FELFEDEZŐ
A Rovatból

Buzgár, nyúlgát, védmű és a többiek: kifejezések árvíz idején, amiket mindenki hallott már, de csak kevesen tudják a jelentésüket

Gyakran emlegetett árvízi szakkifejezések gyorstalpalója azoknak, akik szeretnének képben is lenni arról, amiről beszélnek.


Napok óta árvíz-lázban ég az ország. Mint minden hasonló helyzetben, az árhullám idején is csak úgy repkednek a szakkifejezések a hírekben, amiknek a jelentése feltehetően nem mindenkinek tiszta. Ennek érdekében összeszedtük a leggyakrabban használt szakkifejezéseket, amik jól jöhetnek akár egy baráti csevegés, de egy komolyabb eszmecsere alkalmával is:

Tetőzés

A tetőzés árvíz esetén azt a pillanatot jelenti, amikor a vízszint eléri a legmagasabb pontját egy adott folyószakaszon. Ez a csúcsérték azt jelzi, hogy a folyó vagy vízfolyás áradása a maximumon van, és ezt követően a vízszint csökkenni kezd. A tetőzés pontos időpontját az árvízi előrejelzések alapján próbálják meghatározni, ami fontos információ a védekezési munkálatok megtervezéséhez.

Mobilgát

A mobilgát egy ideiglenes, könnyen telepíthető és eltávolítható árvízvédelmi eszköz, amelyet olyan helyeken használnak, ahol gyors és hatékony védelemre van szükség a vízszint emelkedése ellen. A mobilgát előnye, hogy csak árvízveszély idején állítják fel, így a veszély elmúltával elbontható, és nem állandó része a tájnak. A rendszer általában alumínium panelekből, műanyag elemekből vagy egyéb könnyű anyagokból áll, amelyeket egymáshoz illesztve hoznak létre egy vízzáró falat. A mobilgát gyorsan telepíthető, gyakran városi környezetben vagy folyópartokon használják, ahol az állandó gátak kiépítése nem megoldható vagy nem kívánatos.

Nyúlgát

A nyúlgát egy ideiglenes védmű, amit árvízveszély esetén építenek, hogy megakadályozzák a víz elárasztását olyan területeken, amelyeket meg akarnak védeni. Általában homokzsákokból építik fel gyorsan, ahol szükség van rá, de más anyagokat is használhatnak, például fóliát vagy fából készült szerkezeteket. A nyúlgátakat jellemzően kisebb vízfolyások vagy alacsonyabb vízállás esetén alkalmazzák, vagy akkor, amikor gyors, átmeneti megoldásra van szükség. A névben szereplő "nyúl" arra utal, hogy gyorsan, akár rögtönzött módon építik fel, amikor hirtelen szükség van rá árvízi védelem során. Ahogyan a nyúl gyorsan és fürgén mozog, úgy a nyúlgátat is gyorsan, átmeneti jelleggel hozzák létre, hogy azonnali védelmet nyújtson.

Homokzsák

A homokzsák egy egyszerű, de hatékony eszköz, amit árvízvédelemre használnak. Ez egy erős, strapabíró zsák, amelyet homokkal töltenek meg, és amelyet védőgátként helyeznek el a víz útjában, hogy megakadályozzák az árvíz terjedését. A homokzsákokat gyakran használják ideiglenes védművek, például nyúlgátak építésére. Ezeket a zsákokat könnyen és gyorsan lehet telepíteni, egymásra rakva gátat képeznek, és a vízszivárgást is lelassítják, amivel időt nyernek a komolyabb védekezési intézkedések megkezdéséig. Bár egyszerűek, nagyon hatékonyak az árvízi védekezésben.

Buzgár

A buzgár egy olyan jelenség, amely árvíz idején vagy magas vízállás esetén fordul elő, amikor a víz a gát vagy töltés alatt átszivárog, majd a szárazföldi oldalon felbugyog a földfelszínre. Ez a vízáramlás kisméretű forrásként jelenik meg, és veszélyes lehet, mert a víz magával sodorhatja a talajszemcséket, alámosva ezzel a védművet (gátat vagy töltést). Ha nem kezelik időben, a buzgár meggyengítheti a gátat, ami átszakadáshoz vezethet, így az árvízvédelem egyik legveszélyesebb jelenségének tekinthető.

Csurgás

A csurgás kifejezés a vízgazdálkodásban azt a lassú vízszivárgást vagy vízfolyást jelenti, amely például egy gát, töltés vagy part mentén történik. A csurgás általában a talajon vagy a védművek szerkezetén keresztül szivárgó vízre utal, amely kisebb mennyiségben, de folyamatosan áramlik. Ez a jelenség veszélyessé válhat, ha a csurgás mértéke nő, mert a víz szivárgása alámoshatja a védművet vagy a talaj szerkezetét, ami instabilitást okozhat. Hasonlóan a buzgárhoz, a csurgást is figyelni kell, mivel a vízszivárgás hosszú távon károkat okozhat, és növelheti a gát átszakadásának kockázatát.

Fakadóvíz

A fakadóvíz olyan víz, amely árvíz vagy magas talajvízszint hatására a föld alól, például a talajvízből tör fel a felszínre. Ez a jelenség különösen gyakori árvíz idején, amikor a folyók és vízfolyások vízszintje megemelkedik, és a víznyomás hatására a talajban lévő víz a gátakon vagy töltéseken belüli területeken jelenik meg. A fakadóvíz nem közvetlenül a folyó vízéből származik, hanem a talajból szivárog fel a víznyomás hatására. Gyakran előfordul, hogy a gát vagy töltés mögötti területeken nagyobb mennyiségű víz jelenik meg, és a helyi lakosság számára ez is árvízveszélyt jelenthet, mert károsíthatja a védekezési struktúrákat, vagy átnedvesítheti a talajt, gyengítve a védvonalakat. A fakadóvizet szivattyúkkal és egyéb technikákkal próbálják eltávolítani, hogy a védekezés hatékony maradjon.

Védmű

A védmű olyan mesterségesen létrehozott szerkezet vagy építmény, amelynek célja valamilyen természeti erő vagy veszély, például árvíz, erózió vagy szélsőséges időjárási körülmények elleni védelem. A védműveket különböző helyzetekben alkalmazzák, például folyók, tengerpartok vagy akár városok védelmére. Védmű például a gát, nyúlgát, töltés vagy a mobilgát. A védművek kulcsszerepet játszanak a katasztrófák megelőzésében és a lakosság védelmében, különösen árvíz vagy természeti katasztrófák esetén.

Árvízvédelmi fokozat

Az árvízvédelmi fokozat olyan hivatalos besorolás, amely a folyók vízállásának magassága és az árvédelmi helyzet súlyossága alapján határozza meg, hogy milyen intézkedésekre van szükség az árvízi védekezés érdekében. Az árvízvédelem fokozatait általában a folyók vízállása alapján rendelik el, és céljuk, hogy a védekezési tevékenységet szervezetten és megfelelő időben lehessen megkezdeni.

Magyarországon például a következő fokozatok léteznek:

I. fokú árvízvédelmi készültség: Ezt akkor rendelik el, amikor a vízszint egy adott szakaszon eléri a készültségi szintet, de még nem okoz közvetlen veszélyt. Ilyenkor megkezdik a folyamatos figyelést és a szükséges előkészületeket.

II. fokú árvízvédelmi készültség: Ezt akkor hirdetik ki, amikor a vízállás magasabb, és a védekezési munkálatok intenzívebbé válnak. Folyamatosan erősítik a védvonalakat, és az illetékes hatóságok aktívan közbelépnek.

III. fokú árvízvédelmi készültség: Ez a legsúlyosabb árvízhelyzet. A vízszint elérte a kritikus szintet, ami azonnali és intenzív beavatkozást igényel a gátak védelmében. Ilyenkor a legnagyobb erőfeszítések történnek a védekezésben, beleértve az evakuálás előkészítését is.

Az árvízvédelmi fokozatok célja, hogy a helyi hatóságok időben fel tudjanak készülni az esetleges árvízhelyzetekre, és a lakosságot is tájékoztassák a szükséges óvintézkedésekről.

Ártér

Az ártér az a terület, amelyet egy folyó vagy vízfolyás időszakosan eláraszthat, amikor a vízszint megemelkedik, például áradások idején. Ezek a területek általában a folyók mentén, a folyómederhez közvetlenül csatlakozó síkvidéken helyezkednek el. Az ártér fontos szerepet játszik a természetes vízgazdálkodásban, mivel segít csökkenteni az áradások erejét, és lehetőséget biztosít arra, hogy a víz természetes módon elterüljön és elszivárogjon.

Az ártér két fő része:

Külső ártér: A folyó legszélesebb áradási területe, amelyet csak nagyon magas vízálláskor, rendkívüli árvizek idején borít el a víz.

Belső ártér: A folyóhoz közelebb eső, gyakrabban elárasztott terület, ahol az árhullámok kisebb vízszintemelkedés esetén is áradást okozhatnak.

Az árterek természetes élőhelyek számos növény- és állatfaj számára, és gyakran termékeny talajjal rendelkeznek, ezért mezőgazdaságra is használhatók. Azonban mivel árvízveszélyes területek, az építkezések és állandó lakóhelyek létrehozása az ilyen területeken kockázatos lehet.

Vízhozam

A vízhozam (vagy vízfolyás hozama) azt az adott vízmennyiséget jelenti, amely egy folyón vagy patakon keresztül áthalad egy meghatározott keresztmetszeten egy adott időegység alatt. Általában köbméter per másodpercben (m³/s) mérik, de kisebb vízfolyásoknál használhatják liter per másodperc (l/s) mértékegységet is.

A vízhozam az alábbi tényezőktől függ:

Csapadék: A vízhozam növekszik, ha több eső esik, vagy ha a hóolvadásból származó víz növeli a víztestek mennyiségét.

Olvadás: Tavasszal a hó és jég olvadása megnöveli a folyók vízhozamát.

Terep- és talajviszonyok: A talaj áteresztőképessége és a domborzati viszonyok is befolyásolják a víz mennyiségét, ami egy folyón átfolyik.

A vízhozam mérését gyakran használják vízgazdálkodási célokra, például árvízvédelem, víztározás vagy vízenergia-termelés tervezése során. Nagy vízhozamú időszakokban (például árvíz esetén) fontos információt nyújt a védekezési intézkedések megtervezéséhez.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
Videón Orbán Viktor bakija: szerinte a Covid és az ukrán háború is 2022 májusa után jött
A Néprajzi Múzeum állandó kiállításának megnyitóján került időzavarba a miniszterelnök. A bakija még a leglojálisabb jelenlévőket is váratlanul érte.


Komoly időzavarba került Orbán Viktor a Néprajzi Múzeum állandó kiállításának megnyitóján csütörtökön. A magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy a Covid és az ukrán háború is 2022 májusa után jött.

A 444 beszámolója szerint már Orbán Viktor megérkezése is érdekes jeleneteket eredményezett. Amikor ugyanis a kormányfő belépett többen reflexből felálltak, majd érezhették, hogy ez azért túlzás, így inkább visszaültek a helyükre.

Az átadón előbb Kemecsi Lajos főigazgató mondott beszédet, őt követte Baán László, a Liget-projekt vezetője, a Szépművészeti főigazgatója, majd Orbán Viktor lépett a mikrofonhoz.

„Két és fél éve, 2022 májusában jártunk itt utoljára, akkor nyitottuk meg az új Néprajzi Múzeumot. Vagyis ezt az épületet. Ha visszaemlékeznek, akkor az még a nagy menetelés időszaka volt. Akkor még a covid előtt voltunk, a járványok előtt, a háború előtt, a szankciók előtt és az infláció előtt.”

Csakhogy a Covid-járványok 2020/21-ben történtek, a háború 2022 februárjában tört ki, és az első szankciós csomag is februári. A 44 beszámolója szerint a teremben ekkor egy pisszenés sem hallatszott, és „érezhető volt, hogy ez a leglojálisabb jelenlévőket is váratlanul érte”. Mint írták: Orbán is kifejezetten zavartnak tűnt pár pillanatig, a szokásosnál is lassabban intonált, de valahogy átlendült a dolgon.

Ezt követően azonban arról kezdett beszélni, hogy a valóságban húsz évvel később elkészült múzeumépület 2002 óta hány díjat kapott.

Majd azt is kifejtette, hogy a Liget húsz évvel ezelőtt olyan ramaty állapotba került, a Főváros meg nem tett érte semmit, hogy a kormány úgy döntött, elindítja a projektet.

Húsz évvel ezelőtt azonban Orbán Viktor nem volt kormányon, a Liget-projekt valójában 2011-ben indult, 13 évvel ezelőtt.

A beszédet Orbán Viktor is megosztotta később a Facebook-oldalán:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Történelmi fotón Orbán Viktor és Magyar Péter kézfogása
Először rázhattak kezet nyilvánosan azóta, hogy Magyar Péter üstökösként berobbant a magyar belpolitikába.
K. A., fotó: EP - szmo.hu
2024. október 09.



Vélhetően először fogott kezet nyilvánosan Orbán Viktor Magyar Péterrel, amióta a Tisza Párt elnöke a politikai színtérre lépett.

A történelminek tűnő kezezésre szerdán, az Európai Parlament plenáris ülésén került sor, amikor

Magyar a felszólalása előtt odalépett, és kezet nyújtott Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszternek majd a kormányfőnek is.

Orbán Viktor némi hezitálás után, de elfogadta az üdvözlést, Magyar pedig a Néppárt vezérszónokaként belevágott a beszédébe.

A szerdai ülés persze nem elsősorban a kézfogásuk miatt emlékezetes. Az EP hétfői plenáris ülésén ugyanis Magyar Péter és Orbán Viktor először került szemtől szembe egymással. Szópárbaj és érdemi vita ugyan nem volt, de ettől még mindenképpen rendkívülinek nevezhető az esemény.

További magyar érdekeltségű fotók az Európai Parlament mai vitanapjáról:

Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Ma este ismét sarki fény lesz Magyarország felett, ha az időjárás is úgy akarja
Idén már tizennyolcadik alkalommal lesz látható hazánk felett az Aurora Borealis. De ebbe még. viharos időjárás beleszólhat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. október 10.



Ma este ismét látható lehet a sarki fény Magyarországon, bár az időjárás kissé nehezítheti az észlelést, írja az Időkép. A Nap újabb erős kitörést produkált, ami geomágneses vihart okoz a Földön. Ez a vihar délután éri el bolygónkat, és a Föld mágneses mezejében zavart okoz.

Az előrejelzések szerint a Kp-index, amely ezt a zavart méri, elérheti vagy meghaladhatja a 8-as értéket, ami ritkán fordul elő, legutóbb májusban volt ilyen magas. Akkor az egész országban látható volt a sarki fény.

Ma napnyugta után ismét van esély arra, hogy megfigyeljük ezt a természeti jelenséget. Azonban a Kirk névre keresztelt korábbi hurrikán hidegfrontja pont ezekben az órákban vonul át Magyarország felett, ami sok helyen felhős, csapadékos időt hozhat.

Az éjszaka első felében inkább a Dunától keletre élők számíthatnak tisztább égboltra, míg hajnaltól a Dunántúl északi részén és a középső területeken csökkenhet jelentősebben a felhőzet. Aki szerencsés, az már tizennyolcadik alkalommal láthatja idén az Aurora Borealist.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Házasodna a gazda: Egy csók miatt küldte haza Vivien gazda az egyik udvarlóját
„Nekem ez sok” - fogalmazott Vivien gazda.


Vivien gazda az egyik udvarlójával, Danival ment randira a Házasodna a gazda szerdai adásában. A férfi egy romantikus gyümölcskóstolással készült, de Viviennek egyáltalán nem nyerte el ezzel a tetszését, sőt.

"Dani hozott nekem egy gyümölcstálat, letakarta a szememet és ő adta a számba a dolgokat. Röviden, tömören: meg akart csókolni. Visszautasítottam. Nekem ez sok"

- fogalmazott Vivien gazda, aki aztán el is küldte Danit.


Link másolása
KÖVESS MINKET: