Egy ország tönkretételével ért véget Magyarország egyik kedvenc animációs sorozata
Tavaly áprilisban indult el a YouTube-on a Különös történések a Szondi utcában című animációs sorozat, amely rövid idő alatt komoly rajongótábort épített maga köré. A készítő, Roznár Levente eredetileg hét részt tervezett, melyek közül május 16-án fel is került az utolsó epizód.
A sorozat fő vonala a hét nagy történet volt, ezek már az elején megszülettek. Közben készültek rövidebb jelenetek is, amiket Levente inkább „intermezzóknak” szánt, hogy egy-egy nagyobb rész után kicsit meg tudjon pihenni. Ezek gyakran aktuális eseményekre reflektáltak – például amikor Petőfi Sándor feltűnt Rónai Egon műsorában. A készítő szerint a karakterek sokszor olyan típusokat jelenítenek meg, akikkel a nézők a saját életükben is találkozhattak már.
A történetek különböző élethelyzetekből inspirálódtak. Levente korábban tíz alapsztorit dolgozott ki, de például Gombóc Artúr megölését és a „Gyurcsányista szekta” ötletét végül egy részbe sűrítette. Az influenszerekről szóló epizód eleinte egészen másként indult, és a végére teljesen új irányt vett.
A sorozat különlegessége, hogy tele van elrejtett utalásokkal. A készítő ezt először csak magának csinálta, hogy ne unja az animációs munkát, de később tudatosan építette bele ezeket az ún. easter eggeket.
A főcímdalt és néhány karakterhangot is mesterséges intelligencia segítségével készítette. Elmondása szerint
A Szondi utca szerinte olyan, amit külföldön nem nagyon lehetne lefordítani – ez a sorozat elsősorban a magyar nézőknek szól. A hazai valóságot tükrözi, és ahogy ő fogalmaz: „az emberek saját magukat látják benne”. Amit tükröz az is, hogy a sorozat egyik fő témája szerint felvetődik a kérdés:
A jelenleg Bécsben dolgozó fiatalember jelenleg is Budapesten él. Úgy hiszi, hogy a Szondi utca szerinte jól összefoglalja, milyen érzés Pesten élni: egyszerre lepukkant, mégis különleges, ahol diplomaták és kisnyugdíjasok is megférnek egymás mellett. A mesterséges intelligenciát főleg a hangmanipulálásban használja. Levente szerint az AI csak akkor tud jól működni, ha az alaphang is illik a karakterhez.
A sorozat egyik részében például Orbán Viktor hangját is hallani lehet. Ennek a szövegét Levente több forrásból rakta össze:
– magyarázta.
A politikai és társadalmi témákra ösztönösen reagál. A karakterek működése során sokszor maguktól születnek a szituációk. Azt mondja, hogy ezek az alakok akkor is hozzák magukkal a közéleti vonalat, ha csak egy Coopba vagy kebaboshoz teszi be őket.
Sokan megkeresték ötletekkel is, mások együttműködést ajánlottak, és kreatív szövegírói állásokat is kapott. Bár minden üzenetre nem tudott válaszolni, eleinte még minden kommentet elolvasott.
– mondta.
Az utolsó rész egyébként szinte fájóan pontos kritika az ellenzéki lét egyik formájáról, és egy jobb sorsa érdemes állam (Biszbaszföld) totális nihilista tönkretételéről. Természetesen feltűnnek benne a jól ismert szereplők, de új karakterként bemutatkozik Feledy Botond is, aki saját Facebook-oldalán maga is megosztotta animációs debütálását.
Azt is elmondta, hogy szerinte a Szondi utca olyan dolog, ami akkor hiányzik, ha nincs, és számára fontos, hogy ez a sajátos magyar életérzés megmaradjon.