„Felesége halála, fájdalmas elvesztése indította el a lejtőn” – meghalt a Honvéd BL-legendája

Napokon belül beiktatják hivatalába az Egyesült Államok új elnökét, de még mindig nem világos, hogy ott lesz-e Washingtonban Orbán Viktor. Ezzel kapcsolatban öntött tiszta vizet a pohárba Kovács Zoltán szerda az este a Facebookon:

– kezdte posztját a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.

„Az amerikai elnök beiktatása hagyományosan a hatalom békés átadását ünneplő esemény, nem pedig külföldi méltóságok összejövetele. Aki részt vesz rajta, az személyes meghívásra vagy az elnöki stáb meghívására teszi, nem pedig hivatalos minőségében, mivel ez nem hivatalos megbeszélések vagy találkozók alkalma, hanem teljesen más célt szolgál” - írta a folytatásban.

- zárta a bejegyzést Kovács Zoltán, aki még hozzátette, hogy „minden más ezzel kapcsolatos híresztelés csak kacsa”.

Ahogy korábban mi is megírtuk Trump stábja több külföldi vezetőt is meghívott. Javier Milei argentin elnök már tavaly decemberben jelezte, hogy ott lesz. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szintén megerősítette részvételét. Jair Bolsonaro volt brazil elnök is meghívót kapott, és annak ellenére, hogy útlevelét korábban elvették, mindent megtesz, hogy eljusson Washingtonba. Hszi Csin-ping kínai elnök meghívást kapott, de egyelőre nem tudni, hogy elmegy-e.

Ezért is meglepő, hogy Orbán Viktor, aki Trump egyik legnagyobb támogatójának számít, nem lesz ott hétfőn Washingtonban.

Az ATV-nek adott interjút Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető minisztert természetesen kérdezték egykori jó barátjáról, a közel egy éve a közéleti színtérre lépő Magyar Péterről is.

Gulyás az ellenzék jelenlegi helyzetét a „legmélyebb morális válságként” jellemezte, amely szerinte másfél évvel a választások előtt különösen előnyös helyzetet teremt a kormánypártok számára. A miniszter nem titkolta, hogy úgy véli, az ellenzék vezető erejének élén egy „bolond” áll, ami tovább mélyíti a problémáikat.

„Azoknál a közvélemény-kutatóknál, akik valódi méréseket végeznek, és nem politikai megbízatásoknak vagy igényeknek akarnak megfelelni, a Fidesz előnye jelentős és megkérdőjelezhetetlen” – állította Gulyás, hozzátéve, hogy a választók számára az ellenzék jelenlegi kínálata nem nyújt alternatívát. „Olyan helyzet alakult ki, hogy még azok közül is sokan elutasítják az ellenzéki pártokat, akik egyébként elégedetlenek a kormány munkájával” – fejtette ki.

Arra a kérdésre, hogy Magyar Péter ellen könnyű lesz-e választást nyerni, Gulyás hangsúlyozta, hogy a kormányzati teljesítmény kulcsszerepet játszik a választói bizalom megtartásában. „Az eredmények majd tavasszal mutatkoznak meg, hiszen egy kormánypárt esetében a teljesítmény megítélése döntő jelentőségű. De természetesen a választható alternatívák minősége is lényeges tényező” – mondta, majd hozzátette, hogy az ellenzék jelenlegi állapotát figyelembe véve a Fidesz győzelmi esélyei a következő választásokon is erősek.

A miniszter magabiztosan beszélt a jövőről:

Emlékeztetett arra, hogy a vasárnapi időközi választás, valamint a tavaly júniusi országos választás eredményei és a közvélemény-kutatások mind ezt támasztják alá.

A beszélgetés élesebb fordulatot vett, amikor konkrétan Magyar Péterről esett szó. Gulyás szerint Magyar kizárólag anyagi érdekből váltott oldalt, és a Fidesz elhagyását árulásnak tartja. „Amíg minimális munkával nagy pénzeket tudott keresni, addig kiváló volt neki a Fidesz. Amikor ez megváltozott, elkezdett fenyegetőzni és zsarolni” – fogalmazott a miniszter.

Azt is elárulta, hogy Magyar Péter viselkedése miatt figyelmeztette a miniszterelnököt, hogy problémát jelenthet.

Arra a kérdésre, hogy valaha leülne-e négyszemközt vacsorázni Magyar Péterrel, Gulyás kategorikusan elutasító választ adott: „Kizárt. Magyar Pétert árulónak tartom. Ráadásul, nem minden áruló brüsszeli ügynök, de minden brüsszeli ügynök áruló is. Magyar Péter az utóbbi kategóriába tartozik.”

Gulyás szerint a politikai életben bolondokkal való barátkozás még elfogadható, de árulókkal kapcsolatot tartani hiba. „Magyar Pétert nem tartom olyan embernek, akivel bármilyen szinten újra lehetne kapcsolatot építeni. Amíg neki megérte, addig a Fidesz megfelelő volt, de amikor a saját érdekei változtak, azonnal hátat fordított. Ez nemcsak hiba, hanem árulás.”

(via Blikk)

Lázár János szerdán Miskolcon tartotta az Építésügyi és Közlekedési Minisztérium kihelyezett ülését. Az esemény után Tóth-Szántai József, a város fideszes polgármestere mellett állt kamerák elé, hogy bejelentse a városnak szánt támogatásokat. Elmondta, hogy a szeptemberben leégett miskolctapolcai barlangfürdő újjáépítésére egymilliárd forintot fog kérni a január 22-i kormányülésen, írja a Magyar Narancs.

A Magyar Közúthoz tartozó 10 kilométernyi városi út felújítására 3,5 milliárd forintot biztosítanak, míg az uniós támogatásokból 6 milliárdot az önkormányzati utak fejlesztésére szánnak. Összesen 30 milliárd forint érkezik a város útfejlesztéseire. A kormány emellett támogatja a Tiszai pályaudvar felújítását és egy felvonó megépítését a belváros és az Avastető között. Szóba került a Diósgyőri vár újjáépítése is, amely eddig 16 milliárd forintba került. A város három új elektromos Ikarus buszt is kap.

Az ígéretek bejelentése után a sajtó is kérdezhetett. Az RTL tudósítója azonban nem a miskolci fejlesztésekről kérdezett, hanem a havazás által okozott vasúti közlekedési gondokról. Felhozta a keddi esetet, amikor utasok gyalogoltak Tatabányára. Ez érzékenyen érintette Lázár Jánost, aki hevesen reagált.

„Tudom, hogy ön helyi tudósító, amit most mondok, az nem önnek szól személy szerint.

Az RTL egy éve szisztematikus, tudatos, fölépített, szerintem fizetett és megrendelt lejárató kampányt folytat a magyar közlekedésben dolgozókkal szemben és a teljes magyar közlekedéssel szemben” – mondta a miniszter, majd hozzátette:

Lázár a kérdésre válaszolva még azt is elmondta, hogy soha nem állította, hogy a magyar tömegközlekedés hibátlan lenne.

Joe Biden utolsó, a nemzethez intézett beszéde komor hangot ütött meg: az Egyesült Államok szupergazdagjainak növekvő hatalmára és az egyre erősödő oligarchia veszélyeire figyelmeztetett. Szerinte ezek a folyamatok az amerikai demokrácia alapjait fenyegetik – idézi a The Guardian.

A szerda esti, főműsoridőben az Ovális Irodából elmondott beszédre Biden elnöksége végéhez közeledve került sor. Hamarosan átadja a stafétát Donald Trumpnak, akit ugyan 2020-ban legyőzött, de most magabiztos választási győzelmet aratva visszatér.

– mondta Biden.

Az elnök több sürgető problémát is felsorolt, amelyek szerinte megoldásra várnak. Ilyenek például a „megrogyó” szabad sajtó, a katonai-ipari komplexum túlzott befolyása, a növekvő dezinformáció, és a „sötét pénzek” jelenléte a politikában. Biden alkotmánymódosításokat sürgetett, hogy biztosítani lehessen az elnöki tisztségben lévők elszámoltathatóságát. „Egyetlen elnök sem állhat az igazságszolgáltatás felett, még akkor sem, ha hivatalban van” – fogalmazott.

Biden elnöksége, amely 2020-ban azzal az ígérettel indult, hogy „helyreállítja Amerika lelkét”, egyetlen ciklus után véget ér. Júliusban visszalépett az újraválasztástól, részben a pártja nyomására, részben a korára és egészségi állapotára vonatkozó aggodalmak miatt. Kamala Harris, Biden által támogatott utódja végül vereséget szenvedett a novemberi választáson Donald Trumptól.

Szerdán Biden egy áttörést jelentő tűzszüneti megállapodást is bejelentett Izrael és a Hamász között. Ez az elnökségének talán utolsó nagy diplomáciai sikere lehet. A megállapodás, amelynek alapjait még tavasszal ő vetette meg, Trump csapata segítségével került véglegesítésre. A tűzszünet véget vethet a 15 hónapja tartó konfliktusnak, amely súlyos károkat okozott Gázában, és az Egyesült Államokat is egyre inkább elszigetelte a nemzetközi porondon.

„Ez a terv a csapatom munkájának eredménye, és nagyrészt az új kormányzat fogja végrehajtani” – mondta Biden. „Ezért tartottam fontosnak, hogy az átadás során teljes körűen tájékoztassuk őket, mert ez a helyes út: együtt dolgozni mint amerikaiak.”

A beszéd előtt Biden egy nyílt levelet tett közzé, amelyben visszatekintett pályafutására: „Egy dadogós kisfiúként indultam Scrantonból, Pennsylvaniából, és eljutottam az ország legmagasabb hivataláig. A szívemet és a lelkemet adtam nemzetünkért.”

Biden határozottan védte döntését, hogy visszalépett az újraválasztástól. Egy adománygyűjtő eseményen elmondta: „Meg tudtam volna verni Trumpot”, de azért lépett vissza, hogy egységet teremtsen a Demokrata Pártban. Távozása után is aktív politikai szerepet kíván vállalni, nemrég újságíróknak elmondta: „Nem fogok eltűnni a szemek elől.”

A beszéd egy sor búcsúeseményt zárt le, köztük a hét elején tartott külügyminisztériumi beszédet, ahol Biden kiemelte, hogy kormányzása alatt erősödött Amerika globális pozíciója.

Biden, aki 1972-ben lépett be a nemzeti politikába szenátorként, és Barack Obama alelnökeként is szolgált, most lezárja egy olyan politikai karrierjét, amely kilenc elnökségen átívelt. Szinte minden jelentős amerikai történelmi pillanat részese volt, amelyek a modern életet mind pozitív, mind vitatott módon formálták.

„Úgy hiszem, hogy az álmaink Amerikája mindig közelebb van, mint gondolnánk” – zárta beszédét Biden. „Raj­tunk múlik, hogy ezeket az álmokat valóra váltsuk.”