HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor fizetése a legmagasabb az EU-s vezetők közül az átlagbérekhez viszonyítva

A legkisebb különbség egy átlagpolgár és a kormányfő fizetése között Máltán van, ahol a vezető 2,3-szor keres többet a bruttó átlagbérnél.


Az Európai Unión belül Magyarországon a legmagasabb a kormányfő fizetése, ha az ország lakosságának bruttó átlagbéréhez viszonyítjuk – írja az Átlátszó.

Orbán Viktor díja az idei évben havi bruttó 6,3 millió forintra emelkedett, ami a magyar átlagbér 9,5-szörösét jelenti.

Ezzel az összeggel messze kiemelkedik az átlagos emberek keresetéhez képest az EU-s vezetők mezőnyében – írja a portál. Ez azt is jelenti, hogy Orbán Viktor kétszer annyit keres, mint spanyol és háromszor annyit, mint bolgár kollégája.

Ha csak

a fizetés összegét néznénk, akkor Orbán ebben az összehasonlításban az EU-ban hét kormányfő mögött áll, közülük Olaf Scholz német kancellár keresi a legtöbbet,

évi bruttó 348 300 eurót, vagyis havi kb. 29 ezer eurót, ami több mint 11 millió forint.

Ez a fizetés azonban nem kiemelkedő más német állami vezetőkhöz viszonyítva, mivel a német állami vasúttársaság vezetője például 2022-ben több mint 2,2 millió eurót kapott, ami körülbelül hatszor annyi, mint a kancellár bére. Scholz fizetése így is az aránytalanabbak közé tartozik az unióban, mert 5,9-szer többet keres a német átlagbérnél.

A legalacsonyabb fizetést a bolgár kormányfő kapja, évi bruttó 67 452 eurót, ami hozzávetőlegesen harmada Orbán Viktor fizetésének, és 4,8-szorosa az átlagos bolgárénak.

A legkisebb különbség egy átlagpolgár és a kormányfő fizetése között Máltán van, ahol a vezető 2,3-szor keres többet a bruttó átlagbérnél.

Horvátország sem marad el sokkal, a kormányfőjük 2,5-szörösét keresi az átlagfizetésnek.

Orbán Viktor az összeget tekintve majdnem annyit keres, mint a dán kormányfő, aki csak 4200 euróval kap többet nála egy évben. Dániában azonban csak 2,7-szer több az első ember fizetése, mint a dán átlagkereset. Ugyanez az aránypár a velünk szomszédos Szlovéniában is, ahol a kormányfő szintén 2,7-szer keres többet az átlagnál. A szlovén kormányfő évi bruttó fizetése viszont 76 586 euró, tehát 115 000 euróval kevesebbet keres, mint Orbán Viktor.

Az Európai Unió 27 tagállamából 20-ban ötszörös szorzó alatt van a különbség az átlagbér és a kormányfői fizetés között – írja az Átlátszó összesítése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter vitára hívta Orbán Viktort: Ha nem jön el, akkor legyen férfi, és mondja ki, fél az őszinte és nyílt párbeszédtől
A Tisza Párt elnöke videóüzenetben szólította fel a miniszterelnököt, hogy nyilvános, élő adásban beszéljenek az ország sorsát érintő ügyekről. Helyszínt és időpontot is kért.
F. O. - szmo.hu
2025. június 09.



Magyar Péter videóüzenetben fordult Orbán Viktorhoz, amelyben nyilvános, élő vitára hívta a miniszterelnököt. Azt kérte, Orbán jelölje ki a helyszínt és az időpontot, ahol szerintük érdemi beszélgetés indulhatna közös ügyeinkről.

„Beszélgetni hívom Önt, nyilvános helyen, élő, egyenes adásban. Ha nem jön el, akkor legyen férfi, és mondja ki: fél az őszinte és nyílt párbeszédtől” – fogalmazott Magyar. Hozzátette: ha Orbán mégsem venne részt, akkor küldje el „a hozzá legközelebb álló, a gondolatait és pénzügyi helyzetét legjobban ismerő és átadni képes szövetségesét, Mészáros Lőrincet”.

A Tisza Párt vezetője szerint a vitában olyan témákról kellene szó esnie, mint a megélhetési válság, az egészségügy, az oktatás helyzete vagy az idősek megbecsülése.

Magyar hangsúlyozta: „Nem pártok nevében hívom beszélgetni. Nem oligarchák nevében. Nem pártközpontok nevében. Hanem azok nevében, akiknek nincs hatalmuk, akiknek nincs stúdiójuk, nincs médiahálózatuk és nincs hátsó szándékuk – csak kérdéseik vannak, meg tisztességük. A magyar emberek többségének a nevében hívom egy nyilvános beszélgetésre.”

Azt is mondta: „Elnök úr, azt, hogy Ön bátor harcos, nem vonom kétségbe. Sok csatát megvívott már élete során. De ha elugrik, azt gondolom, hogy nem a bátorság, hanem az elszántság és az erő hiányzik Önből. Vagy esetleg valaki engedélye?” Hozzátette, hogy szerinte

az emberek világos válaszokat várnak, nem mismásolást, hazudozást, és nem azt, hogy „folytatjuk”.

A videó egy évvel az európai parlamenti választás után és 307 nappal az országgyűlési választás előtt került nyilvánosságra.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid: Lázár azt a szóbeli utasítást adta a MÁV-nak, hogy a jelentősen késő vonatokat nem jeleníthetik meg a vonatinformációs rendszerben
A Podmaniczky Mozgalom vezetője szerint „mindez azért történt, mert számos, egy óránál is többet késő vonatról tettem közzé screenshotot a napokban. Így persze az automatikus késés-visszatérítés sem fog működni - ügyes.”
F. O. - szmo.hu
2025. június 09.



„Több MÁV-os vezetői forrásom is jelezte, hogy Lázár miniszter, gondolom a batidai vadászkastélyban dühöngve a pünkösdi hétvége totális leégése után, azt az utasítást adta szóban a MÁV-nak, hogy

a jelentősen késő vonatokat nem jeleníthetik meg a vonatinformációs rendszerben a továbbiakban.

Mindez azért történt, mert számos, egy óránál is többet késő vonatról tettem közzé screenshotot a napokban. Sztálin, elnézést, Lázár elvtárs ezért kiadta: el kell tüntetni a késő vonatokat a kíváncsi szemek elől” – írta Facebook-posztjában Vitézy, majd hozzátette: a jelenleg is 40-60 perc késéssel közlekedő IC 864 és az Ex 19704 Kék Hullám a Balatonra már el is tűntek a térképekről és a vonatinformációs rendszerből.

„Így persze az automatikus késés-visszatérítés sem fog működni - “ügyes”.

Miniszterelnök úr! Meddig hagyja ezt a szánalmas ámokfutást?” – zárul a poszt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Meghalt Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek korábbi elnöke
A szakszervezeti vezető halálhírét a LIGA Szakszervezetek tette közzé. Gaskó neve összeforrt a gördülősztrájkokkal és a félpályás útlezárásokkal.


Június 8-án elhunyt Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek korábbi elnöke – jelentette be az érdekképviselet a honlapján.

A közleményben úgy fogalmaztak: „Gaskó István a független szakszervezeti mozgalom nagy harcosa volt, aki a két szervezeti pozíciója segítségével a munkaharcok aktív formáit valósította meg.”

Nevéhez több országos megmozdulás is fűződik, például a „TB mentés”, a vasúti gördülősztrájkok, a feketegazdaság elleni tüntetések, a félpályás útlezárások és aláírásgyűjtések.

A LIGA kiemelte, hogy a 2011-es országos tiltakozások, útlezárások és sztrájkok hozzájárultak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma létrejöttéhez. Ezek az akciók az Országos Érdekegyeztető Tanács megszüntetése és a Munka törvénykönyve módosítása ellen irányultak.

Gaskó Istvánt 2016-ban rendkívüli elnökségi ülésen váltották le a LIGA Szakszervezetek éléről. A döntéshez a bizalomvesztés vezetett, miután felhatalmazás nélkül folytatott bértárgyalásokat a kormánnyal.

A szakszervezeti vezető 1954. július 21-én született Sajószentpéteren. 1975-ben a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán vasútmérnöki, 1972-ben pedig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdasági diplomát szerzett. Pályáját a MÁV-nál kezdte, majd 1989-ben részt vett a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete, a VDSZSZ megalapításában.

1990-től a szakszervezet ügyvezető elnöke, 1991-től elnöke lett. 1993-ban és 1994-ben a LIGA Szakszervezetek alelnökévé választották, 1996 és 2016 között pedig az elnöki pozíciót töltötte be.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lázár János bocsánatkérésre készül, miközben a hozzá közel álló lap újra támadja Navracsicsot
A Promenad24 újabb cikkében a közigazgatási és területfejlesztési minisztert az ellenzékhez való közeledéssel vádolják, miközben a konfliktus évekkel ezelőtti támadásokra nyúlik vissza.


Lázár János a múlt héten, egy berettyóújfalui lakossági fórum után arról beszélt, hogy kész lenne bocsánatot kérni Navracsics Tibortól. Mint mondta: „Ha a Fidesz egysége érdekében erre van szükség, akkor kész vagyok a személyes érdekeimet is félretenni, mert azt gondolom, hogy a közös érdek a legfontosabb.”

A bejelentés hátterében egy régóta húzódó konfliktus áll. Navracsics Tibor a közelmúltban az Ötpontban podcastban idézte fel, hogy a Lázárhoz köthető Promenad24 című hódmezővásárhelyi lap 2023 elején több cikkben is támadta őt, miután egy rendezvényen kezet fogott Márki-Zay Péterrel. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint méltánytalan volt az akció, főleg úgy, hogy Lázár egy évvel korábban közös sajtótájékoztatón állt ki Márki-Zayval, emlékeztet írásában a 24.hu.

A támadássorozatot akkor a Promenad24 két cikkel indította, amelyeket a lap összesen mintegy 2,5 millió forint értékben hirdetett a Facebookon. Az írások címei „A buzizó polgármester és az ‘európai fideszes’ meleg kézfogásai” és „Navracsics pénzt ad Márki-Zaynak” voltak. Az eset országos visszhangot váltott ki, és Rákay Philip, a kiadó akkori többségi tulajdonosa elnézés-kérésre szólította fel a szerkesztőséget, de ők erre nem voltak hajlandók. Ezt követően Rákay megvált részesedésétől, amit Lázár gyermekkori barátja, Bada János vásárolt meg. Bada később testvérének ruházta át a tulajdonosi jogokat, de továbbra is vezető pozíciót tölt be a batidai vadászkastélyt üzemeltető társaságban, valamint a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.-nél is.

A Promenad24 időközben újabb cikket tett közzé Navracsicsról. Ebben azt állítják, hogy a miniszter az ellenzéknek tett gesztust, amikor a podcastban a Fidesz jobbra tolódásáról beszélt, és a „luxizás” témáját említette a kormánypárt politikusaira utalva.

A cikk szerint: „Ez egy kiszámított, kidekázott ‘Temetni jöttem Cézárt, nem dicsérni’ típusú, okosan kibeszélő szöveg, amely a Fidesznek árt, a Tiszának pedig használ, az előbbit defenzívára kényszeríti, az utóbbit kommunikációs helyzetbe hozza. Összességében nem hibának, sokkal inkább egy jól megvalósított szándéknak tűnik az egész.” A lap írását a kiadó, a Dél-alföldi Média Centrum Kft. Facebookon is hirdette.

Navracsics az interjúban arról is beszélt, hogy szerinte a politikusok látványos életmódja nem tesz jót a pártnak, mert

„az ország az utóbbi 50–70 évben nem szokott hozzá, hogy ennyire látványosak legyenek a vagyoni különbségek.”

Úgy fogalmazott: „Nem tudom elképzelni azokat a csábító erőket, amelyek engem arra bírnának, hogy mondjuk egy Ferrarit vegyek magamnak, vagy egy több millió forintos ruhát, vagy egy vadászkastélyt.”

A „luxizás” kifejezést néhány héttel korábban éppen Lázár János használta, amikor arról beszélt, hogy elege van a jachttal, magánrepülővel járó gazdag emberek „luxizásából”, akik „kullancsként tapadnak a Fideszre.” A batidai vadászkastély említésekor Navracsics egyértelműen Lázárra utalt, mivel közismert, hogy az építési miniszter (rész)tulajdonos az azt birtokló részvénytársaságban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk