Hadházy Ákos: A Békemeneten verték meg, majd 24 órára fogva tartották a miniszterelnököt bíráló Csőgör Pétert

„Nettó hazaárulásnak tartom ezt a fajta riogatást” – jelentette ki Molnár Áron, Algyő polgármestere, miután katonák jelentek meg a település határában lévő földgáztározónál. A kormány ezzel szemben a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítésére hivatkozik, miután március elején országszerte több stratégiai létesítményhez is katonákat vezényeltek.

Elmondása szerint csaknem egy héttel a katonák érkezése után kapott egy e-mailt a jelenlétükről. A polgármester az intézkedést választási kamunak tartja, és arra kérte az algyőieket, hogy tekintsék is annak.

„Nagyon sajnálom a katonákat, akik parancsra itt bohóckodnak, úgy, hogy esélyük se mutatkozna, ha tényleg komoly veszélybe kerülnének ezek a létesítmények” – fogalmazott a polgármester, aki szerint a katonák biodíszletként való szerepeltetése megalázó.

Az algyői eset nem egyedi, a kormány március elején jelentette be, hogy országszerte megerősíti több kritikus létesítmény – köztük a Paksi Atomerőmű és más energetikai központok – védelmét. A hivatalos indoklás nemzetbiztonsági jelentésekre hivatkozik, melyek szerint Ukrajna a magyar energiarendszer megzavarására készülhet. A katonai jelenlét mellett több helyszínen, így Paks felett is rendkívüli légtérkorlátozást vezettek be.

Az algyő–szőregi biztonsági földgáztárolót a HEXUM Földgáz Zrt. üzemelteti, és a magyar ellátásbiztonság egyik kulcsfontosságú eleme; itt tárolják az ország biztonsági földgázkészletének jelentős részét. A polgármester és a kormányzó Fidesz között a viszony korábban is feszült volt: négy éve, a választások előtt egy Fidesz-közeli újság Putyin bábjaként ábrázolta Molnár Áront.

„Oroszország, az amerikai MAGA és az Orbán vezette európai jobboldal el akarja pusztítani az EU-t. Ez katasztrófa lenne Lengyelország számára” – írta X-bejegyzésében Donald Tusk lengyel miniszterelnök, amiről a 24.hu is beszámolt.

A lengyel kormányfő szerint az uniós kilépést a szélsőjobboldali Konföderáció párt politikai körei és a nacionalista Jog és Igazságosság párt képviselőinek többsége is támogatja. Úgy véli, Karol Nawrocki jelenlegi államfő ezen erők „politikai védnöke”, és ezzel hozzájárulhat ahhoz, hogy Lengyelország a kilépés irányába sodródjon.

A jogszabály arról rendelkezett volna, hogyan költi el Lengyelország az Európai Unió fegyvervásárlási hitelprogramjából, a SAFE-ből származó 43,7 milliárd eurós keretét. A döntésre Tusk élesen reagált: „az elnök elszalasztotta az esélyt, hogy hazafiként viselkedjen. Szégyen!”

A Tusk-kormány szerint a SAFE-program egy kedvező, akár 45 éves futamidejű hitelt kínál a lengyel haderőfejlesztésre, a „Made in Europe” elvárásnak megfelelően. Az elnöki oldal és az euroszkeptikus erők viszont azzal érvelnek, hogy a program túlzottan növelné Lengyelország függését Brüsszeltől, és a feltételek elsősorban a nagy nyugat-európai hadiipari cégeknek kedveznének.

A lengyel belpolitikai feszültségek mögött a magyar szál is hangsúlyosan megjelenik. A Sándor-palota hétfőn közölte, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök március 23-án a jobboldali Karol Nawrocki lengyel elnökkel együtt ünnepli a lengyel–magyar barátság napját a lengyelországi Przemyslben.

Ezzel párhuzamosan Donald Tusk a Tisza Párt március 15-i menetéről posztolt, egy fotó mellé azt írva:

Magyar Péter, a Tisza Párt tegnap ismét megerősítette, hogy miniszterelnökként első útja Varsóba vezetne, hogy helyreállítsa az Orbán-kormány oroszbarátsága miatt megromlott lengyel-magyar kapcsolatokat.

Alig néhány percig tartott az az akció, ami után a kormánypárti média azonnal arról kezdett cikkezni, hogy a Tisza Párt háborúpárti, miután egy hatalmas ukrán zászlót feszítettek ki a párt vasárnapi Nemzeti Menetén. A fotók és videók alapján azonban egyre inkább úgy tűnik, provokáció történt. A Telex szerint ugyanaz a két fiatal lógatott ki egy Tisza-ellenes molinót egy házból, akik később a zászlót is tartották, a 444 pedig azonosított is két kiskorút, akiknek köze lehet a Fidelitashoz.

A molinós képen és a zászlós akcióról készült későbbi videón látható két fiatalember ruházata és arcvonásai alapján szinte biztosan azonosítható. Az egyikük fekete baseballsapkát, fehér pólót és fekete karórát viselt, míg a másik, jellegzetes, göndör hajú fiatalember teljesen fekete felsőt hordott, amelynek a cipzárja is megegyezett a későbbi felvételen láthatóval.

A 444-nek sikerült azonosítania a két fiatalt, akikről kiderült, hogy kiskorúak, egy 16 és egy 17 éves fiúról van szó. A lap szerint egyikük vasárnap este hatkor egy 24 órán át elérhető Instagram-sztorit tett közzé, amelyen Balog Géza, a Fidelitas budapesti elnöke mellett áll. A fotó a Bajcsy-Zsilinszky út 5. szám alatti épület ötödik emeletén készült, pont abban a lakásban, ahonnan korábban a Tisza-ellenes molinót kilógatták.

A kormánypárti lapok gyorsan lecsaptak az esetre, vezető fideszes politikusok, köztük Szijjártó Péter is megosztották a zászlóról készült fotókat. A Magyar Nemzetben hétfőn a kormányhoz közel álló Magyar Társadalomkutató kutatási igazgatója, Talabér Krisztián arról beszélt, hogy a Tisza Párt részéről „az esemény nem pusztán egy látványos gesztus volt, hanem politikai üzenet”.

A zászlós incidens egy olyan kommunikációs térben történt, ahol a kormánypárti média rendszeresen hozza összefüggésbe a Tisza Pártot Ukrajnával. A március 15-i rendezvény előtt a kormány dróntilalmat rendelt el Budapesten, amit Magyar Péter a megjelenítés korlátozásaként értékelt. Az eseményt megelőző hetekben Szijjártó Péter „ukrán maffiát” emlegetett, és több dezinformációs kampány is igyekezett a Tiszát ukrán érdekekkel összekötni.

„Sajnálom, de nem. Basszátok meg” – ezzel a mondattal söpörte le az asztalról Vlagyimir Putyin bizalmasa az európai békeközvetítők kérését.

– írja az Index a Financial Times alapján.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője maga is elismerte a helyzetet: „Valóban megjelent egy szünet a tárgyalásokban. Az amerikaiaknak más prioritásaik vannak”. Moszkva magabiztosan néz a jövő elé: Peszkov szerint „a frontvonal dinamikája kedvező”, és Oroszország közeledik céljaihoz.

A helyzetet súlyosbítja, hogy Washington figyelmét szinte teljesen leköti a közel-keleti konfliktus, amit Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is megerősített: „Amerika figyelme jelenleg a Közel-Keletre irányul”. Emmanuel Macron francia elnök március 13-án, pénteken Párizsban fogadta Volodimir Zelenszkijt, hogy ellensúlyozza az iráni háború „árnyékba borító hatását”. Merz német kancellár eközben térképekkel és grafikonokkal felszerelkezve kereste fel Trumpot, aki azonban nem mutatott hajlandóságot a részletesebb egyeztetésre, és továbbra is úgy látja, Oroszország erős, Ukrajna pedig gyenge.

A franciák moszkvai küldetése jól mutatja, milyen falba ütköznek az európai próbálkozások. Oroszország nem hajlandó tárgyalóasztalhoz engedni Ukrajna szövetségeseit, és egyelőre semmiféle kompromisszumra nem mutat készséget. Egy háttércsatornákban részt vevő forrás szerint „az oroszok egyhamar nem akarnak újra tárgyalni, mert nincs miről”. Ukrán részről egy parlamenti képviselő úgy látja, Vlagyimir Putyin valójában nem is akar eredményt – a tárgyalások számára csupán eszközt jelentenek arra, hogy elkerülje Donald Trump szankcióit - írja a lap.