„Ez nettó hazaárulás” - Katonák lepték el Algyőt, a polgármester szerint a kormány megfélemlíti a lakosokat

Pénteken megkezdődnek az első egyeztetések az Országgyűlés alakuló ülésének előkészítésére.

A tárgyalóasztalnál több fontos kérdésről is dönthetnek, például az eskütétel rendjéről, az ülésrend kialakításáról, a házelnökről, a parlamenti bizottságokról és tisztségekről, valamint természetesen a május első hetére tervezett alakuló ülés menetrendjét is megvitatják.

A parlamenti bizottságok felosztásáról, a parlamenti tisztségekről és a májusi alakuló ülés menetrendjéről lesz szó a tervek szerint. Kiderülhet, hogy ki lesz Kövér László utódja az Országgyűlés élén, milyen parlamenti bizottságokat szeretne a Tisza Párt, és mennyire lesz nagyvonalú a leendő ellenzékével.

Magyar Péter a Parlament folyosóján sétálva már élőben bejelentkezett. Azt mondta, ez „a világ legszebb épületel”, és rendkívül nagy megtiszteltetésnek érzi, hogy a Tisza Párttal most ott lehetnek.

– mondta.

Emlékeztetett arra, hogy 2022-ben a kormánypártok és az ellenzéki pártok nem tudtak megállapodni a tisztségek kiosztásáról, ezért Kövér László házelnök egyszemélyben hozott döntést arról, hogy kinek hány bizottsági elnöki, alelnöki pozíció lesz. Magyar kijelentette, hogy ők ezt másképp szeretnék intézni, meg akarják hallgatni a többi párt képviselőit, és kompromisszumra törekedni. Azt is elmondta, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnökkel arról beszélt még szerdán, hogy várhatóan május 6-án vagy 7-én tarthatják meg az új Országgyűlés alakuló ülését.

Kitért arra is, hogy pénteken és szombaton számolják meg az átjelentkezők és a külképviseleten szavazók voksait, a Tiszánál pedig arra számítanak, hogy akár 3-4 újabb mandátumot szerezhetnek, így pedig akár 140-nél is több képviselőjük lehet a parlamentben.

Az alábbi videóban lehet követni az eseményeket:

Visszavonul a politikától Nagy Márton – ezt maga a leköszönő nemzetgazdasági miniszter közölte az Index érdeklődésére.

A lap észrevette, hogy péntek reggelre eltűnt a miniszter hivatalos Facebook-oldala, ezért keresték meg a Nemzetgazdasági Minisztérium. Azt a választ kapták, hogy az oldalt törölték.

A tárcavezető 2022 májusától gazdaságfejlesztési miniszter volt, jelenlegi tisztségét 2024 óta tölti be.

Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos a 24.hu-nak adott interjújában élesen bírálta Nagy Mártont, szerinte a miniszter nulla eredményt tett le az asztalra.

Nem Nagy Márton az egyetlen miniszter, aki úgy döntött, hogy a kormányváltás után elköszön a politikai élettől. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter szintén távozik a közéletből, már az is kiderült, hogy az egyetemi oktatáshoz tér vissza. Az ő miniszteri Facebook-oldala szintén megszűnt.

Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke a Facebookon szólította fel a követőit, hogy „állítsuk meg közösen az Orbán-kormány felelősségét bizonyító dokumentumok megsemmisítését!”. Arra kéri az embereket, hogy jelentsék, ha tudomásuk van iratmegsemmisítésről, és

A bejegyzéshez csatolt videóban Magyar Péter azt mondja: „Egyre több minisztériumból, kormányzati háttérintézményből és NER-es cégtől, de még az Országos Bírósági Hivataltól is olyan hírek jutnak el hozzánk, hogy a Tisza elsöprő választási győzelme után maximális fordulatszámra pörgették fel a titkosított és esetlegesen terhelő dokumentumokdarálását és az érzékeny információk megsemmisítését.” A politikus egyúttal figyelmeztetést is megfogalmazott.

Véleménye szerint a bizonyítékok eltüntetése a magyar állam megkárosítását és a jövőbeli nyomozások akadályozását is jelentheti. Hangsúlyozza, hogy a közpénzből fenntartott állam iratanyaga nem a kormányzati tisztségviselők magántulajdona. „A hivatalos iratok a kormányzat és a közigazgatás tevékenységét dokumentálják. Iktatni kell őket, meg kell őket őrizni, és visszakereshetően kell őket tárolni.”

Bejelentette, hogy létrehoztak egy felületet a bejelentésekre és a dokumentumok feltöltésére. Azt állítja, a beküldés „névtelenül, biztonságos, lekövethetetlen és beazonosíthatatlan módon” történik. Céljuk ezzel az, hogy a közérdekű dokumentumok ne tűnhessenek el nyomtalanul. Konkrét elérhetőségeket is megadott:

Videóját azzal a gondolattal zárta, hogy „Honfitársaim, néhány hónap és a Tisza átveszi a kormányzás felelősségét. Ne féljetek! Közösen, mind együtt fogunk építeni egy működő és emberséges Magyarországot.”

Szijjártó Péter leköszönő külügyminiszter tegnap „óriási baromságnak” nevezte Magyar állításait az iratmegsemmisítésekről, és azt mondta, hogy minden irat megvan elektronikusan is.

Már az új kormány megalakulása előtt, pénteken Budapestre utazik az Európai Bizottság delegációja, hogy előkészítő tárgyalásokat kezdjen a legfontosabb uniós ügyekről. A cél, hogy időt nyerjenek, és a kabinet hivatalba lépésekor azonnal lehessen cselekedni a legkényesebb kérdésekben.

A bizottság szóvivője, Paula Pinho szerint a látogatásnak nincs előre rögzített napirendje, de a legsürgetőbb témák között szerepel az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel és a Magyarországnak járó helyreállítási források ügye. Utóbbi 10 milliárd eurót jelentene Magyarországnak, amelyből 6,5 milliárd vissza nem térítendő támogatás – ezt az év végéig le kellene hívnia a leendő kormánynak, mielőtt elveszik.

A szóvivő szerint a gyors előrelépés mindkét fél érdeke.

A tárgyalások egyik központi eleme lehet az ukrajnai hitelcsomag, amelynek folyósítását Magyar Péter korábban a Barátság kőolajvezeték helyreállításához kötötte. Brüsszel ezt az összekapcsolást korábban elfogadhatatlannak nevezte, mivel a hitelről már az Európai Tanács szintjén megállapodás született. A szóvivő hangsúlyozta: az ukrajnai hitellel kapcsolatos uniós álláspont nem változott, a megállapodást tavaly decemberben megkötötték, és a szükséges feltételek teljesültek.

A sajtótájékoztatón felmerült az is, hogy Magyar Péter korábban nem támogatta Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, sőt, akár népszavazásra is bocsátaná a kérdést. Erre a szóvivő diplomatikusan reagált. „Bőséges lehetőség lesz arra, hogy megvitassuk az új kormány álláspontját, és ennek megfelelően haladjunk tovább” – mondta.

A bizottság ugyanakkor jelezte, a mostani budapesti látogatás csupán az első lépés a párbeszéd újraindításában. „Ezek első egyeztetések, és nem biztos, hogy mindent érinteni tudunk. A cél az, hogy elindítsuk a párbeszédet és megnézzük, hol lehet előrelépni” – hangsúlyozta Paula Pinho.

via MTI