hirdetés
svabhegy-budapest-livia-villa-mysecretbudapest-12.jpg

Fák között megbújó romantikus hely a Svábhegyen: a Lívia-villa és környéke

Gyönyörű épületet, burjánzó kertet és egy sor látnivalót fedezhetsz fel.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. szeptember 07.


hirdetés

A Svábhegy is egy külön világ, külön kis univerzum – mint Budapest annyi más negyede. Úgy alakult, hogy nem sűrűn jártam itt, éppen ezért volt izgalmas számomra még ismeretlen részeinek felfedezése.

Gyermekkoromban azt hittem, azért ez a neve, mert itt mindig svábok éltek, pedig azért hívják így, mert Buda visszafoglalásakor a sváb tüzérség a Kis-Svábhegyen állomásozott – valószínűleg innen ment át a névhasználat a Nagy-Svábhegyre is.

A környék tele érdekes épületekkel, műemlékekkel, akár több napot is érdemes rászánnotok, ha szeretnétek kifürkészni a titkait.

Legutóbb a fák között rejtőző szép kis klasszicista épületet, a Lívia-villát térképeztem fel. Megmutatom nektek és azt is elmondom, mi mindent láthattok még a környékén.

hirdetés

A Svábhegy a Budai-hegység 480 méter magas tönkröge, ami kapcsolódik a János-hegyhez és a Széchenyi-hegyhez is. Már az őskortól lakott. A XVIII. században sváb és szerb szőlőművesek laktak itt (a birtokaikat tönkretette a XIX. századi filoxérajárvány).

A reformkortól kezdett divatossá válni és benépesedni, a Normafa legendája is ehhez a korszakhoz kapcsolódik. A pesti és budai színészek, művészek, építészek, közéleti személyiségek vagy éppen módos polgárok kezdték maguknak felfedezni a Svábhegyet, és egyre többen építették ide nyaralójukat vagy lakóházukat. Jókai Mór például 1853-ban vásárolt a mai Lívia-villától nem messze egy több holdas, kopár telket, amelyen szívós munkával gyönyörű kertet, szőlőst és gyümölcsöst hozott létre, büszke is volt erre kis oázisra.

Fejlődést a Svábhegynek részben a kiegyezés, részben a tömegközlekedés elindítása, például a fogaskerekű kiépítése hozott. 1874. június 24-én helyezték üzembe, akkor még gőzmozdonnyal, és a legenda szerint Jókai Mór azt kiáltotta, amikor meghallotta az érkezését: „Egy tapodtat se nélkülem, míg föl nem vettetek arra a teaforraló masinátokra!”

A lényeg az, hogy a XIX. század során egymás után húzták fel a mai XII. kerület területén a klasszicista vagy klasszicizáló villákat, mint amilyen a Hild József által tervezett Libasinszky-villa a Mátyás király út 14. szám alatt.

Ezek közé tartozik a Költő utca elején álló Lívia-villa is (az Istenhegyi út és a Béla király út torkolatánál). A Kraits-, mai nevén Lívia-villaként ismert ház szintén a budai hegyvidéken és a Városmajorban is annak idején divatos

klasszicista stílusban épült 1845–1846-ban.

Bejárati homlokzata timpanonnal koronázott, négy dór oszlopos, mély portikusszal. Az északi és déli oldal portikuszai jóval később, 1912 után készültek.

A telket a Költő utca mentén kő támfal övezi, ebben nyílik a keskeny, kapubálvánnyal és puttókkal szegélyezett bejára. A telken egyébként más épületek is állnak, például a szecessziós jegyeket mutató élénk, napsárga színű, emeletes Magda-villa.

A Lívia-villa ma kortárs kiállítóteremként, vizuális művészeti kiállítótérként működik. Rendszeresen mutatják be képző-, fotó- és médiaművészek munkáit. Tényleg egészen különös érzés és nagy kontraszt belépni a romantikus lépcsőkkel, támfallal és nagy fákkal körülvett, klasszicista épületbe, és megpillantani letisztult, egyszerű térben a kortárs munkákat. Amikor ott jártam, hogy készítsek pár képet, Deim Balázs fotográfus Space című kiállítása volt látható.

Mit érdemes még megnéznetek a környéken?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
normafa_ősz.jpg

Kirándulók, figyelem: a Normafánál visszafordítják az autósokat, ha betelt a parkoló

A hegyvidéki önkormányzatnak lépnie kellett, akkora volt a tömeg. Más helyeket is ajánlanak a környéken.
MTI / Fotó: Normafa Park / Facebook - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

Visszafordítja a rendészet az autósokat Normafán, ha betelt az ottani parkoló, a szabálytalanul, tiltott helyen, zöldfelületeken, a környezetet károsító módon parkolókat pedig megbüntetik - tudatta a XII. kerületi önkormányzat pénteken az MTI-vel.

Az önkormányzat az előző héthez hasonlóan, ismételten arra kéri a kirándulni vágyókat, hogy a Normafa helyett a budai hegyek kevésbé látogatott területeit válasszák.

Az előírt és biztonságos távolság megtartását célzó figyelmeztetés ellenére a múlt hétvégén is tömegek kirándultak a Normafára. Ez a fertőzés veszélye mellett komoly közlekedési és parkolási gondokat is okozott - olvasható a közleményben.

Kiemelték, a Normafán hétvégén is folyamatos a rendészeti, rendőri jelenlét. Az önkormányzat kéri továbbá azokat, aki mégis a Normafát választják szabadidős tevékenységükhöz, minden esetben tartsák egymástól a megfelelő távolságot. Ahol a 1,5-2 méteres távolság nem tartható, mindenképpen viseljenek az orrot és a szájat eltakaró maszkot.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés

Nem lehet többé állati szőrmét árulni a fővárosi vásárokon

Elfogadta a főpolgármesteri hivatal a Magyar Szőrmeellenes Liga petícióját.
Forrás: Főpolgármesteri Hivatal, fotó: leo2014 képe a Pixabay-en - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

Az idei adventi vásárok elmaradnak, de a főpolgármester a veszélyhelyzetet követően a lehető leghamarabb a Közgyűlés elé terjeszti, hogy a Fővárosi Önkormányzat a továbbiakban ne adjon közterület-használati hozzájárulást az állati eredetű szőrmetermékek árusításához (ide nem értve a háziasított állatok bőréből készített termékeket, azok szőrzettartalmától függetlenül); illetve vagyonának hasznosítása során az ilyen célú hasznosítást kizárja - írta a Főpolgármesteri Hivatal.

A vészhelyzet után benyújtható határozat előterjesztői Szabó Rebeka fővárosi állatvédelmi megbízott és Dorosz Dávid klímavédelemért és fejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes voltak.

A főváros vezetése elkötelezett a társként és a természetben velünk élő állatok védelméért, a természet megőrzéséért, mindazért, ami környezetünk élhetőbbé tételéhez, a biodiverzitás fenntartásához szükséges.

– írták a közleményben.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
CÍMLAP-RBH.jpg

Képriport: így néz ki a Rumbach zsinagóga ismét teljes pompájában

Az épület, aminek elképesztő látványát megpillantva az ember száját először a 'hűha' szó hagyja el. Egyedül bebarangolva a zsinagóga zeg-zugait a teljes csönd útitársaként minduntalan csak fotózni támad az embernek kedve, annyi motívum és csodás elem várja.
Szöveg és fotók: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2020. november 28.


hirdetés

A frissen felújított zsinagógába szájtátva-bámulva belépve meg se lepődünk, hogy csak magát a végső kivitelezőt másfél évig tartott megtalálni, annyira komplex munkát igényelt az épület teljes helyreállítása.

A felújítást végző csapat teljes egészében magyar, élükön Kőnig Tamás és Wágner Péter felelős tervezőkkel, akik ezen munkájuk gyümölcseként végül a nemzetközi hírű ICOMOS-Díjat (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa) is elnyerték.

Az épület egyediségét első tervezőjének, az akkor még pályakezdő Otto Wagner-nek és kollégájának, Kalina Mórnak köszönhetően az adja, hogy bár megjelenésében, bizánci stílusában a hagyományos szakrális építészet köszön vissza, de szerkezetileg egy könnyűszerkezetű, fém tartóelemekre támaszkodó modern építmény.

A zsinagógában az eredetihez való ragaszkodás és korhűség mellett új elem is található, az egyik a 2. emeleten üvegkorláttal szegélyezett híd, mely a régi lépcsőzetes női karzat egykori tetejét jelzi.

Bár a „Rumbach” 1874-es nyitása után már 1265 hívőt számlált, igazán pezsgő élettel megtöltve évtizedekig, a 20. század második felétől viszont igazán hányattatott sors jutott neki: a II. világháború alatt ide rendelték a „rendezetlen állampolgárságú” zsidók internálását, gyűjtőhelyként szolgált, majd a gettó részéve vált, végül saját sorsát sem kerülhette el, az ostrom alatt komoly sérüléseket kapott. A felszabadulást követően az addig közel 2000 fős közösségből csak néhány százan maradtak, majd az 1956-os forradalom után a megmaradt hívők jó része további antiszemitizmustól és vallásellenes diktatúrától tartva külföldre, főleg Izraelbe, Angliába és az USA-ba emigrált, köztük az utolsó rabbi, Fischer Benjámin is.

hirdetés

Ezt követően a zsinagóga fenntartása is ellehetetlenült, ajtajai 1959-ben bezártak. Miután a hitközség eladta, több különböző birtokbavételt követően 2006-ban, az államtól az épületet egy ingatlancsere útján visszavásárolhatta.

2015-ben egy 3,2 milliárdos állami felújítás keretében bizonyossá vált az a több évtizedes reménysugár, miszerint a Rumbach újjáéledhet.

2020-ra ez valósággá vált: az épület teljesen megfelel a 21. századi technológiai követelményeknek, miközben a legpontosabb korhűséggel restaurálták a szakemberek. A zsinagógatérben viszont a korhű fa széksorok helyett mobilisabb, modernebb stílusú ülőalkalmatosságot kapnak majd a betérők, nem véletlenül: a vezetés célja az épülettel nemcsak vallási, hanem különböző kulturális, zenei, színházi stb. programok szervezése, ami kellő flexibilitást követel a tér kihasználásában.

Ennek a csúcspéldája a süllyesztett „bima”, maga a tóraállvány, amit egy gombnyomással el lehet rejteni a fűtött padlózat alá, ha épp nem vallási esemény folyik a zsinagógában. A zsinagóga pezsgő életét továbbá az épület elülső oldalában, fent, a női karzat mögött kialakított kóser kávézóval szeretnék még inkább színesíteni a vezetők.

Kiss Henriett, a zsinagóga igazgatója nagyon bízik abban, hogyha a tervezett decemberi megnyitó a koronavírus körülményei miatt törlődött is, de jövő tavasszal végre meg tudják nyitni az épületet a nagyérdemű előtt. Aki csak teheti, a nyitás után kukkantson be ebbe a lenyűgöző atmoszférájú, történelmi jelentőségű épületbe: maradandó élményekkel távozik majd, az egészen biztos.

További képekért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
bubi-cim.jpg

Halomban állnak a Bubi biciklik a BKK székháza előtt, így tiltakoznak a téli leállás ellen

A Magyar Kerékpárosklub szervezte az akciót: mindenkit arra kértek, aki tavaszig is szívesen használná a közbringákat, hogy parkoljon le velük a Rumbach Sebestyén utcai dokkolónál.
Fotó: Bedő Vica - szmo.hu
2020. november 30.


hirdetés

Néhány hete írtuk meg, hogy a hónap végén ideiglenesen leáll a MOL Bubi közbringarendszer: tavaszig eltűnnek Budapest utcáiról a zöld biciklik.

A Budapesti Közlekedési Központ az erről szóló közleményében azt ígérte, 2021-ben egy vadonatúj, a városi közlekedés fejlődő igényét kielégítő közösségi kerékpár-szolgáltatással várja majd ügyfeleit.

A régi MOL Bubi biciklik használatára 2020. november 29-én éjfélig volt lehetőség, ettől az időponttól kezdve nem lehet kerékpárt felvenni és visszaadni a gyűjtőállomásokon.

Ehhez a dátumhoz időzítette akcióját a Magyar Kerékpárosklub, akik az alábbi felhívást tették közzé.

hirdetés

„Neked sem tetszik, hogy nem bubizhatunk a koronavírus idején? Akkor parkolj le Bubival a BKK Király utca és Rumbach Sebestyén utca sarkán álló székháza előtti dokkolóhoz 29-én, vasárnap! Mutassuk meg, hogy nem örülünk a Bubi leállásának!”

Az akciót Facebook-oldalukon így indokolták:

"A Bubi minden hibája ellenére újra népszerű lett idén a járványnak és a tavasszal bevezetett olcsó, online regisztrációnak köszönhetően. A BKK tavaly téli használati adatokra hivatkozva nem üzemelteti tovább a rendszert, de ez az érv az idei trendek fényében csak egy feltételezés. Idén 51-ről 57 százalékra nőtt a kerékpározó budapestiek aránya, még novemberben is többen bicikliztek a tavaly novemberhez képest. Biztosak vagyunk benne, hogy sokan bubiznának télen is."

Azzal egyetértenek, hogy ideje felújítani a Bubit, a szükségtelenül hosszú leállás azonban szerintük elveszi az egészséges közlekedés lehetőségét azoktól, akik Bubival kerülték volna el a fertőzésveszélyt.

Facebook

null

Az akció elég sikeres volt: a vasárnap este közzétett poszt szerint több mint 85 biciklivel tiltakoztak a székház előtt, olvasónk hétfőn dél körül készült fotóin pedig az látszik, hogy ezek jó része, ránézésre legalább 40-50 kerékpár még mindig ott van.

Megkérdeztük a BKK sajtóosztályát, mi a véleményük az akcióról és nem tartják-e elhibázottnak, hogy pont a járványhelyzet közepén vonják ki a bicikliket hónapokra a forgalomból. Ha érdemben válaszolnak, cikkünket frissítjük.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!