Mint arról mi is hírt adtunk, beoltják a pedagógusokat, az óvodai és a bölcsődei dolgozókat, mielőtt újranyitnának az intézmények. Gulyás Gergely szerint legkorábban április 12-én, vagy egy héttel később nyithatnak az iskolák, ez elsősorban az oltások számától függ. A Pedagógusok Szakszervezete szerint túl későn kezdik beoltani a pedagógusokat.
"Egyrészt örülünk: mert közösen, összefogva sikerült érvényesíteni az érdekeinket! Másrészt aggódunk: nagyon sok részlet nem világos - és a beígért tesztelésre gondolva van némi déjà vu-nk".
Közleményük szerint:
"Kezeljük helyén a bejelentést. Míg valóban örülhetünk annak, hogy nyomásgyakorlásunk sikerrel járt, két dolgot már az elején érdemes megjegyezni:
1. A pedagógusok mellett a többi, nevelés-oktatásban közvetlenül részt vevő személy beoltását is követeljük! A pedasszisztens, a NOKS-os, a pedagógiai szolgálat, a technikai dolgozók és még sorolhatnánk, szintén ugyan olyan helyzetben vannak, mint a pedagógusok.
A PDSZ valamennyi oktatásban-nevelésben közvetlenül részt vevő munkavállaló számára kéri az oltás lehetőségét.
2. A rendelkezésre álló rövid idő alatt nagy kérdés, hogy képes lesz-e valamennyi oktatásban-nevelésben közvetlenül részt vevő személy beoltására a kormány. Ha igen, akkor sem látszik, hogy miért jöhet egyáltalán szóba április 12-e, amikorra bizonnyal nem alakulhat még ki a beoltottak immunizáltsága, részleges védettsége sem – hiszen a teljes védelem is jellemzően csak a második oltás beadása után pár héttel alakulhat ki.
A PDSZ a védettség kialakulását követően tudja elfogadhatónak tartani a nevelés-oktatásban közvetlenül részt vevők tantermi oktatásba történő visszatérését.
Ez pedig – a protokoll szerint – nem április 12-e, de nem is 19-e.
Mint arról mi is hírt adtunk, beoltják a pedagógusokat, az óvodai és a bölcsődei dolgozókat, mielőtt újranyitnának az intézmények. Gulyás Gergely szerint legkorábban április 12-én, vagy egy héttel később nyithatnak az iskolák, ez elsősorban az oltások számától függ. A Pedagógusok Szakszervezete szerint túl későn kezdik beoltani a pedagógusokat.
Magánlakásokban is házkutatást tarthat majd a NAV a nagytakarítási törvény alapján
Ha szükséges, rendőri segítséget is kérhetnek, vagyis akár egy civil szervezet vezetőjének otthonában is megjelenhetnek fegyveres kísérettel. Veszélybe kerülhet az újságírói forrásvédelem is.
A Fidesz új törvényjavaslata lehetővé tenné, hogy a NAV házkutatást tartson nemcsak a szervezetek irodáiban, hanem akár azok vezetőinek magánlakásán is - hívja fel rá a figyelmet a Telex. A javaslat szerint a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni szerv gyakorlatilag bárhol megjelenhet, ha azt feltételezi, hogy ott bizonyítékot találhat.
Az ellenőrzés során az adóhatóság emberei átvizsgálhatják a helyiségeket, lefoglalhatják az iratokat, adathordozókat, belenézhetnek a munkafolyamatokba, másolatokat készíthetnek mindenről. Ha szükséges, rendőri segítséget is kérhetnek.
A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a NAV akár előzetes értesítés nélkül is házkutatást tartson, ha az előzetes értesítés veszélyeztetné az eljárás sikerét. Ez azt jelenti, hogy nincs garancia arra, hogy az érintettek előre tudnak a hatósági intézkedésről.
A törvényjavaslat szerint az ellenőrzés célja az lehet, hogy megállapítsák: egy szervezet jogtalanul fogadott-e el külföldi támogatást. A házkutatásra pedig nemcsak akkor kerülhet sor, ha már van gyanú, hanem akkor is, ha a hivatal szerint csak feltételezhető, hogy az adott helyen bizonyíték lehet.
A szabályok alapján nemcsak a szervezet székhelye jöhet szóba, hanem bármely más helyszín is, ahol adat vagy bizonyíték lehet.
Ez különösen aggályos lehet például egy újságíró esetében, akinek az otthonában található dokumentumokat is lefoglalhatják, így gyakorlatilag megszűnhet a forrásvédelem.
Az eljárás során az érintettek kötelesek együttműködni, még akkor is, ha a bekért adatok személyesek, védettek vagy rájuk nézve terhelőek. A NAV jogot kap arra, hogy ilyen információkat is bekérjen és tároljon. A törvényjavaslat szerint ezekhez az adatokhoz az állam akár 30 évig is megtagadhatja a hozzáférést, ha úgy ítéli meg, hogy az adatok nyilvánossága bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági érdekeket sértene.
Az új törvényjavaslat nemcsak a szervezeteket érinti, hanem azok vezetőit is súlyos személyes következményekkel fenyegeti.
Aki egy jegyzékbe vett szervezet irányítója, annak kötelező vagyonnyilatkozatot tennie – méghozzá jóval szigorúbb feltételek mellett, mint például egy országgyűlési képviselőnek. A nyilatkozatot az igazságügyi miniszter ellenőrzi, és közzéteszik a kormány honlapján.
Ha valaki nem tesz eleget a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek, akkor ezt nyilvánosan „közhírré teszik”, és felfüggesztik a képviseleti jogát a szervezetben. Ebben az esetben sem biztosít a törvény semmilyen jogorvoslati lehetőséget. Ha a záró vagyonnyilatkozat is elmarad, az illetőt 500 ezer és 2 millió forint közötti bírsággal sújthatják, amit újra és újra kiszabhatnak – fellebbezni ez ellen sem lehet.
A törvény külön eljárás nélkül eltilthatja azokat a civil vezetőket, akik megszegik a szabályokat, attól, hogy öt éven belül bármilyen civil szervezetet alapítsanak vagy vezessenek. Ugyanez vonatkozik a gazdasági társaságok ügyvezetőire is: ha egy cég a törvény miatt megszűnik, a cégvezető öt évig nem tölthet be vezető tisztséget, nem alapíthat új céget, és nem is szerezhet benne többségi befolyást.
Aki egyszer megszegi a törvényt, azt a NAV már eltilthatja „a közéletet befolyásoló tevékenység további folytatásától”. Hogy ez pontosan mit jelent, az nem derül ki a javaslatból.
Hüttl Tivadar, a Telex ügyvédje szerint a javaslat „emberi sorsokat, karriereket tehet tönkre”, és olyan mértékű szankciókat vezetne be, amelyek példátlanok a korábbi törvényekhez képest.
A Fidesz új törvényjavaslata lehetővé tenné, hogy a NAV házkutatást tartson nemcsak a szervezetek irodáiban, hanem akár azok vezetőinek magánlakásán is - hívja fel rá a figyelmet a Telex. A javaslat szerint a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni szerv gyakorlatilag bárhol megjelenhet, ha azt feltételezi, hogy ott bizonyítékot találhat.
Az ellenőrzés során az adóhatóság emberei átvizsgálhatják a helyiségeket, lefoglalhatják az iratokat, adathordozókat, belenézhetnek a munkafolyamatokba, másolatokat készíthetnek mindenről. Ha szükséges, rendőri segítséget is kérhetnek.
A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a NAV akár előzetes értesítés nélkül is házkutatást tartson, ha az előzetes értesítés veszélyeztetné az eljárás sikerét. Ez azt jelenti, hogy nincs garancia arra, hogy az érintettek előre tudnak a hatósági intézkedésről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szerdán délután Polt Péter személyesen adta át lemondását Sulyok Tamás köztársasági elnöknek a Sándor-palotában.
A találkozóról maga az államfő számolt be a közösségi oldalán, amit az Index vett észre. Bejegyzésében így fogalmazott:
„Polt Péter ma délután felkeresett a Sándor-palotában, hogy átadja lemondását. Köszönetem és elismerésem Legfőbb Ügyész Úrnak eddigi munkájáért!”
A kormány májusban jelentette be, hogy Polt Pétert, valamint Hende Csabát az Alkotmánybíróság tagjának jelöli. Május 13-án az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága megszavazta a két jelölt alkotmánybírói tagságát.
Magyar Péter a nagytakarítási törvényről: Kell és lehet is tiltakozni, de attól nem fogják megváltoztatni
A politikus szerint nem szabad bedőlni a félelemkeltésnek, mert csak el akarják terelni a figyelmet a valóságról. Szerinte az igazi válasz a kormány leváltása lesz.
Magyar Péter szerint a kormány tavaszi nagytakarítás-törvényjavaslata provokáció, melynek célja, hogy konfliktust gerjesszen. Úgy véli, a társadalom nem megosztottságra vágyik, hanem arra, hogy az emberek emberként bánjanak egymással. Szerinte „emberséges Magyarországra” van szükség.
A politikus a Kontroll stábjának nyilatkozva arról beszélt, hogy a kabinet ilyen törvényekkel próbálja elterelni a figyelmet a valós problémákról, mint a gazdaság helyzete, az egészségügy állapota vagy a költségvetés nehézségei. Mint fogalmazott, „vergődnek”, és nem akarnak a valódi gondokról beszélni, írja a Telex.
Magyar úgy látja, hogy a kormánypárt ezekkel a lépésekkel inkább a saját szavazóit igyekszik „szórakoztatni”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy tisztában van vele: „ez nem szórakoztató és sokan ettől megrettennek, félelmet kelt bennük, és azt hiszik, hogy vége mindennek”. Az aggódóknak azt üzente: „11 hónap van hátra, ezt már féllábon is kibírja az ország”.
A Nagyvárad felé tartó gyaloglásának tizedik órájában úgy fogalmazott:
„csináljuk a magunk munkáját. Nyilván kell és lehet is tiltakozni sok minden ellen, de attól nem fogják megváltoztatni”.
Hozzátette, hogy céljuk a következő választás megnyerése, ehhez pedig „sokmillió ember” támogatására számítanak.
Arra a felvetésre, hogy a kormány átlépett-e egy újabb vörös vonalat, Magyar azt mondta: „ezt a vonalat már sokszor átlépték, kezdenek halványulni ezek a vonalak”.
Véleménye szerint a hatalom a jövőben is megpróbálhat mindent megtenni a választások befolyásolása érdekében, akár „orosz módszerekkel” is. A választási küzdelmet egy futballmeccshez hasonlította: „ha 4-1-re vezetünk a 85. percben, akkor csalhatnak, akkor befújhat a bíró egy kamu tizenegyest, kiállíthat a bíró két játékost, akkor is megnyeri ez a csapat a meccset”.
Úgy látja, a Tisza Pártnak nem tüntetéseket, hanem választási felkészülést kell szerveznie.
Magyar Péter szerint a kormány tavaszi nagytakarítás-törvényjavaslata provokáció, melynek célja, hogy konfliktust gerjesszen. Úgy véli, a társadalom nem megosztottságra vágyik, hanem arra, hogy az emberek emberként bánjanak egymással. Szerinte „emberséges Magyarországra” van szükség.
A politikus a Kontroll stábjának nyilatkozva arról beszélt, hogy a kabinet ilyen törvényekkel próbálja elterelni a figyelmet a valós problémákról, mint a gazdaság helyzete, az egészségügy állapota vagy a költségvetés nehézségei. Mint fogalmazott, „vergődnek”, és nem akarnak a valódi gondokról beszélni, írja a Telex.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiss László tavaly augusztusban, röviddel az újraválasztását követően került előzetes letartóztatásba egy korrupciós ügy kapcsán. A bíróság februárban úgy döntött, hogy három hónappal meghosszabbítja a letartóztatását, így május 16-ig maradt volna börtönben Óbuda polgármestere.
Most azonban újabb döntés született az ügyben. A Magyar Hang információi szerint a bíróság teljes szabadlábra helyezéséről határozott, vagyis Kiss László elhagyhatja a börtönt. A döntés nem jogerős, az ügyészség fellebbezhet ellene.
A Központi Nyomozó Főügyészség korábban azt indítványozta, hogy hosszabbítsák meg a politikus letartóztatását, ezt azonban a bíróság elutasította.
„Szeretném jelezni, hogy mind fogva tartásomat, mind polgármesteri jogaim csorbítását törvénytelennek tartom, magamat politikai fogolynak tekintem és most és a jövőben is azért dolgozom, hogy az egyre putyinizálódó rendszer véget érjen”
– írta korábban ügyével kapcsolatban a DK-s politikus a Facebookon.
Kiss László tavaly augusztusban, röviddel az újraválasztását követően került előzetes letartóztatásba egy korrupciós ügy kapcsán. A bíróság februárban úgy döntött, hogy három hónappal meghosszabbítja a letartóztatását, így május 16-ig maradt volna börtönben Óbuda polgármestere.
Most azonban újabb döntés született az ügyben. A Magyar Hang információi szerint a bíróság teljes szabadlábra helyezéséről határozott, vagyis Kiss László elhagyhatja a börtönt. A döntés nem jogerős, az ügyészség fellebbezhet ellene.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
