hirdetés
fishermensbastion-1000x698.jpg

Barbár rombolás vagy csodaszép remekmű a Mátyás-templom és a Halászbástya?

Ha megnézed a 19. századi fotókat, nem így néztek ki, mint most. Miért szabta át őket Schulek Frigyes? Mi volt a célja?
Szerző és fotók: My Secret Budapest - szmo.hu
2019. március 17.


hirdetés

Budapest legtöbbet fotózott és legtöbbet posztolt látványosságai közé tartozik a Halászbástya és a Mátyás-templom. Instagramon csak #halaszbastya és #fishermansbastion hashtaggel több tízezer találatot láthatsz, a Halászbástyán forgatták tavaly Ellie Goulding egyik klipjének pár jelenetét, és rendszeresen feltűnik a külföldi turisták vlogjaiban is a Mátyás-templommal együtt.

Gyermekkoromban azt hittem, a Halászbástya ódon épület, és csak később, amikor utánaolvastam, tudtam meg, hogy nem is olyan régi, ebben a formájában 1902-re készült el. És a jelenlegi formája egy historizáló építészeti vízió eredménye.

Facebookon időnként felbukkan egy-egy kép arról, hogyan nézett ki a 19. században a budavári Nagyboldogasszony-templom, vagyis a Mátyás-templom és a hozzá kapcsolódó rendház, illetve milyen volt a Halászbástya alatti terület. Nem így nézett ki. Ezt látva sokakban felmerül a kérdés: nem követett-e el történethamisítást Schulek Frigyes? Egy őrült építész hagymázos álmainak megtestesülését vagy kora egyik zsenijének megvalósult álmát látjuk ma a Budai Várban? Bele lehet-e avatkozni így, mesterségesen egy-egy folyamatba és művészeti koncepcióként kezelni egy épületet? És miért alakította át ezt a területet?

Ezeket a kérdéseket már mások is feltették, nem csak én, már jóval korábban! 1911-ben így írtak Schulek Frigyesről, a Mátyás-templomról és a Halászbástyáról egy újságcikkben:

"Nagy czélok, nehéz helyzetek mozgatják meg alkotóképességét. Midőn a budavári koronázó templom építési bizottságának 1875. évi deczember 2-án tartott ülésében az elnök báró Augusz fölszólította, hogy tegyen javaslatot a templom helyreállítására

hirdetés

és Schulek bemutatta tervét, előadása után hosszú, kínos csend keletkezett s végül megszólal az elnök: „Hát azt hiszi a tanár úr, hogy megbolondultunk? Ez csak a túlhevített fiatal fantázia aberrácziója.”

Huszonöt évvel utóbb a merész tervező elérte a czélját. A templomot az ő terve szerint állították helyre és elkészült a Halász-bástya."

A méltatás így folytatódik: "A maga művészetén, az építészeten kívül a rokon művészetek, a szobrászat és festészet együttes hatását mélyen átérzi és jelentős művészeti kérdések, monumentális föladatok, műemléki problémák tárgyalásánál ragyogó ékesszólással fejtegeti álláspontját. Rajongó hazafiság Schulek egyik fő jellemző vonása. Elválaszthatatlanul összeszövődik ez művészi törekvéseivel, vágyaival. A koronázó templom építésénél a hely történeti múltja, nemzeti jelentősége ihleti meg."

A Mátyás-templom jelenlegi formája és a Halászbástya tehát valóban egyfajta nagy volumenű, történelmi ihletettségű összművészeti vízió terméke. És megértéséhez a kulcs ez a félmondat: Schulek Frigyest a hely történeti múltja, nemzeti jelentősége ihlette meg.

A templom átépítésével az volt a célja, hogy a régi, középkori eredetű, de barokk külsővel takart plébániatemplomot átépítse olyan középkorias, gótikus csodává, amilyen a fénykorában lehetett. A Halászbástyával pedig a nemzeti múlt erősítése, egyben tetszetős turisztikai látványosság kialakítása.

A Mátyás -templom eredete IV. Bélához fűződik, aki az itt álló kis kápolna helyére építtetett 1255 és 1269 között egy háromhajós templomot. Ezt A 14. század második felében gótikus csarnoktemplommá építették át. Az egész épület gótikus stílusú átalakítását Nagy Lajos király 1370 körül kezdte meg a délnyugati Mária-kapu kiépítésével. Zsigmond király uralkodása alatt a mellékszentélyeket meghosszabbították és nyolcszögletű, gótikus záródással látták el. Mátyás  a délnyugati harangtornyot – a szakértő azt írják, hogy a harangtorony (a közben elpusztult sisakot kivéve) ma is az akkor kapott formáját őrzi, bár a 19. század végén a kőanyagát teljesen cserélni kellett.

A törökök 1541-ben mecsetté alakították, a berendezést kidobták, mihrábot, vagyis imafülkét vágtak a falba, korán idézeteket festettek fel. 145 évig használták iszlám imahelyként.

Buda visszafoglalása után barokk stílusban alakították át,  1688-1702 között északi oldalához kollégiumot, déli oldalához pedig 1702-1714 között háromemeletes szemináriumot építettek, a középkori részek eltűntek, az épület külseje puritánná vált. Az 1723-as tűzvészben megsérült, ekkor újjáépítették. Az idők során elveszítette eredeti karakterét és szépségét.

Amikor elrendelte Ferenc József a templom újjáépítését, Schulek Frigyes tervével szerette volna kibontani az időközben hozzátoldott épületek fogságából, és visszaadni eredeti pompáját - vagy legalábbis egyfajta rekonstruált csodát alkotni. Hogy a készülő régi-új Mátyás-templomnak megfelelő keretet adjon, megtervezte a szintén nagyszabású, történelmi alakokkal díszített, neoromán Halászbástyát.

A Halászbástya alapja az egykori Híradás bástya, a Haber kuleszi, illetve budai városfal törökök kiűzése után, a 18. században korszerűsített védelmi szakasz. Budavár falának ezt a részét egykor a halászcéh védelmére bízták, innen kapta a nevét. Ez a környezet az átalakuló Mátyás-templomhoz képest akkori szemmel szegényesnek tűnt, ezért kapta meg a feladatot Schulek, hogy méltó környezetet alakítson ki.

Így született meg a tornyos, árkádos, díszlépcsős, szobrokkal felékített sétatér és kilátó, a Halászbástya.

„Ő volt az első, a ki 1873-ban, Izsó Miklóssal együtt, millenniumi emlék állításának eszméjét megpendítette. Ez az eszme nem hagyja el többé. 1895-ben tervet készít Árpad és vezéreinek emlékére, a Halász-bástyán, a koronázó templommal és Szent István emlékével térbeli és eszmei összefüggésben” - írja az 1911-es cikk.

Van, aki azt mondja, amit Schulek Frigyes csinált, az történelemhamisítás. Mások szerint éppen hogy az ő munkája mutat meg valamit abból, hogy milyen lehetett, vagy milyen lehetett volna a Budai Vár a törökök megjelenése előtt, fénykorában. És van, aki hatalmas, korszakalkotó építőművésznek tartja, olyannak, mint amilyen Steindl Imre volt.

" data-width="970" data-height="210" data-colorscheme="light" data-show-faces="true" data-header="true" data-stream="false" data-show-border="true">

Te mit gondolsz?


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
szaz-meteres-fold-alatti-folyoso-szabad-gyorgy-irodahaz.jpg

Megmutatták a 100 méteres föld alatti alagutat, ami a Parlamentet köti össze az Országgyűlés új irodaházával

Hogy a séta ne legyen egyhangú, különféle motívumokat vetítenek a folyosó falára.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 07.


hirdetés

9000 négyzetméter, 8 emelet, egy étterem, 11 és fél milliárd forint.

Átadták az Országgyűlés Hivatalának új irodaházát.

Az első szabadon választott országgyűlés elnöke, Szabad György nevét viselő irodaházat 4 éve kezdték el építeni. 300 embernek lesz itt a munkahelye, akik egy föld alatti alagúton is át tudnak majd menni a parlamentbe.

Az Országgyűlés Hivatala 2016-ban hirdetett nemzetközi építészeti ötletpályázatot a Kossuth Lajos tér arculatába nem illő épülete, a metróállomás feletti irodaház új homlokzati kialakítására. Az új homlokzat gyakorlatilag a volt MTESZ-székház mellett álló ház tükörképe.

hirdetés

Eredetileg csak átalakításról volt szó, ám az 1972-ben épült irodaház szerkezetének állapota miatt a bontás mellett döntöttek.

A videóhoz és a folytatáshoz, kérjük, lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
pal-utcai-fiuk-helyszinei-mysecretbudapest-einstand-prater.jpg

A Füvészkerttől a Vörösingesek iskolájáig: így néznek ki ma a Pál utcai fiúk helyszínei

Hol lakott Nemecsek Ernő? Hol lehetett a legendás grund? Megmutatjuk.
Orosz Emese, Fotó: My Secret Budapest - szmo.hu
2020. február 01.


hirdetés

A Pál utcai fiúk kötelező olvasmányként sosem tartozott a kedvenceim közé. Tizenegy éves kislányként egyáltalán nem tudtam azonosulni az üveggolyózó, gittrágó és más értelmetlenségeket művelő múltszázadi fiúkkal. Felnőttként újraolvasva azonban magával ragadott a regény hangulata. Egész konkrétan a helyszínei.

Molnár Ferenc története ugyanis az általam is jól ismert pesti kerületekben játszódik. A Pál utcai fiúk játszóhelyei, iskolái, sőt lakásai sem a fantázia szüleménye. Olyannyira nem, hogy - bár a regény a fantázia szüleménye - Molnár Ferenc saját gyerekkorának színtereit, barátait és emlékeit idézte vissza a Pál utcai fiúkban.

Akárcsak szereplői, Molnár Ferenc is a Lónyay utca református gimnáziumba járt, és a valóságban is megvolt a grund a Pál utcában. A regény utcái és terei közül a legtöbbet ma is megtalálod Budapest térképén. Összegyűjtöttük a történet legfontosabb helyszíneit.

Pál utca 2-4. és Mária utca sarok - az édes Grund

A Pál utcaiak játszóhelye, a Grund, a Pál utca 2-4. és a Mária utca 48-46. szám alatti üres telken állt. Itt működtette Luczenbacher Pál a gőzfavágó üzemét, farakások sorakoztak az udvaron, palánkkerítés határolta. A gyerekek az udvar eperfájáról szerezték a selyemhernyó tenyészethez a leveleket.

hirdetés
„A grund maga üres volt, mint ahogy ez üres telekhez illik is. A palánkja a Pál utca felől húzódott végig. Jobbról-balról két nagy ház határolja, s hátul... igen, hátul volt az, ami a grundot nagyszerűvé, érdekessé tette. Itt tudniillik egy másik nagy telek következett. Ezt a másik nagy telket egy gőzfűrészelő cég bérelte, s a telek telis-tele volt farakásokkal.”

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Itt játszottak a regény szereplőinek igazi modelljei is: Molnár Ferenc (akkor még eredeti nevén: Neumann Feri), osztálytársai, és a környékbeli gyerekek.

Az egykori Grund helyén - a valóságban is - ma már csak egy szomorú bérház áll. A Grundot viszont újraépítették kicsit odébb, a Tömő utcában. Itt a mai gyerekek is kipróbálhatják a faerődöket, és ismerkedhetnek a regény eseményeivel.

Nem messze, a Práter utcában pedig 2007-ben avatták fel Szanyi Péter: Einstand című szobrát, amely a regény alapkonfliktusára emlékeztet.

Füvészkert - a Vörösingesek bázisa

A Füvészkert - a vörösingesek játszóhelye - az 1800-as évek végén sokkal nagyobb területen helyezkedett el. Akkoriban a külső Józsefváros Budapest zöldövezetének számított.

A Füvészkertet az Üllői út felől kőfal és nagy kapu védte, de a Ludoviceum utcába (ma Korányi Sándor utca) már fapalánk futott végig a kert mellett. A kert nagyszerű hely volt bújócskázásra, labdázásra és más szabadtéri játékokra.

A Füvészkert területe idővel egyre kijjebb tolódott, egyre kisebb lett. A kis harang ma is létezik, amivel a zárórát jelezték. A Füvészkert őrének háza, melyet Bokáék emlegettek, még ma is ott áll a Klinikák metrómegállóval szemben. A kert bejárata ma az Illés utcában található. A Viktória-ház medencéjében pedig tavaly augusztustól egy különleges szobor emlékeztet Nemecsek “megfürdetésére".

Üllői út - Út a Füvészkertig

A végtelen Üllői úton sétáltak a fiúk a Füvészkertig és vissza.

„És a három kislegény sietve ment kifelé a végtelen Üllői úton. Most már egészen besötétedett, korán este lett. A lámpák mind égtek már az úton, s ez a szokatlan idő nyugtalanná tette a fiúkat. Ők ebéd után szoktak szórakozni. Ilyenkor ők nem jártak az utcán, hanem otthon kuksoltak a könyveik mellett. Némán mentek egymás mellett, s negyedóra alatt kiértek a Füvészkerthez…”

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Ekkor még járt az Üllői úton a lóvasút. Nemecsek azzal ment haza csuromvizesen. Illetve ezen az útvonalon szedte ki a komfortábli ablakából Kolnay a gittet.

Az Üllői út és környéke finoman szólva nem így nézett ki 130-140-150 évvel ezelőtt...

A Molnár Ferenc szülei, a Neumann család többek között itt is bérelt lakást egész pontosan az Üllői u. 31. szám alatt.

Lónyay u. 4/c. - a Pál utcaiak iskolája

A Pál utcai fiúk a Lónyay utcai Református Főgimnáziumba jártak, a regény tanéve pedig a gitt-egylet alapítási dátuma, vagyis 1889.

A regénybeli iskola volt Molnár Ferenc, sőt édesapja alma matere is. Érdekesség, hogy 1906-ban az iskola újságjában jelent meg folytatásokban a tárcaregény.

Pipa utca – Soroksári út – Köztelek utca - Haza az iskolából

Hazafelé a Pál utcaiak a Pipa utca - Soroksári utca (ma Ráday utca) - Köztelek utca útvonalon haladtak. Itt mesélte el Nemecsek, hogyan vették el tőle a Pásztorok a golyókat.

Akkoriban még ott állt a Magyar Gazdasági Egylet székháza és a Dohánygyár, aminek helyét ma a Ráday-Kollégium épülete foglalja el. Nemecsek itt „tubákolt” és tüsszögött jóízűket Csónakossal.

„És tüsszögve vonultak végig ketten a Köztelek utcán, boldog örömet érezve e fölfedezésen. Csónakos nagyokat, bömbölőeket tüsszentett, mint valami ágyú. A kis szőke meg csak prüszkölt, mint a tengerinyúl, ha bosszantják.”

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

A valóságban Molnár Ferenc is erre járt hazafelé a Lónyay utcai gimnáziumból.

Kinizsi utca - Bokáék lakása

A regény szerint a Kinizsi utcában lakott a Pál utcai fiúk elnöke, a mindig magabiztos Boka.

„Nemecsek Ernő pedig, vagy ha így jobban tetszik: nemecsek ernő, rohant a Kinizsi utca felé, ahol Boka lakott egy kis, szerény földszintes házban.”

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Az utcát nem véletlenül emelte be regényébe Molnár Ferenc, hiszen volt idő, amikor ő is itt élt családjával. 1887-88-ban az Üllői és Kinizsi sarkán álló épületben (Üllői u. 31.) bérelt lakást apja, Neumann Mór.

Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum - pim.hu

A Ráday utca és a Kinizsi utca kereszteződése, ahogy a Lónyai utcai iskola felől ideérkezünk - a videó lejátszásához kattints a képre:

Zerge utcai reáliskola - a Vörösingesek iskolája

A reáliskolák és a gimnáziumok természetes riválisa voltak egymásnak. A reálisták a természettudományos és műszaki tárgyakat tanulták nagyobb hangsúllyal. Itt főleg az iparos és kereskedelmi pályákra készítették fel itt a fiatalokat.

A Zerge utcai reáliskola épülete még mindig áll, ma a Vörösmarty Gimnáziumnak ad otthont.

Ez a Zerge, vagyis a mai Horánszky utca:

Nemzeti Múzeum kertje - Einstand!

A Muziban vagyis a Nemzeti Múzeum kertjében zajlott le a Pál utcaiak és a vörösingesek legfontosabb konfliktusa: az einstand.

„einstand. Ez a csúf német szó azt jelenti, hogy az erős fiú hadizsákmánynak nyilvánítja a golyót, s aki ellenállni merészel, azzal szemben erőszakot fog használni. Az einstand tehát hadüzenet is. Egyszersmind az ostromállapotnak, az erőszaknak, az ököljognak és a kalózuralomnak rövid, de velős kijelentése.”

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

A tavaly átadott, gyönyörűen felújított Múzeumkertben egy Pál utcai fiúk tematikájú játszótér is épült, ahol stílusosan egy üveggolyó automata is helyet kapott.

Esterházy utca - Métázóhely

(ma három részből áll: Ötpacsirta utca, Pollack Mihály tér és Puskin utca)

A közeli iskolák versengtek az Esterházy utca kiöblösödő területéért (a mai Pollack Mihály tér). Ez a hely ugyanis remek placc volt labdázásra, egész pontosan hosszú métázásra.

Azért tesszük, hogy legyen hol labdáznunk. Itt nem lehet, és az Eszterházy utcában mindig veszekedni kell a helyért... Nekünk labdaterület kell, és punktum!

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Károly krt. 22. - Röser-bazár

A Károly körút 22. alatti ház egy védett épületegyüttes része. 1884-ben épült, és a földszintjén működött a Rőser bazár, ahol olcsón lehetett vásárolni mindenféle árut.

„Miután Boka János Tábornok tiltakozásunk dacára és erőszakkal lefoglalta az egyleti vagyont (24 kr.), mert hadicélokra mindenkinek oda kellett adni, amije volt, éspedig ebből csak egy trombitát vettek 1 forint 40-ért, pedig a Rőser-bazárban lehet kapni 60-ért és 50-ért, mégis muszájt nekik a drágábbat venni, mert erősebb hangja van...”

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

A bérház kapuja fölött ma a "Röser Udvar" felirat olvasható.

Rákos utca 3. - Nemecsek lakás

(ma: Hőgyes Endre utca 3.)

A regény szerint a Rákos utca 3. szám alatt, többlakásos földszintes épületben lakott Nemecsek András szabó és családja.

„A követség pedig sietve masírozott a Rákos utca felé. Az előtt a ház előtt, amelyben Nemecsek lakott, megállottak. A kapuban állt egy kislány, attól megkérdezték:

- Lakik itt a házban bizonyos Nemecsek?

- Igen - mondta a kislány, és odavezette őket a szegényes földszinti lakáshoz, melyben Nemecsek lakott.”

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

A Rákos utca a regény idején a Rákos patak töltésén végighúzódó cselédsor utcája volt. Akkor még híre-hamva sem volt az Iparművészeti Múzeum gyönyörű épületének, amely csak 1896-ra, az Ezredéves Kiállításra készült el. Ma a Hőgyes Endre utca 3. szám alatt az Unitárius Templom áll.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
langos.jpg

Bezár a legendás lángosos az Arany János utcai metrómegállónál

A metrófelújítás miatt húzza le a rolót a Retro Lángos, de előtte nagyszabású búcsúbulit tartanak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 06.


hirdetés

Buldózer Partyra hív a népszerű Arany János utcai büfé, a Rerto Lángos - írják Facebook-oldalukon.

Az esemény nevével utalnak arra, hogy tavasszal a buldózerek veszik át a főszerepet a területen, hisz megindul a környék tereprendezése az M3-as metró felújításához kapcsolódóan.

Emiatt február 29-én bezárni kényszerül a kedvelt lángosozó is.

A Retro Lángos 9 évvel ezelőtt nyitott meg az Arany János utcai metrómegálló szomszédságában, és annak ellenére vált rögtön nagyon népszerűvé, hogy nem ez a legforgalmasabb állomása a pesti metróhálózatnak.

Népszerűségét egyszerű, de mégis változatos lángoskínálatának köszönhette, sokak véleménye szerint itt lehetett a város legjobb lángosát kapni.

hirdetés

A Facebookon nagyon sok külföldi követővel és kommentelővel is büszkélkedhet a büfé.

A február 29-i eseményre színes programokkal várják az érdeklődőket, és ha csak néhány teljesülne a fedettpályás fokhagymaevőversenyből, lángosfrizbiből, és

21 órától a lángoskönyöklőn Tarlós és Karácsony Gergő szkanderversenyéből, majd a tüzijátékból és a trambulinból,

már megéri meglátogatni az ikonikus hely utolsó napját.

Apró reménysugár, hogy nemsokára új helyen nyitnak újra, a pontos helyről a Facebookon értesítik majd elvonási tünetektől szenvedő látogatóikat.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
aknakereso.jpg

Aknakeresőt festett egy óbudai ház falára a Kétfarkú Kutya Párt

Ismét egy elhanyagolt területre hívták fel a figyelmet, szokásosan kreatív módon.
Fotók: MKKP - szmo.hu
2020. február 12.


hirdetés

A jól ismert aknakereső játék dizájnelemeivel díszítettek egy elhanyagolt falrészt egy óbudai aluljáróban a Magyar Kétfarkú Kutya Párt passzivistái.

A párt szokás szerint egy leromlott állapotban lévő területre akarta felhívni a figyelmet ezzel a vicces performansszal. A falfelület lefestésének folyamatát dokumentálták is honlapjukon. Mint írják:

„Nem volt olyan egyszerű megcsinálni, mint amilyennek tűnik, mert a való életben jóval dinamikusabb a játék, mint számítógépen. Minden csempe, amihez hozzáértünk, 10 százalékos eséllyel leesett, ami miatt folyamatosan változtak a számok és a zászlócskák helyei.”

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!