Vidéki Prókátor: „Csak egy maffiaállamba oltott banánköztársaságban fordulhat elő” Orbán új rendelete

Bayer Zsolt korrupcióról szóló publicisztika-részletében, melyet úgy vezet fel, hogy „Ez lesz a legszikárabb”, a leköszönő kormány vállalkozókkal szembeni elvárásait összegzi. A publicista felidézi a távozó miniszterelnök kérését, miszerint „minden vállalkozó (szamuelyül: oligarcha) tartsa be a törvényeket, fizesse be az adót és adjon munkát a honfitársainak”. Bayer szerint ez egy egyszerű és megvalósítható elvárás.

Hozzáteszi, hogy aki ennek megfelelően járt el, annak nincs mitől tartania, aki viszont nem, annak meg kell védenie magát. Úgy véli, aki bűnt követett el, annak felelnie kell tetteiért: „Aki pedig ennél is továbbment, és valóban elkövette akár a tizedét annak, amivel állandóan vádolják a teljes politikai közösségünket, az bűnhődjön.”

A szerző fontosnak tartja leszögezni, hogy véleménye szerint „az nem korrupció, ha a közbeszerzésen nem egy külföldi multi, hanem egy magyar vállalkozó nyer”.

A publicista kitér arra a szerinte hamis vádra is, „hogy itt csak a »csókosok« gazdagodtak”. Ezt az állítást cáfolja, mondván: „Nem igaz.” Arra biztatja az olvasókat, hogy „Tessék böngészni a leggazdagabbak listáját, nagy többségben vannak ott a »nem csókosok«”. Írásában megemlíti azokat a vállalkozókat is, akik szerinte sokat köszönhetnek az elmúlt tizenhat évnek, de a választások előtt hirtelen oldalt váltottak.

Bayer Zsolt a cikkének korrupciót taglaló részét azzal a gondolattal zárja, hogy a történtekből tanulni kell a jövőre nézve. „Jó lecke ez. Fontos lecke. A jövőre nézve különösen.”

Miközben az új kormány az első nagy korrupcióellenes lépéseire készül, a Forbes-listás milliárdosok közül újabb szereplők is megszólaltak.

Szíjj László érdekeltsége a Forbes.hu-nak küldött válaszában az elmúlt bő másfél évtizedre történelmi léptékű infrastruktúra-fejlesztési időszakként tekint.

– fogalmaztak.

Jelenleg azonban a tervezett beruházások átütemezése, a költségvetési korlátok és a magas alapanyagköltségek miatt már lassulást tapasztalnak a szektorban. Ezt az időszakot hatékonyságnövelésre, digitalizációra és kutatás-fejlesztésre szánják. A kiutat az uniós forrásokban látják.

Magyar Péter leendő miniszterelnök korábban megerősítette, hogy létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, amely utólagosan kivizsgálja majd az összes tízmilliárd forint feletti közbeszerzés jogi hátterét.

Miután Magyar Péter bejelentette a vagyonosodási vizsgálatokat, a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Group is hasonló közleményt adott ki, jelezve, hogy a jövőben is együttműködnek a hatóságokkal.

Nem várták meg az új kormányt a döntéssel: Sulyok Tamás köztársasági elnök újabb öt évre kinevezte Trócsányi László egykori igazságügyi minisztert a Károli Gáspár Református Egyetem rektorának. A 444.hu által is közölt hír szerint az erről szóló határozatot a pénteken megjelent Magyar Közlöny 2026. évi 39. számában publikálták.

Trócsányi új megbízatása 2027. február 1-jén kezdődik és 2032. január 31-ig tart.

Az egyházi fenntartású intézményeknél a rektori kinevezés a fenntartó javaslatán alapul, amit a köztársasági elnök erősít meg. Az egyetem működését befolyásolja az is, hogy 2024-ben visszaállították a duális vezetési rendszert, így a rektor mellett kancellár is irányítja az intézményt.

Trócsányi László első rektori kinevezését a Magyarországi Református Egyház zsinata és Balog Zoltán püspök javasolta, a döntést pedig az egyetem szenátusa is egyhangúlag támogatta.

Első rektori ciklusa alatt az egyetemen jelentős átszervezések és leépítések történtek, amelyek a bölcsészkaron több száz hallgatót érintettek, nekik felajánlották a lehetőséget, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folytassák tanulmányaikat.

A Széchenyi-díjas jogtudós korábban volt párizsi és brüsszeli nagykövet, 2007 és 2010 között alkotmánybíró, 2014 és 2019 között pedig igazságügyi miniszter. Ezt követően 2024-ig az Európai Parlament képviselőjeként dolgozott.

Miközben a leendő kormány az állami vagyon visszaszerzését és a piac megtisztítását ígéri, a leggazdagabb magyarok egy része a szabad versenyt üdvözli, mások a kedvező adókat és az import munkaerő ésszerű szabályozását kérik – és közben szinte mindenki kész együttműködni a várható vagyonosodási vizsgálatokkal.

A Forbes körkérdésére több, az üzleti életet meghatározó cégvezető és tulajdonos is megosztotta várakozásait a kormányváltás utáni időszakra. A közbeszerzéseken az elmúlt években sikeres B+N Referencia Zrt. vezetője, Kis-Szölgyémi Ferenc szerint a politika eddig lehetőséget biztosított a nemzetközi terjeszkedésre.

„Az elmúlt tizenhat év gazdaságpolitikája lehetőséget biztosított számunkra, hogy egy nemzetközi növekedési pályára lépjünk” – mondta az üzletember, hozzátéve, hogy cégük kilenc országban van jelen, és mivel az állami megrendelések mellett a piaci kapcsolataikat is megőrizték, nem számítanak jelentős átrendeződésre a saját szektorukban.

Magyar Péter leendő miniszterelnök ismertette a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának tervét. Az új intézmény célja a piaci egyensúly helyreállítása és a politikai befolyás csökkentése az üzleti életben, feladatai közé tartozna az utólagos vagyonosodási vizsgálatok lefolytatása is.

Az iparági szereplők eltérő hangsúlyokkal, de konkrét elvárásokkal tekintenek a következő időszakra. Bárány László, a MasterGood tulajdonosa a közbeszerzések megtisztítását és az import munkaerő szabályozott bevonását sürgeti.

Lévai Bálint, a BioTech USA cégcsoport társtulajdonosa szerint a kedvező adózási környezet kiszámíthatósága és az állami támogatások átláthatóságának növelése a legfontosabb.

Az építőiparban érdekelt Scheer Sándor (Market, Progress) a beruházási klíma megnyugvását és egy innovációbarát környezet kialakulását tartja a legnagyobb lehetőségnek.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásának tervét az indokolja, hogy az elmúlt években a közbeszerzések jelentős része egy szűk vállalati körhöz került.

A tervezett hivatal megítélése a politikai oldalakon eltérő. Míg a leendő kormányoldal a rendszerszintű korrupció visszaszorítását és a piac megtisztítását hangsúlyozza, addig kormányközeli felületeken a „szuperhivatal” jogairól és a „koncepciós eljárások” veszélyéről írtak.