„Ellenfél nélkül biztos győztes vagy” – szólt az LGT slágere 1984-ben, és ez nagyjából most is érvényes volt a Tolna megyei 2-es számú választókörzetben tartott időközi választáson. A választást Potápi Árpád János tavaly októberi váratlan halála miatt kellett kiírni, ám azon a legnagyobb ellenzéki párt, a TISZA nem indult. Magyar Péter ma színjátéknak nevezte a voksolást.
A leadott szavazatok 99,12 százalékos feldolgozottságánál a fideszes Csibi Krisztina 63,7 százalékkal vezetett a dombóvári körzetben.
A sorrend:
Csibi Krisztina (Fidesz-KDNP): 63,7 százalék,
Dúró Dóra (Mi Hazánk): 19,18 százalék,
Takács László (DK): 10,99 százalék,
Harangozó Gábor (független, MSZP-s támogatással): 2,34 százalék,
Vilcsek Ernő (független): 2,03 százalék,
Ágoston Pál Péter (Második Reformkor): 1,76 százalék.
A Telex emlékeztet arra, hogy a legutóbbi parlamenti választáson Potápi a szavazatok 62,44 százalékával nyert hetedik alkalommal egyéni mandátumot, a tavalyi júniusi EP-választáson pedig a Fidesz-KDNP listája 54 százalékot ért el, fölényes győzelmet aratva.
A részvételi arány vasárnap 32,72 százalék volt, de időközi választáson ez nem számít különösen alacsonynak. Ennek ellenére posztjában Magyar Péter megjegyezte: „3 választópolgárból 2 otthon maradt. Ez nyilvánvalóan óriási politikai és mozgósítási kudarc az állampártnak és a Kubatov féle mozgósítási gépezetnek.”
„Ellenfél nélkül biztos győztes vagy” – szólt az LGT slágere 1984-ben, és ez nagyjából most is érvényes volt a Tolna megyei 2-es számú választókörzetben tartott időközi választáson. A választást Potápi Árpád János tavaly októberi váratlan halála miatt kellett kiírni, ám azon a legnagyobb ellenzéki párt, a TISZA nem indult. Magyar Péter ma színjátéknak nevezte a voksolást.
A leadott szavazatok 99,12 százalékos feldolgozottságánál a fideszes Csibi Krisztina 63,7 százalékkal vezetett a dombóvári körzetben.
A sorrend:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Közel 5000 milliárd forintot utalt ki a költségvetésből az Orbán-kormány 2022 vége óta különböző cégeknek és intézményeknek „rezsivédelem” címén - számolta ki 64 kormányhatározat adatainak összesítése alapján a Népszava. A pénz legnagyobb része az állami Magyar Villamos Művekhez (MVM) került, de jutott belőle más intézményeknek és cégeknek is.
A Népszava számításai szerint 2022-ben 769 milliárd, 2023-ban 2400 milliárd, tavaly pedig 1300 milliárd forintot különítettek el „rezsivédelemre”. Az arányok érzékeltetésére: az állam honvédelemre és rendőrségre ennél kevesebbet költött, a családi pótlékra ennek csupán a fele, míg a kulturális kiadásokra ennek harmada jutott az elmúlt három évben.
A kormány 2022 közepén hozta létre a rezsivédelmi alapot az európai energiaár-emelkedés miatt a lakossági díjak „védelme” és az energiaár-emelkedés tompítása végett.
„A két, látszólag azonos cél különválasztása nem véletlen: a lakossági rezsit ugyanis a kormány éppenséggel nem a lakosság, hanem a háztartásoknak gázt és áramot értékesítő szolgáltató, az állami MVM folyamatos pénzügyi feltöltésével támogatta.
Ez papíron indokoltnak is tűnt: amíg ugyanis az MVM, a kormánypropaganda dacára, Vlagyimir Putyin vevőihez hasonlóan, az orosz gázt tőzsdei áron – vagy annál is drágábban – kapja, ugyanezért a mennyiségért, különösen a tőzsdék elszállásakor, a 2014-es, befagyasztott lakossági árakon csak a vételár töredéke folyik be hozzá” - jegyzi meg a Népszava.
Azt is hozzátették: a földgáz piaci ára 2022-ben éppen az orosz-ukrán háború hatására nőtt a 20–30-szorosára.
A Népszava szerint
„a rezsicsökkentést az Orbán-kormány valójában a magyar adófizetők ötezer milliárd forintjából tartotta fenn. Mi több, ennek az összegnek a nagy része megint csak Oroszországban kötött ki, ahol vélhetőleg Ukrajna elleni háborúra költötték”.
A rezsialapból kiosztott 4852 milliárd forint legnagyobb részét,
2437 milliárdot az MVM kapta „rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezése” címen. Tavaly 724 milliárdot, idén januárban pedig 375 milliárdot folyósítottak a vállalatnak.
A Népszava szerint az MVM az uniós figyelem miatt állítja, hogy a támogatást kizárólag energiabeszerzésre költi, de a cég az utóbbi években több százmilliárd forint osztalékot fizetett, külföldi cégeket vásárolt, és jelentős nyereséget mutatott ki.
A második legnagyobb támogatást, 831 milliárdot a távhőcégek kapták.
A lap szerint
„ennek az összegnek a jó része is az MVM-nél, aztán Vlagyimir Putyinnál kötött ki.”
A rezsialapból 38 milliárdot kapott a vasút, 16,5 milliárdot az egyházak, 9 milliárdot a nemzetgazdasági tárca cégei, és jutott 1-1 milliárd forint nemzetközi sporteseményekre, kormányzati kommunikációra és állami rendezvényekre is.
Az elmúlt években számos állami intézmény és szervezet is részesült a rezsialapból. Kapott belőle a Hungaroring, börtönök, titkosszolgálatok, rendvédelmi szervek, katonai sportegyesületek, iskolák és kórházak is. Az alapból 50 milliárd forintot költöttek arra a 2 milliárd euró értékű, 2022 augusztusában piaci csúcson vásárolt „különleges gázra”, amelyet azóta sem sikerült eladni veszteség nélkül.
Bár korábban a kormány arról beszélt, hogy a rezsialapból önkormányzatokat, egyházakat és civil szervezeteket is támogatnak, a kiosztott pénzek többsége állami intézményekhez került. Az MVM-en és a távhőcégeken kívüli kiadások túlnyomó része nem részletezett dologi költségekre ment el - jegyzi meg a lap.
Közel 5000 milliárd forintot utalt ki a költségvetésből az Orbán-kormány 2022 vége óta különböző cégeknek és intézményeknek „rezsivédelem” címén - számolta ki 64 kormányhatározat adatainak összesítése alapján a Népszava. A pénz legnagyobb része az állami Magyar Villamos Művekhez (MVM) került, de jutott belőle más intézményeknek és cégeknek is.
A Népszava számításai szerint 2022-ben 769 milliárd, 2023-ban 2400 milliárd, tavaly pedig 1300 milliárd forintot különítettek el „rezsivédelemre”. Az arányok érzékeltetésére: az állam honvédelemre és rendőrségre ennél kevesebbet költött, a családi pótlékra ennek csupán a fele, míg a kulturális kiadásokra ennek harmada jutott az elmúlt három évben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Jöhetnek újra az árstopok? Ha kell, a családok érdekében azonnal beavatkozunk!” – írta közösségi oldalán Nagy Márton gazdasági miniszter a múlt héten. Mint a 24.hu kiszúrta, a Lidl nem várta meg az árstopot, és közleményben jelentette be:
„Újabb segítséget kapnak a magyar emberek a mindennapi bevásárláshoz: a Lidl az egyik legkeresettebb árucsoport, a tejek és tejtermékek árát csökkenti. A vállalat legújabb lépésének köszönhetően minden tej olcsóbb lesz, a csökkenés mértéke pedig akár a 10 százalékot is elérheti. Az érintett vajak ára átlagosan 5-6 százalékkal mérséklődik, míg a fogyasztók által legkedveltebb kiszerelésű trappista sajtok esetében akár 200 forintot is megspórolhatnak a vásárlók.”
A diszkontlánc közleménye szerint harmincféle tejtermék árát csökkentik.
Mint írták, a magyarok kifejezetten sok tejet, tejterméket fogyasztanak, sőt egyre többet: a KSH adatai szerint 2023-ban az egy főre jutó éves tejfogyasztás 204 liter tej volt, miközben a 2010-es évek elején ez még csupán 170 liter körül mozgott.
„Jöhetnek újra az árstopok? Ha kell, a családok érdekében azonnal beavatkozunk!” – írta közösségi oldalán Nagy Márton gazdasági miniszter a múlt héten. Mint a 24.hu kiszúrta, a Lidl nem várta meg az árstopot, és közleményben jelentette be:
„Újabb segítséget kapnak a magyar emberek a mindennapi bevásárláshoz: a Lidl az egyik legkeresettebb árucsoport, a tejek és tejtermékek árát csökkenti. A vállalat legújabb lépésének köszönhetően minden tej olcsóbb lesz, a csökkenés mértéke pedig akár a 10 százalékot is elérheti. Az érintett vajak ára átlagosan 5-6 százalékkal mérséklődik, míg a fogyasztók által legkedveltebb kiszerelésű trappista sajtok esetében akár 200 forintot is megspórolhatnak a vásárlók.”
A diszkontlánc közleménye szerint harmincféle tejtermék árát csökkentik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: „Az euró árfolyama be fog nézni 400 forint alá”
A gázárak 10 százalékot estek, az euró pedig újra kevesebbe kerülhet 400 forintnál a miniszterelnök szerint. Orbán arról beszélt, hogy az ukrajnai béke gazdasági előnyökkel jár.
„Gazdasági kérdések az asztalon: mennyit jelent a béke?” – ezzel osztotta meg Orbán Viktor közösségi oldalán a hetet indító videóját. A miniszterelnök a videóban azt mondja:
„Megkezdődtek a béketárgyalások előkészítő megbeszélései az oroszok, meg az amerikaiak között.”
A miniszterelnök ezután gazdasági kérdésekre tér át, egy grafikont mutat, melyről ezt mondja:
„Itt azt látom, hogy 10 százalékkal máris estek a gázárak, és a forint is lendületet vett. Úgy néz ki, hogy ha ez így megy tovább, akkor csak idő kérdése, és az euró árfolyama be fog nézni 400 forint alá is.”
A miniszterelnök azzal zárja a videót, hogy a béke gazdasági előnyökkel jár majd Magyarország számára.
„Gazdasági kérdések az asztalon: mennyit jelent a béke?” – ezzel osztotta meg Orbán Viktor közösségi oldalán a hetet indító videóját. A miniszterelnök a videóban azt mondja:
„Megkezdődtek a béketárgyalások előkészítő megbeszélései az oroszok, meg az amerikaiak között.”
A miniszterelnök ezután gazdasági kérdésekre tér át, egy grafikont mutat, melyről ezt mondja:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Új protézisre van szüksége a fordítva visszavarrt lábú kisfiúnak - írja a Blikk.
Pintér Gergő három éve egy fociedzésen sérült meg, amikor egy becsúszás után eltört a térdkalácsa. Ekkor derült ki, hogy egy rosszindulatú tumor támadta meg az ízületét. A kisfiú lábát amputálni kellett, de egy különleges műtéti eljárásnak köszönhetően a lábfejét 180 fokkal elfordítva varrták vissza. Ezzel lehetőséget kapott arra, hogy művégtaggal könnyebben mozogjon, hiszen így a lábfeje úgy működik, mintha a térde lenne. Ha ezt a beavatkozást nem hajtják végre, a combjánál kellett volna amputálni a lábát.
A csévharaszti kisfiú történetéről korábban is beszámolt a Blikk. Tavaly szeptemberben a lap munkatársai ellátogattak az iskolájába, ahol a tornateremben edzést tartottak a gyerekeknek. Akkor már újra a focipályán volt, és hatalmas akaraterővel küzdött azért, hogy valóra váltsa az álmait. Nemrég azonban ismét meg kellett műteni.
„Hirtelen nőtt tíz centimétert, ettől pedig kilazultak a lábát rögzítő csavarok. Ugyan fájdalmai nem voltak, de emiatt nagyon sántított, bicegett, és úgy járt, mintha »o« lábai lennének. Eddig is egy lemez fogta össze a csonkot, ami csavarokkal volt rögzítve, most pedig beraktak neki egy újabbat, a másik oldalra is. A visszavarrt lábát pedig végül ki is egyenesítették”
– mondta Pintér István, Gergő édesapja.
Egyelőre nem látják a változást, mert még nem hordhatja a protézisét, de hamarosan erre is sor kerül. Az eddig használt művégtag már nem jó rá a beavatkozás miatt, ezért újat kell készíteni számára.
„Még pihentetnie kell a lábát, így csak mankóval közlekedhet. Jövő héten veszem fel a kapcsolatot az orvosával, leegyeztetjük a kontroll időpontját, és csak azután derül ki, mikor készítik el neki az új művégtagot. Ettől függetlenül nem veszítette el a jókedvét, ugyanúgy focizik két mankóval otthon, mint korábban a testvéreivel. És persze iskolába is tud járni”
- mesélte a kisfiú édesapja.
Ha segítene a családnak, így teheti meg:
Pintér István hét gyermeket nevel teljesen egyedül, az édesanyjuk ugyanis elhagyta őket. Aki támogatná a nehéz helyzetbe került családot, a Remény a Leukémiás Gyermekekért Közhasznú Alapítvány számlaszámára utalva megteheti.
Bankszámlaszám: 11993001-02325172-10000001
Közlemény: Gergő 917
Új protézisre van szüksége a fordítva visszavarrt lábú kisfiúnak - írja a Blikk.
Pintér Gergő három éve egy fociedzésen sérült meg, amikor egy becsúszás után eltört a térdkalácsa. Ekkor derült ki, hogy egy rosszindulatú tumor támadta meg az ízületét. A kisfiú lábát amputálni kellett, de egy különleges műtéti eljárásnak köszönhetően a lábfejét 180 fokkal elfordítva varrták vissza. Ezzel lehetőséget kapott arra, hogy művégtaggal könnyebben mozogjon, hiszen így a lábfeje úgy működik, mintha a térde lenne. Ha ezt a beavatkozást nem hajtják végre, a combjánál kellett volna amputálni a lábát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!