Soproni Tamás: Annyi anyázást és fenyegetést még nem kaptam, mint akkor
Karácsony Gergely főpolgármester, Vitézy Dávid alpolgármester és Soproni Tamás, Terézváros polgármestere közös beszélgetésen vettek részt a Balázs Mór Konferencián, amelyet a CEU épületében tartottak. A politikusok Budapest jövőjéről, a városfejlesztés kihívásairól és az agglomerációval való együttműködés lehetőségeiről osztották meg gondolataikat, írja összefoglalójában az Index.
A beszélgetés egyik különösen személyes pontja az volt, amikor Soproni Tamás felidézte, milyen visszhangot váltott ki, amikor közösségi döntést próbáltak hozni a kerületi Airbnb-szabályozásról. Mint mondta:
Hozzátette, hogy bár a társadalmi bevonás fontos, nem minden esetben kivitelezhető, mert vannak helyzetek, amikor a politikusnak kell felelősséget vállalnia.
Vitézy Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyi érdekek és az összkép gyakran ütköznek. Ilyenkor szerinte a döntéshozóknak kell képviselniük a nagyobb közösség érdekeit. A párizsi olimpia példáját hozta fel arra, hogyan lehet a városfejlesztési célokat összehangolni társadalmi szempontokkal. Megjegyezte: „Nem biztos, hogy itt az asztalnál mindenkinek egyezik a véleménye.”
A Budapesti Lakógyűlésről Karácsony Gergely azt mondta, hogy ugyan voltak jogos kritikák, mégis vállalták az álláspontjukat: „A kritikájában van igazság, de az egy olyan kvázi online népszavazás volt, ahol beleálltunk egy olyan álláspontba, amelyről nyilvánvaló volt, amikor elkezdtük a vitát, hogy nincs még többségi támogatottsága.” Kiemelte, hogy egy döntés attól nem lesz demokratikus, hogy sokan támogatják, hanem az is fontos, hogy megalapozott információk álljanak a választók rendelkezésére.
A konferencia egyik központi témája az agglomerációval való együttműködés volt. Karácsony szerint „Budapest jövője Budapest közigazgatási határán kívül dől el”. Szerinte jelenleg szinte semmilyen intézményes kapcsolat nincs a főváros és az agglomerációs települések között. Mint mondta:
Úgy véli, a közigazgatási rendszer megrekedt a kilencvenes évek szintjén, amit törvényi szinten kellene újragondolni. „Egy jól működő rendszerben Budapest főpolgármesterének kevesebb dolga lenne, mint most” – tette hozzá.
Soproni Tamás szerint miközben az agglomerációban a túlzott betelepülés jelent problémát, Terézvárosban épp az elvándorlás okoz gondot. Mint fogalmazott, hagyták elszabadulni a befektetési célú lakásvásárlást, de érdemi lépéseket nehéz tenni a komplex helyzet megoldására.
Vitézy Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy egy családi házas környezet fenntartása háromszor annyiba kerül a közösségnek, mint egy városias, tömegközlekedésre alapozott életforma. Példaként Londont és Bécset hozta, ahol építési tilalmat vezettek be a város körüli övezetben, ezzel gátolva a város terjeszkedését. „Ilyen típusú szabályokat kizárólag az Országgyűlés hozhat. Ha ez a trend folytatódik, abba belefulladunk” – fogalmazott.
Karácsony Gergely úgy véli, Budapest nem tud versenyezni Béccsel, ahol évtizedek óta politikai stabilitás és következetes városfejlesztés van. Kiemelte: „Ha nincsenek olyan szereplők – nem politikusok, intézmények –, amelyeknek az a célja, hogy a közérdeket megjelenítsék, akkor a közérdek le lett söpörve az asztalról.” Hozzátette: „Ma nincs olyan közhatalmi testület, amely az egész közép-magyarországi régió összérdekét nézné.” Szerinte ilyen intézményt előbb-utóbb létre kell hozni. Arra is kitért, hogy Budapest sokkal jobb hely, mint amilyennek sokan gondolják.
A beszélgetés elején Budapest területi bővítésének múltja is szóba került. Karácsony szerint, ha a népességnövekedés tovább folytatódik, akkor el kell gondolkodni azon, hol képzeljük el az új lakosság elhelyezkedését. Elmondta, hogy birtokában van az 1950-es döntés előkészítő anyaga, amely szerint a városmag és a külső gyűrű közötti területet zöldövezetként akarták megőrizni.
Soproni hozzátette, hogy már akkor is problémás volt, mennyire vonták be az embereket a döntésekbe. Úgy véli, „megkönnyíti a végeredmény elfogadását, ha már előre be tudjuk vonni a közösségeket”.
Vitézy Dávid a városegyesítés kapcsán vetette fel a kérdést:
Úgy látja, hogy Budapest ma is egy olyan közigazgatási rendszerben működik, amely sok szempontból elszakadt a hétköznapi valóságtól – például a kerületi felosztásban is.