Magyar Péter: Egyre több helyről hallani, hogy Lázár János lehet a Fidesz-Mi Hazánk koalíció miniszterelnök-jelöltje

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon számolt be arról, hogy Csőgör Pétert ismét fogva tartották. A poszt szerint erre 24 órán át került sor, amiért egy állami ünnepségen a miniszterelnököt bíráló molinót tartott fel. Hadházy azt állítja, eredetileg három napig akarták bezárva tartani, de szerinte „még az ügyészségnek is be kellett látnia, hogy nincsenek bizonyítékaik arra, hogy »hivatalos személy elleni erőszakot« vagy garázdaságot követett volna el”.

– írta. Hadházy hozzátette, Csőgör Péter nem először csinál hasonlót, és nyilván tudta, mit vállal. Azt is írta, megérti a dühét, amit azzal indokolt, hogy a Magyar Triatlonszövetségben elkövetett visszaélések feltárása miatt kirúgták, majd anyagilag is tönkretették. Posztját azzal a gondolattal zárta, hogy bár egy ember kiállása lehet hősies, de hasztalan, és az ellenállás akkor lehet sikeres, ha sokan lépnek fel egyszerre.

Csőgör Péter, aki korábban a Magyar Triatlonszövetség (MTSZ) ellenőrző testületének elnöke volt, azután került a hatóságok látóterébe, hogy a szövetségen belüli visszaélésekről tett bejelentést. Az ügyben évek óta nyomozás folyik, a Szabad Európa 2024 végén azt írta, hogy még vádlott sem volt, miközben a Telex már 2021-ben 19, Csőgör ellen indított perről számolt be. A volt gazdasági nyomozót korábban is előállították már kormányzati rendezvényeken: 2024 októberében a TEK emberei emelték ki a tömegből, ami után vádat is emeltek ellene, 2023 májusában pedig a Karmelita kolostornál vették őrizetbe hivatalos személy elleni erőszak gyanújával, de bizonyíték hiányában elengedték.

A mostani eset a 2026. március 15-i állami ünnepség és a CÖF–CÖKA által szervezett Békemenet idején történt. A kormánypárti felvonulás mellett a Tisza is nagygyűlést tartott a fővárosban, a felfokozott politikai hangulatot pedig egy, a „bekemenet2026.hu” domaincím körüli vita is jelezte napokkal korábban. Csőgör egy 2025. október 23-i incidens után tett feljelentést, amelyben állítása szerint a Valton-Sec emberei és a rendőrök jártak el vele szemben durván.

A Hajdú-Bihar vármegyei kormányhivatal elismerte, hogy a debreceni CATL akkugyárban szabálytalanul, engedély nélkül raktároztak veszélyes anyagokat egy félkész üzemcsarnokban. A hatóság emiatt megtiltotta az engedély nélkül használatba vett épület használatát és környezetvédelmi eljárást is indított az ügyben – számolt be róla az RTL Híradó. A hivatal közlése szerint már napokkal azelőtt helyszíni ellenőrzést végeztek, hogy Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt helyi képviselőjelöltje nyilvánosságra hozta az esetet.

– mondta el a Híradónak a rosszullétet elszenvedő Edina. Bár a gyár először tagadta, hogy mérgezés történt volna, Tárkányi Zsolt néhány nappal később közzétette az üzem belső vizsgálati jegyzőkönyvét, amelyben „heveny mérgezés” szerepelt a sérülés minősítéseként.

A képviselőjelölt szerint a CATL a dokumentum kiszivárgása után sietős tereprendezésbe kezdett. „Kamionok jelentek meg, és Debrecenbe, illetve az ország különböző részeire elszállították ezeket a mérgező vegyi anyagokat” – állította Tárkányi. A politikus által megosztott fotókon rácsos elválasztófallal körülhatárolt fémhordók láthatók az udvaron, rajtuk piros, gyúlékonyságot jelző figyelmeztetéssel. Egy dolgozó a jelöltnek azt mondta, amit nem tudtak elszállítani, azt „a raktár melletti sátrakba kezdték betárolni úgy, hogy az kívülről ne tűnjön fel.”

A szabálytalan tárolás súlyos környezetszennyezést okozhat egy, a Híradónak nyilatkozó vegyész szerint. „Az illékony anyagok, ha a levegőbe kerülnek, a légköri viszonyoktól függően egészen nagy távolságokra is eljuthatnak. Ha olyan anyagokról van szó, amelyek vízben oldódnak vagy a talajba kerülnének, nyilvánvalóan tovább tudnak jutni, mert a talajvíz elmossa és továbbviszi őket” – magyarázta Fábián István.

A CATL közleményében azt írta, „a közösségi médiában megjelent, politikai célú megjegyzésekre nem kívánnak reagálni”, de a hatóságokkal mindenben együttműködnek. A tiszás jelölt arról is posztolt, hogy a cég megpróbálta bevezetni a dolgozók mobiltelefonjának lefóliázását, de a munkások ezt elutasították. Ezzel szemben a CATL azt közölte, a „szellemi tulajdon és speciális műszaki megoldásaik védelmében” a debreceni modul-összeszerelő részlegen már tavaly bevezették ezt a gyakorlatot.

Több tízezres menekülttáborral riogatott Orbán Viktor miniszterelnök Kaposváron, országjárásának első állomásán. A kormányfő hétfő este egy teljesen hagyományos, színpadi keretek között zajló választási beszédet mondott, amelyen kérdezni nem lehetett tőle, noha a somogyi megyeszékhely főterén párszor kritikus bekiabálás is hallatszott.

A Telex szerint a kaposvári Kossuth tér már a 18 órára meghirdetett fórum előtt megtelt. A szervezők azt kérték a résztvevőktől, hogy tömörüljenek a színpadhoz közel, hogy minél többen elférjenek ott. A színpadot kordon vette körbe, de viszonylag közel lehetett menni. A Valton emberei és rendőrök biztosították biztosították a teret.

A szervezők fáklyákat és zászlókat osztogattak a résztvevőknek. A kordonokkal lezárt teret a Valton emberei és rendőrök biztosították. A Fidesz Somogy vármegyei képviselőjelöltjei és aktivistái a március 15-i Békemeneten bemutatott „Nem leszünk ukrán gyarmat” feliratú molinóval vonultak a fórum helyszínére – írta a 24.hu. A tömeget a várost 32 éve vezető fideszes polgármester, Szita Károly köszöntötte.

Beszédében a miniszterelnök a migrációs paktumot tette a választás fő tétjévé. „Több tízezres menekülttábort építenek júliusban, ez a tét. Én viszont vállalom, hogy Magyarországra egyetlen migráns sem teheti be a lábát, ha győzünk” – hangsúlyozta Orbán. Szerinte Ukrajna követeléseket fogalmaz meg Magyarországgal szemben: „Azt akarják, hogy engedjük be őket az Unióba, és váljunk le az olcsó olajról.” Az Európai Unió Migrációs és Menekültügyi Paktumának végrehajtása egyébként június 12-én kezdődik; a szabályozás szolidaritási mechanizmust ír elő a tagállamoknak, ami a menedékkérők áttelepítését vagy pénzügyi hozzájárulást jelent.

A miniszterelnök a nemrég tartott Békemenetre utalva a mozgósításról is beszélt: „A tegnapi Békemenet óta más a leányzó fekvése, tegnap óta mindenki számára világos, hogy mi vagyunk többen”. A beszéd kitért a helyi ígéretekre is. Orbán kiemelte, hogy Kaposvár „lesz az első város, ahol elektronikus lesz a közösségi közlekedés” Magyarországon. A városban valóban zajlik a közlekedés villamosítása, márciusig több ütemben állítottak forgalomba elektromos buszokat. A kormányfő elmondása szerint 2010 óta 52 nagyberuházás és 200 milliárd forint érkezett a városba, ahol jelenleg egy 400 fős munkahelyteremtő beruházás zajlik. Orbán országos célként említette, hogy a ciklus végére az átlagfizetés elérje az egymillió forintot, a foglalkoztatottak száma pedig a jelenlegi 4,7 millióról négy év múlva 5 millióra nőjön.

A miniszterelnök előtt Eperjes Károly szavalt, a beszédet pedig a helyi Fidesz-jelölt, Gelencsér Attila vezette fel, aki arról beszélt, hogy tiszás ellenfele mennyi kárt okozna a városnak, ha a parlamentbe kerülne.

Jámbor András képviselő egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét a március 15-i Tisza Nemzeti Meneten feltűnt ukrán zászlóról. A politikus szerint a rendezvény után a kormánypárti média egyetlen képet kezdett el körbeosztani, egy ukrán zászlót a tömegben.

„Ezt próbálták bizonyítékként használni arra, hogy a Tisza rendezvénye valójában »ukrán háborús menet«” – írja.

Jámbor szerint azonban ha megnézzük, mi történt valójában, egészen más kép rajzolódik ki. Azt állítja, beszámolók és felvételek szerint egy kis csoport egyszerűen benyomult a tömegbe, kifeszítette az ukrán zászlót, majd szinte azonnal eltűnt.

A képviselő posztjában felteszi a kérdést: nem spontán jelenet volt, hanem egy előre felépített provokáció? Jámbor András szerint a történet egyik kulcspillanatát végül éppen a kormányközeli média felvételei segítettek tisztázni. Úgy véli, ha egy ilyen akció tényleg szervezett volt, akkor az nem egyszerű politikai trollkodás, hanem tudatos manipuláció.

A közösségi médiában terjedő beszámolók szerint a Deák téri gyülekezőn egy kisebb csoport valóban kifeszített egy ukrán zászlót, majd rövid idő után eltűnt, miközben kormánypárti stábok készítettek felvételeket az esetről. Független sajtóanyag egyelőre nem azonosította egyértelműen a zászlót felmutató személyeket, és nem igazolta, hogy szervezett provokáció történt. A Jámbor által említett Digitális Demokráciafejlesztési Alapítványról a Telex írta meg nemrég, hogy finanszírozási nyomai egy korábban leleplezett Facebook-trollhálózathoz köthetők. A cég tagadta az érintettséget. A március 15-i zászlós incidens és ezen szervezet közötti konkrét kapcsolatra jelenleg nincs nyilvános, független bizonyíték.