat. Ami biztos, hogy

Trumpnak borzalmasan erős a személyisége, ami az emberek egy része számára nyilván rendkívül ellenszenves, viszont az emberek másik része számára valamiért vonzó.

Nem gondolom, hogy a Trump-szavazók egyféle emberek lennének. Az Amerikai Egyesült Államokban a szavazásra jogosult állampolgároknak hozzávetőlegesen a fele erre a figurára szavazott és fog szavazni.

– Mi lehet vonzó Trumpban?

– Az az érzésem, hogy Trump varázslatának a legfontosabb része, hogy ő azt testesíti meg, milyen az, amikor valaki a saját gyermeki énjét éli meg, milyen az, amikor mer rossznak lenni. Képzeljünk el egy 3-8 éves gyereket, aki csupa olyan dolgot csinál, amiért az anyukája azt mondaná neki, hogy édes fiam, ilyet nem csinálunk. Tehát elveszem a játékát, nem adom vissza, csúnyán beszélek vele, megvetően beszélek róla, semmibe veszem, rohadékoskodom, hazudozok megállás nélkül, mindent és az ellenkezőjét mondom, minden következmény nélkül, mindent leszarok, mindenkinek az arcába röhögök.

Valójában mindenkinek tele van a töke a lelke mélyén azzal, hogy mindig megmondják neki, hogy mit lehet csinálni és mit nem. És akkor egyszer csak nagyon vonzóvá válik az, hogy azt látjuk, hogy valaki nem engedelmeskedik az elvárásoknak.

Ennek vannak a társadalom egésze számára kevésbé káros és károsabb megjelenési formái. Amikor ez a viselkedés történetesen együtt jár a világ legnagyobb hatalmú pozíciójával, kicsit ijesztő persze. Nem véletlenül neveljük úgy a gyerekeinket, hogy lehetőség szerint később a társadalom számára hasznos és konstruktív magatartást tanúsítsanak. Amit Trump megtestesít, egyesével az összes ilyen dolgot mindenki elítélendőnek tartaná valójában, politikai hozzáállástól függetlenül. Tehát, ha leszedjük Trump nevét, és megnézzük az összes ügyét, a pititől kezdve a súlyos politikai természetűig, mindenki azt fogja mondani, hogy ez rohadékság.

– Trumptól miért fogadják ezt el?

– Mert azt mondja, hogy az egészet miattatok csinálom. Mert én vagyok végig az, aki ennek a segítségével ezt az egyébként velejéig romlott rendszert - aminek én nem vagyok tagja, hiszen látjátok, - hülyére veszem, ott baszom át, ahol érem. Én vagyok a nagy üzletek mestere, és a világ többi fontos emberét is ugyanígy hülyére veszem az érdeketekben. És tessék, amikor rám bízzátok az országot, akkor itt minden fasza, nincsen infláció, nincsenek háborúk a világban, hirtelen támadnak vakcinák a betegségekre, és így tovább... Ha ezeket az állításokat bárki igazságtartalmukra nézve megvizsgálja, kiderül, hogy egyik se igaz, tökéletesen mindegy, nincs jelentősége semennyire sem.

Igazából parodizálhatatlanul önellentmondó a csávó, és ezen keresztül teljes mértékben számonkérhetetlen,

és tökéletesen immunizálja a nagyközönséget azzal kapcsolatban, hogy egy állítás igaz vagy nem igaz. Valójában senki nem is gondolja egy pillanatig sem, hogy igaz lenne, mert ennek egyáltalán nincs jelentősége.

– Nyilván azért az amerikai pártrendszernek a sajátossága is közrejátszik, hogy egy ilyen karakter fel tud emelkedni, mert egy európai, sokkal hierarchizáltabb párton belül azért nem hiszem, hogy egy ilyen karakter tartósan egy párt élén tudna maradni.

– Valószínűleg nem. Az is egy nagyon speciális helyzet, hogy egy olyan duális rendszer van az Egyesült Államokban, ahol csak A és B közül lehet választani. Innentől kezdve konkrét ügyekben érdemben masszívan mást mondani tulajdonképpen lehetetlen. Tehát az amerikai demokrácia ilyen szempontból egy egészen sajátosan működő dolog. Európában lehet bizonyos típusú szakpolitikai kérdésekkel nyerő pozícióba kerülni a választáson, mert sok párt van, nem kell gyakorlatilag az egész társadalom többségét megszólítani. Amerikában ahhoz, hogy 50+ százalékod legyen, igazából népszerűtlen dolgokat mondani különösebben nem lehet. Tehát a végén ez az egész a személyi kérdésre fut ki.

– Egy olyan figura, mint Elon Musk miért állt be Trump mögé? Leszámítva az extravaganciát, a két ember mindenben az ellentéte egymásnak. Vagy mégsem?

– Musk világ életében inkább demokrata volt, ez tök egyértelmű minden régebbi megnyilvánulásából, plusz nyíltan is beszélt is róla, többször. A Tesla egész missziója (accelerating the world’s transition to sustainable energy) egy alapvetően demokrata irány, ugye. A dolgok látványosan több fázisban romlottak el: először is akkor,

amikor az előző kampányban a Musk lett a demokrata párt lábtörlője, a rohadt milliárdos,

utána meg folytatólagosan akkor, amikor a már megválasztott Biden (akire egyébként szavazott is) a 2030-ra elérendő 50%-os elektromosjármű-arányról szóló rendelet ünnepélyes aláírására nem hívta meg a Teslát az UAW (autómunkás szakszervezet) és a detroiti hármak kedvéért, és úgy beszélt a GM-ről és Mary Barráról, mintha ők vezetnék az elektromos átmenetet. „Az autóiparban Detroit világelső az elektromos járművek terén” – mondta Biden egy 2021 novemberi rendezvényen, miközben akkor éppen a Tesla több százezer villanyautót adott el, - a GM 26-ot.

Mármint nem 26 ezret, hanem 26 darabot.

Ez elég jól jelezte az általános attitűdöt, ami ezer szálon romlott folyamatosan. Például a "Musk mint a rohadt milliárdos" kampánytéma, 2021-re esett, amikor történetesen 11 milliárd dollárral az USA messze legnagyobb adózója volt.

– Ugyanakkor épp ezek voltak azok az évek is, amikor cégei, a Tesla és a SpaceX sikert sikerre halmozott. A vállalkozásai szerepet játszhattak valamilyen szinten a döntésében?

– Az utóbbi évek arról szóltak, hogy a Biden adminisztráció ahol éri akadályozza-gáncsolja-lassítja-vizsgálja-bünteti a Teslát (időnként egészen kafkai, nevetséges dolgokkal) és a SpaceX-et is,

miközben két olyan területen világelsők a semmiből, ahol az USA egyébként rájuk volt és van szorulva mind a mai napig, a csőd szélén tántorgó autóipartól a parodisztikusan korrupt és alkalmatlan űriparig.

Ne felejtsük, hogy Amerika a SpaceX előtt hosszú éveken át csak az orosz Szojuzokkal tudott embert küldeni az űrbe.

– Musk kezdetben személyes érintettségével is magyarázta a történteket.

– Igen, az egyik gyereke transznemű, amit ő egy az egyben a „woke mind virus” számlájára ír, ami viszont őt távolította el a demokratáktól. Mindazonáltal Musk világnézetileg nagyobbrészt demokrata-kompatibilis, de olyan mértékben gyűlölik egymást a konkrét adminisztrációval, hogy ez a választás a számára alapvetően arról szól, hogy megmutassa, hogy aki beleköt és megalázza, azt ő kicsinálja, akármi áron. Az ennek során általa lenyomott széljobber-populista borzalmasságok szimplán az eszköztára részei, nagyrészt feltehetően nem gondolja komolyan. Ettől még persze pont ugyanannyira rombolóak a világ egészére nézve.

Ráadásul a gazdasági trumpizmus a vámháborúkkal és a fosszilis ipar felé hajlással nagyon káros volna a Teslának (is), de nyilván az se megnyugtató, hogy a demokraták meg esetleg ki akarják csavarni a kezéből a SpaceX-et mert „monopolisztikus“, ahogy ők fogalmaznak.

Mindent egybevetve az én érzésem szerint ez személyes sztori: Musk úgy érezte, hogy következetes bullying alanya (amivel tényszerűen nehéz vitatkozni), és gyerekkori leckéje, hogy ezzel szemben csak úgy lehet védekezni, ha rohadtul bevered az orrát annak, aki rád száll, akármi lesz utána, különben sose lesz nyugtod. Hogy ennek kapcsán kész volt beállni egy olyan sötét rohadék mögé, mint Donald Trump, csak azt jelzi, hogy ez az ösztön erősebb benne, mint bármi más, beleértve a józan eszét is.

– Elon Muskról tehát speciális eset. De a gazdaság többi szereplőjének miért éri meg Trumpot támogatni?

– Az amerikai politikai berendezkedésnek az egyik legsajátosabb része, hogy Európából nézve elképzelhetetlen mennyiségű pénzt ér adni arra, hogy valaki megválaszthassa a saját elnökét. Ezeket mindenki befektetésként értelmezi. Tehát mindenki, aki veszett mennyiségű pénzt ad valamelyik jelölt támogatására, az azt azért csinálja, mert ezt valamilyen típusú befektetésnek tekinti. Abból indulnak ki, hogy a támogatásra adott pénz előbb-utóbb valamilyen módon forintosul, dollárosul. A nagy amerikai jobbra húzó milliárdosok úgy érzik, hogy nekik az a jobb, ha Trump az elnök, amiben az a fura, hogy ezek mind okos emberek. Azt nem tudjuk, hogy Trump mennyire okos ember, de azt érzékeljük, hogy nem minden helyzetben kelti egy kiemelkedően okos ember benyomását, ráadásul teljesen kezelhetetlennek tűnik, menedzselhetetlen, kiszámíthatatlan.

Fura tehát azt gondolni, hogy valaki azt higgye intelligens vezetőként, hogy összességében a Trump kezébe helyezett Egyesült Államok egy jobban működő Egyesült Államok lesz, de az is tény, hogy

Trump volt már négy évig elnök, és végül, ellentétben sokunk várakozásával, igazából nem lett vége a világnak.

Elég erős volt az amerikai intézményrendszer, a sokat emlegetett fékek és ellensúlyok rendszere, hogy azokat ne tudja Trump szétszedni, bár elég sokat foglalkozott ezzel, mint minden hozzá hasonló jellegű politikus. Az amerikai intézményrendszer azt a négy évet kibírta.

– Na jó, de még négy évnyi erőpróbát kibír? Trump nagyon sok helyre odatette az embereit, akik most is ott vannak. Előbb-utóbb megtörténhet egy olyan áttörés, hogy a saját káderekkel meghekkelt rendszer megadja magát.

– Ha megnézzük a Legfelsőbb Bíróság bíróinak a kinevezési gyakorlatát, ott hagyományosan az volt az elfogadott, hogy nem a saját kádereinket tesszük oda örökre gátlástalanul, hanem az egész körül valamilyen típusú mértékletességre, konszenzusosságra törekvés, amiket Trump nagyon látványosan nem csinál, sőt, egy kicsit úgy is van vele, mint az összes többi dologgal, ami az ő vonzerejének is az egyik forrása, hogy éppen ellenkezőleg csinálom, a kurva anyátok. Én nyertem, én mondom meg, mi van.

– Ezek élethosszig tartó kinevezések?

– Élethosszig, vagy ameddig le nem mond az illető, mert például nyugdíjba kíván menni, esetleg más okból. De ez annyira így van ez, hogy megbukni nem is nagyon lehet. Van olyan amerikai alkotmánybíró, aki körül nagyon súlyos összeférhetetlenségi botrányok pattantak ki az utóbbi években. Rengeteg cikk foglalkozott vele, dokumentumok vannak róla, fényképek arról, hogy miféle emberekkel jachtozgat együtt, és így tovább, és semmiféle következménye nincs. Mert jogilag nem visszahívható, nem megtámadható, a pozíció.

– Most milyen esélyei vannak Trumpnak? Mondják, Trumpot múltkor is csúnyán alulmérték.

– Szerintem az a magyarázata az alulmérésnek, hogy a lelke legmélyén mindenki tudja, még az is, aki nem fogalmazta ezt meg magának, hogy Trumpban nem a jó tulajdonságai a vonzóak, hanem a rosszak, és az, hogy azokat is megússza. Tehát, hogy a Trump a mindannyiunkban bent lévő, de ideális esetben azért valamilyen típusú kalickába zárt ördögre apellál. És ezért nem merjük megmondani. Ráadásul Kamala tényleg nem biztos, hogy minden idők legjobb jelöltje. Amikor Obama lett annak idején elnök, akkor benne volt a korszellemben, hogy lám, a világ legnagyobb gazdasága, ami egyébként nyilván nagyon sok belső feszültséggel, belső társadalmi feszültséggel üzemel, aminek nagyon sokáig része volt mindenféle típusú rasszizmus, beleértve a rendszerszintűt is, meg azt is, ami az egyes emberek szintjén jelent meg, aminek polgárjogi harcosai voltak, akik híresek voltak, és az egész világra hatást gyakoroltak. És lám, az érés során kitermeli azt, hogy a legmagasabb pozícióba ültet valakit, aki egyébként régen a bőrszíne miatt csak rabszolga lehetett volna.

És ez a szellemiség húzta ezt az egészet.

Nem azt mondom, hogy csak ez volt a lényeg, de most nem a lényeget keressük feltétlenül csak, hanem azt, ami elég erős ahhoz, hogy átbillentse az 50-50-et az egyik irányba. Obama esetében ez a szellemiség volt az. Kamala Harris abból a szempontból hasonló pozícióban lehetne, hogy ahogy korábban fekete vagy színes bőrű elnökjelölt nem volt, most azt mondhatnánk, hogy íme egy női jelölt. Persze volt már Hillary Clintonnal hasonló próbálkozás, de itt most lenne egy színes bőrű, egy női jelölt. De én, legalábbis innen, nem érzékelem azt, hogy most hasonló markáns lelkesedés lenne a társadalomban, mint Obama idején volt. Hogy most lesz valami más. Hogy beszavazunk egy nőt, végre nő lesz az elnök, egy színes bőrű nő, mert Amerika vagyunk, és nálunk ez is ér, és megyünk előre, ezzel megyünk előre. Ehelyett azt látjuk, hogy valahogy ráégni látszik Harrisre az, hogy ő a deep state, a szokásos nagy szervezetek, a különböző minisztériumok és állami szervek által megbéklyózott ember.

– Volt egy merénylet is Trump ellen...

– Nem is egy, de abból az egyből, ami nagyon látványos volt, fantasztikusan jól jött ki. Bizonyos értelemben ezt nem lehet elvenni tőle. Nem gondolom, hogy ettől jobb ember, vagy méltóbb elnökjelölt lett volna, de mégiscsak az van, hogy őt valaki megpróbálta megölni, el is találta a fülét, és

a csávókám ott bokszolt a levegőbe, és mondta, hogy "fight, fight, fight," és gyártott ezzel egy rakás ikonikus mémet, fényképet.

Az akkori mérések szerint ez érdemben javított a pozícióján. Hogy ez kitart-e mostanáig, vagy a választásig, azt nehéz megmondani. A Trump-szkeptikusok a politikai spektrum minden oldalán általában azt szokták gondolni, hogy a csávó igazából egy nettó színház. Hogy semmi sincs úgy, ahogy mondja, semmit nem érez magára nézve kötelezőnek, valójában egy kis senki belül, nem is egy erős ember, valójában egy súlytalan figura, egy nagy szélhámos. És ennek a képnek, az, ami akkor történt, erősen ellentmond. Ehhez a képhez az passzolt volna, hogy amikor rálőnek, a fülét-farkát behúzva kellett volna bemásznia a pulpitus alá, és várni, hogy ráfeküdjenek a titkosszolgálat emberei és testükkel védelmezzék. De egyáltalán nem ezt láttuk, hanem az ellenkezőjét. És ez valószínűleg elég sokakban azt kapcsolhatta be, hogy

„na várjál, az van, hogy ez a csávó ilyen helyzetben, éles helyzetben ilyen. Akkor hátha tényleg ilyen.”

Hátha az van, hogy nem egy pojáca, aki csak eljátssza, hogy ő egy tökös csávó. Hiszen ő így, vérző füllel felállt, és öklözte a levegőt, kidüllesztette a mellkasát, hogy „gyere csíra, még lőjél ide egyet, ha mersz!” Akkor arra gondolnak sokan, hogy talán ez a csávó tényleg ennyire frankó. És ebben az a szomorú, hogy ettől még az ő tényleges károkozása az Egyesült Államoknak és egyébként a világnak ugyanúgy valós marad. Még akkor is, ha nem csak arról van szó, hogy ez egy szerencsés pillanat volt, hanem ő tényleg egy igazi karakán csávó, aki rohadt tökös, és tényleg beleállt ezekbe a helyzetekbe, és mindent valójában csak azért csinált úgy, ahogy, mert őszintén azt akarja, és azt tartja jónak. Az a világnak semmivel sem kevésbé megnyugtató, hanem ugyanúgy nyilván viszonylag aggasztó, különösen aggasztó az olyan jellegű országoknak, mint mi, amik így relatíve közel vannak más olyan nagyhatalmakhoz, amik szívesen teszik a mancsukat rá a szomszédaikra. A Trump-i attitűdből eléggé tisztán látszik, hogy ő a maga részéről úgy van ezzel, hogy ameddig egy másik nagyfaszú férfi erőszakoskodik a környezetében lévőkkel, az szerinte egyébként észszerű, oké, hiszen ez van.

Mi, nagyfaszú férfiak, mi így csináljuk a dolgokat.

És azok, akik azt mondják, hogy „elnézést nem lehetne, hogy egy kicsit gondoljuk végig, hogy oké-e ilyet csinálni”, azok meg nem rokonszenvesek, mert azok gyanúsak. Már megint a szokásos, megint azt mondják, hogy nem lehet, hogy ne csináljuk. Gyerekek.

– Az tiszta sor, hogy ha Trump megnyeri a választást, akkor a másik oldal ezt elismeri, mondjuk némi újraszámlálások után, és akkor minden megy tovább, ahogy szokott. Na de mi van, hogyha elveszíti? Az reális, hogy akkor valami armageddon következik, ha nem ő nyer?

– Nem hinném. Én erre most igazából nem számítanék. Az az igazság, hogy Trump pozíciója ebből a szempontból sokkal erősebb volt az előző körben, amikor egy regnáló elnökként vesztett. Ő volt a fegyveres erők főparancsnoka, ennek megfelelően nyilván máshogy tudta gátolni, vagy elősegíteni a cselekmények alakulását. Ez most mind nincs így. Nagyon múlik ez azon is, hogy milyen körülmények között megy le a választás, és milyen arányúak az eredmények. Tehát ha lesz olyan, ami körül nagy habot lehet verni, abból lehetnek kellemetlen dolgok. Ha nem nagyon vannak ilyenek maguktól, és nagyon egyértelműen nyer mondjuk a Harris, akkor szerintem valami károgás lesz, de én arra számítanék, hogy igazából a business as usual elég hamarosan felülkerekedik. Legutóbb is ezt láttuk, pedig a legutóbbi szerintem valójában meredekebb menet volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Négy hónap alatt közel egy év vízfogyasztását nem lehet elhasználni” - Bettiék 60 ezres számlát kaptak a vízóracsere után
Több érdi háztartásban is rosszul mérnek a lecserélt vízórák. A polgármester szerint lehet, hogy a gyártósorról kerültek le akár százával olyan órák, amelyek teljesen pontatlanok. Csőzik László Igazságügyi szakértőt kért fel a helyzet tisztázására,


Körülbelül két hete jelent meg a sajtóban, hogy több érdi háztartásban is rosszul mérnek a lecserélt vízórák, ráadásul a lakossági jelzések szerint kiugróan többet mértek, mint amennyit korábban.

Betti 30 éve él Érden a családjával egy kétszintes házban. Több vízóracseréjük is volt már, egyikkel sem volt problémájuk. Júniusban szerelték be náluk a legújabb órát, azóta viszont nekik is elképesztően megugrott a fogyasztásuk. Legalábbis a számlák alapján. Átalányt fizetnek, kéthavonta kapják a számlát.

Az átlagfogyasztásuk korábban két hónapra 20-23 köbméter volt. Az idei elszámolásuk június 30-ig szólt az előző vízórával. Ekkor kicserélték náluk a vízórát, kaptak is egy számlát, ami szerint 26 forintos tartozásuk volt. Ezt kifizették, és várták a következő számlát.

„Az előző időszakra a régi órával az elszámolt éves mennyiségünk – ami ugye nem jött ki teljesen egy évre, csak 8-9 hónapra, hiszen időközben lecserélték a vízórát – 79 köbméter volt. Majd a vízóracsere után jött egy számla, ami október 25-ig szól. Az új óra szintén 79 köbmétert mért. Azért ez egy kicsit furcsa. Négy hónap alatt közel egy év vízfogyasztását nem lehet elhasználni” – mondta a Szeretlek Magyarországnak Betti.

„A vízszámlám eddig 10-11 ezer forint körül volt, a csatorna számla pedig 9000 forint környéke. Ezzel szemben most itt van előttem egy 33.999 forintos vízszámla és egy 26.700 forintos csatornadíj” – tette hozzá az asszony, aki szerint az ő utcájukban több család is ugyanígy járt.

Bettiék egyelőre nem fizették be a számlát, és még a vízmű felé sem jelezték a hibát. Az asszony szerint telefonon nehéz elérni őket, személyesen pedig azóta nem volt ideje bemenni az ügyfélszolgálatra. A polgármesternek viszont jelezték az esetet, és azt is, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy a vízórájukat leszereljék, bevizsgálják, vagy bármilyen hatósági mérést végezzenek rajta.

Az önkormányzat ugyanakkor nincs egyszerű helyzetben, ami az ügyet illeti. Csőzik László, Érd polgármestere lapunknak azt mondta: a vízmű az egyetlen olyan terület, ami nem tartozik az önkormányzat irányítása alá. Törökbálint, Tárnok, Diósd, Sóskút, Herceghalom és Pusztazámor önkormányzataival együtt tulajdonosai ugyan az Érd és Térsége Víziközmű Kft.-nek, az ügyvezetés, illetve a menedzsment a Veolia Víz Zrt. feladata. A polgármester így levelet írt, valamint fel is hívta az ügyvezetőt, és kérte, hogy állítsák le a vízórák cseréjét.

„Annyi kétely merül fel, annyi botrányos eset van, hogy azt kértem, azonnal állítsák le a vízórák cseréjét. Ez másnapra meg is történt. A vízügy ígérete szerint bevizsgálnak több új órát, és kiválasztanak 20 háztartást, ahol kritikus volt a helyzet, és ott az új órát, illetve a régit is bevizsgálják. Ezeknek januárban lesz majd eredménye” – fogalmazott Csőzik László.

A polgármester az önkormányzat részéről is elrendelt egy vizsgálatot. Felkérnek egy igazságügyi szakértőt, hogy kontrolálja majd a vízügy által végzett vizsgálatokat.

„Fontos, hogy tisztán lássunk, mert ki tudja, hogy mi történt. Lehet, hogy a gyártósorról kerültek le akár százával olyan órák, amelyek teljesen pontatlanok, lehet, hogy a kereskedőnél van a hiba, amelyik megnyerte a közbeszerzési eljárást, lehet, hogy a labor hibázott, amelyik bevizsgálta. Sokféle megoldás lehet. Annyi biztos, hogy nagyon kétes ez a dolog. Elég nehezen tudom elhinni, hogy ez megtörténhetett” – mondja a polgármester.

Az Érd és Térsége Víziközmű Kft. a 24.hu érdeklődésére előzetesen annyit közölt, hogy az eddig ellenőrzött 15 vízóra kétharmada megbukott a pontossági vizsgálaton, igaz, „jellemzően minimálisan, mindössze 0,5-3%-kal térnek el a mérési eredmények a hibahatártól”, ami szerintük nem indokolhatja a felhasználói bejelentésekben jelzett 1,5-2-szeres eltérést.

Az is elárulták, idén már 242 ügyfélpanasz érkezett hozzájuk a B METERS gyártmányú vízmérőkkel kapcsolatban.

A B METERS egy olasz cég, amely honlapjuk szerint 30 éve tervez, gyárt és forgalmaz a fűtésre és hűtésre használt víz- és energiafogyasztás mérésére szolgáló műszereket. Évente több mint 1,8 millió darabot gyártanak, amivel európai szinten is vezető pozícióban vannak. Azt is írják, minden mérőjük rendelkezik a legszigorúbb uniós szabályozás szerinti jóváhagyási tanúsítvánnyal.

Ez azt jelenti, hogy előzetesen részletesen vizsgálták a vízórák technikai dokumentációját, laboratóriumi teszteket végeztek, hogy mennyire bírják a hőmérséklet-ingadozást, a mechanikai stresszt vagy elektromágneses zavarokat. Emellett ellenőrzik a gyártást is, úgy, hogy véletlenszerűen kiválasztott darabokat vizsgálnak a gyártósorról. Ha hibát észlelnek, a gyártó köteles visszahívni és kijavítani a termékeket.

Természetesen van magyar szerv is, ami a folyamatot ellenőrzi, Budapesten és Pest megyében a pontossági vizsgálatot Budapest Főváros Kormányhivatala végzi. Ők kérdésünkre azt írták, „a vízmérők első hitelesítése a gyártónál történik, majd 8 évig maradhatnak a hálózatban ellenőrzés nélkül, ez idő alatt a mérőeszközt hiteles mérőeszköznek kell tekinteni. Ezt követően a területileg illetékes kormányhivatal végzi az újrahitelesítést”.

A BFKH közleménye szerint, amennyiben valaki a mérőeszköz megfelelő működését vitatja, a víziközmű-szolgáltató 8 napon belül köteles ellenőrizni. Vita esetén a fogyasztó és a szolgáltató is vizsgálatot kezdeményezhet a mérésügyi hatóságnál.

Apró szépséghiba, hogy ennek a költségét a fogyasztóknak meg kell előlegezniük, márpedig egy 80 ezer forint körüli kiadást jelent. Van olyan érdi, aki már a harmadik vízóránál tart, miután az előző kettőről kiderült, hogy tényleg rosszul mérnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Aki gyárban dolgozik, 2000 eurót is meg tud keresni három műszakban - ilyen a magyarok élete Ausztriában
Aki német nyelvtudás nélkül vág bele, annak nincs könnyű dolga, de egyébként befogadóak az osztrákok. Az Ausztriai Magyarok weboldalt működtető házaspárral beszélgettünk az ottani tapasztalatokról, árakról, bérekről.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. december 03.



2024 elején már több mint 100 ezer magyar élt Ausztriában, egyetlen év alatt 8%-kal emelkedett a számuk. A Császár házaspár, Császár Viktor és Császárné Cinka Mária három évvel ezelőtt költöztek ki, kisfiukkal.

A saját életük megalapozása mellett arra is futja idejükből, hogy az ausztriai magyaroknak, illetve az Ausztriába kiköltözni tervezőknek segítsenek tanácsadással, információkkal. Ők működtetik az Ausztriai Magyarok weboldalt, és az ehhez kapcsolódó Facebook-csoportot is. Velük beszélgettünk az ottani keresetekről, megélhetési költségekről, és arról, hogyan fogadják az oda költöző magyarokat.

– Miért költöztek Ausztriába?

Mária: Elsősorban a kisfiúnk miatt, aki szív- és vesebeteg, és szerettünk volna neki minél jobb orvosi ellátást biztosítani.

Viktor: Magyarországon már nem volt orvos. Amikor vittük ellenőrzésre, mindig elmondták, hogy a kardiológus professzor már biztos nem lesz legközelebb, nem tudják, hogy mikorra lesz időpont, az adott orvos már biztos nem fog itt dolgozni. Igazából ez volt a fő indok részünkről.

Mária: Ráadásul kevés volt az eszköz, a hordozható, 24 órás EKG-vizsgálathoz való Holter-készüléket nem tudták neki biztosítani, ezért döntöttünk végül Ausztria mellett.

– A gyermek Ausztriában megkapja a megfelelő ellátást?

Mária: Igen. Volt már itt egy kisebb műtétje, és teljesen elégedettek vagyunk.

Viktor: Itt nagyon erős az orvosi ellátás, az egészségügyi rendszer, arra nem lehet semmilyen panaszunk.

– Tehát önöknek elsősorban a gyermekük egészsége volt a fontos, ezért mentek Ausztriába?

Mária:

– Igen. Emellett akkor szüntették meg a katás vállalkozói rendszert, és át kellett volna térnünk másik formára, de ezek után úgy gondoltuk, hogy akkor inkább kint indítjuk el, illetve folytatjuk a vállalkozást is.

– Milyen célból indították az Ausztriai Magyarok weboldalt?

Viktor: Van egy 100 ezer fős, ugyancsak az ausztriai magyarok dolgaival foglalkozó Facebook-csoportunk, ezért is indítottunk weboldalt. Összegyűjtöttük a leggyakrabban feltett kérdéseket.

Mária: Információkkal segítünk azoknak, akik ki szeretnének költözni, mert mi is megtapasztaltuk, hogy amikor kijön az ember Ausztriába, hiába szomszédos ország, teljesen más a rendszer, mint Magyarországon. Más a hivatali rendszer, és tapasztalatok nélkül könnyen el lehet tévedni.

Viktor: Ehhez kapcsolódóan van olyan szolgáltatásunk is, ahol egy másfél órás beszélgetés keretében elmondjuk azokat a buktatókat, amikre fel kell készülni kiköltözés előtt. Úgy vettük észre, hogy nagyon sokan úgy indulnak neki Ausztriának, hogy az alapvető dolgokkal sincsenek tisztában.

– Én láttam olyan bejegyzéseket, hogy nyelvtudás és szakképzettség nélkül indulna neki az illető, de rögtön a szállás iránt érdeklődik, mert jövő héten indulna is. Gondolom, ez nem a siker receptje...

Mária: Ezek az emberek nagyrészt egy-két hét után vissza is térnek. A nyelvtudás is egyre fontosabb Ausztriában, a magyaroknál is elvárt, hogy legalább minimális szinten tudjanak beszélni németül. Ez azért is fontos, mert a magyarok egymással is versenyeznek egy-egy állásért, és nyilván az kapja meg, aki jobban beszél németül.

Viktor: Talán mosogatónak, meg a vendéglátás egyes területein esetleg lehet nyelvtudás nélkül elhelyezkedni, de ahol már ügyfelekkel kell találkozni vagy vendégekkel, ott már kell a nyelvtudás.

– Kik indulnak el Magyarországról?

Mária: Jönnek szakmunkások is, képzetlenebbek, ők nagyobb számban. De egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy diplomások is jönnek már, a mi szolgáltatásainkat is főleg ők keresik. Továbbá nemcsak a huszon-harmincévesek, hanem az ötven felettiek is próbálnak jönni. Az azonban rájuk is igaz, hogy német nyelvtudás nélkül egy diplomás sem nagyon tud elhelyezkedni. Néhány kivételtől eltekintve az angolt sem mindig fogadják el, Ausztriában elég kevesen beszélik az angolt a vidéki részeken.

– Mik azok a kurrens szakmák, amikkel aránylag könnyen el lehet helyezkedni most?

Viktor: Vendéglátásban, éttermi kisegítő munkák, mint a mosogatás, vagy szállodákban szobatakarítás és hasonló állások mindig vannak. Szakmunkásokra is mindig nagyon nagy szükség van, ők akár még nyelvtudás nélkül is el tudnak helyezkedni, mert ha dolgoznak, akkor felszedik a nyelvet, őket a szakmájukért fizetik. Szakmunkást mindig keresnek, de amúgy nyelvtudás nélkül, ahogy mondta a feleségem, csak a programozók, orvosok, vagy hasonlók tudnak elhelyezkedni.

Mária: Talán a multiknál, az olyan szakmákban, mint például programozó, el lehet helyezkedni angol nyelvtudással, de főleg Bécsben. Vidéken mindenhol inkább a némettel. Még a nagy multiknál és a gyárakban is mindenhol a német az alap.

– Sokan élnek még magyarok az önök lakókörnyezetében?

Mária: Mi körülbelül 40 percre lakunk a magyar határtól, és a kisváros is teli van magyarokkal. A kisfiam egyik osztálytársa is magyar. Az iskolában rengeteg magyar gyerek van. A napköziben magyar az egyik tanító néni.

– Milyen légkör veszi körül a magyarokat a befogadó országban?

Viktor: Itt nemcsak magyar, hanem bármilyen nemzetiséggel szemben semmi megkülönböztetés sincsen. Biztos vannak olyan emberek, akiknek nem tetszik, de általánosságban mindenki barátságos, az orvosnál sincs megkülönböztetés, hivatalokban sem. Szerintem a történelmünk miatt, hogy sokáig együtt éltünk, mert gyakorlatilag étkezésben, öltözködésben, kultúrában, mindenben hasonlóak a magyarok az osztrákokhoz, emiatt sincs megkülönböztetés semmilyen szempontból.

Mária: Az iskolában is, illetve a mi városunkban is nagyon sok külföldi, azaz többféle nemzet van, és az iskolában sem engedik ezt a fajta megkülönböztetést.

– Ezen az ország rohamosan romló nemzetközi megítélése sem változtatott még?

Viktor: A legtöbb ember el van foglalva a hétköznapokkal, mindenki dolgozik, próbál megélni. Az emberek ilyen szempontból nem foglalkoznak a nagypolitikával. Mindenkinek a helyi ügyek a fontosak, ahol lakik. Szerintem itt a vidéki embereket ugyanúgy nem érdekli a nagypolitika, mint a magyarokat sem. Mivel a magyarok általában azért jönnek ide, hogy beilleszkedjenek, dolgozzanak, ezért a magyarokat általában dolgos, rendszerető, normális népként ismerik itt, akikkel soha nincsen probléma.

– Körülbelül mennyiért lehet lakhatást találni?

Mária: Sok magyar nincs tisztában azzal, hogy három hónapot tartózkodhat Ausztriában engedélyek nélkül. Hiába uniós ország, ez nagyon fontos, hogy a negyedik hónapra tartózkodási engedélyt kell kérni, elsősorban amiatt, mert az osztrák állam szeretné tudni, hogy az adott magyar család megél-e Ausztriában. Azt nem szeretnék, hogy segélyekhez folyamodjanak rögtön. Egy háromfős családnak, ahol egy gyerek van, olyan 2000 euró (821 ezer forint) bevételi forrást kell igazolniuk az osztrák állam felé.

Viktor: Ha két szülő dolgozik, akkor még két minimálbérből is fenn lehet tartani az albérletet és a megélhetést. Egy keresőnek már nagyon nehéz, de aki dolgozik, alapvetően meg tud élni Ausztriában.

– Most körülbelül mennyi lehet egy albérlet vidéken és mennyi Bécsben?

Viktor: Az albérletek árában általában benne van az albérlet maga, illetve 20 százalék ÁFA, sokszor beleteszik a közös költséget, a vizet és a fűtést is, és akkor külön csak az áramot áramszolgáltatóval kell megállapodni, ami körülbelül 100 euró (41 ezer Ft). Az áram és az albérlet, valamint a fűtésátalány, a közös költséggel, úgy 600–800 eurótól (248–328 ezer forint) lehet egy egész normális albérletet találni, ezen felül még a lakásbiztosítást kell fizetni, ami 30-40 euró havonta (12-16 ezer Ft).

Mária: Úgy tudom, Bécs sem nagyon drágább, hanem a síparadicsom felé, ahogy megyünk, azok a részek lettek egyre drágábbak. Onnan több magyar család is visszaköltözött ide Kelet-Ausztriába, mert ott már túl drága volt a megélhetés. Oda inkább a fiatalok mennek, akik szállodában laknak, és sokat szeretnének dolgozni, sok pénzt szeretnének keresni, ezért be is vállalják azokat a dolgokat, ami egy szállodában kell, például hogy hétvégén dolgozzanak, vagy akár ünnepek alatt.

Viktor: Ami még magasabb, azok az autóval kapcsolatos költségek. Egy normál, 2000 köbcentis, 8-10 éves autó fenntartása casco-val és kötelező biztosítással, valamint súlyadóval havonta 120-140 euró (49-57 ezer forint) között van. Minél értékesebb az autó, annál magasabb is a casco. A mobiltelefon költségei minimum 10-20 euró/fő havonta (4-8000 Ft), korlátlan internettel 40-50 euró/fő/mobil (16-20 ezer Ft), az otthoni internet pedig nagyjából 50 euró (20 ezer Ft). De ahogy mondtam, két keresővel már meg lehet élni elég jó szinten Ausztriában. Igen, illetve az élelmiszerárak sem kirívók. A hús egy kicsit drágább, de annyival jobb minőségű is, mint Magyarországon. Magasabb még a szolgáltatások ára. Ha valaki elmegy fodrászhoz vagy kozmetikushoz, az nyilván drágább, mert ki kell termelni a fizetéseket.

Mária: De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Kelet-Ausztria és Nyugat-Magyarország között albérletárakban már nincs olyan nagy különbség. Hozzánk legközelebbi város Szentgotthárd, és ott majdnem ugyanannyi az albérlet, mint itt.

– És mennyivel számíthatnak magasabb jövedelemre?

Viktor: Ausztriában nincsen egységes minimálbér, hanem ágazatonként határozzák meg a béreket. A legkevesebb bér 1450 euró (595 ezerforint) körül van havonta. De ne felejtsük a 13. vagy 14. havi bért sem, ami azért elég jól meg tudja dobni az átlagot.

Mária: Illetve itt is van családi adókedvezmény, ez 2000 euró/év per gyerek (821 ezer forint), esetleg egyéb támogatások, például a klímabónusz is, amit évente egyszer szokott adni az osztrák kormány.

Viktor: Aki gyárban dolgozik, az olyan 2000 eurót is meg tud keresni három műszakban.

– Ha a gyermekük gyógykezelése nem került volna veszélybe, akkor mozdultak volna Ausztria felé?

Mária: Előtte is terveztünk, igen. Mi vidéken éltünk, nem Budapesten. Nagyon nehéz volt orvost találni, hol jött orvos, hol nem. A kisfiunknak Pestről küldték az orvosokat, és akkor volt a katás változás is, tehát mindenképpen mennünk kellett.

– Mi kellene ahhoz, hogy visszatelepüljenek Magyarországra?

Viktor: Jobb egészségügyi, illetve nyugdíjrendszer. Mert ez Magyarországon katasztrófa lesz. Ausztriában sem mindig magas a nyugdíj, mert például aki idősebb korban jön ki Magyarországról Ausztriába dolgozni, annak nehezebb lesz összeszedni a megfelelő nyugdíjat. Ő lehet, hogy kisnyugdíjas lesz, de neki majd segít az osztrák állam, kipótolja a nyugdíját, mert a legkisebb nyugdíjakból is azért el lehet éldegélni Ausztriában. De Magyarországon nincs ilyen. Ilyen élelmiszerárakat nyugdíjasként megélni Magyarországon, az katasztrófa lehet. Ahhoz, hogy mindenki visszaköltözzön, magasabb bérek, jobb egészségügy, később magasabb nyugdíj, nyugdíjas életminőség lenne a legfontosabb.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hann Endre Magyar Péterék 11%-os előnyéről: Úgy látszik, hogy ezen a fiatalemberen nem nagyon fog semmilyen próbálkozás
A Medián vezetője szerint döbbenetes fordulat, hogy a Fidesz elvesztette a stabil előnyét. Azt viszont Hann Endre elképzelhetőnek tartja, hogyha a TISZA a mérésekben a kétharmad közelébe jutna, megváltoztatnák a választási törvényt, hogy ne szerezhesse meg.


Nagyon komoly, 11 százalékos előnyt mért a TISZA Pártnak a Medián a biztos pártválasztók körében a Fidesszel szemben. Az ellenzéki párt a teljes lakosság körében is egyértelműen előzi a Fideszt. A Medián adatai szerint Magyar Péter pártja jelenleg 34 százalékon áll, míg a Fidesz mindössze 27 százalékot mondhat magáénak, ami 5 százalékpontos visszaesés az előző méréshez képest. Így a teljes népesség körében annak ellenére is nőtt a TISZA előnye, hogy az erősödése megtorpant.

Hann Endrével, a Medián ügyvezető igazgatójával arról beszélgettünk, hogyan veszítette el stabil előnyét a kormánypárt, és miért lehetett hatástalan a Fidesz eddigi összes próbálkozása, hogy megtörje ezt a trendet.

– Mi az oka, hogy ilyen mértékben nőtt Magyar Péter pártjának népszerűsége?

– Egyrészt a TISZA tavasz óta, tehát a Magyar Péter fellépése óta folyamatosan erősödött, de most éppenséggel nem erősödött, úgy is mondhatnám, lehet, hogy megtorpant. Ebben az esetben ugyanis a teljes szavazókorú népességet érdemes nézni, és ott nincs változás. Lehet, hogy ez a nagyon durva propagandakampány ezt érte el, de semmiképp sem okozott visszaesést. Viszont megfigyelhető a Fidesz vesztesége, ez például elbizonytalanodásban és az elkötelezettség csökkenésében nyilvánul meg.

A korábbi Fidesz-szavazók, az az 5%, amit elvesztett a hó eleje óta, valószínűleg a bizonytalanokhoz ment át, akik nem tudják, vagy nem akarják megmondani, hogy hova szavaznak.

Ugyanis ott 4 százalékkal növekedett a sokaság. A bizonytalanság másik szintje az, hogy azt is szoktuk nézni, mennyi a magát biztos szavazónak mondó ember. Ezt érdemes megnézni pártonként, és most már több utóbbi felmérésünkben megfigyelhető volt, hogy a Fidesz szimpatizánsok között aránylag kevesebb, aki azt mondja, biztosan elmenne szavazni, ellentétben a Tisza szavazóival.

– De ez egyben azt is jelentheti, hogy a Fidesznek még van mozgósítható, vagy újra mozgósítható tartaléka.

– Persze van. Csak közben azért ez egy jelentős fejlemény. Ugyanis a szakmánk kifejezetten unalmas volt már az elmúlt években. Mindig csak azon lehetett spekulálni, hogy ha mindenki összefogna, akkor megközelítenék-e, vagy elérnék-e a Fidesz támogatottságát, ami egy fikció volt, mert nem jött létre ilyen választási párt. De most mintha ennek látnánk a jeleit, csak nem abban a formában, hogy összefognak a kisebb ellenzéki pártok, mert azok mintha a megsemmisülés felé menetelnének.

Az LMP és az MSZP már nem is szerepelt a táblázatunkban, mert kerekítve sem érték el az egy százalékot.

Ugyanis, ha egy párt 0,6 százalékot ér el, akkor azt már 1-re kerekítjük, de ha csak 0,4-et, akkor lefelé kell kerekíteni, és akkor nem kerül a táblázatba. Így járt az LMP is, meg az MSZP is.

– Ez a két párt gyakorlatilag nem létezik?

– Mint szavazótábor, szavazóközönség nem létezik, mert amúgy parlamenti pártok lévén még pénzhez is hozzájutnak, elég jól.

– Gondolom, teljesen más dolog egy ciklus közepén nézni ezeket az arányokat, és teljesen máshogy fog gondolkodni a választó akkor, ha éles helyzet van.

– Nagyon sok mindenen lehetne spekulálni, de olyan nagyon azért nem érdemes, mert nem látjuk a jövőt. Ne felejtsük el, hogy ez az egész, amiről most beszélünk, amiben most benne élünk, ez majdnem egy csodaszerű véletlenen múlt. Magyar Pétert és a Tisza Pártot annak köszönhetjük, hogy egy ügyvéd bogarászta a bírósági értesítőt, és abban kiszúrt egy furcsa kegyelmi döntést. Ha ez nincs, akkor valószínűleg mindez nem így alakul. Külön érdekes történetfilozófiai kérdés, hogy mi a véletlen, és a személyiség szerepe egy adott történésben. Most mindenesetre benne vagyunk egy teljesen új helyzetben, és úgy látszik, hogy ezen a fiatalemberen nem nagyon fog semmilyen próbálkozás.

– Talán mindez annak is betudható, hogy nagyon sok ellenzéki választó keresi azt a pártot, amivel nemcsak a négyévente menetrendszerűen bekövetkező kudarcot élheti meg, hanem tényleg változást idézhet elő.

– Már nem nagyon keresi a pártját, hanem úgy tűnik, hogy nagyon sokan megtalálták, amitől ezt várják. Ez az új helyzet. Mint egy kristályosodás: a kristály is egyetlen porszemtől egyszer csak összeáll. De ez még a jövőről azért elég keveset mond, mert nem lehet mindent csak úgy simán extrapolálni. Egyelőre működik a dolog, és nem szívesen jósolok, de azért

azt nagyon valószínűtlennek tartom, hogy a korábbi pártok közül bármelyik is újjászületne, beleértve a DK-t is.

Már az elmúlt egy-két évben is nagyon kicsi volt a támogatottságuk. Persze van igény, meg gondolkodás, talán puhatolózás is, hogy létre lehetne hozni valamilyen új baloldali erőt, szövetséget, mozgalmat, de azért ettől nagyon messze vagyunk, úgy érzem.

– A Fidesznek is érdekében állna egy ilyen mozgalom zászlóbontása.

– Most egyelőre azon folyik a gondolkodás, hogy mit lépjenek meg a választójogi törvényben. Lejjebb vigyék-e a bejutási küszöböt, és akkor máris lehet egy kicsit megint nyüzsögni a kis pártoknak. Talán az is elképzelhető, hogy

ha olyan helyzet állna elő, hogy a Tisza Párt akár a kétharmadot is meg tudná szerezni, akkor a választási törvényt úgy is megváltoztathatják, hogy teljesen arányos legyen.

Amit egyébként nagyon sokan követelnének, hogy milyen jó lenne egy arányos választás, tisztán listás alapon. Ha ezt bevezetnék, akkor máris 67 százalék kellene a kétharmadhoz, azt pedig nem nagyon tudja elérni senki sem. Annak idején létrehoztak a saját előnyükre egy törvényt, de abban a pillanatban, ha a többségük elvész, és a választási rendszer ellenük fordulhat, megint belepiszkálnak. A kétharmadnak ez a tragédiája. Főleg, ha egy ennyire önkorlátozás nélküli politikai erő birtokolja.

– Bár valóban sok minden történhet 2026-ig, de ilyen számokat, amit az önök által publikált táblázat most mutat, az elmúlt 14 évben láttunk valamikor?

– Nem, még csak hasonlót se. Már az nagy dolog volt 2021-ben, amikor voltak olyan időszakok, amikor enyhe többsége lett volna az úgynevezett összefogásnak, vagy közös listának. Az is csak egy-két százalék volt, nem emlékszem minden számra, de nagy lelkesültség volt már ettől is az ellenzéki oldalon, hogy akár, talán.

De ez sokkal bonyolultabb dolog, ahogy most is újra meg újra elmondjuk, hogy hiába vezet a listán a TISZA, ha nem tud igazán potens egyéni jelölteket állítani mind a 106 választókerületben.

De messze vagyunk még ettől. Egyelőre azt állapítsuk meg, döbbenetes fordulat, hogy a Fidesz elvesztette a stabil előnyét.

– Az azért látszik, hogy a TISZA eddig leginkább az ellenzéki szavazókat gyűjtötte össze.

– Ez is új helyzet, mert így egy kihívó van. Ha koncentrálódik az ellenzéki szavazat, az egy másik helyzet, mint amikor egymással is folyamatosan alkudoztak a kis pártok. Emlékezzünk, hogy az egyik legfontosabb mindig az volt, hogy egymással rivalizáljanak. Azt gondolom, hogy Magyar Péternek se szabad előre inni a medve bőrére, de attól még ez a helyzet teljesen új.

– Egyik oldalról megjelentek ezek a bizonyos hangfelvételek. Másik oldalról Magyar Péter elindított egy kampányt a gyermekotthonokban. Ezeknek a hatását tetten érhetjük ezekben az eredményekben?

– Nagyon óvatosan kell ezzel bánni, főleg amiatt, mert nincs igazán forrásunk, hogy hetente vagy még sűrűbben végezzünk ennél is célzottabb kutatásokat. Sajnos nekünk ez nem fér bele. A másik oldalon viszont nyilván hatalmas összegeket költenek, aminek ehhez képest elég gyenge az eredménye. Most már több mint háromnegyed éve, hogy mindig próbálkoznak. Először azt gondolták, hogy a Varga Judit interjú majd megrendíti Magyar Pétert. Nem történt meg, azóta sem.

Nagyon érdekes önmagában ez a jelenség, hogy egy nagyon olajozottan és hatékonyan működő gépezet egyszer csak ennyire megbicsaklik.

Azért ez önmagában figyelemre méltó. Valószínűleg itt valami minőségi változás következett be, egyszer csak betelik a pohár. Az előbb mondtam, hogy unalmas időket éltünk, nem volt semmi olyan izgalmas, amire érdemes lett volna odafigyelni. Most egyszer csak elkezd izgalmas lenni a dolog, és azok is talán odafigyelnek, akik korábban legyintettek. És észreveszik, jobban észreveszik az átverést, a hazugságokat. De most egyelőre álljunk meg itt, és várjuk izgatottan a következő hónapokat, beleértve azt, hogy ebből a kétségbeejtő gazdasági helyzetből mennyire lehet egyáltalán elmozdulni. A legújabb hírek szerint nagyon nagy derűlátásra nincs ok, az pedig kifejezetten az ellenzék malmára hajtja a vizet szerintem, mert most már az emberek türelme lehet, hogy fogytán van.

– Mindeközben a Fideszhez közel álló közvélemény-kutatók homlokegyenest más adatokat mérnek. Náluk a Fidesz stabilan vezet. Ennek mi lehet az oka?

– Én erről nem szeretek beszélni, mert végül is ez egy szakma, ez egy céh, és nem illik egymást különösebben kritizálni, de a mostani helyzet minden határon túlmegy. Ilyenre korábban azért nem volt példa, és azt gondolom, hogy itt valami nagy disznóság van. Én azt gondolom, hogy annyira erősen próbálkoztak, és mindegyiknél azt gondolták, hogy ez biztosan most már hatni fog, a Varga Judit interjútól egészen a mostani támadásokig. Ebbe illik bele, hogy

azt gondolják, hogy ezek a hamis közvélemény-kutatási eredmények is biztosan hatni fognak. És akkor már nem is lesznek olyan hamisak. És úgy tűnik, mintha lesre futottak volna.

De ezt természetesen nem lehet elismerni, csak marad a kínos, számomra és az egész szakma számára kínos helyzet, hogy újra meg újra azt kell magyarázni, hogy miért különböznek annyira az eredményeik. Én nem szeretnék ebbe belemenni.

– Ez mindenkinek a szemébe ötlik, nem lehet nem megkérdezni.

– Nem bánom, hogy megkérdezte, csak most én mit mondjak? A lelkiismeretem nyugodt, a Medián már az 1989-es népszavazást eredményét elég jól jelezte előre. 2018-ban az ellenzéki ismerőseim és barátaim is majdnem veréssel fenyegettek, mikor megmondtuk, hogy kétharmad lesz. 2022-ben ugyancsak, nem mondom, hogy teljes biztonsággal, de azt jeleztük, hogy nem lehet ellenzéki győzelemre számítani, pedig mennyien bíztak benne. Úgyhogy eddig olyan nagyon nem sültünk fel. Most nincs választás, tehát sose fog kiderülni, hogy 2024 novemberében tényleg megelőzte-e a Fideszt a TISZA Párt, de azért én azt gondolom, hogy hitelesek a méréseink, és előbb-utóbb a többi intézet is hasonló számokat fog kihozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Ő volt Orbán „jobbkeze”, és miatta lett szállóige, hogy „elvesztette közpénz jellegét” – Matolcsy György útja a gazdasági vízióktól a vagyonkimentésig
Egy magyar jegybankelnök, aki a politikai lojalitást a gazdasági unortodoxiával ötvözte – de vajon mi az ára mindennek? Az unortodoxia márciusban leköszönő atyja életrajzából idézünk fel pár momentumot.


Az MSZMP-től Orbán Viktor „jobbkeze” státuszig

Orbán Viktor ma megnevezte Matolcsy György utódját a jegybank élén. Ezzel egy hosszú és mindenképpen színes korszak ér véget a magyar gazdaságtörténetben, amely olyan fogalmakkal gazdagodott, mint a „magasnyomású gazdaságpolitika”, vagy „unortodox gazdaságpolitika”. De az ő, az MNB alapítványai körüli működése késztette Kósa Lajost, hogy megalkossa az azóta szállóigévé nemesült: „elvesztette közpénz jellegét” kifejezést, amely nemcsak dalok refrénjeként tűnt fel, de sokak szerint egy korszak jelszava is ez lett. És persze ne felejtsük el, hogy ő volt egy időben Orbán Viktor „jobbkeze”, mint ahogy azt sem, hogy miután nyilvánvalóvá vált számára, hogy nem folytathatja a Nemzeti Bank élén, hirtelen a kormány legkíméletlenebb bírálójává vált, persze szigorúan gazdaságpolitikai alapon.

Ki is Matolcsy György?

Matolcsy György életpályája Magyarország politikai és gazdasági átalakulásának lenyomata. 1955-ben született Budapesten, és fiatal korától kezdve a közgazdaságtan világában kereste a helyét. Bár ma sokan az unortodox gazdaságpolitika megteremtőjeként ismerik, pályája az állampárti struktúrák között kezdődött. Az 1980-as években az MSZMP tagjaként az Ipargazdasági és Iparszervezési Intézetben dolgozott. Feladata a szocialista gazdasági rendszer modernizációja volt, ami egyben az első lépés is volt afelé, hogy a későbbi kapitalista környezetben is értékes szakmai tapasztalattal rendelkezzen.

A rendszerváltás idején a politikai környezet átalakulása nemcsak az országot, hanem Matolcsy pályáját is alapvetően megváltoztatta. Az Antall-kormány Miniszterelnöki Hivatalában politikai államtitkárként dolgozott, ahol közvetlenül részt vett a piacgazdasági átmenet stratégiájának kidolgozásában.

Az 1990-es években azonban politikai pályája háttérbe szorult, és a Pénzügykutató Rt.-nél tudományos munkatársként tevékenykedett.

A fordulópont 2000-ben érkezett el, amikor Orbán Viktor kormányában gazdasági miniszteri posztot kapott. Orbán hosszú éveken át Matolcsy gazdasági nézeteit tekintette az egyik legfontosabb alappillérnek kormánya gazdasági politikájában. „Ő a jobbkezem a gazdaságban” – nyilatkozta Orbán egy korai interjúban. Ez a bizalmi kapcsolat lehetővé tette Matolcsy számára, hogy radikális gazdasági elképzeléseit szélesebb körben is megvalósítsa.

Az egyensúly és növekedés: Matolcsy gazdasági filozófiájának alapkövei

Matolcsy György gazdaságpolitikai filozófiája az „egyensúly és növekedés” fogalma köré épül. Ez az elképzelés azt sugallja, hogy a gazdasági stabilitás és a dinamikus fejlődés egyszerre érhető el, ha az állam aktívan részt vesz a gazdasági folyamatok irányításában.

Matolcsy ebben a szellemben számos olyan intézkedést hozott, amely a rövid távú gazdasági növekedésre koncentrált. Ilyen volt például az állami beruházások jelentős növelése, a privatizáció átgondolt visszafogása, és a központi gazdasági irányítás újjáélesztése.

Ezek az intézkedések rövid távon sikereket hoztak, de hosszú távon már az első Orbán-kormány idején is vitákat szültek. Sokan figyelmeztettek arra, hogy az egyensúly és növekedés kettős célja csak ideiglenesen fenntartható, és jelentős kockázatokkal jár, különösen a költségvetési hiány és az államadósság szintjén.

Az MNB unortodox fordulata: Matolcsy a jegybank élén

2013-ban Matolcsy György új pozíciót kapott: az MNB élére került. Ez a kinevezés egyértelmű jele volt annak, hogy Orbán Viktor teljes bizalmát élvezi. Matolcsy azonnal radikális változtatásokat vezetett be, amelyek alapjaiban rengették meg a jegybank hagyományos szerepét. A monetáris politikát nem csupán az infláció kordában tartására használta, hanem aktív eszközként a gazdasági növekedés ösztönzésére.

A Növekedési Hitelprogram (NHP) az egyik legismertebb intézkedése volt. Az MNB ezen keresztül olcsó hitelt biztosított a vállalkozások számára, amely a gazdaság rövid távú fellendítését célozta. Bár a program első szakaszai sikeresnek tűntek, hosszú távon az inflációs nyomás növekedéséhez és a gazdasági egyensúly felborulásához vezettek.

Az unortodox monetáris politika keretében Matolcsy bevezette a „magasnyomású gazdaság” fogalmát is.

Ez a stratégia arra irányult, hogy a gazdasági kapacitásokat teljes mértékben kihasználva, mesterségesen ösztönözze a növekedést.

Matolcsy szerint ez a megközelítés „nemcsak lehetséges, hanem szükséges is ahhoz, hogy Magyarország elérje gazdasági céljait.” Kritikusai viszont arra figyelmeztettek, hogy ez a politika hosszú távon veszélyezteti az inflációs stabilitást, és túlfűti a gazdaságot.

Az alapítványok botránya: a közpénz, ami „elvesztette közpénz jellegét”

Az MNB unortodox politikája azonban nemcsak gazdasági kérdéseket vetett fel. A jegybank alapítványainak működése az egyik legnagyobb politikai botrányt robbantotta ki a 2010-es években. A Pallas Athéné Alapítványok célja hivatalosan a pénzügyi kultúra fejlesztése és oktatási projektek támogatása volt, de hamar kiderült, hogy az alapítványok jelentős vagyont halmoztak fel, amelynek jelentős része luxusingatlanok vásárlására ment el.

2016-ban egy bírósági ítélet kimondta, hogy az alapítványok pénzei közpénznek minősülnek, és ezek felhasználása nyilvános kell legyen.

Ez a döntés komoly csapást mért az MNB és Matolcsy hitelességére, hiszen az alapítványokon keresztül olyan pénzmozgások történtek, amelyek a Matolcsy-családhoz köthető érdekeltségeket is érintettek.

Konfliktus Orbán Viktorral: A politikai szövetség vége

Matolcsy és Orbán között a konfliktus nem egyik napról a másikra robbant ki, hanem évek alatt halmozódott fel. A gazdaságpolitikai irányvonalak különbségei, valamint a jegybanki botrányok miatti politikai nyomás mind hozzájárultak a kapcsolat megromlásához.

Orbán pragmatikus politikai érzéke azt diktálta, hogy elhatárolódjon Matolcsytól, amikor az alapítványi ügyek túlzottan nagy figyelmet kaptak.

Jövőre Matolcsy távozik az MNB éléről. Bár a hivatalos közlemények szerint távozása „tervezett” volt, a háttérben egyértelműen politikai és gazdasági okok húzódtak meg.

A dolce vita vége: A vagyonkimentés árnyéka

Matolcsy György fiának, Matolcsy Ádámnak üzleti tevékenysége szintén számos kérdést vetett fel. Ádám cégei – például a Balaton-felvidéken elhelyezkedő luxusingatlanok – és személyes életvitele jelentős vagyonfelhalmozást mutattak, amely

sokak szerint nem lett volna lehetséges az alapítványi pénzek közvetett felhasználása nélkül.

A jegybanki alapítványokon keresztül történő vagyonkimentés gyanúja nemcsak a Matolcsy-családot, hanem a Fidesz vezetését is kínosan érintette. Orbán Viktor 2024-ben döntött úgy, hogy nem hosszabbítja meg Matolcsy mandátumát, amely egyértelmű jele volt annak, hogy a jegybankelnök már nem élvezte a miniszterelnök bizalmát.


Link másolása
KÖVESS MINKET: