Ahogy arról korábban írtunk, kedden, az éj leple alatt Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője benyújtotta a parlamentnek A közélet átláthatóságáról című törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal bármilyen olyan szervezetet listára tehet és megbüntethet, amelyik külföldről kapott pénzt. A listára került szervezetek nem gyűjthetnek többé 1 százalékos felajánlásokat. Minden támogatóról és támogatásról teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérniük, amiben az szerepel, hogy a pénz nem külföldről származik. Ha kiderül, hogy a szervezet mégis külföldi pénzt fogadott el, a pénzmosás elleni hatóság a támogatás 25-szörösét szabhatja ki bírságként, amit 15 napon belül be kell fizetni. Az így befolyt összegek, valamint a megszüntetett szervezetek teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alaphoz kerülnek.
A hírre már reagált a Direkt36 is, akik az egyik legtöbbet támadott szervezet. Azt írják: „Múlt éjjel a Fidesz beterjesztett egy törvényjavaslatot, amely – elfogadása esetén - minden korábbinál durvább támadást fog intézni a független szerkesztőségek jelentős része és számos civil szervezet ellen.”
A kormány célja szerintük kettős.
„Ez a törvényjavaslat egyrészt a bosszúról szól. Így próbálják megbüntetni azokat, akik elmesélik például A dinasztia történetét, feltárják többek között az MNB-alapítványtól eltűnt százmilliárdok ügyét, vagy éppen hírt adnak arról, amikor elnöki kegyelmet kap egy pedofil bűncselekményben érintett elítélt.”
„Közben azonban az igazi célpont nem mi, újságírók vagyunk. A kormány ezzel a lépéssel azt akarja elérni, hogy ti ne értesülhessetek ezekről az ügyekről. Azt akarják, hogy csak a propaganda által sulykolt hazugságokat halljátok. Azt akarják, hogy a magyar választók ne tudjanak szabadon, a saját érdeklődésüknek megfelelően tájékozódni és döntéseket hozni” – teszik hozzá.
A jövőre nézve ettől függetlenül azt ígérték: „De azt már most meg tudjuk ígérni, hogy még elszántabban fogjuk végezni a munkánkat, mint eddig.”
Ahogy arról korábban írtunk, kedden, az éj leple alatt Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője benyújtotta a parlamentnek A közélet átláthatóságáról című törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal bármilyen olyan szervezetet listára tehet és megbüntethet, amelyik külföldről kapott pénzt. A listára került szervezetek nem gyűjthetnek többé 1 százalékos felajánlásokat. Minden támogatóról és támogatásról teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérniük, amiben az szerepel, hogy a pénz nem külföldről származik. Ha kiderül, hogy a szervezet mégis külföldi pénzt fogadott el, a pénzmosás elleni hatóság a támogatás 25-szörösét szabhatja ki bírságként, amit 15 napon belül be kell fizetni. Az így befolyt összegek, valamint a megszüntetett szervezetek teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alaphoz kerülnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már a második devizahiteles perben győzött az ügyfél – az ügyvéd szerint pontosan meg lehet mondani, melyik bank ellen lehet nyerni, és melyik ellen nem
Bihari Krisztina szerint minden azon múlik, hogy a Kúria az adott bank kockázatfeltáró nyilatkozatát érvényesnek minősítette-e, vagy sem. Úgy látja, több kisebb pénzintézetnél eséllyel indulhatnak a volt devizahitelesek.
Másodszor is teljesen semmissé nyilvánított egy devizahitel-szerződést az egyik magyar bíróság az Európai Unió bíróságának májusban meghozott döntése alapján – mondja Bihari Krisztina ügyvéd, aki az első győztest is képviselte. Ez egy „fordított per” volt, ahol a bank perelte az ügyfelet. A bíróság azonban megállapította, hogy sem kamat, sem költség nem jár a banknak, sőt, az ügyfél túlfizetésben van.
A két eddigi győzelmet az tette lehetővé hogy egy 2007-es lízingszerződés kapcsán idén májusban kimondta a luxemburgi bíróság, ha az árfolyamkockázatról adott tájékoztatás nem volt tisztességes, akkor az egész szerződés érvénytelen, és a bankoknak minden, az adósokra jogtalanul hárított többletköltséget vissza kell fizetniük.
Bihari Krisztina szerint vannak bankok, amelyek ellen megnyerhetőek a perek, és vannak, amelyek ellen nem.
„Pontosan meg lehet mondani, mely bankok esetében lehetetlen ma Magyarországon pert nyerni” - fogalmaz az ügyvéd.
Ez azon múlik, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozat az adott banknál a Kúria állásfoglalása alapján érvényesnek minősül, vagy sem.
Hogy mely bankok ellen tartja nyerhetőnek a pereket az ügyvéd, és hány embert érinthet a jogi változás abból az egymillióból, akiknek valaha devizahitelük volt, azzal ebben a hosszabb cikkünkben foglalkozunk részletesen:
Másodszor is teljesen semmissé nyilvánított egy devizahitel-szerződést az egyik magyar bíróság az Európai Unió bíróságának májusban meghozott döntése alapján – mondja Bihari Krisztina ügyvéd, aki az első győztest is képviselte. Ez egy „fordított per” volt, ahol a bank perelte az ügyfelet. A bíróság azonban megállapította, hogy sem kamat, sem költség nem jár a banknak, sőt, az ügyfél túlfizetésben van.
A két eddigi győzelmet az tette lehetővé hogy egy 2007-es lízingszerződés kapcsán idén májusban kimondta a luxemburgi bíróság, ha az árfolyamkockázatról adott tájékoztatás nem volt tisztességes, akkor az egész szerződés érvénytelen, és a bankoknak minden, az adósokra jogtalanul hárított többletköltséget vissza kell fizetniük.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor szerint az ezeréves magyar államiság szűnne meg, ha egyhangú helyett többségi szavazással lehetne dönteni az Unióban
A miniszterelnök szerint Brüsszel a bankokat és a multikat védi, nem a magyar családokat. A Voks 2025 szavazást történelmi sikernek nevezte, és harcot hirdetett – ismét – az uniós döntések ellen.
Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban beszélt arról, miért tartja fontosnak a Voks 2025 szavazást. Elmondta: „kétmillió fölött vagyunk, ez fantasztikus siker”, és szerinte ez azt mutatja, hogy az emberek véleménye számít. Úgy fogalmazott, hogy „a Voks 2025 egy olyan erő, amit nem lehet félresöpörni”.
A miniszterelnök szerint egy békési gazdának azért érdemes elgondolkodnia Ukrajna csatlakozásán, mert ha az ország belép az EU-ba,
„akkor a földalapú támogatás egy része, vagy akár az egész elveszik, nem lesz pénz, mert Ukrajnának adják”.
Egy budapesti pincér pedig Orbán szerint elveszítheti a munkáját, mert az ukrán munkavállalók kevesebb pénzért is elvállalják ugyanazt a munkát.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a döntést most kell meghozni, mert ha az EU elindítja a csatlakozási folyamatot, azt már nem lehet megállítani. „Ha az EU dönt, és végigmegy az úthenger, akkor mindent letarolnak” – mondta. Szerinte a döntés nem halasztható, mert az uniós politikában nincs visszaút.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az európai országok két táborra szakadtak: az egyik oldalon a föderalisták és Ukrajna támogatói állnak, a másikon pedig a patrióták és a nemzeti kormányok. Úgy látja, hogy Magyarország az utóbbiak közé tartozik.
Az Európai Unió soron következő csúcstalálkozójára készülve azt mondta, hogy sokkal több tapasztalata van, mint más vezetőknek, ez pedig előnyt jelent számára. Kiemelte, hogy nem mindegy, egy kormány vagy egy egész ország álláspontját képviseli-e.
A közel-keleti helyzetről szólva elmondta, hogy Irán etnikailag vegyes ország, és ha a központi kormány megbukik, az egész régió destabilizálódhat. „Ha szétesik a központi iráni kormány, akkor az egész ország széteshet, és akkor destabilizáció kezdődhet” – fogalmazott.
Azt is hozzátette, hogy a háború következményei, például az emelkedő olajárak, Magyarországot is sújtják.
Szó esett arról a brüsszeli tervről is, amely megtiltaná az orosz energia importját az EU-ba. A miniszterelnök szerint ez „nyilvánvaló csalás”, mert ha nem szankcióként, hanem kereskedelempolitikai lépésként vezetik be, akkor a tagállamok nem tudnak vétózni. Orbán úgy véli, hogy ez az ezeréves magyar államiság végét jelentené, ha a szavazati jogokat elvennék.
A gazdaság védelmében a kormány fenntartja a kamatstopot és az árréskorlátozásokat. Orbán elmondta, hogy a kamatstop közel 300 ezer családot érint, és közülük 29 ezren azonnal bajba kerülnének, ha megszüntetnék azt. Hozzátette: „Brüsszel azt mondja, nem érdekelnek a magyar családok, ez a háromszázezer család sem érdekel, ez a pénz a bankoknak jár.”
Az árréstopról szólva a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a kereskedők túl magas profittal dolgoznak, és ez megnehezíti a magyar családok helyzetét. Szerinte a brüsszeli álláspont nem fog változni, így az ügy várhatóan az Európai Bíróság elé kerül majd.
Végül szóba került a 2026-os költségvetés, amit Orbán az „akarat költségvetésének” nevezett. A nehéz idők ellenére célokat fogalmaztak meg: július 1-jétől emelik a családi adókedvezményt, adómentessé teszik a gyedet és a csedet, valamint fokozatosan bevezetik az adómentességet a két- és háromgyermekes édesanyáknak. „Lehet háború van, de én körömszakadtáig küzdeni fogok azért, hogy a kormány a céljait elérje” – mondta.
Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban beszélt arról, miért tartja fontosnak a Voks 2025 szavazást. Elmondta: „kétmillió fölött vagyunk, ez fantasztikus siker”, és szerinte ez azt mutatja, hogy az emberek véleménye számít. Úgy fogalmazott, hogy „a Voks 2025 egy olyan erő, amit nem lehet félresöpörni”.
A miniszterelnök szerint egy békési gazdának azért érdemes elgondolkodnia Ukrajna csatlakozásán, mert ha az ország belép az EU-ba,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kövér László szerint a Tisza Párt és Magyar Péter megjelenése új mélypontot hozott a magyar belpolitikában. Az Országgyűlés elnöke az M1 48 perc című műsorában úgy fogalmazott:
„Azt a mélypontot, ahova a Tisza Párt és Magyar Péter megjelenésével a magyar belpolitika stílusa jutott, nem tudtuk volna elképzelni harminc vagy tizenöt évvel ezelőtt.”
A házelnök a Momentummal kapcsolatban is élesen fogalmazott. A pártot „ügynökpártnak” nevezte, amely szerinte nem belső igényből, hanem külső megrendelésre jött létre. Hozzátette: a pártnak szerinte nem volt más célja, mint a destrukció, és nem zárta ki, hogy egyes politikusaik a „Soros-féle hálózat” valamelyik intézményében vagy a Tisza Párt listáján folytathatják.
A Momentum korábbi füstgyertyás akcióját is kommentálta, amelyet a Parlamentben hajtottak végre. A házelnök ezzel kapcsolatban azt mondta:
„Mélypont, hogy egy ellenzéki párt, amely azóta bejelentette, hogy nem indul jövőre a választáson, terrorcselekményt elkövetve próbálta megakadályozni egy törvény elfogadását.”
Gyurcsány Ferenc visszavonulásáról is beszélt a műsorban. Kövér Lászlót meglepte a döntés, de még inkább az, hogy azt nem maga a politikus, hanem a felesége jelentette be. Úgy fogalmazott: „Ez azoknak a találgatásoknak ad alapot, amely szerint Gyurcsány Ferenc nem egy autonóm személyisége volt a politikának, sokkal inkább egy háttérhatalom embere.”
Ukrajnával kapcsolatban a házelnök arról beszélt, hogy bár elismerésre méltónak tartja az ukránok hősies helytállását, kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy ennek van-e értelme. Mint mondta, mély emberi szimpátiát érez a háborút elszenvedő ukrán emberek iránt, az ukrán politikai elittel szemben viszont nem, mert szerinte „ők bűnrészesek abban, ami történt”.
Kövér László szerint a Tisza Párt és Magyar Péter megjelenése új mélypontot hozott a magyar belpolitikában. Az Országgyűlés elnöke az M1 48 perc című műsorában úgy fogalmazott:
„Azt a mélypontot, ahova a Tisza Párt és Magyar Péter megjelenésével a magyar belpolitika stílusa jutott, nem tudtuk volna elképzelni harminc vagy tizenöt évvel ezelőtt.”
A házelnök a Momentummal kapcsolatban is élesen fogalmazott. A pártot „ügynökpártnak” nevezte, amely szerinte nem belső igényből, hanem külső megrendelésre jött létre. Hozzátette: a pártnak szerinte nem volt más célja, mint a destrukció, és nem zárta ki, hogy egyes politikusaik a „Soros-féle hálózat” valamelyik intézményében vagy a Tisza Párt listáján folytathatják.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kocsis Máté: Nem vezet a Tisza Párt, ezt mindenki tudja, aki a politikával foglalkozik
A Fidesz frakcióvezetője szerint a Tisza csak online hangos, de a való életben nincs mögötte semmi. Márki-Zay Péter 2021-es helyzetéhez hasonlította Magyar Péterét.
Kocsis Máté a Tisza Párt digitális jelenlétéről, a gyűlölködő kommentek kezeléséről és a közvélemény-kutatásokról beszélt Rónai Egonműsorában.
A Fidesz frakcióvezetője szerint a Tisza egy „nagyon brutalizált és agresszív digitális hálózatot működtet”. Úgy látja, hogy a párt a való életben nem igazán aktív. „Mi úgy látjuk egyébként, hogy ők a hétköznapokban nincsenek úgy jelen. Tehát az ő párszervezettségük az nincs valójában” – mondta.
Kocsis kitért arra is, hogy külön jogászcsapatot működtetnek, amely a gyűlölködő, halált kívánó hozzászólásokat vizsgálja. Elmondása szerint figyelnek arra, hogy „az összes életellenes, mocskos, halált kívánó kommentelőt” egyesével azonosítsák és feljelentsék. Hangsúlyozta, hogy még a kormánypárti kommentelőknek is azt javasolja: senkinek ne kívánják a halálát.
A politikus arról is beszélt, hogy nem tartja hitelesnek azokat a közvélemény-kutatásokat, amelyek szerint a Tisza Párt a tavalyi EP-választásokhoz képest jelentősen megerősödött.
„Nem vezet a Tisza Párt, ezt mindenki tudja, aki a politikával foglalkozik”
– jelentette ki. Hozzátette, hogy bár a párt valóban fölerősödött, „talán még annál a szintnél is jobban, amit Márki-Zay Péterék elértek 2022-ben”, de szerinte ettől még nem vezetnek.
Végül felidézte: 2021-ben is volt olyan időszak, amikor az ellenzéki összefogás a Fidesz előtt járt. Kocsis emlékeztetett rá, hogy ezt idén áprilisban Orbán Viktor is elismerte, amikor úgy fogalmazott, a Tisza komolyan kezelendő kihívás, hasonlóan a 2021 őszén még vezető ellenzéki együttműködéshez.
Nem ő az egyetlen fideszes politikus, aki – legalábbis a nyilvánosság előtt – nem hisz a Medián számainak. Korábban Lázár János hazugságot is emlegetett a legújabb közvélemény-kutatások alapján.
Kocsis Máté a Tisza Párt digitális jelenlétéről, a gyűlölködő kommentek kezeléséről és a közvélemény-kutatásokról beszélt Rónai Egonműsorában.
A Fidesz frakcióvezetője szerint a Tisza egy „nagyon brutalizált és agresszív digitális hálózatot működtet”. Úgy látja, hogy a párt a való életben nem igazán aktív. „Mi úgy látjuk egyébként, hogy ők a hétköznapokban nincsenek úgy jelen. Tehát az ő párszervezettségük az nincs valójában” – mondta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
