Nem gyűjthet majd 1%-ot, minden támogatóját nyilatkoztatnia kell annak, akit a Szuverenitásvédelmi Hivatal veszélyesnek talál - itt az „átláthatósági” törvény

„A tegnapi posztomban leírtakat változatlanul fenntartom. Ruszin tábornok urat talpig becsületes, hazáját feltétel nélkül szerető embernek tartom. Hiszem, hogy az ellene felhozott vádak csupán izzadtságszagú koholmányok, és biztos vagyok benne, hogy az állomány jelentős része sem gondolja ezt másképp. A hazugság nem válik igazsággá pusztán azért, mert sokszor ismételgetik.

Aki a tegnapi posztom utolsó bekezdését a fennálló rend erőszakos megdöntésére irányuló kísérletének értékeli, annak agyára ment a békepártiság” – írta Balázsi Zoltán, aki reagált a Honvédelmi Minisztérium vele kapcsolatos információira is.

„13 és fél éve nem dohányzom. Nem drogozok. Nem iszok töményet, sört is csak módjával, mert vigyáznom kell a cukromra. Egy káros szenvedélyem van, az a fene nagy igazságérzetem, de ezt valahogy majd csak kigurulom...A HM-nek és a kormányzatnak azt ajánlom, hogy értékeljék fölül a Harcosok Klubja tagjainak toborzási elveit, mert

- tette hozzá.

„A hatóság állásfoglalást, döntést csak konkrét vizsgálat lezárultával tud hozni, ha minden szükséges eljárási cselekményt elvégzett. Azonban annyi megállapítható, hogy

- erről beszélt a Klubrádiónak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke annak kapcsán, hogy a Honvédelmi Minisztérium, amikor Ruszin-Szendi Romoluszt támadta, kiadta az alezredes szenzitív adatát.

Mint már hírt adtunk róla, Ruszin-Szendi Romulusz szerdán a Facebook-oldalán osztotta meg Balázsi Zoltán leszerelt alezredes neki címzett levelét, amely a volt tábornok szerint erőt ad neki a folytatáshoz és megmutatja az igazi barátságot. Balázsi ebben egyebek mellett arról írt, számára „érthetetlen és megdöbbentő az a gyomorforgató rágalomcunami, amit rázúdítottak olyan emberek, akik a bokájáig sem érnek fel Ruszin-Szendi Romulusz tábornok úrnak.” Hozzátette, az állomány döntő többsége Ruszin-Szendi mellett áll, és nem haboznak a védelmére kelni.

A Honvédelmi Minisztérium erre úgy reagált szintén a Facebookon: „Ruszin-Szendi mai posztja egy kétségbeesett terelés arról a példátlanul súlyos botrányról, hogy ő és Magyar Péter bizonyítottan szoros kapcsolatban állnak az ukrán titkosszolgálattal. A Tisza Párt az ukrán titkosszolgálat befolyása alatt áll, a mai sajtóhírek szerint pedig Ruszint egy fegyverkereskedő milliárdos vásárolta be a Tiszába. Most kétségbeesésében egy 14 éve leszerelt, függőségekkel küzdő nyugdíjasba kapaszkodik. Ruszin-Szendi és megbízói hiába bíznak a Magyar Honvédség megosztásában, vele ellentétben a magyar katonák Magyarország békéjére esküdtek fel, nem Ukrajna dicsőségére".

A Mol tavaly szeptember 10-én észlelte, hogy jelentős mennyiségű üzemanyag hiányzik a Pécs és Százhalombatta közötti vezetékrendszerből, Gárdony közelében. A vállalat akkor még úgy gondolta, hogy a hiányt esetleg lopás okozhatja, mivel korábban már előfordult hasonló eset, főleg a kilencvenes években. A Mol közlése szerint azért nem találták meg azonnal a problémát, mert az ilyen típusú hiba, amely a gárdonyi szennyezést okozta, eddig még nem fordult elő, és a jelenlegi diagnosztikai eszközeikkel nem is lehetett kimutatni, írta a Telex.

A hibát végül egy GPS jeladóval ellátott csőgörénnyel sikerült megtalálni. Ezt követően a Mol leállította az érintett szakaszt, eltávolította a sérült 30 méteres vezetékrészt, és megkezdte a helyreállítást.

A szennyezés felszámolása során 4 tonna szénhidrogént gyűjtöttek össze, és 1600 tonna szennyezett talajt szállítottak el a helyszínről.

A történtek miatt az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága meghallgatást tartott, amelyen a Mol és az Energiaügyi Minisztérium képviselői mellett civil szervezetek és a Greenpeace szakértője is felszólalt. Simon Gergely,

Komjáthi Imre, az MSZP országgyűlési képviselője azt vetette fel, hogy vagy nincsenek megfelelő biztonsági rendszerek a Molnál, vagy ha vannak, akkor valaki felülírta őket. Úgy fogalmazott: „Ez a Mol Csernobilja”.

A Mol álláspontja szerint a vezeték szakaszosan lett lezárva, és a nyomást is jelentősen csökkentették. A csőgörényt viszont csak úgy tudták végigküldeni a vezetéken, ha volt benne valamilyen folyadék, amely áramlást biztosít. A műszaki megoldás miatt háromszor kellett végigküldeni a berendezést, mire megtalálták a repedést.

A gárdonyi szennyezés után a Mol egy új, ultrahangos vizsgálati módszer bevezetését tervezi, amellyel az elöregedett csövek állapotát pontosabban tudják felmérni. A cég ezzel először a most érintett vezetékszakaszt vizsgálja át.

A Mol szakértői elmondták, hogy a kifolyt üzemanyag a löszös talajban lefelé szivárgott, és egy agyagréteg – az úgynevezett fekü – állította meg. Ez 15-16 méteres mélységben található. A szennyezés terjedésének megakadályozására egy 27 méter mély izolációs falat is építenek.

Pontos adatokat ugyanakkor nem tudnak közölni, mivel az agyagos réteget nem fúrták meg, hogy ne veszélyeztessék annak épségét.

A Greenpeace viszont aggályosnak tartja, hogy a februárban közzétett kármentési célértékeket a jelenlegi szennyezettségi szinthez igazították, amely jóval meghaladja a jogszabályban megengedett határértékeket. A Mol azt közölte, hogy hosszú távon a talajélet feltételei javulni fognak, mert a mikrobák képesek lehetnek a szennyező anyagokat lebontani. A vállalat a biológiai bontás lehetőségét vizsgálni fogja.

A meghallgatáson elhangzott, hogy

A civil szervezetek viszont élesen bírálták a kormányhivatalt, amiért az nem adott ki elegendő információt a lakosságnak, sőt, megnehezítette a tájékoztatást is. Horányi László, gárdonyi önkormányzati képviselő és az Alba Natura Civil Alapítvány elnöke elmondta, hogy a kormányhivatal még arra sem adott választ, milyen alapon kérdezhet egy helyi képviselő.

A civil szereplők és az oknyomozó sajtó munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a nyilvánosság pontosabb képet kaphasson az eseményekről. Az Átlátszó például részletesen feltárta, hogy mekkora volt a szennyezés mértéke, és hogy a szivárgás még napokig tartott, miután a Mol már észlelte a problémát. Az Átlátszót időközben a Szuverenitásvédelmi Hivatal is vizsgálat alá vonta, amire válaszul a szerkesztőség pert indított.

A bizottsági ülésen elhangzott: ha elfogadják a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslata alapján készülő törvényt, akkor a civil szervezetek és a sajtó működését is jelentősen megnehezíthetik a jövőben. Ez pedig hatással lehet arra is, hogy mennyire lehet majd átláthatóan követni a hasonló ügyeket.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) Ruszin-Szendi Romulusz „ukrajnázós hangfelvételeit” is kész bemutatni a honvédelmi és rendészeti bizottság rendkívüli, zárt ülésén - közölte a tárca csütörtökön az MTI-vel.

Azt írták: Magyarország történetében példátlan, hogy egy ellenzéki pártról kiderül, hogy „az ukrán titkosszolgálatok befolyása alá került”.

A HM kész minden támogatást megadni ahhoz, hogy Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök ukrán kapcsolatai tisztán láthatóvá váljanak - tették hozzá.

Hozzáfűzték, hogy a zárt ülés keretében a bizottsági tagok betekinthetnek a rendelkezésre álló magyar és NATO-dokumentumokba, amelyek alapján kiderült, hogy a volt vezérkari főnök nem képviselte a mandátumában szereplő hivatalos, békepárti magyar álláspontot.

A tárca tudatta: bemutatják azt a hangfelvételt is, amelyen elhangzik a volt vezérkari főnök Szlava Ukrajini (Dicsőség Ukrajnának) kijelentése.

A Partizán megbízásából készített reprezentatív kutatás szerint a magyarok többsége úgy véli, hogy a kormány az új törvényjavaslattal a kritikus médiát és civil szervezeteket szeretné elhallgattatni. A válaszadók 52 százaléka gondolta így, míg 26 százalék szerint a cél az átláthatóság növelése és a külföldi befolyás megakadályozása, írta a Telex.

A 21 Kutatóközpont május 22. és 27. között végezte a kutatást telefonon, ezer fő megkérdezésével. A minta országosan reprezentatív volt, és a kisebb torzításokat életkor, iskolai végzettség és lakóhely alapján súlyozták. A felmérés hibahatára plusz-mínusz három százalék, de részminták esetén ez nagyobb is lehet.

amelyet Halász János fideszes országgyűlési képviselő nyújtott be május 14-én. A válaszadók 44 százaléka sokat, 33 százalék valamit hallott a javaslatról, 23 százalék pedig egyáltalán nem értesült róla. A leginkább tájékozott korcsoport a 18–29 éveseké volt: 50 százalékuk számolt be arról, hogy sokat hallott a törvénytervezetről.

A tájékozottság a végzettséggel is összefügg. Azok közül, akik sokat hallottak a javaslatról, 64 százalék felsőfokú végzettséggel, 48 százalék érettségivel, 34 százalék érettségi nélküli középfokú végzettséggel, 24 százalék pedig alapfokú végzettséggel rendelkezik. Azoknál, akik nem hallottak róla, mindössze 8 százalék felsőfokú végzettségű, 19 százalékuknak van érettségije, 32 százalékuknak középfokú végzettsége érettségi nélkül, 39 százalékuknak pedig alapfokú végzettsége van.

Területi megoszlás szerint a fővárosiak (63 százalék) és a megyei jogú városokban élők (55 százalék) tájékozottabbak a témában. A legnagyobb arányban a falvakban, községekben élők (30 százalék) számoltak be arról, hogy nem hallottak a törvényjavaslatról.

A válaszadók 46 százaléka teljesen, 9 százalék inkább nem ért egyet a törvényjavaslattal. Tíz százalék inkább egyetért, míg 17 százalék teljes mértékben támogatja azt. A Fidesz szavazói körében 49 százalék teljesen, 25 százalék inkább egyetértett a javaslattal, míg 2-2 százalék nem, vagy inkább nem értett egyet vele. A Tisza párt szimpatizánsainak 92 százaléka szerint a törvény célja az elhallgattatás, 86 százalékuk egyáltalán nem értett egyet a javaslattal, 10 százalékuk inkább nem értett egyet, és 1 százalékuk inkább egyetértett vele. Olyan válaszadó nem volt, aki teljes mértékben támogatta volna azt.

Ahogy már írtunk róla,

Az így listára került szervezetek nem gyűjthetnek adó 1 százalékot, és minden támogatóról teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérniük, amely igazolja, hogy a pénz nem külföldről származik. Ez alól az uniós pályázati támogatások sem jelentenek kivételt.

A törvény kötelezővé tenné, hogy a listára került szervezetek vezető tisztségviselői, alapítói és ellenőrző testületi tagjai vagyonnyilatkozatot tegyenek, és kiemelt közszereplőként szerepeljenek. Ha felmerül a gyanú, hogy a szervezet külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösének megfelelő bírságot szabhat ki, amit 15 napon belül be kell fizetni. A bírságból származó összegek, valamint a megszűnt szervezetek vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül. A hivatal helyszíni ellenőrzést is tarthat, amely során hozzáférhet iratokhoz, számítógépekhez, adathordozókhoz, és másolatokat is készíthet. A folyamat során kérheti a rendőrség segítségét is.