HÍREK
A Rovatból

Soproni Tamás: Annyi anyázást és fenyegetést még nem kaptam, mint akkor

Az Airbnb-ről szóló szavazás olyan indulatokat szült, amiket a terézvárosi polgármester sem látott jönni. Mégis úgy érzi, jól döntött, hogy bevonta az embereket.


Karácsony Gergely főpolgármester, Vitézy Dávid alpolgármester és Soproni Tamás, Terézváros polgármestere közös beszélgetésen vettek részt a Balázs Mór Konferencián, amelyet a CEU épületében tartottak. A politikusok Budapest jövőjéről, a városfejlesztés kihívásairól és az agglomerációval való együttműködés lehetőségeiről osztották meg gondolataikat, írja összefoglalójában az Index.

A beszélgetés egyik különösen személyes pontja az volt, amikor Soproni Tamás felidézte, milyen visszhangot váltott ki, amikor közösségi döntést próbáltak hozni a kerületi Airbnb-szabályozásról. Mint mondta:

„Annyi anyázást és fenyegetést még nem kaptam, mint akkor. A politikai kampányok semmik voltak ahhoz képest. Meglepett, de nem bántam meg, mert jobb így meghozni egy döntést.”

Hozzátette, hogy bár a társadalmi bevonás fontos, nem minden esetben kivitelezhető, mert vannak helyzetek, amikor a politikusnak kell felelősséget vállalnia.

Vitézy Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyi érdekek és az összkép gyakran ütköznek. Ilyenkor szerinte a döntéshozóknak kell képviselniük a nagyobb közösség érdekeit. A párizsi olimpia példáját hozta fel arra, hogyan lehet a városfejlesztési célokat összehangolni társadalmi szempontokkal. Megjegyezte: „Nem biztos, hogy itt az asztalnál mindenkinek egyezik a véleménye.”

A Budapesti Lakógyűlésről Karácsony Gergely azt mondta, hogy ugyan voltak jogos kritikák, mégis vállalták az álláspontjukat: „A kritikájában van igazság, de az egy olyan kvázi online népszavazás volt, ahol beleálltunk egy olyan álláspontba, amelyről nyilvánvaló volt, amikor elkezdtük a vitát, hogy nincs még többségi támogatottsága.” Kiemelte, hogy egy döntés attól nem lesz demokratikus, hogy sokan támogatják, hanem az is fontos, hogy megalapozott információk álljanak a választók rendelkezésére.

A konferencia egyik központi témája az agglomerációval való együttműködés volt. Karácsony szerint „Budapest jövője Budapest közigazgatási határán kívül dől el”. Szerinte jelenleg szinte semmilyen intézményes kapcsolat nincs a főváros és az agglomerációs települések között. Mint mondta:

„Mi szenvedünk a bejövő forgalomtól, az agglomerációs települések a betelepülőktől, sokan kitennék a megtelt táblát.”

Úgy véli, a közigazgatási rendszer megrekedt a kilencvenes évek szintjén, amit törvényi szinten kellene újragondolni. „Egy jól működő rendszerben Budapest főpolgármesterének kevesebb dolga lenne, mint most” – tette hozzá.

Soproni Tamás szerint miközben az agglomerációban a túlzott betelepülés jelent problémát, Terézvárosban épp az elvándorlás okoz gondot. Mint fogalmazott, hagyták elszabadulni a befektetési célú lakásvásárlást, de érdemi lépéseket nehéz tenni a komplex helyzet megoldására.

Vitézy Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy egy családi házas környezet fenntartása háromszor annyiba kerül a közösségnek, mint egy városias, tömegközlekedésre alapozott életforma. Példaként Londont és Bécset hozta, ahol építési tilalmat vezettek be a város körüli övezetben, ezzel gátolva a város terjeszkedését. „Ilyen típusú szabályokat kizárólag az Országgyűlés hozhat. Ha ez a trend folytatódik, abba belefulladunk” – fogalmazott.

Karácsony Gergely úgy véli, Budapest nem tud versenyezni Béccsel, ahol évtizedek óta politikai stabilitás és következetes városfejlesztés van. Kiemelte: „Ha nincsenek olyan szereplők – nem politikusok, intézmények –, amelyeknek az a célja, hogy a közérdeket megjelenítsék, akkor a közérdek le lett söpörve az asztalról.” Hozzátette: „Ma nincs olyan közhatalmi testület, amely az egész közép-magyarországi régió összérdekét nézné.” Szerinte ilyen intézményt előbb-utóbb létre kell hozni. Arra is kitért, hogy Budapest sokkal jobb hely, mint amilyennek sokan gondolják.

A beszélgetés elején Budapest területi bővítésének múltja is szóba került. Karácsony szerint, ha a népességnövekedés tovább folytatódik, akkor el kell gondolkodni azon, hol képzeljük el az új lakosság elhelyezkedését. Elmondta, hogy birtokában van az 1950-es döntés előkészítő anyaga, amely szerint a városmag és a külső gyűrű közötti területet zöldövezetként akarták megőrizni.

Soproni hozzátette, hogy már akkor is problémás volt, mennyire vonták be az embereket a döntésekbe. Úgy véli, „megkönnyíti a végeredmény elfogadását, ha már előre be tudjuk vonni a közösségeket”.

Vitézy Dávid a városegyesítés kapcsán vetette fel a kérdést:

„Ha Rákoscsaba igen, akkor Budaörs miért nem?”

Úgy látja, hogy Budapest ma is egy olyan közigazgatási rendszerben működik, amely sok szempontból elszakadt a hétköznapi valóságtól – például a kerületi felosztásban is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lemondott Polt Péter legfőbb ügyész
Sulyok Tamás köztársasági elnök a Facebookon köszönte meg Polt eddigi munkáját. A volt legfőbb ügyészt az Alkotmánybíróság tagjának jelölték.


Szerdán délután Polt Péter személyesen adta át lemondását Sulyok Tamás köztársasági elnöknek a Sándor-palotában.

A találkozóról maga az államfő számolt be a közösségi oldalán, amit az Index vett észre. Bejegyzésében így fogalmazott:

„Polt Péter ma délután felkeresett a Sándor-palotában, hogy átadja lemondását. Köszönetem és elismerésem Legfőbb Ügyész Úrnak eddigi munkájáért!”

A kormány májusban jelentette be, hogy Polt Pétert, valamint Hende Csabát az Alkotmánybíróság tagjának jelöli. Május 13-án az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága megszavazta a két jelölt alkotmánybírói tagságát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Gerendai Károly szerint az üzleti életben megindult a felkészülés egy esetleges kormányváltásra
A Sziget alapítója a Dellában mesélt arról, hogy a Tisza Párt indulásakor Magyar Péter tőle kért színpadtechnikát. Azt is elárulta, fontolgatja, hogy idén először elmegy a Pride-ra.


A vendéglátásról és a fesztiválpiacról indult a beszélgetés a 24.hu Della podcastjában Gerendai Károllyal, de hamar politikára terelődött a szó. Gerendai elmondta, hogy tavaly tavasszal a Tisza Párt első embere hozzá fordult segítségért. Magyar Péternek akkor színpadtechnikára volt szüksége, a mozgalom berobbanásának idején. Azóta még néhányszor találkoztak rendezvényeken, de Gerendai nem akar szorosabb kapcsolatot kiépíteni vele.

A gasztrovállalkozó a műsorban arról is beszélt, hogy lát esélyt a változásra a következő választáson. Úgy fogalmazott: „Egy petákot nem mertem volna arra tenni másfél évvel ezelőtt, hogy itt fogunk tartani, hogy van egy olyan valós erő, amelyiknek reális esélye van adott esetben a kormányváltásra.” Szerinte üzleti és kulturális köreiből is sokan konkrét igényként fogalmazzák meg a változás szükségességét. Azt is tapasztalja, hogy megindult a felkészülés egy esetleges kormányváltásra azok körében, akik eddig jól tudtak élni a NER nyújtotta lehetőségekkel.

Azt is tapasztalja, hogy azok az emberek, akik eddig jól tudtak élni a NER nyújtotta lehetőségekkel, most új pozíciót próbálnak felvenni, mozgásba lendültek Magyar Péter megjelenésével.

Gerendai a műsorban elmondta, hogy lát hiányosságokat a Tisza Pártban, de ezekről részletesebben nem beszélt. Azt is hozzátette, eddig nem vett részt a Pride eseményein, de most „eszembe juttatták, hogy el kellene menni.” Végül arról is szó esett, hogy mit kezdett az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló kormányzati véleménynyilvánító szavazólappal. Szerinte nincs sok realitása annak, hogy 2030-ig megtörténjen Ukrajna felvétele az EU-ba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kizárt, hogy Ruszin-Szendit „beüthették” az ukránok - mondja a nemzetbiztonsági szakértő
Kiss-Benedek József szerint kizárt, hogy a volt vezérkari főnök ukrán kém lenne. A szakértő szerint ha ez igaz lenne, az a magyar nemzetbiztonság totális bukása lenne.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 14.



Ruszin-Szendi Romulusz nyílt levélben és egy Facebook-videóban is reagált azokra a vádakra, melyek szerint kapcsolatban állna az ukrán titkosszolgálattal. A Tisza Párt honvédelmi szakértője határozottan visszautasította az állításokat. „Én egy becsületes magyar állampolgár vagyok, aki 14 éves korától egyenruhában szolgálta hazáját” – írta. Azt is hozzátette, hogy szerinte azért váltották le, mert nem értett egyet a honvédelmi miniszter szakmailag vitatható döntéseivel.

A politikai vádak előzménye, hogy Kocsis Máté, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője egy interjúban úgy fogalmazott: „Van egy ukránbarát egykori altábornagy, ahogy egyébként a szakzsargon hívja, fennáll a gyanúja annak is, hogy be van ütve az ukránokhoz, tehát hogy ukrán titkosszolgálati kapcsolatai lehetnek.” Orbán Viktor miniszterelnök pedig kedden egy példátlan titkosszolgálati támadásról beszélt, amely állítása szerint Magyarország ellen irányult, és szerinte Ukrajna áll a háttérben.

A vádakat Kiss-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő is értékelte az ATV Start című műsorában. Szerinte szakmai szempontból kizárt, hogy egy volt vezérkari főnököt be tudnának szervezni egy külföldi titkosszolgálat számára.

Úgy véli, egy ilyen magas rangú katonai vezető rendkívül sűrű programmal dolgozik, és szigorú biztonsági ellenőrzéseken megy át.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a Kocsis Máté által megfogalmazott gyanú igaz lenne, az a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok munkáját is megkérdőjelezné. Kérdés lenne, miért nevezték ki Ruszin-Szendit, és miért nem távolították el korábban, ha bármi felmerült volna ellene.

Kiss-Benedek azt is elmondta, hogy Ruszin-Szendi rendszeresen részt vett a NATO katonai bizottságának ülésein, ahol bizalmas információkat tárgyaltak. Ilyen megbeszélésekre szerinte nem hívtak volna meg senkit, akivel szemben bármilyen gyanú létezne.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kiengedhetik a börtönből az óbudai polgármestert
A bíróság nem hosszabbította meg Kiss László előzetes letartóztatását, hiába kérte ezt az ügyészség. A döntés nem jogerős.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 14.



Kiss László tavaly augusztusban, röviddel az újraválasztását követően került előzetes letartóztatásba egy korrupciós ügy kapcsán. A bíróság februárban úgy döntött, hogy három hónappal meghosszabbítja a letartóztatását, így május 16-ig maradt volna börtönben Óbuda polgármestere.

Most azonban újabb döntés született az ügyben. A Magyar Hang információi szerint a bíróság teljes szabadlábra helyezéséről határozott, vagyis Kiss László elhagyhatja a börtönt. A döntés nem jogerős, az ügyészség fellebbezhet ellene.

A Központi Nyomozó Főügyészség korábban azt indítványozta, hogy hosszabbítsák meg a politikus letartóztatását, ezt azonban a bíróság elutasította.

„Szeretném jelezni, hogy mind fogva tartásomat, mind polgármesteri jogaim csorbítását törvénytelennek tartom, magamat politikai fogolynak tekintem és most és a jövőben is azért dolgozom, hogy az egyre putyinizálódó rendszer véget érjen”

– írta korábban ügyével kapcsolatban a DK-s politikus a Facebookon.


Link másolása
KÖVESS MINKET: