HÍREK
A Rovatból

Friss felmérés: sokan úgy gondolják, a kormány el akarja hallgattatni a civileket az új törvénnyel

A fiatalok és a diplomások tudnak a legtöbbet a törvényről, amit sokan fenyegetőnek tartanak. A falvakban viszont sokan nem is hallottak róla.


A Partizán megbízásából készített reprezentatív kutatás szerint a magyarok többsége úgy véli, hogy a kormány az új törvényjavaslattal a kritikus médiát és civil szervezeteket szeretné elhallgattatni. A válaszadók 52 százaléka gondolta így, míg 26 százalék szerint a cél az átláthatóság növelése és a külföldi befolyás megakadályozása, írta a Telex.

A 21 Kutatóközpont május 22. és 27. között végezte a kutatást telefonon, ezer fő megkérdezésével. A minta országosan reprezentatív volt, és a kisebb torzításokat életkor, iskolai végzettség és lakóhely alapján súlyozták. A felmérés hibahatára plusz-mínusz három százalék, de részminták esetén ez nagyobb is lehet.

A kutatásban azt is vizsgálták, mennyire ismerik az emberek az úgynevezett „közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatot,

amelyet Halász János fideszes országgyűlési képviselő nyújtott be május 14-én. A válaszadók 44 százaléka sokat, 33 százalék valamit hallott a javaslatról, 23 százalék pedig egyáltalán nem értesült róla. A leginkább tájékozott korcsoport a 18–29 éveseké volt: 50 százalékuk számolt be arról, hogy sokat hallott a törvénytervezetről.

A tájékozottság a végzettséggel is összefügg. Azok közül, akik sokat hallottak a javaslatról, 64 százalék felsőfokú végzettséggel, 48 százalék érettségivel, 34 százalék érettségi nélküli középfokú végzettséggel, 24 százalék pedig alapfokú végzettséggel rendelkezik. Azoknál, akik nem hallottak róla, mindössze 8 százalék felsőfokú végzettségű, 19 százalékuknak van érettségije, 32 százalékuknak középfokú végzettsége érettségi nélkül, 39 százalékuknak pedig alapfokú végzettsége van.

Területi megoszlás szerint a fővárosiak (63 százalék) és a megyei jogú városokban élők (55 százalék) tájékozottabbak a témában. A legnagyobb arányban a falvakban, községekben élők (30 százalék) számoltak be arról, hogy nem hallottak a törvényjavaslatról.

A válaszadók 46 százaléka teljesen, 9 százalék inkább nem ért egyet a törvényjavaslattal. Tíz százalék inkább egyetért, míg 17 százalék teljes mértékben támogatja azt. A Fidesz szavazói körében 49 százalék teljesen, 25 százalék inkább egyetértett a javaslattal, míg 2-2 százalék nem, vagy inkább nem értett egyet vele. A Tisza párt szimpatizánsainak 92 százaléka szerint a törvény célja az elhallgattatás, 86 százalékuk egyáltalán nem értett egyet a javaslattal, 10 százalékuk inkább nem értett egyet, és 1 százalékuk inkább egyetértett vele. Olyan válaszadó nem volt, aki teljes mértékben támogatta volna azt.

Ahogy már írtunk róla,

a törvényjavaslat célja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzékbe vehesse azokat a külföldről támogatott szervezeteket, amelyek szerinte veszélyeztetik Magyarország szuverenitását.

Az így listára került szervezetek nem gyűjthetnek adó 1 százalékot, és minden támogatóról teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérniük, amely igazolja, hogy a pénz nem külföldről származik. Ez alól az uniós pályázati támogatások sem jelentenek kivételt.

A törvény kötelezővé tenné, hogy a listára került szervezetek vezető tisztségviselői, alapítói és ellenőrző testületi tagjai vagyonnyilatkozatot tegyenek, és kiemelt közszereplőként szerepeljenek. Ha felmerül a gyanú, hogy a szervezet külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösének megfelelő bírságot szabhat ki, amit 15 napon belül be kell fizetni. A bírságból származó összegek, valamint a megszűnt szervezetek vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül. A hivatal helyszíni ellenőrzést is tarthat, amely során hozzáférhet iratokhoz, számítógépekhez, adathordozókhoz, és másolatokat is készíthet. A folyamat során kérheti a rendőrség segítségét is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Itt vannak az utolsó fotók a parajdi sóbányáról, mielőtt mindent elárasztott a víz
Drámai képsorokkal búcsúztatják az azóta teljesen elárasztott bányát. A helyiek mindent megtettek annak érdekében, hogy a lehető legtöbb gépet kihozzák a bányából.


Ahogyan lapunk is megírta korábban, péntek reggel még mindig esett az eső Parajdon, a sóbánya csütörtök estére vízzel telítődött, és a terület továbbra sem alkalmas a kárfelmérésre. Egy helyi vállalkozó a Maszolnak úgy nyilatkozott:

„Parajd szíve, motorja a sóbánya – hatalmas az elkeseredettség, de szalmaszálként kapaszkodnak a reménybe.”

A képeket Nagy Levente tette közzé Facebook-oldalán, aki a bánya üzemeltetője és karbantartója volt sok éven át.

„Minden úgy maradt ott, mintha csak holnap nyitnánk” – mondta el a Székelyhonnaka vállalkozó. Hozzátette:

„Ott maradt az egész szerkezet, ha újra kellene építeni, több százezer euróba kerülne.”

A fotókat itt nézhetitek meg (kattintás után galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
IDEA: A Tisza Párt 7 százalékponttal vezet a Fidesz előtt a biztos szavazók körében
A kutatóintézet friss felmérése alapján a Tisza 44, a Fidesz-KDNP 37 százalékon áll ebben a választói csoportban. A kutatás alapján a DK és a Mi Hazánk is bejutna a parlamentbe, a többi párt támogatottsága viszont elenyésző.


Május közepén a Tisza Párt kapta volna a legtöbb szavazatot egy esetleges országgyűlési választáson – derül ki az IDEA Intézet friss kutatásából. A felmérés szerint a teljes felnőtt népesség 34 százaléka voksolt volna a párt listájára, míg a Fidesz-KDNP támogatottsága 25 százalékon állt.

A biztos szavazók körében a Tisza Párt előnye még nagyobbnak mutatkozott. Ebben a körben a válaszadók 44 százaléka választotta volna a pártot, míg a Fidesz-KDNP-re 37 százalékuk szavazott volna.

Az IDEA szerint ez 7 százalékpontos különbséget jelent a Tisza javára.

A felmérés alapján a DK 6, a Mi Hazánk pedig 5 százalékos eredménnyel jutott volna be a parlamentbe. Több párt támogatottsága 0 százalék volt a vizsgált időszakban.

Nem ez az egyetlen kutatás, amely a Tisza előnyét mutatja. Május elején a Republikon Intézet is hasonló eredményre jutott, mind a teljes népesség, mind a biztos pártválasztók körében. A Policy Solutions és a Závecz Research közös felmérése pedig arra mutatott rá, hogy a magyar társadalom többsége szerint Orbán Viktor 2010 óta tartó kormányzása inkább hátráltatta, mint segítette az ország fejlődését.

Módszertan:

Az IDEA Intézet 2025. május 15. és 2025. május 23. között, online kérdőívvel (CAWI) csinálta a felmérését. A végeredmény reprezentatív az ország felnőtt népességére iskolai végzettség, életkor, nem, településtípus és régió tekintetében. A 1500 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A Tisza a főpolgármestertől vár megoldást a budapesti költségvetésben, a DK rendkívüli ülést kezdeményez
A fővárosi költségvetés körüli vitában a Tisza frakció nyitott az egyeztetésre, a DK zárt ülésen tárgyalna a válság kezeléséről.


A TISZA budapesti frakciója szerint rendkívüli helyzet alakult ki a főváros költségvetésében. Közleményükben azt írták, várják Karácsony Gergely főpolgármestertől és szövetségeseitől a megoldási javaslatokat. Hangsúlyozták, hogy nyitottak az egyeztetésre.

A frakció Szentkirályi Alexandrát is megszólította.

A Fidesz fővárosi frakcióvezetőjétől azt kérték, haladéktalanul érje el Orbán Viktornál, hogy a „jogellenesen elvett milliárdokat” visszautalja Budapestnek, és ne „fideszes álcivil szervezeteknek” adja azokat.

Úgy fogalmaztak: ha a miniszterelnök ezt nem teszi meg, azzal „példátlan módon, szándékosan, aljas politikai okból ellehetetleníthet fontos közszolgáltatásokat”.

A Telex szerint a Demokratikus Koalíció közben rendkívüli ülést kezdeményezett a Fővárosi Közgyűlés összehívására. Szaniszló Sándor, a párt fővárosi frakcióvezetője azt mondta, az ülésen a főváros számláját érintő inkasszó miatt kell sürgős intézkedésekről dönteni. A DK arra kérte a jobboldali pártokat, hogy tegyék félre a hatalmi vágyukat és pártpolitikai érdekeiket.

„Fejezzék be az acsarkodást és kezdjünk el végre dolgozni Budapest megmentéséért”

– fogalmazott. Hozzátette: az érintett összeg a fővárosiak pénze, amelyből többek között a tömegközlekedést, az idősotthonokat és a hajléktalanellátást működtetik, valamint a fővárosi dolgozók fizetését is ebből biztosítják. Szerinte Budapest önkormányzatának azonnal lépnie kell, különben a fővárosi közszolgáltatások összeomolhatnak.

Keszthelyi Dorottya, a DK képviselője azt mondta, szeretnék, ha a képviselők nem a sajtón keresztül üzennének egymásnak. Ezért zárt ülés megtartását javasolják, hogy valódi párbeszéd és döntések szülessenek.

Ahogy már írtunk róla, Karácsony Gergely csütörtök délután tartott sajtótájékoztatót, amelyen kijelentette: hivatali visszaélés történt, és „nemcsak erkölcstelen, de törvénytelen volt az inkasszó”. Korábban már közölte, hogy amennyiben nem kapnak jogvédelmet a 10,2 milliárd forintos levonás ellen, nem tudják tovább finanszírozni a fővárosi közszolgáltatásokat. A főpolgármesteri hivatal közlése szerint akkor sem tudják kifizetni ezt az összeget, ha leállítják a közüzemi szolgáltatásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Sulyok Tamás nem írta alá a veszélyhelyzeti törvényt
A köztársasági elnök szerint több súlyos szabálytalanság is volt a törvény előkészítésében. Úgy véli, ez veszélyezteti a jogbiztonságot és sérti az Alaptörvényt.


Sulyok Tamás nem írta alá azt a törvényt, amely a veszélyhelyzeti rendeleteket emelte volna törvényi szintre, hanem visszaküldte azt az Országgyűlésnek.

A köztársasági elnök szerint az előterjesztő több ponton is megsértette a házszabályi előírásokat, ami az Alaptörvénnyel is ellentétes,

derült ki a hivatalos levélből, amit Sulyok Tamás Kövér László házelnöknek címzett, írta a 24.hu.

A jogszabályt május 20-án fogadta el a parlament. A javaslatot a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Tuzson Bence igazságügyi miniszter nyújtotta be. A kezdeményezés célja az volt, hogy a különleges jogrend idején hozott rendeleteket törvényi szintre emeljék. A javaslat indoklása szerint az orosz–ukrán háborúban olyan fordulat következhet be, amely tűzszünethez vezethet.

A köztársasági elnök a Kövér László házelnöknek írt levelében azt írta, hogy „az egységes javaslattervezethez készített indokolást a törvényjavaslat eredeti indokolása és a módosító javaslatok indokolásainak figyelembevételével szövegezheti meg” az előterjesztő, és az újraszerkesztett indokolást az ülésnap megnyitása előtt legkésőbb egy órával meg kell küldeni a házelnök részére.

Sulyok Tamás szerint ezek a feltételek nem teljesültek.

Az elnök kifogásolta, hogy az indokolás több helyen eltért a korábbi szövegektől, különösen azokban az esetekben, amelyeket civil szervezetek és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes is vitatott.

Több olyan új indokolás is szerepelt, amelyekhez nem készült módosító javaslat, vagy annak szövege nem indokolta a változtatást.

Az elnök azt is megállapította, hogy az előterjesztő nem tartotta be az indokolás benyújtási határidejét. A dokumentumot május 22-én nyújtották be, miközben a határidő május 19-én 12 óra lett volna. Így az Országgyűlés a szavazás előtt nem ismerhette meg a végleges indokolást.

A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy az előterjesztő utólag és egyoldalúan, az Országgyűlés közreműködése nélkül változtatta meg a törvény egyes részeinek indokolását.

Szerinte ez ellehetetleníti az Alaptörvény 6. cikk (4) bekezdése szerinti mérlegelést, és a későbbiekben is jogbizonytalansághoz vezethet. Levelében megjegyezte azt is: „a törvényjavaslatokhoz fűzött indokolás újraszerkesztésére vonatkozó házszabályi követelmények megsértése az elmúlt évek törvényalkotási gyakorlatában nem példa nélküli, jelen esetben azonban annak súlya és mértéke különösen kirívó”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk