HÍREK
A Rovatból

2171 milliárdos pénzeső hull a magyarokra a választások előtt, a jegybank szerint a nagyját azonnal el is költjük

Fegyverpénz, adókedvezmény és nyugdíjasutalvány is van a hatalmas csomagban. A jegybank szerint viszont a költekezés megnehezíti majd az államadósság csökkentését.


A választások előtt két év alatt 2171 milliárd forintnyi friss pénz zúdul a magyar háztartásokra, aminek a jegybank szerint több mint a fele szinte azonnal a boltokban köthet ki. A Magyar Nemzeti Bank decemberi inflációs jelentése „jövedelemnövelő kormányzati intézkedések” sorozatáról ír, a HVG számításai szerint ez valójában egy hatalmas választási költekezést takar.

A lap szerint az intézkedések 2025-ben 327 milliárd forinttal, 2026-ban pedig már 1844 milliárd forinttal terhelhetik meg a költségvetést, ami két év alatt összesen 2171 milliárd forintot jelent.

A csomag legnagyobb tételei között szerepel 419 milliárd forintnyi fegyverpénz, a családi adókedvezmény bővítése 333 milliárdért, valamint a háromgyerekes anyák 294 milliárdba kerülő adómentessége. Emellett jut pénz a vidéki otthonfelújítási támogatásra (250 milliárd), a közszolgálati dolgozók otthontámogatására (168 milliárd) és a 14. havi nyugdíj első negyedének visszavezetésére is (168 milliárd). A listán szerepel még többek között kormánytisztviselők és kulturális dolgozók béremelése, a kétgyerekes anyák adómentessége, az Otthon Start program, nyugdíjasutalvány és a Babaváró hitelek meghosszabbítása is.

A jegybank úgy kalkulál, hogy a pénz nagyjából 60 százaléka, mintegy 1300 milliárd forint pörgetheti fel a fogyasztást, a fennmaradó rész pedig főként megtakarításként csapódhat le.

Hasonlóra a 2022-es választások előtt is volt példa, akkor is kétezer milliárd forint körüli juttatás érkezett a lakossághoz, a pénz jelentős részét pedig pár hónap alatt a boltokban költötték el. Ezt nem sokkal később 25 százalék feletti inflációs csúcs követte 2023 januárjában.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa szerint a jövedelemnövelő intézkedések ugyan támogatják a fogyasztást, de a magasabb kiadások kockázatot is jelentenek.

„Ugyanakkor a magasabb költségvetési kiadások nehezítik a GDP-arányos államadósság-ráta csökkenését” – áll a testület decemberi közleményében. A HVG becslése szerint a teljes csomag hatása a későbbi évekkel együtt a 4000 milliárd forintot is megközelítheti.

A kormányzati kommunikáció szerint a cél a családok és a lakhatás támogatása, valamint a reálbérek emelése. „Mi a magyar családok, a magyar családok biztonsága, a magyar családok anyagi biztonsága pártján állunk” – jelentette ki korábban Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a családi adókedvezmény duplázásának bejelentésekor. A kritikusabb elemzések szerint a választások előtti, pro-ciklikus költekezés a költségvetési hiányt és az államadósság csökkentését kockáztatja.

A lakossági juttatások mellett a bérek is emelkednek: 2026. január elsejétől a minimálbér 11 százalékkal 322 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal 373 200 forintra nő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A kormányzás mellett most nincs időm legyőzni Magyar Pétert
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán reagált a Political Capital elemzésére, amely többek között azt írta, hogy „Magyar Péternek egyelőre Magyar Péter a legnagyobb politikai ellenfele”.


Magyar Péter a közösségi oldalán reagált a Political Capital friss elemzésre, amiben az intézet arról írt, hogy a kormányfő mindent leuraló jelenléte, túlmozgásos kommunikációja és elkerülhetetlen hibái kockázatot jelentenek. Olyan megállapítások szerepelnek benne, mint:

„Magyar Péternek egyelőre Magyar Péter a legnagyobb politikai ellenfele”, és a kormánynak „nem az ellenzéke vitte be az első jelentősebb ütést, hanem saját maga”.

Itt arra utaltak, hogy a miniszterelnök a balul elsült államfő-jelöléssel saját magát manőverezte kényes szituációba.

A miniszterelnök egy rövid, ironikus bejegyzést tett közzé erre reagálva.

„Az elemzők ma megszakértették a helyzetet, és megállapították, hogy a miniszterelnököt csak Magyar Péter győzheti le. Szeretném jelezni, hogy a kormányzás mellett erre most nincs időm ui.: a zöld az új kék.

Egyébként a nap folyamán egyszer már reagált az elemzésre, akkor arra a részére, amely szerint könnyen elkoptathatja magát a politikai színtéren a túlzott szerepléssel.

„Van miből kopjon, a csiszolódás nem céltalan kopás”

- akkor így reagált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter már 18 órát beszélt a parlamentben, Lázár János csak a szavazások 19 százalékán vett részt - Új weboldalon követheted a parlamenti statisztikákat
A K-Monitor összesítése szerint a fideszes politikus a legpasszívabb képviselő a szavazásokon való részvétel alapján. A kimutatás a ciklus első két és fél hónapjának adatait dolgozza fel.


A K-Monitor nevű civil szervezet összegezte az új Országgyűlés statisztikáit: Az Országgyűlés az alakuló ülése óta eltelt két és fél hónapban 21 napot ülésezett és 29 törvényről szavazott.

Egyéni szinten is összeszámolták az adatokat, ebből az derül ki, hogy a felszólalási csúcsot egyelőre

Magyar Péter miniszterelnök tartja, aki 133 felszólalása során összesen 18 óra 35 percet beszélt a képviselők előtt.

A legtöbbet beszélő ellenzéki képviselők: Rétvári Bence (Fidesz-KDNP), Toroczkai László (Mi Hazánk) és Apáti István (Mi Hazánk) voltak, mindannyian több mint 4 óránál, és 40-nél is több felszólalásnál járnak.

A 199 képviselők közül 182-en már legalább egyszer szót kértek a ciklus kezdete óta.

A K-Monitor összesítése szerint a legkevesebbszer Lázár János nyomott gombot, aki a szavazásoknak kevesebb, mint 19 százalékán vett részt.

Az adatokból az a meglepő információ is látszik, hogy a törvényalkotási tempó elmarad a 2010-estől, akkor ugyanebben az időszakban több mint 50 törvényt fogadott el a parlament.

A kimutatások a szervezet kísérleti Parlamonitor nevű új alkalmazásából származnak, amely a parlament.hu adatait dolgozza fel, és teszi kereshetővé a képviselői felszólalásokat, akár videófelvételekkel együtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rendkívüli bejelentéseket tett Magyar Péter a paksi leállásról, az energiahelyzetről és a vízhiányról
A miniszterelnök szerint az energiaellátás biztonságban van, akár a teljes paksi erőmű kiesése esetén is. A kormány azonban mérlegeli, hogy korlátozásokat vezessen be egyes ipari fogyasztók esetében.


Magyar Péter miniszterelnök rendkívüli bejelentéseket tett szerda az extrém időjárás miatt bekövetkezett váratlan eseményekről, és azok kormányzati kezeléséről.

Bejelentette, hogy a Duna rekordalacsony vízállása miatt megkezdték a paksi atomerőmű harmadik blokkjának leállítását.

A miniszterelnök szerint a folyó vízszintje Paksnál „mínusz 118 cm esett”, ami miatt a szakemberek „ma délután megkezdték a harmadik blokk leállítását”. Ez a lépés „a 2000 megawatt teljesítményből mintegy 750 megawatt kiesést jelent”. Magyar Péter ugyanakkor hangsúlyozta: „Szeretném világossá tenni, nincs szó üzemzavarról, tervezett leállítás történik.”

Közölte, hogy az atomerőmű vezetése ilyen helyzetben előre meghatározott biztonsági szabályok szerint jár el. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium, a Paksi Atomerőmű, a Mavir és az MVM folyamatosan együttműködik, és óráról órára értékelik a helyzetet.

Magyar Péter leszögezte, hogy „Magyarország villamos energia ellátása biztonságban van.” Hozzátette, az ország szerinte 3600-3800 megawatt importkapacitással rendelkezik, ezért egy esetleges teljes paksi kiesés sem veszélyezteti a lakosság ellátását.

Mindazonáltal bejelentette, hogy ma megkezdte működését az Energiaellátási Műveleti Egység, amelynek feladata, hogy minden lehetséges forgatókönyvre felkészüljön. Ennek részeként egy rotációs krízisterv is készül, amely azt rögzíti, mely nagy közületi és ipari fogyasztóknak kell szükség esetén csökkenteni a fogyasztásukat.

„A szabály egyértelmű. Csak a nagyfogyasztók, ipari cégek azok, amelyek fogyasztása szükség esetén és ideiglenesen korlátozható.”

Hangsúlyozta, hogy a kórházak és szociális intézmények nem szerepelhetnek a korlátozásra kerülő fogyasztók között. A lakosságtól azt kérte, hogy aki teheti, a nagyobb fogyasztását időzítse napközbenre, amikor a naperőművek teljes kapacitással működnek, az esti órákban pedig fogyasszon kevesebbet.

Másik bejelentése szerint a következő napokban hőkupola alakul ki az ország felett, ezért csütörtök 0:00-tól harmadfokú hőségriasztás lép életbe.

„A kormány a Védelmi Igazgatási Hivatallal folyamatosan értékeli a helyzetet”, az állami szervek pedig teljes készültségben dolgoznak. A miniszterelnök szerint a hőség legsúlyosabb következménye az aszály és a folyók rekordalacsony vízállása.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy az aszály az ivóvízellátást is veszélyeztetheti. A problémás településeket felmérik, a Nemzeti Vízművek és a Magyar Honvédség pedig felkészült a tározók feltöltésére és a lajtoskocsis vízellátásra.

Az élő környezetért felelős miniszter csütörtökön egyeztet a víziközmű szolgáltatókkal, hogy véglegesítsék azon nagyipari fogyasztók listáját, amelyek fogyasztása korlátozható. „Az ivóvíz ellátás biztonsága természetesen minden területen elsőbséget élvez” – mondta.

A közlekedésben kivonják a forgalomból a korábbi hőhullám idején meghibásodott motorvonatokat, a kórházakban folytatódik a klímaberendezések javítása, a szociális intézmények pedig mobil hűtőberendezésekkel készülnek.

A videót azzal zárta: „Megvédjük a magyar emberek egészségét és biztonságát, biztosítjuk az ország működését, és persze elkezdjük helyrehozni mindazt, amit 16 év mulasztása maga után hagyott.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Felmérés: Orbán tusványosi jóslatát még a saját szavazói sem hiszik el - Kiderült, hogy látták beszédet a magyarok
Az Europion a HVG megbízásából mérte fel Orbán Viktor tusványosi beszédének fogadtatását a társadalomban. A kutatás szerint még a Fidesz szavazóinak is kevesebb mint fele bízik a volt kormányfő jóslatában a Tisza gyors bukásáról.


Már a Fidesz szavazóinak többsége sem hisz abban, hogy Orbán Viktor jóslata beválik a Tisza Párt gyors hanyatlásáról – ez derül ki abból a friss, reprezentatív felmérésből, amelyet az Europion készített a volt miniszterelnök múlt hétvégi tusványosi beszéde után. A kutatás szerint a magyarok többsége továbbra is a Tisza Párt tartós vezető szerepére számít, és Orbán mondandóját sem tartják már annyira fontosnak, mint korábban - írja a hvg.hu.

A felmérés adatai szerint a lakosságot megosztja a volt kormányfő szavai iránti érdeklődés: a megkérdezettek 20 százaléka hallgatta meg a beszédet, a fele olvasott róla összefoglalót, 30 százalékot pedig egyáltalán nem érdekelt, mit mondott a Fidesz elnöke.

Bár a Fidesz szavazóinak 39 százaléka követte élőben az előadást, még az ő körükben is csak 30 százalék tartotta azt „nagyon fontosnak”. A teljes lakosság körében ez az arány mindössze 11 százalék. A társadalom 35 százaléka szerint a beszédnek egyáltalán nincs már jelentősége.

Kiderült továbbá, hogy még a Fidesz számára áprilisi szavazóiknak is kevesebb mint a fele bízik abban, hogy Orbánnak igaza lesz, 27 százalékuk pedig úgy véli, a Tiszától esetleg lemorzsolódó szavazók sem a Fideszhez térnek majd vissza.

Orbán Viktor Tusványoson arról beszélt, hogy már ősszel, a választás utáni 134. napon ki fog derülni, hogy a Tisza Párt rendszere fenntarthatatlan, és akkor „meglesz a többség a szabadság és a demokrácia helyreállítása mellett”.

Ezt a jövőképet azonban a megkérdezettek csupán 15 százaléka osztja. A relatív többség, 36 százalék arra számít, hogy bár a Tisza támogatottsága idővel csökkenhet, a párt még sokáig megőrzi vezető pozícióját.

Az iránymutatás érthetőségét firtató kérdésre a teljes lakosság fele azt válaszolta, hogy Orbán egyáltalán nem vagy inkább nem adott világos útmutatást, 17 százalék teljesen világosnak tartja. A Fidesz-szavazók esetében épp fordított az arány

A volt miniszterelnök tizenhat év után először, már ellenzéki politikusként tartotta meg hagyományos tusnádfürdői beszédét múlt szombaton. Az eseményen a Tisza Párt kormányzását önkénynek nevezte, Magyarországot pedig egyenesen Venezuelához hasonlította. A Fidesz feladatát abban jelölte meg, hogy a pártnak most nem a hatalmi kérdésekkel kell foglalkoznia, hanem egyfajta „faiskolaként” kell működnie, amely az ellenállás megszervezését segíti.

A beszédre a politikai szereplők is gyorsan reagáltak. Magyar Péter miniszterelnök rövid üzenetben reagált: „Menthetetlen, bukott maffiafőnökkel foglalkozni felesleges.”

Az elemzők is szkeptikusak voltak, Virág Andrea, a Republikon Intézet munkatársa szerint Orbán a beszédével egyenesen hülyének nézi a fiatalokat. Török Gábor azt mondta, kevés újdonság volt benne, ezért talán nem is érdemes elemezni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk