hirdetés
parlament2.jpg

Egyetlen kéményt sem láthatsz az Országház épületén, de ennek megvan az oka

Eleve máshogy tervezték az épületet.
My Secret Budapest Instagram - szmo.hu
2018. április 29.


hirdetés

Hosszú ideig épült az Országház, de az eredmény önmagáért beszél: a gyönyörű, egyszerre robusztus és kecses hatást nyújtó épület elképesztően népszerű a külföldiek körében is, számtalan fotó készül róla évről évre.

Aki alaposabban megnézi a képeket, annak egy idő után talán fel is tűnik, hogy a Parlament épületén sehol nem látni kéményeket. De fűteni persze fűtik telente.

Steindl Imre elegáns neogótikus palotát álmodott a korában homokos területre, és mindent a legapróbb részletekig megtervezett. A tökéletesen szimmetrikus épület 96 méter magas (ez a honfoglalás idejét, 896-ot jelképezi), 365 kisebb-nagyobb tornya van (a szám az év napjaira utal), az épület kívül is tele van szobrokkal, és minden csipkének, párkánynak, oszlopnak megvan a maga díszítő funkciója.

Az építkezéshez szinte csak magyarországi alapanyagokat használhattak, és mindenből a legkiválóbbat.

Azok ott, a képen nem kémények, hanem szellőzők

hirdetés

Steindl Imre az Országház tervezésekor természetesen gondolt a hűtésre és a fűtésre is.

Ám a kazánok egy utcával arrébb, egy külön házba kerültek Hogy miért?

Sokan úgy gondolják, az esztétikus megjelenés, az összhatás miatt. Azonban ennél földhözragadtabb oka is van. Amikor az építkezés elkezdődött, még jószerivel szénnel fűtöttek. Az Építő Ipar című lap az egyik 1899-es számában így írnak erről:

„Az áll. országház központi fűtő és szellőztető berendezéseinek üzemben tartására szükséges gépek, az eredeti terv szerint magában az országház-épületben, illetőleg annak e célra kijelölt pince-helyiségeiben lettek volna elhelyezendők. Az építés ügyeinek intézésére alapított Végrehajtó Bizottság javaslatára azonban később, az országház építését elrendelő törvény végrehajtásával megbízott m. kir. miniszterelnök elhatározta, miszerint,

tekintve, hogy a motorok táplálására fölhasználandó nagy szénmennyiség kezelésével járó szénpornak s a kazánkürtő-produkálta füstnek kizárása a rendkívüli díszszel és költséggel előállított épületből föltétlenül kívánatos,

a gépek s a vele összefüggő berendezések az országházon kívüli külön épületben helyeztessenek el, s a transzmissziók számára az gépházat az országházzal összekapcsoló tunnelszerű csatorna építtessék.”

Vagyis: a szénpor és a füst bepiszkítaná a szép és drága épületet, ezért kell a gépházat máshova tenni, és távfűtéssel fűteni az épületet.

A kazánház a Balassi Bláint utcában épült fel, ezt is Steindl Imre tervezte, és ehhez pár motívumot felhasznált a Parlamentről. Jelenleg felújítják a házat.

A világ egyik első távfűtési rendszere épült ki az Országház fűtéséhez

A hőveszteség csökkentése miatt nem melegvízzel, hanem gőzfűtéssel tervezték. 1987-ben átalakították, az eredeti fűtéshez több földgáztüzelésű gőzkazánt telepítettek, amelyek alkalmasak voltak olajtüzelésre is.

Az Országháza alá íves, téglaburkolatú alagutak vezetnek, csatornák mellékágakra bomlanak, és bevezetik a levegőt az épület minden részletébe.

Az alagutakban ma is működnek az 1885-ben telepített ventillátorok, amelyekkel szabályozható a levegő áramlása és áramlásának iránya. A levegő bejuthat a termekbe közvetlenül is, de bejuthat – s ez különböző fantasztikus csappantyúk segítségével szabályozható – fűtőkamrákon keresztül is. Vagy akár mindkét irányból egyidejűleg.

A leírt fűtési rendszer kiegészítéseként radiátoros fűtést is telepítettek egyidejűleg, és ezt később ki is egészítették.

Ráday Mihály: A Parlament fűtése , História, 1993



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
normafa_ősz.jpg

Kirándulók, figyelem: a Normafánál visszafordítják az autósokat, ha betelt a parkoló

A hegyvidéki önkormányzatnak lépnie kellett, akkora volt a tömeg. Más helyeket is ajánlanak a környéken.
MTI / Fotó: Normafa Park / Facebook - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

Visszafordítja a rendészet az autósokat Normafán, ha betelt az ottani parkoló, a szabálytalanul, tiltott helyen, zöldfelületeken, a környezetet károsító módon parkolókat pedig megbüntetik - tudatta a XII. kerületi önkormányzat pénteken az MTI-vel.

Az önkormányzat az előző héthez hasonlóan, ismételten arra kéri a kirándulni vágyókat, hogy a Normafa helyett a budai hegyek kevésbé látogatott területeit válasszák.

Az előírt és biztonságos távolság megtartását célzó figyelmeztetés ellenére a múlt hétvégén is tömegek kirándultak a Normafára. Ez a fertőzés veszélye mellett komoly közlekedési és parkolási gondokat is okozott - olvasható a közleményben.

Kiemelték, a Normafán hétvégén is folyamatos a rendészeti, rendőri jelenlét. Az önkormányzat kéri továbbá azokat, aki mégis a Normafát választják szabadidős tevékenységükhöz, minden esetben tartsák egymástól a megfelelő távolságot. Ahol a 1,5-2 méteres távolság nem tartható, mindenképpen viseljenek az orrot és a szájat eltakaró maszkot.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés

Nem lehet többé állati szőrmét árulni a fővárosi vásárokon

Elfogadta a főpolgármesteri hivatal a Magyar Szőrmeellenes Liga petícióját.
Forrás: Főpolgármesteri Hivatal, fotó: leo2014 képe a Pixabay-en - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

Az idei adventi vásárok elmaradnak, de a főpolgármester a veszélyhelyzetet követően a lehető leghamarabb a Közgyűlés elé terjeszti, hogy a Fővárosi Önkormányzat a továbbiakban ne adjon közterület-használati hozzájárulást az állati eredetű szőrmetermékek árusításához (ide nem értve a háziasított állatok bőréből készített termékeket, azok szőrzettartalmától függetlenül); illetve vagyonának hasznosítása során az ilyen célú hasznosítást kizárja - írta a Főpolgármesteri Hivatal.

A vészhelyzet után benyújtható határozat előterjesztői Szabó Rebeka fővárosi állatvédelmi megbízott és Dorosz Dávid klímavédelemért és fejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes voltak.

A főváros vezetése elkötelezett a társként és a természetben velünk élő állatok védelméért, a természet megőrzéséért, mindazért, ami környezetünk élhetőbbé tételéhez, a biodiverzitás fenntartásához szükséges.

– írták a közleményben.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
CÍMLAP-RBH.jpg

Képriport: így néz ki a Rumbach zsinagóga ismét teljes pompájában

Az épület, aminek elképesztő látványát megpillantva az ember száját először a 'hűha' szó hagyja el. Egyedül bebarangolva a zsinagóga zeg-zugait a teljes csönd útitársaként minduntalan csak fotózni támad az embernek kedve, annyi motívum és csodás elem várja.
Szöveg és fotók: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2020. november 28.


hirdetés

A frissen felújított zsinagógába szájtátva-bámulva belépve meg se lepődünk, hogy csak magát a végső kivitelezőt másfél évig tartott megtalálni, annyira komplex munkát igényelt az épület teljes helyreállítása.

A felújítást végző csapat teljes egészében magyar, élükön Kőnig Tamás és Wágner Péter felelős tervezőkkel, akik ezen munkájuk gyümölcseként végül a nemzetközi hírű ICOMOS-Díjat (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa) is elnyerték.

Az épület egyediségét első tervezőjének, az akkor még pályakezdő Otto Wagner-nek és kollégájának, Kalina Mórnak köszönhetően az adja, hogy bár megjelenésében, bizánci stílusában a hagyományos szakrális építészet köszön vissza, de szerkezetileg egy könnyűszerkezetű, fém tartóelemekre támaszkodó modern építmény.

A zsinagógában az eredetihez való ragaszkodás és korhűség mellett új elem is található, az egyik a 2. emeleten üvegkorláttal szegélyezett híd, mely a régi lépcsőzetes női karzat egykori tetejét jelzi.

Bár a „Rumbach” 1874-es nyitása után már 1265 hívőt számlált, igazán pezsgő élettel megtöltve évtizedekig, a 20. század második felétől viszont igazán hányattatott sors jutott neki: a II. világháború alatt ide rendelték a „rendezetlen állampolgárságú” zsidók internálását, gyűjtőhelyként szolgált, majd a gettó részéve vált, végül saját sorsát sem kerülhette el, az ostrom alatt komoly sérüléseket kapott. A felszabadulást követően az addig közel 2000 fős közösségből csak néhány százan maradtak, majd az 1956-os forradalom után a megmaradt hívők jó része további antiszemitizmustól és vallásellenes diktatúrától tartva külföldre, főleg Izraelbe, Angliába és az USA-ba emigrált, köztük az utolsó rabbi, Fischer Benjámin is.

hirdetés

Ezt követően a zsinagóga fenntartása is ellehetetlenült, ajtajai 1959-ben bezártak. Miután a hitközség eladta, több különböző birtokbavételt követően 2006-ban, az államtól az épületet egy ingatlancsere útján visszavásárolhatta.

2015-ben egy 3,2 milliárdos állami felújítás keretében bizonyossá vált az a több évtizedes reménysugár, miszerint a Rumbach újjáéledhet.

2020-ra ez valósággá vált: az épület teljesen megfelel a 21. századi technológiai követelményeknek, miközben a legpontosabb korhűséggel restaurálták a szakemberek. A zsinagógatérben viszont a korhű fa széksorok helyett mobilisabb, modernebb stílusú ülőalkalmatosságot kapnak majd a betérők, nem véletlenül: a vezetés célja az épülettel nemcsak vallási, hanem különböző kulturális, zenei, színházi stb. programok szervezése, ami kellő flexibilitást követel a tér kihasználásában.

Ennek a csúcspéldája a süllyesztett „bima”, maga a tóraállvány, amit egy gombnyomással el lehet rejteni a fűtött padlózat alá, ha épp nem vallási esemény folyik a zsinagógában. A zsinagóga pezsgő életét továbbá az épület elülső oldalában, fent, a női karzat mögött kialakított kóser kávézóval szeretnék még inkább színesíteni a vezetők.

Kiss Henriett, a zsinagóga igazgatója nagyon bízik abban, hogyha a tervezett decemberi megnyitó a koronavírus körülményei miatt törlődött is, de jövő tavasszal végre meg tudják nyitni az épületet a nagyérdemű előtt. Aki csak teheti, a nyitás után kukkantson be ebbe a lenyűgöző atmoszférájú, történelmi jelentőségű épületbe: maradandó élményekkel távozik majd, az egészen biztos.

További képekért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
bubi-cim.jpg

Halomban állnak a Bubi biciklik a BKK székháza előtt, így tiltakoznak a téli leállás ellen

A Magyar Kerékpárosklub szervezte az akciót: mindenkit arra kértek, aki tavaszig is szívesen használná a közbringákat, hogy parkoljon le velük a Rumbach Sebestyén utcai dokkolónál.
Fotó: Bedő Vica - szmo.hu
2020. november 30.


hirdetés

Néhány hete írtuk meg, hogy a hónap végén ideiglenesen leáll a MOL Bubi közbringarendszer: tavaszig eltűnnek Budapest utcáiról a zöld biciklik.

A Budapesti Közlekedési Központ az erről szóló közleményében azt ígérte, 2021-ben egy vadonatúj, a városi közlekedés fejlődő igényét kielégítő közösségi kerékpár-szolgáltatással várja majd ügyfeleit.

A régi MOL Bubi biciklik használatára 2020. november 29-én éjfélig volt lehetőség, ettől az időponttól kezdve nem lehet kerékpárt felvenni és visszaadni a gyűjtőállomásokon.

Ehhez a dátumhoz időzítette akcióját a Magyar Kerékpárosklub, akik az alábbi felhívást tették közzé.

hirdetés

„Neked sem tetszik, hogy nem bubizhatunk a koronavírus idején? Akkor parkolj le Bubival a BKK Király utca és Rumbach Sebestyén utca sarkán álló székháza előtti dokkolóhoz 29-én, vasárnap! Mutassuk meg, hogy nem örülünk a Bubi leállásának!”

Az akciót Facebook-oldalukon így indokolták:

"A Bubi minden hibája ellenére újra népszerű lett idén a járványnak és a tavasszal bevezetett olcsó, online regisztrációnak köszönhetően. A BKK tavaly téli használati adatokra hivatkozva nem üzemelteti tovább a rendszert, de ez az érv az idei trendek fényében csak egy feltételezés. Idén 51-ről 57 százalékra nőtt a kerékpározó budapestiek aránya, még novemberben is többen bicikliztek a tavaly novemberhez képest. Biztosak vagyunk benne, hogy sokan bubiznának télen is."

Azzal egyetértenek, hogy ideje felújítani a Bubit, a szükségtelenül hosszú leállás azonban szerintük elveszi az egészséges közlekedés lehetőségét azoktól, akik Bubival kerülték volna el a fertőzésveszélyt.

Facebook

null

Az akció elég sikeres volt: a vasárnap este közzétett poszt szerint több mint 85 biciklivel tiltakoztak a székház előtt, olvasónk hétfőn dél körül készült fotóin pedig az látszik, hogy ezek jó része, ránézésre legalább 40-50 kerékpár még mindig ott van.

Megkérdeztük a BKK sajtóosztályát, mi a véleményük az akcióról és nem tartják-e elhibázottnak, hogy pont a járványhelyzet közepén vonják ki a bicikliket hónapokra a forgalomból. Ha érdemben válaszolnak, cikkünket frissítjük.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!