KULT
A Rovatból

A Netflix feldolgozta az Utódlás igaz történetét, kiderült, hogy a sorozat inspirálta a valóságot is – ilyen lett a Dinasztia: A Murdoch család

Egy család, amely szó szerint képes volt elnököket emelni vagy megbuktatni. A Murdoch-birodalom története tele botránnyal, hatalmi harccal és családi árulással. A Netflix új dokumentumsorozata megmutatja, mi történt a kulisszák mögött az igazi Utódlás történetében.
B.M.; Fotók: youtube.com - szmo.hu
2026. március 16.



A médiabirodalmak története általában tele vannak intrikával, politikával és családi drámával, de kevés olyan saga létezik, amely annyira közel áll a fikcióhoz, mint a Murdoch család története.

A Netflix dokumentumsorozata, a Dinasztia: A Murdoch család pontosan ezt a valóság és drámai fikció közti határvonalat mutatja be.

Hogyan épült fel a modern média egyik legnagyobb birodalma, és milyen repedések rejtőznek a felszín alatt?

A történet középpontjában természetesen az ausztrál származású családfő, Rupert Murdoch áll, akinek neve mára szinte egybeforrt a globális médiával. A sorozat már az első epizódokban világossá teszi, hogy ez a története legalább annyira szól a családról, a hatalomról és a manipulációról, mint az újságokról és a televízióról. A produkció rendezője, Liz Garbus, remek érzékkel bontja ki ezt a sztorit: archív felvételekkel, interjúkkal és családi fotókkal idézi meg a médiamágnás felemelkedését.

Az első epizód a hetvenes, nyolcvanas és kilencvenes évekbe repít vissza, amikor Murdoch a médiapiac egyik legambiciózusabb szereplőjévé vált.

Itt láthatjuk, hogyan épült fel az a vállalatbirodalom, amely később a Fox Corporation formájában a világ egyik legbefolyásosabb médiacégévé nőtte ki magát. A sorozat ismerteti azt az időszakot is, amikor a televíziós piacot még három óriás szereplő uralta: NBC, CBS és ABC. Murdoch azonban felismerte, hogy van hely egy negyedik szereplő számára, amelyik a konzervatív szellemet idézi meg, és ezzel megszületett a Fox-hálózat. Amerikában valahogy minden fordítva volt. Náluk a liberalizmus és a szabad gondolkodás volt tekinthető hagyományos, megszokott értékrendnek. Ezt képviselte mind a három nagy klasszikus csatorna, és ide érkezett meg a konzervatív nézőpontot képviselő Murdoch.

A dokumentumfilm különösen érdekes része, amikor felidézi, milyen tartalmakkal próbált kitűnni az új csatorna. Miközben a konkurencia hagyományos, „demokratább” műsorokat sugárzott, a Fox olyan provokatív és formabontó sorozatokkal rukkolt elő, mint A Simpson család vagy az Egy rém rendes család. Ezek a produkciók akkoriban merőben új hangot hoztak a televíziózásba, és hozzájárultak ahhoz, hogy a Fox valódi tényezővé váljon az amerikai médiapiacon és megalapozza az alapot a saját hírcsatornának.

A Dinasztia azonban nemcsak üzleti sikerekről szól. Már az első epizódokban is meglepően sötét történetek kerülnek elő a család életéből.

A dokumentumfilm például beszámol arról az esetről, amikor Murdoch második felesége, Anna Murdoch egy drámai incidens során majdnem emberrablás áldozata lett. Egyébként a család egyik barátjának a feleségét rabolták el és ölték meg Anna helyett. Ez mély sebeket hagyott nőben. Majd ezután közvetlenül egy tragikus autóbaleset körülményeit boncolgatta, aminek szintén egy halálos áldozata lett. Ezt a család állítólag igyekezett eltussolni, ezért a nő el is költözött Angliából. Ezek a pillanatok világosan mutatják, hogy a Murdoch-dinasztia története messze nem csak üzleti sikertörténet, hanem igazi „hollywoodi” alapanyag.

A második epizód konkrétan Murdoch fiatalkorára is visszatekint, és igyekeznek lebontani azt a mítoszt, miszerint a médiamágnás a semmiből küzdötte fel magát. A valóság ennél árnyaltabb: apja, Keith Murdoch már korábban is jelentős befolyással bírt az ausztrál médiában, és komoly politikai hatalommal rendelkezett. A dokumentumfilm így azt is megmutatja, hogy Rupert tulajdonképpen egy már létező hatalmi struktúrát örökölt meg, amelyet aztán a saját képére formált.

Külön fejezetet kap a Fox News megszületése is, amely Murdoch politikai befolyásának egyik legfontosabb eszközévé vált.

A csatorna élére kinevezett Roger Ailes egyértelmű jelzése volt annak, hogy a hálózat markánsan konzervatív irányba mozdul el. Ez a döntés nemcsak a hírműsorok hangvételét formálta át, hanem az amerikai politikai diskurzust is jelentősen alakította. Ugyanis Murdoch elkezdte konkrétan politikai hatalomszerzésre használni a hírcsatornát.

A sorozat egyik legerősebb része a Fox News körüli botrányokat feldolgozó epizód. A #MeToo mozgalom idején Ailes mellett a csatorna egyik legismertebb arca, Bill O’Reilly is súlyos vádakkal szembesült. A botrány hatása a Fox számára legalább akkora volt, mint Hollywoodban a Harvey Weinstein-ügy a Miramax esetében, még ha a médiavisszhang valamivel visszafogottabb is volt.

Az AppleTV+ sorozata, a The Morning Show erőteljesen inspirálódott ebből a botrányból, nem beszélve A legharsányabb hang (eredetileg The Loudest Voice) minisorozatról, amely Ailes felemelkedéséről és bukásáról szól Russel Crowe nagyszerű alakításában.

Végezetül a Murdoch-birodalom egyik legnagyobb üzleti döntése zárja a sorokat: a stúdió eladása a The Walt Disney Company számára. Ez a fúzió nemcsak a médiapiacot formálta át, hanem a családon belüli hatalmi viszonyokat is újraírta. Lehet, hogy a családtagok gazdagabbak lettek, de ahogy a fikciós sorozatban, az Utódlásban, itt sem volt végső győztes.

A dokumentumsorozat külön érdekessége, hogy a Murdoch család története meglepően sok ponton emlékeztet a fikcióra. Pedig vicces módon a kapcsolat oda-vissza működött: az Utódlásban az egyik rész még a Murdoch családot is gondolkodásra késztette. Mi történne a birodalommal a patriarcha halálát követően? Az HBO sorozat főszereplője Logan Roy halála után, szinte szétesett a médiabirodalom.

A Murdoch család egyik belső embere látta ezt az epizódot, és elgondolkodott, hogy nekik sincsen vészforgatókönyvük Murdoch halála esetére.

Ezért elindították útjára a híres/hírhedt „Utódlás memo-t”, amiben a vezetők indítványozták, hogy dolgozzanak ki vészforgatókönyveket Rupert halála esetére. Gyakorlatilag a fikció befolyásolta a valóságot.

A Dinasztia: A Murdoch család legnagyobb erénye, hogy nem próbál egyszerű ítéletet mondani. Inkább egy bonyolult családi és üzleti történetet tár elénk, amelyben a hatalom, a lojalitás és az árulás folyamatosan egymásba fonódik egy diszfunkcionális család berkein belül. Az archív felvételek néha kifejezetten ironikusak: miközben mosolygó családi jeleneteket látunk, tudjuk, hogy a háttérben már akkor is zajlott a hatalmi játszma.

Egészen gyerekkoruktól kezdve ment a verseny a trónért, amit a 95 éves patriarcha a mai napig nem adott fel.

A végeredmény egy lebilincselő, gyakran meglepő dokumentumsorozat, amely nemcsak egy médiabirodalom születését és pusztulását mutatja be, hanem azt is, milyen sérülékeny egy család, amikor a tét nem kevesebb, mint a világ egyik legnagyobb hatalma: a média feletti irányítás. Kedvem támadt újra nézni az Utódlást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Cserhalmi György a Kossuth-díjról: Rosszabbul áll a helyzet, mint a szocializmusban
A Magyar Színházi Társaság független bizottsága a díjátadó után tette közzé saját névsorát. A lépéssel azt jelzik, hogy az állami döntnökök több mint tíz éve figyelmen kívül hagyják javaslataikat.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 14.



Alig pár órával azután, hogy március 14-én, szombaton átadták az idei Kossuth-díjakat, a Magyar Színházi Társaság máris közzétette a saját, független szakmai bizottsága által javasolt névsort, nyíltan jelezve, hogy a szakma másokat részesített volna a legmagasabb állami elismerésben. A nemzeti ünnep alkalmából tartott díjátadón a színművészek közül Nemcsák Károly, a József Attila Színház igazgatója és Gáspár Tibor színész vehette át az elismerést, mellettük Pataky Attila és Rúzsa Magdi énekesek is Kossuth-díjasok lettek.

A Magyar Színházi Társaság közleményben jelezte, több mint egy évtizede „szorongató hiányérzettel” figyelik a szakmai elismerések alakulását, mert úgy látják, az állami döntnökök nem veszik figyelembe a felterjesztéseiket.

Bodor Johanna, a szervezet elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy a javaslataikat újra és újra mellőzik. „Több mint tíz éve – egy-két kivételtől eltekintve – nem érnek célba az MSZT javaslatai. Most egy szakmai minőséget, kvalitásérzéket reprezentáló, nagy szakmai és erkölcsi felelősséggel jelölő grémium felterjesztéseit hagyták figyelmen kívül. Amikor az előadó-művészeti szakma legnagyobb tekintélyű alkotói közül tizenketten névvel vállalják szakmai javaslataikat – sőt ők még konzultáltak további Kossuth-díjas kollégáikkal –, az nem pusztán ajánlás, hanem felelősségvállalás a magyar művészet értékeiért” – fogalmazott.

A Magyar Színházi Társaság tavaly kérte fel tizenkét Kossuth-díjas művész – Bánsági Ildikót, Cserhalmi Györgyöt, Csikos Sándort, Hegedűs D. Gézát, Kolonits Klárát, Kovács Jánost, Máté Gábort, Molnár Piroskát, Nagy-Kálózy Esztert, Szakács Györgyit, Valló Pétert és Volf Katalint –, hogy egy független Művészeti Díj Bizottság tagjaiként segítsék a 77 tagszervezetük jelölési folyamatát. A bizottság konszenzussal döntött a felterjesztésekről, hogy a névsorok hitelesek és megkérdőjelezhetetlenek legyenek.

A testület Kossuth-díjra javasolta Fekete Ernő, Fodor Tamás, Gáspár Tibor, Kiss Mari, László Zsolt, Monori Lili, Ónodi Eszter, Takács Katalin, Tóth Ildikó és Pintér Béla színművészeket.

Mellettük Lőcsei Jenő, Lőrinc Katalin és Nagy Tamás táncművészeket, Kovácsházi István, Ötvös Csaba és Pitti Katalin énekművészeket, Dukay Barnabás zeneszerzőt, Szokolay Balázs zongoraművészt, Várdai István gordonkaművészt, valamint Antal Csaba és Khell Csörsz tervezőművészeket tartották érdemesnek a díjra. A bizottság Kiváló Művész díjra terjesztette fel Derzsi Jánost, Für Anikót, Hernádi Juditot, Kerekes Évát és Mucsi Zoltánt, Érdemes Művész díjra pedig Fekete Gizit, Görög Lászlót, Harsányi Attilát, Hegyi Barbarát, Keresztes Tamást, Máhr Ágit, Martin Mártát és Mertz Tibort.

Cserhalmi György, a független bizottság tagja az állami díjátadó után úgy nyilatkozott, Gáspár Tibor Kossuth-díjának felhőtlenül örül, de a helyzetet jóval borúsabban látja.

„Azt gondolom, rosszabbul áll a helyzet, mint a szocializmus időszakában. Ott azért néha elég alaposan beletrafáltak, és még az utolsó pillanatban megpróbálták azt a csorbát is kiköszörülni, hogy Őze Lajosnak és Latinovits Zoltánnak nem adtak Kossuth-díjat, de 1990-ben posztumusz nekik ítélték oda.

Ezért fordulhatott elő az, hogy én egy évben kaptam velük Kossuth-díjat. Kinek hiányzik az, hogy majd posztumuszokat osztogassunk pár év múlva?

Minden rendszernek az egyik legnagyobb hibája az előítéletesség”

– fogalmazott a nemzet színésze. Cserhalmi szerint nem egy „ellenlistát” akartak összeállítani, hanem egy szakmailag és morálisan száz százalékosan vállalható névsort. Hozzátette: „A művészeti díjaknak nem törésvonalakat kellene kijelölniük a szakmán belül, hanem éppen azt kellene megmutatniuk: a magyar kultúra értékei túlmutatnak minden megosztottságon.”

Az állami díjakról döntő Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság állandó elnöke a mindenkori miniszterelnök, a korábbi albizottsági rendszert pedig már nem alkalmazzák. A művészeti díjakra javaslatot tevő bizottságok tagjait a kulturális miniszter kéri fel, a szakmai szervezetek javaslatainak mérlegelésével. Az állami kommunikáció szerint a díjak a magyar kultúra kiemelkedő teljesítményeit ismerik el.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Úgy szólt, és úgy nézett ki a Beton.Hofi koncertje a Papp Lászlóban, ahogy kell – már csak egy igazi közönség kellene egy tökéletes bulihoz
Két koncerten is bizonyította Beton.Hofi, hogy látványban, színpadképben vagy épp hangzásban bárkivel felveszi itthon a versenyt, és nem probléma egy ekkora helyszínt tökéletesen bejátszani. Már csak vagy tízezer olyan ember kéne a közönségbe, aki nem csendben nézi végig a show-t.
Jásper Ferenc - szmo.hu
2026. március 16.



Dupla koncerttel rúgta be az évet a Papp László Sportarénában Beton.Hofi, aki pár év alatt az egyik legfontosabb magyar előadóvá vált. A Jolly presszós koncert és a comic.sins album óta eltelt időben szépen, lassan építkezve arénakoncertes produkciót is tető alá tudott hozni, az új INTERREGNUM nagylemez köré építve a klasszikus számaival együtt komplett show-t rakott elénk, méghozzá nagyon profin.

Az lassan megszokottá válik, hogy a Covid óta megerősödő rap-trap-hiphop szcéna az egészen kis klubkoncertektől nagyon hamar eljut a tízezres közönséget vonzó Budapest Park-Sportaréna-MVM Dome fellépésekig, és ezt többnyire professzionálisan meg is oldja. Azahriah a Puskást is, de ő más dimenzió már.

Beton.Hofi viszont kicsit más tészta. Az utóbbi években talán az ő szövegei voltak a legkidolgozottabbak, a leginkább intellektuális megoldások nála jelentek meg – kifejezetten széles kört tudott bevonzani nem csak a Z-generációból merítve.

Ennek persze lesznek következményei egy ilyen nagy koncerten, de erről később.

Több, mint két évet kellett várni a negyedik nagyalbumra, bár lehet, hogy még ez is túl kevés volt. Ezt azért mondom, mert az INTERREGNUM 18 számból áll össze, aminek több, mint a fele annyira felejthető, hogy a koncerten fel sem ismertem, hogy ezek az ő számai. Láthatóan a többi koncertező is hasonló véleményen lehetett, főleg, ha a hangulatból indulunk ki, mivel még a mainstream számait is kevesen énekelték vele, például a "PLAYBÁNIA"-t, ami az egyik, ha nem a leghallgatottabb száma.

Végignézve a közönségen, ez talán nem véletlen - relatíve kevés fiatal volt, inkább középkorúakat láttam nagyobb számban, akik elvájbolgattak a számokra, de különösebben nem számítanak hardcore rajongóknak. Hofira nem lehet panasz, ő mindig megpróbálta énekeltetni a közönséget, ha túl hangos volt a csend.

Na de térjünk rá a pozitívumokra, mert van az is azért bőven.

Hofi lehengerlő teljesítményt nyújtott mindkét koncerten, teljes beleéléssel próbálta átadni az új album hangulatát, ami természetesen nem rossz, csak néhol repetitív lett kicsit. A TOP G például nálam az új kedvenc lett Hofitól, nagyon adja ezt az undergorund, kicsit pogányos vibe-ot, ami nálam mindig telitalálat.

Ádám most talán az eddigi legjobb fellépését nyújtotta, ez éppúgy megmutatkozott a kétszintes színpad profi elrendezésében, mint abban, hogy végre a hangosítás is perfekt volt, kipróbáltuk, messziről is jól lehetett hallani mindent. Látszólag a crew nem spórolta ki a világítást sem, ami hatalmasat dobott az élményen, mert mindig alkalmazkodott az éppen hallható számhoz.

A koncert elején a "BE VAGYOK ZÁRVA" volt az a szám, amiről gondolhattuk, hogy beindítja rögtön a közönséget, ami persze sikerült is nagyrészt. Ezután következett pár új, kevésbé ismert szám az új albumból, azoknak is szuper volt mellesleg a hangulata, koncerten teljesen más élményt nyújtottak, mint amikor Spotin hallgatja az ember - de hát ezért járunk koncertre.

Amit viszont sajnáltam, hogy a "COMIC SINS" albumból csak az "OFFWHITE"-ot játszotta, ami amúgy a koncert egyik csúcspontja volt. Szólt még a "SOFIA COPPOLA", "TARR BÉLA", "NULLAKÖZÖD", és sok más kedvencem is, végül a koncertet a már említett "PLAYBÁNIA"-val zárta, aminek tényleg valami mesterien szólt minden egyes másodperce. Ezért is sajnáltam, hogy nem volt igazi koncerthangulat a közönségben.

De hiába hittük naivan, hogy itt a vége, szerencsére a közönség egy jó része is felébredt itt, és hosszas "vissza" skandálással visszahívta még pár szám erejéig, nagyon helyesen. Mindössze kétperces szünet után Hofi nem is akárhogy tért vissza, a magasból emelkedett le hozzánk, mint egy angyal, majd ennek megfelelően következett is az "ANGYALOK".

Összességében egy teljesen korrekt koncertet hozott össze nekünk Ádám, minden jól szólt, a remek színpadkép és a hatalmas kijelzők is dobtak a hangulaton, a színpad felől tehát minden nagyon rendben volt. Még egy-két ilyen nagyszabású koncert, és talán a közönség többi része is megérkezik

Beton.Hofi karrierjének közel sincs még vége, sőt, bizonyos értelemben most kezdődik az a rész, ahol eldől, hogy egy nagy korszak kiemelkedő előadójával van-e dolgunk. Láthatóan rajta nem fog múlni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
46 milliárd forint egyetlen estére: így keresi degeszre magát a hollywoodi virágkötő és fánkos az Oscar-gálán
A 98. Oscar-gála több ezer ideiglenes munkahelyet teremt Los Angelesben, a rendezvényhez kapcsolódó eseményekkel együtt. Az Akadémia becslése szerint a közvetlen gazdasági hatás eléri a 134 millió dollárt.


Negyvenhatmilliárd forint egyetlen estére. Nagyjából ennyi pénzt pumpál ma a Los Angeles-i régió gazdaságába a filmvilág legnagyobb eseménye, miközben maga a műsor előállítása alig húszmilliárd forintot emészt fel.

A vörös szőnyeg csillogása mögött kőkemény üzlet húzódik, ahol a harmincmásodperces reklámhelyekért is hatszáz- és hétszáznyolcvanmillió forint közötti összegeket fizetnek a hirdetők.

A számok mögött pedig virágkötők, sofőrök, stylistok, étterem-tulajdonosok és szállodák állnak, akiknek ez a hét jelenti az év legfontosabb időszakát.

A tengerentúlon egy országos tévécsatorna és egy streamingplatform közvetíti a díjátadót, amelynek időzítése a nézői és hirdetői pénzeket is alapvetően meghatározza.

A Privátbankár elemzése rámutat, hogy az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia megbízásából készült jelentés szerint a gála és a hozzá kapcsolódó rendezvények közvetlen gazdasági hatása eléri a százharmincnégy millió dollárt, ami a jelenlegi árfolyamon számolva több mint negyvenhatmilliárd forintot jelent.

A hatalmas összegek a helyi kisvállalkozóknál és a szezonális munkásoknál csapódnak le.

A rendezvény heteiben több ezer ideiglenes munkahely jön létre. „Óriási üzleti hatása van az iparágunkra” – mondta a Los Angeles Timesban Bill Kramer, az Akadémia vezérigazgatója.

A beszállítók számára ez az időszak nemcsak a bevételről, hanem a presztízsről is szól.

„Az Oscarhoz kötődő munkák olyan módon formálták a hírnevünket, ahogyan azt semmilyen marketingkampány nem tudná” – tette hozzá Michael Uncapher, egy helyi virágkötészet tulajdonosa.

A turizmusból és vendéglátásból élők is hasonlóan élik meg a felhajtást.

„Amióta újranyitottunk, évről évre egyre forgalmasabbak vagyunk, most, hogy jön az Oscar, rengeteg helyről érkeznek az emberek” – mondta Alex Brandt, egy hollywoodi túraszervező cég operatív vezetője.

Egy fánkozó tulajdonosa, Alex Alejomeire is megerősítette a forgalomnövekedést: „Nagyon pörgünk, nekünk ez nagyszerű.”

A helyi költésekre és a munkalehetőségekre épül rá a nagy televíziós üzlet.

A műsor előállítási költségét ötvennyolc és hatvanmillió dollár, vagyis nagyjából húszmilliárd forint közé teszik. Ezzel szemben az Akadémia díjátadóhoz kapcsolódó bevételei a legutóbbi nyilvános beszámolók alapján megközelítik a száznegyvenhét millió dollárt, ami több mint ötvenmilliárd forint.

A képernyőn megjelenő márkák finanszírozzák a show jelentős részét. A harmincmásodperces reklámspotok ára az elmúlt időszakban 1,7 és 2,3 millió dollár között mozgott, a teljes reklámbevétel pedig a korábbi évek adatai alapján a százötvenmillió dollárt is elérheti.

A műsor jövője azonban nem csak a reklámpiacon dől el, hanem a terjesztési jogokon is.

Az már biztos, hogy az amerikai piacon a jelenlegi csatorna marad a hivatalos otthon egészen a századik gáláig. A szerződés pontos pénzügyi részleteit a felek nem hozták nyilvánosságra. A televíziós korszak után viszont komoly változás jön: a rákövetkező évtől egészen a kétezer-harmincharmadik évig egy videómegosztó platform veszi át a közvetítési jogokat, ezzel a világ egyik legrégebbi filmes eseménye végleg belép a globális streaming térbe.

A show körüli luxusvilág állandó beszédtéma, amelynek egyik legvitatottabb eleme a jelölteknek járó ajándékcsomag.

Az idei, az Akadémiától teljesen független, nem hivatalos válogatás értékét több forrás is háromszázötvenezer dollárra, azaz nagyjából száztizenkilencmillió forintra becsüli.

A csomag összeállítója egyáltalán nem titkolja a kezdeményezés exkluzív jellegét. „A mi rendkívüli ajándékaink semmilyen módon nem szükségalapúak” – mondta egy magazinban Lash Fary, a csomagokat kurátorként összeállító cég alapítója.

A kilencvennyolcadik Oscar-gála ma este, helyi idő szerint délután négy órakor, keleti parti idő szerint este hétkor veszi kezdetét. A magyar nézők számára ez azt jelenti, hogy a közvetítés hétfőn pontban éjfélkor indul.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A hétvége legnézettebb filmje lett a Magyar Péter-dokumentumfilm, jó reklámnak bizonyult a kamufelvásárlás
A Tavaszi szél című, Magyar Péter pályáját bemutató film a Filmforgalmazók Egyesületének listáján lett első. Magyar azt gyanította, a NER propagandagépezete szándékosan felvásárolja a helyeket. A filmre a választáshoz közeledve már nagy a valós érdeklődés is.


Alig pár nappal a bemutatója után máris a mozik legnézettebb filmje lett a Tavaszi szél című dokumentumfilm, a premiert azonban vita árnyékolta be az állítólagos jegyfelvásárlások miatt. A március 12-én bemutatott alkotás a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter eddigi politikai karrierjét követi végig. A film bejelentése meglepetésszerű volt, a nyilvánosság csupán 9 nappal a premier előtt értesült róla.

A Filmforgalmazók Egyesületének toplistája szerint a film a hétvége legnézettebbje lett, megelőzve az Itt érzem magam otthont és a legújabb Colleen Hoover-adaptációt, az Emlékek rólát is – írta a 24.hu.

A premier napja nagy visszhangot kapott, miután Magyar Péter a Facebook-oldalán arról posztolt, hogy a NER propagandagépezete szándékosan felvásárolja a helyeket több moziban is, hogy az üres termekről készült felvételekkel azt a látszatot kelthessék, a filmre senki sem kíváncsi.

Az állítások kapcsán Buda Andrea, a Cinema City PR- és marketingigazgatója a Telexnek megerősítette, hogy tapasztaltak hasonló jelenséget. Azt mondta:

„A mai napon délelőtti és kora délutáni előadásokon tapasztaltunk olyat, hogy viszonylag rövid idő alatt minden jegyet megvásároltak (nálunk a foglalás már nem elérhető, csak venni lehet a jegyeket), viszont ténylegesen a terem kb. egyharmadában ültek vendégek”. Bár a szóban forgó felvásárlás valószínűleg megdobta az eladásokat, a filmre a választáshoz közeledve nagy a valós érdeklődés is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk