HÍREK
A Rovatból

10 millió Fa: Szabad-e, kell-e ma Magyarországon fát ültetni, erdőt telepíteni?

A 10 millió Fa a legtöbb hazai faültető közösséggel együtt is a termőhelynek megfelelő fafaj ültetését, a megfelelő utógondozást (locsolást) emelte ki, és hosszú távon az erdei ökoszisztémák restaurációja (visszavadítása) is az egyik legfontosabb cél.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2020. augusztus 06.



Nemrégiben egy magyar kutatócsoport munkájára hivatkozva jelent meg cikk a mára már sajnálatosan beszántott hírportálon, az Indexen arról, hogy a meggondolatlan erdőtelepítés és faültetés adott esetben akár ki is száríthatja és csontszárazzá változtathatja a korábban termékeny talajt. Az írás hatására sok embert sikerült elbizonytalanítani abban a kérdésben, hogy az Alföldön, vagy akár Magyarország egész területén érdemes-e egyáltalán fákat ültetni. Az egyik legnagyobb faültető szervezethez, a 10 millió Fához rengeteg ijedt kérdés érkezett a cikk hatására. A szervezet egy közleményben foglalta össze a megfelelő válaszokat.

Világszerte égő erdőségek, olvadó jégsapka, haldokló jegesmedvék, szomjazó embertömegek. A 2019-es sajtó ilyen ijesztő és óriási szorongást kiváltó képekkel volt tele. A klímaváltozás riasztó képei a sorra megdőlő melegrekord számokkal is alátámasztva, mind kétségtelenül azt bizonyították, hogy a föld élővilágának rohamos pusztulása sajnos nem egy rossz álom, hanem immár valóság, ami, ha nem vigyázunk, földi örökségünk elvesztéséhez vezet. A figyelemfelkető híreknél jóval kevesebbet, sőt, egy ideig szinte semmit sem hallottunk arról, hogy mit tehetünk mi, laikusként vagy szakemberként, annak érdekében hogy enyhítsük a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait, számunkra beláthatatlan következményeit.

Az elmúlt évek talán legfontosabb felismerése, hogy a klímaváltozás és bolygónk élővilágának rohamos pusztulása ellen az egyik leghasznosabb dolog, amit ma tehetünk, az a faültetés.

A faültetés és az erdősítés nemzetközi kutatásokban is gyakran felmerült, mint a megoldás egyik záloga, hiszen a szárazföldi ökoszisztémák közül az erdők tárolják a legtöbb szenet, árnyékot adnak, levegőt tisztítanak, hűtik a környezetüket, egyfajta természetes légkondicionálóként működnek. Egy gyakran idézett tanulmány, amit a Zürichi Egyetem kutatói adtak közre, pontosan ki is számolta, mekkora területre van szükség a Földön ahhoz, hogy a légkör szén-dioxid szintje jelentősen csökkenjen. (kb. az USA és Kína területe együtt)

Nem csoda, hogy világszerte rengeteg faültető közösség szökkent szárba, sok híresség állt a faültetők mellé. Kormányok, politikusok, vállalatok indítottak tömeges faültetéseket. Az egyik legnagyobb globális kezdeményezés például a One Trillion Trees Initiative. A hasonló nemzetközi és egyéni kezdeményezések mellett az Egyesült Nemzetek a következő évtizedet az élőhelyek helyreállításának és a bolygó újrazöldítésének szenteli. Magyarországon is több faültető közösség működik folyamatosan, köztük az egyik legnagyobb hatású a 10 millió Fa közösség.

A sok egymás mellett működő faültető szervezet, illetve erdősítő kezdeményezés mára szép eredményeket ért el.

A kezdeti sikerek mellett azonban sok negatív kritika és szakmai probléma is előkerült. Ezek közül az egyik legjobban elhíresült külföldi eset, amikor Törökország egy nap alatt több millió fát ültetett el, de az utógondozás hiánya miatt, a tudósítások szerint, legnagyobb részük elpusztult.

Az ilyen szakmai hibák azonban legtöbbször elkerülhetők, a kritikus megjegyzésekre pedig van előremutató válasz.

Igaz, hogy a faültetéssel önmagában nem tudjuk megállítani a klímaváltozást?

„Ez pontosan így van. Ahhoz, hogy a klímaváltozás hatásait legalább mérsékelni tudjuk, a fosszilis tüzelőanyagok használatának nagyon radikális csökkentésére is van szükség, és az alternatív, környezetbarát energiahordozók, a megújuló energiaforrások használatára való átállást kell előnyben részesíteni. Ebben magánemberként is léphetünk, de emellett minden faültetéssel hozzájárulunk a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez, és az élővilág változatosságának fenntartásához”

– mondta el dr. Aszalós Réka, a 10 millió FA alapítvány erdőökológusa.

Hallhattunk, olvashattunk arról is, hogy nem érdemes fát ültetni, ha nem tudjuk pontosan, hogy az adott helyre milyen fafajt, vagy fafajokat érdemes ültetni, ha nem tudjuk az utógondozásukat biztosítani, illetve akkor sem, ha a helyi lakossággal nem volt előre egyeztetve az ültetés (pl. egy nagyobb erdősítésnél).

Gyakran előkerül az az álláspont is, hogy a jó állapotú gyepek erdősítése komoly természetvédelmi károkat okozhat.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magánlakásokban is házkutatást tarthat majd a NAV a nagytakarítási törvény alapján
Ha szükséges, rendőri segítséget is kérhetnek, vagyis akár egy civil szervezet vezetőjének otthonában is megjelenhetnek fegyveres kísérettel. Veszélybe kerülhet az újságírói forrásvédelem is.


A Fidesz új törvényjavaslata lehetővé tenné, hogy a NAV házkutatást tartson nemcsak a szervezetek irodáiban, hanem akár azok vezetőinek magánlakásán is - hívja fel rá a figyelmet a Telex. A javaslat szerint a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni szerv gyakorlatilag bárhol megjelenhet, ha azt feltételezi, hogy ott bizonyítékot találhat.

Az ellenőrzés során az adóhatóság emberei átvizsgálhatják a helyiségeket, lefoglalhatják az iratokat, adathordozókat, belenézhetnek a munkafolyamatokba, másolatokat készíthetnek mindenről. Ha szükséges, rendőri segítséget is kérhetnek.

A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a NAV akár előzetes értesítés nélkül is házkutatást tartson, ha az előzetes értesítés veszélyeztetné az eljárás sikerét. Ez azt jelenti, hogy nincs garancia arra, hogy az érintettek előre tudnak a hatósági intézkedésről.

A törvényjavaslat szerint az ellenőrzés célja az lehet, hogy megállapítsák: egy szervezet jogtalanul fogadott-e el külföldi támogatást. A házkutatásra pedig nemcsak akkor kerülhet sor, ha már van gyanú, hanem akkor is, ha a hivatal szerint csak feltételezhető, hogy az adott helyen bizonyíték lehet.

A szabályok alapján nemcsak a szervezet székhelye jöhet szóba, hanem bármely más helyszín is, ahol adat vagy bizonyíték lehet.

Ez különösen aggályos lehet például egy újságíró esetében, akinek az otthonában található dokumentumokat is lefoglalhatják, így gyakorlatilag megszűnhet a forrásvédelem.

Az eljárás során az érintettek kötelesek együttműködni, még akkor is, ha a bekért adatok személyesek, védettek vagy rájuk nézve terhelőek. A NAV jogot kap arra, hogy ilyen információkat is bekérjen és tároljon. A törvényjavaslat szerint ezekhez az adatokhoz az állam akár 30 évig is megtagadhatja a hozzáférést, ha úgy ítéli meg, hogy az adatok nyilvánossága bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági érdekeket sértene.

Az új törvényjavaslat nemcsak a szervezeteket érinti, hanem azok vezetőit is súlyos személyes következményekkel fenyegeti.

Aki egy jegyzékbe vett szervezet irányítója, annak kötelező vagyonnyilatkozatot tennie – méghozzá jóval szigorúbb feltételek mellett, mint például egy országgyűlési képviselőnek. A nyilatkozatot az igazságügyi miniszter ellenőrzi, és közzéteszik a kormány honlapján.

Ha valaki nem tesz eleget a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek, akkor ezt nyilvánosan „közhírré teszik”, és felfüggesztik a képviseleti jogát a szervezetben. Ebben az esetben sem biztosít a törvény semmilyen jogorvoslati lehetőséget. Ha a záró vagyonnyilatkozat is elmarad, az illetőt 500 ezer és 2 millió forint közötti bírsággal sújthatják, amit újra és újra kiszabhatnak – fellebbezni ez ellen sem lehet.

A törvény külön eljárás nélkül eltilthatja azokat a civil vezetőket, akik megszegik a szabályokat, attól, hogy öt éven belül bármilyen civil szervezetet alapítsanak vagy vezessenek. Ugyanez vonatkozik a gazdasági társaságok ügyvezetőire is: ha egy cég a törvény miatt megszűnik, a cégvezető öt évig nem tölthet be vezető tisztséget, nem alapíthat új céget, és nem is szerezhet benne többségi befolyást.

Aki egyszer megszegi a törvényt, azt a NAV már eltilthatja „a közéletet befolyásoló tevékenység további folytatásától”. Hogy ez pontosan mit jelent, az nem derül ki a javaslatból.

Hüttl Tivadar, a Telex ügyvédje szerint a javaslat „emberi sorsokat, karriereket tehet tönkre”, és olyan mértékű szankciókat vezetne be, amelyek példátlanok a korábbi törvényekhez képest.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Lemondott Polt Péter legfőbb ügyész
Sulyok Tamás köztársasági elnök a Facebookon köszönte meg Polt eddigi munkáját. A volt legfőbb ügyészt az Alkotmánybíróság tagjának jelölték.


Szerdán délután Polt Péter személyesen adta át lemondását Sulyok Tamás köztársasági elnöknek a Sándor-palotában.

A találkozóról maga az államfő számolt be a közösségi oldalán, amit az Index vett észre. Bejegyzésében így fogalmazott:

„Polt Péter ma délután felkeresett a Sándor-palotában, hogy átadja lemondását. Köszönetem és elismerésem Legfőbb Ügyész Úrnak eddigi munkájáért!”

A kormány májusban jelentette be, hogy Polt Pétert, valamint Hende Csabát az Alkotmánybíróság tagjának jelöli. Május 13-án az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága megszavazta a két jelölt alkotmánybírói tagságát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a nagytakarítási törvényről: Kell és lehet is tiltakozni, de attól nem fogják megváltoztatni
A politikus szerint nem szabad bedőlni a félelemkeltésnek, mert csak el akarják terelni a figyelmet a valóságról. Szerinte az igazi válasz a kormány leváltása lesz.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 14.



Magyar Péter szerint a kormány tavaszi nagytakarítás-törvényjavaslata provokáció, melynek célja, hogy konfliktust gerjesszen. Úgy véli, a társadalom nem megosztottságra vágyik, hanem arra, hogy az emberek emberként bánjanak egymással. Szerinte „emberséges Magyarországra” van szükség.

A politikus a Kontroll stábjának nyilatkozva arról beszélt, hogy a kabinet ilyen törvényekkel próbálja elterelni a figyelmet a valós problémákról, mint a gazdaság helyzete, az egészségügy állapota vagy a költségvetés nehézségei. Mint fogalmazott, „vergődnek”, és nem akarnak a valódi gondokról beszélni, írja a Telex.

Magyar úgy látja, hogy a kormánypárt ezekkel a lépésekkel inkább a saját szavazóit igyekszik „szórakoztatni”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy tisztában van vele: „ez nem szórakoztató és sokan ettől megrettennek, félelmet kelt bennük, és azt hiszik, hogy vége mindennek”. Az aggódóknak azt üzente: „11 hónap van hátra, ezt már féllábon is kibírja az ország”.

A Nagyvárad felé tartó gyaloglásának tizedik órájában úgy fogalmazott:

„csináljuk a magunk munkáját. Nyilván kell és lehet is tiltakozni sok minden ellen, de attól nem fogják megváltoztatni”.

Hozzátette, hogy céljuk a következő választás megnyerése, ehhez pedig „sokmillió ember” támogatására számítanak.

Arra a felvetésre, hogy a kormány átlépett-e egy újabb vörös vonalat, Magyar azt mondta: „ezt a vonalat már sokszor átlépték, kezdenek halványulni ezek a vonalak”.

Véleménye szerint a hatalom a jövőben is megpróbálhat mindent megtenni a választások befolyásolása érdekében, akár „orosz módszerekkel” is. A választási küzdelmet egy futballmeccshez hasonlította: „ha 4-1-re vezetünk a 85. percben, akkor csalhatnak, akkor befújhat a bíró egy kamu tizenegyest, kiállíthat a bíró két játékost, akkor is megnyeri ez a csapat a meccset”.

Úgy látja, a Tisza Pártnak nem tüntetéseket, hanem választási felkészülést kell szerveznie.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kiengedhetik a börtönből az óbudai polgármestert
A bíróság nem hosszabbította meg Kiss László előzetes letartóztatását, hiába kérte ezt az ügyészség. A döntés nem jogerős.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 14.



Kiss László tavaly augusztusban, röviddel az újraválasztását követően került előzetes letartóztatásba egy korrupciós ügy kapcsán. A bíróság februárban úgy döntött, hogy három hónappal meghosszabbítja a letartóztatását, így május 16-ig maradt volna börtönben Óbuda polgármestere.

Most azonban újabb döntés született az ügyben. A Magyar Hang információi szerint a bíróság teljes szabadlábra helyezéséről határozott, vagyis Kiss László elhagyhatja a börtönt. A döntés nem jogerős, az ügyészség fellebbezhet ellene.

A Központi Nyomozó Főügyészség korábban azt indítványozta, hogy hosszabbítsák meg a politikus letartóztatását, ezt azonban a bíróság elutasította.

„Szeretném jelezni, hogy mind fogva tartásomat, mind polgármesteri jogaim csorbítását törvénytelennek tartom, magamat politikai fogolynak tekintem és most és a jövőben is azért dolgozom, hogy az egyre putyinizálódó rendszer véget érjen”

– írta korábban ügyével kapcsolatban a DK-s politikus a Facebookon.


Link másolása
KÖVESS MINKET: