hirdetés
budaivigado-corvinter-belul.jpg

Ebben a gyönyörű budai kultúrpalotában lakott egykor Budapest polgármestere

Bejártuk a csodaszépen felújított és nemrég átadott Budai Vigadót. Mutatjuk, milyen lett belül!
Szegedi Éva, Fotók: Mervai Márk - szmo.hu
2018. október 05.


hirdetés

Régóta az egyik kedvenc épületünk a Budai Vigadó, amely a Víziváros egyik legszebben kialakított terén, a Corvin téren áll. Éppen ezért figyeltük érdeklődve, mikor nyílik meg újra a rekonstrukció után. Öröm volt végigjárni az épületet, és látni, hogyan fest most kívül és belül.

A Budai Vigadó egyik érdekessége, hogy bár külseje eklektikus - erőteljes neoreneszánsz hatással - , a belső térben a szecessziós motívumok dominálnak és úgy keverednek a neoreneszánszra emlékeztető építészeti megoldásokkal, hogy az összhatás mégis harmonikus.

A másik, hogy több huszadik századi átalakítás nyomát is felszámolták, hogy az eredeti terveknek illetve az 1900. január 20-i átadásra felépített állapotnak megfelelő legyen. Így például a felújítás során a földszinti kiállítóterem múlt században felhúzott álmennyezetét elbontották, és alatta megtalálták az eredeti díszítőmotívumokat.

A harmadik izgalmas tény az volt, hogy annak idején ebben az épületben, az emeleten volt a budapesti polgármester lakása is - külön lift vezetett fel a lakáshoz, amit a Rákosi-korszakban felszámoltak. A tetőtéri szolgálati lakás a várostól az építkezéshez adott támogatás fejében kapta.

A negyedik pedig az, hogy a most mát fedett belső udvaron elültettek egy almafát. Az alma egyébként a Kárpát-medencében élők közös jelképe, ismert népművészeti motívum.

hirdetés

A Budai Vigadó története is lenyűgöző. Már korában álltak ezen a helyen különféle épületek, többek közt egy fegyverraktárként használt török áruraktár. Ennek a helyére emelték közadakozásból 1898 és 1900 között közadakozásból a Budai Vigadót Kallina Mór és Árkay Aladár tervei szerint.

"Alapvetően "konzervatív", neoreneszánsz palota, amelyet a szecessziós elemek, díszítések tesznek különlegessé a hasonló épületek között - mondta az október 5-i sajtóbejáráson Nagy Csaba Ybl-díjas építész, a rekonstrukció vezetője. Azt is elmondta, hogy az eredeti állapothoz képest kevésbé hangsúlyozták azt a 19. század végi polgári miliőt, amelyben a Budai Vigadó született: a díszteremben például nem állították vissza a falakat díszítő aranyozást, hanem inkább a népművészethez kapcsolódó motívumokat, díszítéseket emelték ki az eredeti koncepcióból. Ez illik is azokhoz a funkciókhoz, amelyeket ma az épület ellát.

Itt működik ugyanis a Kárpátmedencei néphagyomány ápolására létrehozott Hagyományok Háza, a Magyar Állami Népi Együttes, a Kárpát-medence népi tudását átfogó Lajtha László Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum és a Népművészeti Módszertani Műhely is.

A Budai Vigadó állapota a több évtizedes intenzív használat alatt leromlott, gépészetileg is felújításra szorult. Az épületben emellett olyan nagyméretű, kihasználatlan terek is voltak, mint például a szigetelés nélküli pinceszint vagy a beépítetlen tetőtér.

Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója elárulta, hogy több mint 1800 tonna sittet hordtak ki az épületből az utólagos szintbeépítések miatt, amelyeket elbontva visszaállították a földszinti, most kiállítótérként hasznosított termek nyolcméteres belmagasságát. Helyreállították az előcsarnokot és a díszlépcsőházat a korábban egyszerűen bevakolt felülvilágítóval, tágas és világos tereket létrehozva.

A pinceszinten jelentős munkák, például az alapmegerősítést és vízszigetelést követően raktárhelyiségeket alakítottak ki. A könyvtár területe is négyszeresére nőtt a felújításnak köszönhetően. Az eredetivel megegyező korai szecessziós csillárokkal megvilágított díszteremben összecsukható nézőteret építettek be, így az elsősorban táncelőadásoknak otthont adó tér visszanyerheti eredeti bálterem funkcióját is.

A belső udvart új üvegszerkezettel fedték be, így alkalmassá vált kisebb koncertek, táncházak lebonyolítására is. A többemeletnyi magas térben speciális hangelnyelő burkolatokat használtak.

Október 5 és 7 között programok egész sorával várnak benneteket. Nézzétek meg a saját szemetekkel, milyen lett a felújított Budai Vigadó.

Az épületben a felújítás, a Corvin téren pedig az épület történetét láthatjátok a kiállított fotókon.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
normafa_ősz.jpg

Kirándulók, figyelem: a Normafánál visszafordítják az autósokat, ha betelt a parkoló

A hegyvidéki önkormányzatnak lépnie kellett, akkora volt a tömeg. Más helyeket is ajánlanak a környéken.
MTI / Fotó: Normafa Park / Facebook - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

Visszafordítja a rendészet az autósokat Normafán, ha betelt az ottani parkoló, a szabálytalanul, tiltott helyen, zöldfelületeken, a környezetet károsító módon parkolókat pedig megbüntetik - tudatta a XII. kerületi önkormányzat pénteken az MTI-vel.

Az önkormányzat az előző héthez hasonlóan, ismételten arra kéri a kirándulni vágyókat, hogy a Normafa helyett a budai hegyek kevésbé látogatott területeit válasszák.

Az előírt és biztonságos távolság megtartását célzó figyelmeztetés ellenére a múlt hétvégén is tömegek kirándultak a Normafára. Ez a fertőzés veszélye mellett komoly közlekedési és parkolási gondokat is okozott - olvasható a közleményben.

Kiemelték, a Normafán hétvégén is folyamatos a rendészeti, rendőri jelenlét. Az önkormányzat kéri továbbá azokat, aki mégis a Normafát választják szabadidős tevékenységükhöz, minden esetben tartsák egymástól a megfelelő távolságot. Ahol a 1,5-2 méteres távolság nem tartható, mindenképpen viseljenek az orrot és a szájat eltakaró maszkot.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés

Nem lehet többé állati szőrmét árulni a fővárosi vásárokon

Elfogadta a főpolgármesteri hivatal a Magyar Szőrmeellenes Liga petícióját.
Forrás: Főpolgármesteri Hivatal, fotó: leo2014 képe a Pixabay-en - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

Az idei adventi vásárok elmaradnak, de a főpolgármester a veszélyhelyzetet követően a lehető leghamarabb a Közgyűlés elé terjeszti, hogy a Fővárosi Önkormányzat a továbbiakban ne adjon közterület-használati hozzájárulást az állati eredetű szőrmetermékek árusításához (ide nem értve a háziasított állatok bőréből készített termékeket, azok szőrzettartalmától függetlenül); illetve vagyonának hasznosítása során az ilyen célú hasznosítást kizárja - írta a Főpolgármesteri Hivatal.

A vészhelyzet után benyújtható határozat előterjesztői Szabó Rebeka fővárosi állatvédelmi megbízott és Dorosz Dávid klímavédelemért és fejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes voltak.

A főváros vezetése elkötelezett a társként és a természetben velünk élő állatok védelméért, a természet megőrzéséért, mindazért, ami környezetünk élhetőbbé tételéhez, a biodiverzitás fenntartásához szükséges.

– írták a közleményben.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
CÍMLAP-RBH.jpg

Képriport: így néz ki a Rumbach zsinagóga ismét teljes pompájában

Az épület, aminek elképesztő látványát megpillantva az ember száját először a 'hűha' szó hagyja el. Egyedül bebarangolva a zsinagóga zeg-zugait a teljes csönd útitársaként minduntalan csak fotózni támad az embernek kedve, annyi motívum és csodás elem várja.
Szöveg és fotók: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2020. november 28.


hirdetés

A frissen felújított zsinagógába szájtátva-bámulva belépve meg se lepődünk, hogy csak magát a végső kivitelezőt másfél évig tartott megtalálni, annyira komplex munkát igényelt az épület teljes helyreállítása.

A felújítást végző csapat teljes egészében magyar, élükön Kőnig Tamás és Wágner Péter felelős tervezőkkel, akik ezen munkájuk gyümölcseként végül a nemzetközi hírű ICOMOS-Díjat (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa) is elnyerték.

Az épület egyediségét első tervezőjének, az akkor még pályakezdő Otto Wagner-nek és kollégájának, Kalina Mórnak köszönhetően az adja, hogy bár megjelenésében, bizánci stílusában a hagyományos szakrális építészet köszön vissza, de szerkezetileg egy könnyűszerkezetű, fém tartóelemekre támaszkodó modern építmény.

A zsinagógában az eredetihez való ragaszkodás és korhűség mellett új elem is található, az egyik a 2. emeleten üvegkorláttal szegélyezett híd, mely a régi lépcsőzetes női karzat egykori tetejét jelzi.

Bár a „Rumbach” 1874-es nyitása után már 1265 hívőt számlált, igazán pezsgő élettel megtöltve évtizedekig, a 20. század második felétől viszont igazán hányattatott sors jutott neki: a II. világháború alatt ide rendelték a „rendezetlen állampolgárságú” zsidók internálását, gyűjtőhelyként szolgált, majd a gettó részéve vált, végül saját sorsát sem kerülhette el, az ostrom alatt komoly sérüléseket kapott. A felszabadulást követően az addig közel 2000 fős közösségből csak néhány százan maradtak, majd az 1956-os forradalom után a megmaradt hívők jó része további antiszemitizmustól és vallásellenes diktatúrától tartva külföldre, főleg Izraelbe, Angliába és az USA-ba emigrált, köztük az utolsó rabbi, Fischer Benjámin is.

hirdetés

Ezt követően a zsinagóga fenntartása is ellehetetlenült, ajtajai 1959-ben bezártak. Miután a hitközség eladta, több különböző birtokbavételt követően 2006-ban, az államtól az épületet egy ingatlancsere útján visszavásárolhatta.

2015-ben egy 3,2 milliárdos állami felújítás keretében bizonyossá vált az a több évtizedes reménysugár, miszerint a Rumbach újjáéledhet.

2020-ra ez valósággá vált: az épület teljesen megfelel a 21. századi technológiai követelményeknek, miközben a legpontosabb korhűséggel restaurálták a szakemberek. A zsinagógatérben viszont a korhű fa széksorok helyett mobilisabb, modernebb stílusú ülőalkalmatosságot kapnak majd a betérők, nem véletlenül: a vezetés célja az épülettel nemcsak vallási, hanem különböző kulturális, zenei, színházi stb. programok szervezése, ami kellő flexibilitást követel a tér kihasználásában.

Ennek a csúcspéldája a süllyesztett „bima”, maga a tóraállvány, amit egy gombnyomással el lehet rejteni a fűtött padlózat alá, ha épp nem vallási esemény folyik a zsinagógában. A zsinagóga pezsgő életét továbbá az épület elülső oldalában, fent, a női karzat mögött kialakított kóser kávézóval szeretnék még inkább színesíteni a vezetők.

Kiss Henriett, a zsinagóga igazgatója nagyon bízik abban, hogyha a tervezett decemberi megnyitó a koronavírus körülményei miatt törlődött is, de jövő tavasszal végre meg tudják nyitni az épületet a nagyérdemű előtt. Aki csak teheti, a nyitás után kukkantson be ebbe a lenyűgöző atmoszférájú, történelmi jelentőségű épületbe: maradandó élményekkel távozik majd, az egészen biztos.

További képekért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
bubi-cim.jpg

Halomban állnak a Bubi biciklik a BKK székháza előtt, így tiltakoznak a téli leállás ellen

A Magyar Kerékpárosklub szervezte az akciót: mindenkit arra kértek, aki tavaszig is szívesen használná a közbringákat, hogy parkoljon le velük a Rumbach Sebestyén utcai dokkolónál.
Fotó: Bedő Vica - szmo.hu
2020. november 30.


hirdetés

Néhány hete írtuk meg, hogy a hónap végén ideiglenesen leáll a MOL Bubi közbringarendszer: tavaszig eltűnnek Budapest utcáiról a zöld biciklik.

A Budapesti Közlekedési Központ az erről szóló közleményében azt ígérte, 2021-ben egy vadonatúj, a városi közlekedés fejlődő igényét kielégítő közösségi kerékpár-szolgáltatással várja majd ügyfeleit.

A régi MOL Bubi biciklik használatára 2020. november 29-én éjfélig volt lehetőség, ettől az időponttól kezdve nem lehet kerékpárt felvenni és visszaadni a gyűjtőállomásokon.

Ehhez a dátumhoz időzítette akcióját a Magyar Kerékpárosklub, akik az alábbi felhívást tették közzé.

hirdetés

„Neked sem tetszik, hogy nem bubizhatunk a koronavírus idején? Akkor parkolj le Bubival a BKK Király utca és Rumbach Sebestyén utca sarkán álló székháza előtti dokkolóhoz 29-én, vasárnap! Mutassuk meg, hogy nem örülünk a Bubi leállásának!”

Az akciót Facebook-oldalukon így indokolták:

"A Bubi minden hibája ellenére újra népszerű lett idén a járványnak és a tavasszal bevezetett olcsó, online regisztrációnak köszönhetően. A BKK tavaly téli használati adatokra hivatkozva nem üzemelteti tovább a rendszert, de ez az érv az idei trendek fényében csak egy feltételezés. Idén 51-ről 57 százalékra nőtt a kerékpározó budapestiek aránya, még novemberben is többen bicikliztek a tavaly novemberhez képest. Biztosak vagyunk benne, hogy sokan bubiznának télen is."

Azzal egyetértenek, hogy ideje felújítani a Bubit, a szükségtelenül hosszú leállás azonban szerintük elveszi az egészséges közlekedés lehetőségét azoktól, akik Bubival kerülték volna el a fertőzésveszélyt.

Facebook

null

Az akció elég sikeres volt: a vasárnap este közzétett poszt szerint több mint 85 biciklivel tiltakoztak a székház előtt, olvasónk hétfőn dél körül készült fotóin pedig az látszik, hogy ezek jó része, ránézésre legalább 40-50 kerékpár még mindig ott van.

Megkérdeztük a BKK sajtóosztályát, mi a véleményük az akcióról és nem tartják-e elhibázottnak, hogy pont a járványhelyzet közepén vonják ki a bicikliket hónapokra a forgalomból. Ha érdemben válaszolnak, cikkünket frissítjük.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!