hirdetés
fishermensbastion-1000x698.jpg

Barbár rombolás vagy csodaszép remekmű a Mátyás-templom és a Halászbástya?

Ha megnézed a 19. századi fotókat, nem így néztek ki, mint most. Miért szabta át őket Schulek Frigyes? Mi volt a célja?
Szerző és fotók: My Secret Budapest - szmo.hu
2019. március 17.


hirdetés

Budapest legtöbbet fotózott és legtöbbet posztolt látványosságai közé tartozik a Halászbástya és a Mátyás-templom. Instagramon csak #halaszbastya és #fishermansbastion hashtaggel több tízezer találatot láthatsz, a Halászbástyán forgatták tavaly Ellie Goulding egyik klipjének pár jelenetét, és rendszeresen feltűnik a külföldi turisták vlogjaiban is a Mátyás-templommal együtt.

Gyermekkoromban azt hittem, a Halászbástya ódon épület, és csak később, amikor utánaolvastam, tudtam meg, hogy nem is olyan régi, ebben a formájában 1902-re készült el. És a jelenlegi formája egy historizáló építészeti vízió eredménye.

Facebookon időnként felbukkan egy-egy kép arról, hogyan nézett ki a 19. században a budavári Nagyboldogasszony-templom, vagyis a Mátyás-templom és a hozzá kapcsolódó rendház, illetve milyen volt a Halászbástya alatti terület. Nem így nézett ki. Ezt látva sokakban felmerül a kérdés: nem követett-e el történethamisítást Schulek Frigyes? Egy őrült építész hagymázos álmainak megtestesülését vagy kora egyik zsenijének megvalósult álmát látjuk ma a Budai Várban? Bele lehet-e avatkozni így, mesterségesen egy-egy folyamatba és művészeti koncepcióként kezelni egy épületet? És miért alakította át ezt a területet?

Ezeket a kérdéseket már mások is feltették, nem csak én, már jóval korábban! 1911-ben így írtak Schulek Frigyesről, a Mátyás-templomról és a Halászbástyáról egy újságcikkben:

"Nagy czélok, nehéz helyzetek mozgatják meg alkotóképességét. Midőn a budavári koronázó templom építési bizottságának 1875. évi deczember 2-án tartott ülésében az elnök báró Augusz fölszólította, hogy tegyen javaslatot a templom helyreállítására

hirdetés

és Schulek bemutatta tervét, előadása után hosszú, kínos csend keletkezett s végül megszólal az elnök: „Hát azt hiszi a tanár úr, hogy megbolondultunk? Ez csak a túlhevített fiatal fantázia aberrácziója.”

Huszonöt évvel utóbb a merész tervező elérte a czélját. A templomot az ő terve szerint állították helyre és elkészült a Halász-bástya."

A méltatás így folytatódik: "A maga művészetén, az építészeten kívül a rokon művészetek, a szobrászat és festészet együttes hatását mélyen átérzi és jelentős művészeti kérdések, monumentális föladatok, műemléki problémák tárgyalásánál ragyogó ékesszólással fejtegeti álláspontját. Rajongó hazafiság Schulek egyik fő jellemző vonása. Elválaszthatatlanul összeszövődik ez művészi törekvéseivel, vágyaival. A koronázó templom építésénél a hely történeti múltja, nemzeti jelentősége ihleti meg."

A Mátyás-templom jelenlegi formája és a Halászbástya tehát valóban egyfajta nagy volumenű, történelmi ihletettségű összművészeti vízió terméke. És megértéséhez a kulcs ez a félmondat: Schulek Frigyest a hely történeti múltja, nemzeti jelentősége ihlette meg.

A templom átépítésével az volt a célja, hogy a régi, középkori eredetű, de barokk külsővel takart plébániatemplomot átépítse olyan középkorias, gótikus csodává, amilyen a fénykorában lehetett. A Halászbástyával pedig a nemzeti múlt erősítése, egyben tetszetős turisztikai látványosság kialakítása.

A Mátyás -templom eredete IV. Bélához fűződik, aki az itt álló kis kápolna helyére építtetett 1255 és 1269 között egy háromhajós templomot. Ezt A 14. század második felében gótikus csarnoktemplommá építették át. Az egész épület gótikus stílusú átalakítását Nagy Lajos király 1370 körül kezdte meg a délnyugati Mária-kapu kiépítésével. Zsigmond király uralkodása alatt a mellékszentélyeket meghosszabbították és nyolcszögletű, gótikus záródással látták el. Mátyás  a délnyugati harangtornyot – a szakértő azt írják, hogy a harangtorony (a közben elpusztult sisakot kivéve) ma is az akkor kapott formáját őrzi, bár a 19. század végén a kőanyagát teljesen cserélni kellett.

A törökök 1541-ben mecsetté alakították, a berendezést kidobták, mihrábot, vagyis imafülkét vágtak a falba, korán idézeteket festettek fel. 145 évig használták iszlám imahelyként.

Buda visszafoglalása után barokk stílusban alakították át,  1688-1702 között északi oldalához kollégiumot, déli oldalához pedig 1702-1714 között háromemeletes szemináriumot építettek, a középkori részek eltűntek, az épület külseje puritánná vált. Az 1723-as tűzvészben megsérült, ekkor újjáépítették. Az idők során elveszítette eredeti karakterét és szépségét.

Amikor elrendelte Ferenc József a templom újjáépítését, Schulek Frigyes tervével szerette volna kibontani az időközben hozzátoldott épületek fogságából, és visszaadni eredeti pompáját - vagy legalábbis egyfajta rekonstruált csodát alkotni. Hogy a készülő régi-új Mátyás-templomnak megfelelő keretet adjon, megtervezte a szintén nagyszabású, történelmi alakokkal díszített, neoromán Halászbástyát.

A Halászbástya alapja az egykori Híradás bástya, a Haber kuleszi, illetve budai városfal törökök kiűzése után, a 18. században korszerűsített védelmi szakasz. Budavár falának ezt a részét egykor a halászcéh védelmére bízták, innen kapta a nevét. Ez a környezet az átalakuló Mátyás-templomhoz képest akkori szemmel szegényesnek tűnt, ezért kapta meg a feladatot Schulek, hogy méltó környezetet alakítson ki.

Így született meg a tornyos, árkádos, díszlépcsős, szobrokkal felékített sétatér és kilátó, a Halászbástya.

„Ő volt az első, a ki 1873-ban, Izsó Miklóssal együtt, millenniumi emlék állításának eszméjét megpendítette. Ez az eszme nem hagyja el többé. 1895-ben tervet készít Árpad és vezéreinek emlékére, a Halász-bástyán, a koronázó templommal és Szent István emlékével térbeli és eszmei összefüggésben” - írja az 1911-es cikk.

Van, aki azt mondja, amit Schulek Frigyes csinált, az történelemhamisítás. Mások szerint éppen hogy az ő munkája mutat meg valamit abból, hogy milyen lehetett, vagy milyen lehetett volna a Budai Vár a törökök megjelenése előtt, fénykorában. És van, aki hatalmas, korszakalkotó építőművésznek tartja, olyannak, mint amilyen Steindl Imre volt.

" data-width="970" data-height="210" data-colorscheme="light" data-show-faces="true" data-header="true" data-stream="false" data-show-border="true">

Te mit gondolsz?


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
medvet-lattak-a-normafan.jpg

Medvét láttak a Normafán

Csütörtök este a Jánoshegyi és Tündérhegyi utak elágazásánál egy medvét és annak bocsát látták bemenni az erdőbe.
Fotó: Illusztráció/Pixabay - szmo.hu
2020. július 10.


hirdetés

"Lakossági bejelentés érkezett a Pilisi Parkerdő Zrt-hez, hogy csütörtök este a Jánoshegyi és Tündérhegyi utak elágazásánál egy medvét és annak bocsát látták az erdőbe bemenni" - írja a XII. kerületi önkormányzat a honlapján.

A Hegyvidéki Önkormányzat arra kér mindenkit, hogy a Normafa Park Fenntartó és Üzemeltető Intézmény kezelésében lévő területen fokozott figyelemmel járjanak el, amíg a szakemberek ellenőrzik a bejelentés valóságtartalmát.

A Pilisi Parkerdő és Normafa Park szakemberei szerint kevés az esély arra, hogy a bejelentő valóban medvéket látott.

De mivel ez száz százalékig nem zárható ki, az önkormányzat mindenkit arra kér, hogy ha medve jelenlétére utaló jeleket látnak a környéken, akkor jelentsék be a 06-20-499-1111-es telefonszámon, vagy a [email protected] e-mail címen.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
m3-felujitas.jpg

Új metróbotrány készülődik: 17 milliárddal többet kér az M3-as metró felújításáért a kivitelező

A Swietelsky 47,8 milliárd forintért vállalta a munkát még 2017-ben. Tavaly novemberben vált biztossá, hogy nem tartható az eredeti ütem. Az osztrák cég szerint a csúszás hátterében a „megrendelői késedelem” áll.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 11.


hirdetés

Hamarosan lejár a metróalagút felújítására kötött kivitelezői szerződés. A vállalkozó azonban csak több milliárdos felárral vállalná a folytatást - írja a Népszava.hu.

A lap szerint tavaly novemberben vált biztossá, hogy nem tartható az M3-as metróvonal középső szakaszának vágányépítésének eredeti üteme.

Az alagútfelújítást végző Swietelsky Vasúttechnika Kft. márciusban küldte el javaslatát, amely a korábbiakhoz képest - a Népszava információi szerint - 17-18 milliárd forinttal magasabb összeget tartalmaz. A projekt levezénylésével megbízott BKV 2017 szeptemberében kötött szerződést a feladatra a Swietelsky Vasúttechnikai Kft.-vel, amely akkor 47,8 milliárd forintért vállalta a munkát.

A BKV számított rá, hogy a cég többletköltséget kíván elszámolni a késés miatt, de a követelés túl nagynak bizonyult. A cég a 8 állomás akadálymentesítésére félretett 5,6 milliárd forintot is felajánlotta a folytatásért cserébe, de a tárgyalások egyelőre nem haladtak előre.

„Az előállt költségnövekedések objektívek, azokat a megrendelői késedelem okozta, ennek okán a korábbi árengedmények után továbbiakra nincs lehetőség”

hirdetés

- utasította el a fővárosi ajánlatot néhány nappal ezelőtt az osztrák anyavállalat. Hozzátették, hogy a jelenlegi helyzet „alapvetően a megrendelői késedelem miatt állt elő”.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
magyar-zene-haza-cimkep.jpg

Egyedülállóan szép lesz a Magyar Zene Háza, íme a fotók a különleges üveg tetőszerkezetről

A tetőzetet 100 egyedi tervezésű lyuk töri át, így az egész épületen átfut a fény.
Fotók: Városliget Zrt. - szmo.hu
2020. július 09.


hirdetés

Elkészült a Magyar Zene Háza különleges tetőszerkezete, mely épület egyedi, organikus formavilágával Budapest egyik új és turisztikai vonzerejét jelentősen növelő jelképe lesz – jelentette be Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa.

Az elmúlt évben az egyik legrangosabb nemzetközi ingatlanszakmai versenyén a legjobb középületnek járó díjat elnyert Magyar Zene Háza a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében épül, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, közel 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a térszínen mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így több ezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók.

A világhírű japán építész Sou Fujimoto (magyar partner M-Teampannon) által tervezett környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett vizuális folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket.

Ilyen lesz, amikor elkészül:

„A felső szint elkészültével a Magyar Zene Háza szerkezetkész állapotba került, az épület kivitelezése jó ütemben halad előre: folytatódik a többemeletnyi, egyes szakaszokon közel 12 méter magas, vízszintes szerkezeti osztás nélküli, egybefüggő homlokzati üvegtáblákból álló üvegfal-felület beépítése, mely egész Európában a legnagyobb lesz. A Városliget átfogó megújítását szolgáló Liget Budapest projektnek köszönhetően megépülő új intézmény kiállító- és előadóhelyként, valamint zenepedagógiai központként, vagyis egy komplex zenei beavató intézményként működik majd.

hirdetés

A Magyar Zene Háza építése önmagában is szimbolizálja a Liget Budapest projekt célkitűzéseit: a Városliget átfogó megújításának köszönhetően a projekt egyidejűleg bővíti és rehabilitálja a park zöldfelületét és újítja meg - 21. századi színvonalon - a Liget kulturális intézményrendszerét"

- mondta Baán László.

Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy „a Magyar Zene Háza különleges, összetéveszthetetlen látványa mögött Magyarországon eddig nem látott tervezői és mérnöki megoldások sorozata húzódik meg.

A tetőzetében szinte nincs két párhuzamos elem, nincs derékszög, minden egyedi, felületét közel 100 egyedi tervezésű lyuk töri át, melyeken a ligeti fák átbújnak, de ezekben a résekben helyezték el a ház innovatív megoldásai egyikét is: innen indulnak az úgynevezett fénykutak, melyek egészen a legalsó szintekig vezetik be a fényt, segítve a belső terek megvilágítását és különleges atmoszféra megteremtését.”

Az RTL Híradó stábja madártávlatból is levideózta az épület tetőszerkezetét:

Az iroda helyiségek mellett a felső szinten kaptak helyet a ház oktatási és zenepedagógiai funkciói: tantermek, digitális könyvtár és stúdiók segítik az edukációs munkát, egy olyan élményalapú zenei ismeretterjesztő központ jön létre az emeleten, amely iskolai és gyerekcsoportok számára nyújt majd átfogó programkínálatot és a klasszikus és a könnyű zene terén egyaránt megkerülhetetlen lesz az alapfokú zenei oktatásban.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
romai_szabadstrand.jpg

Szombaton ismét megnyílik a szabadstrand a Rómain - a szervezőket kérdeztük

Ismét birtokba vehetik a fürdőzni vágyók a Római partot - a cél egy állandó strand létesítése lenne, a vízminőség alapján ugyanis kiváló lehetőség lenne rá.
Fotó: Maradjanak a FÁK a Rómain/Facebook - szmo.hu
2020. július 11.


hirdetés

Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, a III. kerületi vízminőség-ellenőrzés során kiváló minőségűnek találták a Duna vizét a Római partnál, ami azt is jelenti, hogy szombaton délután egy napra újra megnyitják a partot strandolók előtt.

Lapunk megkeresésére Tóth-Kalló Éva, a Maradjanak a FÁK a Rómain csoport aktivistája elmondta, tavaly a strandnyitás a Duna-nap (június 29.) környékére esett, majd

augusztusban egy evezés során észrevették, hogy a békásmegyeri szennyvízbefolyónál eső idején hígított szennyvíz folyik a folyóba - egyébként teljesen legálisan. Hozzátette, akkor az önkormányzat az egész nyári szezonban mérte a víz minőségét, ami mindig kiválónak bizonyult, de azt sosem esőzés után tették.

Elmondta azt is, külföldi példák vannak rá, hogy zászlós rendszerrel vagy akár applikációval értesítik a strandolni vágyókat, hogy milyen a víz minősége. Ezt egyébként a Fővárosi Csatornázási Művek is tudná jelezni, mert látják, hogy mikor folyik szennyvíz a Dunába.

hirdetés

Jelenleg azonban ismét kiváló a vízminőség, így minden adott ahhoz, hogy szombaton délután ismét megnyissák a szabadstrandot a fürödni vágyók előtt. A fő cél azonban az volna, hogy állandó strand létesülhessen a területen, mert Budapestről az nagyon hiányzik.

„Még mindig nincs a területen hivatalos fürdőhely-minősítés, most az önkormányzattal közösen gondolkozunk, hogy milyen formában lehetne kialakítani és üzemeltetni egy strandot. Van fürdőhely Dunakeszin, Gödön, Dunabogdányban vagy Zebegényben – elég furcsa, hogy egyedül a fővárosban nem sikerül kialakítani”

- mondta el Tóth-Kalló.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!