SZEMPONT
A Rovatból

Tálas Péter: „Ez még csak az előkészítése az izraeli szárazföldi akciónak”

Egy hete indult meg a szárazföldi offenzíva Gázában, a biztonságpolitikai szakértő szerint azonban az alagútrendszerben még nincsenek bent az izraeli katonák. Közben felvetődött egy másik megoldás.


Egy hete indult meg az izraeli erők szárazföldi offenzívája a Gázai-övezet ellen. Csütörtökre az erőik körbekerítették Gáza városát, kettévágva az övezetet. Eközben folytatódtak a légicsapások is, egyre több civil áldozatot követelve.

Pénteken Izraelbe utazott Anthony Blinken amerikai külügyminiszter, aki Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a harcok átmeneti beszüntetésére kéri Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője szerint azonban olyan terv is van, hogy Izrael a túszokért cserébe hagyja, hogy a Hamász vezetői élve elhagyják Gázát.

– Mik a eddigi legfőbb tanulságai az izraeliek szárazföldi akciójának?

– Egyelőre csak az előkészítése folyik valódi a szárazföldi akciónak. Északról behatoltak a gázai övezetbe, Gáza városa alatt pedig keresztülvágták az övezetet, és így körbe fogták Gáza városát, de még magába a városban nem mentek be. Viszont jelentős mennyiségű - csütörtöki adatok szerint - körülbelül 11 ezer célpontot támadtak, nem csak a városban, hanem az egész övezetben. Nagyon fontos, hogy eközben elég sok civil halálesetről érkeztek jelentések. Ezeket természetesen meg lehet kérdőjelezni, de azok az adatok, amiket a gázai egészségügyi minisztérium ad ki, és más független szervezetek is ellenőriznek, azok – azt gondolom – összességében fedik a valóságot.

Eddig körülbelül 8500-9000 ezer halálos áldozatról szólnak a különböző becslések.

Ezért is utazott péntek reggel Anthony Blinken amerikai külügyminiszter Izraelbe, és szerintem arra kérte az izraelieket, hogy átmenetileg szüneteltessék a harcokat, engedjék be Gázába a humanitárius segélyeket, és engedjék ki a sebesülteket. Az nem valószínű, hogy állandó tűzszünetet kérne, mivel a Fehér Ház álláspontja szerint Izraelnek joga van megtorolni a támadást és megvédeni magát a terrorizmussal szemben. Sőt, a Hamász végleges megsemmisítésére is joga van. Itt azért rögtön hadd tegyem hozzá, hogy más hírek viszont azt mondják: van olyan terv is Netanjáhú asztalán, hogy a Hamász-vezetősége élve elmehet Gázából, ha a túszokat szabadon bocsájtják, és nem térnek vissza Gázába.

– Izrael szempontjából mennyire tart reálisnak egy ilyen forgatókönyvet?

– Elméletileg egy ilyen helyzetben ez nem lenne rossz megoldás. Fontos, hogy a túszokat szabadon engednék, és azt is jelentené, hogy a Hamász vezetése gyakorlatilag elhagyná Gázát, lehetővé tévé katonai infrastruktúrájának felszámolását. De egyáltalán nem biztos, hogy a felek ebbe belemennének, és persze kérdés az is, hogy mit jelent pontosan a vezetőség, hány Hamász-tagot, illetve mi lenne a többi gázai fegyveres szervezettel.

A Hamász azonban mindenféleképpen meggyengülne.

Ami felvethetővé tette ezt az opciót, az az, hogy nemcsak az izraeli célokat kell ilyenkor nézni, hanem azt is, hogy ennek milyen hatása lehet a szélesebb környezetre és a politikai folyamatokra. Egy ilyen megoldás azt jelentené, hogy nem növekedne tovább a palesztin civil áldozatok száma. Így remény lenne arra, hogy kisebb mértékben esik vissza, lassul le az Ábrahám-folyamat is, vagyis az arab országok és Izrael kapcsolódnak normalizálódása. Ez egyfajta gesztus lenne Izrael részéről, ami kimondottan azt üzenné a világnak, hogy odafigyelnek a civil áldozatokra, és olyan megoldást keresnek, ami kevesebb áldozattal jár.

– Izraelnek nem kimondottan az a célja, hogy felszámolja a Hamászt?

– Kommunikációs és politikai szinten bizonyosan. Azonban azt lehet látni, hogy a szárazföldi hadműveletnek az a része, amit városi harcnak szoktunk nevezni, még el sem igazán kezdődött, és nagyon sok civil áldozata volt már eddig is a bombázásoknak. A nemzetközi közösség pedig azt látja, hogy emberek halnak meg nagy számban, és őket nem érdekli a nemzetközi jog, hogy ez mennyire legitim, vagy nem.

Hogyha összehasonlítják mondjuk a palesztin áldozatok számát az izraeli áldozatok számával, akkor nem azt látják, hogy arányos lenne a válaszadás Izrael részéről.

Amikor Netanjáhú bejelentette, hogy körülvették Gázát és tovább mennek, akkor sokan emlegették az ENSZ-nek azt a megjegyzését, hogy ebből akár népirtás is lehet. Tehát rendkívül nehéz az izraeli politikai vezetés számára elérni azt, hogy teljesen felszámolják a Hamászt. Ráadásul a szakértők egy része ehhez azt is hozzáteszi: egyáltalán nem biztos, hogy a felszámolás lehetséges. Ha úgy semmisítik meg a Hamászt, hogy közben rendkívül sok palesztin civil meghal, az ahhoz fog vezetni, hogy egy másik iszlamista terrorszervezet fog megerősödni.

– Mire gondol, amikor azt mondja, hogy eddig csak az előkészítését láttuk a szárazföldi offenzívának?

– Valószínűleg Izrael azt akarja elérni, hogy amit lehet, azt légierővel megsemmisít, és csak azon célpontok ellen vetik be városi harcban a szárazföldi erőiket, amiket másképp nem lehetne felszámolni, amihez „két lábon is be kell menni”.

Ez tehát eddig a kezdeti szakasz, és egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy például az alagútrendszerben már bent vannak,

legalábbis erről még nem jönnek hírek egyelőre. Most arról van szó, hogy körbevették Gáza városát, középen átvágták az övezetet és elfoglalták azokat a pozíciókat, amikből megindulhatnak északról és délről.

– Mit lehet tudni a Hamász túszairól?

– Néhányan bizonyosan meghaltak, legalábbis a Hamász ezt jelentette, néhányat pedig szabadon engedtek. Sejthető, hogy egy részüket az alagutakban vagy gázai épületekben tartják fogva. A Hamász túszairól tudunk, azonban nemcsak ők támadtak október 7-én, hanem más fegyveres szervezetek, sőt civilek is. Az általuk esetleg foglyul ejtett civilekről nincs túl sok információ.

– Az eddigiek alapján tovább eszkalálódhat ez a konfliktus?

– Abban az értelemben már eszkalálódott, hogy akikről azt gondolták, hogy be fognak szállni ebbe a konfliktusba, azok be is kapcsolódtak. Ilyenek a Hezbollah, a jemeni húszi lázadók, vagy azok a szíriai fegyveres csoportok, akik a Golán-fennsík környékén támadnak. Sőt, ilyenek azok az iraki szélsőséges szervezetek is, akik nem Izraelt támadják, hanem Irakban az amerikai Egyesült Államok katonáit, akik még ott vannak.

Ennél szélesebb eszkalációra, vagyis arra, hogy bármelyik állam beszállna ebbe a háborúba, nem számítok.

Ahogy a szakértők és a politikusok többsége sem, mert az Egyesült Államok gyorsan világossá tette, hogy nem szeretne további eszkalációt, és oda is küldött hajókat. Ezek pedig nem csak az elrettentés miatt vannak ott, de ők semmisítették meg a jemeni húszik által kilőtt rakétákat is. Tehát a nem állami szereplők, az úgynevezett proxy-k már beszálltak ebbe a konfliktusba, ami lehet majd még intenzívebb is. Azt azonban azért érdemes figyelembe venni, hogy például a Hezbollah hiába erősödött meg katonailag, nemrég került ki a libanoni kormányból, ez pedig azt jelenti, hogy politikailag nem túl jó a helyzete Libanonban. Azt is érdemes számításba venni, hogy vajon mennyire hajlandók ezek a nem állami szereplők a saját céljaikat veszélyeztetni azzal, hogy beszállnak ebbe a háborúba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András a lengyelországi orosz drónokról: Nem egy NATO-orosz háború kezdetét látjuk éppen, de goromba provokáció, ami történik
A szakértő szerint az oroszok „harccal történő felderítést” végeznek. A céljuk a NATO válaszkészségének felmérése és politikai feszültségkeltés lehet.


Rácz András Oroszország-szakértő szerint nem egy NATO elleni orosz támadás kezdődött el akkor, amikor orosz drónok hatoltak be Lengyelország légterébe, majd azokat a lengyel hadsereg lelőtte. A szakértő a Facebook-oldalán osztotta meg a véleményét az esetről.

Azt írta: az orosz hadsereg jelenleg nem hajt végre semmilyen szokatlan műveletet, nem közelítik meg a NATO határait, és rakétahordozó bombázóikat sem vetik be.

„Nem egy NATO-orosz háború kezdetét látjuk éppen, nincs tehát ok pánikra. Ezzel együtt goromba provokáció, ami történik”

– fogalmazott Rácz.

Szerinte az is világos, hogy az orosz drónok berepülése szándékos volt. Korábban előfordult már, hogy egy-egy drón technikai hiba miatt sértette meg a lengyel vagy a litván légteret, vagy eltért a pályájáról a légvédelem tüze miatt. Most viszont egy több drónnal végrehajtott, mély behatolás történt – ez más lépték.

A szakértő szerint az orosz fél azt teszteli, mennyire képes a NATO megvédeni a saját légterét. Ezt az orosz katonai szlengben „razvedka bojem”-nek nevezik, vagyis harccal történő felderítésnek.

„Harcérintkezést provokálnak ki – jelen esetben drónokkal –, és azt vizsgálják, milyen reakciót ad a lengyel haderő, milyen reakciót ad a NATO”

– írta Rácz.

Szerinte az incidens akár a szeptember 12–18. között zajló orosz–fehérorosz Zapad–2025 hadgyakorlathoz is köthető. A litván, lett és ukrán hírszerzés is arra számít, hogy az orosz fél információs eszközökkel próbálja majd veszélyesebbnek láttatni a gyakorlatot, mint amilyen az valójában.

Rácz András szerint az oroszok célja lehetett az is, hogy éket verjenek Karol Nawrocki lengyel elnök és Donald Tusk miniszterelnök közé. Ha ez volt a terv, akkor úgy tűnik, nem sikerült: a két politikus – bár eltérő politikai oldalon állnak – együtt reagált a támadásra. A hosszabb távú következmények viszont még nem ismertek.

A mostani eset hatására Rácz szerint felgyorsulhatnak a megbeszélések arról, hogy a NATO-tagállamok kiterjesszék a légvédelmüket az Ukrajnával szomszédos megyékre is. Ez leginkább a Lengyelországgal és Romániával határos területeket érintené. Kárpátalját kevésbé, mert ha a többi térséget lefedi a légvédelem, onnan már nem valószínű, hogy bármi átrepülne – véli a szakértő.

Rácz András figyelmeztetett arra is, hogy a drónok roncsai, illetve a lehulló repeszek a földet érés után is veszélyt jelenthetnek.

„Nemcsak azért, mert akár az üzemanyag maradványai, akár a robbanótöltet (ha volt rajtuk) fel tudnak robbanni. Előfordul az is, hogy az oroszok robbanócsapdákat helyeznek a drónokba, azzal a céllal, hogy a földet ért gépeket megvizsgáló tűzszerészeket megöljék”

– tette hozzá Rácz András.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Egy kicsit bolondos, de kedves srác volt” – Templomba járó, Trump-rajongó mormon család kiválóan tanuló gyereke Charlie Kirk merénylője
A 22 éves Tyler gyerekkora óta templomba járt, okos volt, kedves és csendes az ismerősei szerint. Most egész Amerika róla beszél – és a különös üzenetekről, amiket a golyókra vésett.


Egészen más jövő várt volna Tyler Robinsonra, ha minden a tervei szerint alakul. Charlie Kirk 22 éves merénylője Utah államban, St. George közelében nőtt fel, és már középiskolásként is kitűnt tanulmányi eredményeivel: a közösségi médiában megosztott posztok szerint nagyon jó tanulmányi átlaggal zárt. A Pine View középiskola elvégzése után a Utah Állami Egyetem négyéves ösztöndíjat ajánlott neki, amit egy videóban büszkén fel is olvasott.

Azonban csak egyetlen félévet töltött az egyetemen. A tanulmányi szünet után már nem tért vissza, ehelyett a Dixie Műszaki Főiskolán tanult tovább, ahol az elektronikai képzés harmadéves hallgatója lett. 2022-ben megszerezte a villanyszerelői engedélyt is. Legutóbb egy st. george-i lakóparkban lakott, ahol szomszédai szerint visszahúzódó, csendes fiatalemberként élt, és nem igazán beszélt politikáról.

Robinson korábban a Utah Technológiai Egyetemen is szerzett kreditpontokat középiskolás évei alatt, 2019 és 2021 között. A Utah Valley Egyetemre, ahol a lövöldözés történt, nem járt.

A nyilvántartások alapján pártonkívüliként regisztrált szavazó volt, de soha nem élt szavazati jogával. Szülei, Matthew és Amber Robinson a Republikánus Párt tagjai, és a helyiek barátságos, segítőkész családként ismerték őket. Az apa konyhapultokat és szekrényeket szerel be, az anya szociális munkás. A család aktív tagja a mormon egyháznak.

Egykori ismerősei szerint Robinson mindig csendes volt, de jó fej, aki főleg a videojátékok világában érezte otthon magát.

Egy volt osztálytársa így emlékezett rá: „Nagyon-nagyon benne volt a videojátékokban”, és érdekelte is a játéktervezés. Elmondása szerint ebédidőben kártyázni szoktak az iskolában, és Robinson „egy kicsit bolondos, de kedves srác volt”.

A szomszédságában élő Kristin Schwiermann – aki iskolai takarítóként és egyházi tagként is ismerte a fiút – így emlékezett vissza: „Azt tudom, hogy [Tyler] mindig rendesen viselkedett. Nagyon kedves volt. Okos volt. Úgy hallottam, teljes ösztöndíjat kapott a főiskolára… Teljesen megdöbbentem, hogy ezt tényleg ő tette.”

A rendőrség szerint Robinson szeptember 11-én lőtte le Charlie Kirket a Utah Valley Egyetem egyik rendezvényén. A konzervatív aktivista épp a mormon egyházról beszélt, amikor a tragédia történt. A rendezvényen többek között ezt mondta: „Imádom, hogy a mormonok misszionáriusokat küldenek a világ minden tájára, imádom, hogy milyen udvariasak... a csapatom fele mormon.” Hozzátette: „A mormonok nagyszerű emberek. Hadd mondjam el, hogy én evangéliumi keresztény vagyok, de nem vagyok olyan, aki gyűlöli a mormonokat.” Tyler Robinson és családja az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza mormon közösség tagjai.

A lövöldözés után a rendőrök egy csavarzáras puskát találtak az egyetem közelében, egy erdős területen. A fegyverben lévő lőszerhüvelyeken több felirat is szerepelt. Az egyiken ez állt: „Hé, fasiszta! Kapd el!” Egy másikon az olasz antifasiszta dal sora: „Oh bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao ciao.” Egy harmadik hüvelyen ez volt olvasható: „Ha ezt olvasod, meleg vagy LOL.” A hatóságok szerint a feliratok videojátékokra és mémekre is utaltak, köztük a Helldivers 2 és a Far Cry 6 játékokra, valamint egy Netflix-sorozatra.

Spencer Cox, Utah kormányzója elmondta, hogy a nyomozók egy családtagot is kihallgattak, aki szerint Robinson az utóbbi években egyre inkább a politika felé fordult. Egy nemrég tartott családi vacsorán szóba hozta Charlie Kirk közelgő rendezvényét, és a családtag elmondása szerint azt is kifejtette, miért nem ért egyet az aktivista nézeteivel. A hozzátartozó szerint „Kirk tele van gyűlölettel, és gyűlöletet terjeszt”.

Robinson egykori iskolatársa arról számolt be, hogy korábban ő és a családja is Donald Trump támogatója volt: „Amikor ismertem őt és a családját, igazi Trump-rajongók voltak. Amikor ez történt, azt se tudtam, mi változott meg.”

Pénteken az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának vezetői közleményt adtak ki: „Elítélünk minden borzalmas erőszakos cselekedetet világszerte, beleértve a mostani gyilkosságot is Utah államban. Ismételten arra kérünk mindenkit, hogy a különbségek ellenére is a békét és az egységet keressék.” A közlemény zárása így szólt: „Arra buzdítunk mindenkit, hogy utasítsa el az erőszakot, és inkább a megértésre törekedjen. Mindannyian Isten gyermekei vagyunk – ennek tudatában több méltósággal, együttérzéssel és tisztelettel kell bánnunk egymással.”

(via BBC, CNN, New York Post)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina a Charlie Kirk elleni merényletről: Ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is
A humoristát nagyon megrázta a konzervatív aktivista szerdai halála. Kirköt egy egyetemi közönségtalálkozó közben lőtték nyakon, esélye sem volt a túlélésre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 12.



„Végtelenül megrázott Charlie Kirk halála” – írja péntek reggeli posztja elején Pottyondy Edina. A jobboldali influenszert szerdán lőtte le egy eddig ismeretlen merénylő. Kirk éppen a Utah Valley Egyetemen tartott közönségtalálkozót, amikor nem sokkal dél után nyakon lőtték. A 31 éves konzervatív aktivista nem élte túl a merényletet.

„Talán azért, mert politikai tartalmakat gyártó influenszer volt. Talán azért, mert miközben nagyjából semmiben sem értettem vele egyet, a gondolatait kifejezetten kulturált módon adta elő. Talán azért, mert kétgyermekes apuka volt. Talán azért, mert alig 31 éves. Vagy azért, mert az infernális gonoszság, ami a halálát okozta, valószínűleg liberális irányból érkezett” - olvasható a humorista bejegyzésében.

„Az, hogy a közélet hova süllyedt az elmúlt évtizedekben, nyilván sokak felelőssége. Lehet joggal mutogatni a szélsőjobbra, a szélsőbalra, Finkelsteinre, a woke radikalizmusra. Lehet hibáztatni a hagyományos médiát, az algoritmusokat, az influenszereket, a társadalom mentális állapotát, a szociális igazságtalanságokat. Lehet vádolni a korszellemet, a kapitalizmust, a Covid-lezárásokat, a jogrendszert. És mindegyikben akad is némi igazság” - tette hozzá az influenszer, aki ezután a megosztottságról ír.

„Ez a szélsőséges megosztottság, amit a politika és a kultúra közösen zúdít az emberre, az az elképesztő indulat, ami világszerte forrong, számtalan tényezőből ered. Aki tényleg szembe akar nézni a valósággal, felteszi magának a kérdést, hogy a felelősség mennyire terheli a saját politikai közösségét”

– írja Pottyondy Edina, aki ezután a közelmúlt eseményeit is felidézi.

„Az elmúlt években egyre több politikai merényletet követtek el Amerikában. Meglőtték Trumpot. Minnesotában két demokrata törvényhozót és feleségeiket lőttek le, az egyik házaspár meghalt. A Képviselőház elnökének férjét kalapáccsal próbálták szétverni, megöltek egy vállalatigazgatót, és most Charlie Kirköt is.”

Pottondy szerint a Kirk halálához vezető indulat hazánkban is jelen van.

„Ne legyen kétségünk: ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is, és egész Európában.

A Ficot megtámadó elmebeteg, a Budapesten garázdálkodó antifák, a Budah*ázy-galeri, vagy éppen az ellenzéki kritikust megtámadó propagandista mind ugyanannak a forrongó erőszaknak a jelei. Nem az a megoldás, hogy egyre hangosabban üvöltjük, hogy a másik a hibás. Ha egyáltalán lehetséges a változás, az csak úgy valósulhat meg, ha jobbak, türelmesebbek, nagyvonalúbbak leszünk, mint a tegnapi önmagunk. Különben a pokolra fogunk jutni mindannyian, még mielőtt meghalnánk.”

„Nyugodjon békében Charlie Kirk! És szégyellje magát mindenki, aki a halálán örömködik. És azok is, akik ezt a tragédiát is arra használják, hogy még több gyűlöletet, még több indulatot öntsenek a világra” – zárja a posztot Pottyondy Edina.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hatvanpusztán alig van berendezés, ami ne kerülne több millióba – ennyi lehet a teljes összeg
A Telex belsőépítészekkel próbálta meg kiszámolni a „félkész gazdasági épület” összköltségét. Alapnak a Hadházy Ákos által közölt, kiszivárgott fotókat vették.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. szeptember 11.



Immár hónapok óta posztol a hatvanpusztai kastélyról Hadházy Ákos, akinek több emlékezetes látogatása is volt a komplexumnál, sőt tüntetést is szervezett oda. Orbán Viktor több interjúban is állította, hogy a területen gazdasági épületek vannak, amik édesapja tulajdonát képezik, kormánypárti szereplők pedig sokszor értékmentésként és műemlékvédelemként hivatkoznak a munkálatokra. A független országgyűlési képviselő szerint azonban több jel utal arra, hogy Hatvanpusztán egy luxuskastély és -birtok építése zajlik, ami ráadásul szorosan a miniszterelnökhöz köthető.

Hadházy legutóbb a „tisztilaknak” vagy „rezidenciának” nevezett épület belsejét mutatta meg. Korábban már posztolt a könyvtárról, az ebédlőről és a társalgóról is. A Telex több belsőépítésszel is végignézte a képeket. A legnagyobb értékű helyiség a könyvtár lehet, amit egykori cselédházból alakítottak ki. A képeken tömörfa könyvespolcok, galéria, kovácsoltvas csigalépcső és kosfejes kandalló is látszik.

A könyvespolcos blokkok darabonként nettó 6,5 millió forintba kerülhettek. A díszes korlát folyóméterenként egymillió forint. Ha négy blokk van mindkét oldalon, az összesen 52 millió forint. A 20 méter hosszú korlát 20 millió, így a teljes könyvtár berendezése elérheti a 91,5 millió forintos bruttó árat. Ha a hátsó falat is beépítették, akkor 116 millió forint lehetett a költség.

A könyvtárban látható kovácsoltvas csigalépcső hasonlít a British Spirals and Castings nevű brit cég SPV1-es típusára. Egy ilyen lépcső ára 8600 és 15 000 font között van, ami körülbelül 4 és 7 millió forint. A cég szerint a fotón szereplő lépcső nagyobb, annak ára 15 000 font, azaz körülbelül 6,8 millió forint.

A könyvtári kandalló betétje legalább egymillió forint. A kéményes munkák másfél millióba kerülhettek, a kőburkolat pedig másfél-kétmillió forintba. A teljes kandalló ára így minimum négy millió forint lehet.

A nyílászárók is drágák lehettek. A fürdőszobai kép alapján a szakértő szerint nem fenyőből, hanem uruguayi eukaliptuszból készültek. Mivel ebből nincs előregyártott fríz, az ablakokat fűrészáruból kellett gyártani. Egy darab eukaliptusz nyílászáró ára bruttó 1,6 millió forint lehetett.

A tetőn lévő manzárdablakokból több mint száz van. Egy ilyen ablak beépítési költsége nagyjából százezer forint.

A padló is sokba kerülhetett. Egyes képeken úgy tűnik, tömörfa parketta van. A négyzetméterár 40–50 ezer forint lehet, lerakással együtt. Hadházy szerint az épületegyüttes 6000 négyzetméteres. Szakértők becslése szerint a burkolatok lakossági áron is több mint 115 millió forintba kerülnek, de itt minimum másfeles szorzóval számoltak, így a teljes burkolás körülbelül 177 millió forint lehetett.

Hadházy egy fürdőszobáról is posztolt képet. A padlón süttői mészkő van, aminek ára lerakással együtt 50–60 ezer forint négyzetméterenként. A falon látható fehér csempét Hadházy szerint már leverették, és színeset raktak helyette.

A mosdó a Globo Paestum PA028BI típusú, ára 120–200 ezer forint, de egy másik forrás szerint jelenleg csak egy lengyel kereskedőnél kapható 330 ezer forintnak megfelelő összegért. A csaptelep Bugnatese LEM típusú, ára 64 ezer forint.

A teljes berendezés költségeiről pontos adat nincs, de a szakértők szerint a birtok belsőépítészete sok százmillió forintba kerülhetett. Korábban egy kertépítő a kertet is több százmilliós beruházásnak becsülte, éves fenntartása 25–50 millió forint lehet.

Orbán Viktor kedden az Öt műsorában Hadházy Ákos hatvanpusztai beszámolóiról úgy nyilatkozott, hogy a független képviselő hálás lehet neki, mert „belőle él”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: