„Ideje felébredni!” – Hadházy Ákos máris tüntetést hirdetett az „átláthatósági” törvény ellen
„Az éjszaka benyújtott »nagytakarítás-törvény« egyértelmű bizonyítéka, hogy igenis mindent megtesznek, mindent átvesznek az orosz mintából, aminek szükségét érzik a hatalom megtartása érdekében” - fogalmazott a képviselő.
„Ha eddig bárkinek lett volna olyan gondolata, hogy bizonyos dolgokat a Fidesz nem mer meglépni, akkor annak ideje felébredni!„ – reagált Facebook-posztjában Hadházy Ákos arra, hogy kedden nem sokkal éjfél előtt Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője benyújtotta a parlamentnek „A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat szerint ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy szervezet külföldi támogatással veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor javasolhatja a kormánynak, hogy jegyzékbe vegye az adott szervezetet. A tervezet szerint komoly korlátozásokat és büntetéseket vezetnének be az érintett szervezetek ellen.
„Az éjszaka benyújtott »nagytakarítás-törvény« egyértelmű bizonyítéka, hogy igenis mindent megtesznek, mindent átvesznek az orosz mintából, aminek szükségét érzik a hatalom megtartása érdekében”
– fogalmazott Hadházy Ákos, aki azt is hozzátette: hetek óta arról beszéltek a tüntetésein, hogy az úgynevezett „Pride-törvény” csak a kezdet volt, „egy olyan folyamat első lépése, amely illegalitásba kényszeríti a teljes független sajtót és a civil szervezeteket, de akár politikusokat és pártokat is ellehetetleníthet”.
„Beláthatatlan következményei lehetnek, ha ebbe beletörődik a magyar társadalom és nem áll ki a putyinizálódás ellen. Az utolsó utáni pillanatban vagyunk!”
– írta a független országgyűlési képviselő, aki ismét tüntetésre hívja az embereket.
„Jövő kedden természetesen folytatjuk a tiltakozást, immár a »nagytakarítás-törvény« és a teljes putyinizáció ellen!”
– zárta a posztját.
„Ha eddig bárkinek lett volna olyan gondolata, hogy bizonyos dolgokat a Fidesz nem mer meglépni, akkor annak ideje felébredni!„ – reagált Facebook-posztjában Hadházy Ákos arra, hogy kedden nem sokkal éjfél előtt Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője benyújtotta a parlamentnek „A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat szerint ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy szervezet külföldi támogatással veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor javasolhatja a kormánynak, hogy jegyzékbe vegye az adott szervezetet. A tervezet szerint komoly korlátozásokat és büntetéseket vezetnének be az érintett szervezetek ellen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tölgyessy Péter: a Fidesz újgazdagjainak térnyerése már önpusztítóvá vált, elterjedt a vélekedés, hogy „volna itt pénz, ha el nem lopnák”
A politológus úgy látja, hogy a politikai rendszer fáradásának jelei már jól láthatók, és az ellenzéki remények felerősödtek, amit Magyar Péter egyre nagyobb népszerűsége is jelez.
Orbán Viktor 2026-ra összesen húsz évet tölt majd a miniszterelnöki pozícióban, ezzel a Nyugat leghosszabb ideje hivatalban lévő vezetője lesz, írja Tölgyessy Péter a hvg360-ban. A politológus szerint azonban egyre több jel mutat arra, hogy a Fidesz hosszú uralma fordulóponthoz érkezett.
A választók egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: maradjon-e a jelenlegi kormányfő, vagy ideje új irányt venni.
Az ellenzék megerősödését elsősorban a fiatalabb generációk, a nagyobb városokban élők és a magasan képzett szavazók körében lehet látni. A fővárosban már elveszítette támogatói többségét a Fidesz. A korábban stabilnak tűnő idősebb, vidéki szavazótábor körében is megjelent az elégedetlenség. A közélet egyre inkább két szereplő küzdelmére szűkül: a Fideszre és legnagyobb kihívójára, Magyar Péterre.
A gazdaság mutatói nem adnak okot optimizmusra. Tölgyessy Péter szerint a beruházások volumene 2021-hez képest 25 százalékkal csökkent, miközben érdemi gazdasági növekedés nincs. A kormány jelentős állami beavatkozásokkal próbálja ösztönözni a gazdaságot, de ennek hatása korlátozott. A vállalkozások mozgástere szűkül, a növekvő politikai kockázatok miatt a nemzetközi vállalatok is megemelik elvárásaikat.
A jegybanki kamatcsökkentésre nincs mozgástér, a költségvetés pedig továbbra is nagy hiánnyal működik. A bérek ugyan növekednek, de ezzel párhuzamosan az infláció is új lendületet kapott.
A kormány a választások előtt több pénzt próbál eljuttatni az emberekhez, miközben az árakat hatósági eszközökkel fékezné. Tölgyessy úgy látja, a kabinet részben a versenyszféra nyereségéből finanszírozná a népszerűség megőrzését.
A politikai rendszer működésében is megjelentek a fáradás jelei - állítja Tölgyessy. Ugyanis a döntések központosítottak, a vezetésben kevés az új szereplő, és egyre szűkül az érdemi beleszólás lehetősége. A belső versengés és a hízelgés dominál, miközben az autonóm gondolkodás háttérbe szorul. Könnyen lehet, hogy ez vezetett odáig, hogy a közvéleményben egyre inkább elterjedt az a vélekedés miszerint „volna itt pénz, ha el nem lopnák”.
A látványos vagyongyarapodások és a politikai elit gazdagodása szembetűnő. Az elmúlt hat évben több válság is sújtotta az országot, és sokan hiányolják az előrehaladás érzését. Tölgyessy szerint
a Fidesz újgazdagjainak térnyerése már önpusztítóvá vált. Az emberek egyre gyakrabban fogalmazzák meg elégedetlenségüket a kormányfő környezetének gazdasági előnyei miatt.
A politikai mezőnyben új szereplőként jelent meg Magyar Péter, aki pártháttér nélkül vált az egyik legerősebb kihívóvá. A Tisza Pártnak nincsen stabil vezetői köre, de rendezvényeik jól szervezettek, kommunikációjuk célzott. Magyar Péter rövid, határozott üzenetekkel szólítja meg a választókat, és tudatosan kerüli a megosztó témákat.
A politológus úgy látja, Magyar programja néhány mondatban összefoglalható: azt hirdeti, hogy az orbáni rendszer felszámolásával és az uniós források megnyílásával mindenre jut majd pénz. Éppen ezért lehet az, hogy támogatói reményt és változást keresnek benne. Tölgyessy szerint azonban a politikája inkább a fennálló rendszerrel szembeni haragot fejezi ki, mintsem konkrét szakpolitikai elképzeléseket.
A közelgő választásokkal kapcsolatban Tölgyessy azt írja, hogy a Fidesz népszerűsége csökken, és ez már a miniszterelnököt is elérte. A kormány lépései – például a külföldi finanszírozás szankcionálása vagy az ellenzéki jelöltek akadályozása – a közvélemény és az európai partnerek reakcióit tesztelik. Szerinte ezek az intézkedések inkább a rendszer jövője iránti félelmet tükrözik.
Tölgyessy úgy látja, az ellenzék megerősödése mögött jelentős társadalmi remény áll.
A választók egyre több helyen bízzák településük vezetését ellenzéki szereplőkre, miközben a Fidesz jelöltjei sokszor a szavazatok töredékét szerzik csak meg. A közbeszédben már egyre többen beszélnek a kormányváltás lehetőségéről.
A választások után bármelyik fél is kerül hatalomra, komoly gazdasági kihívásokkal kell majd szembenéznie. A költségvetés egyensúlya megbomlott, az inflációs nyomás erős, és a társadalmi elvárások magasak. Tölgyessy szerint Magyarországnak nemcsak a jelenlegi politikai vezetőkkel, hanem a hatalmi struktúrával is szakítania kellene. Az ország jövőjét szerinte az biztosítaná, ha békés hatalomváltásokra épülő politikai váltógazdaság jönne létre.
Orbán Viktor 2026-ra összesen húsz évet tölt majd a miniszterelnöki pozícióban, ezzel a Nyugat leghosszabb ideje hivatalban lévő vezetője lesz, írja Tölgyessy Péter a hvg360-ban. A politológus szerint azonban egyre több jel mutat arra, hogy a Fidesz hosszú uralma fordulóponthoz érkezett.
A választók egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: maradjon-e a jelenlegi kormányfő, vagy ideje új irányt venni.
Az ellenzék megerősödését elsősorban a fiatalabb generációk, a nagyobb városokban élők és a magasan képzett szavazók körében lehet látni. A fővárosban már elveszítette támogatói többségét a Fidesz. A korábban stabilnak tűnő idősebb, vidéki szavazótábor körében is megjelent az elégedetlenség. A közélet egyre inkább két szereplő küzdelmére szűkül: a Fideszre és legnagyobb kihívójára, Magyar Péterre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gyurcsány Ferenc 22 év politikai pályafutás után, május 8-án búcsút intett a közéletnek. A Demokratikus Koalíció lemondott elnöke majdnem egy hónappal később, a Facebook-oldalán közzétett videóban magyarázta meg döntését, vette észre a 24.hu.
„Mindennek rendelt ideje van, így ideje az elbúcsúzásnak is”
– kezdte a videót.
Elmondta, hogy két évtizeden át szolgálta a politikát, ebből 15 évet ellenzékben. Mindig egy szabad, európai Magyarországért dolgozott, ahol az emberek vigyáznak egymásra. Úgy látja, ma sokan más irányban keresik az utat.
Gyurcsány szerint sokat próbált adni a hazának, de az utóbbi időszakban egyre kevesebb támogatást kapott. Úgy fogalmazott, a politika legnagyobb kihívása az, hogy egyszerre biztosítson szabadságot és teremtsen közösséget.
„Nincs bennem kétely, az, aki el akarja ferdíteni a történelmet, az a végén önmagát és hazáját karcolja meg, rosszabb esetben töri el”
– mondta.
Azt is kiemelte, hogy a politikában az igazságot erőnek hívják, ám ez az erő múlandó. Hozzátette: „egy nép sikerének záloga a közösen birtokolt erények gyakorlása, és csak utána a jó kormányzás”, amiből jelenleg keveset tapasztal.
Úgy véli, ha egy nép elveszíti a minőség iránti odaadását, könnyen eljelentéktelenedik. Ha pedig jobban bízik vezetőiben, mint saját magában, saját szerencsétlenségét okozza.
Arról is beszélt, hogy a nép és a kormány nem lehet egyszerre szabad. Ha a nép nem veszi kezébe saját országát, a hatalmasok teszik meg helyette.
Gyurcsány elismerte, hogy voltak rossz döntései is, sőt, előfordult, hogy eltévedt, de mindig hazája érdekeit tartotta szem előtt. Mint mondta, nem anyagi gyarapodás miatt választotta a politikai pályát.
A búcsú során azokat is megszólította, akiknek ellenszenves volt a munkássága.
„A politikai nyilvánosságban nem fognak velem találkozni. Magánember vagyok”
– mondta.
Most regénye folytatásán dolgozik, valamint anyagot gyűjt egy új könyvhöz. Dobrev Klárával, akivel különváltak, közösen nevelik fiukat. Politikai kérdésekről sem vele, sem mással nem beszélget.
Végül így zárta gondolatait: „Nem lehet félig elmenni, én becsuktam az ajtót.”
Gyurcsány Ferenc 22 év politikai pályafutás után, május 8-án búcsút intett a közéletnek. A Demokratikus Koalíció lemondott elnöke majdnem egy hónappal később, a Facebook-oldalán közzétett videóban magyarázta meg döntését, vette észre a 24.hu.
„Mindennek rendelt ideje van, így ideje az elbúcsúzásnak is”
– kezdte a videót.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter kiakadt: Orbánék nem adnak ötmilliót a Miskolci Gyermekotthon penészes vízesblokkjának felújítására, de 300 millió közpénzt égetnek el egy új köztársasági elnöki villára
A Tisza Párt elnöke szerint „nem engedik meg azt se, hogy civilek felújítsák a nehézsorsú gyerekek fürdőszobáját, de fontosnak tartják a meglévő milliárdos elnöki rezidencia mellett a Karády-villa 300 milliós felújítását.”
Magyar Péter pénteken délután tett közzé két fotót is arról, milyen állapotok uralkodnak a Miskolci Gyermekotthonban. A politikus azt írta közösségi média oldalán:
„Elképesztő! Orbánék nem adnak ötmillió forintot a Miskolci Gyermekotthon penészes vízesblokkjának a felújítására, ahol 3-5 éves gyerekek tisztálkodnak, de 300 millió forint közpénzt égetnek el egy új köztársasági elnöki villa felújítására.”
Hozzátette ugyanakkor, hogy „nem engedik meg azt se, hogy civilek felújítsák a nehézsorsú gyerekek fürdőszobáját, de fontosnak tartják a meglévő milliárdos elnöki rezidencia mellett, a Karády-villa 300 milliós felújítását.”
„És hogy miért? Mert
az elnöknek költöznie kell az évtizedek óta az állami vezetők lakhelyéül szolgáló, nemrég felújított, több tízmilliárdos budai ingatlanegyüttesből, mert azt kinézte magának egy oligarcha.
Hogy melyik? Ugyanaz, amelyik a legértékesebb minisztériumi épületeket akarja megkaparintani a pesti belvárosban. Segítek, István a keresztneve és sokszor megfordul a hatvanpusztai uradalmi birtokon”
Magyar Péter pénteken délután tett közzé két fotót is arról, milyen állapotok uralkodnak a Miskolci Gyermekotthonban. A politikus azt írta közösségi média oldalán:
„Elképesztő! Orbánék nem adnak ötmillió forintot a Miskolci Gyermekotthon penészes vízesblokkjának a felújítására, ahol 3-5 éves gyerekek tisztálkodnak, de 300 millió forint közpénzt égetnek el egy új köztársasági elnöki villa felújítására.”
Hozzátette ugyanakkor, hogy „nem engedik meg azt se, hogy civilek felújítsák a nehézsorsú gyerekek fürdőszobáját, de fontosnak tartják a meglévő milliárdos elnöki rezidencia mellett, a Karády-villa 300 milliós felújítását.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ez önöknek nem túl kellemes nap” – mondta Trump a német kancellárnak a D-nap évfordulóján
Először Friedrich Merz német kancellár emelte ki a csütörtöki találkozó során, hogy közeleg a D-nap évfordulója. Az amerikai elnök mondatára a német kancellár higgadtan válaszolt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön fogadta a Fehér Házban a német kancellárt, Friedrich Merzet, írja a BBC. A megbeszélés egy pontján Merz megemlítette, hogy közeleg a normandiai partraszállás 80. évfordulója, amely a második világháború fordulópontját jelentette. Trump erre így reagált:
„Ez önöknek nem túl kellemes nap”.
A német kancellár válasza higgadt volt: „Nem, nem túl kellemes, elnök úr, hosszú távon ez volt az én országom felszabadítása a nácizmus alól.” Trump annyit mondott erre: „Ez igaz.”
A találkozó idején az Egyesült Államok éppen három hónapra felfüggesztette az Európai Unióval szemben bevezetni tervezett 50 százalékos vámot. Trump célja, hogy az EU több amerikai árut és cseppfolyósított földgázt vásároljon. Az elnök úgy fogalmazott, hogy a vámtarifákról nem egy-egy tagállammal, hanem az egész EU-val kell tárgyalni, de azt is hozzátette:
„remélhetőleg jó kereskedelmi megállapodást érünk el, vagy csinálunk valamit, tudja, vámok, én elégedett vagyok velük, vagy majd megállapodunk a kereskedelemről és gondolom ezt fogjuk megvitatni”.
Merz a D-nap említésével nemcsak a történelemre utalt, hanem az Ukrajnában zajló háborúra is. Felidézte, hogy Ukrajna a Szovjetunió felbomlása után lemondott területén maradt atomfegyverekről, és cserébe garanciákat kapott függetlenségére és területi épségére – többek között az 1994-es budapesti memorandum révén. A sajtó előtt már azt a kérdést tette fel: megtörtént volna-e az orosz agresszió, ha Ukrajnának maradnak atomfegyverei?
A német kancellár külön ajándékot is vitt Trumpnak: átadta neki nagyapja, Friedrich Trump születési anyakönyvi kivonatának másolatát, aranyozott keretben. Friedrich Trump 1869-ben született a németországi Kallstadtban, amely akkor Poroszország része volt, később pedig kivándorolt az Egyesült Államokba.
Trump elismerően szólt Merz angoltudásáról, és bizakodóan nyilatkozott az amerikai–német kapcsolatok jövőjéről is. Az Euractiv hírlevele szerint Merz kedvező benyomást keltett a találkozón.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön fogadta a Fehér Házban a német kancellárt, Friedrich Merzet, írja a BBC. A megbeszélés egy pontján Merz megemlítette, hogy közeleg a normandiai partraszállás 80. évfordulója, amely a második világháború fordulópontját jelentette. Trump erre így reagált:
„Ez önöknek nem túl kellemes nap”.
A német kancellár válasza higgadt volt: „Nem, nem túl kellemes, elnök úr, hosszú távon ez volt az én országom felszabadítása a nácizmus alól.” Trump annyit mondott erre: „Ez igaz.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
