hirdetés
rozsaktere-szenterzsebet-plebania-mysecretbudapest-14.jpg

Budapest egyik legszebb épülete egy 24 évesen meghalt magyar királylánynak állít emléket

A rózsa-legendáról híres, világszerte ismert Szent Erzsébetnek szentelt templom tökéletes műalkotás. Nem mellesleg az Országházat is tervező Steindl Imre remekműve.
My Secret Budapest - szmo.hu
2018. november 24.


hirdetés

24 évesen halt meg, de már életében legendává vált Erzsébet, a magyar királylány. Halála napját, november 17-ét állítólag előre megjósolta. Gyermekként egy német tartománygróffal jegyezték el, és Thüringiába került, ott nevelkedett, majd 14 évesen férjhez ment. Szerényen élt, szegényen halt meg, és soha nem tért vissza Magyarországra. A legenda szerint életének utolsó óráiban magyarul énekelt. Életéről néhány éve már írtunk.

Négy évvel a halála után avatták szentté, 1235-ben, és onnantól megállíthatatlanul terjedt a kultusza először Európában, majd évszázadokkal később a katolikus hittérők munkája nyomán Latin-Amerikában is. Tiszteletére emelték a bogotai és a kassai székesegyházat, az ő nevét viseli egy párizsi templom, neki és Assisi Szent Ferencnek állít emléket az egyik kedvencem, a londoni Southwark katedrális egyik kápolnája, a belgiumi Mons-ban pedig a Szent Erzsébet templomban magyar címer is függ a falon.

Az egyik leggyönyörűbb budapesti épületet is neki szentelték. A Szent Erzsébet plébániatemplom a kertjével együtt a Rózsák terének ékessége.

És ha körbejárjátok az épületet, alaposan megfigyelitek a díszeket, a szobrokat és a belső teret, láthatjátok, hogy mennyi nyilvánvaló és rejtett szimbóluma van, milyen összetett és szépen megkomponált munka, ahol a rózsa és a virágmotívum vissza-visszatér.

Az Árpád-házi Erzsébettel kapcsolatos rózsa legenda egyébként korábbi, középkori történetek elemeiből állt össze. A kenyér rózsává változása például toszkán eredetű, az ezzel a motívummal bővülő életrajz a 13. század végén keletkezett, erre épített a többi is, amely Erzsébetről szólt, és ez a változat terjedt el a 15. században Magyarországon is (ahová nem Gül Baba hozott először rózsát, hiszen a növény már itt volt).

hirdetés

Na, de miért épült meg a templom? A régi terézvárosi plébánia hatalmas területéből 1881-ben választották le a VII. és XIV. kerületi plébániát, majd később ezt is tovább osztották. Az akkori Szegényház téren 1881-ben felépült egy templom, de az hamarosan kicsinek bizonyult. Az új, nagyobb templom építésére kiírt pályázaton a kor legjobb építészei vettek részt, végül Steindl Imre tervét fogadta el a bíráló bizottság.

A gótika iránt megszállottan rajongó Steindl a templom tervezésével és felépítésével is igazolta, hogy igazi művész volt, és fő munkáiban teljes kompozíciókban gondolkodott.

Pont, mint amit a zenében az összhangzat jelent. Éppen ezért a Szent Erzsébet plébániatemplom is olyan apró részletekig kidolgozott és gondosan tervezett alkotás, mint pár évtizeddel később az akkor ultramodernnek számító Pasaréti Páduai Szent Antal-templom, Rimanóczy Gyula munkája. Vagy mint Steindl másik fő műve, az Országház, amelynek építésekor még arra is ügyeltek, hogy a fűtéshez használt szénpor ne csúfítsa el a külsejét, vagy a kémény ne bontsa meg az egységét.

Steindl Imréről tudni kell, hogy mint azt az Építészfórum is kiemeli, igazi "céhmesterként" fogta össze az építészeket, iparművészeket, mesterembereket. Komor Marcell azt írta róla: "E céh tagjai valamennyien a legnagyobb tisztelettel néztek reája (…), amolyan Dombaumeister építőművészt láttak benne." Az Építészfórum szerint Steindl kitűnő kapcsolatot ápolt a társművészetek és az egyes iparágak képviselőivel, akik közül kiemelkedik Zsolnay Vilmos és Róth Miksa. „Zsolnay Steindl felkérése nyomán, az Országház kivitelezéséhez kísérletezte ki azt az anyagot, amelyet először Steindl-masszának nevezett el, később pedig pirogránitként vált ismertté. Róth Miksa még a pályája elején járt, amikor Steindl a tehetségét felfedezte és megbízásokat adott neki az általa restaurált templomok színes üvegablakainak elkészítésére.”

A másik fontos tudnivaló, hogy Steindl Imre külföldön tanulmányozta a gótikát. Schulek Frigyessel együtt a neogótikus stílus egyik vezéregyénisége mellett tanult egy önképzőkörben, ahol középkori épületeket rajzoltak. Steindl Imre egyik rajzán, amit a Szent Bartholomaeus templom tabernákulumáról készített, ki is szúrhatjuk azokat a motívumokat, amelyeket beépített, továbbfejlesztett az Országház és a Szent Erzsébet plébániatemplom építésekor.

Steindl Imre rajza - Forrás: Lechner Tudásközpont/Építészfórum

Gótikus motívumok az Országház épületén

Gótikus motívumok az Országház épületén

Gótikus motívumok a Szent Erzsébet plébániatemplomon

Gótikus motívumok a Szent Erzsébet plébániatemplomon

A harmadik érdekesség az, hogy az Országház építésével egy időben folytak az erzsébetvárosi templom munkálatai is, a mester ráadásul szeretett ugyanazokkal a szakemberekkel dolgozni, így a templom és az országház elemeiben, díszeiben mutat némi hasonlóságot. Van, aki szerint a templom a Parlament szakrális párja, én azonban ezt túlzásnak tartom, nekem egyáltalán nem az Országház jutott eszembe a Rózsák terén álló épületről, hanem a rózsaablakáról például Umbriában látott vagy franciaországban épült templomok. Illetve a kassai Szent Erzsébet templom, ami csak egyfajta ihletforrásként szolgált, hiszen a dóm a Rózsák terén álló templomnál díszesebb, impozánsabb, részletgazdagabb.

Az alapokat 1893. július 23-án kezdték ásni, az építkezést szeptember 11-én kezdték meg. Az 1895. október 20-án megrendezett ünnepélyes alapkőletételen részt vett az uralkodó, I. Ferenc József is, és saját kezűleg helyezte el az egyik alapkövet. A templom 1900-ra készült el, majd 1901. május 16-án, szentelték fel, és Árpád-házi Szent Erzsébet oltalmába ajánlották.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés,

A háromhajós, kereszthajós alaprajzú, kéttornyos templom északnyugati főhomlokzatának két tornya egymástól nagyobb távolságra épült fel. Köztük nyílik a templom főkapuja és két mellékbejárata. Felettük, a kapuoromzat csúcsán Kiss György Szent Erzsébet-szobra áll, a kapu fölött kerámiakeretben gótikus rózsaablakot láthatsz. A homlokzati oromzat csúcsíves mezejében Köllő Miklós szoboralakjai láthatók: Szent László, Szűz Mária (karján a kisdeddel) és Szent István.

A stilizált virágmotívumok, például a rózsaablak körüli keretben, a rózsát idézik. A templom előtt 1932-ben felállított szobor kötényében is rózsákat láthattok, mert azt a pillanatot hivatott megörökíteni, amikor a kenyér rózsává változik, és Erzsébetet áthatja az áhítat - a teret is ugyanekkor, a szent halálának 700. évfordulójára nevezték át Rózsák terének.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés,

A templomban látható, fából faragott Szent Erzsébet szobor kezében is rózsákat láthattok. A templom mennyezetén és falán a virágmotívumok, illetve a ragyogó színekben tündöklő üvegablakok virágmotívumai is finoman a rózsákra utalnak.

Ha teheted, szánj az épületre legalább másfél órát, járd körbe, nézz be, ülj le, és gyönyörködj a szépségében.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
CÍMLAP-RBH.jpg

Képriport: így néz ki a Rumbach zsinagóga ismét teljes pompájában

Az épület, aminek elképesztő látványát megpillantva az ember száját először a 'hűha' szó hagyja el. Egyedül bebarangolva a zsinagóga zeg-zugait a teljes csönd útitársaként minduntalan csak fotózni támad az embernek kedve, annyi motívum és csodás elem várja.
Szöveg és fotók: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2020. november 28.


hirdetés

A frissen felújított zsinagógába szájtátva-bámulva belépve meg se lepődünk, hogy csak magát a végső kivitelezőt másfél évig tartott megtalálni, annyira komplex munkát igényelt az épület teljes helyreállítása.

A felújítást végző csapat teljes egészében magyar, élükön Kőnig Tamás és Wágner Péter felelős tervezőkkel, akik ezen munkájuk gyümölcseként végül a nemzetközi hírű ICOMOS-Díjat (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa) is elnyerték.

Az épület egyediségét első tervezőjének, az akkor még pályakezdő Otto Wagner-nek és kollégájának, Kalina Mórnak köszönhetően az adja, hogy bár megjelenésében, bizánci stílusában a hagyományos szakrális építészet köszön vissza, de szerkezetileg egy könnyűszerkezetű, fém tartóelemekre támaszkodó modern építmény.

A zsinagógában az eredetihez való ragaszkodás és korhűség mellett új elem is található, az egyik a 2. emeleten üvegkorláttal szegélyezett híd, mely a régi lépcsőzetes női karzat egykori tetejét jelzi.

Bár a „Rumbach” 1874-es nyitása után már 1265 hívőt számlált, igazán pezsgő élettel megtöltve évtizedekig, a 20. század második felétől viszont igazán hányattatott sors jutott neki: a II. világháború alatt ide rendelték a „rendezetlen állampolgárságú” zsidók internálását, gyűjtőhelyként szolgált, majd a gettó részéve vált, végül saját sorsát sem kerülhette el, az ostrom alatt komoly sérüléseket kapott. A felszabadulást követően az addig közel 2000 fős közösségből csak néhány százan maradtak, majd az 1956-os forradalom után a megmaradt hívők jó része további antiszemitizmustól és vallásellenes diktatúrától tartva külföldre, főleg Izraelbe, Angliába és az USA-ba emigrált, köztük az utolsó rabbi, Fischer Benjámin is.

hirdetés

Ezt követően a zsinagóga fenntartása is ellehetetlenült, ajtajai 1959-ben bezártak. Miután a hitközség eladta, több különböző birtokbavételt követően 2006-ban, az államtól az épületet egy ingatlancsere útján visszavásárolhatta.

2015-ben egy 3,2 milliárdos állami felújítás keretében bizonyossá vált az a több évtizedes reménysugár, miszerint a Rumbach újjáéledhet.

2020-ra ez valósággá vált: az épület teljesen megfelel a 21. századi technológiai követelményeknek, miközben a legpontosabb korhűséggel restaurálták a szakemberek. A zsinagógatérben viszont a korhű fa széksorok helyett mobilisabb, modernebb stílusú ülőalkalmatosságot kapnak majd a betérők, nem véletlenül: a vezetés célja az épülettel nemcsak vallási, hanem különböző kulturális, zenei, színházi stb. programok szervezése, ami kellő flexibilitást követel a tér kihasználásában.

Ennek a csúcspéldája a süllyesztett „bima”, maga a tóraállvány, amit egy gombnyomással el lehet rejteni a fűtött padlózat alá, ha épp nem vallási esemény folyik a zsinagógában. A zsinagóga pezsgő életét továbbá az épület elülső oldalában, fent, a női karzat mögött kialakított kóser kávézóval szeretnék még inkább színesíteni a vezetők.

Kiss Henriett, a zsinagóga igazgatója nagyon bízik abban, hogyha a tervezett decemberi megnyitó a koronavírus körülményei miatt törlődött is, de jövő tavasszal végre meg tudják nyitni az épületet a nagyérdemű előtt. Aki csak teheti, a nyitás után kukkantson be ebbe a lenyűgöző atmoszférájú, történelmi jelentőségű épületbe: maradandó élményekkel távozik majd, az egészen biztos.

További képekért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
bubi-cim.jpg

Halomban állnak a Bubi biciklik a BKK székháza előtt, így tiltakoznak a téli leállás ellen

A Magyar Kerékpárosklub szervezte az akciót: mindenkit arra kértek, aki tavaszig is szívesen használná a közbringákat, hogy parkoljon le velük a Rumbach Sebestyén utcai dokkolónál.
Fotó: Bedő Vica - szmo.hu
2020. november 30.


hirdetés

Néhány hete írtuk meg, hogy a hónap végén ideiglenesen leáll a MOL Bubi közbringarendszer: tavaszig eltűnnek Budapest utcáiról a zöld biciklik.

A Budapesti Közlekedési Központ az erről szóló közleményében azt ígérte, 2021-ben egy vadonatúj, a városi közlekedés fejlődő igényét kielégítő közösségi kerékpár-szolgáltatással várja majd ügyfeleit.

A régi MOL Bubi biciklik használatára 2020. november 29-én éjfélig volt lehetőség, ettől az időponttól kezdve nem lehet kerékpárt felvenni és visszaadni a gyűjtőállomásokon.

Ehhez a dátumhoz időzítette akcióját a Magyar Kerékpárosklub, akik az alábbi felhívást tették közzé.

hirdetés

„Neked sem tetszik, hogy nem bubizhatunk a koronavírus idején? Akkor parkolj le Bubival a BKK Király utca és Rumbach Sebestyén utca sarkán álló székháza előtti dokkolóhoz 29-én, vasárnap! Mutassuk meg, hogy nem örülünk a Bubi leállásának!”

Az akciót Facebook-oldalukon így indokolták:

"A Bubi minden hibája ellenére újra népszerű lett idén a járványnak és a tavasszal bevezetett olcsó, online regisztrációnak köszönhetően. A BKK tavaly téli használati adatokra hivatkozva nem üzemelteti tovább a rendszert, de ez az érv az idei trendek fényében csak egy feltételezés. Idén 51-ről 57 százalékra nőtt a kerékpározó budapestiek aránya, még novemberben is többen bicikliztek a tavaly novemberhez képest. Biztosak vagyunk benne, hogy sokan bubiznának télen is."

Azzal egyetértenek, hogy ideje felújítani a Bubit, a szükségtelenül hosszú leállás azonban szerintük elveszi az egészséges közlekedés lehetőségét azoktól, akik Bubival kerülték volna el a fertőzésveszélyt.

Facebook

null

Az akció elég sikeres volt: a vasárnap este közzétett poszt szerint több mint 85 biciklivel tiltakoztak a székház előtt, olvasónk hétfőn dél körül készült fotóin pedig az látszik, hogy ezek jó része, ránézésre legalább 40-50 kerékpár még mindig ott van.

Megkérdeztük a BKK sajtóosztályát, mi a véleményük az akcióról és nem tartják-e elhibázottnak, hogy pont a járványhelyzet közepén vonják ki a bicikliket hónapokra a forgalomból. Ha érdemben válaszolnak, cikkünket frissítjük.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
karacsony-gergely-varosliget.jpg

Karácsony: ha kell, a saját testemmel fogom megvédeni a Városligetet

Karácsony szerint a kormány a főváros megkerülésével próbálja véghez vinni az új Nemzeti Galéria megépítését.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 30.


hirdetés

Karácsony Gergely főpolgármester thevip (Very Important Planet) nevű, zöld szemléletű portálnak adott interjút.

A főpolgármester interjújából kiderül, hogy új fejlemény van a két fél közötti jogi-adminisztrációs csatározásban, a függőben lévő Liget-projektes beruházással kapcsolatban.

"A Sára Botond vezette fővárosi kormányhivatal „jogsértő módon kiadta az építési engedély módosítását a Nemzeti Galériára"

- állítja a főpolgármester.

Hozzátette, hogy most erre a lépésre keresik a megfelelő „jogi ellenlépéseket”. A fővárosi közgyűlés ugyanis még szeptember végén fogadta el a Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) módosítását, ami alapján a Liget Projekt részeként megépíteni tervezett, de még nem kivitelezett Nemzeti Galéria, Városligeti Színház és az Innováció Háza kikerültek az építési terület besorolás alól, így nem lehetne rajtuk a beruházásokat elindítani.

hirdetés

A kormány viszont a közgyűlés előtti napon rendeletben tiltotta meg a fővárosnak a városligeti építési szabályok módosítását.

„Rendkívül békés embernek tartom magam, de ha a jogszerűtlen engedély birtokában megindul az építkezés, akkor, ha kell, a saját testemmel fogom megvédeni a Városligetet, és erre buzdítok majd minden budapestit”

- mondta Karácsony, aki az interjúban beszélt Budapest nehéz anyagi helyzetéről is.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
varosliget-kutyas-elmenypark-cimkep.jpg

Liget Budapest: elkészült a botanikus kert, egy újabb kutyás élménypark és a két kilométeres futókör

Ezzel a parkfejlesztés során eddig több mint 150 ezer négyzetméter zöldfelület újult meg.
MTI, fotók: MTI/Balogh Zoltán - szmo.hu
2020. december 02.


hirdetés

Elkészült a Liget Budapest projekt keretében megújult botanikus kert, az új kutyás élménypark és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör is; ezzel a parkfejlesztés során eddig több mint 150 ezer négyzetméter zöldfelület újult meg.

A Liget Budapest projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el - közölte a fejlesztések szerdai átadásán a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója.

Gyorgyevics Benedek emlékeztetett: Mőcsényi Mihályt a tájépítészet nemzetközileg elismert tudósaként tartották számon. Óriási megtiszteltetés volt, hogy a Városligetet megújító tájépítészeti pályázat megfogalmazásában, kiírásában, illetve a zsűri társelnökeként a pályaművek bírálatában is részt vett - idézte fel.

A parkrészt a Főkert 100 éves jubileuma alkalmából, 1967-ben alakították ki. Az évtizedek során a kert állapota folyamatosan romlott, növényállománya zsugorodott, infrastruktúrája elavult, az itteni esőkunyhó pedig romos állapotba került. A régóta várt felújítására a Liget Budapest projekt keretében nyílt végre lehetőség, ehhez a Főkert tervtárában fellelhető, eredeti tervek nyújtottak segítséget - mondta el a Városliget Zrt. vezetője.

Mint hozzátette, a botanikus kert területét a rekonstrukció során a Királydomb felőli oldalon megnövelték, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását.

hirdetés

Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló Kneipp-ösvény, újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó patakrendszer, melyet forrás táplál, visszatértek továbbá a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is.

A megújult botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú növényt ültettek el, több mint 35 ezres példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyébe egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott.

"A Mőcsényi Mihály Botanikus kert megújítása után újra egy színes, hangulatos közösségi térré vált, egyben természetismereti tudásközpont is lett, mely szabadtéri biológia- és környezetismeret órák színteréül szolgálhat. A növénytelepítésre és az információs rendszer kialakítására éppen ezért különösen nagy hangsúlyt fektettünk, hiszen fontos célunk, hogy környékbeli óvodás-iskolás csoport ellátogassanak ide, és a gyermekek minél több növényfajtával megismerkedhessenek" - számolt be a fejlesztésről Gyorgyevics Benedek.

Mint kiemelte, a városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is elkészült. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el.

Elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, és a tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalompályákkal. A gazdák és a kutyáik kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig tucatnyi kutyapiszok-gyűjtő segíti.

Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben - néhány elzárt terület kivételével - továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége - közölte a vezérigazgató, hozzátéve: az új kutyás élménypark teljes növényzetét is újjávarázsolták, a területén hat új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti "testvéréhez" csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!