Magyarics Tamás: Véleményem szerint Harris sokkal jobban szerepelt, mint Biden, Trump pedig egy kicsit rosszabbul szerepelt, mint Biden ellen

Maier Vilmos, fotók: Nagy Bogi/SzMo - szmo.hu
2024. október 06.

Százezres tömeget várt Magyar Péter szombat délután az MTVA-székházhoz meghirdetett tüntetésre.

– írta a Tisza Párt az esemény rövid leírásában.

Ha a remélt nagyságú tömeg talán nem is jött össze, így is rengetegen gyűltek össze a délután három órára meghirdetett kezdésre. A szervezők többször is elmondták a színpadon, hogy ennél nagyobb tüntetés ezen a helyszínen még nem volt.

A nagyjából két és fél órás demonstráción Magyar Péter mellett felszólalt Nagy-Bandó András, Hadházy Ákos, Incze Zsuzsa, Nagy Navarro Balázs, Bruti és Nagy Ervin is.

Fotósunk, Nagy Boglárka ilyennek látta a Tisza Párt szombat délutáni megmozdulását:

Fischer Gábor - szmo.hu
2024. október 07.

Teljesen váratlanul betiltotta az erkélynapelemeket Lázár János minisztériuma, méghozzá úgy, hogy az erről szóló rendelet már a társadalmi egyeztetés utolsó napján megjelent a Magyar Közlönyben.

Szilágyi László, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség alelnöke az autójából bejelentkezve, felháborodott hangulatú videóban tiltakozott. Azt mondta, csak véletlenül találták meg a jogszabály tervezetét a minisztérium oldalán, és ők be is küldték a javaslataikat, de hiába. "Lázár úr, miért nem lehetett erről konzultálni? Ez milyen társadalmi egyeztetés? Kivel egyeztetnek? El sem olvasták a levelünket, amit küldtünk! Legalább másnap hozták volna ki a jogszabályt" - mondta. A rendeletben egyébként sok más új szabály is van, például a parkolókban ezentúl csak a terület 30%-a fölé helyezhető napelem, a napelemeket ezentúl "geometrikus alakzatban" kell feltenni a tetőre, és mezőgazdasági területek fölé nem telepíthetőek. Szilágyi Lászlóval beszélgettünk.

– Mi az, ami ennyire kiborította?

– Az, hogy múlt hétfő éjfélig lehetett beadni társadalmi egyeztetésre a javaslatokat egy jogszabályváltozás kapcsán, ami már aznap megjelent a Magyar Közlönyben, a szeptember 30-i számban. Le sem zárult még az észrevételek beadásának a határideje, de már kihozták a kész szabályt. Ezzel megcsúfolták a társadalmi egyeztetés intézményét.

– Máskor egyeztetnek?

– Vannak azért olyan fórumok, aminek tagjai vagyunk, és ott részt veszünk egyeztetéseken, de sokszor más esetben is a Magyar Közlönyből értesülünk olyan jogszabályokról, melyek a mi területünket érintik. Pedig mindig igyekszünk részt venni minden hivatalosan meghirdetett fórumon, és segíteni. Sokszor a jogszabályok értelmezésével is meg kell küzdenünk. Gyakran mind jogászok, mind szakemberek nem egyértelműen értik azt, hogy mi a jogalkotói szándék. Ilyenkor viszont hozzánk fordulnak az emberek, vagy a sajtó képviselői, hogy magyarázzuk meg. Például közel fél évig, a szaldó kérdése sem volt tisztázott, hogy marad-e, vagy nem, kinek hogy lesz,

Nagyon-nagyon nehéz ez a fajta szakmai kommunikáció.

– A korábbi esetekben, amikor társadalmi egyeztetés volt, átmentek az önök javaslatai?

– Amikor reagáltak valamire, az akkor volt, amikor sajtónyilvánosságot kapott a felháborodásunk. A sima szakmai úton folytatott konzultációink nem mennek tovább, azonban, ha a sajtó támogatásával társadalmi nyomás kerül a jogalkotóra, akkor szoktak hozzánk fordulni. Jelen pillanatban is zajlanak tárgyalásaink. Például az RRF pályázat kapcsán, most már több mint egy éve tárgyalunk a Miniszterelnökség helyettes államtitkárával, aki illetékes a pályázatok kapcsán, ezen a téren folyamatos, jól működő kommunikáció van, és az ügyek is, még ha lassan is, de mennek előre. Ezt a pozitív példát is azért mondom, hogy ne csak az elmarasztalást mondjam.

– Mit is tartalmaz ez a sebtében kijött rendelet?

– Mielőtt még belemegyünk a részletekbe, annyit azért el kell, hogy mondjak, hogy miután az autóval félreálltam, hogy a megdöbbenésemnek hangot adjak, hogy kijött a közlönyben a rendelet, mielőtt lezáródott volna a társadalmi egyeztetés, elolvastam. Azt tapasztaltam, hogy néhány olyan pontot, amit a hétvégén mi kritizáltunk, kivettek. Például azt, hogy sövényt kell építeni ezért, hogy az utcáról ne legyen látható a földre telepített napelem.

– Mi a helyzet az erkélynapelemekkel?

Az erkélynapelemek teljes tiltásával nem tudunk szakmailag egyetérteni, nem megalapozott a teljes tiltás, de mielőtt erről beszélnék erről, muszáj definiáljuk egy kicsit ezt a terméket, mert nem mindenki ugyanazt érti alatta. A napelemet az erkélyre ugyanúgy, mint a ház tetejére, hagyományos módon, szolgáltatói engedélyeztetésekkel, villamosmérnöki tervekkel, felelős műszaki ellenőrzéssel eddig is fel lehetett Magyarországon szerelni, csak végig kellett csinálni a hagyományos háztartási méretű kiserőművekre vonatkozó, vagy akár nagyobb erőműveknél is a hatályos szabályrendet.

Tehát ez egy nagyon jól működő lehetőség volt, ha valaki a tetőnél tovább szeretett volna menni, és még nagyobb felületet akart volna energiatermelésre használni, akkor be tudta vonni az erkélyt is. A másik definíció pedig, ami elsősorban Nyugat-Európában, Ausztriában, Németországban támogatott és szabályozott, az úgynevezett balkon solar, erkélynapelem. Ez egy plug and play rendszer, amit dobozban akár a közeli boltban meg lehet vásárolni, és mindenféle engedélyeztetés, műszaki terv nélkül a végfelhasználók egy tartószerkezettel rögzítik az erkélyükre, és egyszerűen bedugják a konnektorba, és elkezd termelni. Egy mikroinverter van ebben a kis rendszerben, rá tud segíteni. Bár a fogyasztásnak csak egy töredék részét, de meg tudja termelni egy 800 wattos panellel. Tudomásom szerint utólagosan csak be kell regisztrálni, le kell jelenteni, de nem kell engedélyt kérni, és nem kell sok pénzt rákölteni. Ennek egyébként a lehetősége Magyarországon eddig sem volt adott, viszont ezzel kapcsolatban folytattunk már tárgyalásokat, egyeztetéseket, hogy ennek a lehetőségét a nyugat-európai példához hasonlóan Magyarországon is megteremtsük, elsősorban a társadalmi igény miatt. Nos, ezzel a rendelettel semmiféle különbséget nem tettek, hanem

Ráadásul nem is az Energiaügyi Minisztérium, akihez szerintem ennek tartoznia kéne, hanem az Építési és Közlekedési Minisztérium. Feltételezem, hogy építészeti vagy valamilyen látványprobléma miatt, de igazából nem tudom pontosan, mert nem történt egyeztetés a szakmában, nem tudom, hogy pontosan mi volt a jogalkotói szándék. Szerintem egyöntetű tiltás helyett szakmai elvek melletti kompromisszumos szabályozásra lenne szükség, és nem mondom, hogy mindenhol lehet erkélyre napelemeket szerelni, de ahol van erre lehetőség, akkor azt miért kell tiltani?

– Az talán érthető, ha egy műemléki épületre nem engedélyezik...

– Igen, de egy modern új társasházra, amit most terveznek, és be van tervezve mondjuk 500 négyzetméter üveg panel az erkélyre, ahelyett simán lehetne fekete szolár panel, véleményem szerint még esztétikusabb is lehet az az épület.

– Mi van még, ami problematikus lehet a szabályozásban?

– Például azt rendeli el, hogy „geometrikus szabályrendszer szerint kell felrakni a napelemeket”. Ez sem teljesen világos nekem, mit értünk pontosan ezalatt? Szabályos négyzetnek kell lenni, vagy szabályos téglalap formára kell kihozni?

Itt van továbbá a parkolók szabályozása. A nagy parkolókban egyre elfogadottabb, és külföldön kifejezetten támogatott megoldás, az úgynevezett carportoknak az elhelyezése, amikor az autók felett az árnyékoló napelemből készül. Miközben az autókat árnyékolja a parkolóban, közben elektromos áramot termel. Ezt most úgy korlátozták, hogy

Ezt sem tudjuk, hogy pontosan miért. Feltételezzük, hogy valamilyen zöldesítés a célja, hogy több zöld növény legyen.

– Leírja a rendelet, hogy a zöldítés a cél?

– Nem. És mivel nem volt szakmai konzultáció, nem tudom pontosan. Mindenesetre, ha csak annyit nézek, hogy 30 százalékát engedik napelemmel lefedni, az azt jelenti, hogy 70 százalékában a parkoló autók felett nem lehet napelemet telepíteni. Ez szerintem a napelemek szemszögéből nézve mindenképpen hátrányos rendelet. Aztán, van egy nagyon érdekes fejlesztés jó néhány éve a világon, ez pedig az agrovoltaics vagy agrosolar. Ez azt jelenti, hogy mezőgazdasági területek fölé tesznek egy speciális tartószerkezettel a termések felé egy napelemes árnyékolót. Ezt kifejezetten olyan növényeknél fejlesztették ki, aminek nem tesz jót a tűző nap, és félárnyékra van szüksége. Tudomásom szerint ilyen mondjuk a padlizsán vagy a málna, aminek kifejezetten jót tesz, ha van egy kicsi árnyék felette, és ezeket az árnyékokat napelemekkel oldják meg.

Azt gondolom, hogy ebben az ügyben is szakmai konzultációt kellene folytatni, mert nem az a célja a napelemeseknek sem, hogy a kukorica helyett napelemek legyenek a mezőn, de az, hogy bizonyos területeken, ahol ez még segíti is a termelést, ott miért ne lehetne öngondoskodással, energiatermeléssel összekötni a kettőt? Ezt kifejezetten egy szép, szakmai területek közötti közös együttműködésnek, előremutató, önfenntartó gondolkodásnak találom, és ezt is most ezzel a rendelettel áthúzták, miközben inkább ilyen fejlesztésekre lenne szükség az országban.

Fischer Gábor - szmo.hu
2024. október 04.

Csütörtökön az Átlátszó teljes terjedelmében nyilvánosságra hozta azt a 2021-es KEHI-jelentést, amiben több olyan szerződést is kifogásolnak, amiket a Diákhitel Központ Magyar Péter vezetése alatt kötött. Ezek jellemzően a közbeszerzési értékhatár, vagyis 15 millió forint alatti szerződések, és a KEHI jelentése arra utal, hogy túlárazottak lehetnek, illetve az ezeket elnyerő cégek nem valódi versenyen juthattak a megbízáshoz. A jelentés ugyanakkor semmilyen további lépést nem javasol, bár a KEHI szerint most, évekkel később rendőrségi nyomozás indult az ügyben. Magyar Péter szerint valódi munkáért fizettek, a KEHI rendkívüli vizsgálatát annak idején csak azért rendelték el, hogy sakkban tarthassák vele, amikor megromlott a házassága Varga Judittal, most pedig a Fidesz érdeke, hogy mindezt újra elővegyék, és Rogán Antal propagandistája mindenki, aki ebben részt vesz, beleértve az Átlátszó munkatársait is.

Ő tegnap is megosztotta az Átlátszó cikkét, mire kommentek tucatjai vetették fel, mi értelme ennek, nem árt-e vele a kormányváltás céljának, és egyáltalán, mit akar elérni. Ezekről beszélgettünk a képviselővel.

– Valóban annyira súlyos az ügy?

– Az Átlátszó által megkapott dokumentum, a KEHI jelentése az, ami újabb információkat ad ehhez az ügyhöz és újabb kérdéseket vet fel – és ezek nagyon fontos kérdések.

Itt az ellenzék jelenleg legnagyobb szereplőjéről van szó, ezért nyilván nagyon meg kell gondolni, hogy mit mondunk. Én a dokumentum, a hozzám is eljutott vizsgálati anyag alapján szeretnék részletesebben foglalkozni ezzel az üggyel.

– Miközben ebben az ügyben ön és Magyar Péter szemben állnak egymással, más ügyekben szolidárisak. Ön elmegy a szombati tüntetésre. Magyar Péter is megemlítette önt a köztelevízióban, mint olyan személyt, akit évek óta nem hívtak oda.

– Magyar Pétert az ellenzék részének tartom, annak nem örülök, hogy bizonyos kommentjei szerint én nem vagyok az. Nyilván ezeknek a szerződéseknek a tartalma, és nem kis részben az arra adott reakciók a pártjától távol tartanak engem. Tény azonban, hogy nagyon sokan reménykednek az ő fellépésében, és ezt nem lehet negligálni. Azokban a lépésekben, amiket azért tesz, hogy a választások körülményei megváltozzanak, és elsősorban itt a propagandáról van szó, abban teljesen természetes, hogy támogatom. Ezt eddig is leírtam, és ebben nincsen változás. De ez nem azt jelenti, hogy ezzel az üggyel ne kellene foglalkozni.

– Sokan úgy gondolják, hogy akár a kormányváltást is veszélyeztetheti, hogy egy ilyen témát napirenden tart.

– Szerintem ennek nincs semmi köze a kormányváltáshoz. A kormányváltás attól függ, hogy van-e még 4-500 ezer ember, akit át lehet állítani az ellenzék oldalára. Ez látszólag kevés, a valóságban viszont nagyon sok. Két esetben van erre bármi remény: az egyik az, ha el tudjuk érni, hogy a kormánypropaganda ne működhessen úgy, ahogy eddig működött. A másik feltétel pedig az, hogy elhiszik-e a választók, hogy vége van annak a rendszernek, amelyben a kényes kérdéseket – ha minket érintenek – a szőnyeg alá söpörjük. Azzal a mentalitással le kell számolni, hogy a túloldalon minden rossz, de a mi oldalunkon nem merülhet fel semmi, vagy amennyiben felmerül, azt elhallgatjuk. Ha ezt meghaladjuk, akkor van esély a kormányváltásra.

De nem kell kormánypártinak lenni ahhoz, hogy valaki válaszokat várjon ezekre a kérdésekre.

– Az viszont tény, hogy ez az ügy nagyon kapóra jön a Fidesznek, Magyar Péter pedig azt mondta, ha így folytatja, még a köztévébe is behívják.

– Szerintem nem kellek én ahhoz, hogy ezzel foglalkozzanak,

Ha pedig véletlenül meghívást kapnék az állami tévébe, azzal élnék, de egészen más dolgokról beszélnék. Egyébként nagyon rossz megközelítésnek tartom, ha azt mondjuk, hogy ne beszéljünk az igazságról, mert azt a kormánypropaganda felhasználhatja. Az ellenzék tulajdonképpen ezt csinálta 14 éven keresztül. A kormánypropaganda, én ezt a saját bőrömön tapasztaltam, akkor is el tudja határolni a szavazóit egy ellenzéki vezetőtől, ha annak nincsenek valódi ügyei. Ilyenkor egyszerűen kreálnak ügyeket. Óriási tévedés tehát azt gondolni, hogy nem beszélünk bizonyos dolgokról, és akkor majd a propaganda megkímél minket, és nem fog tudni foglalkozni velünk.

– Büntetőjogilag milyen súlyosnak vélelmezi Magyar Péter érintettségét?

– Ezt vizsgálják a jogászaink. Számomra egy a fontos, hogy minél több ember érezze úgy, lesz egyszer kormányváltás, és hogy az ellenzékben nem a fideszes módi lesz. Ugyanezeket a kérdéseket megkaptam akkor is, amikor szocialista párti politikusok ügyeivel foglalkoztam, és akkor is elmondtam, hogy mik az indokaim, és pontosan ugyanezeket az indokokat kell mondanom.

– A Facebook-oldalán nagyon sok kritikát kap Magyar Péter híveitől. Ez annak a jele, hogy a magyar társadalomban nagyon erős a futballszurkolói logika?

– Ezt úgy hívják a pszichológusok, hogy a csoporthoz tartozás. A csoporthoz való viszony alapján nagyjából az emberek három nagy csoportra oszthatók. Az elsőben az egyéneknek nagyon-nagyon fontos, hogy milyen csoporthoz tartoznak, ahogy egy Fradi-ultra is kritikátlanul kitart a csapata mellett. Van egy másik csoport, amelyiknek fontos ez a kapcsolódás, de megfogalmaz kritikát, és ha úgy látja, megpróbálja megjavítani azt a csapatot, ha nagyon úgy látja, akkor ott is hagyja, de nem azonnal. És nyilván van egy harmadik csoport, akiknek nem különösebben fontos, hogy kihez tartoznak. Ők azok, akik „jó focit” akarnak látni. Egyik csoport sem elítélendő. Magyarországon valóban talán sajnos a kelleténél nagyobb a vonzódás az erőskezű, egyedül döntő vezetők iránt, és ez is az egyik oka annak, hogy itt tartunk.

– Gondolom, hogy azzal rögtön számolt, amikor ezt az ügyet elindította, hogy az első csoporthoz tartozók szemében minden bizonnyal erősen csökkenni fog az ön népszerűsége, hacsak nem egyenesen ellenszenvessé válik.

– Ha engem érdekelt volna a népszerűségem vagy a saját sorsom, akkor én most a Fidesz szekszárdi frakciójában ülnék, az is lehet, hogy alpolgármester lennék, annál tovább azért biztos nem mennék.

És tudomásul veszem, hogy lesznek, akik elfogadják az egyszerű magyarázatokat, miszerint én azért foglalkoztam ezzel az üggyel, mert saját pártot akarok alapítani, mert nekem kell a hatalom. Ezért szomorú vagyok, de ezzel nem tudok mit kezdeni.

– Tehát sikeresen csak a második és a harmadik csoporttal tud kommunikálni ebben az esetben.

– Nyilván. Bár azt gondolom, hogy az „ultrák” is nagyon tiszteletreméltó csoport, akik nagyon bíznak az új pártban. Ahogy azok is, akik tudják, hogy vannak javítandó dolgok, és azt is tudják, hogy nem vezet sehova, ha a mi oldalunkon felmerülő kérdésekkel nem foglalkozunk.

– Ön szerint mi várható el, mit kell tennie Magyar Péternek, ha beigazolódnak a vele szemben vélelmezett vádak?

– Azt tudom, hogy mit kellene tennie egy demokráciában. Ugye ahol most vagyunk, az nem demokrácia, bár ettől még nem biztos, hogy ebben az esetben más lenne az elvárható. Mindenesetre egyelőre annyit szeretnék mondani, hogy az csalódás, ahogyan kezelte ezt az ügyet.

– A szombatra, az állami televízió előttre tervezett tüntetésről kérdezném még. Emlékszem, hogy ön többször is nyilatkozta az MTVA-val kapcsolatban, hogy akkor lesz változás, ha oda több százezer ember elmegy.

– Maradjunk annyiban, hogy nagyon sok ember kell, valóban. Nyilván az az első feltétel, mert akkor lesz változásnak esélye. Persze nyilván, ha egyszer nagyon sok ember megjelenik, az még nem azt jelenti, hogy Papp Dánielt azonnal leváltják, azonban az elindíthat egy folyamatot, ha azt is látjuk, hogy ezek az emberek el tudják hitetni, hogy tényleg komolyan gondolják, hogy addig nem nyugszanak, amíg ezt a célt el nem érjük. De ha azt gondoljuk, hogy nem lehet eredményt elérni, akkor menjünk haza.

Ebben az esetben minden hatalommal szemben lehet eredményt elérni. Ukrajnában is le tudták váltani az oroszok bábját. Nem egy nap alatt, hanem pár hónap alatt. Ott pár hónapot kellett a Majdanon tüntetni.

– De amit a Majdanon csináltak, az forradalom volt.

– Nem, nem. Én sokszor elmondtam, hogy hibrid rezsimben élünk, és ebben a hibrid rezsimben hibrid forradalomra van szükség. Ezt meg szokták mosolyogni sokan. Ettől függetlenül egy forradalomnak is attól függ a kimenetele, hogy hányan vesznek részt benne. A hibrid forradalom sikere is ettől függ. Hogy mennyire kitartóak és mennyire elszántak, akik részt vesznek benne. Természetesen a hibrid forradalom egy békés forradalom, ott nincsen erőszak, viszont vannak nagyon határozott tömegek, és annak nagyon határozott vezetők.

Fischer Gábor - szmo.hu
2024. szeptember 30.

Pintér Bence szerint még mielőtt hivatalba lépett, puccsszerűen elvonták a jogköreit az előző ciklus utolsó közgyűlésén. Győrben a választásokon ellenzéki polgármester nyert, ugyanakkor az új testületben is fideszes többség lesz. Most pedig létrehozták a „frakciók tanácsát”, melyben egyszerű szavattöbséggel döntenek olyan kérdésekben, amikben eddig a polgármesternek volt joga dönteni. Ez azt jelenti, hogy ezekben a kérdésekben is a Fidesz akarata érvényesülhet.

Az utolsó közgyűlésen hiába jelentek meg tüntetők, a képviselők megszavazták ezt az előterjesztést. Hogyan lehet így irányítani majd a várost? És mire számít az új polgármester például a költségvetés elfogadásakor? Erről beszélgettünk Pintét Bencével.

– Milyen praktikus lépései vannak arra, hogy mégiscsak értelme legyen annak, hogy polgármesterként dolgozzon Győr élén a továbbiakban? Egyáltalán polgármesternek lehet-e nevezni azt, akinek ilyen radikálisan elvonták a jogköreit?

– Természetesen lehet polgármesternek nevezni. A polgármesternek vannak olyan jogai és jogkörei, amelyeket a közgyűlés nem tudott elvonni, és még akkor sem tudná elvonni, ha ez jogszerű lenne.

A nyilvánosság erejét, amit az utolsó közgyűlésen megmutattunk, arra fogjuk használni, hogy rávegyük a fideszes közgyűlési többséget, hogy a korábbi ígéretükhöz híven, illetve a béke üzenetét figyelembe véve, amit ők üzentek a választáson, alkossanak meg velünk egy olyan szervezeti és működési szabályzatot, amely Győr érdekeit szolgálja, és nem a Fidesz-KDNP érdekeit.

– Mik azok a jogok, amelyeket nem sikerült elvonnia a fideszes frakciónak most?

– Vannak jogok, amelyeket az önkormányzati törvény rögzít, ezeket elvileg alapvetően nem tudná elvonni a szervezeti és működési szabályzat. Azonban azért írtuk azt, hogy puccsszerű, amit csináltak, mert beiktattak a rendszerbe egy „frakcióvezetői értekezletet”, ahol hosszú távon akár előállhat olyan helyzet is, hogy a polgármesternek nincs szavazata. A szuverén, közvetlenül választott polgármester nem korlátozható így, és nem is tervezzük, hogy ennek behódolunk.

– Milyen jogköre maradt meg, amivel élni tud?

– A polgármesteri hivatal irányítása továbbra is a polgármester és a polgármester által kijelölt jegyző feladata, ezt a munkát továbbra is el fogjuk látni. Biztos, hogy elhallgattatni nem tudnak minket, mindent el fogunk mondani a győrieknek, és mindent be fogunk mutatni, és továbbra is képviseljük a programunkat.

Ez egy lokálpatrióta program, nehezen látom, hogy ne lásson benne valaki jót.

– Emlékszik Tétényi Évára, az esztergomi polgármesterre?

– Igen.

– Az ő történetét látva is együttműködést vár a Fidesztől?

– Nem volt egy jó kezdet részükről ez a dolog, de én továbbra is azt mondom, hogy együtt kell vezetnünk ezt a várost a következő öt évben.

– Jogilag milyen lépéseket tesznek most?

– Vizsgáljuk még a lehetőségeinket. Azt tudom, hogy több jelenlegi ellenzéki képviselő is törvényességi felügyeleti eljárást fog kérni, hiszen ez a javaslat úgy került be a közgyűlés elé, hogy csak két órával előtte kapta meg a hivatal.

A kormányhivatal szinte biztos, hogy vizsgálni fogja. Azt, hogy mi is nyújtunk-e be törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet, még nem tudom, egyelőre vizsgáljuk az anyagot, hogy mi az, ami alapján ezt megtehetjük.

– Hogyhogy nem törvény biztosítja a polgármesterek jogait? Ezek egyáltalán hogyan vonhatók el?

– Az önkormányzati törvény biztosít a polgármesternek bizonyos jogokat. Az, hogy aztán utána mit biztosít a közgyűlés, milyen jogokat ruház át, az az adott helyszínen múlik, és az adott városnak például a méretén. Bizonyos dolgokban azonban nem lehet általános szabályokat alkotni. Például az önkormányzati törvény kimondja azt, hogy minimum egy alpolgármesterre szükség van. De egy Győr méretű városban háromra van szükség. A mostani, a Fidesz által és a Fidesz érdekében elfogadott szabályzat szerint cazonban csak egy lesz itt Győrben, ami egy abszurdum.

Tehát az önkormányzati törvény kijelöl egy keretrendszert, ami ráhúzható Győrre is, meg ráhúzható egy kisebb településre is. Ezután a helyi szabályokat pedig megalkotják helyben. Ennek van értelme. A szubszidiaritás elvét vallom, az önmagában egy jó dolog. Nyilván ez most nekem kellemetlen, hiszen a közgyűlési többség nem mellettem van, de továbbra is azt mondom, hogy szerintem a város működésképtelen ezzel a szervezeti és működési szabályzattal. Talán az is volt a cél, hogy az legyen. Mi mindenesetre le fogunk tenni az asztalra egy olyan szervezeti és működési szabályzatot, ami szerintünk és a hivatal szerint korrekt.

– Azt mondta, hogy a polgármester szuverenitását sértik ezek a módosítások. Eszerint nem kellene egy olyan minimumot rögzíteni az önkormányzati törvényben, ami ezt a szuverenitást megvédi?

– Ami ebben a szövegben van, az szerintem nemcsak az önkormányzati törvénnyel, hanem az alkotmánnyal is szembemegy. Az van ebben a szervezeti és működési szabályzatban, hogy a „frakcióvezetők értekezlete” dönt. Itt pedig a fideszes frakcióvezető a legerősebb a mandátumszámok alapján.

Nemcsak az önkormányzati törvény összefüggésében, hanem általában is, mivel jogilag és józan paraszti ésszel is az. Mi az, hogy nem dönt, de a véleménye köti a polgármestert? Tehát én azt gondolom, mindenki látja, hogy túllőttek a célon. Szerintem a Fideszen belül is tudják ezt. Ezért tárgyalni fogunk, hosszú-hosszú tárgyalásokat fogunk tartani erről, és végül be fogják látni, hogy hibáztak.

– Személyi összetételében mennyire maradt meg a Fidesz frakciója, mennyire azonos az új a korábbival?

– Fele cserélődik le. Tizennégyen vannak, vagy lesznek a következő évben, abból hét új képviselő lesz.

– Azért kérdeztem, mert mivel a most leköszönő frakció fogadta el ezt a szabályzatot, a személyi összetétel miatt mennyire reális az esély arra, hogy meg lehessen változtatni?

– A Fideszben nagyjából mindegy, hogy hívják azt az embert, aki a gombot nyomja, mert nem így működik ez a párt. Ettől függetlenül bízom benne, hogy az új képviselők között van olyan, akinek legalább annyi lelkiismerete van, mint Rózsavölgyi Lászlónak az előző csapatból, vagy egyébként Dézsi Csaba Andrásnak, aki nem szavazta meg ezt a szabályzatot. Talán ők nem arra vállalkoztak, hogy hetente akár több bizottsági ülésen olyan ügyekről döntsenek, amiről mindenhol máshol egyébként a polgármester saját hatáskörben tud dönteni.

– A Fidesz frakciónak egyébként is masszív többsége van a testületben, tehát egy sima döntéshozatali folyamatban is nagyon erős ellensúlyt képeznének a polgármesterrel szembenm nem?

– Így van. Emiatt is azt kell mondanom, hogy nevetséges ez az egész. Arról a sajtóban még nem esett szó, hogy ezzel a döntéssel párhuzamosan

Azt gondolom, teljesen egyértelmű a szándék, hogy el legyen dugva a polgármester elől, és a választók előtt az, hogy például a kulturális területen rengeteg pénzt költöttek el eddig, szerintem fölöslegesen, és ezt tovább folytathassák nyugodtan. Ezt nyilván nem fogjuk hagyni, de ezek a szándékok megvannak. Szerintem még nem ébredt rá a győri Fidesz arra, hogy itt nem mehet minden ugyanúgy, mint eddig, és nem elég csak eldugni a dolgokat még eggyel mélyebbre. Szerintem nagyjából ez a gondolkodásuk jelen pillanatban, illetve biztos erőt is szerettek volna demonstrálni. Szerintem ez a visszájára sült el, hiszen a győriek ott voltak a közgyűlésen is, és azóta is látjuk a reakciókat.

– Gondolkozik esetleg a testület feloszlatásán és új választások kiírásán?

– Én nem fogok erre játszani. A testületet feloszlatni én személy szerint nem tudom, lemondani pedig nem fogok.

Én ide nem szeretnék eljutni. Azt gondolom, hogy meg tudunk állapodni, viszont hozzá kell tennem, hogy egyáltalán nem félünk egy előrehozott választástól, tehát mi állunk elébe.

– Amennyiben például a város költségvetését sem sikerül elfogadni, ez például egy olyan pont, amikor a kormányhivatal feloszlathatja a testületet?

– Ha nem fogadunk el költségvetést, akkor elég nagy problémák lesznek, tehát én nem szeretnék ide eljutni.

– A dolgok jelenlegi állása szerint a Fidesz ön nélkül is képes egy költségvetést elfogadni és törvényerőre emelni?

– A költségvetést a polgármesteri hivatal állítja össze. Én rakom össze a költségvetést. Nyilván a Fidesz is össze tud rakni egyet, de azért az egy elhúzódó csata lehet, ha ők egy teljesen másik költségvetést nyújtanak be, mint amit mi összeállítottunk.