hirdetés
fishermensbastion-1000x698.jpg

Barbár rombolás vagy csodaszép remekmű a Mátyás-templom és a Halászbástya?

Ha megnézed a 19. századi fotókat, nem így néztek ki, mint most. Miért szabta át őket Schulek Frigyes? Mi volt a célja?
Szerző és fotók: My Secret Budapest - szmo.hu
2019. március 17.


hirdetés

Budapest legtöbbet fotózott és legtöbbet posztolt látványosságai közé tartozik a Halászbástya és a Mátyás-templom. Instagramon csak #halaszbastya és #fishermansbastion hashtaggel több tízezer találatot láthatsz, a Halászbástyán forgatták tavaly Ellie Goulding egyik klipjének pár jelenetét, és rendszeresen feltűnik a külföldi turisták vlogjaiban is a Mátyás-templommal együtt.

Gyermekkoromban azt hittem, a Halászbástya ódon épület, és csak később, amikor utánaolvastam, tudtam meg, hogy nem is olyan régi, ebben a formájában 1902-re készült el. És a jelenlegi formája egy historizáló építészeti vízió eredménye.

Facebookon időnként felbukkan egy-egy kép arról, hogyan nézett ki a 19. században a budavári Nagyboldogasszony-templom, vagyis a Mátyás-templom és a hozzá kapcsolódó rendház, illetve milyen volt a Halászbástya alatti terület. Nem így nézett ki. Ezt látva sokakban felmerül a kérdés: nem követett-e el történethamisítást Schulek Frigyes? Egy őrült építész hagymázos álmainak megtestesülését vagy kora egyik zsenijének megvalósult álmát látjuk ma a Budai Várban? Bele lehet-e avatkozni így, mesterségesen egy-egy folyamatba és művészeti koncepcióként kezelni egy épületet? És miért alakította át ezt a területet?

Ezeket a kérdéseket már mások is feltették, nem csak én, már jóval korábban! 1911-ben így írtak Schulek Frigyesről, a Mátyás-templomról és a Halászbástyáról egy újságcikkben:

"Nagy czélok, nehéz helyzetek mozgatják meg alkotóképességét. Midőn a budavári koronázó templom építési bizottságának 1875. évi deczember 2-án tartott ülésében az elnök báró Augusz fölszólította, hogy tegyen javaslatot a templom helyreállítására

hirdetés

és Schulek bemutatta tervét, előadása után hosszú, kínos csend keletkezett s végül megszólal az elnök: „Hát azt hiszi a tanár úr, hogy megbolondultunk? Ez csak a túlhevített fiatal fantázia aberrácziója.”

Huszonöt évvel utóbb a merész tervező elérte a czélját. A templomot az ő terve szerint állították helyre és elkészült a Halász-bástya."

A méltatás így folytatódik: "A maga művészetén, az építészeten kívül a rokon művészetek, a szobrászat és festészet együttes hatását mélyen átérzi és jelentős művészeti kérdések, monumentális föladatok, műemléki problémák tárgyalásánál ragyogó ékesszólással fejtegeti álláspontját. Rajongó hazafiság Schulek egyik fő jellemző vonása. Elválaszthatatlanul összeszövődik ez művészi törekvéseivel, vágyaival. A koronázó templom építésénél a hely történeti múltja, nemzeti jelentősége ihleti meg."

A Mátyás-templom jelenlegi formája és a Halászbástya tehát valóban egyfajta nagy volumenű, történelmi ihletettségű összművészeti vízió terméke. És megértéséhez a kulcs ez a félmondat: Schulek Frigyest a hely történeti múltja, nemzeti jelentősége ihlette meg.

A templom átépítésével az volt a célja, hogy a régi, középkori eredetű, de barokk külsővel takart plébániatemplomot átépítse olyan középkorias, gótikus csodává, amilyen a fénykorában lehetett. A Halászbástyával pedig a nemzeti múlt erősítése, egyben tetszetős turisztikai látványosság kialakítása.

A Mátyás -templom eredete IV. Bélához fűződik, aki az itt álló kis kápolna helyére építtetett 1255 és 1269 között egy háromhajós templomot. Ezt A 14. század második felében gótikus csarnoktemplommá építették át. Az egész épület gótikus stílusú átalakítását Nagy Lajos király 1370 körül kezdte meg a délnyugati Mária-kapu kiépítésével. Zsigmond király uralkodása alatt a mellékszentélyeket meghosszabbították és nyolcszögletű, gótikus záródással látták el. Mátyás  a délnyugati harangtornyot – a szakértő azt írják, hogy a harangtorony (a közben elpusztult sisakot kivéve) ma is az akkor kapott formáját őrzi, bár a 19. század végén a kőanyagát teljesen cserélni kellett.

A törökök 1541-ben mecsetté alakították, a berendezést kidobták, mihrábot, vagyis imafülkét vágtak a falba, korán idézeteket festettek fel. 145 évig használták iszlám imahelyként.

Buda visszafoglalása után barokk stílusban alakították át,  1688-1702 között északi oldalához kollégiumot, déli oldalához pedig 1702-1714 között háromemeletes szemináriumot építettek, a középkori részek eltűntek, az épület külseje puritánná vált. Az 1723-as tűzvészben megsérült, ekkor újjáépítették. Az idők során elveszítette eredeti karakterét és szépségét.

Amikor elrendelte Ferenc József a templom újjáépítését, Schulek Frigyes tervével szerette volna kibontani az időközben hozzátoldott épületek fogságából, és visszaadni eredeti pompáját - vagy legalábbis egyfajta rekonstruált csodát alkotni. Hogy a készülő régi-új Mátyás-templomnak megfelelő keretet adjon, megtervezte a szintén nagyszabású, történelmi alakokkal díszített, neoromán Halászbástyát.

A Halászbástya alapja az egykori Híradás bástya, a Haber kuleszi, illetve budai városfal törökök kiűzése után, a 18. században korszerűsített védelmi szakasz. Budavár falának ezt a részét egykor a halászcéh védelmére bízták, innen kapta a nevét. Ez a környezet az átalakuló Mátyás-templomhoz képest akkori szemmel szegényesnek tűnt, ezért kapta meg a feladatot Schulek, hogy méltó környezetet alakítson ki.

Így született meg a tornyos, árkádos, díszlépcsős, szobrokkal felékített sétatér és kilátó, a Halászbástya.

„Ő volt az első, a ki 1873-ban, Izsó Miklóssal együtt, millenniumi emlék állításának eszméjét megpendítette. Ez az eszme nem hagyja el többé. 1895-ben tervet készít Árpad és vezéreinek emlékére, a Halász-bástyán, a koronázó templommal és Szent István emlékével térbeli és eszmei összefüggésben” - írja az 1911-es cikk.

Van, aki azt mondja, amit Schulek Frigyes csinált, az történelemhamisítás. Mások szerint éppen hogy az ő munkája mutat meg valamit abból, hogy milyen lehetett, vagy milyen lehetett volna a Budai Vár a törökök megjelenése előtt, fénykorában. És van, aki hatalmas, korszakalkotó építőművésznek tartja, olyannak, mint amilyen Steindl Imre volt.

" data-width="970" data-height="210" data-colorscheme="light" data-show-faces="true" data-header="true" data-stream="false" data-show-border="true">

Te mit gondolsz?


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
normafa_ősz.jpg

Kirándulók, figyelem: a Normafánál visszafordítják az autósokat, ha betelt a parkoló

A hegyvidéki önkormányzatnak lépnie kellett, akkora volt a tömeg. Más helyeket is ajánlanak a környéken.
MTI / Fotó: Normafa Park / Facebook - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

Visszafordítja a rendészet az autósokat Normafán, ha betelt az ottani parkoló, a szabálytalanul, tiltott helyen, zöldfelületeken, a környezetet károsító módon parkolókat pedig megbüntetik - tudatta a XII. kerületi önkormányzat pénteken az MTI-vel.

Az önkormányzat az előző héthez hasonlóan, ismételten arra kéri a kirándulni vágyókat, hogy a Normafa helyett a budai hegyek kevésbé látogatott területeit válasszák.

Az előírt és biztonságos távolság megtartását célzó figyelmeztetés ellenére a múlt hétvégén is tömegek kirándultak a Normafára. Ez a fertőzés veszélye mellett komoly közlekedési és parkolási gondokat is okozott - olvasható a közleményben.

Kiemelték, a Normafán hétvégén is folyamatos a rendészeti, rendőri jelenlét. Az önkormányzat kéri továbbá azokat, aki mégis a Normafát választják szabadidős tevékenységükhöz, minden esetben tartsák egymástól a megfelelő távolságot. Ahol a 1,5-2 méteres távolság nem tartható, mindenképpen viseljenek az orrot és a szájat eltakaró maszkot.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés

Nem lehet többé állati szőrmét árulni a fővárosi vásárokon

Elfogadta a főpolgármesteri hivatal a Magyar Szőrmeellenes Liga petícióját.
Forrás: Főpolgármesteri Hivatal, fotó: leo2014 képe a Pixabay-en - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

Az idei adventi vásárok elmaradnak, de a főpolgármester a veszélyhelyzetet követően a lehető leghamarabb a Közgyűlés elé terjeszti, hogy a Fővárosi Önkormányzat a továbbiakban ne adjon közterület-használati hozzájárulást az állati eredetű szőrmetermékek árusításához (ide nem értve a háziasított állatok bőréből készített termékeket, azok szőrzettartalmától függetlenül); illetve vagyonának hasznosítása során az ilyen célú hasznosítást kizárja - írta a Főpolgármesteri Hivatal.

A vészhelyzet után benyújtható határozat előterjesztői Szabó Rebeka fővárosi állatvédelmi megbízott és Dorosz Dávid klímavédelemért és fejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes voltak.

A főváros vezetése elkötelezett a társként és a természetben velünk élő állatok védelméért, a természet megőrzéséért, mindazért, ami környezetünk élhetőbbé tételéhez, a biodiverzitás fenntartásához szükséges.

– írták a közleményben.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
CÍMLAP-RBH.jpg

Képriport: így néz ki a Rumbach zsinagóga ismét teljes pompájában

Az épület, aminek elképesztő látványát megpillantva az ember száját először a 'hűha' szó hagyja el. Egyedül bebarangolva a zsinagóga zeg-zugait a teljes csönd útitársaként minduntalan csak fotózni támad az embernek kedve, annyi motívum és csodás elem várja.
Szöveg és fotók: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2020. november 28.


hirdetés

A frissen felújított zsinagógába szájtátva-bámulva belépve meg se lepődünk, hogy csak magát a végső kivitelezőt másfél évig tartott megtalálni, annyira komplex munkát igényelt az épület teljes helyreállítása.

A felújítást végző csapat teljes egészében magyar, élükön Kőnig Tamás és Wágner Péter felelős tervezőkkel, akik ezen munkájuk gyümölcseként végül a nemzetközi hírű ICOMOS-Díjat (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa) is elnyerték.

Az épület egyediségét első tervezőjének, az akkor még pályakezdő Otto Wagner-nek és kollégájának, Kalina Mórnak köszönhetően az adja, hogy bár megjelenésében, bizánci stílusában a hagyományos szakrális építészet köszön vissza, de szerkezetileg egy könnyűszerkezetű, fém tartóelemekre támaszkodó modern építmény.

A zsinagógában az eredetihez való ragaszkodás és korhűség mellett új elem is található, az egyik a 2. emeleten üvegkorláttal szegélyezett híd, mely a régi lépcsőzetes női karzat egykori tetejét jelzi.

Bár a „Rumbach” 1874-es nyitása után már 1265 hívőt számlált, igazán pezsgő élettel megtöltve évtizedekig, a 20. század második felétől viszont igazán hányattatott sors jutott neki: a II. világháború alatt ide rendelték a „rendezetlen állampolgárságú” zsidók internálását, gyűjtőhelyként szolgált, majd a gettó részéve vált, végül saját sorsát sem kerülhette el, az ostrom alatt komoly sérüléseket kapott. A felszabadulást követően az addig közel 2000 fős közösségből csak néhány százan maradtak, majd az 1956-os forradalom után a megmaradt hívők jó része további antiszemitizmustól és vallásellenes diktatúrától tartva külföldre, főleg Izraelbe, Angliába és az USA-ba emigrált, köztük az utolsó rabbi, Fischer Benjámin is.

hirdetés

Ezt követően a zsinagóga fenntartása is ellehetetlenült, ajtajai 1959-ben bezártak. Miután a hitközség eladta, több különböző birtokbavételt követően 2006-ban, az államtól az épületet egy ingatlancsere útján visszavásárolhatta.

2015-ben egy 3,2 milliárdos állami felújítás keretében bizonyossá vált az a több évtizedes reménysugár, miszerint a Rumbach újjáéledhet.

2020-ra ez valósággá vált: az épület teljesen megfelel a 21. századi technológiai követelményeknek, miközben a legpontosabb korhűséggel restaurálták a szakemberek. A zsinagógatérben viszont a korhű fa széksorok helyett mobilisabb, modernebb stílusú ülőalkalmatosságot kapnak majd a betérők, nem véletlenül: a vezetés célja az épülettel nemcsak vallási, hanem különböző kulturális, zenei, színházi stb. programok szervezése, ami kellő flexibilitást követel a tér kihasználásában.

Ennek a csúcspéldája a süllyesztett „bima”, maga a tóraállvány, amit egy gombnyomással el lehet rejteni a fűtött padlózat alá, ha épp nem vallási esemény folyik a zsinagógában. A zsinagóga pezsgő életét továbbá az épület elülső oldalában, fent, a női karzat mögött kialakított kóser kávézóval szeretnék még inkább színesíteni a vezetők.

Kiss Henriett, a zsinagóga igazgatója nagyon bízik abban, hogyha a tervezett decemberi megnyitó a koronavírus körülményei miatt törlődött is, de jövő tavasszal végre meg tudják nyitni az épületet a nagyérdemű előtt. Aki csak teheti, a nyitás után kukkantson be ebbe a lenyűgöző atmoszférájú, történelmi jelentőségű épületbe: maradandó élményekkel távozik majd, az egészen biztos.

További képekért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
bubi-cim.jpg

Halomban állnak a Bubi biciklik a BKK székháza előtt, így tiltakoznak a téli leállás ellen

A Magyar Kerékpárosklub szervezte az akciót: mindenkit arra kértek, aki tavaszig is szívesen használná a közbringákat, hogy parkoljon le velük a Rumbach Sebestyén utcai dokkolónál.
Fotó: Bedő Vica - szmo.hu
2020. november 30.


hirdetés

Néhány hete írtuk meg, hogy a hónap végén ideiglenesen leáll a MOL Bubi közbringarendszer: tavaszig eltűnnek Budapest utcáiról a zöld biciklik.

A Budapesti Közlekedési Központ az erről szóló közleményében azt ígérte, 2021-ben egy vadonatúj, a városi közlekedés fejlődő igényét kielégítő közösségi kerékpár-szolgáltatással várja majd ügyfeleit.

A régi MOL Bubi biciklik használatára 2020. november 29-én éjfélig volt lehetőség, ettől az időponttól kezdve nem lehet kerékpárt felvenni és visszaadni a gyűjtőállomásokon.

Ehhez a dátumhoz időzítette akcióját a Magyar Kerékpárosklub, akik az alábbi felhívást tették közzé.

hirdetés

„Neked sem tetszik, hogy nem bubizhatunk a koronavírus idején? Akkor parkolj le Bubival a BKK Király utca és Rumbach Sebestyén utca sarkán álló székháza előtti dokkolóhoz 29-én, vasárnap! Mutassuk meg, hogy nem örülünk a Bubi leállásának!”

Az akciót Facebook-oldalukon így indokolták:

"A Bubi minden hibája ellenére újra népszerű lett idén a járványnak és a tavasszal bevezetett olcsó, online regisztrációnak köszönhetően. A BKK tavaly téli használati adatokra hivatkozva nem üzemelteti tovább a rendszert, de ez az érv az idei trendek fényében csak egy feltételezés. Idén 51-ről 57 százalékra nőtt a kerékpározó budapestiek aránya, még novemberben is többen bicikliztek a tavaly novemberhez képest. Biztosak vagyunk benne, hogy sokan bubiznának télen is."

Azzal egyetértenek, hogy ideje felújítani a Bubit, a szükségtelenül hosszú leállás azonban szerintük elveszi az egészséges közlekedés lehetőségét azoktól, akik Bubival kerülték volna el a fertőzésveszélyt.

Facebook

null

Az akció elég sikeres volt: a vasárnap este közzétett poszt szerint több mint 85 biciklivel tiltakoztak a székház előtt, olvasónk hétfőn dél körül készült fotóin pedig az látszik, hogy ezek jó része, ránézésre legalább 40-50 kerékpár még mindig ott van.

Megkérdeztük a BKK sajtóosztályát, mi a véleményük az akcióról és nem tartják-e elhibázottnak, hogy pont a járványhelyzet közepén vonják ki a bicikliket hónapokra a forgalomból. Ha érdemben válaszolnak, cikkünket frissítjük.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!