Házimunka közben megsérült a lengyel elnök, részlegesen amputálták az egyik ujját
Andrzej Dudát a november 11-i függetlenség napi ünnepségen már kötés nélkül lehetett látni. A képeken azonban látszik, hogy jobb kezének középső ujját csonkolták.
Andrzej Duda lengyel elnök elég kellemetlen balesetet szenvedett házimunka közben. Az ügy nem csak hogy orvosi beavatkozást igényelt, de a jobb kezén az egyik ujját részben el is veszítette.
A sérülés óta az elnököt ortézissel a kezén lehetett látni – egy fekete-kék merevítőt viselt, ami a kézközépcsont-ízület stabilizálására szolgál. Az Index összefoglalója szerint az internet azonnal tele lett teóriákkal: volt, aki azt gondolta, hogy az államfő túl intenzíven nyomta az edzést egy varsói fitneszteremben, a valóság ennél sokkal hétköznapibb.
Wojciech Kolarski, Duda egyik munkatársa az RMF FM-nek elmondta:
a baleset egy egyszerű házimunka közben történt. Hogy pontosan mi történt, arról nem árult el részleteket, de annyit elmondott, hogy a sérülés műtétet igényelt.
Az elnököt a november 11-i függetlenség napi ünnepségen már kötés nélkül lehetett látni, de a képeken tisztán látszik, hogy jobb kezének középső ujja csonkolva lett, a köröm helye vörös és duzzadt.
A baleset persze nem akadályozza meg Dudát a közszereplésben, de azért elgondolkodtató, hogy a legnagyobb veszélyek néha nem a politikában, hanem a konyhapulton leselkednek.
Andrzej Duda lengyel elnök elég kellemetlen balesetet szenvedett házimunka közben. Az ügy nem csak hogy orvosi beavatkozást igényelt, de a jobb kezén az egyik ujját részben el is veszítette.
A sérülés óta az elnököt ortézissel a kezén lehetett látni – egy fekete-kék merevítőt viselt, ami a kézközépcsont-ízület stabilizálására szolgál. Az Index összefoglalója szerint az internet azonnal tele lett teóriákkal: volt, aki azt gondolta, hogy az államfő túl intenzíven nyomta az edzést egy varsói fitneszteremben, a valóság ennél sokkal hétköznapibb.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: „Orbán Viktor beleállt, itt a miniszterelnöki pecsét az akción”
A politikai elemző szerint innentől lesz igazán érdekes, mert akkor ez most már nem kísérlet, nem tévedés, hanem stratégia. Török Gábor reagált Orbán Viktor kijelentéseire.
Orbán Viktor nemcsak a Kossuth Rádió péntek reggeli adásában, de a Facebook-oldalán is kiemelte Menczer Tamás keddi akcióját, amikor is Magyar Péterrel vitatkoztak a pécsi gyermekotthon bejárata előtt.
Orbán ezt írta a Facebook-oldalán.
Török Gábor reagált minderre, szerinte
"Orbán Viktor beleállt, itt a miniszterelnöki pecsét az akción. Innentől lesz igazán érdekes, mert akkor ez most már nem kísérlet, nem tévedés, hanem stratégia"
A miniszterelnök pénteken arról beszélt a Kossuth Rádióban Magyar Péterre utalva, hogy
"Mindannyian ismerünk ilyen agresszív stílusú embereket, munkahelyen, családban, nem lehet mit kezdeni velük, csak leállítani őket. A politikában ez a szóvivők feladata. Láttam, hogy a héten a szóvivőnk, Menczer Tamás odament és leállította ezt a kellemetlen politikát, jól tette!"
Orbán Viktor nemcsak a Kossuth Rádió péntek reggeli adásában, de a Facebook-oldalán is kiemelte Menczer Tamás keddi akcióját, amikor is Magyar Péterrel vitatkoztak a pécsi gyermekotthon bejárata előtt.
Orbán ezt írta a Facebook-oldalán.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az elképzelés szerint az Európai Bizottság olyan szervezeteket bízhatna meg a pénzek kezelésével, mint az Európai Beruházási Bank vagy más, félig független szervek.
Úgy tűnik, az Európai Bizottság tényleg ráunt a jogállamiságot csorbító kormányokra: a Népszava értesülései szerint már készül az a mechanizmus, amivel a tagállami kormányokat megkerülve osztanák szét az EU-s forrásokat.
Ursula von der Leyen már az Európai Parlament múlt heti ülésén belengette az „intelligens feltételrendszert”, amely lehetővé tenné, hogy a támogatások – köztük a Magyarországnak zárolt milliárdok – célba érjenek a kormányok kihagyásával.
A konkrét részletek még homályosak, de egy bizottsági forrás szerint a dolog komoly, és Piotr Serafin költségvetésért felelős biztos is kiemelten fontos ügyként kezeli. Már dolgozik a költségvetési főigazgatóság azon, hogyan lehetne ezt a rendszert beüzemelni.
Az EU eddig is keménykedett a jogállami normák megsértése miatt, és Magyarország már évek óta a szankciók céltáblája. A brüsszeli pénzek 80 százalékáról Orbán Viktor kormánya dönt, ez viszont azt jelenti, hogy a helyhatóságok, civil szervezetek és vállalkozások is hoppon maradnak, ha a kormány épp összeakaszkodik az EU-val. Ezt a rendszert régóta támadják azok, akik szerint nem fair, hogy a rászorulók is megszívják a kormány túlkapásai miatt.
A liberális Újítsuk meg Európát frakció évek óta kampányol azért, hogy az EU közvetlenül ossza a pénzeket. Moritz Körner, a frakció német tagja elégedetten nyugtázta, hogy végre mozgásba lendült valami. Az előző költségvetési biztos, Johannes Hahn még azzal hárított, hogy az egész folyamat túl macerás és drága lenne, de úgy tűnik, mostanra eltűntek az akadályok.
Az elképzelés szerint az Európai Bizottság olyan szervezeteket bízhatna meg a pénzek kezelésével, mint az Európai Beruházási Bank vagy más, félig független szervek. Egy névtelenséget kérő szakértő szerint még jogszabály-módosítás sem kellene hozzá, mert bizonyos pénzalapok már most is közvetlen uniós irányítás alatt állnak.
"Jobb későn, mint soha"
- kommentálta az új helyzetet Cseh Katalin, aki frissen vette át Fekete-Győr András parlamenti mandátumát. A Momentum politikusa régóta szorgalmazta a változtatásokat, és most végre úgy tűnik, az EU hajlandó tényleg lépni.
Úgy tűnik, az Európai Bizottság tényleg ráunt a jogállamiságot csorbító kormányokra: a Népszava értesülései szerint már készül az a mechanizmus, amivel a tagállami kormányokat megkerülve osztanák szét az EU-s forrásokat.
Ursula von der Leyen már az Európai Parlament múlt heti ülésén belengette az „intelligens feltételrendszert”, amely lehetővé tenné, hogy a támogatások – köztük a Magyarországnak zárolt milliárdok – célba érjenek a kormányok kihagyásával.
A konkrét részletek még homályosak, de egy bizottsági forrás szerint a dolog komoly, és Piotr Serafin költségvetésért felelős biztos is kiemelten fontos ügyként kezeli. Már dolgozik a költségvetési főigazgatóság azon, hogyan lehetne ezt a rendszert beüzemelni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Még Lázár János irányítása alatt a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatal (IH) megfigyelte a Tiborcz Istvánhoz kötődő Elios gyanús projektjeit Magyarországion vizsgáló uniós csaláselleni hivatal, az OLAF munkatársait – derítette ki a Direkt36 tényfeltáró központ, amelynek először a Telexen megjelenő cikkéből kiderül, hogy emiatt később más titkosszolgálatok razziát hajtottak végre az IH-nál, keresve a megfigyelés iratait.
Az IH 2018 előtt évekig a Miniszterelnökséget vezető Lázár János felügyelete alatt állt, de a 2018 tavaszi választás után felállt negyedik Orbán-kormányban átkerült Szijjártó Péter külügyminiszter ellenőrzése alá. Az átadás-átvételkor Szijjártó magához rendelte Pásztor Istvánt, az IH főigazgatóját és két helyettesét a minisztérium Bem téri központjába, hogy felmentse őket.
Ahogy az IH vezetői elindultak a külügyminisztérium irányába, megjelent a hivatalnál egy harmincfős, más titkosszolgálatok embereiből álló különítmény, hogy házkutatást hajtsanak végre.
„Gyakorlatilag nyílt paranccsal mentek oda, azzal, hogy teljeskörűen eljárhattak az IH-val szemben és minden nyilvántartásba belenézhettek”
– mondta a Direkt36-nak egy, a történtek részleteit ismerő forrás, aki szerint a különítmény tagjai a Belügyminisztérium alá tartozó különböző szervektől érkeztek. Ez a csapat aztán heteket töltött az IH központjában, aminek során munkatársakat hallgattak ki, irattárakat kutattak át és számítógépeket foglaltak le. A vizsgálat idejére a belügyesek még külön szobákat is kaptak. Eközben az IH leváltott vezetői vissza sem mehettek az irodájukba, sőt volt olyan is, akinek a személyes dolgait is csak jóval később adták vissza.
A különítmény hivatalosan azzal állított be az IH-hoz, hogy a hírszerzés politikai felügyeletét átvevő Szijjártó Péter teljes átvilágítást rendelt el évekre visszamenően. Csakhogy a razziát végrehajtó belügyes csapat általános ellenőrzés helyett valójában nagyon is konkrét információkat próbált felkutatni.
Egyebek mellett leginkább olyan IH-s iratok érdekelték őket, amelyek kormányközeli gazdasági szereplők – köztük az Orbán-család egyes tagjai – gazdasági ügyeivel voltak kapcsolatosak.
Ezen belül is kiemelt figyelmet fordítottak a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a korábbi cégével, az Elios Zrt.-vel összefüggő dokumentumok felkutatására. Lázár János irányítása alatt ugyanis az IH megfigyelte az Európai Unió csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a nyomozóit, amikor ők Magyarországon járva vizsgálták az Elios visszaélésgyanús tendereit.
Végül a belügyes csapat nem találta meg azt, amit keresett, aminek az is lehetett az oka, hogy az Elios és más érzékeny ügyek esetében gyűjtött információkat nem hivatalosan rögzítették az IH-nál. Egy titkosszolgálati forrás állítása szerint a belügyeseknek nem csak a leginkább keresett iratokra és adatokra nem sikerült rábukkanniuk, de az általuk kihallgatott IH-s tisztek is némák maradtak, és „nem voltak hajlandóak a főnökeikre köpni”.
A Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint ha ezek a történések „valóban így valósultak meg, az nem tudott nem bűncselekmény lenni, valószínűleg sokszorosan”. A korábban a Belügyminisztériumnál dolgozó jogász szerint egy külföldi hatóság titkosszolgálati megfigyelése elviekben még indokolható is lehet, ha azonban ezekről a megfigyelésekről egy belső ellenőrzés során utólag nem kerülnek elő a kellő dokumentumok, az egyértelműen illegális tevékenységre utal.
Bár hivatalosan Szijjártó és a külügy rendelte el az átvilágítást, az azt végrehajtó különítmény zömében a Belügyminisztérium által felügyelt különböző titkosszolgálati szervek embereiből állt, és a tárca vezetőjének, Pintér Sándornak voltak konfliktusai Lázár Jánossal a megelőző években.
A történteket ismerő több forrás szerint ugyanakkor az akciót Orbán Viktor környezetéből kezdeményezhették annak kiderítésére, hogy milyen információkat gyűjtött be az IH a miniszterelnök családtagjainak üzleti tevékenységéről, illetve azt is szerették volna feltárni, hogy általában milyen tevékenységet végzett a szolgálat Lázár felügyelete alatt. Orbán Viktor az átvilágítást követően személyesen is megjelent az IH-ban, ahol élesen kritizálta a hírszerzés megelőző években végzett munkáját.
A Direkt36 részletes kérdéseket küldött Orbán Viktor szóvivőjének, valamint az érintett magyar titkosszolgálatoknak és minisztériumoknak – Lázár Jánost az Építési és Közlekedési Minisztériumon keresztül kerestük –, ám egyikük sem reagált hivatalosan. Az OLAF szóvivője válaszában azt írta, sem a vizsgálataikkal, sem a biztonsági intézkedéseikkel kapcsolatban nem adhatnak felvilágosítást.
Még Lázár János irányítása alatt a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatal (IH) megfigyelte a Tiborcz Istvánhoz kötődő Elios gyanús projektjeit Magyarországion vizsgáló uniós csaláselleni hivatal, az OLAF munkatársait – derítette ki a Direkt36 tényfeltáró központ, amelynek először a Telexen megjelenő cikkéből kiderül, hogy emiatt később más titkosszolgálatok razziát hajtottak végre az IH-nál, keresve a megfigyelés iratait.
Az IH 2018 előtt évekig a Miniszterelnökséget vezető Lázár János felügyelete alatt állt, de a 2018 tavaszi választás után felállt negyedik Orbán-kormányban átkerült Szijjártó Péter külügyminiszter ellenőrzése alá. Az átadás-átvételkor Szijjártó magához rendelte Pásztor Istvánt, az IH főigazgatóját és két helyettesét a minisztérium Bem téri központjába, hogy felmentse őket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az ATV Start műsorában Farkas András nyugdíjszakértő beszélt a kormány nyugdíjpolitikájáról: kezdte a januári 3,2 százalékos nyugdíjemeléssel, folytatta a 13. havi nyugdíjnál várható szigorításokkal, és kitért a méltányossági nyugdíjemelés szűkös kereteire is. Egyik téma sem festett rózsás képet.
Ez a 3,2 százalék nagyon kevés lesz
Farkas szerint az elszabadult infláció konkrétan szétszedte a nyugdíjasok pénzének vásárlóerejét. A januári emelés? Hát, finoman szólva sem fogják tűzijátékkal ünnepelni. Bár egyes ellátások nőnek 3,2 százalékkal, vannak, amelyek kimaradnak – de erről bővebben máshol írtak már.
A 13. havi nyugdíj: szűkülő körök
És itt jön a feketeleves: a 13. havi nyugdíjnál is szigorítás jön. Azok az örökösök, akik eddig kérelmezhették a januárban elhunyt nyugdíjasok juttatását, jövőre már hoppon maradnak. Az új szabály szerint csak azok kapják meg a 13. havi nyugdíjat, akik tavaly és idén februárban is nyugdíjas státuszban voltak. Ezzel a kormány 1–2 milliárd forintot spórol, de számos család bukja a pénzt.
„Ennek van egy rossz mellékíze”
– jegyezte meg Farkas.
A méltányossági nyugdíjemelés terén van némi pozitívum: 2025-ben a jövedelmi határ 120 ezerről 140 ezer forintra emelkedik. Ez szuper hír – lenne, ha a keretösszeg nem maradna ugyanúgy 1 milliárd forint. Ez általában már az év első felében elfogy, úgyhogy aki igénybe akarja venni, ne várjon sokáig.
„Én azt tanácsolom mindenkinek, akinek 140 ezer forintnál kisebb a nyugdíja, az január legelső napjaiban adja be a kérelmet ilyen méltányossági emelés iránt”
– tanácsolta Farkas.
Az infláció, a szűkülő jogosultságok és a szűkös keretek miatt a következő évek sem ígérkeznek könnyűnek a nyugdíjasok számára. Farkas szerint az egész helyzet több sebből vérzik – és a változások hatásait valószínűleg sokan meg fogják érezni a bőrükön.
Az ATV Start műsorában Farkas András nyugdíjszakértő beszélt a kormány nyugdíjpolitikájáról: kezdte a januári 3,2 százalékos nyugdíjemeléssel, folytatta a 13. havi nyugdíjnál várható szigorításokkal, és kitért a méltányossági nyugdíjemelés szűkös kereteire is. Egyik téma sem festett rózsás képet.
Ez a 3,2 százalék nagyon kevés lesz
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
