hirdetés
rozsaktere-szenterzsebet-plebania-mysecretbudapest-14.jpg

Budapest egyik legszebb épülete egy 24 évesen meghalt magyar királylánynak állít emléket

A rózsa-legendáról híres, világszerte ismert Szent Erzsébetnek szentelt templom tökéletes műalkotás. Nem mellesleg az Országházat is tervező Steindl Imre remekműve.
My Secret Budapest - szmo.hu
2018. november 24.


hirdetés

24 évesen halt meg, de már életében legendává vált Erzsébet, a magyar királylány. Halála napját, november 17-ét állítólag előre megjósolta. Gyermekként egy német tartománygróffal jegyezték el, és Thüringiába került, ott nevelkedett, majd 14 évesen férjhez ment. Szerényen élt, szegényen halt meg, és soha nem tért vissza Magyarországra. A legenda szerint életének utolsó óráiban magyarul énekelt. Életéről néhány éve már írtunk.

Négy évvel a halála után avatták szentté, 1235-ben, és onnantól megállíthatatlanul terjedt a kultusza először Európában, majd évszázadokkal később a katolikus hittérők munkája nyomán Latin-Amerikában is. Tiszteletére emelték a bogotai és a kassai székesegyházat, az ő nevét viseli egy párizsi templom, neki és Assisi Szent Ferencnek állít emléket az egyik kedvencem, a londoni Southwark katedrális egyik kápolnája, a belgiumi Mons-ban pedig a Szent Erzsébet templomban magyar címer is függ a falon.

Az egyik leggyönyörűbb budapesti épületet is neki szentelték. A Szent Erzsébet plébániatemplom a kertjével együtt a Rózsák terének ékessége.

És ha körbejárjátok az épületet, alaposan megfigyelitek a díszeket, a szobrokat és a belső teret, láthatjátok, hogy mennyi nyilvánvaló és rejtett szimbóluma van, milyen összetett és szépen megkomponált munka, ahol a rózsa és a virágmotívum vissza-visszatér.

Az Árpád-házi Erzsébettel kapcsolatos rózsa legenda egyébként korábbi, középkori történetek elemeiből állt össze. A kenyér rózsává változása például toszkán eredetű, az ezzel a motívummal bővülő életrajz a 13. század végén keletkezett, erre épített a többi is, amely Erzsébetről szólt, és ez a változat terjedt el a 15. században Magyarországon is (ahová nem Gül Baba hozott először rózsát, hiszen a növény már itt volt).

Na, de miért épült meg a templom? A régi terézvárosi plébánia hatalmas területéből 1881-ben választották le a VII. és XIV. kerületi plébániát, majd később ezt is tovább osztották. Az akkori Szegényház téren 1881-ben felépült egy templom, de az hamarosan kicsinek bizonyult. Az új, nagyobb templom építésére kiírt pályázaton a kor legjobb építészei vettek részt, végül Steindl Imre tervét fogadta el a bíráló bizottság.

A gótika iránt megszállottan rajongó Steindl a templom tervezésével és felépítésével is igazolta, hogy igazi művész volt, és fő munkáiban teljes kompozíciókban gondolkodott.

Pont, mint amit a zenében az összhangzat jelent. Éppen ezért a Szent Erzsébet plébániatemplom is olyan apró részletekig kidolgozott és gondosan tervezett alkotás, mint pár évtizeddel később az akkor ultramodernnek számító Pasaréti Páduai Szent Antal-templom, Rimanóczy Gyula munkája. Vagy mint Steindl másik fő műve, az Országház, amelynek építésekor még arra is ügyeltek, hogy a fűtéshez használt szénpor ne csúfítsa el a külsejét, vagy a kémény ne bontsa meg az egységét.

Steindl Imréről tudni kell, hogy mint azt az Építészfórum is kiemeli, igazi "céhmesterként" fogta össze az építészeket, iparművészeket, mesterembereket. Komor Marcell azt írta róla: "E céh tagjai valamennyien a legnagyobb tisztelettel néztek reája (…), amolyan Dombaumeister építőművészt láttak benne." Az Építészfórum szerint Steindl kitűnő kapcsolatot ápolt a társművészetek és az egyes iparágak képviselőivel, akik közül kiemelkedik Zsolnay Vilmos és Róth Miksa. „Zsolnay Steindl felkérése nyomán, az Országház kivitelezéséhez kísérletezte ki azt az anyagot, amelyet először Steindl-masszának nevezett el, később pedig pirogránitként vált ismertté. Róth Miksa még a pályája elején járt, amikor Steindl a tehetségét felfedezte és megbízásokat adott neki az általa restaurált templomok színes üvegablakainak elkészítésére.”

A másik fontos tudnivaló, hogy Steindl Imre külföldön tanulmányozta a gótikát. Schulek Frigyessel együtt a neogótikus stílus egyik vezéregyénisége mellett tanult egy önképzőkörben, ahol középkori épületeket rajzoltak. Steindl Imre egyik rajzán, amit a Szent Bartholomaeus templom tabernákulumáról készített, ki is szúrhatjuk azokat a motívumokat, amelyeket beépített, továbbfejlesztett az Országház és a Szent Erzsébet plébániatemplom építésekor.

Steindl Imre rajza - Forrás: Lechner Tudásközpont/Építészfórum

Gótikus motívumok az Országház épületén

Gótikus motívumok az Országház épületén

Gótikus motívumok a Szent Erzsébet plébániatemplomon

Gótikus motívumok a Szent Erzsébet plébániatemplomon

A harmadik érdekesség az, hogy az Országház építésével egy időben folytak az erzsébetvárosi templom munkálatai is, a mester ráadásul szeretett ugyanazokkal a szakemberekkel dolgozni, így a templom és az országház elemeiben, díszeiben mutat némi hasonlóságot. Van, aki szerint a templom a Parlament szakrális párja, én azonban ezt túlzásnak tartom, nekem egyáltalán nem az Országház jutott eszembe a Rózsák terén álló épületről, hanem a rózsaablakáról például Umbriában látott vagy franciaországban épült templomok. Illetve a kassai Szent Erzsébet templom, ami csak egyfajta ihletforrásként szolgált, hiszen a dóm a Rózsák terén álló templomnál díszesebb, impozánsabb, részletgazdagabb.

Az alapokat 1893. július 23-án kezdték ásni, az építkezést szeptember 11-én kezdték meg. Az 1895. október 20-án megrendezett ünnepélyes alapkőletételen részt vett az uralkodó, I. Ferenc József is, és saját kezűleg helyezte el az egyik alapkövet. A templom 1900-ra készült el, majd 1901. május 16-án, szentelték fel, és Árpád-házi Szent Erzsébet oltalmába ajánlották.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés,

A háromhajós, kereszthajós alaprajzú, kéttornyos templom északnyugati főhomlokzatának két tornya egymástól nagyobb távolságra épült fel. Köztük nyílik a templom főkapuja és két mellékbejárata. Felettük, a kapuoromzat csúcsán Kiss György Szent Erzsébet-szobra áll, a kapu fölött kerámiakeretben gótikus rózsaablakot láthatsz. A homlokzati oromzat csúcsíves mezejében Köllő Miklós szoboralakjai láthatók: Szent László, Szűz Mária (karján a kisdeddel) és Szent István.

A stilizált virágmotívumok, például a rózsaablak körüli keretben, a rózsát idézik. A templom előtt 1932-ben felállított szobor kötényében is rózsákat láthattok, mert azt a pillanatot hivatott megörökíteni, amikor a kenyér rózsává változik, és Erzsébetet áthatja az áhítat - a teret is ugyanekkor, a szent halálának 700. évfordulójára nevezték át Rózsák terének.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés,

A templomban látható, fából faragott Szent Erzsébet szobor kezében is rózsákat láthattok. A templom mennyezetén és falán a virágmotívumok, illetve a ragyogó színekben tündöklő üvegablakok virágmotívumai is finoman a rózsákra utalnak.

Ha teheted, szánj az épületre legalább másfél órát, járd körbe, nézz be, ülj le, és gyönyörködj a szépségében.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
20181217_084130-2.jpg

Átadták Budapest egyetlen sós-jódos vizű gyógyfürdőjét

Több mint egy évtized után újra megnyitott a Pesterzsébeti fürdő.
Szponzorált tartalom(x) - szmo.hu
2019. július 15.



Megújult formában, ünnepélyes keretek közt megnyitotta kapuit Budapest egyetlen jódos-sós vizű gyógyfürdője, a Pesterzsébeti fürdő. A teljes körű felújításnak köszönhetően egy tizenhárom medencés, egész évben üzemelő gyógy- és élményfürdővel gazdagodott a főváros fürdő palettája. A zárt termálfürdő 2018 év végi megnyitását követően mostantól a kültéri strandrész is Dél-Pestre csábítja a víz szerelmeseit.

A fürdőkomplexum gyógyhatásainak következtében a gyógyulni vágyó, illetve preventív céllal fürdőző vendégek számára is kiváló helyszín. A Budapesten egyedülálló, jódot, konyhasót és brómot is jelentős mennyiségben tartalmazó hévíz a mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok kezelésére alkalmas, ezen kívül a jód keringésjavító, gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő, a bróm pedig idegnyugtató, stresszoldó hatásáról is ismert.

A főváros mellett elterülő Pesterzsébet (ma XX. kerület) Dunaparti részén már a XX. század első évtizedeiben strand létesült. Az 1930-ban épült strandmedencét ekkor még a Duna vizével töltötték meg. Az említett gyógyhatásokkal rendelkező vizet Földváry Jánosnak köszönhetjük, aki 1931-től, a fürdő bérlő-üzemeltetőjeként azonnal jelentős és eredményes vízkutatásba kezdett.

A jelenlegi felújítás során a helyi védelem alatt álló, kupolás áltörökfürdőn kívül egy 4.300 négyzetméteres új épülettel is bővült a fürdő. A fedett térben tíz medence (jódos-sós vizű termálmedence, termálmedencék, gyerekmedence, kiúszós élménymedence, a terápiás részlegen súly- és kádfürdők, merülőmedencék és Kneipp-medence) várja a látogatókat, míg a kinti részlegen a felújított hullámmedence mellett helyet kapott egy gyerek- és egy úszómedence is. A szaunavilág külön zónaként vehető igénybe.

A látogatók kényelmének fokozására a fürdő területén belül egy 120 állású parkoló került kialakításra.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
356594_orig.jpg

Szörnyű tragédia vetett véget Budapest egyik kultikus szórakozóhelyének

A West-Balkán története az akkor még vadregényes Kopaszi-gáton indult, és a negyedik költözés után a volt Skála épületében fejeződött be.
My Secret Budapest, Fotók: West-Balkán/Weebly - szmo.hu
2019. július 04.



2003-ban az egyik legvagányabb és legjobb szórakozóhely Budapesten a West-Balkán volt, kint, a Kopaszi-gáton. Varázsát az adta, hogy "le kellett menni érte a térképről".

Vadregényes helyen volt, ott, ahova nem vezetett aszfaltozott út. A semmi közepén működött, ahol a bulizók nem sok vizet zavartak.

A Petőfi hídtól riksát lehetett bérelni a kijutáshoz, és ez sokkal de sokkal jobb volt, mint taxizni - jobban is illett a helyhez.

Egy évvel később a Kopaszi-gátra tervezett beruházásokkal az idillnek vége szakadt, és a West-Balkán többszöri költözés után a 2011-es tragédia miatt örökre eltűnt Budapestről.

Az első West Balkán 2001 nyarán nyílt a Lágymányosi híd déli lábánál, egy sóderbánya közelében. Ott akkoriban nem voltak szórakozóhelyek. Ideiglenes működési engedélyt kaptak, és annak ellenére, hogy a "civilizációtól" távol esett, a emberek elkezdtek kijárni a koncertekre, a partikra és iszogatni a csillagos ég alatt. Gyorsan népszerűvé vált, elsősorban az underground zenei műfajokat kedvelők körében.

Semennyire nem hasonlított egyetlen korábbi szórakozóhelyre sem.

Abban az időben ilyen programajánlókat lehetett olvasni, mint amilyet a már megszűnt Népszabadság archívuma őriz: "Pénteken a Chi Recordings a West-Balkanban (Budapest, XI. kerület, Kopaszi-gát; a Lágymányosi híd budai hídfőjéhez közel) lépteti fel a brit breakbeat-kiadó, a Plastic Raygun üdvöskéjét, dj Stabilizert." A Palota és Cadik nevével fémjelzett Rewind-bulik is ott működtek a legjobban, kint, a Kopaszin.

VIDEÓ: A Rewind partik hangulatát a 2001-es Szigeten, a Tilos sátorbna rögzített anyag is érzékelteti:

A bérleti szerződést mindig csak egy-egy újabb időszakra kapták meg. Egészen 2004-ig. "2004-ben szóbeli ígéret hangzott el, hogy újabb egy évvel meghosszabbítható a bérleti szerződés, de a nyitás előtt nem egész egy hónappal mégis az ellenkezőjét közölte az önkormányzat. Erre az évre egy hatalmas ‘koktél stég’ építése volt már megálmodva, így lett volna 3 szintes a West-Balkán: a fenti gát szint, az alatta elterülő placc, és a hatalmas stég. Olyan, akkor aktuális, Magyarországon még nem járt nevekkel folytak a tárgyalások fellépésről, mint Jimi Tenor, Senor Coconut, Thievery Corporation. A hagyományoknak megfelelően mindez belépő nélkül, ingyenesen. A további elképzeléseknek a gátra tervezett mega beruházás körüli zűrzavar parancsolt végleges megálljt" - írja a Weeblyn a WB emlékoldal.

Egyfajta letargikus hangulat vett rajtunk erőt, amikor nem nyithatott ki a West-Balkán a Kopaszi-gáton.

Viszont amikor a Kisfaludy utcában, a Corvin mozi mögött egy kirürített házba költözhetett, mentünk a West-Balkán után. Ott már inkább romkocsmaként üzemelt, de továbbra is vonzó maradt az árnyas fákkal teli nagy kert és a hangulata miatt. Számtalanszor üldögéltünk itt, ide szerveztünk baráti találkozókat, szülinapokat, randevúkat, de volt, hogy csak spontán, munka után beültünk páran beszélgetni. Azt is szerettük benne, hogy nem volt túl messze az azóta szintén megszűnt Kultiplextől, át lehetett menni bulizni.

2005-ben a The Guardian is méltatta egy budapesti romkocsmákról szóló összeállításban,

megjegyezve, hogy hamburgert és mojitót érdemes rendelni. (Igen, ezeket mi is nagyon szerettük.)

Néhány év múlva ennek az idillnek is vége lett, amikor egy újabb beruházás miatt az épületet lebontották, és a West-Balkánnak megint költöznie kellett. Egyébként ismét olyan telekre, ami felett ott lebegett a beépítés terve. A Futó utcába már sokan nem követtük, én csak egyszer voltam ott, a hangulata és a miliője meg sem közelítette a Kopaszi-gátét vagy a Kisfaludy utcaiét. Bár az is igaz, hogy ekkorra (2007-körül) kezdett már nem csak közösségi helyként, hanem egyfajta összművészeti centrumként is működni a WB.

Mivel a Futó utcából is el kellett jönniük, új helyszínt kerestek, a Tömő utcában vélték megtalálni a WB végleges helyét. Nagyszabású terv is készült egy képzőművészeti galériát és alkotóteret, színházat, mozit, hangstúdiót magában foglaló, bárral, étteremmel, koncertteremmel működő szórakozóhelyre. Csakhogy jött 2008-ban a gazdasági válság, és a pénzintézet, amelyik hitelt adott volna az építkezéshez, visszalépett.

Ezután talált a West-Balkán a volt Skála üresen álló épületére a Nyugati téren. Úgy tűnt, hogy ott végre megvalósulhat a kulturális központ. 2009-ben költözött be a WB.

VIDEÓ: Banco de Gaia a West-Balkánban

2011. január 15-én, szombaton este a szórakozóhelyen tömegjelenet alakult ki, a bulizók összetorlódtak, egymásnak préselődtek a szűk lépcsőházban, és három lány meghalt. Az üggyel sokan és sokféleképpen foglalkoztak, a buli szervezői börtönbüntetést kaptak.

A West-Balkánt bezárták és sajnos ezzel a borzalmas tragédiával zárult a története. A WB-vel és a szörnyű balesettel egy egész korszak ért véget Budapesten.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
nyito-3.jpg

Olyan forró volt egy játszótéri csúszda a 9. kerületben, hogy megsült rajta a tojás

A Kétfarkú Kutya Párt le is videózta, ahogy rántottát készítenek az egyébként gyerekek által használt csúszdán.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. július 07.



Egy nyári napon egy ferencvárosi játszótéren sütöttek meg egy rántottát – a csúszdán. A Kétfarkú Kutya Párt videót is készített róla.

A receptjük egyszerű volt: egy tojás, fűszer, zsemle, paradicsom és egy csúszda...

A rántotta igen hamar elkészült, még egy kicsit "le is kozmált", mert a sütőfelület túl forró volt.

Az akciót követően a "szakácsok" elmosogatták az "edényt" is.

VIDEÓ: Tojássütés egy játszótéri csúszdán

A tojássütésről képeket is megosztottak a Facebookon, ahol ajánlásként ezt írták hozzá: "Kipróbáltuk, hogy egy ferencvárosi játszótér fémcsúszdáján megsül-e a tojás. Nos, igen. Szóval végül is egy önkormányzati illegális gyereksütőre bukkantunk."

A kommentelők megjegyezték, hogy nem túl jó ötlet a játszóterekről a fát kivágni, és az árnyék nélküli helyekre fém játékokat rakni. Akadt olyan is, aki szerint a tűző nap miatt nem lehet a gyereket kiengedni a játszótérre.

Többek szerint a csúszdák tájolásával van a gond. "Ez teljesen normális. Magyarországon a honfoglalás óta a nap felé kell fordítani a csúszdákat. Soha máshogy. Valami kultikus oka lehet" – írta egy hozzászóló.

Mások már egész menüt is el tudnának készíteni egy játszótéren: "Jó ez a kis klímaváltozás. Az asszony már a játszira jár főzni, a rakéta tetején süti az oldalast, a mókuskerékben meg kicentrizi a salátát. A beton pingpong asztalon meg klopfolja a malaccombot."

Volt aki arra hívta fel a figyelmet, hogy hasonlóan gondot jelent például az aluljárókba levezető lépcsők fémkorlátja is.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
balint-galeria-kavezo-mysecretbudapest-14.jpg

Budai villa eldugott kertjében találod a város egyik legromantikusabb kávézóját

A Bálint Galéria Kávézó ideális chillezős, beszélgetős vagy randizós hely.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. július 06.



Ha csak szórakozottan sétálgatsz a budai utcákon, lehet, hogy észre sem veszed a kis titkos, kertek mélyén rejtőző helyeket. Ha azonban nyitott szemmel és figyelmesen jársz, olyanokra bukkansz, mint a Bálint Galéria Kávézó a Budagyöngye mögött, a Házmán utcában.

A kávézó egy lakóház szuterénjében, a terasza pedig a ház kerítéssel körülölelt kertjében működik. A nyitott kapu és fölötte a tábla jelzi, hol jársz, majd meglátod a szép, íves lépcsőt a kaspókkal és virágládákkal, és már tudod, hogy jó helyre csöppentél.

Tulajdonosa, Lacza Bálint 2000-ben nyitotta és saját magáról nevezte el. Eredetileg bárpulttal felszerelt műhely volt, bútorkereskedésnek indult, és fokozatosan alakult át kávézóvá, ahogy betértek ide a látogatók. A belső helyiségek egyébként még mindig ennek a nyomát őrzik: érdekesen összeválogatott bútorokból és berendezési tárgyakból kuckós, kényelmes, elbújós helyet alakítottak ki. A belső szoba alkalmas arra, hogy egy baráti társasággal különvonuljatok.

És nem csak bútorok gyűltek itt az eltelt évek alatt, hanem különféle műtárgyak (festmény, szobor) és lakásdekorációnak beillő kiegészítők (például lámpák). Kedvencem a pincérnőnek öltöztetett próbababa. A kertben az egyik asztalon pedig pontosan ugyanolyan szalvétatartó tűnt fel nekem, mint amilyet az egyik dédapám használt.

A kávézót sokan akkor ismerték meg, amikor irodalmi esteket, kulturális programokat tartottak.

A Budapest legszebb teraszai és kerthelyiségei versenyen 2014-ben és 2016-ban a közönségdíjat a Bálint Galéria Kávézó kapta.

A tulajdonos azt mondta, két év munkája van abban, hogy a berendezést összhangba hozta a 19. század közepén emelt épülettel.

A kert valóban kert, a szó klasszikus értelmében, virágokkal (hortenziák, imádom), cserepes növényekkel, bokrokkal, kovácsoltvas székekkel és díszekkel. Ha csak kicsit bújnál el, egy fedett szaletlit találsz, ha nagyon, akkor egészen hátul is leülhettek, ott, ahol csak egy asztal áll.

Amikor alaposabban körülnézel, akkor a szobrokat is felfedezheted a kertben, például a fejetlen Ferenc Józsefet, amiről az ismerősök már regéltek.

Mikor jöhetsz? Hétfőtől szombatig 11-től 23 óráig tartanak nyitva. Mit érdemes innod a Bálint Galéria Kávézóban? Nap közben kávét, délután és este fröccsöt vagy sört. Kivel érdemes jönnöd? A szerelmeddel. Vagy a barátaiddal. De ha egyedül érkezel, az sem ciki, innen senki nem fog kinézni, nyugodtan üldögélhetsz az italoddal.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x