Június 8-án elhunyt Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek korábbi elnöke – jelentette be az érdekképviselet a honlapján.
A közleményben úgy fogalmaztak: „Gaskó István a független szakszervezeti mozgalom nagy harcosa volt, aki a két szervezeti pozíciója segítségével a munkaharcok aktív formáit valósította meg.”
Nevéhez több országos megmozdulás is fűződik, például a „TB mentés”, a vasúti gördülősztrájkok, a feketegazdaság elleni tüntetések, a félpályás útlezárások és aláírásgyűjtések.
A LIGA kiemelte, hogy a 2011-es országos tiltakozások, útlezárások és sztrájkok hozzájárultak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma létrejöttéhez. Ezek az akciók az Országos Érdekegyeztető Tanács megszüntetése és a Munka törvénykönyve módosítása ellen irányultak.
Gaskó Istvánt 2016-ban rendkívüli elnökségi ülésen váltották le a LIGA Szakszervezetek éléről. A döntéshez a bizalomvesztés vezetett, miután felhatalmazás nélkül folytatott bértárgyalásokat a kormánnyal.
A szakszervezeti vezető 1954. július 21-én született Sajószentpéteren. 1975-ben a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán vasútmérnöki, 1972-ben pedig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdasági diplomát szerzett. Pályáját a MÁV-nál kezdte, majd 1989-ben részt vett a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete, a VDSZSZ megalapításában.
1990-től a szakszervezet ügyvezető elnöke, 1991-től elnöke lett. 1993-ban és 1994-ben a LIGA Szakszervezetek alelnökévé választották, 1996 és 2016 között pedig az elnöki pozíciót töltötte be.
Június 8-án elhunyt Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek korábbi elnöke – jelentette be az érdekképviselet a honlapján.
A közleményben úgy fogalmaztak: „Gaskó István a független szakszervezeti mozgalom nagy harcosa volt, aki a két szervezeti pozíciója segítségével a munkaharcok aktív formáit valósította meg.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter vitára hívta Orbán Viktort: Ha nem jön el, akkor legyen férfi, és mondja ki, fél az őszinte és nyílt párbeszédtől
A Tisza Párt elnöke videóüzenetben szólította fel a miniszterelnököt, hogy nyilvános, élő adásban beszéljenek az ország sorsát érintő ügyekről. Helyszínt és időpontot is kért.
Magyar Pétervideóüzenetben fordult Orbán Viktorhoz, amelyben nyilvános, élő vitára hívta a miniszterelnököt. Azt kérte, Orbán jelölje ki a helyszínt és az időpontot, ahol szerintük érdemi beszélgetés indulhatna közös ügyeinkről.
„Beszélgetni hívom Önt, nyilvános helyen, élő, egyenes adásban. Ha nem jön el, akkor legyen férfi, és mondja ki: fél az őszinte és nyílt párbeszédtől” – fogalmazott Magyar. Hozzátette: ha Orbán mégsem venne részt, akkor küldje el „a hozzá legközelebb álló, a gondolatait és pénzügyi helyzetét legjobban ismerő és átadni képes szövetségesét, Mészáros Lőrincet”.
A Tisza Párt vezetője szerint a vitában olyan témákról kellene szó esnie, mint a megélhetési válság, az egészségügy, az oktatás helyzete vagy az idősek megbecsülése.
Magyar hangsúlyozta: „Nem pártok nevében hívom beszélgetni. Nem oligarchák nevében. Nem pártközpontok nevében. Hanem azok nevében, akiknek nincs hatalmuk, akiknek nincs stúdiójuk, nincs médiahálózatuk és nincs hátsó szándékuk – csak kérdéseik vannak, meg tisztességük. A magyar emberek többségének a nevében hívom egy nyilvános beszélgetésre.”
Azt is mondta: „Elnök úr, azt, hogy Ön bátor harcos, nem vonom kétségbe. Sok csatát megvívott már élete során. De ha elugrik, azt gondolom, hogy nem a bátorság, hanem az elszántság és az erő hiányzik Önből. Vagy esetleg valaki engedélye?” Hozzátette, hogy szerinte
az emberek világos válaszokat várnak, nem mismásolást, hazudozást, és nem azt, hogy „folytatjuk”.
A videó egy évvel az európai parlamenti választás után és 307 nappal az országgyűlési választás előtt került nyilvánosságra.
Magyar Pétervideóüzenetben fordult Orbán Viktorhoz, amelyben nyilvános, élő vitára hívta a miniszterelnököt. Azt kérte, Orbán jelölje ki a helyszínt és az időpontot, ahol szerintük érdemi beszélgetés indulhatna közös ügyeinkről.
„Beszélgetni hívom Önt, nyilvános helyen, élő, egyenes adásban. Ha nem jön el, akkor legyen férfi, és mondja ki: fél az őszinte és nyílt párbeszédtől” – fogalmazott Magyar. Hozzátette: ha Orbán mégsem venne részt, akkor küldje el „a hozzá legközelebb álló, a gondolatait és pénzügyi helyzetét legjobban ismerő és átadni képes szövetségesét, Mészáros Lőrincet”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár János bocsánatkérésre készül, miközben a hozzá közel álló lap újra támadja Navracsicsot
A Promenad24 újabb cikkében a közigazgatási és területfejlesztési minisztert az ellenzékhez való közeledéssel vádolják, miközben a konfliktus évekkel ezelőtti támadásokra nyúlik vissza.
Lázár János a múlt héten, egy berettyóújfalui lakossági fórum után arról beszélt, hogy kész lenne bocsánatot kérni Navracsics Tibortól. Mint mondta: „Ha a Fidesz egysége érdekében erre van szükség, akkor kész vagyok a személyes érdekeimet is félretenni, mert azt gondolom, hogy a közös érdek a legfontosabb.”
A bejelentés hátterében egy régóta húzódó konfliktus áll. Navracsics Tibor a közelmúltban az Ötpontban podcastban idézte fel, hogy a Lázárhoz köthető Promenad24 című hódmezővásárhelyi lap 2023 elején több cikkben is támadta őt, miután egy rendezvényen kezet fogott Márki-Zay Péterrel. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint méltánytalan volt az akció, főleg úgy, hogy Lázár egy évvel korábban közös sajtótájékoztatón állt ki Márki-Zayval, emlékeztet írásában a 24.hu.
A támadássorozatot akkor a Promenad24 két cikkel indította, amelyeket a lap összesen mintegy 2,5 millió forint értékben hirdetett a Facebookon. Az írások címei „A buzizó polgármester és az ‘európai fideszes’ meleg kézfogásai” és „Navracsics pénzt ad Márki-Zaynak” voltak. Az eset országos visszhangot váltott ki, és Rákay Philip, a kiadó akkori többségi tulajdonosa elnézés-kérésre szólította fel a szerkesztőséget, de ők erre nem voltak hajlandók. Ezt követően Rákay megvált részesedésétől, amit Lázár gyermekkori barátja, Bada János vásárolt meg. Bada később testvérének ruházta át a tulajdonosi jogokat, de továbbra is vezető pozíciót tölt be a batidai vadászkastélyt üzemeltető társaságban, valamint a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.-nél is.
A Promenad24 időközben újabb cikket tett közzé Navracsicsról. Ebben azt állítják, hogy a miniszter az ellenzéknek tett gesztust, amikor a podcastban a Fidesz jobbra tolódásáról beszélt, és a „luxizás” témáját említette a kormánypárt politikusaira utalva.
A cikk szerint: „Ez egy kiszámított, kidekázott ‘Temetni jöttem Cézárt, nem dicsérni’ típusú, okosan kibeszélő szöveg, amely a Fidesznek árt, a Tiszának pedig használ, az előbbit defenzívára kényszeríti, az utóbbit kommunikációs helyzetbe hozza. Összességében nem hibának, sokkal inkább egy jól megvalósított szándéknak tűnik az egész.” A lap írását a kiadó, a Dél-alföldi Média Centrum Kft. Facebookon is hirdette.
Navracsics az interjúban arról is beszélt, hogy szerinte a politikusok látványos életmódja nem tesz jót a pártnak, mert
„az ország az utóbbi 50–70 évben nem szokott hozzá, hogy ennyire látványosak legyenek a vagyoni különbségek.”
Úgy fogalmazott: „Nem tudom elképzelni azokat a csábító erőket, amelyek engem arra bírnának, hogy mondjuk egy Ferrarit vegyek magamnak, vagy egy több millió forintos ruhát, vagy egy vadászkastélyt.”
A „luxizás” kifejezést néhány héttel korábban éppen Lázár János használta, amikor arról beszélt, hogy elege van a jachttal, magánrepülővel járó gazdag emberek „luxizásából”, akik „kullancsként tapadnak a Fideszre.” A batidai vadászkastély említésekor Navracsics egyértelműen Lázárra utalt, mivel közismert, hogy az építési miniszter (rész)tulajdonos az azt birtokló részvénytársaságban.
Lázár János a múlt héten, egy berettyóújfalui lakossági fórum után arról beszélt, hogy kész lenne bocsánatot kérni Navracsics Tibortól. Mint mondta: „Ha a Fidesz egysége érdekében erre van szükség, akkor kész vagyok a személyes érdekeimet is félretenni, mert azt gondolom, hogy a közös érdek a legfontosabb.”
A bejelentés hátterében egy régóta húzódó konfliktus áll. Navracsics Tibor a közelmúltban az Ötpontban podcastban idézte fel, hogy a Lázárhoz köthető Promenad24 című hódmezővásárhelyi lap 2023 elején több cikkben is támadta őt, miután egy rendezvényen kezet fogott Márki-Zay Péterrel. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint méltánytalan volt az akció, főleg úgy, hogy Lázár egy évvel korábban közös sajtótájékoztatón állt ki Márki-Zayval, emlékeztet írásában a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Péntek este Parajdra látogatott Bogdan Ivan gazdasági miniszter, akit Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter, Tánczos Barna pénzügyminiszter és Raed Arafat belügyi államtitkár is elkísért. A miniszterek helyszíni bejáráson vettek részt, ahol egyeztettek a szakemberekkel a folyamatban lévő munkálatokról és a sürgős teendőkről. A gazdasági miniszter Facebook-bejegyzésében azt írta: „Parajdnak tettekre van szüksége, nem nyilatkozatokra. A bánya nem csak sókitermelést jelent. A térségben sok család jövedelmének és stabilitásának a forrása. Senkit sem hagyunk hátra, és semmit sem bízunk a véletlenre!” - írja a Székelyhon.
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter is megszólalt a hétvégén. Bejegyzésében közölte, hogy
igyekeznek mielőbb finanszírozást találni a Kis-Küküllő vizének sótalanítására, hogy a vészhelyzet által érintett települések mintegy 40 ezer lakója újra ivóvízhez juthasson.
Azt is bejelentette, hogy a vízügyi igazgatóság péntek reggel 3,1 millió lejt utalt ki a Korond-patak áradásának kockázatát csökkentő víztározók megvalósíthatósági tanulmányára.
A miniszter hozzátette, hogy
megkezdték egy biztonsági meder kiásását, amit a Salrom által megbízott kivitelező végez, és már megérkeztek azok a csövek is, amelyeket a víz ideiglenes elvezetésére rendeltek. Elmondása szerint a Korond-patak vízhozama csökkent.
A folyamatok részeként az Országos Vízügyi Igazgatóság
természetes alapanyagú fluoreszkáló festéket adagol a Dózsa- és József-bányák vizébe, hogy megfigyelhessék, hol távozik a víz.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a színezék nem káros az egészségre, és arra kérik a lakosságot, ne ijedjenek meg, ha festéket látnak a Korond-patakban vagy a Kis-Küküllőben.
A parajdi bányakatasztrófát követően hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság javaslatára
két gátat is építenek, hogy lassítsák a Korond-patak vízsebességét.
A Hargita megyei prefektusi hivatal vasárnapi közlése szerint az egyik, körülbelül 40 centiméter magas gátat már szombaton megépítették, a másik befejezése vasárnapra esett.
A szakemberek arra számítanak, hogy ezek a gátak segítenek csökkenteni a víz áramlási sebességét és stabilizálják a vízszintet a talajsüllyedéses területeken, ezzel pedig mérsékelhetik a hirtelen bányaomlás kockázatát. Emellett a gátak hatással lehetnek a víz sótartalmának csökkentésére az alsóbb szakaszokon, illetve a zavarosság és erózió mértékét is mérsékelhetik.
A prefektusi hivatal tájékoztatása szerint a víz sótartalma a patakmederhez közeli tárnákban 280,78 gramm/literről 287,05 gramm/literre nőtt, a József-bányánál pedig 286,62 gramm/literről 288,2 gramm/literre emelkedett.
A tájékoztatás szerint a víz hőmérséklete a mederhez közeli tárnákban és a József-bányában is állandó, a metánkoncentráció csökken. A Korond-patak vízhozama Alsósófalvánál és Parajdnál is csökkent, sótartalma ugyanakkor továbbra is magas, de stabilizálódott. A gátaknak köszönhetően várhatóan ez is csökkenni fog.
Az evakuálási intézkedések legalább húsz napig még érvényben maradnak.
Péntek este Parajdra látogatott Bogdan Ivan gazdasági miniszter, akit Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter, Tánczos Barna pénzügyminiszter és Raed Arafat belügyi államtitkár is elkísért. A miniszterek helyszíni bejáráson vettek részt, ahol egyeztettek a szakemberekkel a folyamatban lévő munkálatokról és a sürgős teendőkről. A gazdasági miniszter Facebook-bejegyzésében azt írta: „Parajdnak tettekre van szüksége, nem nyilatkozatokra. A bánya nem csak sókitermelést jelent. A térségben sok család jövedelmének és stabilitásának a forrása. Senkit sem hagyunk hátra, és semmit sem bízunk a véletlenre!” - írja a Székelyhon.
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter is megszólalt a hétvégén. Bejegyzésében közölte, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az izraeli hadsereg hétfő hajnalban megállította a Madleen nevű hajót, amely segélyszállítmánnyal indult volna a Gázai övezet felé. A brit zászló alatt közlekedő hajó a tengeri blokád ellenére próbált eljutni a térségbe. A fedélzeten tizenkét ember tartózkodott, köztük Greta Thunberg svéd klímaaktivista és Rima Hassan francia európai parlamenti képviselő, írta a Reuters.
A Madleent az izraeli Asdód kikötőjébe vontatták. Az izraeli külügyminisztérium azt közölte:
„A »hírességek szelfijachtja« biztonságban eljutott Izrael partjaihoz. Az utasok várhatóan visszatérnek hazájukba.”
A minisztérium hozzátette, hogy mindenki sértetlen, és a hatóságok szendvicset és vizet adtak nekik. Később úgy fogalmaztak: „A műsornak vége.”
Az izraeli hatóságok közlése szerint a hajón csak csekély mennyiségű segélyt találtak, ezeket „valódi humanitárius csatornákon keresztül” szeretnék eljuttatni Gázába.
A védelmi miniszter, Jiszráel Kác vasárnap adott utasítást a hadseregnek, hogy akadályozza meg a Madleen célba érését.
A kezdeményezést a Hamász támogatására irányuló propagandaakciónak nevezte.
A Freedom Flotilla Coalition (FFC) a nemzetközi figyelmet kívánta felhívni a gázai humanitárius helyzetre. Az ENSZ különmegbízottja, Francesca Albanese is támogatásáról biztosította az akciót, és más hajókat is felszólított arra, hogy próbáljanak meg segélyt eljuttatni a térségbe. Mint írta: „A Madleen útja talán véget ért, de a küldetésnek még nincs vége. Minden földközi-tengeri kikötőnek segélyt és szolidaritást szállító hajókat kell küldenie Gázába.”
Március elején Izrael leállította a segélyszállítmányok beengedését, aminek következtében összeomlottak azok az ellátási rendszerek, amelyek korábban valamelyest biztosították a lakosság túlélését.
A liszt ára az ötvenszeresére emelkedett, az üzemanyag gyakorlatilag elérhetetlenné vált, sok helyen műanyaghulladékkal próbálnak tüzelni. A napi egymillió embert kiszolgáló pékségek bezártak.
Május 20-án Izrael ismét lehetővé tette, hogy a nemzetközi segélyszervezetek konvojai átlépjék a gázai határt. Az izraeli kormány azzal indokolta korábbi döntését, hogy a segélyek egy része a Hamász kezébe kerül, amely ezeket haszonnal továbbértékesíti.
A helyzet kezelésére izraeli javaslatra létrehozták a Gázai Humanitárius Alapot (Gaza Humanitarian Fund – GHF), amelyet egy amerikai vállalkozó alapított. A segélyelosztó pontokat amerikai zsoldosok védik. A rendszer azonban nem tud elegendő mennyiségű segítséget biztosítani. Az elosztópontoknál gyakoriak a konfliktusok, sokszor több száz vagy ezer éhező próbál egyszerre hozzájutni az élelmiszerekhez.
Az izraeli hadsereg hétfő hajnalban megállította a Madleen nevű hajót, amely segélyszállítmánnyal indult volna a Gázai övezet felé. A brit zászló alatt közlekedő hajó a tengeri blokád ellenére próbált eljutni a térségbe. A fedélzeten tizenkét ember tartózkodott, köztük Greta Thunberg svéd klímaaktivista és Rima Hassan francia európai parlamenti képviselő, írta a Reuters.
A Madleent az izraeli Asdód kikötőjébe vontatták. Az izraeli külügyminisztérium azt közölte:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
