Vitályos Eszter rápirított a fideszes polgármesterekre is, akik kikérték maguknak a sirás-picsogásos szövegét
Egy kommentelő azt írta: sírni-picsogni ment-e egy műsorba. A kormányszóvivő erre reagált, és nem kért bocsánatot, ahogy várták tőle, sőt. Pedig Székesfehérvártól Debrecenig többen érezték úgy, hogy méltatlan volt a megjegyzése.
Vitályos Eszter pénteken egy Facebook-kommentben válaszolt azokra a kritikákra, amelyek a szerdai Kormányinfón tett kijelentése nyomán érték. A kormányszóvivő egy olyan fotója alá kapott hozzászólást, amelyben a TV2-ben való szereplését népszerűsítette. Egy kommentelő azt írta: sírni-picsogni ment-e a műsorba. Vitályos erre úgy reagált: „azt azok szoktak, akik nem a feladatukat végzik, amiért megválasztották őket”.
A vita előzménye, hogy Vitályos a Kormányinfón újságírói kérdésre válaszolva a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos önkormányzati kritikákat „sírásnak és picsogásnak” nevezte. Ezt a megjegyzést eredetileg a szentendrei önkormányzat felvetésére tette, de más városvezetők is megszólaltak az ügyben.
Szentendre független polgármestere, Fülöp Zsolt úgy fogalmazott: „ez a hatalmi arroganciát közvetítő beszédmód” a városban nagyon sokaknál megütközést váltott ki.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere azt mondta, bízik abban, hogy Vitályos Eszter csak rosszul fogalmazott, de várja a bocsánatkérést.
Papp László, Debrecen fideszes polgármestere pedig ezt mondta:
„Meglehetősen sértő a kormányszóvivőtől egy ilyen megjegyzés, ami leginkább arra utal, hogy nincs teljesen tisztában az önkormányzatok helyzetével, ami ha egy kormányszóvivőt jellemez, különösen súlyos eset.”
Hozzátette: „Azt gondolom, kormányszóvivő asszonynak érdemes lenne tájékozódnia az önkormányzatok valós gazdálkodásáról és helyzetéről.”
Vitályos Eszter pénteken egy Facebook-kommentben válaszolt azokra a kritikákra, amelyek a szerdai Kormányinfón tett kijelentése nyomán érték. A kormányszóvivő egy olyan fotója alá kapott hozzászólást, amelyben a TV2-ben való szereplését népszerűsítette. Egy kommentelő azt írta: sírni-picsogni ment-e a műsorba. Vitályos erre úgy reagált: „azt azok szoktak, akik nem a feladatukat végzik, amiért megválasztották őket”.
A vita előzménye, hogy Vitályos a Kormányinfón újságírói kérdésre válaszolva a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos önkormányzati kritikákat „sírásnak és picsogásnak” nevezte. Ezt a megjegyzést eredetileg a szentendrei önkormányzat felvetésére tette, de más városvezetők is megszólaltak az ügyben.
Szentendre független polgármestere, Fülöp Zsolt úgy fogalmazott: „ez a hatalmi arroganciát közvetítő beszédmód” a városban nagyon sokaknál megütközést váltott ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Legszívesebben szembeköpném magam” – somogyi polgármestereket kényszeríthettek, hogy Ukrajna ellen kampányoljanak
Több somogyi polgármester is azt állítja, nem saját akaratából kampányolt Ukrajna ellen. Volt, akinek burkoltan megüzenték: ha nem teszi, búcsút inthet a támogatásoknak.
„Legszívesebben szembeköpném magam, hogy megcsináltam a videót, de nem tehettem mást, ha nem akarok kitolni a településemmel” – mondta egy somogyi Fidesz-KDNP-s polgármester, aki nemrég a Facebook-oldalán arra kérte a helyieket, hogy a Voks2025 kampányban szavazzanak Ukrajna uniós csatlakozása ellen. Azt is elmondta, hogy szerinte ez nem tartozik a legsürgetőbb helyi ügyek közé, de a kampányhoz való csatlakozást nem érezte szabad döntésnek – írja a Népszava.
A településvezető beszámolója szerint először visszautasította a felkérést, de
nem sokkal később a térségi országgyűlési képviselő környezetéből azt jelezték neki, hogy „jobb, ha mégis beleáll”, különben hátrány érheti a települést a pályázatok elbírálásánál.
Somogy megyében jelenleg 49 olyan település van, ahol Fidesz-KDNP-s polgármester irányít. A cikk megjelenéséig közülük 27 tett közzé olyan videót vagy szöveges bejegyzést, amelyben a Voks2025 kampányban való részvételre buzdítják a választókat. A Népszava információi szerint nem mindenki saját elhatározásából tette ezt, hanem azért, mert
attól tartott, hogy a településük fejlesztési források nélkül maradhat, ha kimaradnak.
A kampány aktivitása területenként eltérő. A kaposvári választókerületben hétből hat polgármester már közzétette a videót, míg a siófoki körzetben eddig csak egy. A marcali térségben 14-ből 10, míg a barcsi körzetben 21-ből 10 polgármester csatlakozott eddig. A videók szövege több esetben nagyon hasonló, akár szó szerint megegyező is lehet, ami arra utalhat, hogy központi iránymutatás alapján készültek.
Egy független somogyi polgármester azt mondta: több kormánypárti kollégája sem örült a felkérésnek. Szerinte elsősorban hátrányos helyzetű települések vezetői tettek közzé kampányvideót, ahol fontos szerepe van a pályázati támogatásoknak. Úgy véli, hogy a független polgármesterekre is nyomás nehezedhet a hátralévő két hétben. Mint fogalmazott:
„az ember nem akar egy ilyen témában propagandistává válni, de ha nemet mond, azzal veszélybe sodorhatja a települése jövőjét.”
A Fidesz hivatalos közlése szerint eddig több mint 1,6 millióan vettek részt a Voks2025 szavazásban. Az adat nem független forrásból származik, így nincs hivatalos ellenőrzés arra, hogy valóban ennyien szavaztak. A kampányhoz közszereplők is csatlakoztak, például Böde Dániel, a Paksi FC labdarúgója és az NB I. 2024/25-ös idényének gólkirálya.
A lap állítása szerint a kormánypárti országgyűlési képviselők nyilvánosan is buzdítanak a részvételre, és a kampány célja, hogy a lehető legtöbb településen megjelenjen az erről szóló üzenet.
„Legszívesebben szembeköpném magam, hogy megcsináltam a videót, de nem tehettem mást, ha nem akarok kitolni a településemmel” – mondta egy somogyi Fidesz-KDNP-s polgármester, aki nemrég a Facebook-oldalán arra kérte a helyieket, hogy a Voks2025 kampányban szavazzanak Ukrajna uniós csatlakozása ellen. Azt is elmondta, hogy szerinte ez nem tartozik a legsürgetőbb helyi ügyek közé, de a kampányhoz való csatlakozást nem érezte szabad döntésnek – írja a Népszava.
A településvezető beszámolója szerint először visszautasította a felkérést, de
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Böde Dániel, az NB I idei gólkirálya az Instagramon kérte követőit, hogy vegyenek részt a kormány által meghirdetett Voks2025 szavazáson, amely Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szól. A focista videót is megosztott, de a hozzászólásokat letiltotta. Korábbi bejegyzése alatt viszont több bírálatot is kapott emiatt.
A sportolót kormányzati szereplők is megvédték. Orbán Viktor a Facebook-oldalán azt írta: „Böde Dani igazi harcos! Magyarországért harcol. A pályán és azon kívül is. Ha belekötsz, úgy jársz, mint a norvég.” A miniszterelnök egy rövid videót is csatolt az üzenethez, amelyen Böde földhöz vág egy norvég játékost.
Itt láthatjátok, hogy mi az a fair play-mozdulat, amit a kormányfő példaként állít elénk:
Menczer Tamás szintén kiállt mellette. A bejegyzésében ezt írta: „Ne kötözködj Böde Danival, mert pofára esel, mint a zsíros kenyér”, majd hozzátette: „Neki Magyarország az első, a pályán és azon kívül is.”
A kormány igyekszik minél több embert bevonni a Voks2025 szavazásba. Az oltásregisztrációhoz használt e-mail-címeken keresztül is szavazásra buzdítanak, a közmédia pedig még a focimeccsek közvetítései alatt is hirdeti a voksolást.
A kormánypárti politikusok szerint eközben „balliberális aktivisták” szavazólapokat lopnak ki a postaládákból, így próbálják megakadályozni, hogy az emberek elmondhassák a véleményüket.
A kormány állítása szerint az ukránok is meg akarják akadályozni a szavazást, mégpedig a Tisza Párt segítségével. Emiatt összehívták a védelmi tanácsot, és ülésezett a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is.
Böde Dániel, az NB I idei gólkirálya az Instagramon kérte követőit, hogy vegyenek részt a kormány által meghirdetett Voks2025 szavazáson, amely Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szól. A focista videót is megosztott, de a hozzászólásokat letiltotta. Korábbi bejegyzése alatt viszont több bírálatot is kapott emiatt.
A sportolót kormányzati szereplők is megvédték. Orbán Viktor a Facebook-oldalán azt írta: „Böde Dani igazi harcos! Magyarországért harcol. A pályán és azon kívül is. Ha belekötsz, úgy jársz, mint a norvég.” A miniszterelnök egy rövid videót is csatolt az üzenethez, amelyen Böde földhöz vág egy norvég játékost.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A kormányváltás után rendszerváltásra is szükség van” - nem indul a 2026-os választásokon a Momentum
Bár a közleményben nem nevesítik a Tisza Pártot, egyértelmű, hogy a Momentum nem kíván versenytársává válni az immár legerősebb ellenzéki pártnak, és nem szeretné megosztani annak szavazótáborát.
A Momentum Mozgalom nem indít jelölteket a 2026-os országgyűlési választáson – erről szombaton döntött a párt küldöttgyűlése.
A párt közleménye szerint a Momentum célja a rendszerváltás beteljesítése, valamint egy olyan nyitott és sokszínű ország felépítése, amely a teljesítményt, a tehetséget és a szorgalmat jutalmazza. Mint írták: „Ezen cél eléréséhez az kell, hogy az Orbán-rendszer bukjon, és egy következő választáson se a Fideszen, se semmilyen más szervezeten keresztül ne térhessen vissza. Ezen lépés – a kormányváltás – érdekében hozta meg a párt ezt a döntést.”
A Momentum azt is közölte, hogy a következő tíz hónapban minden erejével azon dolgozik majd, hogy Magyarországon megvalósuljon a kormányváltás. Emellett céljuk, hogy minél szélesebb társadalmi egyeztetéssel lefektessék a rendszerváltás és a demokratikus átmenet biztosítékait.
A közlemény szerint a kormányváltás után rendszerváltásra is szükség van. Ennek egyik első lépése, hogy az új országgyűlés minél rövidebb időn belül biztosítsa az igazságszolgáltatás függetlenségét, valamint új média- és választójogi törvényeket alkosson.
Bár a közleményben nem nevesítik a Tisza Pártot, egyértelmű, hogy a Momentum nem kíván versenytársává válni az immár legerősebb ellenzéki pártnak, és nem szeretné megosztani annak szavazótáborát.
A visszalépést május elején vetette fel Fekete-Győr András, a Momentum alapítója, korábbi elnöke és egykori miniszterelnök-jelöltje. Pár nappal később a párt elnöksége is ezt javasolta. Januárban még éppen az ellenkezője szerepelt a hírekben.
A párt 2022-ben egyéniben mandátumot szerző politikusai közül többen is jelezték visszavonulásukat. Orosz Anna, aki a XI. kerület központú választókerületet nyerte meg, lemondott képviselői mandátumáról, és már korábban közölte, hogy nem indul a 2026-os választáson. Hajnal Miklós a Hegyvidéken lép hátrébb Magyar Péter javára, Tóth Endre pedig Dél-Budán nem indul újra. Gelencsér Ferenc szintén korábban jelezte, hogy nem indul újra.
A Momentum Mozgalom nem indít jelölteket a 2026-os országgyűlési választáson – erről szombaton döntött a párt küldöttgyűlése.
A párt közleménye szerint a Momentum célja a rendszerváltás beteljesítése, valamint egy olyan nyitott és sokszínű ország felépítése, amely a teljesítményt, a tehetséget és a szorgalmat jutalmazza. Mint írták: „Ezen cél eléréséhez az kell, hogy az Orbán-rendszer bukjon, és egy következő választáson se a Fideszen, se semmilyen más szervezeten keresztül ne térhessen vissza. Ezen lépés – a kormányváltás – érdekében hozta meg a párt ezt a döntést.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Felháborodott a szakszervezet az államtitkár indoklásán. Takács Péter a Hetek című lapnak azt mondta, idén és jövőre sem emelik a béreket az egészségügyben, mert az érintett dolgozók többsége nő, akik amúgy is többet vihetnek haza.
Takács azt is mondta, hogy ez a kormány megoldotta az egészségügy legnagyobb problémáját, a hálapénzt.
Azt is felhozta indokként, hogy például a nővérek túlnyomó többsége nő, és ők amúgy is kapnak adókedvezményeket, tehát nő a fizetésük.
Csakhogy a szakszervezet szerint. alegtöbb ápolónő 40 év feletti, és nincs 3 gyereke, tehát nem fog beletartozni a körbe. Egyébként is feháborítónak tartják ezt a hozzááállást, a férfiakkal szemben pedig diszkriminatívnak.
Azt mondja a szakszervezet, hogy hiába növekedett a bérük az utóbbi három évben a szakápolóknak, ezt elvitte az infláció, és ugyanolyan keveset ér, mint 2022-ben.
Nem lett kisebb a túlterheltség, ugyanolyan kevesen vannak az egészségügyben dolgozók, és legalább inflációkövető béremelésre van szükség, mert még többen hagyják el a pályát.
Felháborodott a szakszervezet az államtitkár indoklásán. Takács Péter a Hetek című lapnak azt mondta, idén és jövőre sem emelik a béreket az egészségügyben, mert az érintett dolgozók többsége nő, akik amúgy is többet vihetnek haza.
Takács azt is mondta, hogy ez a kormány megoldotta az egészségügy legnagyobb problémáját, a hálapénzt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
