HÍREK
A Rovatból

Sulyok Tamás nem írta alá a veszélyhelyzeti törvényt

A köztársasági elnök szerint több súlyos szabálytalanság is volt a törvény előkészítésében. Úgy véli, ez veszélyezteti a jogbiztonságot és sérti az Alaptörvényt.


Sulyok Tamás nem írta alá azt a törvényt, amely a veszélyhelyzeti rendeleteket emelte volna törvényi szintre, hanem visszaküldte azt az Országgyűlésnek.

A köztársasági elnök szerint az előterjesztő több ponton is megsértette a házszabályi előírásokat, ami az Alaptörvénnyel is ellentétes,

derült ki a hivatalos levélből, amit Sulyok Tamás Kövér László házelnöknek címzett, írta a 24.hu.

A jogszabályt május 20-án fogadta el a parlament. A javaslatot a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Tuzson Bence igazságügyi miniszter nyújtotta be. A kezdeményezés célja az volt, hogy a különleges jogrend idején hozott rendeleteket törvényi szintre emeljék. A javaslat indoklása szerint az orosz–ukrán háborúban olyan fordulat következhet be, amely tűzszünethez vezethet.

A köztársasági elnök a Kövér László házelnöknek írt levelében azt írta, hogy „az egységes javaslattervezethez készített indokolást a törvényjavaslat eredeti indokolása és a módosító javaslatok indokolásainak figyelembevételével szövegezheti meg” az előterjesztő, és az újraszerkesztett indokolást az ülésnap megnyitása előtt legkésőbb egy órával meg kell küldeni a házelnök részére.

Sulyok Tamás szerint ezek a feltételek nem teljesültek.

Az elnök kifogásolta, hogy az indokolás több helyen eltért a korábbi szövegektől, különösen azokban az esetekben, amelyeket civil szervezetek és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes is vitatott.

Több olyan új indokolás is szerepelt, amelyekhez nem készült módosító javaslat, vagy annak szövege nem indokolta a változtatást.

Az elnök azt is megállapította, hogy az előterjesztő nem tartotta be az indokolás benyújtási határidejét. A dokumentumot május 22-én nyújtották be, miközben a határidő május 19-én 12 óra lett volna. Így az Országgyűlés a szavazás előtt nem ismerhette meg a végleges indokolást.

A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy az előterjesztő utólag és egyoldalúan, az Országgyűlés közreműködése nélkül változtatta meg a törvény egyes részeinek indokolását.

Szerinte ez ellehetetleníti az Alaptörvény 6. cikk (4) bekezdése szerinti mérlegelést, és a későbbiekben is jogbizonytalansághoz vezethet. Levelében megjegyezte azt is: „a törvényjavaslatokhoz fűzött indokolás újraszerkesztésére vonatkozó házszabályi követelmények megsértése az elmúlt évek törvényalkotási gyakorlatában nem példa nélküli, jelen esetben azonban annak súlya és mértéke különösen kirívó”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Macron: Ha Kína nem fogja vissza Észak-Koreát, számíthat arra, hogy a NATO fokozza a jelenlétét Ázsiában
A francia elnök szerint Észak-Korea már katonákat is küld az orosz frontra, nem csak fegyvert. Kína túl keveset tesz ez ellen.


Emmanuel Macron szingapúri látogatása során egy biztonságpolitikai konferencián szólt Kínához.

A francia elnök arra figyelmeztette Pekinget, hogy ha nem tesz többet Észak-Korea visszafogásáért, akkor számíthat arra, hogy a NATO fokozza jelenlétét Ázsiában,

írta a Telex.

Macron szerint Észak-Korea nemcsak hadianyaggal segíti Oroszországot az ukrajnai háborúban, hanem katonákat is küld a kurszki frontra. Az ázsiai diktatúra a koreai háború óta jelentős tüzérségi készleteket halmozott fel. A francia elnök azt is kiemelte, hogy az észak-koreai katonák sokszor abban a hitben vonulnak harcba, hogy csupán kiképzésen vesznek részt.

Felszólalásában

Macron arra is figyelmeztetett, hogy a II. világháború utáni nemzetközi rend összeomlása és a nukleáris fegyverkezés újraindulása reális veszélyt jelent.

A francia elnök – a hagyományos francia retorikának megfelelően – az ázsiai országokat arra kérte, hogy tartsanak egyenlő távolságot az Egyesült Államoktól és Kínától.

A francia államfő Észak-Koreát Kína vazallusának nevezte, ugyanakkor a Foreign Affairs gyűjtése szerint a két ország kapcsolatát a múltban is több konfliktus terhelte, és Peking nem nézi jó szemmel Oroszország katonai támogatását sem.

Franciaország korábban nem támogatta a NATO keleti irányú terjeszkedését. 2023-ban például Párizs megvétózta egy Japánba tervezett NATO-összekötő iroda létrehozását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Lázárék megszavazták: 3,8 milliárdos osztalékot fizet a GYSEV Cargo Zrt.
A GYSEV Cargo tavaly megduplázta a profitját, most pedig 3,8 milliárd forint osztalékot fizetnek ki belőle. Az osztrákok már nem szólhatnak bele, ki mit visz haza.


Megszavazták, hogy 3,8 milliárd forint osztalékot fizet a GYSEV Cargo Zrt. A pénz a cég tulajdonosához, a GYSEV Zrt.-hez kerül, két részletben: 2025. június 30-ig 2 milliárd, december 31-ig pedig 1,8 milliárd forint kifizetését írja elő az alapítói határozat. A szöveg szerint az összeg „az egyedüli részvényes, a GYSEV Zrt. részére” jár. A dokumentumban nem szerepel, hogy ebből a miniszterelnök veje is részesedne. A döntést a május 21-i közgyűlésen hozták meg.

Az osztrák fél – aki korábban még vétózhatott volna – ezúttal már nem tudott beleszólni, mivel tavaly októberben a magyar állam, pontosabban az Építési és Közlekedési Minisztérium tőkeemelést hajtott végre a GYSEV Zrt.-ben.

Így 75,01 százalékos tulajdonrészt szerzett, az osztrákoknak pedig 25 százalék alatti részesedésük maradt.

A GYSEV Cargo Zrt. 2023-ban 623 millió forint adózott eredményt ért el. Ez több mint kétszerese a 2022-es 257 milliós nyereségnek. A cég árbevétele 3,4 százalékkal nőtt, 22,9 milliárd forint lett. A piaci kilátásokat a szakértők kedvezőnek tartják.

A GYSEV Cargo a GYSEV Zrt. szállítmányozással foglalkozó leányvállalata. Tavaly decemberben jelentették be, hogy a Waberer’s Nyrt. megvásárolja a cég 62,5 százalékos tulajdonrészét. A közlemény szerint a Waberer’s az adásvétel lezárása után további, várhatóan 2 milliárd forintos tőkeemelést is végrehajt a GYSEV Cargóban. Így a részesedése 70 százalékosra nőhet, a GYSEV pedig 30 százalékot tart meg. Az ügylet zárását 2025 első félévének végére tervezik.

Az anyacég, a GYSEV Zrt. tavaly 34,3 milliárd forint árbevételt ért el, ami 16,8 százalékkal magasabb az előző évinél. A nyeresége viszont csökkent: 1,3 milliárd forint volt 2023-ban, szemben az előző évi 2,9 milliárddal. Ebből nem fizettek osztalékot, a teljes összeget az eredménytartalékba helyezték.

(via 24.hu)

Ajánljuk

HÍREK
Törvénytelennek tartják a kamatstopot, az Alkotmánybírósághoz fordult az OTP és több nagybank
A Magyar Bankszövetség közleménye szerint „a kamatstop gazdasági, jogi és etikai szempontból is aggályos intézkedés”, emiatt a megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól.
F. O. - szmo.hu
2025. május 30.



Az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt., az Erste Bank Hungary Zrt., a K&H Bank Zrt. és a Raiffeisen Bank Zrt. az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerintük a lakossági kamatstop és annak meghosszabbítása ellentétes az Alaptörvénnyel – derült ki a Magyar Bankszövetség közleményéből.

A kamatstopot a kormány 2021-ben vezette be a Covid-veszélyhelyzetre hivatkozva.

A rendelet szerint a változó kamatozású lakossági jelzáloghiteleknél a bankok legfeljebb a 2021. október 27-én érvényes 3 hónapos BUBOR-nak megfelelő, 2,02 százalékos kamatot számíthatnak fel. A szabályozás független a már megkötött szerződések tartalmától, és a bankok a kamatkülönbözetet később sem érvényesíthetik.

A kamatstop hatálya időközben kiterjedt a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre, valamint a legfeljebb öt éves kamatperiódusban rögzített, nem kamattámogatott jelzáloghitelekre is.

A veszélyhelyzet megszűnése után is érvényben maradt az intézkedés. A kormány előbb 2024. december 31-ig hosszabbította meg a kamatstopot, majd – annak ellenére, hogy az irányadó kamat 18 százalékról 6,5 százalékra csökkent – 2025. június 30-ig ismét érvényben hagyta.

A Magyar Bankszövetség közleménye szerint „a kamatstop gazdasági, jogi és etikai szempontból is aggályos intézkedés”.

Hozzátették: „a bankok – a szabályozó és felügyeleti szervek előírása alapján – többször tájékoztatták ügyfeleiket írásban a változó kamatozású jelzáloghitel kamatkockázatáról, és felajánlották a fixesítés lehetőségét, amellyel az ügyfelek egy része élt is”.

A közlemény szerint a rendelet és annak meghosszabbítása „a magánjogi jogviszonyokba avatkozik be alkotmányossági megalapozottság nélkül utólag, szükségtelenül és aránytalanul”, ezért fordult több tagbank is az Alkotmánybírósághoz.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Müller Cecília nyugdíjba megy
Orbán Viktor is búcsúzik a tisztifőorvostól, aki a koronavírus-járvány idején tett szert országos ismertségre. Müller Cecília 2018 óta töltötte be a tisztséget.


„Egycsapásra szerette meg az ország, most egy ország köszöni a szolgálatát. Boldog nyugdíjas éveket kívánunk, Cecília!” – írta Facebook-oldalán Magyarország miniszterelnöke, és egy közös képet is szerepel a bejegyzésben.

Müller Cecília 2018 óta töltötte be a tisztifőorvosi tisztséget,

a szélesebb nyilvánosság a COVID-19 világjárvány idején ismerte meg, amikor napi rendszerességgel szerepelt az Operatív Törzs sajtótájékoztatóin.

Máig emlékezetes, hogy a járvány idején arra kérte a szülőket, hogy gyerekeik ne vigyenek saját játékot az iskolákba-óvodákba, mert akkor még bizonytalan volt a járványhelyzet.

„Ugyanakkor tudjuk, hogy a pici gyermekek kötődnek a személyes tárgyakhoz, amit jellemzően alváshoz használnak, legyen ez kis plüss állatka, pelenka vagy akár nyunyóka is” – idézte a Blikk Müller Cecília emlékezetes mondatát.


Link másolása
KÖVESS MINKET: