hirdetés
rozsaktere-szenterzsebet-plebania-mysecretbudapest-14.jpg

Budapest egyik legszebb épülete egy 24 évesen meghalt magyar királylánynak állít emléket

A rózsa-legendáról híres, világszerte ismert Szent Erzsébetnek szentelt templom tökéletes műalkotás. Nem mellesleg az Országházat is tervező Steindl Imre remekműve.
My Secret Budapest - szmo.hu
2018. november 24.


hirdetés

24 évesen halt meg, de már életében legendává vált Erzsébet, a magyar királylány. Halála napját, november 17-ét állítólag előre megjósolta. Gyermekként egy német tartománygróffal jegyezték el, és Thüringiába került, ott nevelkedett, majd 14 évesen férjhez ment. Szerényen élt, szegényen halt meg, és soha nem tért vissza Magyarországra. A legenda szerint életének utolsó óráiban magyarul énekelt. Életéről néhány éve már írtunk.

Négy évvel a halála után avatták szentté, 1235-ben, és onnantól megállíthatatlanul terjedt a kultusza először Európában, majd évszázadokkal később a katolikus hittérők munkája nyomán Latin-Amerikában is. Tiszteletére emelték a bogotai és a kassai székesegyházat, az ő nevét viseli egy párizsi templom, neki és Assisi Szent Ferencnek állít emléket az egyik kedvencem, a londoni Southwark katedrális egyik kápolnája, a belgiumi Mons-ban pedig a Szent Erzsébet templomban magyar címer is függ a falon.

Az egyik leggyönyörűbb budapesti épületet is neki szentelték. A Szent Erzsébet plébániatemplom a kertjével együtt a Rózsák terének ékessége.

És ha körbejárjátok az épületet, alaposan megfigyelitek a díszeket, a szobrokat és a belső teret, láthatjátok, hogy mennyi nyilvánvaló és rejtett szimbóluma van, milyen összetett és szépen megkomponált munka, ahol a rózsa és a virágmotívum vissza-visszatér.

Az Árpád-házi Erzsébettel kapcsolatos rózsa legenda egyébként korábbi, középkori történetek elemeiből állt össze. A kenyér rózsává változása például toszkán eredetű, az ezzel a motívummal bővülő életrajz a 13. század végén keletkezett, erre épített a többi is, amely Erzsébetről szólt, és ez a változat terjedt el a 15. században Magyarországon is (ahová nem Gül Baba hozott először rózsát, hiszen a növény már itt volt).

hirdetés

Na, de miért épült meg a templom? A régi terézvárosi plébánia hatalmas területéből 1881-ben választották le a VII. és XIV. kerületi plébániát, majd később ezt is tovább osztották. Az akkori Szegényház téren 1881-ben felépült egy templom, de az hamarosan kicsinek bizonyult. Az új, nagyobb templom építésére kiírt pályázaton a kor legjobb építészei vettek részt, végül Steindl Imre tervét fogadta el a bíráló bizottság.

A gótika iránt megszállottan rajongó Steindl a templom tervezésével és felépítésével is igazolta, hogy igazi művész volt, és fő munkáiban teljes kompozíciókban gondolkodott.

Pont, mint amit a zenében az összhangzat jelent. Éppen ezért a Szent Erzsébet plébániatemplom is olyan apró részletekig kidolgozott és gondosan tervezett alkotás, mint pár évtizeddel később az akkor ultramodernnek számító Pasaréti Páduai Szent Antal-templom, Rimanóczy Gyula munkája. Vagy mint Steindl másik fő műve, az Országház, amelynek építésekor még arra is ügyeltek, hogy a fűtéshez használt szénpor ne csúfítsa el a külsejét, vagy a kémény ne bontsa meg az egységét.

Steindl Imréről tudni kell, hogy mint azt az Építészfórum is kiemeli, igazi "céhmesterként" fogta össze az építészeket, iparművészeket, mesterembereket. Komor Marcell azt írta róla: "E céh tagjai valamennyien a legnagyobb tisztelettel néztek reája (…), amolyan Dombaumeister építőművészt láttak benne." Az Építészfórum szerint Steindl kitűnő kapcsolatot ápolt a társművészetek és az egyes iparágak képviselőivel, akik közül kiemelkedik Zsolnay Vilmos és Róth Miksa. „Zsolnay Steindl felkérése nyomán, az Országház kivitelezéséhez kísérletezte ki azt az anyagot, amelyet először Steindl-masszának nevezett el, később pedig pirogránitként vált ismertté. Róth Miksa még a pályája elején járt, amikor Steindl a tehetségét felfedezte és megbízásokat adott neki az általa restaurált templomok színes üvegablakainak elkészítésére.”

A másik fontos tudnivaló, hogy Steindl Imre külföldön tanulmányozta a gótikát. Schulek Frigyessel együtt a neogótikus stílus egyik vezéregyénisége mellett tanult egy önképzőkörben, ahol középkori épületeket rajzoltak. Steindl Imre egyik rajzán, amit a Szent Bartholomaeus templom tabernákulumáról készített, ki is szúrhatjuk azokat a motívumokat, amelyeket beépített, továbbfejlesztett az Országház és a Szent Erzsébet plébániatemplom építésekor.

Steindl Imre rajza - Forrás: Lechner Tudásközpont/Építészfórum

Gótikus motívumok az Országház épületén

Gótikus motívumok az Országház épületén

Gótikus motívumok a Szent Erzsébet plébániatemplomon

Gótikus motívumok a Szent Erzsébet plébániatemplomon

A harmadik érdekesség az, hogy az Országház építésével egy időben folytak az erzsébetvárosi templom munkálatai is, a mester ráadásul szeretett ugyanazokkal a szakemberekkel dolgozni, így a templom és az országház elemeiben, díszeiben mutat némi hasonlóságot. Van, aki szerint a templom a Parlament szakrális párja, én azonban ezt túlzásnak tartom, nekem egyáltalán nem az Országház jutott eszembe a Rózsák terén álló épületről, hanem a rózsaablakáról például Umbriában látott vagy franciaországban épült templomok. Illetve a kassai Szent Erzsébet templom, ami csak egyfajta ihletforrásként szolgált, hiszen a dóm a Rózsák terén álló templomnál díszesebb, impozánsabb, részletgazdagabb.

Az alapokat 1893. július 23-án kezdték ásni, az építkezést szeptember 11-én kezdték meg. Az 1895. október 20-án megrendezett ünnepélyes alapkőletételen részt vett az uralkodó, I. Ferenc József is, és saját kezűleg helyezte el az egyik alapkövet. A templom 1900-ra készült el, majd 1901. május 16-án, szentelték fel, és Árpád-házi Szent Erzsébet oltalmába ajánlották.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés,

A háromhajós, kereszthajós alaprajzú, kéttornyos templom északnyugati főhomlokzatának két tornya egymástól nagyobb távolságra épült fel. Köztük nyílik a templom főkapuja és két mellékbejárata. Felettük, a kapuoromzat csúcsán Kiss György Szent Erzsébet-szobra áll, a kapu fölött kerámiakeretben gótikus rózsaablakot láthatsz. A homlokzati oromzat csúcsíves mezejében Köllő Miklós szoboralakjai láthatók: Szent László, Szűz Mária (karján a kisdeddel) és Szent István.

A stilizált virágmotívumok, például a rózsaablak körüli keretben, a rózsát idézik. A templom előtt 1932-ben felállított szobor kötényében is rózsákat láthattok, mert azt a pillanatot hivatott megörökíteni, amikor a kenyér rózsává változik, és Erzsébetet áthatja az áhítat - a teret is ugyanekkor, a szent halálának 700. évfordulójára nevezték át Rózsák terének.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés,

A templomban látható, fából faragott Szent Erzsébet szobor kezében is rózsákat láthattok. A templom mennyezetén és falán a virágmotívumok, illetve a ragyogó színekben tündöklő üvegablakok virágmotívumai is finoman a rózsákra utalnak.

Ha teheted, szánj az épületre legalább másfél órát, járd körbe, nézz be, ülj le, és gyönyörködj a szépségében.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
lanchid_pixabay.jpg

Lezárják a Lánchidat szombat éjjel

Este fél nyolctól nem lehet a hídra hajtani.
Fotó: Pixabay/Rudy and Peter Skitterians - szmo.hu
2020. augusztus 01.


hirdetés

Állagmegóvási munkák és egy futóverseny miatt szombat éjjel lezárják a Lánchidat - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az MTI-vel.

A közlemény szerint a hidat nem lehet használni szombaton 19.30-tól vasárnap hajnalig.

A korlátozás miatt változik a 16-os, a 105-ös, a 916-os és a 990-es buszjárat közlekedése - tették hozzá.

Az 1849-ben átadott budapesti híd egyre rosszabb állapotban van. A teljeskörű felújítása jövő tavasszal kezdődhet meg:

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
bringasav.jpg

Már fel is festették a legújabb biciklisávot Budapesten

A fejlesztéssel az egybefüggő nagykörúti sáv eléri a Petőfi-hidat, így a híd járdáin keresztül csatlakozik a Budán már meglévő hálózathoz.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 29.


hirdetés

Új kerékpáros sávot festettek fel Budapesten, a jelek szerda reggelre készültek el. A BKK a közösségi oldalán osztotta meg a hírt:

"Aki reggel végigtekert vagy végighajtott a Ferenc körúton, már biztosan látta, aki pedig nem, annak mutatjuk: a Budapest Közút munkatársai az éjjel nem pihentek, hanem felfestették a körút Üllői út felé vezető oldalán is az új bringasávot.

A fejlesztéssel az egybefüggő nagykörúti sáv eléri a Petőfi-hidat, így a híd járdáin keresztül csatlakozik a Budán már meglévő hálózathoz. A Ferenc körúton nem csökkent az autók számára biztosított 2 x 2 sáv. A parkolóhelyek egy része is megmarad, a megszűnő várakozóhelyek pótlására pedig a Közraktár utcában létesítenek új parkolósávot".

A honlapjukon a fejlesztésről azt írják: "Budapest egyik legfontosabb útvonalán, a Nagykörúton még április végén létesült ideiglenes kerékpársáv az Üllői út és a Váci út közötti 3 kilométeres szakaszon. A nagykörúti kerékpársáv forgalma mindössze néhány nap alatt elérte a több mint egy évtizede meglévő – a biciklivel közlekedők számára már jól ismert és gyakran használt – Múzeum körúti biciklisáv forgalmát. A friss adatok szerint naponta legalább négyezerszer haladnak rajta kerékpárral, ezzel a Nagykörút Budapest egyik legforgalmasabb kerékpáros útvonalává vált.

A biciklisáv mostani meghosszabbításával még többen választhatják ezen az útvonalon autó helyett a kerékpárt, így az autóval közlekedők is jobban tudnak haladni, a nagykörút belső szakaszai pedig csendesebbé, élhetőbbé válhatnak az ott lakók, az üzletekben vásárlók és a vendéglátóhelyek számára".

hirdetés

Még több információ a Ferenc körúti bringasávról ITT


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
normafa-budapest-mysecretbudapest-hegyvidek-hatalmas-fa-tortenete.jpg

A környék hatalmas, legendás fájáról kapta a nevét a Normafa

Állítólag Mátyás születésekor sarjadt. Emlékét ma egy másik fa őrzi Budapest egyik legszebb kirándulóhelyén.
My Secret Budapest - szmo.hu
2020. augusztus 01.


hirdetés

A Svábhegy ma is szép panorámát nyújtó kirándulóhelye és kilátópontja a Normafa.

Egykor a környék erdőkkel borított, tisztásokkal tarkított, zöld, beépítetlen terület volt. Még a XX. század elején sem pöttyözték színesre az épületek a hegyoldalakat, és messze el lehetett látni.

A Normafa egy legendás fáról, a korábbi Viharbükkről kapta a nevét - korának hatalmas fája volt.

"A XIX. században vadászterület volt a mai János-hegy és Széchenyi-hegy közti fennsík, vagyis a Normafa, ahol főleg szalonkára, nyúlra, fogolyra és rókára vadásztak. A budai polgárok ősi joga volt a február 2-i medvevadászat, amelyet 1855-ben betiltottak, majd 1871-ben felújítottak, de ekkorra már medve híján inkább a mulatság és az ivászat lett az esemény fő jellemzője" - írja Druzsin József "A Budai-hegység útikalauz" című könyvében.

Az öreg bükk a Normafa lejtő peremén állt, és a legenda úgy tartja, hogy Mátyás király születésekor nőtt ki, de az is elterjedt történet volt, hogy Mátyás vadászatai során megpihent az árnyékában. Egyikre sincsen bizonyíték.

hirdetés

Az viszont szinte biztos, hogy több száz éves fa lehetett. Többször is belecsapott a villám, innen kapta a Svábhegy német anyanyelvű lakóitól a Wetterbaum nevet; magyarul Viharbükknek hívták.

A környék már a XIX. században kedvelt kirándulóhely volt, a pesti és budai írók, költők, művészek, színészek is kijártak ide. Petőfi Sándor itt írta A hegyek között című versét, Keleti Gusztáv pedig képen örökítette meg.

És hogy honnan ered a Normafa név? A Pesti Magyar Színház, 1840-től Nemzeti Színház művészei játékszüneti napokon, az úgynevezett normanapokon gyakran jártak ki a kirándulóhelyre.

1840-ben egy ilyen kirándulás alkalmával Schódelné Klein Rozália, a híres énekesnő, koloratúrszoprán állítólag a Viharbükknél énekelte el Bellini "Norma" című operájának nagyáriáját.

Az éneklés apropója az volt, hogy Nyáry Pál ott adta át Schodelné Klein Rozáliának a közönség ajándékát, egy ezüst sarlót. A Norma című opera Casta Diva című nagyáriája ezekkel a szavakkal kezdődik "Casta Diva, che inargenti Queste sacre antiche piante" vagyis "Szűzi Istennő, ki beezüstözöd e szent, öreg fákat". Ettől kezdve a korábbi Viharbükköt már Normafának nevezték.

A szó szerint viharvert fa a XX. század elején még állt, ez a Fortepan fotóin is látszik, és látható a törzsén a sérülés. 1927. június 19-én már nem tudta tovább tartani magát, kidőlt. Törzsét a margitszigeti artézi forrás medencéjében helyezték el, hogy a mészköves bevonat örök időkre konzerválja.

1962-ben a Normafa nevű öreg bükk emlékére kissé arrébb egy másik fát ültettek. A tövében emléktábla áll Devecseri Gábor költő szavaival.

"Normafa,

Hajdanidőn itt lengett lombod a szélben,

Ünnepi hegymászók víg dala szállt körülötted,

Normafa,

Majdanidőn lombod közt éled az ének,

Győzve sivár közönyön, győzve dühös viharon."

Devecseri Gábor

További képekért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
virag3.jpg

Így néz ki madártávlatból a virágba borult Budapest, látványos videót készített a Főkert

A legszebb helyeket mutatják meg, szuper kikapcsolódást ígér a színpompás látvány.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 29.


hirdetés

Kedden egy képes beszámolóból megtudhattuk, hogy hamarosan jogszabályi tiltás lép érvénybe a glifozát nevű gyomirtó szerrel kapcsolatban Európa-szerte. Ezt a szert széles körben alkalmazták a főváros zöldfelületein is, ugyanakkor a méhekre gyakorolt negatív hatását több tanulmány is kimutatta.

Ám most egy már meglévő, de környezetbarát módszert próbálnak ki Budapesten.

Ennek lényege, hogy forró vízzel főzi meg a burkolatból kinőtt növényt, lehatol a lágyszárúak gyökérzónájáig, sterilizálja a magvakat, elpusztítja az avarban megbúvó kártevők lárváit. Hogy ez a forró víz hatékony legyen, ezért növényi olaj, szőlőcukor és keményítő, valamint víz keverékéből habosítják a 95 fokos gőzt, amely az így szigetelt védőburok alatt 2 mp helyett 18 mp-ig marad ennyire forró, s már képes megfőzni a szöveteket. A habosított keverék a minősítése szerint biokertészetekben is használható.

Jelenleg a Városháza I. udvarának macskakövei között kinőtt gyomokon kísérletképpen próbálja ki a Főkert a módszert.

A gyomirtás mellett a virágok ültetésével is igyekeznek szebbé varázsolni a fővárost. A kertészeti cég most

hirdetés

egy látványos videót készített Budapest legszebb virágos helyeiről.

Ráadásul csupa olyan nézőpontból, ahonnan mi nem nagyon láthatjuk. Madártávlatból egészen mást mutatnak a színes virágágyások.

VIDEÓ: A virágzó Budapestért - Főkert

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!