HÍREK
A Rovatból

Rogán rájuk küldte a titkosszolgálatot: 510-szeres mérgezést titkolt el a gödi Samsung, a kormány mégsem záratta be

Az Alkotmányvédelmi Hivatal titkos adatgyűjtése súlyos, eltitkolt mérgezéseket tárt fel a Samsung gödi gyárában. Rogán Antal már 2023 elején a bezáratás mellett érvelt, a kormány mégis úgy döntött, hogy inkább haladékot ad a gyárnak a problémák megoldására.


Titkosszolgálati vizsgálat zajlott a gödi Samsung-gyár ellen 2023-ban, ami arra jutott, hogy a vállalat súlyosan veszélyeztette a dolgozói egészségét, és eltitkolta a valóságot, a kormány mégis úgy döntött, nem záratja be – derítette ki a Telex.

A cikk szerint a gyártáshoz használt nikkel és kobalt koncentrációja már a 2022-es mérések szerint is többszörösen meghaladta a határértéket a gyár több pontján, és dolgozók tucatjai szívtak be az egészségükre súlyosan káros, rákkeltő anyagokat tartalmazó levegőt.

Orbán Viktor szűk köréhez már ebben az évben eljutottak olyan értesülések, amelyek szerint a Samsung-gyárban történt súlyos mérgezésekről a vállalat nem oszt meg minden adatot a hatóságokkal, és semmit sem tesz a veszélyes helyzet felszámolásáért.

A Rogán Antal felügyelete alatt álló Alkotmányvédelmi Hivatal ezért titkos adatgyűjtést indított. Az volt a feladat, hogy kiderítsék, valójában milyen szintű mérgezésnek teszi ki a dolgozóit a cég, tesz-e ezek ellen valódi lépéseket, és őszintén kommunikál-e ezekről a hatósággal és a kormánnyal.

A titkosszolgálat a lap szerint lehallgatta a cég vezetőit, és megszerezte a belső jelentéseket. Ebből kiderült ki, hogy

a cég belső mérései a hivatalosan bejelentett határérték-túllépéseknél is súlyosabb szennyezésről árulkodtak, egy esetben egy dolgozónál 510-szeres határérték-túllépést mutattak ki rákkeltő szennyező anyagokból.

Bár a hatóságok korábban többször megbírságolták a céget a dolgozókat érő rákkeltő anyagok miatt, a titkosszolgálati anyag szerint a vállalat gyakorlatilag semmit nem tett a helyzet megoldására. Ebben szerepet játszott, hogy a több ezer milliárd forintos árbevételű céget az akkori szabályok szerint mindössze 10 millió forintra bírságolhatták.

A problémákat a gyár nem megfelelő légtechnikai rendszere okozta. A szűrőberendezések nem voltak alkalmasak a gyártás során keletkező, rendkívül kis méretű porszemcsék kiszűrésére. A dolgozók nem kaptak megfelelő védőfelszerelést, a rákkeltő porok pedig nemcsak a kijelölt „mixing” területen, hanem a gyár több más pontján is felbukkantak.

Amikor ugyanis a korábbi tévéképernyőgyárat akkumulátorgyárrá alakították, a régi rendszerre kötötték rá az újat, a csőrendszerek pedig több helyen nem illeszkedtek.

Egy forrás szerint „volt, ahol a két cső nem ért össze, ezekre a helyekre zsákokat erősítettek. A zsákok persze néha kiszakadtak, és akkor a fekete por kiömlött”.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ jelentése 2023 tavaszán került a kormány asztalára. Ekkorra már az akkumulátorgyárak ügye országos vitát váltott ki, a debreceni CATL-beruházás ellen folyamatosan voltak tiltakozások, és a közvélemény-kutatások is azt mutatták, hogy az emberek többsége nem támogatja ezeket a beruházásokat.

Csakhogy a gödi gyárnak óriási szerepe volt a magyar gazdaság akkori növekedésében. A kormányülésen ezért éles vita bontakozott ki.

Rogán Antal a gyár bezáratása mellett érvelt, a helyzetet „vállalhatatlan politikai kockázatnak” nevezve. Figyelmeztetett, hogy „a munkások ilyen szintű veszélyeztetése” súlyos politikai károkat okozhat.

Más miniszterek, köztük Szijjártó Péter, a nemzetgazdasági károkra és a további beruházások elriasztására hivatkozva ellenezték a leállítást. A kormány végül úgy döntött, nem záratja be a gyárat, hanem őszig adott haladékot a problémák megoldására. Egy későbbi, 2024-es belső vállalati dokumentum úgy fogalmaz, hogy „a helyzetet kiterjedt lobbitevékenységgel és ígérgetéssel oldottuk meg.”

A kormányzati nyomás hírére mindenesetre pánik tört ki a vállalatnál, ahol addig a politikai védettség tudatában kezelték a hatósági eljárásokat.

Egy forrás szerint ekkor „szóltak, hogy Viktor levette a védelmet a gyárról”.

A cég azonnali intézkedési tervet készített, Dél-Koreából mérnököket és ipari légszűrő berendezéseket hozattak a helyzet gyors orvoslására. Őszre a mérések javultak, de a szabálytalanságok nem szűntek meg teljesen.

A Samsungot azóta többször is megbírságolták, 2025 júliusában például 100 millió forintra, miután kiderült, hogy több tucat dolgozónál nem végezték el a kötelező biológiai vizsgálatokat. Mindeközben a gyár környezethasználati engedélyét a bíróság 2025 őszén megsemmisítette, de az üzem csökkentett kapacitással tovább működhet. Sőt, a kormány a bővítéshez 133 milliárd forint állami támogatást is nyújtott, amiért cserébe a cég nem új munkahelyek létrehozását, hanem a meglévő létszám megtartását vállalta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Szíjj László cége is megszólalt Magyar Péter vagyonvizsgálati terveiről
A befolyásos milliárdos érdekeltsége, a Duna Csoport a Forbesnak reagált az új kormány korrupcióellenes terveire. A cégcsoport jelezte, hogy készen áll minden vizsgálatnak alávetni magát, és fontosnak tartja az átlátható együttműködést.
M.M. / Fotó: RTL - szmo.hu
2026. április 18.



Miközben az új kormány az első nagy korrupcióellenes lépéseire készül, a Forbes-listás milliárdosok közül újabb szereplők is megszólaltak.

A közpénzes megrendelésekből megerősödött Duna Csoport stagnálást jelez az építőiparban, de EU-s pénzekre támaszkodó új beruházási hullámot vár – és kész alávetni magát minden vizsgálatnak.

Szíjj László érdekeltsége a Forbes.hu-nak küldött válaszában az elmúlt bő másfél évtizedre történelmi léptékű infrastruktúra-fejlesztési időszakként tekint.

„Vállalatcsoportunk számára különösen fontos és egyben megtisztelő volt, hogy ezekben a minden magyar érdekét szolgáló fejlesztésekben magyar vállalatként aktív szerepet vállalhattunk”

– fogalmaztak.

Jelenleg azonban a tervezett beruházások átütemezése, a költségvetési korlátok és a magas alapanyagköltségek miatt már lassulást tapasztalnak a szektorban. Ezt az időszakot hatékonyságnövelésre, digitalizációra és kutatás-fejlesztésre szánják. A kiutat az uniós forrásokban látják.

„A következő, rövid átmeneti időszak stagnálását követően a közlekedésfejlesztésre fordítható EU-s források elérhetőségének függvényében egy intenzívebb, állami, önkormányzati megrendelések által vezérelt beruházási időszakra számítunk.”

Magyar Péter leendő miniszterelnök korábban megerősítette, hogy létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, amely utólagosan kivizsgálja majd az összes tízmilliárd forint feletti közbeszerzés jogi hátterét.

A Duna csoport erre diplomatikusan reagált, hangsúlyozva, hogy fontosnak tartják az átlátható és korrekt együttműködést a magyar állammal.

Miután Magyar Péter bejelentette a vagyonosodási vizsgálatokat, a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Group is hasonló közleményt adott ki, jelezve, hogy a jövőben is együttműködnek a hatóságokkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kiesett a parlamentből Rogán Antal titkosszolgálatokért felelős államtitkára, aki az ukrán pénzszállító elleni akciót felügyelte a Vsquare szerint
Farkas Örs a győzteskompenzációval a Tisza Pártnak juttatott plusz listás mandátum miatt nem lesz országgyűlési képviselő. A politikust így nem illeti meg a mentelmi jog, miközben neve a kampány egyik legsúlyosabb botrányában merült fel.


A Tisza Párt a győzteskompenzációval szerzett még egy helyet a parlamentben a levélszavazatok és átjelentkezések összeszámlálása után, ezt a mandátumot pedig éppen Farkas Örstől vette el – írja a 24.hu.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős államtitkár neve a kampányban egy komoly botrány kapcsán került előtérbe.

Március 5-én a Terrorelhárítási Központ rajtaütött az ukrán állami Oschadbank két páncélozott járművén Budapest térségében, az M0-s autóút környékén, és mintegy 82 millió dollárnyi készpénzt és aranyat foglalt le. A kormányzati kommunikáció pénzmosás-gyanúra hivatkozott, a

Vsquare oknyomozása szerint azonban egy politikailag motivált, tudatosan felépített titkosszolgálati akció zajlott, amelynek célja Ukrajna provokálása és a konfliktus kampánycélú felhasználása volt. A Vsquare forrásai szerint a művelet élén Farkas Örs állt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ledarált iratokkal teli kukát fotózott Lengyel Tamás az MTI hátsó bejáratánál
A színész-műsorvezető fotókat tett közzé egy szemetesről, amely tele volt ledarált papírokkal. A képek az állítólag az MTI Fém utcai hátsó bejáratánál készültek.


Lengyel Tamás színész a Facebook-oldalán arról írt, hogy nem tartja valószínűnek a bizonyító erejű iratok feltűnő megsemmisítését.

Állítása szerint: „Nem igazán hiszek abban, hogy a bizonyító erejű iratokat, annyira balf@sz módon darálják le, hogy mindenkinek a szeme kiég tőle.”

Azonban felidézte, hogy korábban, a Budacash-ügy kirobbanásának napján a Ménesi úton járva mindenütt papírdarálmányt látott.

Ezzel szemben most meglepőnek találta, amit az MTI hátsó bejáratánál látott.

A Fém utcai kukáról a következőket írta, a posztjához csatolt képekre utalva: „Az MTI hátsó bejáratánál a Fém utcánál található kuka mégis meglep és kb az ezt nem hiszem el kategória.”

A Tisza Párt azzal vádolja a kormányt, hogy egyes minisztériumokban és kormányzati szerveknél nagyüzemi bizonyítékeltűntetés zajlik. Még egy oldalt is létrehoztak, ahol be lehet jelenteni az iratdarálásokat. Szijjártó Péter külügyminiszter az iratdarálásról szóló pletykákat „óriási baromságnak” nevezte, és azt állította, hogy minden megvan digitálisan.

Az MTI munkatársai a héten egy petícióban követelték a kormányzati kézi vezérlés megszűntetését.

Lengyel Tamás képei:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fél év után elvitték az Ötöslottó főnyereményét, valaki 6,78 milliárd forinttal lett gazdagabb
Az Ötöslottó történetének eddigi legnagyobb nyereményét fizetik ki egyetlen szelvényre, a nyertesnek 90 napja van, hogy jelentkezzen. A telitalálat mellett 54-en lettek milliomosok a négyesükkel.


Fél év után valaki elvitte az Ötöslottó főnyereményét szombaton, és ezzel minden idők legnagyobb Ötöslottó-főnyereményét zsebelte be: 6 780 926 220 forintot.

A Szerencsejáték Zrt. szombat esti sorsolásán a 9-es, a 23-as, a 45-ös, a 71-es és a 84-es számokat húzták ki.

Egyetlen szelvényen találták el mind az öt számot.

A Joker-szám a 867069 lett, amin szintén volt egy telitalálat, ez közel 30 millió forintot ért. A főnyeremény mellett 54-en nyertek egyenként 1 297 580 forintot négy találattal, míg a hármasokért 19 260, a kettesekért pedig 2805 forint járt.

A mostani nyeremény megdöntötte a korábbi, 2024. októberi 6,613 milliárd forintos rekordot.

A jackpot azért nőhetett ekkorára, mert nagyjából fél éve, 2025. október 4. óta nem volt telitalálatos szelvény az Ötöslottón.

A nagy lottónyeremények mögött sokszor egészen hétköznapi történetek állnak. Korábban egy 4 milliárdos főnyeremény nyertese például egy véletlennek köszönhette a szerencséjét: csak egy papucsot akart venni, de az üzlet zárva volt, ezért inkább lottózni ment.

A nyertesnek most 90 napja van, hogy jelentkezzen a nyereményéért a Szerencsejáték Zrt. nagynyertes-vonalán. A 300 millió forint feletti összegeket banki átutalással fizetik ki, és a jelenlegi szabályok szerint a nyeremény után nem kell személyi jövedelemadót fizetni.

Via Hvg


Link másolása
KÖVESS MINKET: