SZEMPONT

Indul a roham: 2,5 millió forintnyi ingyen támogatást ad az állam a napelemeseknek akkumulátorokhoz, de vannak buktatók is

Február 2-án nyílik a pályázat, a pénzt közvetlenül a lakosságnak utalják, gyors és egyszerű ügyintézést ígérnek. Ezt a lehetőséget nem szabad kihagyni - mondja a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség alelnöke. De a részletekre figyelni kell.

Fischer Gábor, Címlapkép: Jászai Csaba, MTI - szmo.hu
2026. január 24.

Ismét nagy az izgalom a napelem-piacon, ami az elmúlt években, a szaldó elszámolás kivezetése óta szinte befagyott. Február 2-tól 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni, amiből 40 ezer család telepíthet majd akkummulátoros rendszert a napelem mellé. Előnyt élveznek az éves szaldóelszámolásból a pályázat beadása előtt kikerültek, az éves szaldóelszámolásból 2030. december 31-éig kikerülők, az eleve önerőből napelemes rendszert telepített, bruttóelszámolás alá eső pályázók, és az 5000 fő alatti településen bejelentett állandó lakhellyel rendelkezők.

Az állam 100 milliárdot szán erre a célra. Mivel a szolgáltatók kilowattonként mindössze 5 forintért veszik át a megtermelt energiát a szaldóból kiesett, vagy eleve bruttó elszámolásba került ügyfelektől, miközben a hálózatból 35 forintos rezsicsökkentett és 70 forintos afeletti áron vásárolhatják azt meg, nagy segítség lehet egy saját akku. Szilágyi Lászlót, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség alelnökét kérdeztük a tudnivalókról.

— Kik pályázhatnak akkumulátorra?

— A pályázat célja elsősorban az, hogy azokat segítse, akiknek már van napelemes rendszerük, és ehhez szeretnének akkumulátoros tárolót telepíteni. Vannak prioritások a pályázatban, mert egyébként nemcsak a meglévő, hanem az újonnan épülő napelemes rendszereket is támogatja. Tehát akár régi, akár új rendszerhez lehet igényelni, de csak akkumulátorra.

A prioritási sorrend dönti el, hogy a nagy összegű támogatási keretet kik kapják meg először.

Előnyt élveznek két besorolás szerint azok, akik 5000 fő alatti településeken élnek. A másik prioritási körbe azok tartoznak, akik már nincsenek szaldó elszámolásban, vagy 2030-ig kiesnek abból. Velük egy rangsorban vannak azok, akik nem is voltak szaldósok, hanem azonnal bruttó elszámolásba kerültek. Összességében tehát a pályázat azokat támogatja az energiatárolásban, akiknek még nincs akkumulátoruk, de már van napelemes rendszerük vagy most tervezik azt. Előnyt pedig azok kapnak, akik 2030-ig kikerülnek a szaldóból, vagy már most is bruttó elszámolásban vannak.

— Szükséges önerő a pályázathoz?

— Nincs, 100%-os a támogatás, nem szükséges hozzá önerő. Nagyon egyszerűen, maximálisan 2,5 millió forintot lehet kapni. Ha maga a beruházás nagyobb, például egy rendszerbővítés vagy egy új napelemes rendszer építése biztosan drágább lesz, akkor is legfeljebb 2,5 millió forint támogatást adnak az akkumulátorra. Ennél többet nem. Persze, ha valaki például 5 millió forintért épít egy új napelemes rendszert, akkor is 2,5 millió forintot fog kapni, de ebben az esetben a másik 2,5 millió forint önerő. Viszont ha valaki csak egy akkumulátort vesz 2,5 millió forintért, akkor a beruházás 100%-ban önerő nélküli. Ha a beruházási érték kisebb, mondjuk 2 millió forint, akkor 2 millió forintot fog kapni.

— Van meghatározott műszaki tartalom, például minimális vagy maximális tárolókapacitás?

— Igen, legalább 10 kWh kapacitású akkumulátorok lehetnek, ez az alsó határ. Nagyobb viszont lehet, ez a szövetségünk javaslata is volt, hogy ne legyen felső határ, így aki akar, használhat nagyobb tárolókapacitást. A támogatás összege viszont ez esetben is legfeljebb 2,5 millió forint. A 10 kWh-tól van egy minimális, talán 5-10%-os eltérési lehetőség lefelé, tehát ha valaki 9,7 kWh-os rendszert telepít, az is elfogadható. A pályázat az akkumulátorral együtt támogatja az inverter cseréjét is, de önállóan nem. Erre műszakilag jellemzően szükség is lesz, mert a régebben, akkumulátor nélkül telepített napelemes rendszerek inverterei általában nem tudják kezelni az akkumulátort. Ezért szinte mindig kell majd invertert is cserélni, kivéve, ha valaki elég előrelátó volt. Itt is van egy 5 kW-os felső határ, de hogy ne legyen probléma abból, ha valakinek például 3,5 kW-os invertere van, és a piacon csak 4 kW-ost lehet kapni, van egy maximum 20%-os, de legfeljebb 1 kW-os korrekciós lehetőség. Tehát egy 3,5 kW-os rendszerről fel lehet menni 4 kW-ig.

— Ez problémát jelenthet azoknak, akik még szaldóban vannak, hiszen invertercserénél nem tehetnek fel a meglévőnél nagyobbat. Ebben az esetben mi történik?

— Nagyon jogos a felvetés. Ezt a szövetségünk jelezte a minisztériumnak. Azt a választ kaptuk, hogy ezt leegyeztetik az áramszolgáltatókkal (DSO-kkal), és engedélyezni fogják, hogy

a pályázat miatti invertercsere ne befolyásolja a szaldó elszámolást.

Az egyik legfontosabb feltételük az volt, hogy pusztán a pályázaton való részvétellel és az akkumulátor felszerelésével senki se essen ki a szaldóból.

— Egy átlagos háztartás számára ez a 10 kWh-s kapacitás elegendő ahhoz, hogy a bruttó elszámolás optimálissá váljon?

— Erre azt tudom a legobjektívebben mondani, hogy mindenkinek a saját ingatlana és energiafelhasználása függvényében kell méreteznie a beruházást. Azt javaslom, mindenki kérjen segítséget szakembertől, kivitelezőtől, tervezőtől, hogy megállapítsák, mi számára az ideális. Ha a számításokból az jön ki, hogy 10 kWh-nál nagyobb akkumulátorra van szüksége, akkor javaslom nagyobbat beépíteni. Kisebbet a pályázat miatt nem tud. A nagy átlagban 5-8 kW közötti napelemes rendszerek vannak a piacon, a legelterjedtebb az 5 kW-os. Ezekhez a 10 kWh-s tároló egy szakmailag ajánlott méret, ami a napi termelés és fogyasztás kiegyenlítésében tud segítséget nyújtani.

— Ezzel a nyári hónapokat ki lehet nullázni, de télen valószínűleg nem nyújt óriási segítséget.

— Ez is egyénenként, családonként változó. Az adott fogyasztási szokások szerint ez nagyon különböző lehet. Ha van például egy elektromos autó, vagy elektromos a hűtés-fűtés, ott egészen más a helyzet, mint ahol csak a háztartási gépek áramfelhasználását kell megoldani. Az is számít, hogy napközben otthon vannak-e, vagy valaki home office-ban dolgozik. Olyan vegyes az energiafelhasználás, hogy erre inkább azt mondom, mindenki a saját szokásai alapján ítélje meg. De a mai tudásunk szerint a napelemes rendszereknél ez a tárolókapacitás a napi energiafogyasztás nagy részét fedezheti. Mivel pedig a támogatás 100%-os, megtérülési időről nem is kell beszélni.

— A jelenlegi háztartási méretű kiserőművek hány százaléka rendelkezik már akkumulátorral?

— Nincsenek erre vonatkozó pontos adataim, de azt mondhatom, hogy a szaldóban lévő háztartási méretű kiserőművek (HMKE-k) döntő többsége, akár 99%-a sem rendelkezik ilyennel. Ott nem volt indokolt az akkumulátor használata, a szaldó elszámolásban gyakorlatilag értelmetlen volt. Akkumulátorok leginkább csak ott vannak, ahol a szaldó kivezetése óta, az elmúlt pár évben telepítettek új napelemes rendszert, de ezeknek az aránya eltörpül a teljes mennyiséghez képest, ez legfeljebb pár százalék lehet.

— Az RRF pályázat keretében is telepítettek akkumulátorokat.

— A mostani pályázat nem zárja ki az RRF-eseket, mert ott nem volt kötelező az akkumulátor.

— A nem komplex RRF pályázatnál valóban nem, de a komplexnél kötelező volt.

— Valóban. Azok az RRF-esek pályázhatnak, akik csak napelem telepítésére kaptak támogatást. De a 2021-es pályázat azonban még nem zárult le. Pontosan még mindig nem tudjuk, hogy abból mi és hogyan valósult meg. A másik az NPP (Napenergia Plusz Program) volt, ami szintén tartalmazott akkumulátort, ezért az NPP-s pályázók nem vehetnek részt ebben a mostaniban. De azok a projektek is még folyamatban vannak.

— Ezek szerint bruttó elszámolásba kerülők fellélegezhetnek? Elég nagy arányukat lefedi a pályázat?

— Ez most mindenképpen egy segítség. De mivel a szaldóból való kiesésre tíz év haladékot adtak, a következő tíz évben folyamatosan esnek majd ki napelemes rendszerek a szaldóból, ezért az igény az akkumulátoros energiatárolásra folyamatosan nőni fog. Első lépésként azokat, akik most kiestek, mindenképpen bátorítjuk a pályázaton való részvételre. Amúgy is azt mondjuk, hogy

aki megteheti, vegyen akkumulátort, de így, hogy ingyen hozzá lehet jutni, ezt nem szabad kihagyni.

De csak ezzel az egy pályázattal nem oldottuk meg az ország energiatárolási problémáját. Biztos, hogy szükség lesz még más megoldásokra is, akár lokális, akár központi, szolgáltatói szintű energiatárolókra. Másik oldalról pedig a rezsicsökkentés még mindig befolyásolja a napelemes piacot. Nekünk van egy olyan javaslatunk az időszakos elszámolás bevezetésére, ami szerint akkor legyen olcsó az áram, amikor sok van belőle, és akkor drágább, amikor kevés. Ez arra ösztönözné az embereket, hogy akkor tároljanak, amikor olcsó az energia, és azt akkor használják fel, amikor drága. Így még nagyobb hatékonysággal lehet majd használni az akkumulátoros tárolókat.

— Ez egy rendkívül gyorsan fejlődő technológia. Érdemes belevágnia most ebbe a pályázatba, aki csak 2030-ban esik ki a szaldóból, vagy jobb, ha vár egy kedvezőbb megoldásra?

— Nem tudjuk, 2030-ban milyen lehetőségek lesznek, viszont tudjuk, hogy most ezt ingyen megkaphatják. Négy év múlva biztos, hogy lesz jobb technológia, de hogy az mennyibe fog kerülni és milyen feltételekkel lehet majd megszerezni, most még nem látjuk.

— A mostani energiatárolók körülbelül milyen élettartamúak?

— Ez gyártónként és akkumulátortípusonként is eltérő lehet. Érdemes megnézni a konkrét gyártói adatokat. Annyi biztos, hogy ahogy a napelemeknél, úgy az akkumulátoroknál is idővel csökken a kapacitásuk és a teljesítményük.

— Az eddigi pályázatok, mint például a hírhedt RRF, meglehetősen bürokratikusak voltak. Mit várhatunk most, ez egy egyszerűbb, gyorsabb folyamat lesz?

— A saját tapasztalatom szerint, és erről is egyeztettünk az Energiaügyi Minisztériummal, a minisztériumnak is egyértelműen az volt a célja, hogy ez egy egyszerű, könnyen megszerezhető támogatás legyen. Az előzetes kiírás alapján ez tényleg így van. A pályázaton két körben lehet részt venni. Az első körben egy nagyon egyszerű elektronikus regisztrációval csak jelezni kell az igényt. Utána van körülbelül egy hónap a rendszer kiválasztására és az ajánlatkérésre. A második körben kell csak a kivitelezői szerződést beadni, ami egy mintaszerződés alapján történik. Úgy gondolom, hogy ez egy egyszerű folyamat lesz, biztosan egyszerűbb, mint a korábbiak. Ezt az is mutatja, hogy nem a kivitelezőknek, hanem a lakosságnak kell beadnia a pályázatot.

A 2,5 millió forintot is a lakosságnak utalják, nem a kivitelezőnek, méghozzá két lépésben: először egy egymillió forintos előleget, majd a munka elkészülte után a maradék másfél millió forintot.

— Ez azt jelenti, hogy bár ingyenes a beruházás, a pályázónak mégis rendelkeznie kell némi pénzügyi pufferrel, amivel ideiglenesen finanszíroz?

— Nem kell, pont ezért van az egymillió forintos előleg. A pályázó kap egymilliót, amit odaadhat a kivitelezőnek előlegként az alapanyagokra. Amikor a szerelés és az üzembe helyezés megtörtént, megkapja a második részt, és abból fizeti ki a kivitelezőt. Így a kivitelezőnek és a lakosságnak sem kell finanszíroznia az anyagbeszerzést. A készrejelentés után érkezik a végösszeg, a másfél millió forint.

— Az állami elszámolások eddig nehézkesek voltak. A korábbi tapasztalatok után miért bízhat egykivitelező abban, hogy a munka után gyorsan megkapja a pénzét?

— Ez jogos gondolat.

Az RRF pályázatnál több kivitelező is tönkrement a kifizetési nehézségek miatt, fizetésképtelenné vált.

Tehát sajnos van ennek friss, rossz tapasztalata a piacon, a kivitelezők óvatosabbak. Ennek ellenére ez egy általános piaci kockázat. Úgy gondolom, hogy a most piacon lévő cégek ezt a 2,5 millió forintos összeget még be fogják tudni vállalni. De a kockázat attól még fennáll: sajnos a korábbi évek tapasztalata nem tett jót a bizalomnak.

— A pályázat kiírója épített be valamilyen garanciát ennek elkerülésére?

— Annyi hangzott el, hogy ez a pénz elvileg rendelkezésre áll a magyar költségvetésben, nem pedig egy visszatartott európai uniós forrásra várunk. Nem uniós, hanem magyar jogszabályok határozzák meg a kifizetést. Ezért elvileg egyszerűbb lehet a pénzhez jutás. A korábbi RRF pályázatoknál sokszor hivatkoztak arra, hogy nagyon szigorú uniós feltételeknek kell megfelelni, és ezért dobták vissza a pályázatok 95%-át. Most abban bízunk, amit a kormány ígér: hogy ez az ő felügyeletük alatt nem fordulhat elő. Én is bízom benne, hogy bárki is ül abban a székben, kötelessége lesz ezt megoldani.

Kapcsolódó

Itt van Orbán Viktor nagy haditerve, a rezsicsökkentés 2.0: 2,5 millió forintot adnak a napelemeseknek akkumulátorra

Csütörtök este megjelent a lakossági energiatároló-programról szóló határozat a Magyar Közlönyben. A pályázat 2026. február 1-jén nyílik meg.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Utánpótlás-sportegyesület kisbuszával autózott a fideszes képviselő, akitől ittas vezetés miatt korábban már elvették a jogosítványát

Lapinformáció szerint rendőrségi eljárás indult a balatonfűzfői fideszes képviselő ellen, eltiltás hatálya alatti vezetés gyanúja miatt. A politikus tagadja a legsúlyosabb állításokat.

KÉK HÍREK

Kiengedték a letartóztatásból a Péterfy kórház vesztegetéssel gyanúsított főorvosait

A Péterfy Sándor Utcai Kórház krónikus belgyógyászati osztályának két főorvosa bűnügyi felügyelet alá került. A rendőrség szerint fejenként legalább 16-16 millió forintot fogadhattak el a betegek hozzátartozóitól.

KULT

Elképesztő tömeg a Rendszerbontó Nagykoncerten - Mutatjuk a délután legérdekesebb pillanatait a Hősök teréről

Pontosan 16 órakor elkezdődött a Rendszerbontó Nagykoncert a Hősök terén. A fellépő művészek mindenkit arra buzdítanak, hogy menjenek el szavazni.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Panyi Szabolcs: Orbán Viktor katonaéveiről lehet kompromittáló anyaga a Kremlnek

Az oknyomozó újságíró szerint zsarolásra alkalmas iratok lehetnek Moszkva birtokában. Az újságíró szerint ez magyarázatot adhat a miniszterelnök oroszbarát fordulatára, miközben a Szemjon Mogiljevics-féle zsarolási teóriát kamunak tartja.

F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 10.

Panyi Szabolcs, a Direkt36 és a VSquare oknyomozó újságírója volt a Helyzet van podcast vendége, ahol a magyar választási kampányt övező titkosszolgálati játszmákról, az ellene indított lejárató kampányról és az orosz befolyás mélységeiről beszélt.

Az újságíró szerint a mostani intenzív kampányidőszak nagyjából az ő március 6-i, a VSquare-en megjelent cikkével kezdődött, amelyben arról írt, hogy az orosz katonai hírszerzés, a GRU emberei jelentek meg Magyarországon, hogy Orbán Viktor érdekében befolyásolják a választásokat. Panyi elmondta, maga a tény, hogy orosz befolyásolási kísérlet zajlik, több mint tízéves kutatómunkája után nem lepte meg.

„Ami meglepett, az az, hogy ez a helyzet odáig eszkalálódott, hogy a magyar kormány az igazából semmit nem tesz ez ellen”

– fogalmazott. Állítása szerint olyan információk jutottak el hozzá, majd később a Financial Times által megszerzett dokumentumok is ezt erősítették meg, hogy a Kreml egy 80 fős kormánypárti influenszerhálózaton keresztül terjesztett volna mesterséges intelligenciával generált, orosz dezinformációs tartalmakat, miközben 30 ellenzéki véleményvezért próbáltak volna elnyomni. Szerinte az teszi unikálissá a magyar esetet más országokéhoz képest, hogy

míg máshol az állam ellenállt az orosz beavatkozásnak, „Magyarországon ez a magyar kormány hatalomban tartása érdekében történik”.

A cikk megjelenése után szerinte a kormányoldal és a propaganda sajtó példátlan támadást indított ellene. „Ez volt az első olyan eset, hosszú-hosszú évek óta, amikor átlépte a határt, mondjuk Kocsis Máté, Fidesz frakcióvezető és mások is. Retorikailag és jogilag is átlépték azt a határt, amit korábban igyekeztek betartani” – mondta Panyi, aki szerint korábban kerülték a direkt vádakat, hogy egy bíróságon véleménynyilvánításnak minősüljön a kijelentés.

„Itt átlépték azt a határt, hogy direkt módon kijelentették azt, hogy én egy kém vagyok, meg hazaáruló vagyok.”

Hozzátette, Kocsis Máté a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának tagjaként letagadta, hogy a testületben elhangzottak volna a GRU-s ügynökök magyarországi jelenlétére vonatkozó információk.

Az elmúlt hetekben megszaporodott, nyugati lapokban megjelent, nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozó cikkek kapcsán Panyi Szabolcs úgy véli, nem egy, a nyugati szövetségeseknek tulajdonítható, összehangolt akcióról van szó. Szerinte

a helyzet egyszerűen annyira súlyossá vált, hogy az már nemzetbiztonsági kihívást jelent a NATO és az EU számára is.

Úgy látja, az események inkább „hólabdaszerűen” indultak el, miután ő nyilvánosságra hozott egy részletet egy lehallgatott Szijjártó-Lavrov beszélgetésből, ami más újságírókat is arra ösztönözhetett, hogy megkérdezzék a saját forrásaikat.

A lehallgatott beszélgetések eredetéről szólva kifejtette, a nyugati titkosszolgálatok vélhetően nem a magyar politikusokat, hanem orosz célpontokat figyelnek meg, és a magyar vezetők egyszerűen „a vonal túlsó oldalán” bukkannak fel.

„Túl sokat telefonálnak Moszkvába, ennyiről van szó”

– jelentette ki. Szijjártó Péter esetében szerinte a külügyminiszter többszöri figyelmeztetés ellenére sem használ biztonságos kommunikációs csatornákat, ami Panyi szerint, ha nem Magyarországon történne, súlyos büntetőeljárásokat vonna maga után.

„Az én feltételezésem az az, hogy a legsúlyosabb dolgok, azok mind privátban, a személyes találkozókon hangzanak el.”

Az ellene indított lejárató kampány második, intenzívebb hullámát egy másik cikke váltotta ki, amely egy ukrán pénzszállító elfogásáról szólt. Ennek hatására jelent meg a Mandineren egy vágott és vélhetően manipulált hangfelvétel egy forrásával folytatott beszélgetéséről. Az újságíró szerint ez egyértelműen bosszú volt, amelynek valódi kiváltó oka egy korábbi, a brüsszeli „pancser kémtevékenységről” szóló cikke lehetett. Az ukrán pénzszállítós akciót egy tudatos, Farkas Örs, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár által vezényelt provokációnak tartja, aminek célja egy Ukrajnával való konfliktus gerjesztése volt.

A Farkas Örs nevével fémjelzett időszakról szólva Panyi a titkosszolgálatok működésében kontinuitást lát, de az elmúlt hetek eseményei szerinte brutális eszkalációt jelentenek. Úgy véli, a szolgálatoknál eltűnt a szakmai középvezetés, és a szerveket teljesen Orbán Viktor újraválasztásának szolgálatába állították. „Ki fog ezután bármit megosztani egy magyar titkosszolgálattal, hogyha azt látják, hogy a következő pillanatban azt mondjuk egy újságíró ellen tudják felhasználni. Tehát ez elképesztően felelőtlen” – mondta. A saját lehallgatásával kapcsolatban megjegyezte, elképzelhető, hogy egy új, a Pegasus utódjának számító magyar kémszoftverrel hajtották végre az akciót.

A kémkedés vádjával tett feljelentést Panyi Szabolcs a politikai kommunikációs gépezet részének, jogi szempontból komolytalannak tartja.

„A kémügyek nem úgy működnek, hogy bejelenti a kormány sajtótájékoztatóján, a kormányinfón a miniszter, hogy ő egy kém és ezzel feljelentést teszünk.”

A valódi veszélyt nem a jogi eljárásban látja.

„Amitől igenis tartani kell az az, hogy mindig vannak mentálisan, pszichológiailag instabil emberek, akik elhiszik, hogy én tényleg egy ukrán kém, én tényleg egy hazaáruló vagyok, és esetleg ők azt gondolják, hogy nekik kell igazságot szolgáltatni.”

Az orosz befolyásról szóló könyvén is dolgozó újságíró beszélt arról is, hogy mi állhat Orbán Viktor oroszbarát fordulata mögött. A Szemjon Mogiljevics nevével fémjelzett zsarolási teóriát „full kamunak” tartja. Ehelyett szerinte a magyarázat sokkal hétköznapibb.

Kutatásai alapján létezik olyan, a Kreml által is őrzött kompromittáló anyag, amely Orbán Viktor katonaéveire és a 3/4-es csoportfőnökséggel való állítólagos együttműködésére vonatkozik. Bár ez szerinte erkölcsileg nem lenne elítélhető, egy antikommunista imázsra építő politikus számára a 2000-es években rendkívül súlyos lehetett volna.

Emellett már a 2000-es években létezett egy olyan orosz titkosszolgálati kapcsolattartó, aki a Kreml és a magyar kormány között a korrupt üzleteket menedzselte, és már akkor felvette a kapcsolatot a Fidesszel, amikor Orbán még a Gazprom legvidámabb barakkjáról beszélt.

Panyi a megnövekedett nyilvános szerepléseit tudatos stratégiának nevezte, amellyel a lejárató kampányra reagál, és amellyel a hatalmas nemzetközi szakmai szolidaritást is viszonozza. Szerinte az európai közvélemény a magyar eseményeket nem a helyi kampány, hanem az orosz befolyás kontextusában értelmezi.

„Ők úgy értelmezik, hogy ez az orosz befolyásolási kísérlet, ez az orosz módszerek átvétele, és amikor egy újságírót kémkedéssel vádolnak, az konkrétan az a putyini mintázatnak az átvétele.”

Saját munkájára egyfajta kémelhárításként tekint, mivel állítása szerint a magyar állami szervek nem végzik el ezt a feladatot.

„Mi történik akkor, ha egy miniszter olyan dolgokat csinál, amit ha bárki más csinálna, akkor kattanna a bilincs?”

Ezt a kérdést Szijjártó Péter tevékenységére utalva tette fel, akinek Lavrovval való viszonyát egyenlőtlennek és alárendeltnek írta le.

Arra a kérdésre, hogy milyen érzés az állam ellenségeként élni, úgy reagált, hogy a magyar kormányt nem tekinti szuverénnek, a módszereket és a vádakat pedig orosz mintázatúnak tartja. „Én nem vagyok közellenség, lehet, hogy az államnak az ellensége vagyok, de hogy én újságíróként a magyar nyilvánosságot, a magyar közönséget, a magyar olvasókat szolgálom. Az, hogy most van egy olyan rezsim, amelyik nem feltétlenül a magyar szempontokat tekinti a legfontosabbnak, (...) hát ezért hadd ne érezzem már rosszul magam.”

Kapcsolódó

Telkes András: Közeledünk a törésponthoz és Orbánék már nem tudnak visszafordulni, ezért léptek a nyugati titkosszolgálatok

Példátlan dolog, hogy egy EU-s külügyminiszter rendszeresen tájékoztasson egy ellenséges hatalmat - mondja az információs Hivatal volt főigazgató-helyettese. A nyugati szövetségesek szerinte felmérték, hogy az Orbán-rendszer már képtelen konszolidálódni.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Eddig nem tűzijáték, de tartogat meglepetéseket a The Boys utolsó évadának nyitánya

A The Boys új szériája már nem finomkodik. Ami eddig szatíra volt, mostanra ijesztően valóságos lett. És ez talán még durvább, mint bármelyik véres jelenet. Homelander hatalma csúcsán, vajon ki tudja megállítani?

KULT

Itt nézheted élőben a Rendszerbontó Nagykoncertet

Pénteken délután és este a Hősök terén rendezik meg a Polgári Ellenállás Rendszerbontó Nagykoncertjét. Mutatjuk, hol nézheted a rendezvényt, ha nem tudsz ott lenni.

KULT

Fotók: így gyülekeznek az emberek a Rendszerbontó Nagykoncert helyszínén

Friss képeink a Hősök teréről: folyamatosan érkeznek az érdeklődők az ország minden részéből az egyedülálló rendezvényre

SZEMPONT

Kéri László: Orbánék pitiáner tolvajbandaként végzik, miközben az újkori magyar történelem legnagyobb esélyét játszották el

A politológus élete legnagyobb csalódásának nevezte, mi lett a volt tanítványaiból. Szerinte a Tisza Pártnak a kétharmadra is esélye van, és a 2026-os voksolás kimenetelének globális hatásai is lehetnek.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. április 09.

Kéri László politológus, szociológus a Szélsőközép nevű YouTube csatornán azt mondta, életének legnagyobb közéleti csalódása az, ami a Bibó Kollégiumban egykor általa is tanított Fidesz-alapítókból lett.

Azt állítja, ennél szerencsésebb korosztály és csapat nem volt az újkori magyar történelemben, mert húsz évük volt felkészülni a kormányzásra, nem tapadtak a Kádár-rendszerhez, rengeteg nemzetközi tapasztalatot gyűjtöttek, és egy viszonylag békés, gazdaságilag konszolidálódó időszakban, dőlő uniós pénzek mellett vették át az országot.

„Ehhez képest szerintem az, hogy csalódás, az nem eléggé erős kifejezés. Tehát, ha arra gondolok, hogy milyen peremfeltételek mellett kapták az országot, és hogy hagyják itt, akkor ez az újkori magyar történelem leginkább eljátszott és soha vissza nem térő esélye, alkalma” – mondta Kéri, aki szerint ezt a bélyeget és kollektív bűnt soha nem fogják magukról lemosni.

„Szerencsés világgazdasági, szerencsés politikai konstelláció mellett egy ilyen végtelen, pitiáner tolvajbandaként végzik” - fogalmazott.

A politológus úgy véli, a Fidesz-alapítók bukásának egyik oka a kollégiumi múltjukban keresendő. A Ménesi úti intézmény egy olyan eszméletlen zárt világ volt, amely hihetetlenül erős közösségteremtő erővel bírt, és ez a szoros kötelék elnyomta a belső kritikát.

Kéri szerint Orbán Viktor sorozatosan „dupla vagy semmit” játszott, és ezekből rendre győztesen került ki, ami tovább erősítette a tévedhetetlenségének mítoszát a csoporton belül. A másik okot Lord Acton híres mondásával magyarázta: „A hatalom korrumpál, az abszolút hatalom abszolút korrumpál, ezeket az embereket egytől egyig mind megrontotta a kontroll nélküli hatalom.”

Szerinte a kontroll hiánya miatt az egykori jó tulajdonságaik elsorvadtak, és elhatalmasodott rajtuk a démonuk. Példaként Gulyás Gergelyt hozta fel, aki Kéri szerint egy „szégyellős ministránsból” vált olyanná, aki folyamatosan hazudik, még ha láthatóan nem is esik neki jól.

Kéri László szerint Orbán Viktornak „nem volt soha ideológiája, pillanatnyi érdekei voltak, és a pillanatnyi érdekéhez kapott mindig valamilyen álideológiai hátteret.”

A politológus több személyes anekdotát is megosztott a Fidesz korai időszakából. Felidézte a párt ötödik születésnapját 1993-ban, ahol Lévai Anikó a férjéről azt mondta: „Tudod, a Viktort az emberek vagy szeretik, vagy utálják. És ezzel én is így vagyok.”

Egy másik alkalommal, amikor Orbán azon bosszankodott, hogy az emberek félnek tőle, Kéri felesége, Zita megjegyezte, hogy ezen el kéne gondolkodnia. Orbán erre azt válaszolta: „Aki fél tőlem, az menjen orvoshoz.” Kéri feleségének replikája így hangzott: „Ennyi orvos nincs ebben az országban.” Kéri szerint Orbán ezt tíz évvel később is felemlegette neki.

A politológus elmesélte azt a történetet is, amikor 1983-ban a Bibó Kollégium alakuló ülésén azzal keltett botrányt, hogy kijelentette, ő kiköltözne egy olyan kollégiumból, ahol három ember – Simicska, Varga Tamás és Orbán – felszólító módban beszél a többiekkel. Amikor Orbán számonkérte, Kéri azt vágta a fejéhez: „Az a baj veletek, hogy rosszabbak vagytok a Kun Béla-féle Lenin-fiúknál.” Tizenöt évvel később a már miniszterelnök Orbán a parlament folyosóján odaszólt neki:

„Azért a Kun Bélázásért egyszer még elszámolunk.”

Kéri szerint Orbán Viktor legnagyobb politikai és személyes kudarca a 2002-es választási vereség volt. „A 2002-es választás elvesztését az soha nem fogja megbocsájtani az országnak. Tehát én azt láttam rajta, hogy az az igazi törés” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a Fidesz egyáltalán nem volt felkészülve a vereségre, és ezt a kudarcot a miniszterelnök a mai napig nem heverte ki.

A politológus úgy látja, a magyar demokratikus kísérlet 2006-ban siklott ki, és az azóta eltelt időszakban az ország négy legfontosabb alrendszere – a gazdaság, a politikai rendszer, a társadalmi szerkezet és a kultúra – is tévútra került. Szerinte a gazdaság csődben van, a jogállamiságot felszámolták, a társadalmi polarizáció drámaian megnőtt, a kulturális életet pedig tönkretették.

Úgy véli, a 2026-os választás igazi válaszút lesz, mert az Orbán által létrehozott rendszer nem reformálható.

A globális politikáról szólva Kéri azt mondta, a világban 2008 óta halmozódó válságok – pénzügyi, klíma, migrációs, kiber – kedveznek az olyan „erős embereknek” és „szélhámosoknak”, mint Trump, Putyin, Hszi Csin-ping vagy Orbán, akik azt hitetik el, hogy univerzális problémamegoldók. Ennek fényében a 2026-os magyar választásnak hatalmas nemzetközi tétje van.

„Egy Orbán-győzelem ennek a tábornak elég komoly segítség lenne. Ha itt megbukik, akkor az pont ennek a típusnak és ennek a típusú berendezkedésnek az inverze is lehet, tehát meg is fordítja” – fejtette ki.

A választási esélyeket latolgatva Kéri László azt mondta, a pártlistás versenyt már eldőltnek tekinti, szerinte azt a Tisza Párt nyeri. A választás azonban a 106 egyéni körzetben dől el, ahol a helyzetet sokkal nehezebb modellezni.

Saját, az országot bejárva szerzett tapasztalatai alapján úgy látja, a Tisza Párt jelöltjei hatalmas energiával dolgoznak, míg a Fidesz jelöltjei mögül elfogyott a korábbi bázis, és sok fideszes polgármester is inkább kivár.

Szerinte minden esély megvan nemcsak a Tisza győzelmére, hanem a kétharmados győzelemre is, ehhez elég, ha 65-öt megnyernek a 106-ból egyéni kerületből.

Az értelmiség felelősségével kapcsolatban Kéri azt mondta, mindenki csak a saját nevében beszélhet. Ő és a felesége azzal tették meg a magukét, hogy az elmúlt másfél évben 103 helyen jártak az országban a Tisza Pártot segítve.

„75 éves létemre ennyit tudtam tenni azért, hogy változás legyen. Azt gondolom, hogy a kortársaim, vagy a hasonló felkészültségűek közül jó néhánynak még ezt meg kellett volna tenni” – mondta, kritikával illetve azokat, akik megelégedtek azzal, hogy „idióta tévéknél vitatkoznak”.

A teljes beszélgetés

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Halálra marcangolt egy csecsemőt két kutya egy angliai kisvárosban, az egyiket lelőtték a rendőrök

A helyiek egy nő kétségbeesett sikolyaira lettek figyelmesek. Az incidens során egy nő is megsérült.

KÉK HÍREK

Hamis lakcímmel csalt ki 23 millió forintot három magyar nyugdíjas az osztrák államtól

Két 73 és egy 74 éves férfi egy alsó-ausztriai címmel jutott jogosulatlanul szociális juttatásokhoz. Amikor a kifizetéseket leállították, az elkövetők a bécsújhelyi bíróságon perelték be az osztrák hivatalt.

KÉK HÍREK

A három gyerek a nagyszülőknél húsvétozott, közben apjuk puszta kézzel ölte meg anyjukat Szigethalmon

Hajtóvadászat indult egy 41 éves férfi ellen, aki a gyanú szerint megölte feleségét Szigethalmon. A holttestet a pár közös sorházi lakásában találták meg húsvéthétfőn.

SZEMPONT

Fekete-Győr András Orbán péntek reggeli beszédéről: Az ország egy nagy cselt várt a „NER csodacsatárától”, de ehelyett csak egy erőtlen akciót kapott

A politikus a választás előtti utolsó pénteken reagált Orbán Viktor bejelentésére. A Momentum alapítója szerint a kormányoldal ezzel a lépéssel egy „szánalmas öngólt” rúgott.

F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 10.

A Momentum Mozgalom alapítója szerint a kormányoldal „tényleg elfogyott” a vasárnapi választás előtt. Fekete-Győr András egy pénteki Facebook-posztban úgy fogalmazott, az ország egy nagy cselt várt a „NER csodacsatárától”, de ehelyett csak egy erőtlen akciót kapott.

„Tizenhat éven át tartó, gátlástalan egész pályás letámadás után egy ország várta, hogy a NER csodacsatára a legvégén még bemutasson egy utolsó nagy cselezést.

Ha valamikor, hát most tényleg sikerült magára terelnie a figyelmet: húszezren figyelték élőben a beígért »rendkívüli bejelentést«. Az egész ország várta lélegzetvisszafojtva a titkos fegyvert, a mindent elsöprő ellencsapást a hetek óta rájuk szakadó botránylavinára...” – írta Fekete-Győr.

A politikus által említett „rendkívüli bejelentés” Orbán Viktor pénteki üzenete volt, amely a kampányhajrában nagy figyelmet kapott. Az üzenetet Lakner Zoltán politológus Grósz Károly egykori MSZMP-főtitkár hírhedt beszédéhez hasonlította, amelyben a rendszerváltás előtt a fehérterrorral riogatott. A miniszterelnök most egy szervezett, káosszal fenyegető kísérletről beszélt.

Fekete-Győr szerint ez a bejelentés nem érte el a célját, sőt, a visszájára sült el.

„Erre a nagy roham helyett mit kapunk? Még csak nem is kapufát, hanem egy a saját térfélen botladozva rúgott szánalmas öngólt. Már ahhoz is kevesek, hogy vergődjenek.”

A kampány utolsó napjait amúgy is a kölcsönös vádaskodás jellemezte. Dömötör Csaba bejelentette, a Fidesz Demokrácia Központot hoz létre, hogy a polgárok jelezhessék a Tisza Párt által elkövetett választási visszaéléseket. Ezzel párhuzamosan Magyar Péter azt állította, a kormány orosz dezinformációval terjeszt hamis híreket a pártja jelöltjeinek állítólagos visszalépéséről.

A Momentum alapítója a bejegyzésében egyenesen Rogán Antalt szólította meg, és a rendszer végéről írt.

„A szemünk láttára omlik össze az a bizonyos legyőzhetetlennek hitt gépezet, és a nagy fináléra a gigantikus leszámolás helyett szerencsére nem maradt más, csak egy erőtlen, tartalom nélküli semmi.”

Úgy véli, a választók fogják megadni a kegyelemdöfést vasárnap. „Ennek a rendszernek tényleg vége van. Úgy tűnik, nem maradt több ász az ingujjukban, vasárnap pedig mi magunk, magyarok milliói fogjuk megadni a kegyelemdöfést ennek a szánalmas agóniának!”

Kapcsolódó

Lakner Zoltán összevetette Orbán Viktor pénteki üzenetét Grósz Károly hírhedt fehérterroros beszédével

A politológus szerint ugyan nem teljesen fair az összehasonlítás, de lát bennük párhuzamok. Orbán egy szervezett, káosszal fenyegető kísérletről beszélt, míg az MSZMP-főtitkár annak idején a fehérterrorral riogatott a rendszer bukása esetére.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Sorra gyilkolja a családját Glen Powell – A Hogyan kaszálj nagyot, megmutatja, hogy miért ne öljünk az örökségért

Erős szereplőgárda, érdekes alapötlet és egy klasszikus történet modern feldolgozása. Papíron minden működik, a gyakorlatban viszont valami hiányzik. Ez az a film, ami lehetett volna sokkal több is.

KÉK HÍREK

Raktárba zárta a gyerekeket, kirúgták a nevelőt a ballószögi bölcsődéből

A ballószögi bölcsődében azonnali hatállyal felmentettek egy nevelőt, miután a szülők szerint több gyereket bántalmazott. Jelentési kötelezettség elmulasztása miatt további öt dolgozó kapott megrovást.

KÉK HÍREK

Hét év börtönt kapott első fokon Fekete Dávid csalásért és sikkasztásért

A megasztáros énekes a vádirat szerint 2017 és 2021 között magánszemélyeket, cégeket és bankokat is megkárosított. A tárgyaláson szóba került egy hangfelvétel is.

SZEMPONT

Rácz András hamis zászlós akcióra figyelmeztet: orosz provokátorok jöhetnek

Az Oroszország-szakértő szerint a kormánymédia egy ukrán álláshirdetésre hivatkozva készíti elő a terepet egy provokációnak. Rácz András szerint a cél az, hogy egy esetleges erőszakos tömegoszlatást később „ukrán beavatkozásként” lehessen beállítani.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. április 10.

Rácz András szerint a kormánymédia tudatosan készíti elő a terepet egy lehetséges provokációnak a közelgő választásokra. A szakértő azt állítja, hogy „a kormánymédia épp előkészíti szláv anyanyelvű provokátorok lehetséges érkezését a választásokra”.

Úgy véli, ez a narratíva egy olyan, hamis zászlós akció alapja lehet, amelynek keretében orosz provokátorok érkeznének Magyarországra.

Rácz András szerint a kormányközeli sajtóban napok óta szerepel egy hír, amely egy ukrán álláskereső oldalon megjelent, azóta már lezárt hirdetésen alapul. Ebben a „Mi Büszkeségünk” nevű civil szervezet állítólag jó fizikai állapotú embereket keresett magyarországi nyilvános eseményeken való részvételre. A szakértő szerint a történet több ponton is sántít.

Egyrészt gyanúsnak tartja a hír forrását, egy Mario Nawfal nevű libanoni-ausztrál bloggert, aki a magyar kormány számára kedvező témákban már korábban is feltűnt. A bejegyzés szerzője szerint „nem túl nagy az esélye, hogy éppen ő böngészne ukrán nyelvű álláshirdetéseket”, valószínűbbnek tartja, hogy valakik elküldték neki az információt.

Rácz András a gyakorlati megvalósítást is kétségbe vonja, szerinte a hirdetés nem számol az ukrajnai realitásokkal. „Ukrajnában a hadiállapot miatt a katonakorú férfiaknak gyakorlatilag lehetetlen külföldre utazniuk” – állítja, hozzátéve, hogy egy civil szervezet valószínűtlen, hogy elegendő kiutazási engedélyt tudna szerezni.

Emellett a hirdetésből hiányoznak az EU-ba való beutazáshoz szükséges feltételek, mint a biometrikus útlevél vagy a vízum. A felajánlott fizetést is irreálisnak tartja, mivel a 100 ezer hrivnyás díj a fronton harcolók harci pótlékának felel meg, nem pedig egy civil megbízásnak.

A bejegyzés szerint nem ez az első eset, hogy a választások előtt felmerül egy esetleges hamis zászlós művelet gyanúja. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő korábban a Török Áramlat gázvezeték közelében talált robbanószerek ügyét nevezte egy előre megtervezett akciónak, amelynek célja a választások befolyásolása lehetett. Az ügyre reagálva Aleksandar Vučić szerb elnök visszautasította, hogy az incidenssel a magyar választásokba akartak volna beavatkozni.

Az „ukrán provokáció” vádja sem új, Magyar Péter korábban egy konkrét ügynökséget nevezett meg, amely szerinte egy ukrán zászlós provokációért volt felelős.

„Ergo, ha például a választások utáni esetleges ellenzéki tüntetéseken nagyszámú, igen, erőszakos, szláv nyelvet beszélő tüntető/provokátor bukkanna fel, akkor a NER média erre a sztorira alapozva mondhatná, hogy lám, lám, itt az ukrán beavatkozás, az ukrán erőszak, stb.”

Rácz szerint a mostani történet arra lehet alkalmas, hogy ha a választások után erőszakos cselekmények történnének, a kormánymédia azokat ukrán beavatkozásként tálalhassa. A szerző hozzáteszi, hogy az átlagember egy tüntetés zajában nem tudja megkülönböztetni az orosz és az ukrán beszédet.

A bejegyzés szerint Ukrajnának nem állna érdekében egy ilyen akció, Oroszországnak viszont annál inkább. „Valójában persze Ukrajnának mindez egyáltalán nem érdeke. Az viszont nagyon is elképzelhető, hogy Oroszországból akár százas nagyságrendben is érkezzenek provokátorok.”

Rácz András szerint erre már több példa is volt a posztszovjet térségben, például Moldovában. A logisztika sem lenne bonyolult, állítja: Szerbián keresztül be lehetne utaztatni az embereket, főleg, ha a magyar hatóságok félrenéznek.

Az Oroszország-szakértő végül a hatóságok felelősségét hangsúlyozza. „FONTOS részlet, hogy mindezt csak akkor lehet megcsinálni, ha a magyar hatóságok félrenéznek. Ergo, mind a rendőrségnek, mind a nemzetbiztonsági szerveknek kulcsszerepük van/lenne egy ilyen forgatókönyv megakadályozásában” – zárja gondolatait Rácz András.

Kapcsolódó

Buda Péter: Választási puccsról szóló orosz álhírek árasztották el a netet, kritikus napok jönnek

A „Matrjoska” nevű orosz dezinformációs hálózat koordinált kampányban terjeszt hamis videókat a magyar választási kampány utolsó napjaiban - állítja a nemzetbiztonsági szakértő. A tartalmak más platformokon már közel 300 ezer megtekintést gyűjtöttek össze.