Navracsics Tibor nem ment el a Békemenetre – elárulta, hogy mi történt

„Nettó hazaárulásnak tartom ezt a fajta riogatást” – jelentette ki Molnár Áron, Algyő polgármestere, miután katonák jelentek meg a település határában lévő földgáztározónál. A kormány ezzel szemben a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítésére hivatkozik, miután március elején országszerte több stratégiai létesítményhez is katonákat vezényeltek.

Elmondása szerint csaknem egy héttel a katonák érkezése után kapott egy e-mailt a jelenlétükről. A polgármester az intézkedést választási kamunak tartja, és arra kérte az algyőieket, hogy tekintsék is annak.

„Nagyon sajnálom a katonákat, akik parancsra itt bohóckodnak, úgy, hogy esélyük se mutatkozna, ha tényleg komoly veszélybe kerülnének ezek a létesítmények” – fogalmazott a polgármester, aki szerint a katonák biodíszletként való szerepeltetése megalázó.

Az algyői eset nem egyedi, a kormány március elején jelentette be, hogy országszerte megerősíti több kritikus létesítmény – köztük a Paksi Atomerőmű és más energetikai központok – védelmét. A hivatalos indoklás nemzetbiztonsági jelentésekre hivatkozik, melyek szerint Ukrajna a magyar energiarendszer megzavarására készülhet. A katonai jelenlét mellett több helyszínen, így Paks felett is rendkívüli légtérkorlátozást vezettek be.

Az algyő–szőregi biztonsági földgáztárolót a HEXUM Földgáz Zrt. üzemelteti, és a magyar ellátásbiztonság egyik kulcsfontosságú eleme; itt tárolják az ország biztonsági földgázkészletének jelentős részét. A polgármester és a kormányzó Fidesz között a viszony korábban is feszült volt: négy éve, a választások előtt egy Fidesz-közeli újság Putyin bábjaként ábrázolta Molnár Áront.

„Oroszország, az amerikai MAGA és az Orbán vezette európai jobboldal el akarja pusztítani az EU-t. Ez katasztrófa lenne Lengyelország számára” – írta X-bejegyzésében Donald Tusk lengyel miniszterelnök, amiről a 24.hu is beszámolt.

A lengyel kormányfő szerint az uniós kilépést a szélsőjobboldali Konföderáció párt politikai körei és a nacionalista Jog és Igazságosság párt képviselőinek többsége is támogatja. Úgy véli, Karol Nawrocki jelenlegi államfő ezen erők „politikai védnöke”, és ezzel hozzájárulhat ahhoz, hogy Lengyelország a kilépés irányába sodródjon.

A jogszabály arról rendelkezett volna, hogyan költi el Lengyelország az Európai Unió fegyvervásárlási hitelprogramjából, a SAFE-ből származó 43,7 milliárd eurós keretét. A döntésre Tusk élesen reagált: „az elnök elszalasztotta az esélyt, hogy hazafiként viselkedjen. Szégyen!”

A Tusk-kormány szerint a SAFE-program egy kedvező, akár 45 éves futamidejű hitelt kínál a lengyel haderőfejlesztésre, a „Made in Europe” elvárásnak megfelelően. Az elnöki oldal és az euroszkeptikus erők viszont azzal érvelnek, hogy a program túlzottan növelné Lengyelország függését Brüsszeltől, és a feltételek elsősorban a nagy nyugat-európai hadiipari cégeknek kedveznének.

A lengyel belpolitikai feszültségek mögött a magyar szál is hangsúlyosan megjelenik. A Sándor-palota hétfőn közölte, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök március 23-án a jobboldali Karol Nawrocki lengyel elnökkel együtt ünnepli a lengyel–magyar barátság napját a lengyelországi Przemyslben.

Ezzel párhuzamosan Donald Tusk a Tisza Párt március 15-i menetéről posztolt, egy fotó mellé azt írva:

Magyar Péter, a Tisza Párt tegnap ismét megerősítette, hogy miniszterelnökként első útja Varsóba vezetne, hogy helyreállítsa az Orbán-kormány oroszbarátsága miatt megromlott lengyel-magyar kapcsolatokat.

Alig néhány percig tartott az az akció, ami után a kormánypárti média azonnal arról kezdett cikkezni, hogy a Tisza Párt háborúpárti, miután egy hatalmas ukrán zászlót feszítettek ki a párt vasárnapi Nemzeti Menetén. A fotók és videók alapján azonban egyre inkább úgy tűnik, provokáció történt. A Telex szerint ugyanaz a két fiatal lógatott ki egy Tisza-ellenes molinót egy házból, akik később a zászlót is tartották, a 444 pedig azonosított is két kiskorút, akiknek köze lehet a Fidelitashoz.

A molinós képen és a zászlós akcióról készült későbbi videón látható két fiatalember ruházata és arcvonásai alapján szinte biztosan azonosítható. Az egyikük fekete baseballsapkát, fehér pólót és fekete karórát viselt, míg a másik, jellegzetes, göndör hajú fiatalember teljesen fekete felsőt hordott, amelynek a cipzárja is megegyezett a későbbi felvételen láthatóval.

A 444-nek sikerült azonosítania a két fiatalt, akikről kiderült, hogy kiskorúak, egy 16 és egy 17 éves fiúról van szó. A lap szerint egyikük vasárnap este hatkor egy 24 órán át elérhető Instagram-sztorit tett közzé, amelyen Balog Géza, a Fidelitas budapesti elnöke mellett áll. A fotó a Bajcsy-Zsilinszky út 5. szám alatti épület ötödik emeletén készült, pont abban a lakásban, ahonnan korábban a Tisza-ellenes molinót kilógatták.

A kormánypárti lapok gyorsan lecsaptak az esetre, vezető fideszes politikusok, köztük Szijjártó Péter is megosztották a zászlóról készült fotókat. A Magyar Nemzetben hétfőn a kormányhoz közel álló Magyar Társadalomkutató kutatási igazgatója, Talabér Krisztián arról beszélt, hogy a Tisza Párt részéről „az esemény nem pusztán egy látványos gesztus volt, hanem politikai üzenet”.

A zászlós incidens egy olyan kommunikációs térben történt, ahol a kormánypárti média rendszeresen hozza összefüggésbe a Tisza Pártot Ukrajnával. A március 15-i rendezvény előtt a kormány dróntilalmat rendelt el Budapesten, amit Magyar Péter a megjelenítés korlátozásaként értékelt. Az eseményt megelőző hetekben Szijjártó Péter „ukrán maffiát” emlegetett, és több dezinformációs kampány is igyekezett a Tiszát ukrán érdekekkel összekötni.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon számolt be arról, hogy Csőgör Pétert ismét fogva tartották. A poszt szerint erre 24 órán át került sor, amiért egy állami ünnepségen a miniszterelnököt bíráló molinót tartott fel. Hadházy azt állítja, eredetileg három napig akarták bezárva tartani, de szerinte „még az ügyészségnek is be kellett látnia, hogy nincsenek bizonyítékaik arra, hogy »hivatalos személy elleni erőszakot« vagy garázdaságot követett volna el”.

– írta. Hadházy hozzátette, Csőgör Péter nem először csinál hasonlót, és nyilván tudta, mit vállal. Azt is írta, megérti a dühét, amit azzal indokolt, hogy a Magyar Triatlonszövetségben elkövetett visszaélések feltárása miatt kirúgták, majd anyagilag is tönkretették. Posztját azzal a gondolattal zárta, hogy bár egy ember kiállása lehet hősies, de hasztalan, és az ellenállás akkor lehet sikeres, ha sokan lépnek fel egyszerre.

Csőgör Péter, aki korábban a Magyar Triatlonszövetség (MTSZ) ellenőrző testületének elnöke volt, azután került a hatóságok látóterébe, hogy a szövetségen belüli visszaélésekről tett bejelentést. Az ügyben évek óta nyomozás folyik, a Szabad Európa 2024 végén azt írta, hogy még vádlott sem volt, miközben a Telex már 2021-ben 19, Csőgör ellen indított perről számolt be. A volt gazdasági nyomozót korábban is előállították már kormányzati rendezvényeken: 2024 októberében a TEK emberei emelték ki a tömegből, ami után vádat is emeltek ellene, 2023 májusában pedig a Karmelita kolostornál vették őrizetbe hivatalos személy elleni erőszak gyanújával, de bizonyíték hiányában elengedték.

A mostani eset a 2026. március 15-i állami ünnepség és a CÖF–CÖKA által szervezett Békemenet idején történt. A kormánypárti felvonulás mellett a Tisza is nagygyűlést tartott a fővárosban, a felfokozott politikai hangulatot pedig egy, a „bekemenet2026.hu” domaincím körüli vita is jelezte napokkal korábban. Csőgör egy 2025. október 23-i incidens után tett feljelentést, amelyben állítása szerint a Valton-Sec emberei és a rendőrök jártak el vele szemben durván.