Elismerte a kormányhivatal, hogy szabálytalanul, engedély nélkül raktároztak veszélyes anyagokat a CATL akkugyár félkész üzemcsarnokában
Egy dolgozó rosszul lett, a cég először tagadott, a hatóság most mégis megerősítette a szabálytalanságot. A gyár állítólag kamionokkal próbálta eltüntetni a mérgező anyagokat.
A Hajdú-Bihar vármegyei kormányhivatal elismerte, hogy a debreceni CATL akkugyárban szabálytalanul, engedély nélkül raktároztak veszélyes anyagokat egy félkész üzemcsarnokban. A hatóság emiatt megtiltotta az engedély nélkül használatba vett épület használatát és környezetvédelmi eljárást is indított az ügyben – számolt be róla az RTL Híradó. A hivatal közlése szerint már napokkal azelőtt helyszíni ellenőrzést végeztek, hogy Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt helyi képviselőjelöltje nyilvánosságra hozta az esetet.
Az ügy előzménye egy február közepi rosszullét, amikor egy nő mérgezésgyanús tünetekkel került kórházba. „Szédültem, úgy éreztem magam, mint aki be van rúgva. Zsibbadtak a kezeim, a szám és a nyelvem, és égett a szemem”
– mondta el a Híradónak a rosszullétet elszenvedő Edina. Bár a gyár először tagadta, hogy mérgezés történt volna, Tárkányi Zsolt néhány nappal később közzétette az üzem belső vizsgálati jegyzőkönyvét, amelyben „heveny mérgezés” szerepelt a sérülés minősítéseként.
A képviselőjelölt szerint a CATL a dokumentum kiszivárgása után sietős tereprendezésbe kezdett. „Kamionok jelentek meg, és Debrecenbe, illetve az ország különböző részeire elszállították ezeket a mérgező vegyi anyagokat” – állította Tárkányi. A politikus által megosztott fotókon rácsos elválasztófallal körülhatárolt fémhordók láthatók az udvaron, rajtuk piros, gyúlékonyságot jelző figyelmeztetéssel. Egy dolgozó a jelöltnek azt mondta, amit nem tudtak elszállítani, azt „a raktár melletti sátrakba kezdték betárolni úgy, hogy az kívülről ne tűnjön fel.”
A szabálytalan tárolás súlyos környezetszennyezést okozhat egy, a Híradónak nyilatkozó vegyész szerint. „Az illékony anyagok, ha a levegőbe kerülnek, a légköri viszonyoktól függően egészen nagy távolságokra is eljuthatnak. Ha olyan anyagokról van szó, amelyek vízben oldódnak vagy a talajba kerülnének, nyilvánvalóan tovább tudnak jutni, mert a talajvíz elmossa és továbbviszi őket” – magyarázta Fábián István.
A kormány és Debrecen fideszes vezetése is kijelentette, hogy a hatóságok teszik a dolgukat, és ha a kínai akkugyár szabályt szeg, annak súlyos következményei lesznek. Orbán Viktor miniszterelnök egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott: „Magyarországon jelen pillanatban a legszigorúbb környezetvédelmi szabályok vannak érvényben.”
A CATL közleményében azt írta, „a közösségi médiában megjelent, politikai célú megjegyzésekre nem kívánnak reagálni”, de a hatóságokkal mindenben együttműködnek. A tiszás jelölt arról is posztolt, hogy a cég megpróbálta bevezetni a dolgozók mobiltelefonjának lefóliázását, de a munkások ezt elutasították. Ezzel szemben a CATL azt közölte, a „szellemi tulajdon és speciális műszaki megoldásaik védelmében” a debreceni modul-összeszerelő részlegen már tavaly bevezették ezt a gyakorlatot.
A Hajdú-Bihar vármegyei kormányhivatal elismerte, hogy a debreceni CATL akkugyárban szabálytalanul, engedély nélkül raktároztak veszélyes anyagokat egy félkész üzemcsarnokban. A hatóság emiatt megtiltotta az engedély nélkül használatba vett épület használatát és környezetvédelmi eljárást is indított az ügyben – számolt be róla az RTL Híradó. A hivatal közlése szerint már napokkal azelőtt helyszíni ellenőrzést végeztek, hogy Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt helyi képviselőjelöltje nyilvánosságra hozta az esetet.
Az ügy előzménye egy február közepi rosszullét, amikor egy nő mérgezésgyanús tünetekkel került kórházba. „Szédültem, úgy éreztem magam, mint aki be van rúgva. Zsibbadtak a kezeim, a szám és a nyelvem, és égett a szemem”
– mondta el a Híradónak a rosszullétet elszenvedő Edina. Bár a gyár először tagadta, hogy mérgezés történt volna, Tárkányi Zsolt néhány nappal később közzétette az üzem belső vizsgálati jegyzőkönyvét, amelyben „heveny mérgezés” szerepelt a sérülés minősítéseként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos: A Békemeneten verték meg, majd 24 órára fogva tartották a miniszterelnököt bíráló Csőgör Pétert
A volt gazdasági főnyomozó a nem először ment ki tiltakozni. Hiába gyanúsították erőszakkal, végül bizonyítékok hiányában el kellett engedniük. „A békemenet résztvevői a rendőrökkel vállt vállnak vetve verekednek, majd azt gyanúsítják meg, akit bántalmaztak” – írta Hadházy.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon számolt be arról, hogy Csőgör Pétert ismét fogva tartották. A poszt szerint erre 24 órán át került sor, amiért egy állami ünnepségen a miniszterelnököt bíráló molinót tartott fel. Hadházy azt állítja, eredetileg három napig akarták bezárva tartani, de szerinte „még az ügyészségnek is be kellett látnia, hogy nincsenek bizonyítékaik arra, hogy »hivatalos személy elleni erőszakot« vagy garázdaságot követett volna el”.
A képviselő szerint az erőszakot előbb a „békepárti” demonstrálók követték el, majd a rendőrök is beszálltak, akik állítása szerint nem fedték fel hivatalos mivoltukat. „Ez egy ilyen ország: a békemenet résztvevői a rendőrökkel vállt vállnak vetve verekednek, majd azt gyanúsítják meg, akit bántalmaztak”
– írta. Hadházy hozzátette, Csőgör Péter nem először csinál hasonlót, és nyilván tudta, mit vállal. Azt is írta, megérti a dühét, amit azzal indokolt, hogy a Magyar Triatlonszövetségben elkövetett visszaélések feltárása miatt kirúgták, majd anyagilag is tönkretették. Posztját azzal a gondolattal zárta, hogy bár egy ember kiállása lehet hősies, de hasztalan, és az ellenállás akkor lehet sikeres, ha sokan lépnek fel egyszerre.
Csőgör Péter, aki korábban a Magyar Triatlonszövetség (MTSZ) ellenőrző testületének elnöke volt, azután került a hatóságok látóterébe, hogy a szövetségen belüli visszaélésekről tett bejelentést. Az ügyben évek óta nyomozás folyik, a Szabad Európa 2024 végén azt írta, hogy még vádlott sem volt, miközben a Telex már 2021-ben 19, Csőgör ellen indított perről számolt be. A volt gazdasági nyomozót korábban is előállították már kormányzati rendezvényeken: 2024 októberében a TEK emberei emelték ki a tömegből, ami után vádat is emeltek ellene, 2023 májusában pedig a Karmelita kolostornál vették őrizetbe hivatalos személy elleni erőszak gyanújával, de bizonyíték hiányában elengedték.
A mostani eset a 2026. március 15-i állami ünnepség és a CÖF–CÖKA által szervezett Békemenet idején történt. A kormánypárti felvonulás mellett a Tisza is nagygyűlést tartott a fővárosban, a felfokozott politikai hangulatot pedig egy, a „bekemenet2026.hu” domaincím körüli vita is jelezte napokkal korábban. Csőgör egy 2025. október 23-i incidens után tett feljelentést, amelyben állítása szerint a Valton-Sec emberei és a rendőrök jártak el vele szemben durván.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon számolt be arról, hogy Csőgör Pétert ismét fogva tartották. A poszt szerint erre 24 órán át került sor, amiért egy állami ünnepségen a miniszterelnököt bíráló molinót tartott fel. Hadházy azt állítja, eredetileg három napig akarták bezárva tartani, de szerinte „még az ügyészségnek is be kellett látnia, hogy nincsenek bizonyítékaik arra, hogy »hivatalos személy elleni erőszakot« vagy garázdaságot követett volna el”.
A képviselő szerint az erőszakot előbb a „békepárti” demonstrálók követték el, majd a rendőrök is beszálltak, akik állítása szerint nem fedték fel hivatalos mivoltukat. „Ez egy ilyen ország: a békemenet résztvevői a rendőrökkel vállt vállnak vetve verekednek, majd azt gyanúsítják meg, akit bántalmaztak”
– írta. Hadházy hozzátette, Csőgör Péter nem először csinál hasonlót, és nyilván tudta, mit vállal. Azt is írta, megérti a dühét, amit azzal indokolt, hogy a Magyar Triatlonszövetségben elkövetett visszaélések feltárása miatt kirúgták, majd anyagilag is tönkretették. Posztját azzal a gondolattal zárta, hogy bár egy ember kiállása lehet hősies, de hasztalan, és az ellenállás akkor lehet sikeres, ha sokan lépnek fel egyszerre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Mondtuk, hogy lesznek hamis zászlós műveletek, nem erre gondoltunk, de tipikus
A Tisza Párt elnöke egy fotóra hivatkozva beszélt a Nemzeti Meneten történt ukrán zászlós akcióról. Magyar szerint annyira „bénák” voltak, hogy „a zászló kifeszítése előtt két perccel az épületben a Fidelitas budapesti elnökével fotózkodtak, még fel is töltötték, és odaírták, hogy hajrá Fidesz!”.
Új frontot nyitott a kampányban Magyar Péter, aki a vasárnapi Nemzeti Menet másnapján, március 16-án Dobozon folytatta országjárását. A Tisza Párt elnöke egy kormánypárti provokációnak tartott „hamis zászlós” műveletről beszélt, miután a 444.hu beazonosította a tüntetésén ukrán zászlót kifeszítő fiatalokat.
A Tisza Párt elnöke dobozi fórumán egy félmilliós, jókedvű, rendszerváltó tömegről beszélt, amely szerinte „lehet, hogy a valaha volt legnagyobb, politikai párt által rendezett esemény volt Magyarországon”
– írta a 24.hu.
Úgy vélte, a Tisza eseményén „körülbelül 3-4-szer annyian vettek részt”, mint a Békemeneten.
A március 15-i Nemzeti Meneten a rendezők eltávolítottak a tömegből pár fiatalt és egy idősebb embert, akik ukrán zászlót feszítettek ki. A 444.hu időközben kiderítette, hogy az akcióban a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia két, 16 és 17 éves növendéke vett részt. A lap írt arról is, hogy az egyik fiatal vasárnap este hat óra körül egy 24 órán át elérhető sztoriban tett közzé egy fotót, amelyen Balog Géza, a Fidelitas budapesti elnöke mellett áll a Bajcsy-Zsilinszky út 5. szám alatti épület ötödik emeletén.
Magyar Péter szerint a fiatalok annyira „bénák” voltak, hogy „a zászló kifeszítése előtt két perccel az épületben a Fidelitas budapesti elnökével fotózkodtak, még fel is töltötték, és odaírták, hogy hajrá Fidesz!”.
"Mára kiderült, kik ezek az emberek. Kiskorúak, 18 év alattiak, velük végezteti el a munkát Orbán Viktor, a bátor ember. És annyira bénák, hogy a zászlóz kifeszítése előtt két perccel az épületben a Fidelitas budapesti elnökével fotózkodtak, még fel is töltötték, és odaírták, hogy hajrá Fidesz!"
– mondta Magyar, szerinte ez a legalja.
„Mondtuk, hogy lesznek hamis zászlós műveletek, nem erre gondoltunk, de tipikus” – tette hozzá.
A Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány által szervezett Békemenetre a szervezők „soha nem látott” létszámot vártak. Orbán Viktor a Kossuth téren tartott ünnepi beszédet, melyben Magyar szerint a miniszterelnök Petőfi Sándor nevét nem ejtette ki, de Ukrajnáról vagy hússzor beszélt. A kormányzati kommunikációban a választások előtt kiemelt téma lett Ukrajna, a miniszterelnök a múlt héten a Kossuth Rádióban beszélt „állami banditizmusról” és arról, hogy a Tisza Párt ukrán támogatást kaphat.
Magyar a Hír Tv stábjának is kiszólt, majd arról beszélt, nem érti, „miért Dobozra mentek a propagandisták, hiszen a miniszterelnök elvtárs kijön a magtárakból, mert az orosz ügynökök szóltak neki, hogy ez kevés lesz, ami eddig volt. Úgy hallom, hogy már buszoztatják Kaposvárra az embereket, sokan lehet le sem szálltak a tegnapi buszokról.”
Új frontot nyitott a kampányban Magyar Péter, aki a vasárnapi Nemzeti Menet másnapján, március 16-án Dobozon folytatta országjárását. A Tisza Párt elnöke egy kormánypárti provokációnak tartott „hamis zászlós” műveletről beszélt, miután a 444.hu beazonosította a tüntetésén ukrán zászlót kifeszítő fiatalokat.
A Tisza Párt elnöke dobozi fórumán egy félmilliós, jókedvű, rendszerváltó tömegről beszélt, amely szerinte „lehet, hogy a valaha volt legnagyobb, politikai párt által rendezett esemény volt Magyarországon”
– írta a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Kaposváron kezdte a nyílt fórumait, rengeteg rendőr, valtonos biztonságiak és a tetőkön mesterlövészek biztosították a rendezvényt
A miniszterelnök a migrációs paktum végrehajtását a választás fő tétjének nevezte. „Több tízezres menekülttábort építenek júliusban, ez a tét” - mondta Orbán. Az eseményen a kormányfő gazdasági ígéreteket is tett, és bírálta a Tisza Pártot.
Több tízezres menekülttáborral riogatott Orbán Viktor miniszterelnök Kaposváron, országjárásának első állomásán. A kormányfő hétfő este egy teljesen hagyományos, színpadi keretek között zajló választási beszédet mondott, amelyen kérdezni nem lehetett tőle, noha a somogyi megyeszékhely főterén párszor kritikus bekiabálás is hallatszott.
A Telex szerint a kaposvári Kossuth tér már a 18 órára meghirdetett fórum előtt megtelt. A szervezők azt kérték a résztvevőktől, hogy tömörüljenek a színpadhoz közel, hogy minél többen elférjenek ott. A színpadot kordon vette körbe, de viszonylag közel lehetett menni. A Valton emberei és rendőrök biztosították biztosították a teret.
Az RTL híradója szerint szinte az utolsó pillanatig a tér negyede egy fekete szalaggal le volt zárva. A szervezők először azt mondták, hogy oda nem mehet majd senki, ám a beszédek előtt nem sokkal egy párszáz fős csoport jelent meg, akik egy beléptetőkapun keresztül mégis az elzárt részre mehettek. A csapat tagjain karszalag volt. Nagyon erős biztonsági intézkedések mellett zajlott a rendezvény, rengeteg rendőrt lehetett a helyszínen látni, a tetőkön mesterlövészek voltak. A helyszínre érkezett Hajdú János, a TEK főparancsnoka is. A tér éppenhogy megtelt, a műsor tízperces késéssel indult.
A szervezők fáklyákat és zászlókat osztogattak a résztvevőknek. A kordonokkal lezárt teret a Valton emberei és rendőrök biztosították. A Fidesz Somogy vármegyei képviselőjelöltjei és aktivistái a március 15-i Békemeneten bemutatott „Nem leszünk ukrán gyarmat” feliratú molinóval vonultak a fórum helyszínére – írta a 24.hu. A tömeget a várost 32 éve vezető fideszes polgármester, Szita Károly köszöntötte.
Beszédében a miniszterelnök a migrációs paktumot tette a választás fő tétjévé. „Több tízezres menekülttábort építenek júliusban, ez a tét. Én viszont vállalom, hogy Magyarországra egyetlen migráns sem teheti be a lábát, ha győzünk” – hangsúlyozta Orbán. Szerinte Ukrajna követeléseket fogalmaz meg Magyarországgal szemben: „Azt akarják, hogy engedjük be őket az Unióba, és váljunk le az olcsó olajról.” Az Európai Unió Migrációs és Menekültügyi Paktumának végrehajtása egyébként június 12-én kezdődik; a szabályozás szolidaritási mechanizmust ír elő a tagállamoknak, ami a menedékkérők áttelepítését vagy pénzügyi hozzájárulást jelent.
„Az unióban óriási nyomás alatt vagyunk, hogy engedjünk az ukrán követeléseknek” – folytatta a kormányfő, aki szerint Brüsszelben „olyan kormányt akarnak, amely teljesíti Ukrajna követeléseit”. Orbán a Tisza Pártról azt mondta, annak egyetlen célja, hogy Magyarországon a nemzetközi nagytőke gyarapodjon. A Tisza Párt ezzel szemben azt kommunikálja, hogy nem támogatnak sem migrációs kvótát, sem paktumot, és fenntartanák a határkerítést. A kormánypárti érvelés szerint ugyanakkor a párt európai parlamenti képviselői a paktum végrehajtását segítő költségvetési javaslatokat szavaztak meg.
A miniszterelnök a nemrég tartott Békemenetre utalva a mozgósításról is beszélt: „A tegnapi Békemenet óta más a leányzó fekvése, tegnap óta mindenki számára világos, hogy mi vagyunk többen”. A beszéd kitért a helyi ígéretekre is. Orbán kiemelte, hogy Kaposvár „lesz az első város, ahol elektronikus lesz a közösségi közlekedés” Magyarországon. A városban valóban zajlik a közlekedés villamosítása, márciusig több ütemben állítottak forgalomba elektromos buszokat. A kormányfő elmondása szerint 2010 óta 52 nagyberuházás és 200 milliárd forint érkezett a városba, ahol jelenleg egy 400 fős munkahelyteremtő beruházás zajlik. Orbán országos célként említette, hogy a ciklus végére az átlagfizetés elérje az egymillió forintot, a foglalkoztatottak száma pedig a jelenlegi 4,7 millióról négy év múlva 5 millióra nőjön.
A miniszterelnök előtt Eperjes Károly szavalt, a beszédet pedig a helyi Fidesz-jelölt, Gelencsér Attila vezette fel, aki arról beszélt, hogy tiszás ellenfele mennyi kárt okozna a városnak, ha a parlamentbe kerülne.
Több tízezres menekülttáborral riogatott Orbán Viktor miniszterelnök Kaposváron, országjárásának első állomásán. A kormányfő hétfő este egy teljesen hagyományos, színpadi keretek között zajló választási beszédet mondott, amelyen kérdezni nem lehetett tőle, noha a somogyi megyeszékhely főterén párszor kritikus bekiabálás is hallatszott.
A Telex szerint a kaposvári Kossuth tér már a 18 órára meghirdetett fórum előtt megtelt. A szervezők azt kérték a résztvevőktől, hogy tömörüljenek a színpadhoz közel, hogy minél többen elférjenek ott. A színpadot kordon vette körbe, de viszonylag közel lehetett menni. A Valton emberei és rendőrök biztosították biztosították a teret.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Navracsics Tibor nem ment el a Békemenetre – elárulta, hogy mi történt
A Békemenet résztvevőinek névsorából feltűnően hiányzott a fejlesztési miniszter. Sokan feltették a kérdést, hogy vajon hol lehetett a Veszprém vármegyei 3-as körzet jelöltje, pláne azért, mert Navracsics a közelmúltban is fogalmazott meg a Fidesztől eltérő véleményt.
„Hűség a párthoz vagy hűség a választókhoz?” – ezzel a kérdéssel indította március 15-i videóját Navracsics Tibor fejlesztési miniszter, aki egy februári interjúban azt állította magáról, hogy nem érzi magát a Fidesz mainstreamjébe tartozónak, és csak 65,3 százalékban ért egyet a párt politikájával. Navracsicsról tudni kell, hogy Orbán Viktor már a következő ciklusra is kormányzati megbízást adott neki az önkormányzati rendszer átalakítására.
Ezért tűnhet elsőre különösen érdekesnek az, hogy miniszter a párt mozgósítása ellenére sem vett részt a budapesti Békemeneten.
Bejelentette, hogy a főváros helyett a választókerületében, a Veszprém vármegyei 3-as körzetben töltötte a napot. Fideszes képviselőjelöltként három településen is szónokolt az 1848-as megemlékezéseken: Sümegen, Badacsonytomajon és Lesenceistvándon.
Navracsics a távolmaradása mellett több, a Békemeneten való részvételre buzdító Fidesz-hirdetést is posztolt, és beszámolt arról is, hogy Ajkáról és Tapolcáról is indultak buszok Fidesz-szimpatizánsokkal Budapestre. Hétfőn aztán egy újabb, középen álló videót tett közzé, amelyben mindkét oldalnak odaszúrt - írja a 24.hu
„Látom, hogy ismét elkezdődött bizonyos testrészek méregetése, hogy tegnap, március 15-én egészen pontosan hány ember volt kint az utcán, és melyik meneten voltak többen”
– mondta Navracsics, ujjaival félreérthetetlenül utalva a testrész méretére.
Hozzátette, szerinte az igazán lényeges tanulság az, hogy október 23. után másodszor ünnepelt több százezer ember különböző pártok szervezésében az utcán úgy, hogy senkinek nem esett bántódása.
„Ez a magyar demokrácia igazi diadala”
– jelentette ki a miniszter.
A március 15-i nemzeti ünnepen a kormánypárti Békemenettel párhuzamosan a Tisza Párt is tömegrendezvényt tartott Budapesten, a két esemény résztvevőinek számáról pedig vita alakult ki.
„Hűség a párthoz vagy hűség a választókhoz?” – ezzel a kérdéssel indította március 15-i videóját Navracsics Tibor fejlesztési miniszter, aki egy februári interjúban azt állította magáról, hogy nem érzi magát a Fidesz mainstreamjébe tartozónak, és csak 65,3 százalékban ért egyet a párt politikájával. Navracsicsról tudni kell, hogy Orbán Viktor már a következő ciklusra is kormányzati megbízást adott neki az önkormányzati rendszer átalakítására.
Ezért tűnhet elsőre különösen érdekesnek az, hogy miniszter a párt mozgósítása ellenére sem vett részt a budapesti Békemeneten.
Bejelentette, hogy a főváros helyett a választókerületében, a Veszprém vármegyei 3-as körzetben töltötte a napot. Fideszes képviselőjelöltként három településen is szónokolt az 1848-as megemlékezéseken: Sümegen, Badacsonytomajon és Lesenceistvándon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
