Benyújtották a Parlamentnek a helyi önazonosság védelméről szóló törvényjavaslatot, amely az ingatlan.com szakértői szerint több ponton is enyhébb, mint a társadalmi egyeztetés során megismert változat.
Kikerültek a tulajdonszerzést korlátozó elemek a szövegből, az önkormányzatok viszont így is jelentős új jogköröket kaphatnak. A javaslat már nem teszi lehetővé az önkormányzatok számára, hogy közvetlenül megtiltsák a betelepülők ingatlanszerzését. Ugyanakkor élhetnek elővásárlási joggal, és korlátozhatják vagy feltételhez köthetik a lakcímbejelentést.
Fontos új elem, hogy az elővásárlási jogot már nemcsak az önkormányzat vagy a szomszédos ingatlan tulajdonosa, hanem bármely helyben lakó is gyakorolhatja.
A törvényjavaslatban újdonság, hogy az állami támogatással – például csok plusszal vagy falusi csokkal – ingatlant vásárlók, korlátozás és feltétel nélkül költözhetnek be az adott településre.
Az ingatlan.com szakértői szerint egyelőre nem egyértelmű, hogy ez a kitétel a munkáshitel vagy babaváró kölcsön igénylőire is vonatkozik-e. A gyakorlatban viszont kedvező elbírálás alá eshetnek az állami kamattámogatással kölcsönt igénylők, ha a szerződésben rögzítik, hogy babaváróból vagy munkáshitelből finanszírozzák az ingatlanvásárlást.
Az önkormányzatok a tulajdonszerzést nem tilthatják, de betelepülési adót kivethetnek a lakásvásárlókra – ennek részleteit a helyi adókról szóló törvény szabályozza majd. Emellett a lakcímbejelentést közérdekű kötelezettségvállaláshoz is köthetik, akár pénzbeli formában is. A jogszabály ugyanakkor rögzíti, hogy ezek a feltételek csak észszerű mértékűek lehetnek.
„A benyújtott törvényjavaslat enyhébb, mint amit a társadalmi egyeztetésen láttunk, ennek pedig két hatása lehet: bizonyos szempontból nyugodtabbak lehetnek az ingatlantulajdonosok, másrészt viszont még több önkormányzat gondolkodhat el az esetleges feltételek és korlátozások bevezetésén vagy alkalmazásán”
- értékelte a benyújtott törvényjavaslatot Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Az új szabályozás a lakásárak szempontjából különösen érzékeny időszakban érkezik. Az ingatlan.com adatai szerint 2025 áprilisában Budapesten 19 százalékkal drágultak a lakások és házak éves összevetésben. Ez pedig jelentősen erősíti a kiköltözési hullámot. Pest vármegyében például a havi lakásdrágulás üteme a márciusi 0,8 százalékról 1,7 százalékra gyorsult áprilisban. A Debrecen és Szeged környéki agglomerációs települések is érintettek lehetnek a szabályozásban, mivel a két városban zajló ipari fejlesztések az utóbbi időszakban szintén átlagon felüli áremelkedést generáltak a két vármegyeszékhelyen.
„Sokan úgy vélik, hogy a jogszabályt elsősorban a kisebb települések fogják alkalmazni, de a törvénytervezet a nagyobb városok és a budapesti kerületek kezébe is új eszközt adhat a lakásárak szabályozására és adók beszedésére a lakásvásárlóktól”
Benyújtották a Parlamentnek a helyi önazonosság védelméről szóló törvényjavaslatot, amely az ingatlan.com szakértői szerint több ponton is enyhébb, mint a társadalmi egyeztetés során megismert változat.
Kikerültek a tulajdonszerzést korlátozó elemek a szövegből, az önkormányzatok viszont így is jelentős új jogköröket kaphatnak. A javaslat már nem teszi lehetővé az önkormányzatok számára, hogy közvetlenül megtiltsák a betelepülők ingatlanszerzését. Ugyanakkor élhetnek elővásárlási joggal, és korlátozhatják vagy feltételhez köthetik a lakcímbejelentést.
Fontos új elem, hogy az elővásárlási jogot már nemcsak az önkormányzat vagy a szomszédos ingatlan tulajdonosa, hanem bármely helyben lakó is gyakorolhatja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár János: Ha valaki magyar útlevéllel megy dolgozni Nyugat-Európába, 30%-kal több fizetést kap a szomszédos országokhoz képest
Lázár a luxus életmód kapcsán úgy fogalmazott, hogy szerinte fontos a mértékletesség, de „nem gondolja senki komolyan, hogy az összes, Magyarországon forgalomban lévő 600 Ferrari fideszes kézben lenne.”
Lázár János építési és közlekedési miniszter utcafórumot tartott Szentendrén, a HÉV-végállomás melletti P+R parkolóban, ahol több ígéretet is tett a helyieknek. Azt mondta, teljesen megújul a H5-ös HÉV, miután a kormány a múlt héten döntést hozott a beruházásról. Összesen 18 új HÉV-kocsit rendelnek, a közbeszerzést a következő hónapban írják ki, és még az idén megkötik a szerződést a pálya és a megállók felújításáról. A miniszter szerint az új szerelvények 2026 végén vagy 2027 elején érkezhetnek meg.
Már a fórum elején bekiabált valaki a közönség soraiból: „Ellopták az összes pénzt”. Lázár füttyel próbálta csitítani a hangoskodókat, Vitályos Eszter pedig, aki mellette állt, szintén igyekezett kezelni a helyzetet.
A miniszter erre úgy reagált, hogy ha valóban ellopták volna a pénzt, akkor nem lenne 13. havi nyugdíj, és nem duplázódott volna meg az ország vagyona. Úgy fogalmazott, szerinte az elmúlt 15 évben összességében több volt a jó, mint a rossz.
Lázár arról is beszélt, hogy szerinte nem létezik olyan társadalmi rendszer, ahol egy 18–20 éves fiatal azt érezné, hogy nincs előtte jövő, kivéve, ha háború van. A fiataloknak azt üzente: „Nem létezik olyan rossz társadalmi rendszer, kivéve ha háború van”.
Az oktatás kapcsán elismerte a kritikákat, de hozzátette, hogy szerinte egy magyar útlevéllel még mindig 30 százalékkal több fizetést lehet keresni külföldön, amit a magyar oktatási rendszer elismerésének tart.
Egy munkanélkülinek mondott nő is kérdezett a fórumon, és elmondta, milyen nehézségekkel küzd. Lázár azt ígérte neki, hogy a fórum után megpróbál segíteni. A nő így reagált: „A nevét szabad lesz?”
A fórumon szóba került a luxusautók kérdése is. Valaki megkérdezte, miért nem tesz semmit a „luxizás” ellen.
Lázár úgy fogalmazott, hogy szerinte fontos a mértékletesség, de nem gondolja senki komolyan, hogy az összes, Magyarországon forgalomban lévő 600 Ferrari fideszes kézben lenne. Hozzátette: ha valaki utánajárna a kérdésnek, érdekes neveket találna – „nem csak jobbról, akár balról is”.
A fórum végén a Rákosrendező jövője is szóba került. Lázárt megkérdezték, hogy tárgyal-e már a fővárossal a fejlesztésekről. A miniszter válaszában azt mondta, várja, hogy a főváros jelezze, mit szeretne, és kíváncsi a részletekre is. Hangsúlyozta: „Amit csinálni fog a főváros, mint tulajdonos, mi ahhoz minden infrastrukturális beruházást fogunk biztosítani”.
A beszélgetésben kitért arra is, hogy szerinte az ukránok és Brüsszel azt szeretnék elérni, hogy 2026-ban egy ukránbarát kormány alakuljon Magyarországon.
Felidézte Orbán Viktor állítását is, miszerint a Tisza Párt segítségével próbálják ellehetetleníteni a Voks2025 szavazást. Hozzátette: érdemes lesz figyelni a híreket, mert szerinte az elmúlt 35 évben nem történt olyan, hogy külföldről titkosszolgálati eszközökkel avatkozzanak be.
A miniszter bejelentette, hogy 1,5 milliárd forint jut a 11-es út felújítására, és a következő ciklusban elindítanák az M100-as gyorsforgalmi út építését is.
Lázár március végén indította útjára a Lázárinfó nevű országjáró fórumait. Ezeken a rendezvényeken nemcsak a sajtó, hanem a közönség is kérdezhet. A miniszter korábban úgy fogalmazott: „Ki kell állni, fel kell venni a kesztyűt. Nem szabad lemondani az emberek meggyőzéséről, és vállalni kell a vitát.”
Lázár János építési és közlekedési miniszter utcafórumot tartott Szentendrén, a HÉV-végállomás melletti P+R parkolóban, ahol több ígéretet is tett a helyieknek. Azt mondta, teljesen megújul a H5-ös HÉV, miután a kormány a múlt héten döntést hozott a beruházásról. Összesen 18 új HÉV-kocsit rendelnek, a közbeszerzést a következő hónapban írják ki, és még az idén megkötik a szerződést a pálya és a megállók felújításáról. A miniszter szerint az új szerelvények 2026 végén vagy 2027 elején érkezhetnek meg.
Már a fórum elején bekiabált valaki a közönség soraiból: „Ellopták az összes pénzt”. Lázár füttyel próbálta csitítani a hangoskodókat, Vitályos Eszter pedig, aki mellette állt, szintén igyekezett kezelni a helyzetet.
A miniszter erre úgy reagált, hogy ha valóban ellopták volna a pénzt, akkor nem lenne 13. havi nyugdíj, és nem duplázódott volna meg az ország vagyona. Úgy fogalmazott, szerinte az elmúlt 15 évben összességében több volt a jó, mint a rossz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült, miért vásárol földet Orbán Ráhel 320 millióért Somogyban
A miniszterelnök legidősebb lánya összesen 120 hektárnyi területet vásárolna meg. A földek között főként szántók találhatók, de legelők és erdők is szerepelnek.
Mezőgazdasági és erdészeti gazdálkodás céljából vásárolna földeket Orbán Ráhel Somogy vármegye déli részén, és a beruházásban kifejezetten figyelnének a fenntarthatóságra és a regionális adottságokra is – derült ki a BDPST Koncept Telexnek küldött válaszából.
Mint azt nemrég mi is megírtuk: Orbán Ráhel Somogy megyében vásárolna földet, mintegy 320 millió forintért. Az adásvételi szerződés áprilisban született, és egy pénteken megjelent hirdetmény szerint összesen 120 hektárnyi területet érint. A földek között főként szántók találhatók, de legelők és erdők is szerepelnek a dokumentumban.
Most viszont az is kiderült, hogy miért vásárol földeket a miniszterelnök legidősebb lánya.
„A Somogy vármegyében Orbán Ráhel által megvalósítani tervezett földvásárlások célja, hogy a területeken a hatályos földforgalmi szabályozásnak megfelelve – a haszonbérleti jogviszonnyal érintett területeken a fennálló haszonbérleti jogviszony megszűnését követően – a lehető legfenntarthatóbb módon, a regionális adottságokhoz illeszkedően valósuljon meg mezőgazdasági, illetve erdészeti gazdálkodás, hozzájárulva az ágazat modernizálásához, a térség gazdaságának fejlődéséhez és a munkahelyteremtéshez”
- közölte BDPST Koncept.
Orbán Ráhelt egyébként 2021-ben jegyezték be földművesként, ami lehetővé teszi számára a földvásárlást. Ugyanakkor mivel budapesti lakos, a helyi gazdák elővásárlási joggal élhetnek. A kifüggesztés szerint erre 2025. június 10-ig van lehetőségük.
Mezőgazdasági és erdészeti gazdálkodás céljából vásárolna földeket Orbán Ráhel Somogy vármegye déli részén, és a beruházásban kifejezetten figyelnének a fenntarthatóságra és a regionális adottságokra is – derült ki a BDPST Koncept Telexnek küldött válaszából.
Mint azt nemrég mi is megírtuk: Orbán Ráhel Somogy megyében vásárolna földet, mintegy 320 millió forintért. Az adásvételi szerződés áprilisban született, és egy pénteken megjelent hirdetmény szerint összesen 120 hektárnyi területet érint. A földek között főként szántók találhatók, de legelők és erdők is szerepelnek a dokumentumban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egyetlen szóval reagált az Állami Számvevőszék Matolcsy videójára
A volt jegybankelnök egy YouTube-videóban azt mondta, hogy az ÁSZ-jelentéseket teljesen megalapozatlannak tartja. „80 százalékát hamisnak, 20 százalékát pedig igaztalannak találom” - fogalmazott.
Mint azt mi is megírtuk: Matolcsy György, a jegybank volt elnöke saját YouTube-csatornát indított, ahol videósorozatban beszél az elmúlt évek pénzügypolitikájáról. Az első videóban az Állami Számvevőszék vizsgálatára is reagált.
A volt jegybankelnök azt mondta, a jelentéseket teljesen megalapozatlannak tartja. „80 százalékát hamisnak, 20 százalékát pedig igaztalannak találom” - fogalmazott.
A videó után a Telex az Állami Számvevőszéket is megkereste.
„Az Állami Számvevőszék az MNB volt elnökének szavaival kapcsolatosan ennyit kíván reagálni: Ugyan....!”
– válaszolta a lap kérdésére az Állami Számvevőszék Kommunikációs osztálya.
Mint azt mi is megírtuk: Matolcsy György, a jegybank volt elnöke saját YouTube-csatornát indított, ahol videósorozatban beszél az elmúlt évek pénzügypolitikájáról. Az első videóban az Állami Számvevőszék vizsgálatára is reagált.
A volt jegybankelnök azt mondta, a jelentéseket teljesen megalapozatlannak tartja. „80 százalékát hamisnak, 20 százalékát pedig igaztalannak találom” - fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem gyűjthet majd 1%-ot, minden támogatóját nyilatkoztatnia kell azoknak, akiket a Szuverenitásvédelmi Hivatal veszélyesnek talál - itt a tavaszi nagytakarítós törvényjavaslat
Benyújtották a törvényjavaslatot, ami szerint ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy szervezet külföldi támogatással veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor javasolhatja a kormánynak, hogy jegyzékbe vegye az adott szervezetet.
Kedden nem sokkal éjfél előtt Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője benyújtotta a parlamentnek „A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat szerint ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy szervezet külföldi támogatással veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor javasolhatja a kormánynak, hogy jegyzékbe vegye az adott szervezetet.
A listára került szervezetek nem gyűjthetnek többé 1 százalékos felajánlásokat. Minden támogatóról és támogatásról teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérniük, amiben az szerepel, hogy a pénz nem külföldről származik.
A törvényjavaslat szerint
minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, még akkor is, ha transzparens pályázaton nyerték el.
Ide tartoznak az uniós pályázatok is, amelyeken uniós tagországban működő szervezetek vesznek részt.
A javaslat alapján a listára került szervezetek vezetőinek, alapítóinak, valamint a felügyelő- és ellenőrző bizottság tagjainak vagyonnyilatkozatot kell tenniük, és ezek a személyek kiemelt közszereplőkké válnak.
Ha kiderül, hogy a szervezet mégis külföldi pénzt fogadott el, a pénzmosás elleni hatóság a támogatás 25-szörösét szabhatja ki bírságként, amit 15 napon belül be kell fizetni. Az így befolyt összegek, valamint a megszüntetett szervezetek teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alaphoz kerül.
A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a hivatal helyszíni ellenőrzést tartson. Ilyenkor a hivatal munkatársai belenézhetnek az iratokba, számítógépekbe, adathordozókba, és ezekről másolatot is készíthetnek. Ehhez rendőri segítséget is kérhetnek.
A javaslatban szerepel, hogy
a szuverenitást olyan tevékenységek veszélyeztetik, amelyek a közvélemény befolyásolására alkalmasak. Ide sorolnak minden olyan cselekvést, ami hatással lehet a választói akaratra vagy a demokratikus vitára.
De a javaslat szerint szerint veszélyezteti az ország szuverenitását bármi, ami sérti, negatív színben tünteti fel az ország független, demokratikus jogállami jellegét, a nemzet egységét, a határon túli magyarokért való felelősséget, a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét, a békét, a biztonságot és a más országokkal való együttműködést, az ország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.
A törvény az elfogadása utáni harmadik napon lépne hatályba.
Az 1 százalékos felajánlások gyűjtését viszont csak a következő adóévtől tiltanák meg a listára kerülő szervezeteknek.
A javaslat viszont nem tartalmaz konkrét határidőt arra, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal mikor tegyen javaslatot a kormánynak arról, kiket vegyenek fel a jegyzékbe.
Halász János egyébként azzal indokolta a törvényjavaslatot, hogy az elmúlt években „Magyarország szuverenitását súlyosan sértő visszaélések kerültek nyilvánosságra”. A javaslat indoklásában a nemzeti konzultációk eredményeire is hivatkozik.
Orbán Viktor március 15-i beszédében a kritikus civileket, az igazságszolgáltatás függetlenségét védő bírókat, az ellenzéki politikusokat és a független sajtót is támadta. „Éppen elég volt belőlük. Tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket. Rajtuk a skarlát betű, sorsuk a szégyen és a megvetés. Ha van igazság, márpedig van, a pokolban külön bugyor várja őket” – fogalmazott a miniszterelnök, majd hozzátette, hogy húsvétig jön majd „a tavaszi nagytakarítás”.
Kedden nem sokkal éjfél előtt Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője benyújtotta a parlamentnek „A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat szerint ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy szervezet külföldi támogatással veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor javasolhatja a kormánynak, hogy jegyzékbe vegye az adott szervezetet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
