hirdetés
rozsaktere-szenterzsebet-plebania-mysecretbudapest-14.jpg

Budapest egyik legszebb épülete egy 24 évesen meghalt magyar királylánynak állít emléket

A rózsa-legendáról híres, világszerte ismert Szent Erzsébetnek szentelt templom tökéletes műalkotás. Nem mellesleg az Országházat is tervező Steindl Imre remekműve.
My Secret Budapest - szmo.hu
2018. november 24.


hirdetés

24 évesen halt meg, de már életében legendává vált Erzsébet, a magyar királylány. Halála napját, november 17-ét állítólag előre megjósolta. Gyermekként egy német tartománygróffal jegyezték el, és Thüringiába került, ott nevelkedett, majd 14 évesen férjhez ment. Szerényen élt, szegényen halt meg, és soha nem tért vissza Magyarországra. A legenda szerint életének utolsó óráiban magyarul énekelt. Életéről néhány éve már írtunk.

Négy évvel a halála után avatták szentté, 1235-ben, és onnantól megállíthatatlanul terjedt a kultusza először Európában, majd évszázadokkal később a katolikus hittérők munkája nyomán Latin-Amerikában is. Tiszteletére emelték a bogotai és a kassai székesegyházat, az ő nevét viseli egy párizsi templom, neki és Assisi Szent Ferencnek állít emléket az egyik kedvencem, a londoni Southwark katedrális egyik kápolnája, a belgiumi Mons-ban pedig a Szent Erzsébet templomban magyar címer is függ a falon.

Az egyik leggyönyörűbb budapesti épületet is neki szentelték. A Szent Erzsébet plébániatemplom a kertjével együtt a Rózsák terének ékessége.

És ha körbejárjátok az épületet, alaposan megfigyelitek a díszeket, a szobrokat és a belső teret, láthatjátok, hogy mennyi nyilvánvaló és rejtett szimbóluma van, milyen összetett és szépen megkomponált munka, ahol a rózsa és a virágmotívum vissza-visszatér.

Az Árpád-házi Erzsébettel kapcsolatos rózsa legenda egyébként korábbi, középkori történetek elemeiből állt össze. A kenyér rózsává változása például toszkán eredetű, az ezzel a motívummal bővülő életrajz a 13. század végén keletkezett, erre épített a többi is, amely Erzsébetről szólt, és ez a változat terjedt el a 15. században Magyarországon is (ahová nem Gül Baba hozott először rózsát, hiszen a növény már itt volt).

hirdetés

Na, de miért épült meg a templom? A régi terézvárosi plébánia hatalmas területéből 1881-ben választották le a VII. és XIV. kerületi plébániát, majd később ezt is tovább osztották. Az akkori Szegényház téren 1881-ben felépült egy templom, de az hamarosan kicsinek bizonyult. Az új, nagyobb templom építésére kiírt pályázaton a kor legjobb építészei vettek részt, végül Steindl Imre tervét fogadta el a bíráló bizottság.

A gótika iránt megszállottan rajongó Steindl a templom tervezésével és felépítésével is igazolta, hogy igazi művész volt, és fő munkáiban teljes kompozíciókban gondolkodott.

Pont, mint amit a zenében az összhangzat jelent. Éppen ezért a Szent Erzsébet plébániatemplom is olyan apró részletekig kidolgozott és gondosan tervezett alkotás, mint pár évtizeddel később az akkor ultramodernnek számító Pasaréti Páduai Szent Antal-templom, Rimanóczy Gyula munkája. Vagy mint Steindl másik fő műve, az Országház, amelynek építésekor még arra is ügyeltek, hogy a fűtéshez használt szénpor ne csúfítsa el a külsejét, vagy a kémény ne bontsa meg az egységét.

Steindl Imréről tudni kell, hogy mint azt az Építészfórum is kiemeli, igazi "céhmesterként" fogta össze az építészeket, iparművészeket, mesterembereket. Komor Marcell azt írta róla: "E céh tagjai valamennyien a legnagyobb tisztelettel néztek reája (…), amolyan Dombaumeister építőművészt láttak benne." Az Építészfórum szerint Steindl kitűnő kapcsolatot ápolt a társművészetek és az egyes iparágak képviselőivel, akik közül kiemelkedik Zsolnay Vilmos és Róth Miksa. „Zsolnay Steindl felkérése nyomán, az Országház kivitelezéséhez kísérletezte ki azt az anyagot, amelyet először Steindl-masszának nevezett el, később pedig pirogránitként vált ismertté. Róth Miksa még a pályája elején járt, amikor Steindl a tehetségét felfedezte és megbízásokat adott neki az általa restaurált templomok színes üvegablakainak elkészítésére.”

A másik fontos tudnivaló, hogy Steindl Imre külföldön tanulmányozta a gótikát. Schulek Frigyessel együtt a neogótikus stílus egyik vezéregyénisége mellett tanult egy önképzőkörben, ahol középkori épületeket rajzoltak. Steindl Imre egyik rajzán, amit a Szent Bartholomaeus templom tabernákulumáról készített, ki is szúrhatjuk azokat a motívumokat, amelyeket beépített, továbbfejlesztett az Országház és a Szent Erzsébet plébániatemplom építésekor.

Steindl Imre rajza - Forrás: Lechner Tudásközpont/Építészfórum

Gótikus motívumok az Országház épületén

Gótikus motívumok az Országház épületén

Gótikus motívumok a Szent Erzsébet plébániatemplomon

Gótikus motívumok a Szent Erzsébet plébániatemplomon

A harmadik érdekesség az, hogy az Országház építésével egy időben folytak az erzsébetvárosi templom munkálatai is, a mester ráadásul szeretett ugyanazokkal a szakemberekkel dolgozni, így a templom és az országház elemeiben, díszeiben mutat némi hasonlóságot. Van, aki szerint a templom a Parlament szakrális párja, én azonban ezt túlzásnak tartom, nekem egyáltalán nem az Országház jutott eszembe a Rózsák terén álló épületről, hanem a rózsaablakáról például Umbriában látott vagy franciaországban épült templomok. Illetve a kassai Szent Erzsébet templom, ami csak egyfajta ihletforrásként szolgált, hiszen a dóm a Rózsák terén álló templomnál díszesebb, impozánsabb, részletgazdagabb.

Az alapokat 1893. július 23-án kezdték ásni, az építkezést szeptember 11-én kezdték meg. Az 1895. október 20-án megrendezett ünnepélyes alapkőletételen részt vett az uralkodó, I. Ferenc József is, és saját kezűleg helyezte el az egyik alapkövet. A templom 1900-ra készült el, majd 1901. május 16-án, szentelték fel, és Árpád-házi Szent Erzsébet oltalmába ajánlották.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés,

A háromhajós, kereszthajós alaprajzú, kéttornyos templom északnyugati főhomlokzatának két tornya egymástól nagyobb távolságra épült fel. Köztük nyílik a templom főkapuja és két mellékbejárata. Felettük, a kapuoromzat csúcsán Kiss György Szent Erzsébet-szobra áll, a kapu fölött kerámiakeretben gótikus rózsaablakot láthatsz. A homlokzati oromzat csúcsíves mezejében Köllő Miklós szoboralakjai láthatók: Szent László, Szűz Mária (karján a kisdeddel) és Szent István.

A stilizált virágmotívumok, például a rózsaablak körüli keretben, a rózsát idézik. A templom előtt 1932-ben felállított szobor kötényében is rózsákat láthattok, mert azt a pillanatot hivatott megörökíteni, amikor a kenyér rózsává változik, és Erzsébetet áthatja az áhítat - a teret is ugyanekkor, a szent halálának 700. évfordulójára nevezték át Rózsák terének.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés,

A templomban látható, fából faragott Szent Erzsébet szobor kezében is rózsákat láthattok. A templom mennyezetén és falán a virágmotívumok, illetve a ragyogó színekben tündöklő üvegablakok virágmotívumai is finoman a rózsákra utalnak.

Ha teheted, szánj az épületre legalább másfél órát, járd körbe, nézz be, ülj le, és gyönyörködj a szépségében.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
aug-20-tuzijatek-mervai-mark-cimkep.jpg

Már több mint 50 ezren nem akarnak augusztus 20-i tűzijátékot Budapesten

Csak cikkünk megírása alatt több mint 500-an írták alá a petíciót.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 19.


hirdetés

Alig három nap alatt már 50 ezernél is többen írták alá Homonnay Gergely online petícióját. Az író, újságíró, tanár "A járvány után ne tűzijátékon égessük el az adófizetők pénzét!" című kezdeményezéséhez bárki csatlakozhat, aki egyetért azzal, hogy

"a pandémia utáni újrakezdést jobban szimbolizálná, ha lemondanánk az augusztus 20-ra tervezett grandiózus pénzégetésről, és valami újat találnánk ki, amivel valóban méltóképp tudnánk ünnepelni a magyar állam születésnapját".

Homonnay röviddel azután indította el a petíciót, hogy a kormány bejelentette: minden eddiginél nagyobb tűzijátékot tartanak majd 2020-ban a fővárosban az államalapítás ünnepén. A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán úgy fogalmazott: Európa legnagyobb fény- és tűzijátékát fogja megszervezni augusztus 20-án, amely a dunai rakpartok több mint négy kilométeres szakaszán lesz látható.

Az online petícióhoz elképesztő számban érkeznek az aláírások, jelen cikk összeállítása alatt (kb. 12 perc) 508-an csatlakoztak (50 266-ról 50 774-re emelkedett a számláló) a kezdeményezéshez.

hirdetés

Közben már a parlament előtt van a nemzeti ünnepre vonatkozó törvényjavaslat, amely tovább csorbíthatja az önkormányzati jogköröket: a közterületeket ingyenesen át kell engedniük az államnak augusztus 15 és 25 közt. Erről részletesebben ebben a cikkben írtunk:


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
budapest-korlatozas-feloldasa-utan-ck.jpg

Megteltek a budapesti teraszok - fotókon a korlátozások enyhítésének első napja

Láthatóan a budapestiek nagyon várták már, hogy újra kiüljenek a kedvenc helyükre.
Fotók: Lampert Benedek - szmo.hu
2020. május 19.


hirdetés

Hétfőn Budapesten is feloldották a kijárási korlátozást. Újra kinyithattak az éttermek, igaz csak a teraszokon, kerthelyiségekben lehetett meginni egy frissítőt, vagy újra megkóstolni a kedvenc ételünket.

A korlátozás feloldásának láthatóan nagyon sokan örültek és ki is élvezték, hogy hosszú hetek után végre ismét bevehették a kedvenc helyeiket:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
mti-esti-street-kocsma.jpg

Ingyen sör, dudáló autók és maszkos pultosok – zsúfolásig teltek Pest teraszai a nyitás első napján

Aki tudott, kinyitott, és aki tudott, az kiült a körútra a kijárási korlátozások megszűnését követő este.
Szerző: Polák Zsóka, fotó: MTI/Mónus Márton - szmo.hu
2020. május 19.


hirdetés

Az Erzsébet körúton a tavasz első jele, hogy már nem csak a dohányzók dideregnek kint pár perc erejéig a teraszon, hanem boldog-boldogtalan kitelepül a járdára kipakolt teraszokra. A járványhelyzet komolyságát is jól le lehetett mérni a tavasz körúti hírnökein – pontosabban azok hiányán -, a kint dajdajozó részegek és a tömött teraszok nélkül festett csak igazán apokaliptikusnak a város.

Aztán mindez vasárnap éjfélkor megváltozott, amikor a főváros kéthetes késéssel ugyan, de szintén megkapta a lehetőséget, hogy egy lépéssel közelebb kerüljön a normális kerékvágáshoz.

Mi fog lejátszódni a fővárosiakban? Roham lesz? Vagy ha már valami nem tilos, akkor nem is érdekel senkit a kijárás?

A járványhelyzet alatt ugyanis hétvégente a nagyobb szabadterek például olyan szinten zsúfolásig voltak, mintha csakazértis kötelező lenne kimenni. Éppen ezért nem volt bennem kétség aziránt, hogy az operatív törzs által mantrázott „továbbra is vírusveszély van”, a híradásokban a második hullámról szóló óva intések, vagy az a tény, hogy még csak hétfő este van, nem fogja lakásaikban tartani a karanténtól megmakkant budapestieket.

hirdetés

A körút felé közeledve az első szembetűnő, már-már a korona előtti békeidőket idéző dolog az volt, hogy a dohányboltok előtt ismét felszabadultan cigiző fiatalok, esetleg tüskét szorongató elemek tanyáztak. Ennek ellenére a hetedik kerület körúton túli része meglepően visszafogott és csendes volt, már majdnem megkezdtem az aggódást, hogy talán mégis zárva van minden.

Aztán felharsantak a letagadhatatlan zajok, a telefonból üvöltő zene, egyszóval a hamisítatlan körúti nyüzsgés, és a célegyenesre ráfordulva már egyértelműen látszott: aki csak tudott, kinyitott, és aki csak tudott, kijött.

A Király utca és a Blaha Lujza tér közötti szakasz zsúfolásig volt – a körút viszonylag olcsóbb kocsmái egyébként is teltházas teraszokkal üzemelnek a hideg eltűntével, de ahonnan pár napja jóformán csak az ördögszekerek hiányoztak, ott az első napon lehetetlen küldetés volt asztalt találni, és ez valószínűleg a továbbiakban sem lesz másképp. Amint ez sikerül, az ember bepréselődhet a tömegbe a másfél métert szigorúan betarthatatlanul, hiszen szinte mindenhol zsúfolt bolyokban ültek az emberek – a németek vízinudlijai itt pillanatok alatt okoztak volna sörkatasztrófát.

Ezt követően elkezdheti tanulmányozni az ember, hogyan is működik ebben a szép új világban egy kocsma. Kell maszk? Hányan mehetünk be a pulthoz? Kihozzák? Pisiléshez kell maszk? Nem?

Ezeken a kérdéseken láthatóan mindenki átesett az újonnan érkező tanácstalanokat elnézve, de át is kell esni, hisz mindenhol más a módi. A körutas tucatkocsmákban bent rendelsz és kiviszik, vagy éppen nem, az itt dolgozóknak mindenesetre gyorsan kell röpködniük az asztalok között – szigorúan maszkban. Az ő dolgukat nehezíti az is, hogy több helyen a nyitás örömére ingyen sörrel csalogatják be az egyébként csalogatásra egyáltalán nem szoruló budapestieket a kocsmákba, így tekintélyes mennyiségű pohárhadsereg sorakozik fel a legtöbb asztalon.

Az látszik, hogy a vendéglátóhelyek is csak kapkodják a fejüket, az egyik kocsmában – ahol első blikkre olyan 30-40 ember ülhetett a teraszán -, egymaga állta a sarat a pultos lány. Kiszolgált, koktélt kevert, kávét főzött annak a 3-4 embernek, akik szerint éjfélkor volt itt ennek az ideje, szaladgált, poharakat szedett, és még a rendelések egy részét is kihozta.

„Tudtam, hogy sokan lesznek, de hogy ennyien, arra nem számítottunk.”

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
palatinus-nyitnak-a-budapesti-strandok-majus-vegen.jpg

Május végén kinyitnak a budapesti strandok

Egyedül a pünkösdfürdői kivétel, az majd június 15-én nyit.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 20.


hirdetés

Jó hírt tett közzé a Budapest Gyógyfürdői a honlapján.

Azt írják: a kormány 2020. május 16-i rendelete és Budapest Főváros Főpolgármesterének 2020. május 19-i döntése értelmében nyitnak a strandok.

A Palatinus, a Paskál, a Pesterzsébeti, a Csillaghegyi és a Római strand 2020. május 30-án, a Pünkösdfürdői strand pedig legkésőbb 2020. június 15-én nyitja meg kapuit.

"Strandjaink a hatósági közegészségügyi előírásoknak maximálisan megfelelnek a nyitás időpontjától."

Mint arról korábban beszámoltunk, május legvégén, vagyis a pünkösdi hosszú hétvégére nyit ki a legtöbb strand és fürdő az országban. Vidéken erre már két hete van lehetőség, de eddig csak kevés helyen nyitották meg a szabadtéri medencéket.

hirdetés

Boros László Attila, a Magyar Fürdőszövetség elnöke kedden a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában egyébként azt mondta a nyitásról, hogy egyelőre csak a kültéri medencéket lehet igénybe venni. Ezekben is betartják a távolságtartási szabályokat, így az egy fürdőzőre jutó vízfelület a korábbinak körülbelül a duplája lesz.

Az üzemeltetők folyamatosan követik, hogy mennyien vannak a területükön és azt is, mennyien a medencékben; külön szakszemélyzet figyeli majd, hogy ne legyenek túlzsúfoltak a fürdők.


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!