SZEMPONT
A Rovatból

Amerika kémháborúja Kínával mára kiterjedtebb, mint amit a hidegháború idején a szovjetekkel vívtak

Megfigyelik egymás tengeralattjáróit, ügynököket toboroznak, számítógépes rendszereket törnek fel, drónflottát és mesterséges intelligenciát vetnek be. A legforróbb ütközési pont a két nagyhatalom között egyértelműen Tajvan.


Amerika újraindította víz alatti kémprogramját, amit eredetileg az 1950-es években hoztak létre a Szovjetunió ellen - számolt be nemrég egy terjedelmes riportban a hírről a Reuters. A hírügynökség névtelen forrásai szerint felújítják az óceánok mélyén lefektetett kémkábelek hálózatát, amikkel valamikor a szovjet tengeralattjárókat követték nyomon. De vadonatúj technológiákat is bevetnek, például a drónflottával figyelik meg az ellenséges hajókat, új műholdakat és mesterséges intelligencia szoftvereket állítanak hadrendbe.

Közben Kína is dolgozik saját tengeri kémprogramján, amit a Nagy Vízalatti Falnak neveztnek. A Dél-kínai tenger fenekén ők is kábelhálózatot építenek ki, és felszíni tengeri drónokból álló flottát is létrehoznak az ellenséges tengeralattjárók felkutatására.

De nem kizárólag a tengereken és az óceánokon folyik a kémháború.

A New York Times szerint a két ország Brüsszeltől Szingapúrig a világ minden jelentős városában fokozta az egymás elleni kémtevékenységet. Olyannyira, hogy Christopher A. Wray FBI-igazgató szerint

a Kínával folyó kémkonfliktus mára kiterjedtebbé vált, mint ami a hidegháború idején az USA és a Szovjetunió között zajlott.

A lap szerint a kémelhárításért felelős FBI több ezer eljárást folytat amerikai földön kínai kémügyekben, a Szövetségi Nyomozóirodának nincs olyan kirendeltsége, ahol ne lenne ilyen nyomozás. Az elmúlt egy évben tucatnyi esetben értek tetten kínai állampolgárokat, akik behatoltak amerikai bázisokra, hogy fotókat készítsenek vagy mérjék az elektromágneses tevékenységet.

A kínai állambiztonsági minisztérium aktívan dolgozik azon, hogy kémeket toborozzon az amerikai kormányhivatalokban, a technológiai cégeknél és a hadiiparban. A kínai ügynökök elsősorban a közösségi portálokat, különösen a LinkedInt használják. Ha egy amerikairól kiderül, hogy hírszerzői munkát vállalt, gyakran próbálnak vele megismerkedni ezen a felületen kínai állampolgárok.

Egy júliusban nyilvánosságra hozott amerikai igazságügyi vádirat szerint

kínai üzletemberek még James Woolsey volt CIA-igazgatót is megpróbálták behálózni.

A felderítő műholdak mellett Kína legfontosabb hírszerzési eszközei közé tartozik a kiberbehatolási képessége. Nemrégiben egy a Microsoft felhőjébe történt betörés során a kínaiak például hozzáférhettek több magas rangú amerikai diplomata, köztük Gina Raimondo pekingi nagykövet e-mailjeihez.

Februrában hatalmas port vert fel a kémballonok ügye is. Ezeket eredetileg a Hawaii-szigeteki, illetve a szintén Csendes-óceáni Guam szigeten lévő amerikai támaszpontok fölé küldték volna a kínaiak, csakhogy a széláramlatok elsodorták őket az amerikai kontinens fölé. A ballonok révén Kína a sztratoszféra olyan zónáiból is végezhet kémtevékenységet, ahol nem észlelik őket a radarok, sőt, ahol már a nemzetközi jogszabályok sem érvényesek.

Amerika sem tétlenkedik. A víz alatti kémprogram újraindítása mellett erősítették az elektronikus kommunikáció elfogására irányuló tevékenységüket, például a kínai partokhoz küldött kémrepülőkkel.

William J. Burns 2021-es hivatalba lépése óta a CIA Kína-szakértők hadát vette fel, és egy új hírszerzési központot is létrehoztak a Kína elleni akciókhoz. A Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója júliusban kijelentette, hogy a CIA nagy előrelépést tett az „emberi hírszerzési potenciál” terén is.

Az amerikaiak arra alapoznak, hogy Hszi Csin-ping elnök autoritárius kormányzása miatt hatékonyan tudnak ügynököket toborozni a csalódott kínaiak között. A kínai politikai és a gazdasági elit tagjai közül sokan vannak, akik kárvallottjai lettek a szigorításoknak, és még a pártkáder családok gyermekei között is akadnak olyanok, akik magánbeszélgetésekben nemtetszésüket fejezik ki Kína irányváltásával kapcsolatban.

Ugyanakkor egy évtizede az Egyesült Államok kínai kémhálózatát csaknem teljes egészében leleplezték és felszámolták. Az újjáépítést pedig nehezíti, hogy Kína rendkívül sok energiát fordít állampolgárai ellenőrzésére.

Ma már olyan mesterséges intelligencia-szoftvereik is vannak, amelyek képesek a külföldi hírszerzőket a járásukról beazonosítani, bármilyen hatékonyan álcázták is magukat.

Emiatt a terepen dolgozó amerikai ügynököknek sokszor már az is több napig tart, hogy biztonságosan eljussanak valamelyik forrásukhoz. A kínai állambiztonsági minisztérium ráaadásul már-már Mao Ce-tung korát idéző politikai kampányt indított a július 1-én elfogadott új kémelhárítási törvény kapcsán. Ennek során azt kérik, hogy „a társadalom minden tagja” segítsen a külföldi kémek elleni harcban, és jutalmat ígértek mindenkinek, aki valamilyen információval szolgál.

Közben a szembenálló felek világszerte új szövetségeseket toboroznak vagy megerősítik korábbi kapcsolataikat. Új lehallgató állomásokat hoznak létre, és titkos megállapodásokat kötnek más kormányokkal a hírszerzési adatok megosztásáról. Mindez átgyűrűzik más szektorokba is. Az amerikai kormány nemrég például ismét arra figyelmeztette szövetségeit: Kína elektronikus felderítési képességei erősödhetnek azáltal, ha a világ országai kínai kommunikációs cégektől vásárolt technológiát használnak.

Az amerikai-kínai kémháború fokozásáról mindkét országban a legmagasabb szinten született döntés.

Az Egyesült Államok számára a kémtevékenység fontos része Joe Biden elnök stratégiájának, amellyel igyekszik megakadályozni Kína katonai és technológiai felemelkedését, abból kiindulva, hogy az ázsiai óriás hosszú távon a legnagyobb kihívója lesz Amerikának.

Kínában is maga az elnök döntött úgy, hogy a kínai kémügynökségek és a hadsereg szabad utat kap a korábbiaknál sokkal agresszív lépésekre is. Mindkét oldal elsősorban arra keresi választ: mik a szándékai a rivális vezetőnek, és milyen katonai-technológiai arzenál áll a rendelkezésére?

Az amerikaiak dolgát nehezíti, hogy Hszi keveset használ telefont és más elektronikus kommunikációs eszközt – szemben beosztottjaival, akiken keresztül viszont az amerikai ügynökök kaphatnak némi betekintést a kínaiak belső vitáiba. Valószínűleg így szerezhettek például tudomást arról, hogy a tábornokai csak akkor szóltak a kínai elnöknek az amerikai ballonakcióról, amikor a szél a kontinens fölé sodorta a kémballonokat, és nyilvánvalóvá vált a kudarc, emiatt Hszi le is teremtette őket.

A CIA most azt is megpróbálja kideríteni, hogy miért indítottak korrupció gyanújával vizsgálatot Li Sang-fu tábornok, Kína védelmi minisztere ellen, és miért vált kegyvesztetté Csin Kang külügyminiszter.

A legnagyobb kérdés azonban Tajvan, és Hszi azzal kapcsolatos elképzelései. Ez az ügy ugyanis potenciálisan akár háborúhoz is vezethet a két nagyhatalom között.

Hszi kijelentette, hogy Kínának ellenőrzése alá kell vonnia a de facto független Tajvant, és elrendelte, hogy a hadsereg 2027-re álljon készen erre. Az Egyesült Államoknak és szövetségeinek azonban egyelőre nem áll rendelkezésükre olyan konkrét információ, mely szerint Hszinek valóban szándékában állna parancsot adni az invázióra.

Biden elnök négy alkalommal is kijelentette, hogy egy ilyen esetben az amerikai hadsereg megvédi Tajvant. A kínai hírszerzést vélhetően az érdekli a legjobban, hogy ezt Biden komolyan gondolja-e. Próbálják kideríteni, hogy a Fehér Ház milyen fegyverrendszerekkel akarja ellátni a szigetet, és milyen titkos kiképzéseket tartanak a tajvani katonáknak. Adatokat gyűjtenek az amerikai fegyveres erők harckészültségéről, melynek során úgy tűnik, főleg azokra a katonai támaszpontokra koncentráltak, amelyeknek fontos szerepük lehetne egy tajvani konfliktusban.

Hogy a hidegháború idejét idéző kémháború veszélyesebbé vagy épp ellenkezőleg, biztonságosabbá teszi-e a világot, azt nehéz megmondani. Például hetekkel a kémballon-botrány miatt elmaradt pekingi látogatása után Blinken azzal szembesítette kínai kollégáját, Csin Kangot, hogy az amerikai hírszerzési tudja: Kína fontolóra vette a fegyverszállításokat Oroszországnak. Bár ez növelte a két ország közti feszültséget, de valószínűleg meg is akadályozta a tényleges fegyverszállítást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András a lengyelországi orosz drónokról: Nem egy NATO-orosz háború kezdetét látjuk éppen, de goromba provokáció, ami történik
A szakértő szerint az oroszok „harccal történő felderítést” végeznek. A céljuk a NATO válaszkészségének felmérése és politikai feszültségkeltés lehet.


Rácz András Oroszország-szakértő szerint nem egy NATO elleni orosz támadás kezdődött el akkor, amikor orosz drónok hatoltak be Lengyelország légterébe, majd azokat a lengyel hadsereg lelőtte. A szakértő a Facebook-oldalán osztotta meg a véleményét az esetről.

Azt írta: az orosz hadsereg jelenleg nem hajt végre semmilyen szokatlan műveletet, nem közelítik meg a NATO határait, és rakétahordozó bombázóikat sem vetik be.

„Nem egy NATO-orosz háború kezdetét látjuk éppen, nincs tehát ok pánikra. Ezzel együtt goromba provokáció, ami történik”

– fogalmazott Rácz.

Szerinte az is világos, hogy az orosz drónok berepülése szándékos volt. Korábban előfordult már, hogy egy-egy drón technikai hiba miatt sértette meg a lengyel vagy a litván légteret, vagy eltért a pályájáról a légvédelem tüze miatt. Most viszont egy több drónnal végrehajtott, mély behatolás történt – ez más lépték.

A szakértő szerint az orosz fél azt teszteli, mennyire képes a NATO megvédeni a saját légterét. Ezt az orosz katonai szlengben „razvedka bojem”-nek nevezik, vagyis harccal történő felderítésnek.

„Harcérintkezést provokálnak ki – jelen esetben drónokkal –, és azt vizsgálják, milyen reakciót ad a lengyel haderő, milyen reakciót ad a NATO”

– írta Rácz.

Szerinte az incidens akár a szeptember 12–18. között zajló orosz–fehérorosz Zapad–2025 hadgyakorlathoz is köthető. A litván, lett és ukrán hírszerzés is arra számít, hogy az orosz fél információs eszközökkel próbálja majd veszélyesebbnek láttatni a gyakorlatot, mint amilyen az valójában.

Rácz András szerint az oroszok célja lehetett az is, hogy éket verjenek Karol Nawrocki lengyel elnök és Donald Tusk miniszterelnök közé. Ha ez volt a terv, akkor úgy tűnik, nem sikerült: a két politikus – bár eltérő politikai oldalon állnak – együtt reagált a támadásra. A hosszabb távú következmények viszont még nem ismertek.

A mostani eset hatására Rácz szerint felgyorsulhatnak a megbeszélések arról, hogy a NATO-tagállamok kiterjesszék a légvédelmüket az Ukrajnával szomszédos megyékre is. Ez leginkább a Lengyelországgal és Romániával határos területeket érintené. Kárpátalját kevésbé, mert ha a többi térséget lefedi a légvédelem, onnan már nem valószínű, hogy bármi átrepülne – véli a szakértő.

Rácz András figyelmeztetett arra is, hogy a drónok roncsai, illetve a lehulló repeszek a földet érés után is veszélyt jelenthetnek.

„Nemcsak azért, mert akár az üzemanyag maradványai, akár a robbanótöltet (ha volt rajtuk) fel tudnak robbanni. Előfordul az is, hogy az oroszok robbanócsapdákat helyeznek a drónokba, azzal a céllal, hogy a földet ért gépeket megvizsgáló tűzszerészeket megöljék”

– tette hozzá Rácz András.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Egy kicsit bolondos, de kedves srác volt” – Templomba járó, Trump-rajongó mormon család kiválóan tanuló gyereke Charlie Kirk merénylője
A 22 éves Tyler gyerekkora óta templomba járt, okos volt, kedves és csendes az ismerősei szerint. Most egész Amerika róla beszél – és a különös üzenetekről, amiket a golyókra vésett.


Egészen más jövő várt volna Tyler Robinsonra, ha minden a tervei szerint alakul. Charlie Kirk 22 éves merénylője Utah államban, St. George közelében nőtt fel, és már középiskolásként is kitűnt tanulmányi eredményeivel: a közösségi médiában megosztott posztok szerint nagyon jó tanulmányi átlaggal zárt. A Pine View középiskola elvégzése után a Utah Állami Egyetem négyéves ösztöndíjat ajánlott neki, amit egy videóban büszkén fel is olvasott.

Azonban csak egyetlen félévet töltött az egyetemen. A tanulmányi szünet után már nem tért vissza, ehelyett a Dixie Műszaki Főiskolán tanult tovább, ahol az elektronikai képzés harmadéves hallgatója lett. 2022-ben megszerezte a villanyszerelői engedélyt is. Legutóbb egy st. george-i lakóparkban lakott, ahol szomszédai szerint visszahúzódó, csendes fiatalemberként élt, és nem igazán beszélt politikáról.

Robinson korábban a Utah Technológiai Egyetemen is szerzett kreditpontokat középiskolás évei alatt, 2019 és 2021 között. A Utah Valley Egyetemre, ahol a lövöldözés történt, nem járt.

A nyilvántartások alapján pártonkívüliként regisztrált szavazó volt, de soha nem élt szavazati jogával. Szülei, Matthew és Amber Robinson a Republikánus Párt tagjai, és a helyiek barátságos, segítőkész családként ismerték őket. Az apa konyhapultokat és szekrényeket szerel be, az anya szociális munkás. A család aktív tagja a mormon egyháznak.

Egykori ismerősei szerint Robinson mindig csendes volt, de jó fej, aki főleg a videojátékok világában érezte otthon magát.

Egy volt osztálytársa így emlékezett rá: „Nagyon-nagyon benne volt a videojátékokban”, és érdekelte is a játéktervezés. Elmondása szerint ebédidőben kártyázni szoktak az iskolában, és Robinson „egy kicsit bolondos, de kedves srác volt”.

A szomszédságában élő Kristin Schwiermann – aki iskolai takarítóként és egyházi tagként is ismerte a fiút – így emlékezett vissza: „Azt tudom, hogy [Tyler] mindig rendesen viselkedett. Nagyon kedves volt. Okos volt. Úgy hallottam, teljes ösztöndíjat kapott a főiskolára… Teljesen megdöbbentem, hogy ezt tényleg ő tette.”

A rendőrség szerint Robinson szeptember 11-én lőtte le Charlie Kirket a Utah Valley Egyetem egyik rendezvényén. A konzervatív aktivista épp a mormon egyházról beszélt, amikor a tragédia történt. A rendezvényen többek között ezt mondta: „Imádom, hogy a mormonok misszionáriusokat küldenek a világ minden tájára, imádom, hogy milyen udvariasak... a csapatom fele mormon.” Hozzátette: „A mormonok nagyszerű emberek. Hadd mondjam el, hogy én evangéliumi keresztény vagyok, de nem vagyok olyan, aki gyűlöli a mormonokat.” Tyler Robinson és családja az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza mormon közösség tagjai.

A lövöldözés után a rendőrök egy csavarzáras puskát találtak az egyetem közelében, egy erdős területen. A fegyverben lévő lőszerhüvelyeken több felirat is szerepelt. Az egyiken ez állt: „Hé, fasiszta! Kapd el!” Egy másikon az olasz antifasiszta dal sora: „Oh bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao ciao.” Egy harmadik hüvelyen ez volt olvasható: „Ha ezt olvasod, meleg vagy LOL.” A hatóságok szerint a feliratok videojátékokra és mémekre is utaltak, köztük a Helldivers 2 és a Far Cry 6 játékokra, valamint egy Netflix-sorozatra.

Spencer Cox, Utah kormányzója elmondta, hogy a nyomozók egy családtagot is kihallgattak, aki szerint Robinson az utóbbi években egyre inkább a politika felé fordult. Egy nemrég tartott családi vacsorán szóba hozta Charlie Kirk közelgő rendezvényét, és a családtag elmondása szerint azt is kifejtette, miért nem ért egyet az aktivista nézeteivel. A hozzátartozó szerint „Kirk tele van gyűlölettel, és gyűlöletet terjeszt”.

Robinson egykori iskolatársa arról számolt be, hogy korábban ő és a családja is Donald Trump támogatója volt: „Amikor ismertem őt és a családját, igazi Trump-rajongók voltak. Amikor ez történt, azt se tudtam, mi változott meg.”

Pénteken az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának vezetői közleményt adtak ki: „Elítélünk minden borzalmas erőszakos cselekedetet világszerte, beleértve a mostani gyilkosságot is Utah államban. Ismételten arra kérünk mindenkit, hogy a különbségek ellenére is a békét és az egységet keressék.” A közlemény zárása így szólt: „Arra buzdítunk mindenkit, hogy utasítsa el az erőszakot, és inkább a megértésre törekedjen. Mindannyian Isten gyermekei vagyunk – ennek tudatában több méltósággal, együttérzéssel és tisztelettel kell bánnunk egymással.”

(via BBC, CNN, New York Post)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Aki embernek hitvány, az politikusnak is” - Civil demonstráció volt a Parlament előtt
A rendezvényt Felföldi József és Tóth-Beeri Szilvia szervezte, felhívásukban jelezve, hogy nem pártpolitikai eseményről van szó.


Nagyjából 60-80 érdeklődő gyűlhetett össze a parlament előtt a szombaton 15 órára meghirdetett demonstrációra. A rendezvényt Felföldi József, a néhány éve még a Fidesszel országos szinten is szimpatizáló debreceni nagyvállalkozó és Tóth-Beeri Szilvia operaénekes, civil aktivista szervezte.

Felhívásukban leírták, hogy az esemény nem pártpolitikai rendezvény, hanem közös kiállás azok mellett az ügyek mellett, amelyek minden magyar embert érintenek.

A tiltakozók többek között a gyermekek jövőjének veszélyeztetését, az iskolák rossz higiéniai állapotát, az állam által ki nem fizetett devizahiteles kártérítéseket, a földmutyikat, az akkumulátorgyárak terjeszkedését és a hazai vállalkozások háttérbe szorítását kifogásolták. A rendezvényen több közéleti szereplő is felszólalt.

A demonstrálók között akadt olyan, aki egy

„Aki embernek hitvány, az politikusnak is” feliratú papírlapot lobogtatott.

Másvalaki azt írta a pólójára, hogy „Tüneti helyett HOLISZTIKUS OKI kezelést!”. A legkarcosabban talán az a férfi fogalmazott, aki egy jókora táblára írva üzent: „Inkább vagyok balsors a Himnuszban, mint balfasz a PEDOFIDESS-ben!”

A rendezvényről fotósunk több képet is készített, amiket itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina a Charlie Kirk elleni merényletről: Ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is
A humoristát nagyon megrázta a konzervatív aktivista szerdai halála. Kirköt egy egyetemi közönségtalálkozó közben lőtték nyakon, esélye sem volt a túlélésre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 12.



„Végtelenül megrázott Charlie Kirk halála” – írja péntek reggeli posztja elején Pottyondy Edina. A jobboldali influenszert szerdán lőtte le egy eddig ismeretlen merénylő. Kirk éppen a Utah Valley Egyetemen tartott közönségtalálkozót, amikor nem sokkal dél után nyakon lőtték. A 31 éves konzervatív aktivista nem élte túl a merényletet.

„Talán azért, mert politikai tartalmakat gyártó influenszer volt. Talán azért, mert miközben nagyjából semmiben sem értettem vele egyet, a gondolatait kifejezetten kulturált módon adta elő. Talán azért, mert kétgyermekes apuka volt. Talán azért, mert alig 31 éves. Vagy azért, mert az infernális gonoszság, ami a halálát okozta, valószínűleg liberális irányból érkezett” - olvasható a humorista bejegyzésében.

„Az, hogy a közélet hova süllyedt az elmúlt évtizedekben, nyilván sokak felelőssége. Lehet joggal mutogatni a szélsőjobbra, a szélsőbalra, Finkelsteinre, a woke radikalizmusra. Lehet hibáztatni a hagyományos médiát, az algoritmusokat, az influenszereket, a társadalom mentális állapotát, a szociális igazságtalanságokat. Lehet vádolni a korszellemet, a kapitalizmust, a Covid-lezárásokat, a jogrendszert. És mindegyikben akad is némi igazság” - tette hozzá az influenszer, aki ezután a megosztottságról ír.

„Ez a szélsőséges megosztottság, amit a politika és a kultúra közösen zúdít az emberre, az az elképesztő indulat, ami világszerte forrong, számtalan tényezőből ered. Aki tényleg szembe akar nézni a valósággal, felteszi magának a kérdést, hogy a felelősség mennyire terheli a saját politikai közösségét”

– írja Pottyondy Edina, aki ezután a közelmúlt eseményeit is felidézi.

„Az elmúlt években egyre több politikai merényletet követtek el Amerikában. Meglőtték Trumpot. Minnesotában két demokrata törvényhozót és feleségeiket lőttek le, az egyik házaspár meghalt. A Képviselőház elnökének férjét kalapáccsal próbálták szétverni, megöltek egy vállalatigazgatót, és most Charlie Kirköt is.”

Pottondy szerint a Kirk halálához vezető indulat hazánkban is jelen van.

„Ne legyen kétségünk: ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is, és egész Európában.

A Ficot megtámadó elmebeteg, a Budapesten garázdálkodó antifák, a Budah*ázy-galeri, vagy éppen az ellenzéki kritikust megtámadó propagandista mind ugyanannak a forrongó erőszaknak a jelei. Nem az a megoldás, hogy egyre hangosabban üvöltjük, hogy a másik a hibás. Ha egyáltalán lehetséges a változás, az csak úgy valósulhat meg, ha jobbak, türelmesebbek, nagyvonalúbbak leszünk, mint a tegnapi önmagunk. Különben a pokolra fogunk jutni mindannyian, még mielőtt meghalnánk.”

„Nyugodjon békében Charlie Kirk! És szégyellje magát mindenki, aki a halálán örömködik. És azok is, akik ezt a tragédiát is arra használják, hogy még több gyűlöletet, még több indulatot öntsenek a világra” – zárja a posztot Pottyondy Edina.


Link másolása
KÖVESS MINKET: