hirdetés
parlament2.jpg

Egyetlen kéményt sem láthatsz az Országház épületén, de ennek megvan az oka

Eleve máshogy tervezték az épületet.
My Secret Budapest Instagram - szmo.hu
2018. április 29.


hirdetés

Hosszú ideig épült az Országház, de az eredmény önmagáért beszél: a gyönyörű, egyszerre robusztus és kecses hatást nyújtó épület elképesztően népszerű a külföldiek körében is, számtalan fotó készül róla évről évre.

Aki alaposabban megnézi a képeket, annak egy idő után talán fel is tűnik, hogy a Parlament épületén sehol nem látni kéményeket. De fűteni persze fűtik telente.

Steindl Imre elegáns neogótikus palotát álmodott a korában homokos területre, és mindent a legapróbb részletekig megtervezett. A tökéletesen szimmetrikus épület 96 méter magas (ez a honfoglalás idejét, 896-ot jelképezi), 365 kisebb-nagyobb tornya van (a szám az év napjaira utal), az épület kívül is tele van szobrokkal, és minden csipkének, párkánynak, oszlopnak megvan a maga díszítő funkciója.

Az építkezéshez szinte csak magyarországi alapanyagokat használhattak, és mindenből a legkiválóbbat.

Azok ott, a képen nem kémények, hanem szellőzők

hirdetés

Steindl Imre az Országház tervezésekor természetesen gondolt a hűtésre és a fűtésre is.

Ám a kazánok egy utcával arrébb, egy külön házba kerültek Hogy miért?

Sokan úgy gondolják, az esztétikus megjelenés, az összhatás miatt. Azonban ennél földhözragadtabb oka is van. Amikor az építkezés elkezdődött, még jószerivel szénnel fűtöttek. Az Építő Ipar című lap az egyik 1899-es számában így írnak erről:

„Az áll. országház központi fűtő és szellőztető berendezéseinek üzemben tartására szükséges gépek, az eredeti terv szerint magában az országház-épületben, illetőleg annak e célra kijelölt pince-helyiségeiben lettek volna elhelyezendők. Az építés ügyeinek intézésére alapított Végrehajtó Bizottság javaslatára azonban később, az országház építését elrendelő törvény végrehajtásával megbízott m. kir. miniszterelnök elhatározta, miszerint,

tekintve, hogy a motorok táplálására fölhasználandó nagy szénmennyiség kezelésével járó szénpornak s a kazánkürtő-produkálta füstnek kizárása a rendkívüli díszszel és költséggel előállított épületből föltétlenül kívánatos,

a gépek s a vele összefüggő berendezések az országházon kívüli külön épületben helyeztessenek el, s a transzmissziók számára az gépházat az országházzal összekapcsoló tunnelszerű csatorna építtessék.”

Vagyis: a szénpor és a füst bepiszkítaná a szép és drága épületet, ezért kell a gépházat máshova tenni, és távfűtéssel fűteni az épületet.

A kazánház a Balassi Bláint utcában épült fel, ezt is Steindl Imre tervezte, és ehhez pár motívumot felhasznált a Parlamentről. Jelenleg felújítják a házat.

A világ egyik első távfűtési rendszere épült ki az Országház fűtéséhez

A hőveszteség csökkentése miatt nem melegvízzel, hanem gőzfűtéssel tervezték. 1987-ben átalakították, az eredeti fűtéshez több földgáztüzelésű gőzkazánt telepítettek, amelyek alkalmasak voltak olajtüzelésre is.

Az Országháza alá íves, téglaburkolatú alagutak vezetnek, csatornák mellékágakra bomlanak, és bevezetik a levegőt az épület minden részletébe.

Az alagutakban ma is működnek az 1885-ben telepített ventillátorok, amelyekkel szabályozható a levegő áramlása és áramlásának iránya. A levegő bejuthat a termekbe közvetlenül is, de bejuthat – s ez különböző fantasztikus csappantyúk segítségével szabályozható – fűtőkamrákon keresztül is. Vagy akár mindkét irányból egyidejűleg.

A leírt fűtési rendszer kiegészítéseként radiátoros fűtést is telepítettek egyidejűleg, és ezt később ki is egészítették.

Ráday Mihály: A Parlament fűtése , História, 1993



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
medvet-lattak-a-normafan.jpg

Medvét láttak a Normafán

Csütörtök este a Jánoshegyi és Tündérhegyi utak elágazásánál egy medvét és annak bocsát látták bemenni az erdőbe.
Fotó: Illusztráció/Pixabay - szmo.hu
2020. július 10.


hirdetés

"Lakossági bejelentés érkezett a Pilisi Parkerdő Zrt-hez, hogy csütörtök este a Jánoshegyi és Tündérhegyi utak elágazásánál egy medvét és annak bocsát látták az erdőbe bemenni" - írja a XII. kerületi önkormányzat a honlapján.

A Hegyvidéki Önkormányzat arra kér mindenkit, hogy a Normafa Park Fenntartó és Üzemeltető Intézmény kezelésében lévő területen fokozott figyelemmel járjanak el, amíg a szakemberek ellenőrzik a bejelentés valóságtartalmát.

A Pilisi Parkerdő és Normafa Park szakemberei szerint kevés az esély arra, hogy a bejelentő valóban medvéket látott.

De mivel ez száz százalékig nem zárható ki, az önkormányzat mindenkit arra kér, hogy ha medve jelenlétére utaló jeleket látnak a környéken, akkor jelentsék be a 06-20-499-1111-es telefonszámon, vagy a [email protected] e-mail címen.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
lomtalanitas.jpg

Újraindult a lomtalanítás Budapesten, a kupacokat széttúró lomizók nehezítik a munkát az FKF szerint

Arra is kérik a budapestieket, hogy csak a megfelelő lomokat tegyék ki, ezzel segítve a hulladékokat elszállítók munkáját.
Fotó: FKF Zrt./Facebook - szmo.hu
2020. július 08.


hirdetés

Újraindult a fővárosi lomtalanítás - adta hírül a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) Facebook-oldala.

A járványhelyzet miatti több hónapos kényszerszünet után a XIV. kerületben indult újra hétfőn a lomtalanítás. A program menetrend szerint zajlik, de munkatársainknak erőfeszítést jelent az elszállítás, mivel olyan anyagok is kikerülnek, amelyeknek nem a lomban lenne a helyük (pl. háztartási hulladék, kartonpapír dobozok, textilhulladék, építési törmelék, festékek)

- tájékoztat a cég.

Hozzáteszik, hogy a közterület-fenntartók munkáját nehezítik a hulladékok közt válogató lomisok is, akik a rendben összegyűjtött lomokat gyakran széttúrják.

Az FKF kéri a budapestieket, hogy a postaládákba eljuttatott szórólapokban foglaltak szerint csak nagydarabos hulladékot készítsenek ki. A lomtalanítással kapcsolatos valamennyi információ megtalálható a www.fkf.hu honlapon.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
magyar-zene-haza-cimkep.jpg

Egyedülállóan szép lesz a Magyar Zene Háza, íme a fotók a különleges üveg tetőszerkezetről

A tetőzetet 100 egyedi tervezésű lyuk töri át, így az egész épületen átfut a fény.
Fotók: Városliget Zrt. - szmo.hu
2020. július 09.


hirdetés

Elkészült a Magyar Zene Háza különleges tetőszerkezete, mely épület egyedi, organikus formavilágával Budapest egyik új és turisztikai vonzerejét jelentősen növelő jelképe lesz – jelentette be Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa.

Az elmúlt évben az egyik legrangosabb nemzetközi ingatlanszakmai versenyén a legjobb középületnek járó díjat elnyert Magyar Zene Háza a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében épül, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, közel 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a térszínen mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így több ezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók.

A világhírű japán építész Sou Fujimoto (magyar partner M-Teampannon) által tervezett környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett vizuális folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket.

Ilyen lesz, amikor elkészül:

„A felső szint elkészültével a Magyar Zene Háza szerkezetkész állapotba került, az épület kivitelezése jó ütemben halad előre: folytatódik a többemeletnyi, egyes szakaszokon közel 12 méter magas, vízszintes szerkezeti osztás nélküli, egybefüggő homlokzati üvegtáblákból álló üvegfal-felület beépítése, mely egész Európában a legnagyobb lesz. A Városliget átfogó megújítását szolgáló Liget Budapest projektnek köszönhetően megépülő új intézmény kiállító- és előadóhelyként, valamint zenepedagógiai központként, vagyis egy komplex zenei beavató intézményként működik majd.

hirdetés

A Magyar Zene Háza építése önmagában is szimbolizálja a Liget Budapest projekt célkitűzéseit: a Városliget átfogó megújításának köszönhetően a projekt egyidejűleg bővíti és rehabilitálja a park zöldfelületét és újítja meg - 21. századi színvonalon - a Liget kulturális intézményrendszerét"

- mondta Baán László.

Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy „a Magyar Zene Háza különleges, összetéveszthetetlen látványa mögött Magyarországon eddig nem látott tervezői és mérnöki megoldások sorozata húzódik meg.

A tetőzetében szinte nincs két párhuzamos elem, nincs derékszög, minden egyedi, felületét közel 100 egyedi tervezésű lyuk töri át, melyeken a ligeti fák átbújnak, de ezekben a résekben helyezték el a ház innovatív megoldásai egyikét is: innen indulnak az úgynevezett fénykutak, melyek egészen a legalsó szintekig vezetik be a fényt, segítve a belső terek megvilágítását és különleges atmoszféra megteremtését.”

Az RTL Híradó stábja madártávlatból is levideózta az épület tetőszerkezetét:

Az iroda helyiségek mellett a felső szinten kaptak helyet a ház oktatási és zenepedagógiai funkciói: tantermek, digitális könyvtár és stúdiók segítik az edukációs munkát, egy olyan élményalapú zenei ismeretterjesztő központ jön létre az emeleten, amely iskolai és gyerekcsoportok számára nyújt majd átfogó programkínálatot és a klasszikus és a könnyű zene terén egyaránt megkerülhetetlen lesz az alapfokú zenei oktatásban.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
kolodko_dreher1.jpg

Új Kolodko-miniszobrok bukkantak fel Kőbányán

A híres sörgyár ihlette a legújabb szobrocskákat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 08.


hirdetés

Két új miniszoborral gazdagodott Budapest, Kőbányán most először tűnnek fel a jellegzetes Kolodko-figurák. A Dreher Sörgyárak története ihlette a szobrászt a legújabb alkotások elkészítésekor.

A Dreher-család múltja regénybe illő, évszázadokon átívelő történet. Az 1854-ben alapított Kőbányai Serfőző Társaságot ma Dreher Sörgyárakként ismerjük, a sörfőzdét idősebb Dreher Antal virágoztatta fel saját találmánya, a ma Vienna Lágerként ismert sör révén. Ő kezdett sörgyártásba is Pesten, halála után pedig fia és unokája, ifjabb Dreher Antal és Dreher Jenő fejlesztette tovább a Kőbányai Sörgyárat, ami hamarosan az ország legnagyobb sörgyára lett.

„A Drehertől-Dreherig filozófiánk mentén a tavalyi 165 éves jubileumi évforduló fontos mérföldkő volt az életünkben, amely többek között egy rendhagyó kiállítást és sörtúrát is magába foglalt, most pedig a múzeum modernizálásával, felújításával folytatódik” – mondta Szabó Ibolya, a Dreher Sörgyárak vállalati kapcsolatok vezetője. Hozzátette:

„a különleges szobrokat a sörgyár története inspirálta és azok szorosan kapcsolódnak a sörgyártáshoz is. A miniszobrok a sörtúráink keretén belül kerülnek bemutatásra, a megújuló és a hamarosan újra megnyitó sörmúzeumunkkal együtt mutatjuk be őket a nagyközönségnek”.

A két miniszobor két ikonikus jelenetet mutat be. Ezekből az egyik a gyár udvarán egy valódi, korabeli söröshordón álló, Dreher Antalt ábrázoló szobor, kezében a jellegzetes sétapálcájával, a háttérben pedig Európa egyik legszebb főzőháza látható. A gyár előtt található a másik szobor, amely egy valódi mészkőhídon álló olyan söröskocsit ábrázol, amelyet két dreheres ló húz.

hirdetés

„A sörgyár hangulata és története azonnal megérintett, amikor bejárhattam pincétől a padlásig, láttam az Eiffel-iroda által tervezett „léhűtő” padlást, a 100 éves Zsolnai csempéket, a söröslovakat, a százéves hordókat. Azért pedig külön örültem a felkérésnek, mert így most már Kőbányán, Budapest mértani közepén is megjelenhetnek a szobraim”

– mondta el a szobrokat megálmodó és elkészítő Kolodko Mihály.

„Célunk, hogy ezekkel a fejlesztésekkel mi is erősítsük Kőbánya bekapcsolódását Budapest turisztikai életébe, és a sörrajongók, illetve a sörtörténet iránt érdeklődőknek bemutassuk a Dreher múltját és jelenét” – tette hozzá Szabó Ibolya.


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!