A Fővárosi Törvényszék fellázadt a kormány ellen, a szolidaritási hozzájárulás perei ügyében az Alkotmánybírósághoz fordult
A Fővárosi Törvényszék felfüggesztette az eljárást a szolidaritási pereket lezáró kormányrendelet ügyében. Az eljárásokat a testület 90 napon belüli döntéséig nem folytatják, azt indítványozzák, hogy a testület mondja ki a kormányrendelet alkotmányellenességét.
„Márpedig egy alkotmányos jogállamban egy kormányrendelet nem állhat az Alaptörvény rendelkezései felett” – hangzott el hétfőn a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében, ahol a bíróság a kormányrendelet ellenére sem volt hajlandó megszüntetni a főváros által indított pereket. A bíróság ehelyett az Alkotmánybírósághoz fordult, és az eljárást felfüggesztette.
A kormány február elején, egy háborús veszélyhelyzetre hivatkozó rendeletben mondta ki, hogy az önkormányzatok által fizetendő szolidaritási hozzájárulás ügyében nincs helye bírósági jogvédelemnek. A visszamenőleges hatályú rendelkezés arra utasította a bíróságokat, hogy szüntessék meg az összes folyamatban lévő pert, amelyet a főváros, több kerület és település indított a Magyar Államkincstár ellen. A kormány azzal érvelt, hogy az Alkotmánybíróság egy korábbi végzése már megerősítette a hozzájárulás alkotmányosságát, így a jogvitákat le kell zárni.
A Fővárosi Törvényszék háromtagú tanácsa, Tóth-Lakos Fruzsina tanácselnök vezetésével azonban a hétfői tárgyaláson nem szüntette meg a főváros által indított két pert
A bíróság egyedi normakontrollt kezdeményezett az Alkotmánybíróságnál, azt indítványozva, hogy a testület mondja ki a kormányrendelet alkotmányellenességét.
A bíró hosszan sorolta az indokokat, Montesquieu-t idézve a hatalommegosztás elvéről. Kiemelte, hogy a kormány a rendelettel közvetlenül és visszamenőleges hatállyal avatkozott be a bírósági eljárásokba, miközben alperesként maga is érintett a perekben. A bíróság szerint a rendelet sérti a jogállamiság, a bírói függetlenség és a jogbiztonság elvét, a hátrányt okozó visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, valamint a tisztességes eljáráshoz és a bírósághoz fordulás jogát. A bíróság a rendeletet úgy értékelte, mint „a jogállamiság érvényesülésének normatív tagadását”.
Nem ez az egyetlen bíróság, amely szembement a kormányzati utasítással. A Budapest Környéki Törvényszék Szigetszentmiklós perét nem szüntette meg, hanem elhalasztotta május 19-re, és felkérte a felperest, hogy 30 napon belül kérjen alkotmányossági normakontrollt.
A rendeletet jogi szakértők, a Magyar Ügyvédi Kamara és az Országos Bírói Tanács is élesen kritizálta, utóbbi szintén az Alkotmánybírósághoz fordult a jogszabály megsemmisítéséért. Karácsony Gergely főpolgármester az Európai Bizottsághoz fordult, a testület pedig már vizsgálja a jogszabályt.
Az Alkotmánybíróságnak 90 napja van dönteni a Fővárosi Törvényszék indítványáról. Addig a felfüggesztés csak azokra a perekre vonatkozik, amelyek ennél a bírói tanácsnál indultak. A bíróság kiemelte, hogy az ügy túlmutat a szolidaritási hozzájáruláson, hiszen ha az állam peres félként bármikor megszüntethet folyamatban lévő bírósági eljárásokat, azzal alapvető jogállami garanciák sérülnek.
„Márpedig egy alkotmányos jogállamban egy kormányrendelet nem állhat az Alaptörvény rendelkezései felett” – hangzott el hétfőn a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében, ahol a bíróság a kormányrendelet ellenére sem volt hajlandó megszüntetni a főváros által indított pereket. A bíróság ehelyett az Alkotmánybírósághoz fordult, és az eljárást felfüggesztette.
A kormány február elején, egy háborús veszélyhelyzetre hivatkozó rendeletben mondta ki, hogy az önkormányzatok által fizetendő szolidaritási hozzájárulás ügyében nincs helye bírósági jogvédelemnek. A visszamenőleges hatályú rendelkezés arra utasította a bíróságokat, hogy szüntessék meg az összes folyamatban lévő pert, amelyet a főváros, több kerület és település indított a Magyar Államkincstár ellen. A kormány azzal érvelt, hogy az Alkotmánybíróság egy korábbi végzése már megerősítette a hozzájárulás alkotmányosságát, így a jogvitákat le kell zárni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A régóta bíróként dolgozó húgom felfüggeszti az aktív bírói tevékenységét, hogy a hatalmi ágak összefonódásának még a látszatát is elkerüljük
A leendő miniszterelnök bemutatta a 16 fős Tisza-kormányt, amelyben sógora, Melléthei-Barna Márton kapja az igazságügyi tárcát. Magyar Péter a családi szerepvállalás miatt szigorú átláthatósági szabályokat is ígért.
Magyar Péter a Facebookon jelentette be, hogy összeállt a leendő Tisza-kormány. A bejegyzésben közölte, hogy sógorát, dr. Melléthei-Barna Mártont jelöli igazságügyi miniszternek, és ígéretet tett egy Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítására. Bejelentette azt is, hogy bíróként dolgozó húga a férje és az ő kormányzati megbízatásának idejére felfüggeszti tevékenységét, hogy elkerüljék még a látszatát is a hatalmi ágak összefonódásának.
A bejelentéssel lezárult a kormányalakítási folyamat. Korábban már kiderült, hogy a közlekedési és beruházási tárca élére Vitézy Dávidot, a külügyminiszteri és miniszterelnök-helyettesi posztra pedig Orbán Anitát kérte fel. A 16 fős kabinetben helyet kapott többek között Lannert Judit (gyermek- és oktatásügy), Ruff Bálint (Miniszterelnökség) és Pósfai Gábor (belügy) is.
Magyar Péter szerint az új kormányzással „Magyarország nem lesz többé következmények nélküli ország”.
„Példátlan gyorsasággal találtuk meg az ország vezetésére legalkalmasabb embereket, akik saját területükön már mindvint bizonyítottak” – fogalmazott. Szerinte óriási feladat áll előttük, haladéktalanul el kell kezdeniük az ország rendbetételét, az uniós források hazahozatalát, a gazdaság beindítását, a közszolgáltatások fejlesztését, valamint a nemzet újraegyesítését és az igazságtételt.
„Világosan szeretném kimondani újra. Bárki, aki azt hiszi, hogy politikai támogatás, párthűség vagy személyes lojalitás felmentést vagy megbocsájtást jelent az elmúlt 20 év törvénysértései, visszaélései és a közvagyon sérelmire elkövetett cselekmények alól, az súlyosan téved” – szögezte le. Állítása szerint a törvény mindenkire egyformán vonatkozik majd, és az új Országgyűlés megalakulása után az elsők között nyújtják be a Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt. A célja egyértelmű: „Ami a nemzeti, az vissza fog kerülni a nemzethez. És aki a törvényt megsértette, annak számot kell adnia és felelnie kell a tetteiért.”
Magyar Péter közölte, a 16 miniszter felé egyértelművé tette, hogy másféle kormányzást vár el tőlük.
„A miniszterek nem a miniszterelnök, hanem a nemzet szolgái” – írta, hozzátéve, hogy a most kapott bizalom nem pozíciókról, hanem alázattal elvégzett munkáról szól.
Elismerte, hogy a miniszterelnök és egy kormánytag közötti családi kapcsolat aggályokat vethet fel, és a helyzet neki is komoly dilemmát okozott. Éppen ezért, állítása szerint, szigorú szabályokat vezetnek be. „A miniszterek döntései átláthatóak lesznek. Az összeférhetetlenségi helyzeteket nyilvánosan kezeljük. Ezek a szabályok mindenkire érvényesek lesznek. Rám is” – jelentette ki.
Az igazságügyi miniszteri posztra dr. Melléthei-Barna Mártont kérte fel, akinek személyéről már korábban is jelentek meg sajtóértesülések. Magyar Péter szerint a Fidesz lerombolta a jogállamot, ezért olyan embert keresett, akinek „a szakmai felkészültsége megkérdőjelezhetetlen”. Azt írta, a jelöltet egyetemista kora óta ismeri, és azóta bizonyítja rátermettségét és a jogállamiság iránti elkötelezettségét.
Arról is beszélt, hogy Melléthei-Barna Márton 2024 februárja óta a mozgalom tagja és egyik motorja, és jóval a közösséghez való csatlakozása után vette feleségül a húgát. Emiatt különösen fontosnak tartja, hogy munkáját a lehető legnagyobb nyilvánosság mellett végezze.
A poszt végén egy személyes áldozatvállalást is bejelentett.
„Most a régóta bíróként dolgozó húgom is hoz egy újabb áldozatot, és a férje, illetve az én kormányzati megbízatásom idejére felfüggeszti az aktív bírói tevékenységét, hogy a hatalmi ágak összefonódásának még a látszatát is elkerüljük” – közölte.
Zárásként azt írta, egy olyan korszakot zárnak le, amelyben az öncélú hatalom fontosabb volt a nemzet szolgálatánál, és egy olyat nyitnak meg, amelyben „a törvény, a tisztesség és a hazánkért érzett felelősség az iránytű”. Elismerte, hogy lesznek vitáik és hibáik, de amit vállaltak, azt megvalósítják. A Tisza-kormány azért fog dolgozni, hogy „visszaadjuk a hitet abban, hogy érdemes itt élni, dolgozni, jövőt tervezni és családot alapítani”.
Magyar Péter a Facebookon jelentette be, hogy összeállt a leendő Tisza-kormány. A bejegyzésben közölte, hogy sógorát, dr. Melléthei-Barna Mártont jelöli igazságügyi miniszternek, és ígéretet tett egy Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítására. Bejelentette azt is, hogy bíróként dolgozó húga a férje és az ő kormányzati megbízatásának idejére felfüggeszti tevékenységét, hogy elkerüljék még a látszatát is a hatalmi ágak összefonódásának.
A bejelentéssel lezárult a kormányalakítási folyamat. Korábban már kiderült, hogy a közlekedési és beruházási tárca élére Vitézy Dávidot, a külügyminiszteri és miniszterelnök-helyettesi posztra pedig Orbán Anitát kérte fel. A 16 fős kabinetben helyet kapott többek között Lannert Judit (gyermek- és oktatásügy), Ruff Bálint (Miniszterelnökség) és Pósfai Gábor (belügy) is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szabó Bence Magyar Péternél és a leendő belügyminiszternél járt, rendvédelemről beszélgettek
Magyar Péter a közösségi oldalán jelentette be, hogy Pósfai Gáborral és Szabó Bence századossal a rendvédelem előtt álló kihívásokról, feladatokról egyeztetett. Szabót korábbam a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalhoz hívta dolgozni.
Magyar Péter a közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett Pósfai Gáborral, leendő belügyminiszterrel, valamint Szabó Bence századossal. A politikus azt írta, a találkozón a rendészeti szervek előtt álló problémákat és teendőket vitatták meg.
A poszt szerint „Pósfai Gábor leendő belügyminiszterrel és Szabó Bence százados úrral egyeztettünk a rendvédelem előtt álló kihívásokról és feladatokról”.
A bejegyzéshez egy közös fotót is (címlapképünk) csatolt.
Szabó Bence a Gundalf-ügyként elhíresült titkosszolgálati botrányból lehet ismerős. Ő az a korábbi NNI-s százados, aki a sajtóval megosztott információkat a Tisza Párt informatikusai elleni állítólagos szolgálati akcióról, mely során kamu pedofilgyanúval tartottak házkutatást az ellenzéki párt IT-szakembereinél. A kitálalása után a rendőrt retorziók érték, felmentették pozíciójából, Pintér Sándor belügyminiszter pedig árulónak nevezte.
Magyar Péter már korábban is jelezte, hogy szívesen látná valamilyen kormányzati pozícióban Szabó Bencét. Azt mondta, hogy a hamarosan megalakuló korrupcióellenes kormányszerv, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalban számít az exnyomozó szakértelmére.
Pósfai Gábort Magyar Péter még tavaly mutatta be a TISZA Párt operatív működésének vezetőjeként, aki a Decathlontól érkezett a párthoz.
Pósfai Gábor szerepe azóta megváltozott: Magyar Péter tegnap jelentette be, hogy őt kérte fel a Belügyminisztérium vezetésére, a rendvédelem és a sport felügyeletével.
Magyar Péter a közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett Pósfai Gáborral, leendő belügyminiszterrel, valamint Szabó Bence századossal. A politikus azt írta, a találkozón a rendészeti szervek előtt álló problémákat és teendőket vitatták meg.
A poszt szerint „Pósfai Gábor leendő belügyminiszterrel és Szabó Bence százados úrral egyeztettünk a rendvédelem előtt álló kihívásokról és feladatokról”.
A bejegyzéshez egy közös fotót is (címlapképünk) csatolt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Kúria kimondta a végső szót, jogerős a Tisza kétharmados győzelme
A Kúria elutasította az április 12-i országgyűlési választás eredménye ellen benyújtott utolsó két jogorvoslati kérelmet. A döntéssel véglegessé vált a mandátumok eloszlása is.
Pont került az áprilisi országgyűlési választás végére: a Kúria pénteken elutasította az utolsó két jogorvoslati kérelmet is, ezzel jogerőssé vált a választás eredménye, a Tisza Párt kétharmados győzelme.
A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Párt 141, a Fidesz–KDNP 52, a Mi Hazánk pedig 6 képviselővel rendelkezik. A jogerős listás eredmények szerint a Tisza a szavazatok 53,18 százalékát, a Fidesz–KDNP 38,61 százalékát, a Mi Hazánk pedig 5,63 százalékát szerezte meg, más párt nem érte el a bejutási küszöböt – írta a Telex.
A mai döntéssel lezárult a jogi folyamat, miután a bíróság az egyik, országos listás eredményt támadó beadványt formai hiányosságok miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A másik kérelmet Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke nyújtotta be.
Toroczkai arra hivatkozott, hogy a Meta még a kampány előtt megszüntette a hozzáférését a Facebook- és Instagram-fiókjához, oldalait pedig törölte. A Kúria ezt a panaszt azért nem találta megalapozottnak, mert az nem a szavazatok összesítésének folyamatát, hanem a kampánytevékenységet érintette.
Ahogy azt korábban megírtuk, 36 év után nem lesz parlamenti képviselő Orbán Viktor, Kövér László és Kósa Lajos sem.
Rajtuk kívül nem ül be a parlamentbe többek között Rogán Antal, Németh Szilárd, Kubatov Gábor, Semjén Zsolt és Menczer Tamás sem.
A jogerősítésig vezető út a választás napján, április 12-én kezdődött. A végeredmény április 18-án, a külképviseleti és átjelentkezős szavazatok összeszámlálása után alakult ki, ami a Tisza Pártnak további négy mandátumot hozott. Három egyéni választókerületben is fordítani tudtak, egy további helyet pedig a töredékszavazatokból szereztek meg. Az egyéni választókerületi eredmények múlt szerdára mindenhol jogerőssé váltak, ami után a Nemzeti Választási Bizottság még aznap megállapította az országos listás végeredményt, ezt támadták meg a Kúrián.
A Tisza Párt már a kormányzásra készül. Magyar Péter csütörtökön bejelentette a leendő igazságügyi és belügyminiszterét, ezzel teljessé vált a 16 miniszterből álló leendő Tisza-kormány.
A pártelnök már a választás másnapján sürgette a hatalomátvételt, és felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt az Országgyűlés mielőbbi összehívására. Az államfő azóta döntött: az új parlament alakuló ülését május 9-én 10 órára hívta össze.
A választás napján a A DE Akcióközösség és a Tisza Párt civil hálózatának koordinátorai szerint több száz visszaélést dokumentáltak, és fellépésükkel több ezer potenciális csalást akadályozhattak meg.
A választás végeredménye történelmi rekordot is hozott: a Tisza Párt több mint hárommillió listás szavazatot kapott, míg a Fidesz–KDNP négy év alatt közel egymillió szavazót vesztett.
Pont került az áprilisi országgyűlési választás végére: a Kúria pénteken elutasította az utolsó két jogorvoslati kérelmet is, ezzel jogerőssé vált a választás eredménye, a Tisza Párt kétharmados győzelme.
A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Párt 141, a Fidesz–KDNP 52, a Mi Hazánk pedig 6 képviselővel rendelkezik. A jogerős listás eredmények szerint a Tisza a szavazatok 53,18 százalékát, a Fidesz–KDNP 38,61 százalékát, a Mi Hazánk pedig 5,63 százalékát szerezte meg, más párt nem érte el a bejutási küszöböt – írta a Telex.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid külföldi segítséget is kérne a MÁV nyári felkészüléséhez
A közlekedési miniszteri poszt várományosa a MÁV-ot a nyári szezonra való felkészülésre utasítaná. Vitézy szerint a 40-60 éves járműpark miatt minden elérhető erőforrásra szükség van.
Vitézy Dávid a Facebookon számolt be arról, hogy május 1-jén Kelenföldön járt, ahol beszélt a szolgálatban lévő vasutasokkal. A leendő miniszter szerint azonnali lépéseket kell tenni a balatoni vasúti szolgáltatás javítása érdekében, és ígéretet tett az utastájékoztatás megújítására is, mondván, a problémák eltitkolása helyett őszinte kommunikációra van szükség.
Vitézy közben ötleteket és javaslatokat is gyűjtött arról, hogyan lehetne már idén nyáron javítani a balatoni vasúti szolgáltatást.
A leendő miniszter szerint a helyzetet egy nehéz örökség határozza meg.
Úgy látja, „a magánkézbe játszott MÁV járműjavítókban a hazai adófizetők pénzén a magyar vagonok főjavítása helyett orosz-egyiptomi bizniszekben utaztak, és a Dunakeszi járműjavítót csődbe is vitték.”
Ennek következményeként szerinte mára több az üzemképtelen InterCity-kocsi, mint pár éve ilyenkor. Hozzáteszi: „Hosszú évek óta nem történt semmilyen érdemi távolsági járműbeszerzés, Lázár János mindent leállított, 40-60 éves kocsikkal kellene megfelelnie a MÁV-nak a XXI. századi elvárásoknak, ami nyilván lehetetlen.”
A hosszú távú megoldás Vitézy szerint egyértelmű: „új járművek, beruházások, átgondolt fejlesztések – ezen azonnal dolgozni is kezdünk.” Ám úgy véli, addig is cselekedni kell.
„Azt fogom kérni a MÁV vezetésétől, amint erre a kormány megalakulását követően már közlekedési és beruházási miniszterként nyílik majd lehetőségem, hogy az idei nyárra minden rendelkezésre álló eszközzel, erőforrással készüljünk fel – és ha kell, ne szégyelljünk segítséget kérni az európai társvasutaktól sem.”
Legalább ennyire fontosnak tartja az őszinte kommunikációt.
Azt írja, „ha gond van és nem minden a tervek szerint alakul, mondjuk el az utasoknak őszintén, minden lehetséges csatornán - a problémák eltitkolása, a késési statisztikák letagadása és a Vonatinfó térkép betiltása helyett.”
A posztját azzal zárja, hogy reális elvárásokat kell támasztani. „Azt is őszintén ki kell mondanunk: egyik napról a másikra a magyar vasúti közlekedés ilyen örökség mellett biztosan nem lesz tökéletes. De egy dologban mindenki biztos lehet: amit ebből az örökségből rövid távon biztonsággal ki lehet, azt a vasutasokkal közösen ki is fogjuk hozni.”
Vitézy Dávid a Facebookon számolt be arról, hogy május 1-jén Kelenföldön járt, ahol beszélt a szolgálatban lévő vasutasokkal. A leendő miniszter szerint azonnali lépéseket kell tenni a balatoni vasúti szolgáltatás javítása érdekében, és ígéretet tett az utastájékoztatás megújítására is, mondván, a problémák eltitkolása helyett őszinte kommunikációra van szükség.
Vitézy közben ötleteket és javaslatokat is gyűjtött arról, hogyan lehetne már idén nyáron javítani a balatoni vasúti szolgáltatást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
