hirdetés
Budapest egyik legszebb épülete egy 24 évesen meghalt magyar királylánynak állít emléket
A rózsa-legendáról híres, világszerte ismert Szent Erzsébetnek szentelt templom tökéletes műalkotás. Nem mellesleg az Országházat is tervező Steindl Imre remekműve.
My Secret Budapest - szmo.hu
2018. november 24.


hirdetés

24 évesen halt meg, de már életében legendává vált Erzsébet, a magyar királylány. Halála napját, november 17-ét állítólag előre megjósolta. Gyermekként egy német tartománygróffal jegyezték el, és Thüringiába került, ott nevelkedett, majd 14 évesen férjhez ment. Szerényen élt, szegényen halt meg, és soha nem tért vissza Magyarországra. A legenda szerint életének utolsó óráiban magyarul énekelt. Életéről néhány éve már írtunk.

Négy évvel a halála után avatták szentté, 1235-ben, és onnantól megállíthatatlanul terjedt a kultusza először Európában, majd évszázadokkal később a katolikus hittérők munkája nyomán Latin-Amerikában is. Tiszteletére emelték a bogotai és a kassai székesegyházat, az ő nevét viseli egy párizsi templom, neki és Assisi Szent Ferencnek állít emléket az egyik kedvencem, a londoni Southwark katedrális egyik kápolnája, a belgiumi Mons-ban pedig a Szent Erzsébet templomban magyar címer is függ a falon.

Az egyik leggyönyörűbb budapesti épületet is neki szentelték. A Szent Erzsébet plébániatemplom a kertjével együtt a Rózsák terének ékessége.

És ha körbejárjátok az épületet, alaposan megfigyelitek a díszeket, a szobrokat és a belső teret, láthatjátok, hogy mennyi nyilvánvaló és rejtett szimbóluma van, milyen összetett és szépen megkomponált munka, ahol a rózsa és a virágmotívum vissza-visszatér.

Az Árpád-házi Erzsébettel kapcsolatos rózsa legenda egyébként korábbi, középkori történetek elemeiből állt össze. A kenyér rózsává változása például toszkán eredetű, az ezzel a motívummal bővülő életrajz a 13. század végén keletkezett, erre épített a többi is, amely Erzsébetről szólt, és ez a változat terjedt el a 15. században Magyarországon is (ahová nem Gül Baba hozott először rózsát, hiszen a növény már itt volt).

Na, de miért épült meg a templom? A régi terézvárosi plébánia hatalmas területéből 1881-ben választották le a VII. és XIV. kerületi plébániát, majd később ezt is tovább osztották. Az akkori Szegényház téren 1881-ben felépült egy templom, de az hamarosan kicsinek bizonyult. Az új, nagyobb templom építésére kiírt pályázaton a kor legjobb építészei vettek részt, végül Steindl Imre tervét fogadta el a bíráló bizottság.

A gótika iránt megszállottan rajongó Steindl a templom tervezésével és felépítésével is igazolta, hogy igazi művész volt, és fő munkáiban teljes kompozíciókban gondolkodott.

Pont, mint amit a zenében az összhangzat jelent. Éppen ezért a Szent Erzsébet plébániatemplom is olyan apró részletekig kidolgozott és gondosan tervezett alkotás, mint pár évtizeddel később az akkor ultramodernnek számító Pasaréti Páduai Szent Antal-templom, Rimanóczy Gyula munkája. Vagy mint Steindl másik fő műve, az Országház, amelynek építésekor még arra is ügyeltek, hogy a fűtéshez használt szénpor ne csúfítsa el a külsejét, vagy a kémény ne bontsa meg az egységét.

Steindl Imréről tudni kell, hogy mint azt az Építészfórum is kiemeli, igazi "céhmesterként" fogta össze az építészeket, iparművészeket, mesterembereket. Komor Marcell azt írta róla: "E céh tagjai valamennyien a legnagyobb tisztelettel néztek reája (…), amolyan Dombaumeister építőművészt láttak benne." Az Építészfórum szerint Steindl kitűnő kapcsolatot ápolt a társművészetek és az egyes iparágak képviselőivel, akik közül kiemelkedik Zsolnay Vilmos és Róth Miksa. „Zsolnay Steindl felkérése nyomán, az Országház kivitelezéséhez kísérletezte ki azt az anyagot, amelyet először Steindl-masszának nevezett el, később pedig pirogránitként vált ismertté. Róth Miksa még a pályája elején járt, amikor Steindl a tehetségét felfedezte és megbízásokat adott neki az általa restaurált templomok színes üvegablakainak elkészítésére.”

A másik fontos tudnivaló, hogy Steindl Imre külföldön tanulmányozta a gótikát. Schulek Frigyessel együtt a neogótikus stílus egyik vezéregyénisége mellett tanult egy önképzőkörben, ahol középkori épületeket rajzoltak. Steindl Imre egyik rajzán, amit a Szent Bartholomaeus templom tabernákulumáról készített, ki is szúrhatjuk azokat a motívumokat, amelyeket beépített, továbbfejlesztett az Országház és a Szent Erzsébet plébániatemplom építésekor.

Steindl Imre rajza - Forrás: Lechner Tudásközpont/Építészfórum

Gótikus motívumok az Országház épületén

Gótikus motívumok az Országház épületén

Gótikus motívumok a Szent Erzsébet plébániatemplomon

Gótikus motívumok a Szent Erzsébet plébániatemplomon

A harmadik érdekesség az, hogy az Országház építésével egy időben folytak az erzsébetvárosi templom munkálatai is, a mester ráadásul szeretett ugyanazokkal a szakemberekkel dolgozni, így a templom és az országház elemeiben, díszeiben mutat némi hasonlóságot. Van, aki szerint a templom a Parlament szakrális párja, én azonban ezt túlzásnak tartom, nekem egyáltalán nem az Országház jutott eszembe a Rózsák terén álló épületről, hanem a rózsaablakáról például Umbriában látott vagy franciaországban épült templomok. Illetve a kassai Szent Erzsébet templom, ami csak egyfajta ihletforrásként szolgált, hiszen a dóm a Rózsák terén álló templomnál díszesebb, impozánsabb, részletgazdagabb.

Az alapokat 1893. július 23-án kezdték ásni, az építkezést szeptember 11-én kezdték meg. Az 1895. október 20-án megrendezett ünnepélyes alapkőletételen részt vett az uralkodó, I. Ferenc József is, és saját kezűleg helyezte el az egyik alapkövet. A templom 1900-ra készült el, majd 1901. május 16-án, szentelték fel, és Árpád-házi Szent Erzsébet oltalmába ajánlották.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés,

A háromhajós, kereszthajós alaprajzú, kéttornyos templom északnyugati főhomlokzatának két tornya egymástól nagyobb távolságra épült fel. Köztük nyílik a templom főkapuja és két mellékbejárata. Felettük, a kapuoromzat csúcsán Kiss György Szent Erzsébet-szobra áll, a kapu fölött kerámiakeretben gótikus rózsaablakot láthatsz. A homlokzati oromzat csúcsíves mezejében Köllő Miklós szoboralakjai láthatók: Szent László, Szűz Mária (karján a kisdeddel) és Szent István.

A stilizált virágmotívumok, például a rózsaablak körüli keretben, a rózsát idézik. A templom előtt 1932-ben felállított szobor kötényében is rózsákat láthattok, mert azt a pillanatot hivatott megörökíteni, amikor a kenyér rózsává változik, és Erzsébetet áthatja az áhítat - a teret is ugyanekkor, a szent halálának 700. évfordulójára nevezték át Rózsák terének.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés,

A templomban látható, fából faragott Szent Erzsébet szobor kezében is rózsákat láthattok. A templom mennyezetén és falán a virágmotívumok, illetve a ragyogó színekben tündöklő üvegablakok virágmotívumai is finoman a rózsákra utalnak.

Ha teheted, szánj az épületre legalább másfél órát, járd körbe, nézz be, ülj le, és gyönyörködj a szépségében.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Ferihegy–1-en megállt az idő: ma is olyan minden, mint a 7 évvel ezelőtti bezáráskor
Bejártuk a régi terminálépületet, ahol az utolsó gép felszállása óta filmforgatásokat, céges bulikat és koncerteket tartanak. De vajon újranyithat még valaha?
Láng Dávid - szmo.hu
2019. április 12.



Nagy nap volt 1950. május 7-e a hazai repülés történetében: ekkor adták át az utasforgalomnak Budapest vadonatúj nemzetközi repülőterét, amelyet először Csepel északi részére álmodtak meg, de hosszas tervezést követően végül Pestszentlőrinc határában épült fel.

Ez akkor még nagyon távol esett a várostól – a mai lakóövezetnek nyoma sem volt –, de több érv is szólt mellette: ideálisak voltak a talajviszonyok, alacsony a ködös napok száma, és a széljárás is kedvezően alakult.

Az építkezés már a '40-es évek elején megkezdődött, a II. világháború azonban közbeszólt: mivel a szövetségesek hadserege katonai objektumnak tekintette a félkész épületet, többször is szőnyegbombázást vetettek be ellene, teljesen lerombolva az addig felhúzott részeit.

A támadás a mai napig érezteti hatását: a környéken zajló építkezéseken azóta is találnak törmelékdarabokat, illetve robbanószereket a föld feltúrásakor, emiatt fokozott óvatosságra van szükség.

A terminálnak már az alaprajza is különleges: felülről egy repülőgép sziluettjét adja ki, a középső rész a törzset, a két szélső pedig a szárnyakat szimbolizálja. Ilyenre csak egy másik példa van az egész világon: az azóta szintén bezárt berlini Tempelhof reptér néz ki hasonlóan.

Fotók: Mervai Márk

Átadása után egy évtizeddel Ferihegy már Közép-Európa legmodernebb repülőterének számított: elkészült a bevezető fénysor, a radarberendezés, valamint a kifutópályát is meghosszabbították. Az átszálló utasokat, illetve a másnap tovább induló személyzetet az egyik szárnyban külön emiatt épített szálloda várta.

Az egész csarnok eleganciát sugárzott, és más téren is ráerősített arra, hogy a repülés akkoriban igazi ünnep volt, aminek mindenki megadta a módját. Az épületben például nemcsak éttermek és kávézók, de még fodrászat és szabóság is helyet kapott.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Füvészkert: olyan, mint a hosszú álom után ébredező gyönyörű királylány
Már nyílnak a tavaszi virágok, kezdenek lombosodni a fák. Tettünk egy sétát a parkban.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. április 13.



Amint belép az ember a Füvészkert kapuján, már elvarázsolja az ezernyi szín, és azonnal beszippantja a hely hangulata. Csak járunk egyik ágyástól és táblától a másikig, gyönyörködünk a virágzó fákban, cserjékben, a növényekben. Vagy üldögélünk, és csendesen szemlélődünk. Valódi pihenés és feltöltődés.

Egy-egy túra alkalmával több órát is képesek vagyunk itt eltölteni. Most is tettünk egy tavaszi sétát, hogy megmutassuk nektek a park szépségét és kedvet csináljunk számotokra a kiránduláshoz.

Éppen ottjártunkkor zajlott egy kismama-fotózás. Tökéletes helyszín volt erre az alkalomra.

Külön látványosság szokott lenni a Sakura-ünnep. Ez ugyanis már több éves hagyomány a Füvészkertben. Minden évben az áprilisi japán cseresznyefa virágzáshoz, Japán tradicionális ünnepéhez, az Ohanamihoz kapcsolódik. 2018-ban videót is készítettünk róla.

Amikor a japán cseresznyefák virágba borulnak, a japán szokásokhoz hasonlóan te is takaróra telepedve piknikezhetsz a Füvészkertben.

Az ünnepet rendszerint április első felében rendezik, de ettől függetlenül is eljöhetsz ide, mert a magnóliák, a hangafélék, a leánykökörcsinek, a tulipánok, a hunyorfélék is ilyenkor virágoznak, csakúgy, mint egyes cserjék.

A Japáncseresznye vagy Prunus serrulata Kelet-Ázsiából származik, és nálunk is az egyik legkedveltebb dísznövény

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Kiderült, hogy fog kinézni a századik évfordulóra készülő Trianon-emlékmű
A parlament előtti Alkotmány utcában lesz.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 11.



Április végén megkezdődhet az Alkotmány utca Kossuth tér felőli végén a Nemzeti összetartozás emlékhelyének építése — számolt be a Magyar Nemzetnek Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Zrt. vezérigazgatója.

A zsákutcává lett Alkotmány utcában kap majd helyet a jövő május végéig elkészülő Trianon-emlékmű a századik évforduló alkalmából. Nem szobrot állítanak:

egy négy méter széles, fokozatosan lejtő, száz méter hosszú árok készül, amelynek a végén egy hatalmas gránittömb áll majd, amelyben az örök láng lobog majd. A növényekkel szegezett rámpa fala sem egyszerű beton lesz, a tervek szerint a történelmi Magyarország több mint 12 ezer településneve lesz rá felvésve három, különböző betűméretben.

„Bonyolult, véletlen alapú algoritmus alapján az utolsó pillanatban, a szoftver utolsó futtatásakor alakul majd ki a végleges települési sorrend. Figyelünk arra, hogy véletlenül se kerüljenek egymás mellé a valóságban szomszédos helységek nevei” – idézte az Index Wachsler Tamás szavait.

Az emlékmű a Magyar Nemzet cikke szerint egy ötmilliárdos költségkeretből valósul meg.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
A budai oldal gyöngyszeme Gül Baba türbéje - gyönyörű kiállítóhellyel gazdagodott
Körülnéztünk a felújított és tavaly átadott épületben. Gyertek velünk!
Szegedi Éva, Fotó: Mervai Márk - szmo.hu
2019. április 21.



Lehet, hogy Gül Baba már életében ikonikus figura volt - de hogy halála után azzá vált, az egészen biztos. Erre bizonyíték az is, hogy máig legendák sora köthető a nevéhez, a halálához és a magyarországi tevékenységéhez, a sírhelye pedig Budapest egyik legnépszerűbb látványossága.

Rengetegen várták, hogy újra kinyisson a teljes megújulás és a környék rendezése után Gül Baba türbéje. Arról már korábban beszámoltunk, hogy milyen lett a Gül Baba utca a kockakövek cseréje után, és tavaly azt is megmutattuk, miként fest az épületegyüttes az átadás után.

Nemrég bent is körülnéztünk, és láthattuk, milyen izgalmas és mutatós kiállítótér nyílt a türbe köré épített egykori Wagner-villa alagsorában.

Gül Baba bektasi dervis költő volt, vagyis muszlim szerzetes. A bektasi rend a belső utakat kereső misztikusok csoportjaiból alakult, akik az üdvösséget lelki fejlődéshez kötötték (ezen a ponton hasonlóságot mutat keresztény és buddhista tanításokkal is) és különféle spirituális gyakorlataik voltak. Gül Baba nevének jelentése: a rózsák atyja; a Gül Baba nevet egyes források szerint a turbánján díszelgő rózsaszálról kapta, más magyarázat szerint eredetileg Kel volt a neve, ami kopaszt jelent, amit csak később változtattak Gülre, miután a sírja körül rózsák nőttek. A név származhat a dervissüvegen lévő gömb alakú szövetdarabtól is, amit szintén gülnek neveznek - ez a misztikus tudás, az Istenről szerzett bizonyosság jelképe.

Amikor Szulejmán 1541-ben megszállta Budát, a szultán a bektasi derviseket bízta meg azzal, hogy hozzanak létre egy medreszét, vallási központot a városban. A fennmaradt történet szerint Gül Baba ültette be a mai Rózsadombot a rózsáival, innen kapta a nevét a budai domb. A szultán és kísérete Buda megszállását a pár nap alatt dzsámivá átalakított Nagyboldogasszony templomban tartott vallási szertartáson ünnepelte meg.

Egy legenda szerint Gül Babát több mint 100 éves korában érte a halál, egy másik történet szerint Szulejmán győzelmének ünnepnapján halt meg, 1541 szeptemberében.

Gül Baba díszes temetésén maga a szultán is részt vett, hogy lerója kegyeletét a tiszteletre méltó dervis előtt, és a sírhelyet, a türbét is az ő parancsára kezdték építeni 1543-ban a mai Rózsadomb keleti lejtőjén.

A sírhely a hódoltság idején a muszlimok egyik legészakibb zarándokhelyévé vált, ma is muszlim szent hely, amit szívesen keresnek fel például a török turisták. Emiatt nem illik cipővel belépni türbe épületébe, és ezért nem illik megzavarni azokat, akik esetleg éppen imádkoznak bent.

A türbe környéke is legendás helynek számított. Állítólag a 16. században azok a budai ifjak, akik el akarták kápráztatni a szerelmüket, a dervisrend rózsakertjébe lopóztak be, hogy onnan lopjanak virágot.

Buda ostromakor a bektasi dervisrend kolostora romba dőlt, de a türbe megmaradt. A jezsuiták kapták meg, akik kápolnává alakították, eredeti ablakát befalazva és új nyílásokat vágva rajta. 1770-ig, a rend feloszlatásáig használták a jezsuiták, azután a budai városháza gondozásába került, a kulcsot a 19. században a városházán tartották, és ha muszlim zarándok érkezett, kinyitották neki. Még akkoriban sem volt körbeépítve az épület, szőlők között állt a domboldalon.

A mai terület jelentősebb átalakítása Wagner János nevéhez fűződik. Ő a 19. század közepén vásárolta meg a szomszédos telket, és miután 1893-ban építési engedélyt kért két különálló, oszlopos folyosóval összekötött villa felhúzására, egyszerűen körbeépítette a türbét.

Sokan átkozták ezért Wagnert, csakhogy éppen a török szent hely köré épült villa menthette meg az épületet a pusztulástól a második világháborúban. Az 1942-re már állami tulajdonba került villa az 1944-45-ös ostrom alatt komolyan megsérült, de Gül Baba türbéje átvészelte.

A Wagner-villa romjait az 1970-es években lebontották, csak alsó, a domboldalt teraszosító támfalát hagyták meg, és a pinceszintet, amelyet a közelmúltban zajlott felújítás alatt új funkciókkal láttak el.

Utoljára 1912-ben történt nagyobb renoválás, azért volt szükség a felújításra, amihez a török kormány jelentős támogatást adott.

Budapest egyedülálló látványosságának a kezelője jelenleg a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány, céljuk pedig az, hogy a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely többféle feladatot is ellásson. Többek közt a Magyarországon található oszmán–török kulturális értékek megőrzése, az oszmán török kultúra értékeinek bemutatása, kulturális programok szervezése (mint amilyen Birinyi József népzenész, népzenekutató gyerkeknek és felnőtteknek tartott hangszersimogató foglalkozása volt, vagy a Gül Baba Jazz Nights az Opus Jazz Klubban), időszaki kiállítások szervezése és a kávézó, valamint az ajándékbolt üzemeltetése.

Az állandó kiállításon Gül Babát és korát idézik meg, az időszakos kiállításon pedig az nevű ebru egy tradicionális török festészeti technika alkotóinak műveit láthatjátok május végéig. Ezután a Herendi Porcelánmanufaktúra Gül Babához és az oszmán szimbólumokhoz kapcsolódó tárgyait állítják ki.

Szalai István, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány vezérigazgatója azt mondta ottjártunkkor, hogy szeretné, ha a hely a II. kerület és az egész város kulturális életének helyszínévé válna, és minél többen fedeznék fel és látogatnák meg a türbét, a múzeumot és a kertet.

A kerttel kapcsolatban kiemelte, hogy a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának segítségével alakítják tovább, mert egyrészt szeretnék, ha az alapítvány logóján is látható rózsamotívumok a valóságban is megjelennének, másrészt ha sikerülne meghonosítani itthon is a Gül Babáról elnevezett rózsafajtát.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x