Gondolom, te is feltetted már a kérdést, miért láthatunk ennyi oroszlánt Budapesten. A Lánchidat és a Várkert Bazár bejáratát is oroszlán őrzi, de ezen kívül számtalan budapesti szobron, épületen vagy síremléken jelenik meg az állatok királya.

Miért kerültek oda? Mit jelképeznek? És pontosan hol láthatunk oroszlánokat Budapesten?

Arra nem vállalkozhattam, hogy a város több száz (esetleg ezer) oroszlánját mind felsoroljam, így csak a legérdekesebbeket vagy legnépszerűbbeket mutatom be képeken.

Svábhegy: Jókai egykori kertjében a kőpad

Szívfájdalmam, hogy Jókai Mór halála után jó ideig nem gondozták kellőképpen a svábhegyi kertjében álló villáját, ráadásul az épület ostrom alatt is megrongálódott, így lebontották. Csupán korabeli fotográfia őrzi a képét. A kedvenc padjához hasonló oroszlános kőpad az oroszlánfejes asztallal viszont látható, és ez talán ma a legtöbbet fényképezett eleme a Jókai-kertnek.

Halászbástya

A legszembetűnőbbek természetesen a Szent István szobrát őrző oroszlánok, de kevesen tudják, hogy a Halászbástya átépítésekor földmunkák során román kori templomot tártak fel, és az onnan származó eredeti kőoroszlán domborművet Schulek Frigyes a szintén átalakított Jezsuita lépcsőn helyeztette el.

Egy különös kapu a Corvin téren

Egy furcsa alak és két oroszlán, amelyik Jézus szívét tartja – ezek a Budai Vigadó közelében, a Corvin téren található 200 éves kapu fő motívumai.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés, Okt 20., 2018, időpont: 1:21 (PDT időzóna szerint)

Kopogtató a Döbrentei utcában

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés, Febr 2., 2019, időpont: 11:35 (PST időzóna szerint)

Várkert Bazár

Az oroszlánok gyakran őrállatként funkcionálnak, mint ahogyan azt a Corvin téren láthattuk. A kapukat, bejáratokat őrző állatok rendszerint fenevadak vagy szörnyek, és feladatuk a gonosz erők távol tartása. E szerepkörben már az ókortól használtak oroszlánfigurákat vagy oroszlántestű lényeket, például a hajdani Babilon városának bejáratán, a színes mozaikokkal kirakott Istár-kapun, vagy az egykori Mükéné területén látható kapun.

A kígyóra taposó oroszlánról később, az Országház mögött álló emlékművel kapcsolatban még lesz szó.

Lánchíd

A híd átadása után a legenda szerint az a pletyka terjedt el Pesten és Budán, hogy a hidat őrző oroszlánoknak nincsen nyelvük, a szobrász pedig szégyenében megölte magát. Az igazság az, hogy a szobrász egyáltalán nem szégyenkezett emiatt, sőt, állítólag jót mulatott a szóbeszéden, és azt mondta: „Nem vagyok én hentes, hogy a füstre való nagy nyelveket lógassam ki a barmok szájából”.

Przemysl-emlékmű

A bátorság, a hősiesség, a helytállás jelképe az oroszlán a Przemysl várában az első világháború idején hősi halált halt magyarok tiszteletére állított emlékművön.

Épületdísz az Erzsébet híd közelében

Hasonló a funkciója, mint általában a szörnyeknek vagy ijesztő teremtményeknek: a gonosz erők távoltartása.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés, Júl 8., 2018, időpont: 12:10 (PDT időzóna szerint)

Parlament

Az Országház bejárata előtt, a széles díszlépcsőnél álló oroszlánokat az a Markup Béla készítette, aki a Kecske-hegyen a legendás oroszlánszobrot a sziklába faragta. Az 1873-ban született művésznek köszönhetjük többek közt a Széchenyi-fürdő delfinjeit is.

A oroszlánok közül (a bejárattal szemben állva) a jobb oldali az ostrom alatt, 1945-ben elpusztult, és mivel Markup Béla még abban az évben meghalt, az ő mintái alapján Somogyi József készítette el az új szobrot.

A közelben található Tisza-emlékmű tetején pedig hatalmas, óriáskígyóval küzdő, halálra sebzett oroszlán látható, ami azt jelképezi: a hősiesség vív harcot az ármánnyal.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés, Jún 17., 2018, időpont: 9:32 (PDT időzóna szerint)

Rózsák tere Szent Erzsébet templom

Az evangéliumok szerzőire, Márkra, Mátéra, Lukácsra és Jánosra utalnak Steindl Imre neogótikus remekművének homlokzatán az állatfigurák. A rózsaablak alatt, a bal alsó sarokban láthatod Márkot szárnyas oroszlánként.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés, Okt 28., 2018, időpont: 2:33 (PDT időzóna szerint)

Cházár András utcai villa

Rákos Manó szobrászművész egykori villáját is oroszlán őrzi – ám a századfordulós épületről készült korabeli fotókon még szerepelt. Az oroszlánszobor valószínűleg Maugsch Gyula emlékművének másolata, amit a történet szerint Rákos Manó engedély nélkül készített el.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés, Ápr 2., 2018, időpont: 12:27 (PDT időzóna szerint)

Thököly út

A 70-es számú ház kertjében álló pirogránit oroszlánok történetét egy korábbi cikkünkben már megírtuk.

Kerepesi: síremlék

Az ókori görögök a csatamezőn elesett holtak sírját azért díszítették oroszlánnal, hogy megóvják a halott lelkét a gonosz szellemektől, az élőket pedig a holtak árnyaitól. Talán ezért került erre a sírra ez a (kissé suta) oroszlán).

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés, Jan 7., 2019, időpont: 10:03 (PST időzóna szerint)

Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök mauzóleumát is oroszlánok őrzik.

Ti hol bukkantatok még oroszlánokra? Írjátok meg kommentben!

Szinte minden Budapestre tervezett beruházást leállíthat a kormány - értesült a Népszava. A lap úgy tudja, hogy ez alapján veszélyben van

a Galvani híd és a déli körvasút építése,

a Műegyetem rakpartot és a Kopaszi-gátat is érintő újabb budai fonódó villamospálya kialakítása,

a Ráckevei-Duna revitalizációja,

a Városmajor megújítása,

a csepeli és a gellérthegyi közpark valamint a dunai evezős központ létrehozása,

a Városliget autómentesítése

és a dél-budai centrumkórház is.

A cikkben azt is megjegyzik:

ezek előkészítésére az elmúlt években sok milliárdot költöttek, a leállítással pedig ez a pénz kárba vész.

Az is probléma, hogy ha az uniós források esetleg megnyílnak, akkor ezek a projektek már nem lesznek azonnal indíthatóak, így ez a forrás is elveszhet.

A lapnak a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium azt írta, hogy

„a nevesített beruházásokra, ahogy minden állami beruházásra általánosan vonatkozik az a kormányhatározat, amely a Magyarország szomszédjában zajló háború idején, a tartalékképzés miatt felfüggeszt, majd felülvizsgál minden olyan állami beruházást, amelynek kivitelezése még nem kezdődött meg”.

A tárca azt is hozzátette: az eddig elvégzett előkészítési, engedélyezési munkálatok azonban nem vesznek kárba, azokat a beruházások későbbi megvalósulásának alkalmával – ha kell módosítva azokat – felhasználják.

hirdetés

Ezt azonban a lap szerint például a csepeli HÉV esete nem támasztja alá. A vonal átlagosan 44 éves szerelvényeinek cseréjét például az unió úgynevezett Helyreállítási Alapjából (RRF) fedezték volna. A 2020 novemberében kiírt járműtendert azonban lefújták, így az most már akkor se férne be időben az RRF programok közé, ha a kormány meg tudna állapodni az unióval.

Az alap forrásait ugyanis 2026 végéig lehet felhasználni, márpedig a lap szerint a járművek addig akkor se érkeznének meg, ha most kiírnák a tendert.

Az építési tárca válaszából az is kiderült: a minisztériumban megkezdődött az új, állami beruházásokat szabályozó kerettörvény megalkotása, amelyet tervek szerint ősszel terjesztenek a Parlament elé. Az ú szabályozástól az várják, hogy „egy átláthatóbb, egyszerűbb, a köz érdekeit jobban védő rendszert hoz létre”, a részletekre azonban nem tértek ki.

Kapcsolódó

Megnyílt az új, ideiglenes pihenőpark a budai alsó rakparton

A Lánchíd korszerűsítése miatt a rakpart egy részét lezárták a közúti forgalom elől. Így a rakpart egyik szakasza megnyílt a gyalog és kerékpárral közlekedők, illetve a kikapcsolódásra vágyók előtt.

hirdetés

Link másolása

KÖVESS MINKET:

„Te emlékszel rá, mi volt itt ezelőtt?” – kérdeztem nemrég egy ismerősömet a Csikós udvarban állva. „Miért, mi volt itt ezelőtt? Volt itt egyáltalán bármi?” – kérdezett vissza.

Egyikünk sem emlékszik arra, hogy akár csak néhány éve a Nemzeti Galéria épületén túl, a Mátyás kútja környékén, a Várhegy nyugati felén lett volna bármilyen érdemleges látnivaló. Vagy akár egy kávézó. Csak falak és kockakövek.

Mivel már a szüleink is a II. világháború után születtek, nekik sem lehettek emlékeik arról, hogyan festett a királyi palota és környéke az ostrom előtt. A háború utáni helyreállítás nem volt teljes, elég csak megnézni a palota ostrom előtti és mondjuk az 1970-es években készült fotóit. Sőt, olyan épületeket is lebontottak háborús károkra hivatkozva – például a Lovardát –, amelyet meg lehetett volna menteni. Az pedig, hogy az ostrom alatt megsemmisült gyönyörű Stöckl-lépcsőt nem építették vissza, óriási hiba volt, hiszen így évtizedekre elvágták a közvetlen gyalogosforgalom elől a Vár nyugati részét.

Nemrég bejártuk azokat a területeket, ahol az újjáépítés már befejeződött, hogy megmutassuk nektek a Vár megújult helyszíneit.

A Királyi Palota és környékének rövid története

Már sokan leírták, hogy a budai Vár története gyakorlatilag építések és rombolások sorozata évszázadok óta.

A XIII. századtól kezdődött az első építési időszak, ezután nagyobb pusztítást a törökök végeztek, majd Buda 1686-os visszavétele során sérült jelentős mértékben a budai Vár, amikor alig maradt ép ház a Várnegyedben. Az újjáépítést az 1723-as tűzvész, és később járvány is lassította. A XVIII. században, Mária Terézia idejében a romos gótikus palota helyén barokk palotát emeltek, de uralkodói székhellyé nem vált.

Miután 1867-ben Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták, egyre fontosabbá vált, hogy a Királyi Palotát kibővítsék és valódi uralkodói rezidenciává fejlesszék. A Budavári Palota századfordulós átépítésének és kibővítésének vezetését Ybl Miklósra bízták, majd halála után a kor másik elismert építésze, Hauszmann Alajos vette át. Ezt a korszakot tekinti referenciának a Nemzeti Hauszmann Program, hogy helyrehozza a második világháború utáni pusztítás sebeit.

Mi történt a Várban a XX. században?

A XX. század elejére a Budavári Palota Európa egyik legrangosabb épületegyüttesévé vált, az egymásba nyíló termekkel összesen 250 méteres térsor jött létre a dunai oldalon, ami a Krisztinavárosi szárny irányába is folytatódott összesen mintegy 300 méter hosszan. Ez a versailles-i kastély után a második leghosszabb volt a kontinensen.

A palota századfordulós átépítése és bővítése 1905-re készült el, és olyan híres helyszínei voltak, mint a hatalmas, 724 négyzetméteres bálterem, a Buffet-csarnok, Habsburg-terem a kupola alatt, az Ybl-lépcsőház a krisztinavárosi szárnyban, a Szent Jobb kápolna, a Szent Zsigmond-palotakápolna, a Szent István-terem a déli összekötő szárnyban, vagy a Hunyadi-terem a krisztinavárosi szárnyban.

Az 1944-45-ös ostrom hatalmas pusztítást végzett a Budavári Palotanegyedben, több épület találatot kapott, a Szent István-terem megsemmisült, súlyosan megsérült többek közt a Lovarda épülete és a Vöröskereszt székháza is.

A világháború után helyreállítás nélküli átépítés következett. Az egykori Királyi Palotánál sem a külső, sem a belső nem tükrözi Ybl és Hauszmann szellemiségét, de az átépítés minősége sem volt megfelelő. Egyes tereket elfalaztak, másokat gipszkartonnal választottak le, a díszítőelemeket eltávolították, vagy egyszerűbbekre cserélték, az emeleteket és a termeket másképp osztották be.

Már megvalósult fejlesztések a Nemzeti Hauszmann Programban

Mátyás kútja

2020-ban újították fel Strobl Alajos csodaszép alkotását a Hunyadi udvarban, amelyet a magyar Trevi-kútként is emlegetnek. A szobrokat megtisztították és kijavították, a kút szerkezetét felújították, és új díszkivilágítást is kapott.

A Budavári Palota déli összekötő szárnya

Ez a palotaszárny az 1944-45-ös ostrom alatt súlyos sérüléseket szenvedett, a benne lévő Szent István-terem teljesen megsemmisült. A Gellért-hegyre néző homlokzatot átépítették, és évtizedekig csupán az Oroszlános udvari nézete emlékeztetett az eredeti állapotokra. Az egyik legszebb történelmi díszterem helyén dolgozószobát és tárolóhelyiséget alakítottak ki.

A Budavári Palota rekonstrukciója során nem csupán az épületrész külső megjelenését állították helyre korhűen, hanem a Szent István-termet is újjáépítették az eredetivel megegyezően.

A Szent István-terem helyreállításának története azért különösen izgalmas és megható, mert a környéken élő időseknek még emlékeik kapcsolódnak a teremhez, és az újjáépítés előtt például egy évtizedekig otthon őrizgetett, a régi kandallóból megmaradt, eredeti Zsolnay-csempe alapján sikerült megalkotni a kandallót borító új csempéket.

Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert, vagyis a nemzetközi zsűri elismerését vívta ki a terem kialakítása, ami a kor magyar iparművészetének csúcsteljesítményét képviselte. A Szent István terem elrendezése, díszítése és bútorzata mindenben az eredetit követi. Az ország legnagyobb Zsolnay-kandallóját, Szent István-mellszobrát, az Árpád-házi királyokat és szenteket bemutató képeket, a csillárokat, a gyönyörű padlót és a kazettás mennyezetet is a legkiválóbb mesterek készítették. A helyreállítás értékét növeli, hogy mára eltűnőben lévő mesterségek képviselői vettek részt az újraalkotásban. A Budavári Palota újjászületett csodája 2021. augusztus 20-a óta ismét látogatható és már az első évben több mint nyolcvanezer látogatója volt a világ minden tájáról.

A tapasztalatokról és élményekről Kiss Henrietta, a Várkapitányság tartalomfejlesztési vezető szakértője, tárlatvezető számolt be nekünk. Mint mondta, itt gyakran csordulnak ki az öröm, a meghatottság, a tisztelet és büszkeség könnyei a látogatók szeméből, különösen, ha valakinek személyes kötődése is van a helyszínhez, esetleg az egykori vagy a mai mesterekhez.

„Életre szóló élmények érik itt az embert. Előfordult például, hogy egy fiatalokból álló csoport lekucorodott a padlóra, és megsimogatták az intarziás parketta művészi mintáit, miközben megilletődve hallgatták a vezetést. Az idősek gyakran osztják meg személyes, sokszor szomorú, az ostromhoz kapcsolódó történetüket velünk. Számukra egyfajta elégtétel a termet újra régi szépségében látni, hiszen ők szemtanúi voltak a palota pusztulásának. Ők még az 1940-es évek elején, gyermekként léphettek be azon az ajtón, melyen most, életük alkonyán talán utoljára.

Volt már olyan csoportunk is, melynek tagjai a vezetés végén úgy érezték, itt és most közösen el kell énekelniük a himnuszt. Ezek fontos, emberi és szakmai szempontból is elgondolkodtató, megindító és inspiráló élmények számunkra. Ahogyan az is, amikor az egykori mesterek leszármazottjainak vagy a mai alkotók családjának, barátainak mutathatjuk meg a termet.”

Főőrség

A Hunyadi udvar nyugati oldalán közel ötven év után ismét teljes pompájában áll az egykori

Főőrség, amelyben most étterem, illetve rendezvény- és kiállítótér kínál kellemes időtöltést a Várban élőknek és a látogatóknak. A Hauszmann Alajos tervei alapján a 19. és 20. század fordulóján elkészült impozáns épületen a II. világháború jelentős, de nem végzetes sebeket kapott, egy ideig irodákat alakítottak ki benne, végül 1971-ben elbontották.

Az épület 2020-ra az eredeti terveket követve, az eredetivel megegyező külső homlokzattal, de a 21. század technológiai kihívásainak megfelelően készült el. Az emeleten kiállítótér, a földszinten egy elegáns étterem-kávézó kapott helyet, a belső tereket több mint ötszáz festményről készült fotó, litográfia és archív fénykép díszíti, amelyek a magyar testőrségek 260 éves történetét idézik fel.

Lovarda és a Csikós udvar

A Királyi Lovarda eredetileg Hauszmann Alajos tervei alapján épült 1899–1902 között, a kor legnevesebb mesterei dolgoztak rajta: faburkolata Neuschloss Károly, üvegablakai Róth Miksa műhelyében készültek. A második világháborús sérülések után az épület helyreállítható lett volna, ennek ellenére 1950-ben lebontották.

A megmaradt tervezési dokumentumoknak köszönhetően a korhűen visszaállított homlokzat mellett a belső terekben is visszatérnek az eredeti anyagok, színek és motívumok. Az eredetivel megegyezően alakították ki a nyitott fedélszéket, a gerendázatot és a páholyokat, a színes nagy ablakokat. A falak alsó része visszakapta lambrin faburkolatát. Jelenleg rendezvényhelyszínként működik.

A Hunyadi udvar és a Csikós udvar összeköttetésének megteremtése is Hauszmann Alajos nevéhez fűződik. A Várba való feljutás megkönnyítésére 1900 körül alakították ki a Palota útról a Csikós udvarba és innen a palotaudvarra felvezető rámparendszert. Önálló, ugyanakkor a palotával kapcsolatban álló gazdag épületegyüttes jött létre: a Stöckl lépcső, a Csikós udvaron álló Lovarda, illetve a Főőrség épülete.

A háborús és ideológiai rombolás után közel hetven év elteltével most újra állnak ezek a történelmi épületek, újra elérhető a Vár a Tabán felől, ráadásul két, nagy kapacitású lift is elősegíti az akadálymentes közlekedést.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés

A Csikós udvar szélén, a Lovarda épülete mellett a Vár egyik legromantikusabb helyszíne készült el, a Török-kert.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés

Az elnevezés arra a városrészre utal, amely az oszmán hódoltság idején ezen a területen állt. A Várhegy nyugati oldalán elnyúló, az alsó és a felső várfal közötti falszorosban kialakult települést Jeni mahalle-nek, azaz Újnegyednek nevezték a hódoltság idejében. Korabeli leírások szerint a Karakas pasa tornyától a Buzogánytoronyig elnyúló városrésznek még dzsámija is volt.

1686-ban, Buda visszafoglalásakor az utcák megsemmisültek, a lakóházak helyére pedig később fákat ültettek. A területet Újvilág-kertnek hívták, és egészen a palota krisztinavárosi szárnyépületének megépítéséig, vagyis a 19. század végéig létezett. Az újonnan kialakított kertben gazdag növényvilág várja a látogatókat. A keleties hangulatot az öt színben pompázó rózsabokrok, fügefák, illetve a mór mintákat idéző díszszökőkút biztosítja. A látogatók kényelmét modern utcabútorok és közvilágítás is szolgálja.

A fotók ugyan megidézik a terület hangulatát, de igazán csak akkor fogod érezni, ha te magad sétálsz végig a helyszíneken.

Igazi baby boom várja a látogatókat a budapesti állatkertben. A cuki kölykökről a főpolgármester is beszámolt közösségi oldalán.

Karácsony Gergely írása szerint:

"Manulkölykök (pusztai macska) után huszonkét flamingófióka kelt ki alig több mint egy hét alatt az Állatkertben!

Mindig, de most különösen érdemes ellátogatni a Fővárosi Állat- és Növénykertbe, mert igazi baby boom zajlik. Született az elmúlt időszakban még majom, bárány, gida és kisboci is. Vár mindenkit sok szeretettel az Állatkert"

- írta, és több fotót is közreadott kedvcsinálónak.

A Fővárosi Állat- és Növénykert a honlapján részletesen ír a flamingókról. Többek között kiderül:

"Az európai állatkertek közül az egyik legjobban szaporodó rózsás flamingó csapat a mi Állatkertünkben látható. Évről évre megörvendeztetnek bennünket legalább másfél tucat, de olykor még ennél is több fiókával. Az idei évben sincs ez másként. A felnőttek még májusban elkezdték a fészkeket építeni, és június eleje óta kotlottak a tojásokon. A fiókák kikelése bő egy héttel ezelőtt kezdődött meg. Pillanatnyilag 22 fióka cseperedik a kifutóban, de mivel néhány tojáson még kotlanak a felnőttek, ezért az elkövetkező napokban további fiókák kikelésére is számítani lehet. A kicsik mindenesetre már elég aktívak, és elég sokan is vannak ahhoz, hogy a látogatók is jól láthassák őket.

Egy-egy flamingótojás 8-9 centi hosszú, 5 centi széles és 115-140 grammot nyom, súlya tehát egy közepes vagy nagyobb méretű tyúktojás kétszeresének felel meg. A fiókák nagyjából egyhónapos költési idő után kelnek ki. Mivel fészekaljanként általában csak egy tojás van, ezért egy-egy párnak legtöbbször csak egy fiókája van egyszerre, de mivel a szaporodás a kolónián belül idényszerűen, időben összehangolva zajlik le, a tojók általában csak néhány órás vagy napos eltéréssel rakják le a maguk tojását, és így a fiókák kikelése is néhány napon belül lezajlik".

Beszámolójuk szerint: "a flamingókon kívül egyébként sok más kisállat, kölyök és fióka látható Állatkertünkben, a manul- – azaz pusztai macska – kölyköktől

A Majorságban is sok kisállat van, de a Margitszigeti Kisállatkertben is vannak a közelmúltban világra jött jövevények, például gólyafiókák és szarvasborjú is. És persze ne feledkezzünk meg Samuról, a kiselefántról, aki továbbra is az Állatkert legnépszerűbb lakójának számít" - írják.

A többi kölyökről ITT olvashatsz.

Kivételes nyár lesz az idei – a Lánchíd felújításával nem csak az ország egyik legfontosabb műemléke születik újjá, de a munkák miatti lezárás alatt ideiglenesen egy különleges közösségi tér is létrejön. Jön a RAKPART 2021 folytatása, idén Budán, és ezzel indul a Budapest Tuning is - írja az Én Budapestem.

A híd felújítása idén nyárra jutott abba a szakaszba, hogy átépítik a budai hídfőnél a partközeli – a rakparti forgalom mellett eddig hozzáférhetetlen – szerkezeti részeket, illetve kijavítják az acélszerkezeten lévő hibákat, így augusztus közepéig szüneteltetni kell a híd alatt átfutó budai alsó rakpart forgalmát egy rövid szakaszon. Az így létrejövő funkciótlan zárványterület belakása lesz az idei nyár egyik legnagyobb dobása Budapesten.

Pénteken pedig hivatalosan is megnyitott a Budai Alsó - írta közösségi oldalán Karácsony Gergely.

A főpolgármester közölte:

Akár pihenésre, akár sportolásra vagy közösségi élményekre vágysz, gyere a budai alsó rakpartra. Sok szeretettel várunk mindenkit!".

Képeket is megosztott a helyről:

A parton árnyas ülőfelületek, közösségi grillező, homokozó, tollaspálya, veteményes, gigantikus napozóágy és sok piknikasztal vár. Az újdonságról a BKK is beszámolt a közösségi oldalán. Egy kommentben az autósoknak azt üzenték, hogy a pesti alsó rakparton ebben az időszakban a hét minden napján, így hétvégente is lehet majd gépjárművel közlekedni. Az általuk javasolt alternatív útvonalakat ITT találod.