Polt Pétert és Hende Csabát jelöli alkotmánybírónak a Fidesz

„Az első 14 ezer lépésen túl. Már csak 986.000 van hátra” - írta szerda délutáni posztjában Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke néhány órával korábban indult egy gyalog Nagyváradra, hogy Orbán Viktor május 9-én a Tihanyi Apátságban a korábban magyarellenes megnyilvánulásaival ismertséget szerző, szélsőjobboldali román elnökjelölt, George Simion szavait idézte egyetértően. Magyar hazaárulással vádolta Orbánt, majd bejelentette, hogy szerdán gyalog indul Erdélybe.

– olvasható a politikus posztjában, aki több fotót is megosztott magáról és az őt kísérő tömegről.

A vendéglátásról és a fesztiválpiacról indult a beszélgetés a 24.hu Della podcastjában Gerendai Károllyal, de hamar politikára terelődött a szó. Gerendai elmondta, hogy tavaly tavasszal a Tisza Párt első embere hozzá fordult segítségért. Magyar Péternek akkor színpadtechnikára volt szüksége, a mozgalom berobbanásának idején. Azóta még néhányszor találkoztak rendezvényeken, de Gerendai nem akar szorosabb kapcsolatot kiépíteni vele.

A gasztrovállalkozó a műsorban arról is beszélt, hogy lát esélyt a változásra a következő választáson. Úgy fogalmazott: „Egy petákot nem mertem volna arra tenni másfél évvel ezelőtt, hogy itt fogunk tartani, hogy van egy olyan valós erő, amelyiknek reális esélye van adott esetben a kormányváltásra.” Szerinte üzleti és kulturális köreiből is sokan konkrét igényként fogalmazzák meg a változás szükségességét. Azt is tapasztalja, hogy megindult a felkészülés egy esetleges kormányváltásra azok körében, akik eddig jól tudtak élni a NER nyújtotta lehetőségekkel.

Gerendai a műsorban elmondta, hogy lát hiányosságokat a Tisza Pártban, de ezekről részletesebben nem beszélt. Azt is hozzátette, eddig nem vett részt a Pride eseményein, de most „eszembe juttatták, hogy el kellene menni.” Végül arról is szó esett, hogy mit kezdett az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló kormányzati véleménynyilvánító szavazólappal. Szerinte nincs sok realitása annak, hogy 2030-ig megtörténjen Ukrajna felvétele az EU-ba.

Külföldön már bevett gyakorlat, most viszont Magyarországon is bevezethetik a mobiltelefonokra érkező, úgynevezett push-üzenetes riasztási rendszert – írta meg a 24.hu. A cél az, hogy vészhelyzet – például természeti katasztrófa vagy terrortámadás – idején gyorsabban és hatékonyabban értesítsék a lakosságot. Jelenleg itthon csak SMS-ben küldhetnek figyelmeztetéseket, ami technológiailag elavult és egyben korlátozott módszer.

Az új rendszer jogi alapjait egy Semjén Zsolt által benyújtott, salátatörvény-tervezet fektetné le, amely számos más témát – például kábítószer-ellenes intézkedéseket és sportbiztonságot – is érint. A javaslat szerint az új rendszer nem váltaná ki teljesen az SMS-eket, hanem azokat kiegészítve működne, és nemzetközi szabványok szerint alakítanák ki. Ezek a szabványok határoznák meg, hogy például a klasszikus GSM-hálózaton vagy mobilinterneten keresztül működne-e a riasztás, és garantálnák, hogy gyenge hálózati lefedettség mellett is megérkezzenek az üzenetek.

A rendszer bevezetésével kapcsolatban több jogi és adatvédelmi kérdés is felmerül.

Az értesítések magyar és angol nyelven is megjelennének, így külföldiek is értesülhetnének a veszélyhelyzetekről.

A rendszer üzemeltetése a három nagy hazai mobilszolgáltató (Telekom, Yettel, One) feladata lenne, térítésmentesen. Ők biztosítanák a technikai kapcsolatot a riasztásokért felelős állami szervekkel, továbbá az előfizetőknek is díjmentesen kellene továbbítaniuk az üzeneteket. A jogszabály szerint, ha nem teljesítik megfelelően a kötelezettségeiket, akár éves árbevételük 0,25 százalékára rúgó bírságot is kaphatnak – a Telekom esetében ez akár 2 milliárd forint is lehetne.

A jogi szakértők szerint a rendszer technikailag nem jelentene komoly megterhelést, és a szolgáltatók akár közösen is kialakíthatnák azt. Ugyanakkor aggályokat vet fel, hogy mi számít pontosan „védelmi és biztonsági eseménynek”: a törvény szövege szerint akár előre be nem jelentett tüntetés is indokolhat riasztást, ha azt a közbiztonságot súlyosan veszélyeztető eseménynek ítélik. Ilyen esetekben politikai visszaélések lehetősége is felmerülhet, mivel a döntést nem jogilag, hanem csak politikailag lehet megkérdőjelezni.

A riasztási rendszer bevezetése 2026. július 1-től várható, de ehhez előbb végrehajtási rendeletre van szükség, amelyben részletezik a technikai követelményeket. Ezek kidolgozása és társadalmi egyeztetése 2025 őszére várható. A kisebb, virtuális mobilszolgáltatók helyzete továbbra is kérdéses, különösen a költségek és az esetleges díjszabás miatt.

A Nemzeti Hírközlési és Médiahatóság (NMHH) szerint a rendszer működtetéséhez csak a Védelmi Igazgatási Hivatal férhet majd hozzá, politikai célokra nem használható. A három nagy szolgáltató egyelőre nem nyilatkozott a lapnak.

Szentkirályi Alexandra szerint máris pánikhangulat uralkodik a baloldalon, pedig a frissen benyújtott törvényt még senkire sem alkalmazták. A politikus úgy véli, árulkodó, hogy kik és milyen gyorsan kezdtek el tiltakozni.

A Fidesz fővárosi frakcióvezetője egy bejegyzésben így fogalmazott:

A javaslat kizárná az 1 százalékos felajánlásokból azokat a civil szervezeteket és médiumokat, amelyek külföldi támogatást fogadnak el.

Szentkirályi szerint a kormány „tavaszi nagytakarításba” kezdett, amely során „Soros-csapokat” is elzárnának. „Soros-csapok elzárva, tavaszi nagytakarítás indul – az egész külföldről pénzelt balliberális világ pedig máris jajveszékel” – írta.

A politikus külön is reagált Karácsony Gergely főpolgármester szavaira. A főpolgármester azt hangsúlyozta, hogy „Budapest nem Moszkva”, és kiállt a civil szervezetek mellett. Erre válaszul Szentkirályi azt üzente: „Semmi baj főpolgármester úr, szokjon le a korrupt dollárokról, és kezdjen el dolgozni a budapestiekért. Mi ezt tesszük, és csak ajánlani tudjuk, csodálatos érzés!”

(via 24.hu)