hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
Budapest egyik legszebb épülete egy 24 évesen meghalt magyar királylánynak állít emléket
A rózsa-legendáról híres, világszerte ismert Szent Erzsébetnek szentelt templom tökéletes műalkotás. Nem mellesleg az Országházat is tervező Steindl Imre remekműve.
My Secret Budapest - szmo.hu
2018. november 24.


hirdetés

24 évesen halt meg, de már életében legendává vált Erzsébet, a magyar királylány. Halála napját, november 17-ét állítólag előre megjósolta. Gyermekként egy német tartománygróffal jegyezték el, és Thüringiába került, ott nevelkedett, majd 14 évesen férjhez ment. Szerényen élt, szegényen halt meg, és soha nem tért vissza Magyarországra. A legenda szerint életének utolsó óráiban magyarul énekelt. Életéről néhány éve már írtunk.

Négy évvel a halála után avatták szentté, 1235-ben, és onnantól megállíthatatlanul terjedt a kultusza először Európában, majd évszázadokkal később a katolikus hittérők munkája nyomán Latin-Amerikában is. Tiszteletére emelték a bogotai és a kassai székesegyházat, az ő nevét viseli egy párizsi templom, neki és Assisi Szent Ferencnek állít emléket az egyik kedvencem, a londoni Southwark katedrális egyik kápolnája, a belgiumi Mons-ban pedig a Szent Erzsébet templomban magyar címer is függ a falon.

Az egyik leggyönyörűbb budapesti épületet is neki szentelték. A Szent Erzsébet plébániatemplom a kertjével együtt a Rózsák terének ékessége.

És ha körbejárjátok az épületet, alaposan megfigyelitek a díszeket, a szobrokat és a belső teret, láthatjátok, hogy mennyi nyilvánvaló és rejtett szimbóluma van, milyen összetett és szépen megkomponált munka, ahol a rózsa és a virágmotívum vissza-visszatér.

Az Árpád-házi Erzsébettel kapcsolatos rózsa legenda egyébként korábbi, középkori történetek elemeiből állt össze. A kenyér rózsává változása például toszkán eredetű, az ezzel a motívummal bővülő életrajz a 13. század végén keletkezett, erre épített a többi is, amely Erzsébetről szólt, és ez a változat terjedt el a 15. században Magyarországon is (ahová nem Gül Baba hozott először rózsát, hiszen a növény már itt volt).

Na, de miért épült meg a templom? A régi terézvárosi plébánia hatalmas területéből 1881-ben választották le a VII. és XIV. kerületi plébániát, majd később ezt is tovább osztották. Az akkori Szegényház téren 1881-ben felépült egy templom, de az hamarosan kicsinek bizonyult. Az új, nagyobb templom építésére kiírt pályázaton a kor legjobb építészei vettek részt, végül Steindl Imre tervét fogadta el a bíráló bizottság.

A gótika iránt megszállottan rajongó Steindl a templom tervezésével és felépítésével is igazolta, hogy igazi művész volt, és fő munkáiban teljes kompozíciókban gondolkodott.

Pont, mint amit a zenében az összhangzat jelent. Éppen ezért a Szent Erzsébet plébániatemplom is olyan apró részletekig kidolgozott és gondosan tervezett alkotás, mint pár évtizeddel később az akkor ultramodernnek számító Pasaréti Páduai Szent Antal-templom, Rimanóczy Gyula munkája. Vagy mint Steindl másik fő műve, az Országház, amelynek építésekor még arra is ügyeltek, hogy a fűtéshez használt szénpor ne csúfítsa el a külsejét, vagy a kémény ne bontsa meg az egységét.

Steindl Imréről tudni kell, hogy mint azt az Építészfórum is kiemeli, igazi "céhmesterként" fogta össze az építészeket, iparművészeket, mesterembereket. Komor Marcell azt írta róla: "E céh tagjai valamennyien a legnagyobb tisztelettel néztek reája (…), amolyan Dombaumeister építőművészt láttak benne." Az Építészfórum szerint Steindl kitűnő kapcsolatot ápolt a társművészetek és az egyes iparágak képviselőivel, akik közül kiemelkedik Zsolnay Vilmos és Róth Miksa. „Zsolnay Steindl felkérése nyomán, az Országház kivitelezéséhez kísérletezte ki azt az anyagot, amelyet először Steindl-masszának nevezett el, később pedig pirogránitként vált ismertté. Róth Miksa még a pályája elején járt, amikor Steindl a tehetségét felfedezte és megbízásokat adott neki az általa restaurált templomok színes üvegablakainak elkészítésére.”

A másik fontos tudnivaló, hogy Steindl Imre külföldön tanulmányozta a gótikát. Schulek Frigyessel együtt a neogótikus stílus egyik vezéregyénisége mellett tanult egy önképzőkörben, ahol középkori épületeket rajzoltak. Steindl Imre egyik rajzán, amit a Szent Bartholomaeus templom tabernákulumáról készített, ki is szúrhatjuk azokat a motívumokat, amelyeket beépített, továbbfejlesztett az Országház és a Szent Erzsébet plébániatemplom építésekor.

Steindl Imre rajza - Forrás: Lechner Tudásközpont/Építészfórum

Gótikus motívumok az Országház épületén

Gótikus motívumok az Országház épületén

Gótikus motívumok a Szent Erzsébet plébániatemplomon

Gótikus motívumok a Szent Erzsébet plébániatemplomon

A harmadik érdekesség az, hogy az Országház építésével egy időben folytak az erzsébetvárosi templom munkálatai is, a mester ráadásul szeretett ugyanazokkal a szakemberekkel dolgozni, így a templom és az országház elemeiben, díszeiben mutat némi hasonlóságot. Van, aki szerint a templom a Parlament szakrális párja, én azonban ezt túlzásnak tartom, nekem egyáltalán nem az Országház jutott eszembe a Rózsák terén álló épületről, hanem a rózsaablakáról például Umbriában látott vagy franciaországban épült templomok. Illetve a kassai Szent Erzsébet templom, ami csak egyfajta ihletforrásként szolgált, hiszen a dóm a Rózsák terén álló templomnál díszesebb, impozánsabb, részletgazdagabb.

Az alapokat 1893. július 23-án kezdték ásni, az építkezést szeptember 11-én kezdték meg. Az 1895. október 20-án megrendezett ünnepélyes alapkőletételen részt vett az uralkodó, I. Ferenc József is, és saját kezűleg helyezte el az egyik alapkövet. A templom 1900-ra készült el, majd 1901. május 16-án, szentelték fel, és Árpád-házi Szent Erzsébet oltalmába ajánlották.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés,

A háromhajós, kereszthajós alaprajzú, kéttornyos templom északnyugati főhomlokzatának két tornya egymástól nagyobb távolságra épült fel. Köztük nyílik a templom főkapuja és két mellékbejárata. Felettük, a kapuoromzat csúcsán Kiss György Szent Erzsébet-szobra áll, a kapu fölött kerámiakeretben gótikus rózsaablakot láthatsz. A homlokzati oromzat csúcsíves mezejében Köllő Miklós szoboralakjai láthatók: Szent László, Szűz Mária (karján a kisdeddel) és Szent István.

A stilizált virágmotívumok, például a rózsaablak körüli keretben, a rózsát idézik. A templom előtt 1932-ben felállított szobor kötényében is rózsákat láthattok, mert azt a pillanatot hivatott megörökíteni, amikor a kenyér rózsává változik, és Erzsébetet áthatja az áhítat - a teret is ugyanekkor, a szent halálának 700. évfordulójára nevezték át Rózsák terének.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés,

A templomban látható, fából faragott Szent Erzsébet szobor kezében is rózsákat láthattok. A templom mennyezetén és falán a virágmotívumok, illetve a ragyogó színekben tündöklő üvegablakok virágmotívumai is finoman a rózsákra utalnak.

Ha teheted, szánj az épületre legalább másfél órát, járd körbe, nézz be, ülj le, és gyönyörködj a szépségében.


KÖVESS MINKET:




Leszámol a MÁV a színvonaltalan bódékkal a Keletiben és a Nyugatiban
Azt ígérik, összesen ötven állomást tesznek csinosabbá.
Fotó: MÁV Zrt. - szmo.hu
2019. február 16.


hirdetés

"A MÁV kiemelt figyelmet kíván fordítani az állomásokon az utasforgalom korábbiaknál magasabb színvonalú kiszolgálására" - írja a Magyar Államvasutak hozzánk eljuttatott közleményében. "Ennek érdekében

elkezdődik a Nyugati és a Keleti pályaudvaron a kereskedelmi szolgáltatások fejlesztése, a koncepcióba nem illő pavilonok elbontása."

Mint arról korábban beszámoltunk, első lépésként a Nyugati pályaudvari aluljáró bérleti szerződéseit mondták fel, és elkezdték a MÁV üzemeltetésében álló keresztfolyosó rendbehozatalát. A nem működő felvonót már korábban befalazták.

A MÁV következő lépése az, hogy a Keleti pályaudvaron tapasztalható állapotok megszüntetésére

az állomás látképét romboló vagy nem megfelelő színvonalú szolgáltatásokat nyújtó tizenkét bérlő bérleti szerződését felmondták.

Azt írták a közleményben, hogy a pályaudvaron azért továbbra is maradnak olyan üzlethelyiségek, ahol ételt, italt, újságot tudtok venni vagy pénzt tudtok váltani. A későbbiekben utascentrum kialakítását tervezik a Keletiben, megújulnak a tervek szerint az utasforgalmi területek. Az épületben már tavaly nyár óta modern, akadálymentes kormányablak működik.

Elindult a kiemelt, legnagyobb utasforgalmat lebonyolító és más felújítással nem érintett állomások megújulása is, ez 50 állomást érint, és ehhez kapcsolódva vizsgálják meg az állomási funkciókat és a szolgáltatásokat.

A fejlesztési terv első ütemében 2019-ben részben megújul a Bicske alsó; Alsógöd; Felsőgöd; Nagymaros-Visegrád; Szob; Sződ-Sződliget és Albertirsa megállóhely. Rákospalota-Újpest állomáson tavasszal lebontják a raktárépületet és nyáron a vágányhálózatot is karbantartják. Dunakeszi-Gyártelep állomáson P+R parkoló épül az önkormányzattal közösen.

"A beavatkozások alapvető célja az adott helyszínek utasforgalom számára meghatározó arculatának javítása, lehetőség szerint közösségi közlekedési csomópont feltételeinek megteremtése és javítása. A helyszínek mindegyikén vizsgálják az állomás, illetve megállóhely területén elhelyezkedő épületek és építmények állapotát és kihasználtságát. A rossz állagú, nem hasznosítható, az arculatot rontó épületek, illetve építményeket a lehetőségeknek megfelelően elbontják. Azokon a helyszíneken, ahol az épületek és építmények kihasználtsága megfelelő, indokolt esetben karbantartás, illetve felújítás várható."


KÖVESS MINKET:



Hétfőtől megszűnik az Arany János utcai trolimegálló, park lesz a helyén
Városi ligetet terveznek a nagyforgalmú Bajcsy-Zsilinszky út mellé, a Podmaniczky térre.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 14.


hirdetés

Hétfőn megszűnik a trolibusz-végállomás a budapesti Arany János utcai metróállomásnál lévő Podmaniczky téren. A járművekre ezen túl a tér túloldalán, a Bajcsy-Zsilinszky úton lehet majd felszállni - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

Az V. kerületi Podmaniczky teret az önkormányzat közösségi térré, városi ligetté alakítja át, a Fővárosi Önkormányzat támogatásával. Emiatt helyezik át a 72-es és a 73-as trolibusz végállomását.

Az Arany János utcai metrómegállónál lévő tér felújításáról Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület polgármestere nemrég tartott tájékoztatóján azt mondta: a trolibusz végállomás helyén 82 új fát ültetnek, megújul a közvilágítás, és természetes kőburkolattal látják el a területet. A cél az, hogy a Podmaniczky tér központi része valóságos városi ligetté váljon.

A Podmaniczky tér rekonstrukciója mintegy 1,2 milliárdból fővárosi támogatással valósul meg. A munkálatok a tervek szerint augusztus 31-ig befejeződnek.


KÖVESS MINKET:




Felújítják a 4-es és a 6-os villamos két szakaszát idén nyáron
Leállhat a közlekedés a körúti villamosvonal másik végén is, erről jelenleg is zajlik a közbeszerzési eljárás.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 18.


hirdetés

A 4-es és a 6-os villamos vonalának két végén is felújítás lesz idén nyáron – írja az Infostart.

A portál információi szerint a nyári szünetben a Széll Kálmán tér és a Mechwart liget, illetve a Margit utca között felújítják a 4-es és a 6-os villamos pályáját. Leállhat a közlekedés a körúti villamosvonal másik végén is: az Üllői út és a dél-budai végállomások közötti szakasz vágányfelújításáról jelenleg is zajlik a közbeszerzési eljárás.

Az M3-as metróvonal északi szakaszának korszerűsítése hamarosan befejeződik, ezt követően kezdődik a rekonstrukció a déli szakaszon, a Kőbánya-Kispest és a Nagyvárad tér között folytatódik. Az 1-es villamos meghosszabbítása Kelenföld vasútállomásig várhatóan 2019 nyarán fejeződik be.


KÖVESS MINKET:





Átadták a Nemzeti Táncszínház új épületét
Különleges fotósorozat készült az avatásra, amellyel azt sugallják: az épület mindannyiunk közös játéktere lehet.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 15.


hirdetés

A korábban a The New York Times-ban is publikáló Juhász Norbert fotóst kérte fel a TSPC Csoport annak a képsorozatnak az elkészítésére, amelyen a Nemzeti Táncszínház most átadott új épületének terei különleges hangulatban láthatók. A táncosok a balett, a néptánc és a latin tánc lépéseivel járják körbe az épületet és mutatják meg annak szépségét.

A fotós arra kérte a képeken szereplő táncosokat, hogy a Táncszínház színpadára illő mozdulataikat az építkezés "díszleteiben" mutassák meg. Így került például a balerina mellé egy létra.

A Nemzeti Táncszínház azért költözött a Millenárisra, hogy a táncművészet előadásait a korábbinál jóval hangsúlyosabban bekapcsolja a város vérkeringésébe. Az egykori Ganz-gyár épületében helyet kapó Millenáris Teátrumot Zoboki Gábor és a ZDA építésziroda tervei szerint alakították át.

Az ipari műemléképület kiegészítéseként létrejött legyezőtetős előcsarnok különleges játszóteret hoz létre, hiszen az itt megtartott előadások a város mindennapi életével egy szintben láthatók majd. A nívós előadótermek kialakítása mellett fontos az is, hogy a Táncszínházat igazgató Ertl Péter és társulata a szakmai teljesítményükhöz méltó, modern próbatermekben, öltözőkben és technikai háttérrel készülhetnek majd az előadásra.

Fotók: www.tspc.hu


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x