10 millió Fa: Szabad-e, kell-e ma Magyarországon fát ültetni, erdőt telepíteni?
„Erre több tanulmány is felhívja a figyelmet, pl. olyan címmel, hogy „Fákból nem lesz erdő” rámutatva, hogy az erdők összetett rendszerek, ezek fenntartása, védelme nagyon fontos, és a szakszerűtlenül elültetett fák, a tájidegen, invazív fajok telepítése nagyobb kárt okozhat a környezetben, mint amennyi hasznot hoz. A 10 millió Fa közösség első szakértői kerekasztala, a legtöbb hazai faültető közösséggel együtt is a termőhelynek megfelelő fafaj ültetését, a megfelelő utógondozást (locsolást) emelte ki, és hosszú távon az erdei ökoszisztémák restaurációja (visszavadítás) is az egyik legfontosabb cél.
A jó állapotú gyepek, rétek mind a szénmegkötés, mind az élővilág sokfélesége szempontjából legalább olyan fontosak, mint az erdei ökoszisztémák, ezek erdősítése veszélyezteti a terület biodiverzitását és szénraktárait, tehát a jó állapotú és/vagy védett rétek, gyepek erdősítése nem elfogadható.
Ezért minden fásításkor, erdősítéskor a kijelölt terület státuszát ellenőrizni kell! Sok hazai tájban, de a legszárazabb hazai tájakon kiemelten (alföldi homoki talajok) erdősítés helyett a gyepesítés – a tájnak megfelelő magkeverékkel – a megfontolandó tevékenység, mind klímavédelmi, mind természetvédelmi szempontból. ” – tette hozzá az ökológus.
„Szintén fontos állítás, hogy a meglévő erdők védelme rendkívül lényeges. Legalább annyira, mint a faültetés. Minden természetszerető, fákat kedvelő embert csak biztatni tudunk, hogy hallassák a hangjukat, ha a meglévő erdők védelme csorbul. Ahhoz azonban, hogy hazai és globális szinten az erdők, fás területek pusztulását, csökkenését megállítsuk, három eszközt kell használnunk: erdőirtások megállítása, meglévő erdőterületek védelmének növelése, és az erdősítés, fásítás (FAÜLTETÉS!)”
Az említett cikkben, a szegedi kutatócsoport állításában megjelenik az is, hogy az erdők szárítják a környezetüket, ezért a faültetés veszélyes lehet. Száraz, vízhiányos területeken, a faültetés, de még inkább az intenzív erdősítés rossz hatással lehet a környező táj vízháztartására. A magyar tanulmány szerint a kiskunsági hazai nyarasok, telepített akácosok és feketefenyvesek is ilyen hatásúak.
„Erről a tanulmányról egy kicsit hosszabban beszélek, mert a sajtóban megjelent hírek miatt sokan elbizonytalanodtak, hogy érdemes-e az Alföldön, illetve akár Magyarországon fát ültetni. A tanulmány szerzői megbízható kutatók, a kutatások eredményei helytállóak. Mégis fontos kiemelni, hogy az eredmények egy erősen vízlimitált tájban születtek, amely hazánk legszárazabb része: a Duna-Tisza közének homokhátsága. A homokhátságon általában erdősztyepp a termőhelynek megfelelő vegetáció, és nem zárt erdő, a buckatetőkön természetes körülmények között is természetes homoki gyepek élnek.
Emellett fontos hangsúlyozni, hogy erről a területről, akárcsak az Alföld nagy részéről a csatornarendszerek minden évben sok millió m3 vizet vezetnek le, tehát az egész alföldi tájat belvízvédelmi célzattal mesterségesen kiszárítják. A megjelent tanulmány érvényességi köre tehát nem terjed ki a többi, kevésbé vízlimitált alföldi tájra, és más természetes élőhelyekre, vagy facsoportokra sem, illetve nem tárgyalja, hogy egy természetes vízjárás, magasabb talajvízszinttel mennyiben változtatná az eredményeket.
Tehát az Alföld kevésbé vízlimitált részein, a talajvízhez közelebbi területeken továbbra is érdemes fásítani, erdősíteni, kerülve az intenzíven művelt, ültetvényszerű, tájidegen fajokkal (feketefenyő, fehér akác, nemes nyarak) történő erdősítést. A legvitatottabb homokhátsági régiókban is nagyon fontos és életbevágó a városok, települések zöldítése, hiszen ezen települések a legkitettebbek a klímaváltozás hatásainak”
- mondta el dr. Aszalós Réka, a 10 millió FA alapítvány erdőökológusa.
"Számunkra érzékelhetővé vált, hogy a témában megjelent cikk hatalmas elérésével sok embert sikerült elbizonytalanítani. Összességében tehát azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy Magyarország nagy részén fontos, és érdemes fát ültetni és erdősíteni. Magyarország erdősültsége 21%, ez a szám még jelentősen növelhető. Mindemellett nagyon fontos, hogy a meglévő erdeink, jó állapotú gyepjeink megfelelő védelmet kapjanak, és hogy a faültetéseknél szakszerűen járjunk el, a termőhelynek megfelelő fajokat ültessünk, és külterületen őshonos fajokat részesítsünk előnyben - írja közleményében a szervezet.
A 10 millió Fa országos közösség munkáját a kezdettől fogva olyan szakemberek segítik, mint Dr. Aszalós Réka erdőökológus, Bozzay Balázs, környezetgazdálkodási agrármérnök, erdésztechnikus és Zsolnai Balázs, kertészmérnök, növényorvos. Az általuk készített megalapozott szakmai útmutató, mindezen szempontokra körültekintően, ugyanakkor bárki számára érthető módon hívja fel a figyelmet.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
