SZEMPONT
A Rovatból

A nő csak kussoljon – Amit megtanulhattunk a Meghan Markle-Oprah interjúból

Sok titkot elárultak Meghanék, de legnagyobb tanulság a szavak mögött van.


Megnéztem Meghan Markle és Harry herceg interjúját Oprah Winfrey-vel, és közben azon gondolkodtam, megfelel-e az elvárásaimnak s hogy ehhez képest milyen véleményt fogok kialakítani, s egyáltalán, számít-e a véleményem. Erről az jutott eszembe, miért vannak elvárásaim, - és számít-e Meghan Markle véleménye. Meg Harryé. Ők egy hercegi pár - illetve már címeiktől megfosztott híres emberek -, akiknél a világnak ezerszer több és nagyobb baja van.

De aztán megnéztem egy brit hírműsorban egy Meghanhez hasonlóan amerikai származású újságírónő reflexióját az interjúra, és akkor már tudtam, miért számít ez a beszélgetés, miért számít, mit gondolunk róla, és miért lesz legalább ugyanolyan emlékezetes mint Diana híres BBC-s interjúja anno, akár belerángatták, akár nem.

Mert ez a beszélgetés nekem az elfogadásról és az ítélkezésről szólt, melyek egymás pontos ellentétei. Egy dolgot biztosan leszűrtem: egy meg nem született magzat bőrszínéről tippelgetni és őt tenni a zálogául egy családi kapcsolatnak, valamint felelőssé egy királyság jövőjéért, ízléstelenség és dehumanizáló.

Itt az említett hírműsor-részletben a reflexió Oprah interjújára:

A hírműsorban dühösen fröcsögött az újságírónő és a műsorvezetők, milyen szemét dolog Harryéktől, hogy rasszizmussal vádolnak valakit, milyen aljas, hogy nem nevezik meg, és ha tényleg Fülöp herceg volt az, ahogy a közösségi média tippeli - vagyis maga a REGGELI MŰSOR megnevezte, ki gyanús - , akkor miért nem kímélnek meg egy szerencsétlen öregembert, aki épp kórházban fekszik. Akkor ők miért nem kímélnek egy kismamát, aki pár hónapja még elvetélt?! Ezért gyűlöli a királyi család A korona című sorozatot is, mely óvatosan nem azt állítja magáról, hogy pontos tényeken alapul, csak fél-fikciósan enged belátni a függöny, a színfalak, az álmosolyok mögé.

Nekem is megvan a  személyes benyomásom Meghan Markle-ról, de most nem gondolom, hogy ez számítana, hanem az, amit az interjújuk üzen. Mert a pénztárcájukban turkálást, hogy miért nem fizetik Harry örökségéből a testőri védelmüket, nem tartom ízléses és etikus újságírói fogásnak.

Viszont. Markle azt állítja, öngyilkos gondolatai voltak, olyan komolyak, hogy nem mert egyedül maradni egy estély alkalmával, nehogy ártson magának. Mindketten állítják, elvették tőlük a királyi címeiket - már hallom is a műsorvezető háborgását, hogy milyen álszentek, mert máskor meg azt mondják, nem érdeklik őket a címek -, illetve a kis Archie, első gyermekük - Markle most várja a másodikat - , hercegi címét és védelmét is megvonták. Hát persze, hogy papíron nem érdekli őket, én meg tudtam érteni,

de amikor egy családapa, aki halálos fenyegetéseket és rasszista üzeneteket kap napi szinten félvér felesége miatt, úgy dönt, elhúz onnan, ahol a kirekesztés és a bulvársajtó nonstop ellenséges jelenléte miatt az édesanyja 36 évesen elhunyt - épp ennyi idősen találkozott Meghan Harryvel - akkor azt szerintem meg lehet érteni. És azt is, hogy akar őrizetet, mert már látott egy s mást.

Bombát robbantottak, valóban, a Munkáspárt már kivizsgálást követel. A kérdés logikusan az lehetett Meghanéknek azok alapján, ahogy a manipulatív és a személyiséget elsöprő, a monarchia külsőségeit prioritásban tartó rendszer kezelte őket, hogy vagy hagyják, hogy egy életre elássa őket a saját családjuk és a média, s egy rájuk húzott szégyenben éljenek - vagy kiteregessék a lapjaikat és elmondják a saját verziójukat. Akár igaz minden szavuk, akár csak néhány, egy biztos: a velük készült beszélgetés rávilágított arra, hogy nem minden fekete-fehér - erre a magam által feldobott labdára lenne egy nagyon gagyi poénom -, és ahogy Markle mondja, ő arra szerette volna felhívni az emberek figyelmét:

nem minden olyan, ahogy kívülről látszik. És hogy valóban nem láthatunk be négy fal közé, tehát ítélkezni sincs alapunk, hiszen gőzünk sincs, hogy emberek ott miket tesznek egymással.

Egyébként lehet, hogy Meghan Markle vehemens, hurrikán személyiség, ahogy a brit sajtó nevezte - és akkor azt kérdezem, na és? Lehet, hogy irányítja a férjét? Ebben nem lennék biztos. És tudjátok, miért nem? Mert életemben nem találkoztam Meghan Markle-lal, nem töltöttem vele hosszabb időt, nem beszélgettem vele két órát sem, mint Oprah, aki, mivel rengeteg komoly ügy mögé nézett be már elismert interjúival, talán bölcsen szintén úgy mehetett haza az interjúról, hogy vakarta a fejét: fú, ez durva sztori, és majd a nézők eldöntik, mit gondolnak róla. Mert a négy fal közé ő sem látott be.

Legyünk őszinték: hány olyan párt ismerünk, ahol a nő irányít? És ahol a férfi? Vannak ilyen dinamikák. Részemről bírom a nagyszájú nőket, és Meghanből MOST dőlt az infó. Mert korábban elhallgattatták, mondja, és úgy tűnik, még mindig itt tart a 21. századi Anglia: a nő csak kussoljon. De láthatóan panaszkodott az interjúban, láthatóan fájt felidéznie, hogy még terhes volt, amikor arról morfondírozott a királyi család, hogy vajon milyen színű, milyen árnyalatú (?) lesz a gyermeke, s ez vajon milyen fényt vet majd rájuk. Mert az első ott: a korona. Harry reakciója volt a legbeszédesebb erre a kérdésre: nem vállalta, hogy elmondja, ki és pontosan mit mondott. Szerintem a pár ennél sokkal látványosabban is bemocskolhatta volna az évszázadok óta fennálló Monarchiát.

Ők arról beszéltek, mit éreztek, Meghan azt hangsúlyozta, azon szeretné, hogy elmerengjenek az emberek, hogy mennyire más az, ami kifelé LÁTSZIK, és más az, amit belül ÉREZ.

Akár jól alakítja a mártírt Meghan, akár eljutott-e a legmélyére, az öngyilkosság szélére, akár nem, az üzenete tiszta és jogos. Az ítélkezés mérvadóságát akarja megkérdőjelezni. És neki, mint szegény származású feketének, én el is hiszem, hogy fontosak ezek a kérdések, főként mivel már a Harry előtti időszak idején fontos szószólója volt a női és fekete emberi jogoknak. Nekem innentől mindegy, mire játszik rá, a hitelességét úgyis az idő fogja megmutatni.

Az egyik legjobb barátnőm nemrég fogadott örökbe egy sötétebb bőrszínű kisfiút. Csodás dolognak tartom, és ha valaki megszólná az utcán, tudom, hogy mennyire mélyen érintené őt is én engem is. Ezek után még gondolkodjak el azon, hogy hófehér bőrű brit királyi család miért nem emelte magasba a diverzitást, a sokszínűséget büszkén és modernül, hanem még össze is játszott a bulvársajtóval, de legalább nem védte meg Meghan a rasszista lejáratókampánytól?

Szerintem a legtöbb érzékeny nőnek a tizede is elég lenne ahhoz, hogy depressziós legyen, vagy öngyilkos gondolatai legyenek. És ha abba a családba született az a gyerek, igenis joga lett volna megkapni a hercegi címet.

Számomra Harry megnyilvánulásai voltak a legérdekesebbek, hiszen ő tudja, miről beszél. Évtizedekig lojális volt a családhoz, a rendszerhez, amiből most úgy érzi, "kimentették", a felesége által látta meg, milyen csapdában él. Arról beszél, Diana sejthette, hogy ez fog majd történni, hiszen az egykori hercegné Harryre hagyott örökségéből tudtak a királyi családból az amerikai kontinensre költözésük idején megélni és biztosítani a biztonságukat.

Sok tényezős történet. Harry, akinek az apja egy ideig fel sem vette a telefont, mégis arról beszél, megbocsátott, a testvéréről, aki szóba sem áll vele, finoman úgy fogalmaz: most távolság van kettejük között, de szívből szereti és tudja, az idő mindent begyógyít. Ezek egy, a tetteiért felelősséget vállaló, érett felnőtt megnyilvánulásai. Mint ahogy az is, hogy úgy látta, a feleségét és a gyermekét is mentenie kell onnan, ahol szándékosan megvonják tőle a királyi család tagjainak amúgy járó biztonsági őrizetet.

Ez legyen a legnagyobb bajuk? Ha legközelebb halálos fenyegetést kapsz - te, kedves olvasó, ritkábban szoktál, mint ők, olyan sok százszor ritkában, este vajon hányszor ellenőrzöd a zárat? És elgondolkodsz-e azon, hogy elköltözz oda, ahol nem bánthatnak?

Oprah is tévedett már: Michael Jackson a kilencvenes években elvarázsolta Neverlandben és emberségével, kis barátaival kapcsolatos érzéseivel szentté avatta magát egy exkluzív interjúban Oprah segítségével. De Oprah volt az is, aki pár éve felkavarta a port a coming outoló molesztált két férfi botrányával, s azzal, hogy őszintén faggatta őket arról, Jackson hogyan tette tönkre a gyerekkorukat és az életüket. Ezzel gyakorlatilag beismerte, hogy anno hibázott.

Hogy Oprah most mit kavar fel és mennyire hiteles, amit a párral együtt létrehozott, ezt csakis később fogjuk látni. De arra máris megtaníthat minket: igen, a bulvársajtónak nem feltétlenül kell hinni - főleg, ha a királyi palotában rendeznek estélyeket, és cserébe csupa jót írnak mondjuk Katalinról - és azt, hogy

az emberek mennyire szeretik, hogy egy narratívában megvan a jó és a gonosz. Meghant gonosznak választották,

még fekete is volt hozzá stílusosan, majd az idő eldönti, mennyire stabilak a királyi kastély falai. Most egy pillanatra meginogtak, és lehet, hogy így kellett lennie. De ezt sem tudhatjuk. Mint ahogy azt sem, hogy egy idegen országban, egy palotába bezárva, mint Markle, friss újszülöttel, szoptatva, esetleg terhesség utáni depresszióval és magányosan, segítség nélkül nem hisztiztünk volna néha egy nagyot. A sajtónak nem beszélhetett.

"Magadtól némultál el, vagy elnémítottak?" - kérdezi Oprah. "Az utóbbi," mondja Markle és hiszünk neki, különösen annak fényében, hogy a férje elmeséli, attól félt: a történelem megismétli önmagát. Ezt sem tudhatjuk, csak egyet: ez egy nagyon érdekes és fontos interjú. Amire egészen biztos, hogy a királyi család valahogyan reagál majd. Talán ugyanolyan passzív agresszióval, ahogy eddig tették. Önállóskodunk, feketék vagyunk? Nesze, nincs több zsebpénz, nincs védelem, nincs hercegi cím. Egyvalamivel nem számoltak: egy rafinált, értelmes, feminista nővel és egy herceggel, aki láthatóan máig traumatizált édesanyja korai elvesztése miatt. Most szívhatják a fogukat, ezt hogyan kozmetikázzák vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Ha innen is kiszorulnak a legszegényebbek, akkor végképp földönfutóvá válnak” - az Utcából Lakásba Egyesület az önazonossági törvényről
Kistelepülések sora szűrné ezentúl a beköltözőket, például büntetlen előélethez, érettségihez, szakképesítéshez kötnék, hogy valaki ingatlant vehessen náluk. Kovács Vera szerint mindez elsősorban a szegénységben élőket, azokon belül is a romákat sújthatja.


Van ahol érettségihez vagy szakképesítéshez kötnék a betelepülést, máshol a büntetett előéletűeknek tiltanák meg, hogy ingatlant vegyenek, vagy épp néhány tízezer forintot kérnének el, de olyan település is van, ahol minden egyes kívülről érkező ingatlanvásárlót előzetesen meghallgatna a képviselőtestület.

Mindezeket a helyi önazonosság védelméről szóló új törvényre hivatkozva vezetnék be az önkormányzatok, ami a hivatalos indoklás szerint elsősorban azt akadályozná meg, hogy újabb beköltözők tegyék élhetetlenné a már amúgy is túl sűrűn lakott budapesti agglomerációt vagy a Balaton környékét. A szigorításokat eddig azonban olyan települések tervezik bevezetni, mint Taktaharkány, Újlengyel vagy Vámosszabadi. Az Utcáról Lakásba Egyesület alapító-társelnökével, Kovács Verával arról beszélgettünk, milyen hatással lehet mindez a szegénységben élőkre.

– Feltételezhetjük, hogy a jogalkotó nem gondolt minden következményre.

– Feltételezem, hogy nem. De szerintem ez inkább egy gesztus a szélsőjobbnak, lehetőséget adva arra, hogy a települések kirekesszék az általuk nem kívánatosnak tartott beköltözőket, különösen a szegénységben élőket, ezen belül is a roma embereket. Az a gond, hogy azok a települések védekeznek leginkább ezek ellen a családok ellen, amelyeknek már csak ezek a települések lehetnének éppen megfizethetőek. Így csapdahelyzet jön létre: senki nem akar a legelmaradottabb településekre költözni, hiszen azok hátrányos helyzetűek. Oda azok mehetnének, akiknek nincs más lehetőségük.

Ha innen is kiszorulnak a legszegényebbek, akkor végképp földönfutóvá válnak.

Előfordult, hogy roma családok, teljesen függetlenül anyagi helyzetüktől, nem tudtak házat venni egy településen pusztán etnikai hovatartozásuk miatt.

– Felmerül a másik kérdés, hogyan kerülje el egy eleve szegény település a további gettósodást, ami szociálpolitikai szempontból sem kívánatos.

– Igen, de ezt nem kirekesztéssel, hanem felzárkóztatással kell kezelni. Többféle megoldás lehetséges. A már szegregálódott településeken fontos a munkahelyteremtés, a közműfejlesztés, a célok világos meghatározása. Egyes esetekben, például a Miskolc környéki szegregátumoknál az segíthet, ha ezeket a területeket bekapcsolják a város életébe.

Más esetekben viszont kívánatos lehet a szegregátumok megszüntetése, a lakók integrált környezetbe költöztetése, ahol munka, iskola és infrastruktúra is elérhető.

De minden település más: a földrajzi elhelyezkedés, a lakosságszám, a helyi adottságok meghatározzák, hogy hol melyik beavatkozás a leghatékonyabb. A jó programok azok, amelyekben helyi megvalósítók vesznek részt, és a valódi helyi igényekre reagálnak. Valahol a munkahelyteremtés a kulcs, máshol a szegregált lakóterület teljes felszámolása.

– Egy generációk óta mélyszegénységben élő családnál nem elég a költöztetés vagy a munkahelyteremtés. Szükség van szociális beillesztésre, mentorációra is, hogy valódi esélyt kapjanak.

– Valóban, a helyi igényeket ismerő szervezeteknek kellene ezeket megvalósítani szociális munkával. Ez a munka nagyon összetett. Nem gyámkodni kell felettük, hanem a lehetőségeket kell biztosítani számukra, amelyektől akár generációk óta el vannak zárva, és a részvétel módját is segíteni kell. Például

ha egy gyerek úgy nő fel, hogy a szülei sosem dolgoztak bejelentett állásban, csak napszámban, az teljesen kilátástalan helyzetet teremt. Ilyenkor egyszerre kell foglalkozni a szülőkkel és a gyerekekkel: meg kell tanítani, mit jelent rendszeresen munkába járni, havi fizetést kapni, és a tanulás értékét is meg kell mutatni.

Ez nehéz, mert az eredmények sokszor csak a gyerekeknél vagy unokáknál jelentkeznek.

– Megvan-e ehhez az állami vagy önkormányzati intézményrendszer, illetve a megfelelő civil szervezeti háttér?

– A tudás megvan, de az emberi erőforrás nincs. Állami szinten a legnagyobb ilyen program jelenleg a „Felzárkózó kistelepülések”, melynek a fő pályázója a Máltai Szeretetszolgálat. Ez kívülről nem tűnik átütő sikernek, de a kormány és a Máltaiak nem adnak nyilvánosan adatokat. Ugyanakkor számos civil szervezet, például az Igazgyöngy Alapítvány, vagy a Van Helyed Alapítvány, képes több generációval párhuzamosan dolgozni. Bátonyterenye térségében, Bonyhád környékén és másutt is vannak jó gyakorlatok, amelyeket országos szintre lehetne emelni.

– De ez az intézményesítés még nem történt meg.

– Így van. Ezek jellemzően helyi civil kezdeményezések, legfeljebb néhány településen dolgoznak. A Máltai Szeretetszolgálat „jelenlét” típusú programjai a legkiterjedtebbek, de egységes, országos rendszer nincs.


Link másolása
KÖVESS MINKET: